36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Ikimono Galeti
INAKTÍV


énekes madárka
offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 338
Írta: 2012. október 13. 13:22 | Link

Nick Cheesy

A gyakorlás közepette sok mindenen járt az eszem. Eszembe ötlött a legutolsó találkozásom, amikor a faluban találkoztam Nicholassal. Egy mosoly ült ki az arcomra az emlékek hatására. Sok közös pontot találtunk a fiúval, aminek igazán örültem. Egyedül talán a húgommal, Rinoyameval van több közös témánk. Egy kicsit komorabb lett a hangulatom, ugyanis lassan fél éve nem láttam az ikertestvérem, ami valljuk be, kicsit megviselt. Mellette szinte csak nevetésből állnak a napjaim, de mióta ő Japánba ment, azóta sokkal többet voltam komor és bezárkózott. Ez a hangulat most meg is jelent az arcomon. Folytattam az edzést, de már nem volt meg az igazi hangulatom hozzá. Most megpróbálkoztam pár nehezebb mozdulattal. Az egyik lendítésemnél feltűnt, hogy valaki figyel a pálya széléről. Meg akadt a modulatom és ledermedve meresztgettem a szemem, ki is a megfigyelő. Mikor végre felismertem egy vigyor ült ki az arcomra. Nick volt az. Nem tudtam, miért van ilyenkor idekint, de nem is nagyon érdekelt. Visszahúztam magamhoz a kvaffot, majd szépen megindultam lefelé. Nem sokkal távolabb értem tőle földet, majd futva tettem meg a maradék távot. Csak futás közben éreztem, hogy egy kicsit eltúloztam, ugyanis annyit ültem a seprűn, hogy most egy picit görcsöltek a lábaim, így a futás elég kellemetlenné vált. Vigyorogva álltam meg a fiú előtt.
- Belekezdhetünk tőlem, de csak ha nem hívsz többet kisasszonynak!
Elnevettem magam a végén, mert valamilyen oknál fogva egészen felszabadult kedvem lett a fiú mellett. Lehet, hogy a múltkori találkozás emléke miatt? Mindegy, lényegtelen. Végig mértem a fiút, aki valljuk be, elég lengén öltözött, ahhoz képest, hogy repülni akart. Odafent mindig hidegebb van. Kicsit aggódtam, mert nem akartam, hogy bárki miattam megfázzon. Mert végül is miattam fázna meg, hisz én vállaltam el, hogy eddzek majd vele. Szóvá is tettem eme problémám.
- Figyelj, nem fogsz te így fázni repülés közben? Fent elég hideg van.
Egy kedves mosolyt eresztettem felé, majd odadobtam neki a piros bőrt, és visszafutottam a seprűmért. Nem szerettem, ha nem volt a közelemben. Elindultam a pálya egy kissé szélvédettebb helyére, a lelátók felé, majd intettem Nicknek, hogy kövessen. Először talán megbeszélhetnénk az alapokat, aztán repülnénk. Legalábbis én így képzeltem el. De persze egyáltalán nem volt biztos, hogy így is fog minden alakulni. Eddig szinte semmi sem úgy alakult, ahogy elképzeltem.
Hozzászólásai ebben a témában

Nicholas Brown
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2012. október 17. 18:33 | Link

Kiki

A hideg már nagyon elkezdett zavarni, de egy pillanat alatt el is felejtem, amikor megpillantom a röpködő lányt. Széles vigyor ül ki az arcomra, mert már alig vártam, hogy újra láthassam. Egy ideig csak figyelem, ahogy trükközget, majd hangosan odakiáltok neki, bár addigra ő is észrevesz. Azonnal elindul lefelé, majd ügyesen landol. Nagyon aranyos, ahogy elkezd futni felém, aztán mosolyogva megtorpan. Valami ismeretlen melegség tölti el a szívem, amikor megszólal.
- Igenis kis... izé... Szóval okés! -mondom vigyorogva. Közelebb lépek hozzá, majd szorosan átölelem. Nagyon jól esik az érintés és még kevésbé fázom. Hamar el is engedem, mert még a végén tolakodónak fog tartani.
- Bocsi ezt muszáj volt... -Kedvesen nézek felé, de egy csöpp bizonytalanság is bujkál a tekintetemben. Soha nem tudom eldönteni, hogy mit szabad és mit nem, főleg Kikinél. Egyszerűen jól esik a közelsége, de néha a kevesebb több.
Amikor megemlíti, hogy valószínűleg fázni fogok, hirtelen megremegek, majd összekulcsolom a karomat a mellkasom előtt.
- Lehet, hogy igazad lesz, de most már nem megyek vissza. -felelek, majd elkapom a labdát és elindulok a lány után. Nem igazán értem, hogy miért megyünk a lelátó felé, ha kviddicsezni akarunk, de ő biztos jobban tudja. Hamar el is érünk oda és le ülünk. 
- Tudod... Hiányoztál! -mondom halkan és kedvesen elmosolyodom. Ez az igazság és miért is ne mondanám el neki?! 
- Mesélj, mi történt veled az elmúlt időben? -
Biztos vagyok benne, hogy neki sokkal eseménydúsabb napjai voltak az utolsó találkozásunk óta, mint nekem. Igazából nem is nagyon tudnék neki mit mesélni, úgyhogy remélem, hogy belekezdünk valami jó témába, mert nem akarom, hogy úgy tűnjön, mintha valami halál unalmas srác lennék. Ez természetesen nem így van, csak most annyira rossz időszakom van ilyen szempontból. Lehet, hogy pont Kiki lesz az, aki egy kis színt visz majd a hétköznapjaimba. Én semmi esetre nem tiltakoznék, sőt... Úgyis terveztünk egy gitározást is, de egyenlőre maradjunk a kviddicsnél. Szerintem az is jó nagy feladat lesz így elsőre. Nem baj, én akartam, akkor most már meg is csinálom!
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék