31. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek:

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. június 21. 13:15 | Link

[Bálint - egy késő esti órán, az Eridon-Rellon meccs előtt]


Nem mer belegondolni, mennyire abszurd képet látna, ha észrevenné valaki - és nem, nem csak azért, mert elmúlt a takarodó ideje és ő a kviddicspályán ül, de azért, mert a kviddicspályán ül egy főnixes pléden, maga körül vagy 10-15 különböző órával: karóra, fali óra, mesefigurás fali óra, csörgőóra, még zsebóra is akad, jó részük nem is működik, mivel nem megbűvölt, és áramra lenne szüksége, mint például annak a rikító rózsaszín rádiós órának, amit épp két perce állított talpra megint.
Ha ez még nem lenne elég kétségeket keltő az elmeállapotát tekintve, akkor az sem elhanyagolható az összképből, hogy rengeteg gyertyát is találni az órák tetején, a pléden, a pálya széli padokon, köveken. Nem szeretne felgyulladni, bár jó esélye van hamuvá égni, ha valaki meglátja, de bízik benne, hogy nem így lesz, elvégre bőven a takarodó után vannak már, és a kastélytól a pálya messze van, így nehéz lenne kiszúrnia őt a járőröző prefektusoknak.
Manára néz nagy komolyan, nagy szem a kis szembe, majd felé nyújtja a tenyereit határozottan, utasítóan, de a sárkányróka meg se moccan.
-Mancs!-
Közli ellentmondást nem tűrően a lány, azonban a róka ugyan nem mond ellen, de nem is cselekszik.
-Gyerünk már! Nyújtsd a mancsod, úgy hamarabb túl leszünk rajta!-
Sürgetően pattognak a szavai a lánynak, de a kis lény ügyet sem vet rá, még annyira sem, hogy kétkedő fejet vágjon, megszokta már a lány őrültségeit, bár ez minden máson túl mutat.
-Egyedül nem megy a tisztarím!-
A szája elé kapja a kezeit, mert ha nem lenne elég, amit művel, még egy bűbáj is visszafelé sült el rajta. Egy mugli szótárgépet akart mágikussá bűvölni, hogy használhassa a kastélyban, de a varázslat azzal végződött, hogy random időpontokban random szavakat ejt ki a száján, olyanokat is, amik létezéséről nem is tudott, nem hogy a jelentését ismerné.
Visszanyújtja kezeit Mana felé, és kérlelni kezdi őt újra, míg végül a sárkányróka feladja az ellenállást, és odabattyogva a tenyereibe nyújtja mancsait.
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
KARANTÉN


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2014. június 21. 19:01 | Link

[Ashley - későn, mert ő azt mondja,az Eridon-Rellon meccs előtt]

Oké, ez így nem lesz jó. Azt hiszem, nem tudom jól feldolgozni a változásokat meg a sok... nem kéne kifogásokat keresnem. Lassan kiürül a doboz, és ha szerencsém van, akkor nem tudok venni majd másikat. Hogy milyen doboz? Természetesen a cigis dobozom. Este van, én meg kilógtam a kastélyból, mert elmúlt takarodó és valahogy azt gondolom ilyenkor bent könnyebb lebukni. A birtok sokkal nagyobb, sötétebb... Nem mintha ez elég lenne, hogy elbújjak egy erre járőröző tanár elől, de legalább friss levegőn vagyok. Igaz dohányzás közben ez is elég viccesen hangzik. Egyébként már elszívtam azt a ronda rudacskát, és arról is meggyőztem magam, hogy nem kell még egy. Igaz ebbe az is közre játszott, hogy alig van a dobozban és mi van ha kell későbbre. Kétes érzések vannak bennem, egy részem már most elhajítaná a dobozt cigistül, ne is lássam többet, a másik meg visszafog. Nagy dilemma, egyelőre maradok annál, hogy a doboz a zsebemben, és visszamegyek a kastélyba, mielőtt lebukom, hogy tilosban járok.
A terv egészen jól működik addig, amíg a kviddicspálya közelébe nem érek, ott ugyanis szokatlan fényeket látok meg, amik kíváncsivá tesznek, így óvatosan közelebb lopódzom. Próbálok nem zajt csapni, hiszen nem tudhatom, ki az, és éppen mivel foglalatoskodik. Azt se nagyon szeretném, ha meglátna az illető, mert ha esetleg tanár vagy prefektus, akkor még bajba is kerülhetek, de a kíváncsiság, nem hagy nyugodni, így mivel nem igazán látok, közelebb és közelebb megyek.
Biztos vagyok benne, hogy lassan én is észrevehető leszek, de a derengő fényben nem látom jól ki ücsörög a földön a sok gyertya között, és mik azok a fura tárgyak körülötte. Olyan mintha valamiféle szeánszot tartana, vagy nem is tudom.  Pont, amikor odalyukadok ki, hogy most bizony visszafordulok, amikor hangokat is hallok, és az bizony ismerősen cseng, ahogy pedig jobban szemügyre veszem arra is rájövök, hogy Ashley az, Manával. Ha ő tilosban jár, annak komoly oka lehet, így gyorsan döntök, és közelebb lépkedek.
- Szia Ashley! - köszönök bízva benne, hogy így kevésbé ijesztem meg, bár az is lehet, hogy megzavarom valami fontos dologban. Most már azt is látom, hogy rengeteg óra van körülötte. Ez egyre furcsább - Kirakodó vásárt nem este kéne tartanod, egész biztos nem lesznek vevőid...
Jegyzem meg viccesen, közben pedig azt lesem, hogyan ülhetnék le úgy, hogy nem gyújtom fel magunkat. Feltéve, hogy nem zavar el, nagyon messzire.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. június 23. 21:02 | Link

[Bálint - egy késő esti órán, az Eridon-Rellon meccs előtt]

Egyik kezéből a másikba veszi mind a két mancsot, hogy a szabaddal a maga mellett lévő könyvben lapozzon. Olvassa a sorokat, majd Manára néz. Elfintorodik, ahogy fejben még egyszer kimondja, amit olvasott... és ezt ki kell mondani hangosan.
-Szólítom a kapillárist...- kezd bele, de aztán meghallja Bálint hangját. Odakapja rémülten a fejét a fiúra, még Mana mancsait is elengedi, aki kihasználva az alkalmat rögtön arrébb is kaptat, meghagyva a megtisztelő feladatot valaki másnak, majd összegömbölyödik, nagyot ásít, és lehajtja a fejét.
-Mit keresel te itt ennyivel takarodó után?!?!- vonja kérdőre felháborodva a fiút, mintha ő ugyan nem tilosban járna, vagy prefektus lenne - de egyik sem igaz: tilosban jár ugyanúgy, és nem prefektus, mégis olyan odapörkölősen kérdezi meg, hogy talán még egy rellonosnak is inába szállna a bátorsága. Aztán elpirul a kirakodóvásárra, ami eszébe jut, hogy a fiú említette, szó sincs erről, és csak abban bízik, hogy a gyertyák fénye elég gyér, és a másik nem látja, megint mennyire elvörösödött.
-Nem kirakodóvásár.- közli egy sóhajjal, előre hajtva a fejét, és próbál egy nem létező fűszálat eltávolítani a plédről, aztán lapoz egyet a könyvben, majd visszalapoz, mert ráeszmél, hogy azon az oldalon már valami egészen más van, végül megint sóhajt.
-Oké, elmondom, de... meg kell ígérned, hogy nem nevetsz ki!- néz Bálintra nagy komolyan, bár eleve veszett ügynek érzi a dolgot, de mégis, valami komolyságot legalább ő mutathatna és elvárhat (habár ő simán kiröhögné fordított esetben) ha már képes volt megszegni a takarodó, a kijárási tilalom, és Anya, meg Kornél tiltását is, arról nem is beszélve, amit itt maga körül rendezett, amiben ő nem hisz.
-Szeánszot tartok, hogy holnap nyerjünk a Rellon ellen.- hadarja el végül egyben, jobb kint mint bent alapon, de nem mer felnézni a fiúra, mert ez akkora ostobaság, de mégis... tennie kellett valamit! Mert amivel fenyegették, az iszonyú! És meg kell magyaráznia Bálintnak is, hogy megértse.
-Kratia!- kiáltja a szót elkeseredetten, persze abszolút nem ezt akarta, azt se tudja, mit jelent egyáltalán.
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
KARANTÉN


