A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé. Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt! Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!
|
|
|
P O L A R B E A R Com Deus me deito Com Deus me levantoA fülemben hajnal óta ugyanaz a bolond mugli nő hangja kelt visszhangot, úgy tűnik, függővé tett. A pálya szélén, a többiektől kétlépésnyi távolságban fekszem, és az aligfelhős, hihetetlenül kék eget figyelem. Mióta beköszöntött a jó idő, ez az igazán jó, a rendesen izzadós fajta, azóta mindig valahol a kastély falain kívül tartatik a könyvklub, és bár így nagyobb eséllyel látják meg olyanok is, akik a könyvtár létezésében sem egészen hisznek, hogy a kinézetem ellenére én amúgy tudok olvasni, nem izgat. Nem szégyellem a dolgot, sőt. Vannak itt navinések, levitások, az eridonosokkal egyébként sincs bajom, a Rellon képviseletében meg tessék, megjelentem én. - Jaj, kedveskéim, de szépek vagytok ma is! - érkezik meg lihegve a dumdum néni, aki a faluból jár fel hozzánk, és mint mindig, most is ragyogó szemmel néz végig rajtunk. - Várunk még egy kicsit, hogy mindenki ideérjen, addig élvezzük együtt a napsütést, amiben Raszkolnyikov már a fegyház előtt sem látta meg a szépséget. Ez miért lehetett így, ki mit gondol? Hú, váó, azt a remekbeszabott átkötést! Dosztojevszkij meg én elég jóban lettünk az utóbbi napokban, és bár helyes válaszom és saját véleményem is akad a kérdés kapcsán, egyelőre még a zenét sem kapcsolom ki. Csendben, tekintetemet továbbra is az égre függesztve élvezem a napot, és igyekszem úgy tenni, mintha nem tudnék az alattam nyüzsgő hangyarajról. Asszem sikerült foglalt földet választanom, csak szét ne hordjanak.
|
|
|
Romhányi M. Áron INAKTÍV
aszondja Mózsi | a szerencse fia offline RPG hsz: 70 Összes hsz: 136
|
Írta: 2022. május 31. 09:21
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=847056#post847056][b]Romhányi M. Áron - 2022.05.31. 09:21[/b][/url] P O L A R B E A R Com Deus me deito Com Deus me levantoA fülemben hajnal óta ugyanaz a bolond mugli nő hangja kelt visszhangot, úgy tűnik, függővé tett. A pálya szélén, a többiektől kétlépésnyi távolságban fekszem, és az aligfelhős, hihetetlenül kék eget figyelem. Mióta beköszöntött a jó idő, ez az igazán jó, a rendesen izzadós fajta, azóta mindig valahol a kastély falain kívül tartatik a könyvklub, és bár így nagyobb eséllyel látják meg olyanok is, akik a könyvtár létezésében sem egészen hisznek, hogy a kinézetem ellenére én amúgy tudok olvasni, nem izgat. Nem szégyellem a dolgot, sőt. Vannak itt navinések, levitások, az eridonosokkal egyébként sincs bajom, a Rellon képviseletében meg tessék, megjelentem én. - Jaj, kedveskéim, de szépek vagytok ma is! - érkezik meg lihegve a dumdum néni, aki a faluból jár fel hozzánk, és mint mindig, most is ragyogó szemmel néz végig rajtunk. - Várunk még egy kicsit, hogy mindenki ideérjen, addig élvezzük együtt a napsütést, amiben Raszkolnyikov már a fegyház előtt sem látta meg a szépséget. Ez miért lehetett így, ki mit gondol? Hú, váó, azt a remekbeszabott átkötést! Dosztojevszkij meg én elég jóban lettünk az utóbbi napokban, és bár helyes válaszom és saját véleményem is akad a kérdés kapcsán, egyelőre még a zenét sem kapcsolom ki. Csendben, tekintetemet továbbra is az égre függesztve élvezem a napot, és igyekszem úgy tenni, mintha nem tudnék az alattam nyüzsgő hangyarajról. Asszem sikerült foglalt földet választanom, csak szét ne hordjanak.
|
|
|
|
Polaris Jomana INAKTÍV
Lenié offline RPG hsz: 58 Összes hsz: 102
|
Írta: 2022. június 1. 18:11
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=847175#post847175][b]Polaris Jomana - 2022.06.01. 18:11[/b][/url] PhrettyboiHa gyerekként azt mondta volna nekem valaki, hogy majd a fűben ülve bámulok fák lefaragott, összekent forgácsaira és közben vadul hallucinálok, majd ezeket megbeszélem a mellettem ülőkkel, valószínűleg kiröhögöm. Mint kiderült, az olvasás pedig kifejezetten szórakoztató. Igaz, az én figyelmem körülbelül olyan kiadós, mint szavannában az átlagcsapadék. De másoknak nagyon értékes és segítőkész mondandója van a könyvekről, általában olyan, ami eszembe se jutott volna magamtól. Talán a figyelemhiány tette, hogy majdnem elkéstem, így úgy rontottam be a helyszínre, mint egy megvadult gazella, aztán nagy nyekkenéssel vágtam magam hanyatt, nehogy a néni nekem szegezze az ijesztő kérdését. Mint a mostani. Úgy kerekedett el a szemem tőle, mint a rövidlátó zsiráfé, ha nincs meg a szemüveg. Ki kérdez ilyeneket? Szorosabban öleltem magamhoz a könyvemet, körbepillantva ismerős arcok után, de voltak, akiket nem kedveltem, meg olyanok is, akik engem nem kedveltek. Nem egyszerű ez a társaslét. - Pszt! Áron. Áron! - igyekeztem halkan, de hatásosan jelezni neki (csapkodott- a szerk.) - Van egy pók a válladon. Egy nagy pók! Tény, ott ült a nagy, ocsmány potrohával. Különben nem zaklatnám a fiút, zenben van, az fontos.
|
|
|
|