A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé. Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt! Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!
|
|
|
Ármin. június 1., valamikor éjfél előttTudjátok milyen nap van ma? Őőő... Franc, én is elfelejtettem. Akkor most menjünk le Micimackó-alfába és gondolkozzunk egy kicsit. Gondol... Gondol... Gondol... Vasárnap. Oké, ez eddig rendben is volna. A vasárnapok buta napok, mert utánuk mindig hétfők jönnek és akkor újra be kell húznom magamat néhány teljesen unalmas tanórára. Nem baj, már csak ez az egyetlen év van, aztán mehetek a búsba, amerre csak szeretnék. Még nem tudom pontosan, hogy merre szeretném, hogy vigyen a jó szerencsém, de valami olyan helyre, ahol van kviddics és én is játszhatok. Erről jut eszembe... Mi is volt az eredeti probléma? Ó, igen, milyen nap van? Vasárnap. Dátum? A kalendárium ebben mindig is sokkal jobb játékos volt nálam, surranjunk hát oda elé, és lessük meg ügyesen, hogy melyik hónap melyik napját írjuk. Itt is van, június 1. Ajaj.. Azt hiszem dolgom van ebben az esetben. Soha nem látott sebességgel ugrok fel az ágyamból, de úgy, hogy Zephyr szegény akkorát nyekken a földön a lendületemtől, hogy belesajdul a szívem. Ő az állatkertem első kis tagja, kicsit jobban kellene vigyáznom rá. Pláne, hogy ő az egyetlen férfi játékos a csapatban. Végképp. Kezem ügyébe kerítek még egy kardigánt és olyan csendesen és mégis villámgyorsan zúgok le az emeletről a bejárati ajtó irányába, hogy még a profi betörők is megirigyelnék. Nincs humorom hozzá, hogy akár Manda, akár töki észre vegye, hogy éppen angolosan távozok a tett színhelyéről. Oké, foghatnám arra is, hogy járőrözni megyek, na de seprűvel a kezemben? Ugye, rossz kifogás. Na, pontosan ezért nem baj, ha senki sem tudja, hogy egyáltalán elmentem. A kis lényeim természetesen totál értetlenül bámultak rám, hogy hova a halálba rohanok én ennyire, de egy nyikkot se szóltak. Hálás is vagyok érte. Na, miközben megyek, elmesélem, hogy hova is ez a nagy rohanás. Csillaghullást megyek nézni. A seprű pedig azért kell, mert onnan fogom lesni a hullócsillagokat. Baró, mi? És hogy kinek jutnak eszébe mégis ilyen ötletek? Damjanovits Ármin személyében tisztelhetjük ezen embert. Ma állítólag egy nagyobb csillaghullás várható, az ég tiszta, az idő pont kellemes, bár egy kissé talán hűvös, de minden adott egy kellemes programhoz. Miért hagynám ki? Na, most pedig csaljunk. Kezdem elveszteni a lábaim felett a kontrollt, menjünk tovább seprűvel, azért van végül is. Meg könyörgöm, vasárnap éjjel van, senki sem olyan hülye, hogy ilyenkor kint tekeregjen az utcán, aki meg mégis, az ki van ütve az alkoholtól. Szóval a lábam közé kapom a több mint fél évtizedes Tűzvillámot és a maradék utat a kastély kapujáig ló... izé, seprűháton teszem meg. Innen pedig már nincs messze a kviddicspálya. Mert két kviddicsbolond mi más helyen is találkozhatna? Kicsit normalizálom a légzésemet, mielőtt kilépek a gyepre, kifulladtam egy cseppet az úton, de olyan száz millió wattos mosoly van a fejemen, amit már büntetni kellene. Körbejáratom a pillantásom a látszólag teljesen üres füvön, majd valamivel arrébb kiszúrom Ármin alakját, a fűben ülve. Intek neki, és elindulok felé a zöldön keresztül. - Bocsi, remélem nem vártál sokat.
|
|
|
Kiva Faraday INAKTÍV
.anyatündér. offline RPG hsz: 157 Összes hsz: 7910
|
Írta: 2014. június 1. 00:35
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=303209#post303209][b]Kiva Faraday - 2014.06.01. 00:35[/b][/url] Ármin. június 1., valamikor éjfél előttTudjátok milyen nap van ma? Őőő... Franc, én is elfelejtettem. Akkor most menjünk le Micimackó-alfába és gondolkozzunk egy kicsit. Gondol... Gondol... Gondol... Vasárnap. Oké, ez eddig rendben is volna. A vasárnapok buta napok, mert utánuk mindig hétfők jönnek és akkor újra be kell húznom magamat néhány teljesen unalmas tanórára. Nem baj, már csak ez az egyetlen év van, aztán mehetek a búsba, amerre csak szeretnék. Még nem tudom pontosan, hogy merre szeretném, hogy vigyen a jó szerencsém, de valami olyan helyre, ahol van kviddics és én is játszhatok. Erről jut eszembe... Mi is volt az eredeti probléma? Ó, igen, milyen nap van? Vasárnap. Dátum? A kalendárium ebben mindig is sokkal jobb játékos volt nálam, surranjunk hát oda elé, és lessük meg ügyesen, hogy melyik hónap melyik napját írjuk. Itt is van, június 1. Ajaj.. Azt hiszem dolgom van ebben az esetben. Soha nem látott sebességgel ugrok fel az ágyamból, de úgy, hogy Zephyr szegény akkorát nyekken a földön a lendületemtől, hogy belesajdul a szívem. Ő az állatkertem első kis tagja, kicsit jobban kellene vigyáznom rá. Pláne, hogy ő az egyetlen férfi játékos a csapatban. Végképp. Kezem ügyébe kerítek még egy kardigánt és olyan csendesen és mégis villámgyorsan zúgok le az emeletről a bejárati ajtó irányába, hogy még a profi betörők is megirigyelnék. Nincs humorom hozzá, hogy akár Manda, akár töki észre vegye, hogy éppen angolosan távozok a tett színhelyéről. Oké, foghatnám arra is, hogy járőrözni megyek, na de seprűvel a kezemben? Ugye, rossz kifogás. Na, pontosan ezért nem baj, ha senki sem tudja, hogy egyáltalán elmentem. A kis lényeim természetesen totál értetlenül bámultak rám, hogy hova a halálba rohanok én ennyire, de egy nyikkot se szóltak. Hálás is vagyok érte. Na, miközben megyek, elmesélem, hogy hova is ez a nagy rohanás. Csillaghullást megyek nézni. A seprű pedig azért kell, mert onnan fogom lesni a hullócsillagokat. Baró, mi? És hogy kinek jutnak eszébe mégis ilyen ötletek? Damjanovits Ármin személyében tisztelhetjük ezen embert. Ma állítólag egy nagyobb csillaghullás várható, az ég tiszta, az idő pont kellemes, bár egy kissé talán hűvös, de minden adott egy kellemes programhoz. Miért hagynám ki? Na, most pedig csaljunk. Kezdem elveszteni a lábaim felett a kontrollt, menjünk tovább seprűvel, azért van végül is. Meg könyörgöm, vasárnap éjjel van, senki sem olyan hülye, hogy ilyenkor kint tekeregjen az utcán, aki meg mégis, az ki van ütve az alkoholtól. Szóval a lábam közé kapom a több mint fél évtizedes Tűzvillámot és a maradék utat a kastély kapujáig ló... izé, seprűháton teszem meg. Innen pedig már nincs messze a kviddicspálya. Mert két kviddicsbolond mi más helyen is találkozhatna? Kicsit normalizálom a légzésemet, mielőtt kilépek a gyepre, kifulladtam egy cseppet az úton, de olyan száz millió wattos mosoly van a fejemen, amit már büntetni kellene. Körbejáratom a pillantásom a látszólag teljesen üres füvön, majd valamivel arrébb kiszúrom Ármin alakját, a fűben ülve. Intek neki, és elindulok felé a zöldön keresztül. - Bocsi, remélem nem vártál sokat.