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2014. június 23. 21:50 | Link

[Ashley -  későn, mert ő azt mondja,az Eridon-Rellon meccs előtt]

Nos, ha van valami, amire nem számítok, az az, hogy egy ilyen pici lány, ilyen hangon kér számon. Már majdnem meg is szeppenek, de csak majdnem. Az igazság az, hogy ebben kifejezetten hasonlít Virágra. Legalábbis ő jut eszembe, amikor tilosban járkál, így hamar összeszedem magam, és a sötétben talán nem is látja, sem a pillanatnyi meglepettségemet, sem az utána kiülő mosolyt az arcomon.
- Ezt akár én is kérdezhetném tőled - válaszolom, aztán még hozzáfűzöm, hogy - Friss levegőre vágytam.
Ami persze nem teljesen igaz, hiszen a cigaretta minden, csak nem a friss levegő jellemzője, de... Mondjuk, hogy Ashley nem az a személy, akinek tudnia kéne, hogy vannak ilyen rossz szokásaim. Főleg, hogy nem is szokás csak ööö... hagyjuk.
Közelebb megyek, és rá is kérdezek, ő mit csinál. Mivel Mana elmenekül, óvatosan a helyére mászom, és letérdelek Ashelyvel szemben. Így kényelmes, őt is látom, és a gyertyáknak sem lesz semmi baja. Nagyon komolynak hangzik, ahogy belekezd, és ennek megfelelően én is komolyan bólintok. Felkészülök magamban mindenféle butaságra, ezzel elkerülve, hogy majd kinevessem. Ebben van gyakorlatom. Virágnak is szoktak elképesztő ötletei lenni, amik elsőre talán nevetségesnek hatnak, de aztán jobban belegondolok és az ő szemével nézve értelmet nyer minden.
- Nem nevetlek ki - mondom ki hangosan is, és tényleg teljesen komoly vagyok. Akkor is az maradok, amikor megtudom miről van szó. Nem hangzik olyan butaságnak, sőt! Nagyon is logikus. Legalábbis el tudom képzelni, hogy van mögötte logika.
- Rendben. Mit kell csinálni? - érdeklődöm, miközben vidáman, tettre készen összecsapom a tenyereimet, és össze is dörzsölöm őket. - Egyébként, ez nem számít csalásnak?
Vetem fel, csak mint mellékes gondolatot. Ekkor mond valami furát, én meg csak pislogok.
- Te mondani, micsoda? - Nem felejtettem el magyarul, de ő lehet igen, ugyanis fogalmam sincs, mit ejtett ki az előbb a száján. Lehet valami káromkodás... De nehezen tudom róla elképzelni, hogy csúnyát mondjon, így csakis az lehet, hogy valamilyen idegen nyelven mondott valamit. De nem értem, miért gondolta, hogy én értem majd.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. június 25. 20:28 | Link

[Bálint - egy késő esti órán, az Eridon-Rellon meccs előtt]


Vár egy kicsit, aztán elismerően néz a fiúra, aki tényleg nem neveti ki. Szinte el sem akarja hinni, közelebb hajol a gyér fényben, de még csak egy mosoly sincs az arcán, pedig már gyanakodott. Aztán úgy dönt, nem érti, hogy nem neveti ki a másik... ez annyira képtelenség! És attól, hogy ő ezt ilyen könnyen elfogadja, még nem tűnik számára kisebb butaságnak, de aztán megint oda tér vissza gondolatban, ahová mindig: hogy ezt még nem próbálta, akár működhet is (kizárt) és ha mégsem (nem fog!) akkor legalább nem kell azon agyalnia, mi lett volna, ha mégis megpróbálja.
Megint összeráncolja a homlokát, ahogy a fiú máris "beszáll a buliba". Megköszörüli a torkát, és mocorog kicsit a pléden, erre igazán nem számított. A rókára néz, mert szíve szerint beküldené Bálintot (na jó, szíve szerint nem, örül neki, hogy itt van, mégis csak idősebb, és fiú, és kedves mindig, szóval jó, hogy itt van) de az esze szerint igen, mert ha elkapják itt, őt is megbüntetik. Viszont Mana nem úgy fest, mint aki még egyszer belekezdene ebbe az őrültségbe, ami azt eredményezi, hogy szüksége van Bálintra.
Ahogy ezt végiggondolja, és próbálná megmagyarázni, miért is akar szeánszot tartani, elneveti magát Bálint reakcióján, majd legyint egyet.
-Csak félresikerült egy szótárgépen a varázslatom.- magyarázza, hisz emlékszik, hogy Bálint ért a mugli dolgokhoz. Ennyivel elintézi a dolgot, mert ez nála nem nagy ügy, szinte mindennapos.
-Anya, és Kornél azt mondja, túlhajszolom magam az edzésekkel, a tánccal, a tanulással, és a meccsekkel. Ha holnap nem nyerünk, akkor biztos, hogy 'el fognak tiltani' ezektől a dolgoktól...- vall színt őszintén, ezért tart hát szeánszot. Mert nem akarja, hogy ne gyakorolhasson, és terhelhesse túl magát.
-Nyújtsd ide a kezed.- mondja némi tétovázás után a fiúnak, amikor az végképp nem áll fel, és rohan el, aztán ahogy Bálint odanyújtja a kezeit, ő is a fiúéba teszi a sajátjait, majd behunyja a szemét, mutatva, hogy be kell hunyni, de aztán ki is kukucskál, hogy megcsinálta-e, és amikor látja, hogy igen, a kezeikre fordítja a pillantását. Milyen picik a kezei a fiúéhoz képest... mind a két alkalommal, amikor Bálint kézen fogta, meg akarta nézni, de nem volt alkalma, most viszont van, ahogy az arcát is fürkészni kezdi. Vajon milyen lehet megcsókolni?
-Szólítom az anapesztusz... -sóhaj- a jó szerencse szellemeit... hogy jelenjenek meg- elcsuklik a hangja, mert eddig biztos volt benne, hogy ez nem fog működni, de most, ahogy itt térdel a sötétben a síri csendben csukott szemmel Bálint kezét fogva az éjszaka közepén és szellemet idéz már nem annyira merész és elutasító a lehetőségek kapcsán.
-Hogy jelenjenek meg!- mondja ki ismét hangosabban, és határozottabban - és áldják meg a holnapi szubsztituens... fontos mérkőzést a Rellon ellen.
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
KARANTÉN


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
Írta: 2014. június 26. 07:35 | Link

[Ashley -  későn, mert ő azt mondja,az Eridon-Rellon meccs előtt]

Várok, mert nem tudom mit néz, azt sem tudom, hogy mit kell csinálni, így csak ezt tudom tenni. Aztán mondd valami nagyon furcsát, és csak pislogok, de erre is érkezik egy logikus válasz. Már amennyiben logikus, hogy meg akart bűvölni egy mugli szerkezetet.
- Értem, de mire kellett neked egy mugli szótárgép? Nincs a könyvtárban megfelelő szótár? - utóbbit kétlem, bár még nem ismerem annyira ezen a téren az iskola felszereltségét, ugyanis nem volt szükségem még szótárra, és remélhetőleg nem is nagyon lesz.
- Ki az a Kornél? És mi köze a nyerésnek, ahhoz, hogy mit csinálsz? Nem a tanulmányi eredményedet rontja le, a kviddics meg egyébként sem rajtad múlik, hanem a csapaton - Kérdezek, majd próbálok megnyugtató dolgokat mondani. Egyébként ezt tényleg nem értem, bár a felsorolása valóban hosszú, és lehet én sem engedném neki, hogy ennyi mindent csináljon, nekem viszont nincs beleszólásom. Na meg, ha szereti csinálni, akkor nem is büntetném azzal, hogy eltiltom. De nem ismerem az Anyját, és ezt a bizonyos Kornélt sem. Nyilván ő is valami rokon.
Kérésére odanyújtom a kezem, és figyelem, hogy mi történik. Egyelőre nem sok, és beletelik pár másodpercbe, míg rájövök, hogy be kell csukni a szemem. Leginkább abból, ahogy Ashley kinyitja a sajátját és rám néz. Gyorsan lehunyom, és várok. Nem tudom mire, de türelmes vagyok, nem zavar a csend. Egészen kellemes így, már-már elkalandoznának a gondolataim teljesen másfelé, amikor megszólal.
Most viszont, hogy tudom, mi történt, mosolyra húzódik a szám, amikor egy újabb furcsa szó csúszik ki a száján. Nem nevetek, nem is kuncogok, de a mosolyt nehéz elfojtani. Aztán meg csak várok, és magamban kérlelem én is a szellemeket, akikben (ily módon) nem hiszek, hogy jelenjenek meg, és visszasiethessünk a kastélyba, mielőtt lebukunk, hogy takarodó után kint vagyunk.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Reverzibilis amphiktüónia!
Írta: 2014. június 28. 00:16
| Link

