37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2014. október 8. 19:51 | Link

Licc-lucc. *____*

- Tanííííííííííts! - visítja torka szakadtából Renée, amint futólépésben egyre közelebb és közelebb kerül a Navine csapatkapitányához, aztán elrugaszkodik, ha rávesse magát.
Na, de mielőtt kilapítja Lucát a negyvenpár kilójával, azért gyorsan meséljük el, hogy honnan is jött neki ez a baromság, hogy akkor most szépen rámászik szerencsétlen kis Czettnerre, és halálra kínozza őt magával, míg nem hajlandó a tanárává előlépni. Néhány hete iskolás még csak a pöttöm, javarészt még csak felfedez és ismerkedik mindennel és mindenkivel (kivéve Izzyvel, őt már nagyon is jól ismeri). Talán a hét elején esett úgy, hogy Marki bácsi megtartotta nekik az első reptan órát, amin seprűre is ülhettek. Töki bátran markolta meg a nyelet, és nagyjából 3-4 méter magasságig fel is merészkedett, de annál magasabbra azért nem mert menni, a végén még lefordul onnét és össze-vissza töri magát. Megtetszett neki a móka, ezért önhatalmúlag kicsempészte a nővére pótseprűjét a szobájából, és az erdő szélén próbált gyakorlatozni a járgánnyal. Hát, kétszer esett le nem túl magasról, de annyira elszánta magát rá, hogy ő akkor is megtanul repülni, hogy nem volt hajlandó lemondani erről. Mivel Kiva itt hagyta egyedül Manda nénivel és Adrival, ezért hozzá nem tudott fordulni segítségért. De végigkérdezgette a diákokat az iskolában (fenéket, legalább 8 emberen követett el könnyű testi sértést nem szándékosan), hogy ki az egyik legjobb kviddicses, és sokan mondták neki, hogy Luca ügyes.
És most puffan rá éppen szerencsétlen lányra, és elkezdi szanaszét szorongatni a kissé vizes gyepen. Igazából már napok óta vadászta Lucát, de csak mostanra sikerült becserkésznie. És nem tervezi addig elereszteni, míg igent nem mond neki a Navinés.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2014. október 10. 21:09 | Link

Kiva.rar
2014. október, egy délután


Sok. Mindenből és mindenkiből. Rossz is, mert mindenkit szeret, de egyszerűen azt a nyűglődős időszakát éli, amibe talán senki nem fér bele, szerinte. Az persze kérdéses ez tényleg így van-e, vitatható, hogy amit most tesz, jó-e, de ezek benne csak plusz parafaktorok, amiket elkerül. Pár napja picit eltűnt a folyosók és termek sűrűjéből, beteg volt, de megérezte magán most, hogy kicsit jobban lett a mozgáshiányt. Edzés nélkül eléggé kivan szellemileg is. A navinés felszereléshez hozzáférvén vett magához mindent, persze készülve minden eshetőségre ismerve sajátosságait, kettesével szedte kezébe, majd kivonult a pályára. Önmagában véve az, hogy megbámulják, sutyorognak a háta mögött, vagy ismeretlenek ráköszönnek, mindezek akár jó, akár rossz szándékból történjenek, nem fura neki, de nincs oda érte, ezért is nem lépett semmit arra, hogy elhangzott a füle mellet a „Keresnek Luca” kifejezés több diáktól is. Érdekes, őt nem szokták csak úgy keresni, olyankor vagy bajban van, vagy… baj van vele. Nem sok variáns van. Felszökik egyik szemöldöke egy pillanatra, de aztán megrázva a fejét vonul kifelé határozottan, hogy kiérve mindent ledobhasson egy póznához és mély levegőt véve lépkedjen be a pályára, ahol az égre pillanthat. Szabadság!
- Nenenene… áú!
Ekkor jött, amire nem számított legvadabb álmaiban sem, berepülés kilenc óránál. Konkrétan úgy teríti le őt a közel vele egy magas leányzó, mint oroszlán a zsákmányát. A vonyítására pedig egyenesen döbbenettel reagál. Nem mondhatja, hogy csak úgy ugrálnak rá az emberek, főleg nem majdnem teljesen ismeretlenek. Mikor már túl van az első sokkon, fájdalmon és kárfelmérésen, akkor néz végig a törpén és azonosítja be. Igen, ő a húga annak az exprefektusnak, aki körül a bátyja legyeskedne, ha értene hozzá. Jajj, Benjámin. Iszonyatos a tempó, amiben közelíti az embereket, Luca már kismilliószor megfogadta, hogy ha így megy tovább rá fog segíteni, akár meg is jelenik, majd ő levezényel egy randit! De nem értékelték…
- Hé, ezt a hevességet tartogasd a repüléshez! Ha megígéred, hogy többször nem veszélyezteted egy esetleges sérüléssel álmaim esélyét, akkor rendben van. Miért jöttél pont hozzám?
Utoljára módosította:Czettner R. Luca, 2014. október 10. 21:11
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2014. október 25. 03:43 | Link

Licc-lucc. *-*

Luca kevésbé tűnik lelkesnek az ötlet iránt, hogy a kisebbik Faraday őt használja leszállópályának az ugrásai után, de most totálisan mellékes, hogy mit szeretne a Czettner lány. Most ő van soron! Valahogy sikerül a nagy gurulások közepette felülre kerülne, így rácsüccsen a Navinés csontos kis csípőjére, a két csuklóját a földnek szegezi, és irtózatosan komoly pofával néz rá.
- Taníts! Taníts repülni! - böki ki a leghőbb vágyálmát a szerencsétlen végre, majd hajlandó elereszteni áldozatát, lemászik róla, és leül a fűbe. Tökre nem számít neki, hogy csurom vizes lesz, különben is, most már csak trécselni akar, nem embert ölni. Mondjuk az eddig sem állt szándékában olyan komolyan.
- Mondták ügyes vagy - feleli immár felvillanyozott ábrázattal, majd megvakargatja az arcát, minek következtében indián harci festéshez hasonlatos kosznyomok jelennek meg rajta. A sár a legjobb sminkalapanyag, láthatjuk...
Várakozással telve pillog Luca felé, meg se fordul abban a csökött kis agyában, hogy az előbbi belépőjét nem valószínű, hogy a zsűri 10/10-esre értékelte. Őszintén reméli, hogy a kis sárga unikornis hajlandó lesz felfogadni őt a tanítványának, mert tényleg nagyon szeretné megtudni, hogy mitől döglik a légy, és hogy is kell ezt a banyás sportot művelni.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2014. október 26. 12:41 | Link

