A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846285#post846285][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.09. 17:17[/b][/url]

A szemeim már golyóznak, ahogy a lelátón ülve követem végig ide-oda Zalánt. Éppen szemeimet dörzsölném meg mikor rám parancsol. Összerezzenve akad meg a mozdulat, majd pislogok rá. Megmerem kockáztatni, hogy soha nem láttam még barátom arcán ilyen elszántságot, amit meg is értek, azonosulni is tudok vele, mert kicsit a jövőbeni magamat látom lóháton, de...
- Oké-oké - emelem fel kezeimet védekezően, ahogy beáll elém. Fejem billen félre. - Csak előtte igyál - fogom meg az üveget, majd kezemet le-fel emelgetve várom kérdő tekintettel, hogy melyik felnél jön el az a rész, hogy elengedhetem és el is kapja.
- Nem azért, Zalán, de rosszul nézel ki. Biztos vagy abban, hogy az a megoldás, hogyha túlhajtod magad? - ártatlan kérdés, de teljesen komolyan gondolom. Akaratlan sandítok a mankóm felé, mert tudom, hogy én is ilyen leszek, így kicsit képmutatónak érzem magam, de attól még... aggódom. Régen volt Zalánnak nyugodt éjszakája, a legtöbbet végig is asszisztálom, de kötve hiszem, hogy így kellene megoldania. Fejemet megcsóválva nézek vissza rá. - Felejtsd el - tartom magam elé az órát, kezemet emelem fel, hogy rajtolhassak neki és az órát is elindítsam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846316#post846316][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.10. 17:23[/b][/url]

Látványosan húzom el a számat a válaszra, fejemet automatikusan hajtom lejjebb. Nem mintha rajta akartam volna lenni azon a listán. Fejemet emelem fel, ahogy meghallom az üveg jellegzetes hangját, majd kapom is el a levegőben. Fel sem nézve teszem magam mellé azonnal, és adom meg a jelet Zalánnak.
Szememmel követem végig, ahogy száguldozik a pályán, ahogy megoldja a problémát, majd ahogy háton fekve lebeg be elém.
- Nem teszem - bólintok aprót, a stoppert teszem a magam mellé gyűrt pulóverre. Kezemet sokkal tovább tartom ott, mint indokolt lenne, szemem sarkából figyelem a még mindig lebegő barátomat.
- Nem tudom, hogy kerültem fel arra a listára - szólalok meg kis idő múlva. - Indokolatlannak érzem, mert vannak nálam sokkal... öm... kompetensebb srácok is - billen fejem a mankó felé jelentőségteljesen. - De ha Szofi szerint rajta a helyem, akkor... nem tudom. Oka van? - fordítom vissza fejemet Zalán felé kérdő tekintettel. Mintha megerősítést várnék tőle, és talán tényleg azt várok, csak azt nem tudom miért. Szofi tett arra a listára, aminek van jelentése. Vagy csak túl gondolom. Valószínűleg az utóbbi, hiszen alig ismerjük egymást, ráadásul ha valami jelentése lenne, akkor az elsőnek kellett lenne volna lennem, nem? Merlinre mondom, nem kellene ennyit agyalnom ezen.
Hangosan sóhajtok, szinte már gondterhelt.
- Ki az a Dönci? Szofi említette, hogy meg kell sétáltatnia, de - akadok meg egy pillanatra. - Szóval soha nem láttam állattal - köhintek aprót, ahogy zavartan befejezem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846322#post846322][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.10. 21:15[/b][/url]

Szívem hevesebben kezd dobogni Zalán kijelentésére. Ő tudja. Még sincs semmi értelme annak, amit mondd. Az első dolog, amit meglátnak az emberek, az a mankó, hogy tudnak tőle elvonatkoztatni? Soha nem láttak még nélküle. Lemondóan sóhajtok, csak beszélek öntudatlanul, aminek meg is van az eredménye - fejemet kapom fel ijedten, barátom vonásait fürkészem.
Alsó ajkamba harapva bólintok egy aprót. Tehát szerelmi csalódás. Akkor ez elég sok mindent megmagyaráz. Oké, hazudok, semmit nem magyaráz, de legalább arra a három másodpercre elhittem, amíg megfogalmazódott a gondolat.
- Öm - szalad ráncba a szemöldököm. - Beszéltünk, igen. Hát... a klubhelyiségben... szóval a klubhelyiségben olvastam a listát, amikor csatlakozott hozzám és kiderült, hogy ő írta a cikket - köhintek ismét. - Így gondoltam, hogy úgy gondolja, rajta van a helyem. Van ennek értelme egyáltalán? - túrok tincseim közé fájdalmasan nevetve.
- Szóval kiderült, hogy ő írta, majd félreértett, úgyhogy mondtam, hogy nagyon jó lett a cikke, megölelt és elszaladt azzal, hogy meg kell sétáltatnia Döncit - de ha végtermék, akkor sem láttam állattal sétálni a lányt. Lehet csak átvert a kellemetlen szituáció miatt, és így akart belőle kilépni, Zalán meg segít neki? Nem, Zalán nem ilyen. Halkat sóhajtok. Szofinak pedig nincs oka hazudni. Ez az egész egyre rosszabb.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846325#post846325][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.10. 21:58[/b][/url]

Bár a feltett kérdés költői, mégis kapok rá választ, ami kicsit kizökkent. Amúgy sem vagyok valami határozott ezzel a témával a kapcsolatban, erre...
Erre Zalán magasodik fölém, szinte minden fényforrást elvágva a testével. Ennyit akkor arról, mennyire jó délutánunk lesz. Elnyílt ajkakkal billen fejem hátrébb, felfelé pislogok rá, tekintetem fokozatosan kerekedik ki.
- Mi... de... - kezdek bele, mikor folytatja, így megakadok. Rá tud pörögni az ilyesmire. - Jaj, nem! Engem nem zavar, hogy a listán vagyok. Mármint egy kicsit de, mert nem értem, és nem tudok vele mit kezdeni, ami a saját baromságom, hiszen a legtöbben bóknak fognák fel gondolom, de az nem, hogy Szofi... érted - vakarom meg tarkómat zavartan. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy nem érti. Ne viccelj velem, én sem érteném, ha neki állna hebegni meg habogni a legjobb barátom, mint valami szerencsétlen. Ráadásként még hadarna is.
Térdemre könyökölök, előre hajolva dörzsölöm meg szemeimet hangosan sóhajtva. Tenyerembe támasztom arcomat.
- Gondolom nem mész több kört - biccentek a seprű felé lemondóan. Akkor erről beszélni fogunk még egy ideig. Nem nagyon van más választásom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846371#post846371][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.12. 11:26[/b][/url]

Furcsállom, hogy a listán vagyok, valahol kicsit feszélyez is talán, de nem mondanám, hogy rosszul érint. Igyekszem tényleg bóknak felfogni az egészet, talán, ha másra nem is jó - mert kötve hiszem, hogy egyetlen lány is odajönne hozzám, a dolog romantikus mivoltával ismerkedni - szerezhetek barátokat. Akik eddig nem tudták, hogy létezem, talán így... fene essen bele az egészbe, főleg, hogy Zalán elkezd járkálni. Oké. Végleg elvesztettem.
Ép térdemre könyökölök, tenyerembe támasztom arcomat, amíg várom, hogy valamit mondjon. Amire elég erőteljesen ráncolódik a szemöldököm, lassan fel is egyenesedem.
- Miről beszélsz? - nézek rá értetlenül, miközben agyamban pörög, amikor együtt voltunk a birtokon. - Furán viselkedtem? Miért? Merlinre, mit csináltam? - kerekednek ki kékjeim. Bárhogy emlékszem vissza a mozzanatokra, a történésekre, akár a kúriában, akár az istállóban, a pályán, nem akarja felidézni az agyam. Furán viselkedtem. - Akkor... akkor szánalomból rakott a listára? Mert furának tart? - ráncolódik a szemöldököm, mert nagyon mély gondolkodásokba kezdek. Ez egyre rosszabb. Az csak még inkább, hogy annyira elvisznek a saját gondolataim, nem is reagálok Zalán monológjának további részeire: nem erősítem meg, de nem is cáfolom, hogy Szofi mondott volna esetleg olyat. Nem is tette, de hát... tenyerembe temetem arcomat. - Én meg még elhittem, hogyha másra nem is, akkor barátkozni jó lesz az a lista.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846416#post846416][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.13. 13:51[/b][/url]

Nem vagyok mentálisan sérült - legalábbis eddig ezt gondoltam -, de hogy most biztosan nem értem miért kapom ezt a nézést tőle, az is biztos. Az sem segít, ahogy kifejti, mégis mi történt. Biztosan kijelenthetem, hogy elvesztettem a fonalat, Zalánnak meg még van ideje ugrálni, amikor belül hatalmas krízisekben vagyok.
Ismét térdemre támaszkodom, csak oldalasan sandítok rá, hogy végig nézhessem a romantikus pillanatot a könyvvel, amiben nem az ő kézírása van. Szemöldököm ráncolódik, de kell még pár másodperc, amíg sikerül összeraknom. Vagyis csak sikerülne, mert barátom levetődik mellém, majd megszólal. Vállamat vonom meg lezseren szavaira, mert nem olyan nagy dolog az, ha valaki tetszik valakinek, főleg nem a mai, modern világban. Ezeket meg tényleg bókna- várjunk csak.
Kékjeim kerekednek ki, lassan emelkedem fel, kihúzom magam a padon és csak bámulok magam elé. Beértek a szavai. Több másodpercre vagyok csendben, zavartan túrok a hajamba, ahogy elfordulok.
- Merlin szakállára - motyogom magam elé heves szívdobbanásokkal. - Ez... nem - temetem fél tenyerembe arcomat hitetlen. - És most... most mit kellene tennem? - pislogok oldalvást Zalánra, hátha tud valami értelmeset mondani, még akkor is, ha Szofiról van szó. Szofiról, aki az ölelés után... - Merlinre - kapom fel fejemet. - Akkor azért futott el az ölelés után?! - emelkedik meg hangom kicsit. És igen. Még mindig Zalántól várok választ. Ismétlem: Zalántól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846785#post846785][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.25. 16:17[/b][/url]

De ez mégis hogy történhet meg? Ennyire nem lehetek szerencsétlen. Mármint a mellékelt ábra szerint még annál is jobban az vagyok, de ez már akkor mindennek az alja. Én azt hittem csak közvetlen, mert ismertük egymást már, találkoztunk, eltöltöttünk pár napot egymás mellett, meg ilyesmi, erre... erre nem. Vagyis de, csak nem. Van ennek így értelme?
- Mi? - kapok észbe, fejemet kapom fel rá. - Te miről beszélsz? - követem végig, ahogy a cuccait kezdi belegyömöszölni a táskájába. - Elvesztettem a fonalat teljesen - vallom be, miközben felkelek én is és kapom magamhoz a mankót elsődlegesen, mert nem kellene összeesni, majd a táskámat a vállamra.
- De hát... Merlinre, várjál már! - torpanok meg, Zalánt kezdem fürkészni. Csendben vagyok pár pillanatig, ahogy a gondolatok kattannak a helyükre, és lassan ugyan, de minden infó a helyére kerül. Nagyon lassan. Sokkal lassabban, mint az tőlem, ízig-vérig levitástól elvárható lenne. Szégyen. - Azt akarod mondani, hogy Szofi rám szállt? Nem csinált semmit, Zalán. Mármint tényleg nem, nem csak úgy mondom. Kellemetlenül érintett a lista, de nem miatta. Bárki írta volna azt a listát, furán érezném magam - vonom meg vállamat.
- És nem tudom. Mire gondolsz? - kérdezek vissza, ahogy lassan elindulok Zalán felé, remélhetőleg ő is elindul, mert mire lekászálódom innen, minimum a VAV-ra készülhetünk már.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=846791#post846791][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.25. 17:55[/b][/url]

Adni alá a lovat. De mi alá? És mivel? Jó, ez az egész kezd egy olyan irányba elmenni, amikor az elvesztettem a fonalat kijelentés már nem elég. Komolyan beteget fogok jelenteni és eltűnök a föld színéről is, amikor ennyire értetlen vagyok. Vagy csak buta. Franc sem tudja már.
Nevemre állok meg ismét, most én fordulok Zalán felé már a lépcső ki tudja hányadik fokáról nézek vissza. Arcom megnyúlik, kékjeim kerekednek ki, ahogy szótlanul csak fürkészem barátomat. Nem tetszik. Ó, Merlin éledjen fel, jöjjön ide, és vigyen magával! Erősebben markolok a mankómra, ahogy lesütöm tekintetem, majd nagyjából ezzel egy időben nevetek fel zavartan.
- Hehehe. Dehogyis. Nem - legyintek egyet felé, majd indulok el ismét lefelé. Legszívesebben rohannék, és a kastélyig meg sem állnék, de valószínűleg kitörném a nyakam, plusz Zalán a szobatársam. Sehogy nem jó. - Nem tetszik - jelentem ki bátortalanul, és egyáltalán nem meggyőzően. Nem mondhatom el neki, hogy Szofi azért... nos, szép lány. Igen. Maradjunk is ennyiben és ne menjünk tovább, mert félő, hogy olyan határt lépek át, amit nem kellene. És Zalán barátsága sokkal többet ér, minthogy egy ilyesmi dolog miatt elveszítsem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=847075#post847075][b]Athanaczkovics Kornél - 2022.05.31. 17:56[/b][/url]

Meg kell tanulnom hazudni. Legalábbis nem jönne rosszul ilyen helyzetekben. Abban nem vagyok biztos, hogy ezt pont a legjobb barátom ellen kellene majd felhasználnom, de hát... abban sem vagyok biztos, hogy tetszik. Tetszik? Most komolyan, honnan kellene tudnom?
Ajkaim nyílnak el, hogy rákérdezzek a lányos írásra a könyvben, de végül összepréselem azokat. Mindezek után lehet nem kellene feszegetnem a határokat. Így is kicsit úgy érzem, mintha valami rosszat tettem volna. Plusz, hogyha valóban ismerkedne valakivel, úgyis elmondaná. Erre vannak a legjobb barátok: ezeket megbeszélni, és ha tanácsot nem is tudok neki adni, de legalább meghallgatnám. Mire nem vagyok jó, látod?
Lemondóan sóhajtok, majd fordulok előre és indulok el megint lefelé. Kint várom meg Zalánt, amíg rendbe szedi magát, és meg sem állunk a Nagyteremig. Legalább az biztos, hogy rendesen tudtunk vacsorázni.