|
|
|
|
Damjanovits Ármin INAKTÍV
offline RPG hsz: 97 Összes hsz: 540
|
Írta: 2014. június 1. 19:43
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=303818#post303818][b]Damjanovits Ármin - 2014.06.01. 19:43[/b][/url] KivusHogy milyen este is van ma? Egy híres boszorkány halála, akinek a neve sok néven maradt fent. Nem lehet tudni, hogy pontosan melyik is az igazi, de azt tudja, hogy a mendemonda szerint a boszi azt mondta, halálát csillaghullás övezi majd. Amikor olyan ötszáz éve meghalt, hullottak a csillagok olyan helyeken a világban, ahol csak mágusok laktak, és minden száz évben egyszer, pont ezen a napon, a csillaghullás megelevenedik, ő pedig nem szeretne lemaradni róla, hozzá pedig a lehető legjobb embert hívta. Férfihoz képest hosszan készülődött, és mégsem látszik rajta semmi változás. Megborotválkozott – a kis szakállacskáját azonban meghagyta – Keresett egy jobb inget, ami kényelmes is, és egy sötét farmert, ami illik hozzá. Laza, de elegáns. A haját csak megfésülte, ami nagy teljesítmény ettől a göndör kazaltól, és a megbeszélt időpont előtt fél órával elindult az iskola felé. Számításai szerint egyszerre kellett volna megérkezniük, ám hosszú lábai úgy vitték előre, mintha üldözné valaki, ezért alig negyed óra alatt tette meg az amúgy huszonöt perces távot. A seprűjét még a múltkor itt hagyta, ezért újabb öt percet elvesz az életéből, hogy besétál az irodájába, és kiveszi a zárt szekrényből, illetve, ha már ráér, akkor azt a kis pluszt, amivel készült is menetsorba állítja, hogy a repülés végén, látható legyen a cél. Reméljük, nem kezd el esni az eső, mert bár jó idő van, mostanában nagyon kiszámíthatatlan. Mivel mindennel elkészült, és még mindig van öt perce, kisétál a bejárathoz, mintha mi se történt volna, és amikor úgy véli, közeledik felé egy alak, szinte észrevétlenül leül a fűbe. Ha nem Kiva, akkor azt mondja, épp csak pihenget, ha valami vadállat, akkor a mellette lévő seprűn férfiasan elmenekül, ha Kiva, akkor meg ne akarja idő előtt meglátni, hogy a repülés mellett még vacsorával is készült a csillaghulláskor. - Nem vártam sokat, az előbb érkeztem én is. Apró füllentés, mindenesetre felkel a földről, ami nem olyan meleg még, mint amilyet sejtett, és kicsit leporolva magát, lepillantva a lányra egy mosollyal és öleléssel is megdobva az viszontlátás örömét. Seprűjét is felvéve, felpillant az égre, majd az órájára. - Ha minden igaz, két perc múlva kezdődik. Nincs felhő az égen, vagyis valószínűleg izgalmas estének nézünk elébe. Arra gondoltam, hogy az erő felé lenne érdemes elmennünk, ott nem sokan mászkálnak ilyenkor, vagy ha igen, nem látnak, nem akarok belőle bajt, hogy kicibáltalak magammal, aztán ha megfagytunk, akkor visszajöhetnénk, mondjuk a pályára. Apropó, ezt neked hoztam. Egy piros, belül bundás pulcsit emel fel és nyújt a lány felé. - Sejtettem, hogy nem öltözöl fel rendesen, ott fent hidegebb lesz, ha még repülünk is. Ő is felhúzza a maga kék verzióját, ami nagyon nem illik a ruházatához addig, amíg be nem cipzározza, onnantól teljesen jó. Még a kapucnit is felhúzza, majd a lányra pillant. Ha készen áll, akkor mehetnek is.
|
|
|
|