36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Kőváry Fruzsina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 23. 15:30 | Link

Bátyóka

Fruzsi teljes lelki nyugalommal, halkan hagyta el a hálókörletét. Nem mintha attól tartott volna, hogy bajba kerülhet, ha a szobatársai észreveszik, hogy lelép, de azért nem akarta felébreszteni őket, ha nem muszáj. Szakadt farmer, bokacsizma, egy lenge póló és afölött mindössze egy bőrdzseki volt rajta. Igaz, hogy ilyenkor már elég hidegek voltak az esték, de úgy volt vele, hogy csak nem fog halálra fagyni, mire a célállomására ér. Ott pedig majd úgyis kimelegszik a piától meg a tánctól, így inkább bevállalta, hogy egy darabig vacognia kell, csak hogy később minél kevesebb "felesleges" holmija legyen.
A kastélyban egy árva lélekkel sem találkozott, szerencsére. Miközben a néptelen folyosókon haladt, azért megállapította magában, hogy régebben sokkal izgisebb volt a takarodó megszegése. Az utóbbi időben, már nem igazán töltötte el bizsergető érzéssel a tudat, akárhányszor csak éjjeli sétára indult, hogy ő bizony most szabályt szeg.
Mikor elhagyta az épületet, már magában elkönyvelte a sikert. Sötét szerelésében könnyedén beleolvadt az éjszakába, s egyenesen az iskola kapuja felé vette az irányt. De még több száz méterrel a vaskapu előtt irányt váltott, és bevetette magát a közeli erdősávba. Rutinosan kerülgette ki az erdei ösvényre belógó ágakat, és egyéb természet adta akadályokat. Nem először készült már kiszökni a kastélyból, és előre láthatólag nem is utoljára. Sok mindenért kapták már el, és büntették meg, de eddig a kisurranásaira nem derült fény. Általában havonta egyszer-kétszer találkoztak a falubeli haverjaival, és együtt mentek bulizni, ha szabad hétvége volt, ha nem. A különbség csak az volt, hogy ha tilos volt a lejárás Fruzsinak a faluhoz közelebb eső, rejtett kijáratot kellett igénybe vennie, és másnap hajnalra visszaérnie a körletébe.
Hozzászólásai ebben a témában
Kőváry Erik
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 23. 16:01 | Link

Húgom

Azt, hogy ismét belevetettem magam az iskolai életbe, kénytelen voltam megünnepelni. Mi erre a legjobb hely, ha nem a falu?! Kora este lementem már és megittam pár sört. Önmagamhoz hűen egyedül kezdtem meg az estét, de pár fél óra után már egy csinos fekete hajú lánnyal ütöttem el az időt. Mondta a nevét is, de az kevésbé érdekelt. Sokkal inkább a formás dekoltázsa volt, ami elbűvölt. Komoly erőfeszítésekbe került, hogy ne folyamatosan azt bámuljam, hanem csak le-lepillantsak rá. Mondjuk meg is szólt, hogy a szemei nem ott vannak. De én erre csak annyit mondtam, hogy ha azt akarja, hogy a szemeit nézzék a férfiak, akkor egy kevésbé dekoltált inget vegyen fel... vagy blúz, vagy mit értek én az ilyesmihez?! Néhány sör és pár kör feles után a leányzó úgy döntött, hogy leléphetnénk. Nos ki lenne az a balek, aki erre azt mondja, hogy boccs de nem. Hát nem én, az tuti. Fizettem, felkaptam a bórdzsekimet, majd a fekete hölgyeménnyel elhagytam a kocsmát.
Pár óra után kielégült arckifejezéssel lépkedtem a suli felé. Tudtam, hogy már el vagyok késve, és ha elkapnak akkor jön a büntetés. De megérte, nem kicsit! Széles, kaján mosollyal arcomon, zsebre dugott kezekkel, szinte fütyörészve sétálok az iskola kapuja felé. Nincs kedvem - meg erőm se - falakat meg fákat mászni. Inkább vállalom a lebukást, azonban a kapu zárva. Végül is mit vártam?! Egy lemondó sóhaj hagyja el számat, majd cipzár hangja töri meg a csendet. Leveszem a dzsekimet, átdobom félig a kapun, hogy ne essen le a földre, hanem fennmaradjon. Nemsokára pedig már félig a kapun lógok. Egy nagy huppanással landolok a másik oldalon. Leveszem a kabátom a kapuról és felhúzom, de be már nem cipzározom. Nem teszek meg pár lépést és egy ismerős alak jön velem szemben. Arcom komolyra vált, szinte mogorvára.
- Hova-hova hugica? -
Egyik szemöldököm kérdően felhúzom, majd egyik lábammal 'türelmetlenül' dobolni kezdek.
- Remélem nem a falut akarod meglátogatni ilyenkor, egyedül?! -
Lehet nem most kellene előjönni a testvéri aggódásnak, hanem már régen meg kellett volna történnie, de eddig nem sok esélyem volt rá.
Hozzászólásai ebben a témában
Kőváry Fruzsina
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 23. 17:38 | Link

Az aggódó bátyus

Miközben a fák között lépdelt, Fruzsi gondolatai már előreugrottak pár órával, azon filózott, vajon egy bizonyos személy ott lesz-e a bulin. Talán nem kellett volna így elmerülnie a gondolataiban, és óvatosság nélkül, az ösvény közepén menni a kapu felé. Ahogy ugyanis már a célegyenesben sétált, távolabbról is látta, hogy valaki éppen beugrik a kapun. Nem szeretett senkivel sem összefutni ilyen alkalmakkor, főleg, hogy a srác - mert az volt az illető, a sötétben egyelőre csak ennyit tudott kivenni - valamelyest visszafogottabb mint ő, hisz épp akkor jött vissza, mikor Fruzsina még csak indulni készült. Ettől függetlenül Fruzsi nem parázott be, hanem úgy döntött, nem is fog foglalkozni a sráccal, rá sem fog nézni. Egészen addig tartotta is magát ehhez, amíg a fiú közelebb nem ért, és megszólította a rellonos leányzót. A megszólításra nem is volt szükség, Fruzsi már a srác hangjából azonnal felismerte, hogy kit sodort ide a sors.
- Téged kerestelek, már úgy aggódtam érted! - ripacskodott egy sort, majd hirtelen ötlettől vezérelve Erik nyakába is ugrott, és röviden átölelte a bátyját. S a fiúból áradó szagokból nagyjából megállapította, hogy merre járhatott. Aztán hátrébb lépett tőle egy lépést, ajkai szegletében megjelent egy rosszkislányos mosoly, és hitetlenkedve hallgatta, ahogy Erik kérdőre vonta. Egy kezén meg tudta volna számolni, hányszor történt eddig ilyesmi vele. Azt ugyanis még túlzással sem lehetett mondani, hogy ők ketten mintatestvérek lettek volna. Főleg, hogy Eriktől az sem volt szokatlan, ha néha eltűnt.
- A remény hal meg utoljára - vonta meg Fruzsi a vállát vigyorogva, és nem is szándékozott több időt szakítani Erikre. Egyáltalán nem vette komolyan a srác szavait. Nem akart lemaradni a buliról, ahova a haverjaival együtt egy zsupszkulcs repítette őket ezúttal. Tisztes távolban megkerülte a bátyját, pár lépéssel már ott is volt a kapunál. A kis táskáját átdobta a kapun, és ő maga is elkezdett átmászni, hacsak Erik meg nem állította.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék