A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=751697#post751697][b]Varga Nóra - 2019.03.11. 22:39[/b][/url]

Mivel nem igazán érdekel a kviddics, így a pályát se nagyon láttam még. Így ma gondoltam egyet és a nézőtérre megyek ki tanulni egy kis ÁVT-t, hisz lassan itt a VAV és jól kellene teljesíteni. Amint megérkezem a nézőtérre, lenézek a pályára és megszemlélem a varázsvilág legnagyobb sportjának pályáját. Karikák, melyeket védeni kell, vagy bedobni a labdákat, meg persze ott a cikesz. Miután egy mondatban összefoglaltam a sportot, keresek középtájt egy ülőhelyet és a könyvemet az ölembe helyezve odalapozok a nehezebb varázslatokhoz, hogy a fejembe véssem őket.
Felpillantok egy másodpercre, amikor belép egy szőke srác. Kicsit mintha hasonlítana Bencére, de innen nem látom elég jól. Nála egy seprű, gondolom Lewy beszólása miatt szeretne bizonyítani. Most szóljak neki vagy nem? Á, inkább hagyom gyakorolni, meg nekem is tanulni kell, majd mikor kimegy, akkor odaszaladok hozzá, mert nem ártana megbeszélni a dolgokat. Csak kerülgetjük egymást, mint a forró kását, és semmi sem történik. Kicsit megrázom a fejem, hogy jobban tudjak koncentrálni, de önkéntelenül is őt figyelem. Elrepül a karikákhoz, majd a másik felé kezd száguldani, és sikerül is a manőver, de kirepül a pályáról. Utána visszamegy az előző helyére és megint max sebességre kapcsol, de most nem tud időben fékezni, így a karjaim közé repül, onnan pedig legurul a lépcsőn. Elhúzom a szám, azért ez fájhatott rendesen. Aztán megkérdezi, hogy minden oké-e, amikor elpattan valami.
- Hú, hát én megvagyok, de te nem nézel ki túl jól. - Odalépek hozzá, majd a bal kezemet nyújtva felhúzom, hogy leüljön. Lecsüccsenek mellé, majd felé fordulok, és megsimítom kissé borostás arcát. Elakad a lélegzetem, ajkaim szétnyílnak, és mélyen a szemébe nézek egy végtelennek tűnő pillanatig. Majd lesütöm a szemem, a kezem az ölembe teszem és az alsó ajkam kezdem el harapdálni.
- Figyelj... Tudom, hogy fontosabb dolgod van, de beszéljük meg légyszi, hogy most mi lesz velünk. - A kezeimbe fogom kezeit és újra elveszek a szemeiben. Kutatón vizslatom, a legilimencia sajnos nem megy, pedig most minden pénzt megadnék azért, hogy tudjam, mire gondol. Persze a fájdalmon kívül, amit a gurulásával szerzett.