Kiva.rar
2014. október, egy délután


Nem tudja eldönteni, van-e olyan élő ember, aki élvezettel borul fel, egy majdnem vele egy méretű, hiperaktív, visongó lány tarolásától. Luca azonban, ha nem is volt elragadtatva, akaratlanul is elnevette magát. Nem volt hozzászokva ezen fordított szituációkhoz, de most már legalább átérzi azt, mi történik, mikor véletlenül egy ember fejére pottyan, vagy ráborul, esetleg teljes szándékossággal, elsöprő lendülettel leteperi azt. Nem biztos, hogy ugyan olyan boldogok tőle, mint ő. Mondjuk azért az, hogy rajta ülnek, és lefogják, kicsit frusztrálja. Nem kicsit, nagyon!
- Az nehéz lesz, ha rajtam ülsz seprű helyett. Én nem tudok repülni.
Aztán csak kikecmereg, mikor a lelkes szorítás abbamarad. Érzi, hogy nem lesz egyszerű dolga a lánnyal, sőt ami azt illeti, Kivát ismerve ott kell lennie valahol a génjeiben, de azt előásni, hát, azért ebben nem biztos, hogy olyan jó. Életében először kerül „tanár” szerepbe, ami elég fura módon tetszik is neki. Azért a csapatot edzeni nem ez a szint, ott is segít, de neki is tanulás minden új edzés.
- Meséld el nekem, hogy volt-e már Markovitscsal órátok? Repültél már valaha?
Jó letisztázni az elején a dolgot, addig törökülésbe húzódik, mert addig nem nagyon van mit csinálni, még meg nem fejti, pontosan mire kell, honnan kezdeni. Arról nem beszélve, hogy fogalma sincsen hogyan kell átadni a…tudást? Van neki olyan, vagy csak szerencsés? Ezt sosem tudta eldönteni.
- Igen? Hát… köszönöm, azt hiszem.
Ahogy végignéz rajta, a szemei, a testtartása, de még az éppen nem túl akcentusos szavai is Kiváról árulkodnak, nem tudná letagadni, ha akarná se őt. Szomorú dolog viszont, hogy ő elment. Hallott róla ő is, Benjin keresztül, a bátyján is látja, hogy nem viseli túl jól, nem jó ez így. Közben a lány arcához nyúl nevetve, hogy a kis sminkjét letörölgesse, aztán nagyon komolyan rá néz.
- Rendben, de van 3, na jó, a maiak után 4 alapszabály! Rendben?
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2014. október 27. 00:00 | Link

Licc-lucc. *-*

Ha valaki azzal jönne neki, hogy biztosan rosszul érzi magát amiatt, hogy a nővére itt hagyta, akkor valószínűleg mosolyogva elhessegetné ezeket a szavakat és tovább bohóckodna. Pedig mélyen még mindig ott van benne az a tüske, hogy elhagyták, megint, de most legalább nem végérvényesen. Legalábbis reméli, hogy egészben kapja vissza a nagy testvérét, nem akar még egy nőt elveszíteni maga mellől. Az első se volt jó...
- Kár. Pedig repülhetnék te hátadon - állapítja meg szélesen mosolyogva a dolgot, és már meg is jelent a lelki szemei előtt a kép, ahogyan éppen Lucával nyargalásznak a tejútrendszerek között az égbolton. Kicsit hajmeresztő képzelgései vannak a lánykának.
- Már repültem kétszer - vigyorogja nagyon, és a mutató- és középső ujjaival demonstrálja is a számadatot. Marhára büszke ám magára, hogy nem zúzta még magát ripityára össze, de kiindulva a csalási szokásokból, úgyse fogja megúszni minimum ficamok és durvább horzsolások nélkül a leckéket.
Bólogat, mosolyog, vakarózik, ilyen sorrendben. Szemeiben ott csücsül a remény az iránt, hogy Luca nemsokára azt mondja, hogy rendben, vállalja a kiképzését és el is kezdhet tanulni.
- Persze - bólogat hevesen. Akármit bevállal, még kígyókat és pókokat is, csak hogy tanítvánnyá fogadják - mondjuk azoktól nem fél. Bár ha fel akarnák erőszakolni a trapézra, akkor meggondolná kétszer is a döntését. Még szerencse, hogy senkinek nem beszélt még a múltja ezen szegletéről. Beleértve ebbe a nővérét és a többi, vele lakó személyt is. Várakozva pislog Luca irányába, alig várja, hogy túlessenek a szabályokon, és nekikezdjenek a tanulásnak.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2014. november 9. 15:58 | Link

Kiva.rar
2014. október, egy délután


Valahol a döbbenet és a mély csodálat között leragadt az elméje. Picit érzékeli, milyen lehet, mikor ő tett hasonló letámadó mozdulatokat korábban, aztán a lány csak 14 éves..ő meg, mindegy, erről lapozzunk. Lényegesebb, hogy le kell magáról vakarnia, ha érdemi munkát, vagyis egyelőre párbeszédet akarnak folytatni.
- Azt hiszem ezt a részét ugorjuk át a dolognak, inkább a nővéred Griffje lenne ilyenre alkalmas...
El tudja képzelni, ahogy Renée fogja magát, elköti Kiva állatkáját, felpattan a hátára, és elindul a végtelenbe és tovább! Igazán hátborzongató kép lehet ez szegény Griff számára. Állatbarátként tudja őket sajnálni, ha félőrültek kezébe kerülnek, és bármennyire cukimuki a kicsi Faraday, egyszerűen az a hajszál, ami az őrültet elválasztja a zsenitől, nála előbbi felé görbül, erőteljesen.
- Kettő...hát, több mint a semmi. Milyen volt? Élvezted? Kényelmes vagy kényelmetlen érzés? Mennyire féltél?
Jó lenne tudni, milyen volt, ebből azért le tudná szűrni miért is keresték meg, mi az, amin csiszolni kéne, vagy alapjaiban felépíteni. Nem egy építész, de amit muszáj, azt muszáj. Leginkább attól tart most, hogy nagyobb az elvárás felé, mint amire képes. Oké, vallja ő, hogy bárki képes szinte bármire, ha akarja, de csúnya volna, ha nem tudná komolyabban előhozni ezt a kislányból és csalódást okozna. Fél percre el is mereng ezen, de aztán csak döntésre jut, a beleegyező bólogatással meg neki is kezd a szabályzat formálásának.
- Az első... A seprűn és a seprűvel nincs eszetlenkedés, amit mondok, azt csináljuk vele. - még fel is emeli a mutatóujját, majd ahogy számol tovább, megjelenik mellette a többi is. - A második... Ha valami nem sikerül, újra próbáljuk, nem akarom hallani, hogy "feladod", vagy "nekem ez nem megy".
Kis szünetet tart, remélve, hogy megérti, mire akar ezekkel kilyukadni Luca. Mindkettejüknek könnyebb lesz, ha képben vannak azzal, mit vár a másik. Luca már kapizsgálja, de most Renée is kap egy kis ízelítőt.
- A harmadik... A fölös energiát fektesd a tanulásba, ne azon extrémsportba, amivel az infarktust hozod az emberre.
Megforgatja a szemeit, majd összefont karokkal néz a majdnem vele egy magas lányra. Lemondó sóhaj, majd széttárja a karjait is mellé.
- A negyedik annyi lenne, hogy még egy hasonló bejelentkezés és nincs több közös repülés!
Komolyan is gondolta, amit mondott, így már nem volt más hátra, mint, hogy vigyorogva fogjon egy seprűt, amit Renée kezébe nyomott, majd a sajátjával már fel is szállt, olyan két méter magasból szólt le hozzá, jó hangosan.
- Na mutass valamit!
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2015. január 5. 02:57 | Link

Licc-lucc. *___*

Kivának van griffje? Mégis mióta? És neki miért nem szólt róla? Órákig el tudna nyafogni a témáról Lucának, hogy milyen csúnya dolog ilyeneket eltitkolni a másik elől (nem mintha ő nem titkolná, hogy fél szemére vak), és hogy mégis mennyire meg szeretné simogatni az állatot és dögönyözni egész nap és egész éjjel. De valahogy van annyi önuralma, hogy mindez ne szakadjon ki belőle, és ne kelljen szegény Navinésnek elviselnie a kis önzőségeit.
- Nagyon jóóóóóóó! - harsan fel torkából a szó egészen hosszan. - Nem félek magas helyeken - jelenti ki eléggé magabiztosan a dolgot Lucának, hozzá jó széles mosoly ül ki az arcára. Na, a magasság az a tényező a repülésben, ami aztán abszolút nem aggasztja a kislányt. Jobban aggódik a Marki bácsi által mutatott vasgolyóbisok miatt. Ha lehet, ő mindenképpen azokat szeretné ütögetni, hogy véletlenül se legyen védtelen velük szemben.
Minden egyes kitételi pontnál bőszen bólogat Lucának, némelyikhez halkan hozzáböki, hogy jó. Azért kicsit sajnálja, hogy nem ismételheti meg többé a mai igencsak frappáns kis beugróját, de sebaj. Hátha ez csak az edzésekre vonatkozott. Hátha ettől még stikában, mikor meglátja a lányt a folyosón, akkor rávetheti még magát. Reménykedik.
Kis híján szájon csókolja Lucát, mikor a végére ér a kitételeinek, de végül csak két puszit nyom az arca két felére. Hiába, az argentinok meglehetősen közvetlenek, na. Elkapja a feléje hajított seprűt, kicsit méregeti, majd megállapítja, hogy órán is valami ilyenen ült, majd Luca után indul. Fél kézzel a seprűbe kapaszkodva. Ajaj, ez így nem lesz jó. 2 méter magasan függ egy jószágon, amit egyelőre alig tud kezelni - a mellékelt ábra is tökéletesen mutatja. Szerencsére kevés dolog van, ami beparáztatja Tökit (trapéz, Manda néni, Adri rosszkedvű - ilyen sorrendben), így inkább csak elereszti a járművet, hogy huppanhasson a pázsiton. Lefelé jövet a gravitáció nemes hatásának köszönhetően repülőeszköze telibe kupán találja a kislányt, de nem igazán zavartatja magát. Inkább gyorsan ráteszi a hátsó felét, mielőtt megint felreppennek indokolatlanul, félkézzel kapaszkodva. Most sikerül a felszállás, és még a járgányon is van. Szóval akkor megmutatja mit tud. Először szembe helyezkedik Lucával, majd felfelé emelkedik kicsit, aztán lefelé süllyed, megint szemmagasságba. Előre indul némileg (igen, némileg majdnem Luca gyomrában köt ki a seprű nyele), visszatolat a helyére. Finoman balra reppen, majd vissza jobb oldalra. Hát, ennyit tudunk.
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2015. január 13. 02:16 | Link

Kiva.rar
2014. október, egy délután


Csak semmi pánik, a tanításba még nem haltak bele, ugye? Jó, nem arról híres Luca, hogy visszariadna bármitől, főleg ami kviddics, viszont töri a fejét, hogy is lenne ez jó. Nem egészen hisz a döntésében, mert ebből még nagy katasztrófák is kisülhetnek, de ki ő, hogy letörje egy ember lelkesedését, aki láthatóan és érezhetően is oda meg vissza van már a dolog gondolatától is.
- Ennek örülök, de azért vigyázz magadra...főleg.
Adja ki utasításként és ezzel a végszóval, meg a fogadott két puszival ő is felemelkedik, hogy lássa mit művel a kislány odafent. Furcsa volt ezt mondani a nála 3-4 évvel fiatalabb lányra, aki majdhogynem túlnőtte már. Szomorú és kegyetlen tréfája ez a természetnek, de biztos célja van ezzel. Azonban a mostani helyzetben a fontosságot az élvezi, hogy Renée mit produkál. Nézi -és majdnem szenvedi is- a szerencsétlenkedést, közbelépne, de valahogy úgy érzi, hogy jobban jár, ha csak hátrál kicsit, aztán ha abbahagyja a dolgokat, akkor tud vele mit kezdeni. Figyeli a technikát... ami nincs, a mozdulatot, a helyezkedést, mit tud tanácsolni majd neki, legtöbbször csak nagyokat grimaszol, vagy összevonja a szemöldökét. Szerencsére azonban túlélik, mindketten a próbarepülést, aztán egy mosollyal tekint a lányka felé.
- Ühm. Én is így kezdtem... nem baj, a lényeg, hogy nem sírsz ha leesel, ezzel már tudunk mit kezdeni.
Képzeli mennyire bizalomgerjesztő az, amit elmondott, de az őszinteség fontos lehet még. Ugyanis nem lehet szépen körbenyalogatni a tényeket. Ez a sport ezzel jár. Kék és zöld foltok, esések, ütközések, puffanások, galibák. Magával rántja az embert az adrenalin, és átmenetileg nem érzékeli ezeket, de utólag minden ott lesz. Bár még messze nincsen kész a kislány, ami jó is, hiszen formálható, legalább reménysugár van benne.
- Na, egyezzünk meg abban, hogy... szerda és vasárnap kivételével tartok edzéseket, így azon a két napon tudok veled jönni gyakorolni, ha neked is jó. - Kezd bele még közelebb reppen a lányhoz. - Ma csak figyeljünk rá, hogy menjen két kézzel fogva és egy kézzel fogva is biztosan az irányítás, mondjuk előre meg hátra, aztán megnézzük a fordulást és az oldalirányú mozgást.
Néz rá, készen áll-e, aztán ha igen, először normál tempóban, lekövethetően mutatja be, hogyan tud gyorsítva, fixen haladni előre, hátra, és a fordulást. A többivel kivár még követi őt a kis Faraday, és ha ezekkel haladtak, már könnyebb lesz később.
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Renée Faraday
INAKTÍV


késdobáló istennyila.
offline
RPG hsz: 50
Összes hsz: 816
Írta: 2015. február 19. 23:38 | Link

Licc-lucc. *-*

Nagyszerű, hogy végre túlestek a szabályok és kitételek egyeztetésén, és végre elkezdődhet az igazi móka. Renée-nek egyszerre egy játék és egy véresen komoly kihívás ez az egész. Bizonyítani akar, főképp önmagának, hogy nem lett semmivel sem nyuszibb, mióta volt a balesete, hogy még mindig ugyanolyan bátor és merész kiscsaj, mint amilyen régen volt. Teljesen felesleges hősködésnek tűnhet az egész a külső szemlélődő számára, neki viszont fontos a saját én-képének megtartásához, hogy ne féljen semmitől, és mindenbe bele merjen vágni, amibe csak szeretne.
Érzi, és valahogy nem szándékosan, de azért a tudtára is adják, hogy eléggé tré volt a műsor, és hogy van még mit javulni és hova fejlődni. Nem baj, sírni tényleg nem fog, maximum akkor, ha eltörte valamelyik kissé jelentősebb csontját (pl felkar-, orsó-, szárkapocs- vagy combcsont), de talán még egy egyszerű orrtörésnél simán a levegőben maradna és játszana tovább. Nem az a síró-picsogó kiscsaj. Az, hogy néha a heves érzelmei miatt kiakad a mérője és elbőgi magát, az betudható a tinédzserkori labilitásnak. Vagy családi örökségnek.
- Okéé - közli beleegyező nyilatkozatát valami ótvar spanyol-angol-magyar akcentuskeverékkel, és minden figyelmét Lucára irányítja. Nem tűnik kifejezetten nehéznek az, amit csinál, megpróbálja hát ő is a mozdulatokat. Elindul előre, felgyorsít, majd fékez (itt sikerül egy olyan satuféket nyomnia, ami miatt majdnem a seprű ülésre nem alkalmas végén köt ki), rükvercbe kapcsol, és a válla felett hátrapislogva kukkol, hogy ne csapja el Lucát, ha éppen arra repked. Jobbra fordulásnál sikerül annyira bedöntenie a seprűt, hogy majdnem teljesen fejre áll, de aztán megakadályozza a tragédiát és visszaszerzi elvesztett egyensúlyát. Balra valamivel könnyebben megy már a dolog, lassan ráérez majd, hogy mit milyen mértékben lehet csinálni úgy, hogy ne zúzza be a koponyáját - és lehetőleg másét se. Várakozva pislog Lucára, hogy mi lesz a következő harci feladat, vagy lesz-e egyáltalán, lehet, hogy ez a mai óra csak ilyen felmérésféle volt, hogy mennyit (nem) tud a repülésről a gyakorlatban, aztán majd legközelebb folytatják.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék