A kastélytól körülbelül 5 perc járóútra található egy hatalmas terület, mely a diákok körében igen kedvelt sportnak, a kviddicsnek ad helyet. Ez a nyilvános pálya, ellentétben a házak behatolásgátlóval és mindenféle titkosító bűbájjal kezelt csarnokaival szemben. Több méter magasban találhatóak a karikák a pálya két végén, három-három darab. A fűtenger, mely valaha itt nőtt mára már maximum egy kisebb tónak nevezhető, mivel a szorgos diákok fürge lábai letaposták a szálakat. Körben a pálya szélén hatalmas pódiumok találhatók, az egyik oldalon az Eridon és a Navine „páholya” található, a másikon a Levitáé és a Relloné. A szurkoló nebulók kényelmét fapadok szolgálják, s a leghátsó sorok fölött hátul kifeszítve zászlókon a házak jelképállatai a megfelelő színben. A lelátó téliesíthető is szükség esetén, bűbájjal kezelt üveglap húzható az emelvények fölé.
Az öltözők a házak lelátóinak oldalán találhatók, azonban nem a fenti magaslatokban, hanem lent a földön, innen indulnak el az elszánt csapattagok a mérkőzésekre, ekkor még felvillanyozódva a siker reményétől. A pálya kastély felőli szélétől néhány méterre található egy kisebb ház, melybe belépve észrevehető, hogy tértágító bűbájjal kezelt. Seprűk és ütők különböző márkáiból találhatók használt és öreg darabok, azon diákoknak, akik esetleg csak kedvtelésből játszanak, vagy nincs saját seprűjük. Fel kellene már frissíteni mindkét eszközből az állományt!
Továbbá találhatók még itt különböző segédeszközök az edzésekhez, amelyek a kapitányok fantáziájára vannak bízva!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=611819#post611819][b]Wolgast Bellafonte - 2016.08.09. 19:18[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=611823#post611823][b]Nemes L. Izabella - 2016.08.09. 19:38[/b][/url]

Wolgi nagyon bölcs mondatát megfogadva bólintok egyet, aki a csók hatására elpirul és rögtön zavarba jön, én meg egy pillanatra valamiért magamat látom benne. Szám lassan mosolyra húzódik a szavai hallatán, arcomon halvány pír jelenik meg a bók után. Mondom én, hogy egy pillanatig én voltam ő. De tényleg csak egy pillanatig, a következő percben ugyanis szemöldököm ismét liftezni kezd, mikor belekezd a magyarázkodásba. Összeráncolom homlokom, ahogy hallgatom a szavait, majd ismét nekiállok, hogy megpróbáljam kitalálni, mégis mi a francért kell neki egy seprű.
- Ennyire nem bírod kivárni a következő edzést, vagy mi? Ott úgyis kapsz majd seprűt, minek az neked most? - fogalmam sincs, hogy minek kellhet az neki. Abban teljesen biztos vagyok, hogy nem a karikára dobálást akarja gyakorolni egyedül, kvaff nélkül, más opció viszont hirtelenjében eszembe se jutott. Tuti valami, aminek semmi köze sincs a kviddicshez, csak ki akarja próbálni, mert vagy jól néz ki, vagy pedig mert életveszélyes. De jelen pillanatban nem igazán tudom eldönteni, hogy melyik a kettő közül - de lehet, hogy mindkettő.
- Na jó, ki vele, mihez kell neked az a szerencsétlen seprű? - ismét megemelkednek a szemöldökeim, hátrálok még egy lépést, majd a szemébe nézek és nagyon komolyan szuggerálni kezdem, hogy az igazságot mondja, vagy itt helyben süllyesztem el a sárga földig, aztán sok sikert a kimászáshoz. Persze, ez utóbbiról ő nem tud, de azt hiszem a komoly arckifejezés is megteszi egyelőre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=612018#post612018][b]Wolgast Bellafonte - 2016.08.11. 16:14[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=613273#post613273][b]Nemes L. Izabella - 2016.08.20. 18:33[/b][/url]

Drága Wolgast
aki remélem nem haragszik a késés miatt

Őszintén érdekel a válasza, ugyanis el nem tudom képzelni, hogy mire kellhet neki egy seprű pont ma, pont most, mikor se edzés, se meccs nem lesz a közeljövőben. Már éppen kezdene elönteni a büszkeség, hogy Wolgi ennyire nem bír magával és tényleg azért kell neki, de aztán végül kinyögi, hogy mi a valódi oka. Kicsit meglepődök, mikor közelebb hajol hozzám, aztán a szavait először fel sem fogom, de mikor már igen, csak a szemöldökeim emelkednek magasabbra. Arcomra kiül a döbbenet és a "te most hülye vagy?" kettőse, karjaimat összefonom magam előtt, és tényleg úgy nézek rá, mint egy bolondra. Nem értem ezt az embert.
- Ugye tudod, hogy nagyon felelőtlen és prefektushoz egyáltalán nem méltó lenne, ha én ezt most hagynám neked? - rápillantok, hátrálok egy lépést. - Ráadásul a kastély teteje őrült magasan van, és ha leesel... inkább bele sem akarok gondolni, jó? - megrázom a fejem és felemelem a kezem tenyereim felé fordítva. Csak ki kellett ejtenem a számon, hogy rögtön különböző rémképek jelenjenek meg lelki szemeim előtt, olyanok, amiket majd egy ideig nem is fogok tudni kiverni a fejemből.
- Értem én, hogy ez nagyon jó buli lehet és a naplemente egy tényleg szép dolog, de a tetőről? - elhúzom a szám, miközben felpillantok az említettre, majd vissza Wolgira. Igazából nem tudom teljesen megérteni a miértjét, én mondjuk biztos nem akarnék felrepülni oda, de az is igaz, hogy ha én esek le, többé-kevésbé megúszom pár karcolással, vagy még annyival sem. Őszintén szólva nem próbálkoztam még, de mikor kviddics közben zuhantam le, akkor nem lett nagyobb bajom a sokknál.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=614983#post614983][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.08.31. 14:52[/b][/url]

Majd ő bebizonyítja, hogy helye van a kviddicsek között és anyja nagyot téved azzal, hogy ki akarja venni a csapatból. Ügyes és akar a csapat tagja lenni, bármennyire is rossz az, ami a nővérével történt, amit szintén nem fogad el. Briginek nincs semmi baja, ezért is jön vele megint a pályára gyakorolni. Többi testvérét nem hívta, ők nem engedték volna fel a seprűre, de a szőke lány mostanában nem szól semmit az ilyen akcióiért, sőt Bogival alig beszélget, ami elszomorítja a kis levitást. Régen olyan jól kijöttek egymással, minden apró-cseprő dolgot megbeszéltek, most meg alig akar megszólalni az idősebbik és Bogi nem tudja mi miatt. Talán azért, mert az egyik meccsen nem védte meg Brigit a gurkóval való találkozástól és pár napig kórházba került, de hát onnan kijött már (nem jött, csak ő képzeli azt) és jobban van. A kisebbik kobold, sokszor elnézést kért, és egyre szomorúbb a kialakult helyzettől, de legalább Brigi a jelenlétével mellette van és támogatja. Többen furcsán pillantanak felé, mert hozzá beszél, és ő ezt nem érti, pedig nincs ebben semmi különös. Az viszont kihagyhatatlan tény, hogy ikernővére most kórházban fekszik és kómában, szóval Bogi csak maga mellé képzeli és tudjátok, volt régen az a mese a Fosterék háza képzeletbeli barátoknak. Na, olyan módon ő is elképzelt magának egy testvért, mert képtelen volt elfogadni a tényeket.
Sietős léptekkel halad a pálya felé, belül reménykedik abban, hogy most senki nem tart ott edzést és kettesben tudnak lenni testvérével, aki a friss levegőn talán elmondja problémait neki is. Késő délután van, ez a kapitányok kedvenc időpontja, hogy megtartják a heti gyakorlást, de nem ezen a napon, ugyanis a pálya üres. Már korábban elvette a seprűk közül azt a kettőt, amelyik a legszimpatikusabb volt, sőt a cikesz mellé egy kvaffot is hozott, hátha akarnának dobálózni vele.
- Akkor kezdhetjük? - fordul a szőke felé hatalmas mosollyal az arcán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615045#post615045][b]Piper Evelyn Brown - 2016.08.31. 20:44[/b][/url]

Magában beszélő lány

Normális esetben a kviddicspálya lelátóinak a közelébe se mennék, de a kastélyban elcsíptem egy beszélgetést, miszerint ma nem tartanak edzést a pályán, ezért errefelé vettem az irányt én, és a hónom alatt hurcolt 849 oldalas horror könyvem. Már régóta meg akartam nézni a híres neves kviddicspályát, na meg amúgy is kerestem egy helyet, ahol egyedül lehetek, így két legyet üthetek egy csapásra. Útközben lapozgatom a könyvet és keresem, hol is tartok jelenleg. Sohasem használok könyvjelzőt, szerintem azt azok használják, akik nem is figyelnek annyira az olvasmányra, így pedig rá vagyok kényszerítve, hogy odafigyeljek mindenre, hogy tudjam, hol hagytam abba legutóbb. Amikor megtalálom - 312. oldal - odateszem az ujjamat és ott is tartom, míg a pályához nem érek.
A pálya hatalmas, teljesen olyan, mint amilyennek elképzeltem, így nem is pocsékolom nézelődésre az időmet, hanem a pálya kellős közepére sétálok, leülök a földre és neki állok olvasni. Egy idő után annyira belemerülök, hogy észre sem veszem a lányt, csak akkor, amikor hallom a hangját. Kicsit összerezzenek, bár nem hinném, hogy a lány lenne az oka, inkább a könyv. Viszont, ami felkelti a figyelmemet az az, hogy bár a lány egyedül van, mégis beszél valakihez. Azt látom, hogy nem hozzám beszél, engem észre sem vesz, így hát körülnézek, de sehol sem látok egy lelket sem kettőnkön kívül. Mi a fene? Gondolom. Egy kis idő kell hozzá, míg felfogom, hogy ez a csajszi magában beszél. Biztos bolond egy kicsit, és ezzel a gondolattal meg is próbálom kizárni a külvilágot, hogy elmerülhessek a könyvemben. Viszont nem bírom sokáig, eléggé idegesítő, ezért odakiáltok.
- Hé, bolond! Nem zavar, hogy én itt olvasnék? - kérdezem és közben felmutatom neki a könyvet, hogy lássa, miről is beszélek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615153#post615153][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.01. 16:57[/b][/url]

Végre újra a pályára léphet, nem mintha nemrég ne ott lenni volna, ugyanis előző meccsük pár héttel ezelőtt volt. Szpiiant egyet a friss, nyárvégi levegőből és el is felejti, hogy tanulnia kéne a vizsgákra. Rengeteg K betűvel gyarapodott ebben a pár napban és a többivel sem lehet baj, ha így folytatja. Édesanyja és bátyjai is mondták, hogy tanuljon sokat és ne hozzon rájuk szégyent, de egy várakozáson felüli csak nem lehet olyan rossz, még az is szép, főleg, ha az ikrek jegyeivel hasonlítjuk őket össze.
Nem figyeli a pálya további részét, az egyébként sem olyan fontos, amint elengedi a cikeszt az majd össze-vissza fog repkedni, Bogi pedig követni fogja, ahogy kell és remélhetőleg minél előbb ujjai között lesz a labda. Épp egy kérdést intéz „testvére” felé, mikor kicsit távolbbbról valaki felé szól. Összerezzen a kiabálásra, de inkább arra, hogy nincsenek egyedül és vélhetőleg egy idősebb személyről van szó a hangja alapján. Felé fordul és érdeklődve közelít felé, Brigit magára hagyva pár pillanatra.
- Szia és nem vagyok bolond – köszön elsőnek, mert ő tudja mi az illem és ebben az esetben sem hagyja el, majd válaszol a bunkó megszólításra is. Lepillant a vastag könyvre, majd vissza a lányra és nem érti, miért itt olvas. Annyi hely van a kastélyban, körülötte és a faluban is, hogy máshol is tudna, nem tudja máshol falni a sorokat? Most sem bunkón szólal meg, ugyanolyan ártatlan és kedves, mint az előbb, talán egy kis félelem is érezhető hangjában, de ez észrevehetetlen.
- Mi szeretnénk edzeni egy kicsit. Nem ülnél fel az egyik kilátóra? És akkor nem zavarjuk egymást – nem szeretnél elküldeni az idősebbet, még a tiszteletet is megadja neki, mégse lenne jó, ha a nagy repülésben véletlen elütné, vagy magával vinné egy körrepülésre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615157#post615157][b]Piper Evelyn Brown - 2016.09.01. 17:35[/b][/url]

A dilis lány

Nem tehetek róla, de kitör belőlem a röhögés. Egyrészt azért, mert látom ezen az ártatlan kislányon, hogy mindjárt elsírja magát, amiért beszóltam neki, másrészt pedig még mindig többes számban beszél, pedig rajtunk kívül tényleg nincs más a pályán. Még körül is nézek újra és újra, de senkit nem látok. Csak ezt a lányt, két seprűvel a kezében.
- Nahát! Te igazán bátor lehetsz, ha egy fenékkel akarsz megülni két seprűt. Vagy talán a láthatatlan barátodnak hoztad? Nem veszélyes neked a kviddics? Talán még a végén azt képzeled egy meccs közben, hogy eltalált egy gurkó és csak úgy lezuhansz a magasból. - gúnyolódok vele még mindig nevetve.
Mivel elég zűrös éjszakám volt megint, ami azt jelenti, hogy visítozva ébredtem, így nagyon nincs kedvem valami flepnishez, aki másodmagával akar játszani, miközben totál egyedül van. Én csak olvasni jöttem ide, egyedül akarok lenni, semmi mást. Nem akarok ezzel a lánnyal balhézni sem, de ha most azonnal nem hagy békén, megteszem. Kezdek kijönni a béketűrésemből, úgy érzem, ami se nekem, se ennek a lánynak nem lesz jó.
- Figyelj, felőlem játszadozz csak, vagy menj és bőgd ki magad előtte, de én előbb voltam itt, mint te, és nem megyek innen sehova, míg a kedvem úgy nem tartja. Akár tetszik ez neked, akár nem. - beszéd közben felállok, hogy még ijesztőbb legyek és végre tényleg békén hagyjon ez a lány. - De, ha csak egy hajam szála is meggörbül, miközben te játszol, mert nekem jössz vagy ledobsz egy kvaffal, utána megnézheted magad. - fenyegetem.
Visszaülök a földre, újra kezembe veszem a könyvemet és úgy teszek, mintha senki sem állna előttem. Kissé furdal a lelkiismeret, amiért így rátámadtam valakire, akit egyáltalán nem ismerek, de megvan a saját problémám és semmi másra nem vágyok csak egy kis egyedüllétre, vagy alvásra, amit azért itt nem tehetek meg, de a teafűből, amit anya küldött, abból még van egy kicsi, szóval ma éjjel biztosan kialszom magamat. De addig is, olvasni jöttem ide, így olvasni is fogok és már csak azért sem megyek el innen. Előbb itt voltam.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615417#post615417][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.03. 12:07[/b][/url]

El kell ismerni, hogy Bogi sokat szokott sírni és érzékeny lány, de most nem bőg, még csak egy könny sem csúszik le arcán, de a sírás határán van, ahogy mostanában sokszor. Nem azért amiért a lány így beszél vele, hanem, hogy nem veszi észre az egyértelműt. Miért vak mindenki és nem tűnik fel nekik, hogy Brigi mindig vele van? Próbálja összeszedni magát a válaszra, de meginog pici önbizalma és csendesen ejti ki a szavakat.
- Briginek lesz a másik seprű - hangja alig hallható, azonban nincs senki, semmi, ami hangos lenne itt a közelükben, szóval, ha a rellonos nem hall rosszul, értheti mit mondott a levitás lányka.
Ezután egy kérést intéz a másik felé, amivel nem szeretné feldühíteni. Ez nem sikerül és olyan durván válaszol, ahogy az előbb is. Nem érti miért ilyen vele a lányka, ő nem tett semmit, egyszerűen csak kviddicsezni szeretne. Úgy tűnik meg kell osztozniuk a pályán, amiből később baj lehetne, ha a lány nem kviddicsezne. A következő mondatra szintén összerezzen, őt még olyan durván nem bántották, pedig testvérei sok ilyet ígértek neki, ha nem fogad szót, de azokat viccből mondták jobb esetben.
- Nem fogják engedni, hogy bánts, a levitások nem olyanok - lehet a többi házban nem összetartóak az emberek, de a kékek mindig aranyosak vele és nem engednék, hogy bántsák a kislányt, ő legalábbis így gondolja. Ha mégis megtörténne, mert nem tudnak neki segíteni, akkor Berci bácsinak szólna, ami lehet gyerekes, de nem érdekli. És ez egy újabb indok lenne, hogy találkozhasson vele, mert mostanában elfoglalt a HV és Bogi nem tud vele beszélgetni, vagy odaadni neki csodás rajzait.
Visszafordul a seprűkhöz és a labdákhoz, majd kiveszi a cikeszt a helyéről, óvatosan, hogy az még ne menjen el, csak a kellő időben. Ha a következő idényben is úgy áll fel a csapat, mint, ahogy a mostaniban, előnyösebb lenne ütőt fognia és gurkóval gyakorolnia, mert megint terelő lesz a meccseken.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=615730#post615730][b]Piper Evelyn Brown - 2016.09.05. 17:13[/b][/url]