[Bálint - egy késő esti órán, az Eridon-Rellon meccs előtt]

-Azért akartam megbűvölni, hogy itt is használni lehessen... sokkal egyszerűbb, és könnyebb, és mindig kéznél van, akkor is, ha épp valamelyik könyvtári kötet nem.- magyarázza félig lelkesen, félig kétkedően és szégyellősen, az eredmény miatt. Sosem szerette hangoztatni, ha valami nem úgy sikerült neki, ahogy szerette volna, természetesen. Csak ne tudják az emberek, hogy vannak dolgok, amikben nem jó az érzelmi élet minden területén kívül is.
-Ő... ő... Kornél.- válaszolja megint fülig vörösödve, mintha még zúgni is kezdene a hallószerv belülről. Bálinttal beszélgetni Kornélról? Ennél már csak a fordított eset lenne szürreálisabb. Persze nincsen köztük semmi, épp ezért engedi meg magának néhány -egyre több- ember kapcsán, hogy beszéljen a fiúról. Ettől még azonban nem jobb a helyzet, mármint, hogy egyik fiúnak a másikról... még akkor is, ha egyikük sem olyan a számára.
Inkább rátér a szeánszra, és elmondja a kötelező sorokat, a felbukkanó ismeretlen szavakkal fűszerezve, ugyebár. Aztán vár. Lopva sandít csak a könyvre, minek kellene történnie most vajon, de nem tudja elolvasni, így inkább kinyitja teljesen a szemeit, és dühösen vizsgálja a lapot egész addig, amíg a lelátók felől neszezést nem hall.
Ijedten rezzen össze, és még fel is kiált:
-Reverzibilis amphiktüónia!- Csak egy pillanatra kalandozik el a figyelme, és gondol arra, hogy ezt meg kéne jegyeznie káromkodásnak, mert mennyire jól hangzik, aztán rögtön eszébe jut, hogy káromkodni nem illendő, és azt sem érti végül, hogy hogy tud ezeken gondolkozni, amikor valami határozottan történik a közelükben. Tágra nyílt szemekkel kémleli a sötétséget, majd Bálintra néz, mintha csak a fiú csinált volna valamit.
-Mi volt ez?!- vonja kérdőre nagyjából olyan hangnemben, mint amikor az volt terítéken, miért császkál kint a levitás ilyen későn, csak sokkal riadtabban.
Hozzászólásai ebben a témában

Rentai Bálint
KARANTÉN


Gyógyító || Vattacukorúrfi
offline
RPG hsz: 435
Összes hsz: 14197
pont az...
Írta: 2014. június 28. 09:58
| Link

[Ashley -  későn, mert ő azt mondja,az Eridon-Rellon meccs előtt]

- Áh értem! Én nem szeretem azokat a kütyüket, nem tűnnek megbízhatónak... - egy könyvben sokkal több információ fellelhető egy szóról, mint amit egy ilyen programozott masina tud. Persze praktikus, és sok mugli életét megkönnyíti. Engem akkor is jobb érzéssel tölt el, egy szótár használata, mint egy ilyen. Lehet régi módi vagyok? Na mindegy. Figyelek tovább Ashleyre, aki a családjáról mesél, és kicsit meglep Kornéllal, de abból, ahogy megakad, ahogy elpirul, tökéletesen tudom, hogy ki Kornél. Virág pont ilyen, ha szóba kerül Ricsi. Valószínűleg azért, mert Ricsi is eszembe jut, elromlik a kedvem, és ez a hangomon is érezhető, ahogy megszólalok.
- Értem. Kornél... - nem kérdezem tovább, mert sejtem, hogy ezt nem velem akarja megbeszélni, na meg, amilyen gondolatok eszembe jutnak róla, jobb is ha nem fejti ki. Ha hasonló butaságokat hordana össze, mint amiket Virág, akkor kicsit csalódnék azt hiszem. Elhúzom a számat, aztán inkább a feladatra koncentrálok, próbálva nem agyalni Ricsin, Kornélon sem senki ilyesmin. Hallgatom a varázslatot, és koncentrálok, hogy jöjjön az a bizonyos szellem.
Végig csukva a szemem, mivel nem mondja, hogy kinyithatom nem teszem. Csak akkor nyitom ki, amikor valami zajt hallok, akkor is reflexből, és egy pillanatig, azt próbálom felmérni, mit csinálhatott, aminek ilyen hangja volt de úgy ítélem meg nem Ashley a zaj forrása.
Oldalra fordítom a fejem, abba az irányba amerre Ashley néz, közben pedig a racionális magyarázatokon töröm a fejem.
- Lehet lebukunk, hogy kint járunk takarodó után. Vagy csak egy eltévedt erdei állat. Folytassuk! - mondom teljesen nyugodtan, mivel nem látok semmit, és nem is hallok további hangokat - Mi jön most?
Érdeklődöm, és megpróbálok a könyvbe is belelesni, hogy elolvashassam a következő lépéseket.
Hozzászólásai ebben a témában

Faggató |Leghelyesebb Levitás '14 t/ny
Ashley Valerie Stanwood
INAKTÍV


Nagykislány
offline
RPG hsz: 269
Összes hsz: 1736
Írta: 2014. június 29. 21:55 | Link

[Bálint - egy késő esti órán, az Eridon-Rellon meccs előtt]

Kétkedve néz Bálintra. Hogy lehet nem szeretni egy szótárgépet? Annyira praktikus... persze, nincs könyv illata, meg minden, de azért mégis. Maradi.
Kornélra terelődik a szó, és ahogy a fiú kiejti utána a nevét, az nem tetszik neki. Hirtelen olyan érzése támad tőle, hogy magyarázkodni akar, és hogy Bálint nem kedveli, pedig nem is ismeri, de végül csak ráharap az alsó ajkára, mielőtt megszólalhatna a témában, és inkább visszatér a szeánszhoz.
Összeráncolja homlokát a fiú szavaira... ha a neszezés azért van, mert lebuktak, az nagyon-nagyon rossz. Inkább legyen erdei állat, de inkább legyen a szellem, még ha ijesztő is, máskülönben ennek az egész botorságnak semmi értelme! De ezt nem mondja ki így, csak a könyvbe pillant, valóban, folytatni kell.
-Azt írja, most következik az intertextualitás... a külix... -már csak lemondó sóhajra futja tőle, hogy megint nem azt a szót sikerül kimondania, amit kellene, majd ismét nekifut - az áldozatbemutatás. -fejezi be a mondatot, majd feltápászkodik, és a fiúra néz.
-Ennek jobban utána néztem, mi is az általános elvárás áldozatbemutatásnál. A történelem folyamán sokszor életet áldoztak, amit mi nyilvánvalóan nem fogunk, vagy a vérüket, esetleg más, fájdalmas módon fizettek.- magyarázza a fiúnak, mintha csak történelem előadást tartana a témában, majd végül megigazgatja a ruháját.
-De én azt gondoltam, ha áldozat bemutatás, akkor annak jó lehet egy pürrichius is... ahj már! Egy kézenállás!- dühösen dobbant a lábával, mert egyre jobban idegesíti, hogy nem tudja azt kimondani, amit akar, és megzavarják az idegen szavak.
-Végül is az az erősségem, biztos tetszeni fog a szerencse szellemének, vagy kinek, meg hát ha sokáig csinálja az ember fárasztó, és ezen a terepen fájdalmas is, szóval... mérd az időt!- kéri a fiút, majd felemeli a kezeit, és kézenállásba lendül a pléd mellett a füves pályán. Tenyereivel tapogat előre-hátra párat, ahogy próbálja megkeresni a legkényelmesebb és leginkább tartható terepet és pozíciót, majd végül megállapodik, és úgy marad.
-5 perc remélem elég lesz.- közli, mert a föld hideg, bár a kezét nem tudja effektíve felsérteni a föld, azért megterhelő ez.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék