Az iskolát körülvevő magas fal, mintegy biztonsági sávként szolgál a bent lakók nyugalmának érdekében. Ide érkeznek az új diákok, és kezdetben ezen a helyen tudnak ki is sétálni, miután az engedélyező nyilatkozatukat átadták a házvezetőjüknek vagy helyettesének. Ez a biztonságosabb, jobban ellenőrzött rész, ugyanis létezik a kapun egy másik, nagyobb rés is, mely közelebb van a faluhoz, de a megközelítése csak annak ajánlott, aki ismeri az oda vezető erdei ösvényt is, ugyanis könnyű letérni róla és a kentaurok területére tévedni.
A hatalmas fekete vaskapu rengeteg mágiát rejt, és egyből érzékeli, ha idegen lép a területre, még akkor is, ha a mágia magas fokú ágát is műveli(kivétel ez alól az Animágia és a metamorfmágia), ellentétben a réssel, ahol már alacsonyabb a mágia ereje. Oldalain a házállatok szobrai találhatóak meg, alulról felfelé haladva a sárkány, a szfinx, az unikornis valamint a főnix. Ennek az elrendezésnek több története is fellelhető a mágustanoda történetében, azonban pontosan nem lehet megmondani melyik a valós ok.
A faragott oszlopok, rúnákkal díszítettek, melyek a falon több felé is fellelhetőek. A kapu felett határozott betűkkel az iskola neve és himnuszának egy részlete látható:
Nagy bátorságról susognak a fák A főnix dala kíséri útját. A bölcsesség friss patakja csordogál Mellette egy szfinx emelt fővel áll. Szerényen hajlik meg virág és az ág Egy unikornis mezőn vágtat át. Ravaszan sötétlik az éjjeli táj S ezüst tó fölött smaragd sárkány száll.
|
|
|
Sűrű, sötét este van. Egy bagoly repül el a kapu felett, s aki őt nézte, észre sem vette, amint csendesen, puha léptekkel osont be Rilla az iskola területére. ~ Nahát! Azt hittem, sosem érek ide... - Így gondolkodik, mikor lassan elindul az óriási kastély felé. Majdnem derékig érő hosszú, haja lobogna utána a hűvös szellőben, de olyan óvatosan és elesetten lépked, mint egy másfél órás zsiráf bébi. Nem tudja, hol van, nem tudja, kit keressen, nem tudja, merre induljon. Persze nem olyan elveszett ő, mint amilyennek mutatja magát. Egyszerűen csak nem szereti kiteregetni a lapjait. Hirtelen felerősödik a szél egy pillanatra, karjait maga köré fonja és felnéz az egyik toronyra. Fény világlik. Talán ott fog ma éjjel aludni. - Hát azért tényleg kijöhetne valaki az ember elé. - Fakad ki hangosan, aztán összerezzen. Valaki, vagy valami mozog a bokorban. ~ Ugye....ez egy biztonságos hely? - Hirtelen egy macska ugrik ki a növényzetből, ettől a lány úgy megijed, hogy felsikít és előre szalad pár métert. Hevesen dobogó szívvel, térdeire támaszkodva fújja ki magát, háttal az épületnek.
|
|
|
Struchl Amarilla Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. március 19. 20:48
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=752273#post752273][b]Struchl Amarilla - 2019.03.19. 20:48[/b][/url] Sűrű, sötét este van. Egy bagoly repül el a kapu felett, s aki őt nézte, észre sem vette, amint csendesen, puha léptekkel osont be Rilla az iskola területére. ~ Nahát! Azt hittem, sosem érek ide... - Így gondolkodik, mikor lassan elindul az óriási kastély felé. Majdnem derékig érő hosszú, haja lobogna utána a hűvös szellőben, de olyan óvatosan és elesetten lépked, mint egy másfél órás zsiráf bébi. Nem tudja, hol van, nem tudja, kit keressen, nem tudja, merre induljon. Persze nem olyan elveszett ő, mint amilyennek mutatja magát. Egyszerűen csak nem szereti kiteregetni a lapjait. Hirtelen felerősödik a szél egy pillanatra, karjait maga köré fonja és felnéz az egyik toronyra. Fény világlik. Talán ott fog ma éjjel aludni. - Hát azért tényleg kijöhetne valaki az ember elé. - Fakad ki hangosan, aztán összerezzen. Valaki, vagy valami mozog a bokorban. ~ Ugye....ez egy biztonságos hely? - Hirtelen egy macska ugrik ki a növényzetből, ettől a lány úgy megijed, hogy felsikít és előre szalad pár métert. Hevesen dobogó szívvel, térdeire támaszkodva fújja ki magát, háttal az épületnek.
|
|
|
|
Erdőhegyi Merse INAKTÍV
they call me Mister Fahrenheit® offline RPG hsz: 61 Összes hsz: 197
|
Írta: 2019. március 20. 10:56
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=752287#post752287][b]Erdőhegyi Merse - 2019.03.20. 10:56[/b][/url] AmarillaMerse, a macskaüldöző | késő este
Nem lenne szabad ilyen későn hálókörleten kívül tartózkodni. Noha vannak olyan dolgok, amik miatt olykor meg kell szegni a házirendet. Ilyen jelen helyzetben Mercury eltűnése. Merse éppen lefekvéshez készülődött szobájában, amikor macskája úgy döntött, hogy teszteli, valóban kilenc élete van-e, és kiugrott a toronyból. Szerencsére nem egyenesen a földre zuhant, egy lentebbi tetőn landolt először, majd úgy érkezett az udvarra, ahonnan az ijedtségtől el is szaladt. Mondanom sem kell, hogy Merse több szívrohamot hordott ki ez alatt a pár perc alatt két lábon. Azonban amikor végre magához tért, és megfogalmazódott benne, hogy mit is kell tenni, fekete selyempizsamájára kapja éjkék szatén köntösét és egy hozzá teljesen nem passzoló tornacipőt kap a lábára, hogy kedvence után eredhessen. Pár perc elteltével már az udvaron is találja magát, ahol macskája fájdalmas nyávogását kezdi követni. Észre sem veszi, hogy az iskola kapujáig sétál, ahol macskája egy nagy ugrással szinte halálra rémít egy újonnan érkezőt. Köntösében méri végig a lányt. Szép hosszú haj, karakteres arc. Ismeri ezt az arckifejezést; új diák. - Szevasz – köszön neki mosolyogva holdkóros szerelésében. Persze gyorsan a bokorból kiugró cicája után szalad, majd az állattal karjában lép vissza a lányhoz. – Ez nem herceghez méltó viselkedés, Mercury – dorgálja meg, majd miközben simogatja őt, felnéz fekete szemeivel diáktársára. - Most érkeztél? – teszi fel az egyre egyértelműbbé váló kérdést.
|
|
|
|
Struchl Amarilla Nyugodjék békében!
offline RPG hsz: ? Összes hsz: ?
|
Írta: 2019. március 20. 11:40
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=752293#post752293][b]Struchl Amarilla - 2019.03.20. 11:40[/b][/url] Még ki sem fújta magát, még fel sem dolgozta, mitől is ijedt meg annyira, amikor újra megtörténik. A fiú hangja a háta mögött olyan szinten rémiszti meg, hogy ha eddig nem volt lefagyva teljesen, most már, legalábbis egy pár másodpercig, mozdulni sem tud. Mikor észhez tér és rájön, mi is történik valójában, a fiú már a macskával a kezében áll szemben vele. - Most. Ja... Te is. Elég hirtelen.Végig néz a fiún, kissé kerek szemmel, s egy gonosz félmosoly húzódik a szája szélén. - Lemaradtam a pizsamapartiról. Ez a te macskád? A szívroham jött rám attól a dögtől.Közelebb lép és jobban szemügyre veszi az állatot és a gazdáját is, majd kicsit halkabban szólal meg újra. - Meg tudnád mondani, hol vagyok, mit csinálok, hova megyek, mit vacsorázom és melyik az ágyam? - Ezen már tényleg elmosolyodik, de a gonosz vigyor egy ártatlan, eltévedt kislány arcává változik.
|
|
|
|
Erdőhegyi Merse INAKTÍV
they call me Mister Fahrenheit® offline RPG hsz: 61 Összes hsz: 197
|
Írta: 2019. március 20. 16:05
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=23&post=752305#post752305][b]Erdőhegyi Merse - 2019.03.20. 16:05[/b][/url] Amarilla Merse, a macskaüldöző | késő este
Macskát simogatva, de érdeklődő kiskutya fejjel figyeli a lányt, miközben az meglepettségét próbálja tálalni neki. A fiú megértően bólogat egy bocsánatkérő tekintet kíséretében. - Bocsi, de gyorsan kellett cselekedni – mondja felnőttes komolyságot játszva. Valahogyan a macska után kellett kapni, hiszen ki tudja, hogy hova ment volna. Nem jellemző, hogy ennyire akaratosan viselkedik. Szelíd, kedves kis cicus szokott lenni. Érthetetlen, hogy miért viselkedett így. Pizsiparti? Ja, igen. Néz végig magán, miközben hanyagmód vállat von. Majd a „dög” szó hallatán először kikerekednek a szemei, de végül összeszedi magát. Kihúzza kiskirályosan felsőtestét, s arcát egy pillanatra a Hold irányába fordítja, majd végül visszafordítja a lány felé. - Nálam, minden nap pizsiparti van – közli nemes egyszerűséggel, kedves kis vigyorral szája szegletében. – Merse vagyok – mutatkozik be végül, de kezet nem nyújt, elvégre kiscicája elfoglalja mindként karját. – És Eridonos – fontos részlet. S a következő mondatában is teljesen biztos. – Te pedig, ha jól sejtem Rellonos vagy – feltételezi, majd a következő pár kérdésre ismét kedves oldala mutatkozik meg. Az előző sem volt gonosz, csak a csipkelődésre csipkelődés a válasz. - Éppen a Bagolykő Mágustanoda előtt állsz – mutat színpadiasan a feléjük magasodó épületre. – Emellett velem beszélgetsz, és a macskámat sértegeted – „Miau”, hallatja egyetértő hangját az állatka. – A nagyteremben már nem tudsz enni, de szívesen elkísérlek a konyháig – ajánlja fel. – Utána pedig a hálókörleted irányába is el tudlak vezetni, habár csak sejtésem van arról, hogy pontosan merre is a klubhelyiségetek – igen, levegőre is szüksége van olykor.
|
|
|
|