Bogi

Oké, megeshet, hogy egy kissé szőrős szívű voltam ezzel a lánnyal. Vagy talán nem is szőrős szívű, inkább tapintatlan és bunkó. Azt mondja, valami Briginek hozta a másik seprűt, majd motyog még valamit és visszamegy a labdákhoz. Próbálok inkább nem is foglalkozni vele, tovább olvasok inkább, de egy idő után felüti a fejét a lelkiismeretem. Így nincs mit tenni. Egy nagy sóhaj kíséretében becsukom a könyvemet, feltápászkodok a földről és elindulok a lány felé.
- Hé! - szólok oda neki, aztán eszembe jut, hogy jobb lenne kedvesebb hangot megütnöm. - Vagyis, várj egy pillanatot!
Megállok a lánnyal szemben és mélyen a szemébe nézek, amitől még inkább egy kis féregnek érzem magamat, mert mást sem látok, csak szomorúságot.
- Ne haragudj, kérlek! Nekem is megvannak a magam problémái, amitől eléggé szúrós vagyok ma. Azért a pályára jöttem olvasni, mert a kastélyban hallottam, hogy ma nincs edzés, és itt még nem jártam. Gondoltam akkor idejövök. Szó, mind száz, elnézést kérek a viselkedésemért, viszont még mindig nem értem, kicsoda Brigi. Ha szeretnéd mesélhetsz róla.
Amióta az iskolában vagyok, még egy emberrel sem barátkoztam össze ennyire, mint amennyire most ennek a lánynak felajánlottam. Kissé olyan, mint én. Én is ilyen holdkóros szoktam lenni a rémálmaim után. Ezt persze nem mondom el neki, még nem, hiszen nem is rólam van szó, na meg nem is ismerjük egymást. Ja, és lehet, hogy a holdkóros jelzőre megsértődne. A bocsánat kérés után viszont csendben maradok és figyelem a leányzó reakcióját. Várom, hogy elküldjön melegebb éghajlatra, a másik opció pedig az lenne, hogy a vállamra borulva bőgi ki magát. Talán ez a Brigi egy gyerekkori képzeletbeli barátja, vagy lehet, hogy létező lány, csak én nem látom, mindenesetre eléggé szégyellem magamat, amiatt, ahogy viselkedtem. Szóval most várok.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=617580#post617580][b]Soóki Zsóka Boglárka - 2016.09.14. 21:10[/b][/url]

Vannak olyan emberek, akik nem szeretik a kicsiket és ez a lány is biztos így van vele, azért viselkedik így Bogival. A lányka nem szeretne előtte sírni, kivételes nem is fog, erős lesz és tartja magát, maximum akkor törli le a könnycseppet, ha elfordul és a másik nem láthatja. Elindul vissza Brigi felé, hogy aztán lábai közé vegye a seprűt és elengedje a cikeszt. Ekkor hangot hall maga mögül és a rellonost veszi észre, ahogy felé igyekszik, majd megáll előtte. Kérdő és kíváncsi pillantásokkal méregeti, felkészül arra is, hogy esetleg meg szeretné verni, bár ez számára is képtelen biztos nem verne meg egy kislányt.
- Semmi baj, nem haragszom - válaszolja kedvesen, mert tényleg nincs ezzel semmi baj, neki is lehet rossz napja, inkább Bogi túl gyenge lelkileg, ami nem Piper hibája. Bátyjai is szokták ezzel szívatni, őket már nem is veszi komolyan, de az idegeneket nem szereti figyelmen kívül hagyni.
- És mit olvasol? - érdeklődik és próbálja meglesni a könyv címét. Látszik rajta, hogy levitás, különben csak akkor érdekelnék a könyvek, ha könyvmoly lenne, vagy, ha olyan akadna a kezébe, ami nagyon érdekli. Egyébiránt ő is azért választotta ezt az időpontot, mert nincs itt senki és nyugodtan edzhet egy kicsit testvérével. Eszébe sem jut, hogy elengedte a cikeszt, ami biztos elszálldosott jó messzire és kapni fog a fejére, ha nem szerzi vissza. Ez a lány érdekesebbnek tűnik, azért beszélget vele, jobban mondva próbál vele, mert eddig ezt nem igazán lehet annak mondani. Még mielőtt belefogna mondandójába, elhelyezkedik a fűben és megvárja, hogy a rellonos is leüljön. Összehúzott szemöldökkel néz rá, nem érti, miért nem látja Brigit, hiszen itt áll pár méterre. Int is neki, hogy jöjjön közelebb és szálljon be a társalgásba, de ő nem így tesz, inkább integet és elindul a kastély felé. A fogólányka nem érti az egészet, ahogy azt sem miért nem beszél vele testvére már egy ideje. Ő nem tett semmi rosszat.
- Bogi vagyok, vagy Zsóka. Amelyik jobban tetszik. És Brigi a nővérem, aki mindig velem van. Te sem látod? Mások sem és nem értem miért, pedig itt van, jobban mondva ott megy. Nem tudom miért, de egy ideje haragszik rám és nem akarja elmondani miért - biggyeszti le ajkait és szomorúan néz oda, ahol elvileg Brigit látja. Még senkinek nem mesélt erről, testvérei csak azt látják, hogy a lány lát valamit, ami nem létezik.
- És téged mi gyötör, ha szabad tudni? Ha tudok, szívesen segítek - ajánlja fel és egy apró mosolyt is megereszt mellé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=633487#post633487][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.03. 18:05[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=634491#post634491][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.04. 21:54[/b][/url]

Vállait egyenletesen mozgatva, kényelmes tempóban sétál az iskola kviddicspályája felé. Kapucnija a fején, amely minden egyes mozdulatnál egyre hátrébb csúszik kócos haján, mire a pálya széléhez ér, már ismét a tarkójánál van felgyűrődve. Kristóf kicsit sem foglalkozik ezzel, figyelmét most a pályán bemelegítő vörös loboncos lány köti le, aki kísértetiesen hasonlít valakire. Szeretné nem elhinni, hogy a bögretolvaj az, azonban mivel minden jel arra utal, hogy márpedig de, ezért megtorpan. Csalódottan sóhajt fel, jobb kezét kirántja melegítőfelsője zsebéből és a göndör fürtök közé túr, elhúzza száját. Ma reggel itt akart futni, de ha a hercegnő itt edz, ráadásul seprűvel, akkor jobb lesz inkább más helyet keresni. Ennek ellenére elindul a pálya felé, majd maximum továbbáll, ha nem tudnak megférni egymás mellett. Kezét ismét zsebébe süllyeszti, de léptein nem gyorsít, tekintetével Myrát követi. Nézi, ahogy a lány felemelkedik a seprűn állva, ez pedig tényleg lenyűgözi. Nem sok kviddicset látott életében, itt pedig csak öt évet töltött, akkor sem volt éppen a társasági élet középpontjában, így amellett, hogy lenyűgözi Myra játéka, egy kicsit meg is ijeszti. Mármint, tényleg ilyenek vannak ebben a varázsvilágban? - Hé, Hercegnő! - a pályára érve aztán elkiáltja magát, de jó hangosan, hogy Myra még véletlenül se tévessze el és megismerje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=635991#post635991][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.06. 23:38[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=637240#post637240][b]Hedda Jorgensen - 2016.11.09. 22:13[/b][/url]

A kézilabda és egy durva sport, de fel nem érhet a kviddicshez, ahol ütők szeretkeznek gurkókkal és gurkók csókolóznak emberekkel. Hedda elérkezettnek találta az időt arra, hogy végre valahára magáévá tegye ezt a sportot, így mindenek előtt utána olvasott a szabályoknak. Nem bonyolult, mindenkit ki kell nyírni, meg a cikeszt el kell kapni, ez eddig világos. Na de mindezt hogyan? Ült már seprűn, tudja ám, mi fán terem az egyensúlyérzék, na de ezek a vasgolyók...! Nem is tudja, mi lenne számára a megfelelő poszt.
Szerencséjére, vagy épp pechére ennek eldöntésében maga Mihael Gérard Saint-Venant segédkezik, akit isten se tudja, hogyan vett rá arra, hogy ezt tegye. Nem is fontos, azonban ez a sok technikai cucc unalmas. Kinőtt már abból, hogy mindent a nulláról kezdjen, így nem meglepő, hogy a Heddában gondosan elhelyezett troll üzemmód fene gyorsan bekapcsol. Nem kéne, de a kísértés oly nagy, hogy ideje bűnbe esni.
Noha a férfi terelő, mégis segít neki párat dobni a kvaffal. Mi sem természetesebb, csak hát unalmas. Elvégre kézis, elég jól bánik a labdákkal. Khm. Mihael még egy utolsót dob neki, amit könnyedén el is kap, majd a fiú megfordul, hogy ütőért menjen. Csakhogy Hedda, puszta véletlenségből a szokásosan pontos célzásával istenesen fejbe találja a franciát.
Nem mondanám, hogy nem szórakozik jól. Ajkait összepréseli, nehogy röhögni kezdjen és szája elé emeli kezét, szeme viszont mindent elárul. Szerinte ez vicces. - Ne haragudj, nem figyeltem.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=640408#post640408][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.18. 20:49[/b][/url]

Az meg sem fordul a fejében, hogy a kiáltás hatására Myra megijed majd és egyensúlyát veszítve a földön köt ki. Mint mondtam, nem ismeri a kviddicset túl jól, seprűn is elsőéves korában ült utoljára, az meg már mikor volt. Szerinte teljesen biztonságos seprűn ülni, jelen esetben állni, Myra nem úgy tűnik, mint akinek nagy erőfeszítésébe kerülne így edzeni. Hangjára mégis összerezzen, Kristóf pedig ösztönösen lendül, hogy így két-három méter távolról is elkapja a lányt, aki zilálva ér földet. Majd rögtön el is indul felé. Kristóf először nem érti, mire fel ez a nagy sietség, ennyire azért csak nem hiányozhatott a bögrés lánynak, furcsán méregeti az egyre közelebb kerülő Myrát. Beletúr kócos hajába, kapucnija ezáltal végérvényesen a nyakára kerül. Kezét ideje sincs visszaejteni a teste mellé, Myra ugyanis szó szerint nekiront és bár nem nézné ki belőle, de erőset taszít rajta. Hagyja, hogy a lány meglökje a vállát, még hátrál is egy lépést, homlokát ráncolja közben.
- Hé, na, csillapodj! - mondja végül, elkapva Myra mindkét kezét. Ujjai a lány csuklójára fonódnak, nem kifejezetten gyengéden, de még elég óvatosan szorítja a rellonos mellkasához azokat, mielőtt úgy döntene, hogy még egyszer szeretné meglökni. - Nem gondoltam volna, hogy ennyire szívbajos vagy. Azt hittem, láttál. - Felvonja egyik szemöldökét, lepillant a kezeire, majd fel a rellonos szemeibe, végül lassan elengedi és ismét hátrál egy lépést. Jobb a békesség, ki tudja, lehet hamarosan megint egy támadás áldozata lesz.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641001#post641001][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.20. 21:40[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641296#post641296][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.21. 21:26[/b][/url]

Értetlenül néz le a vele viaskodó lányra, mert Myra ha hiszi, ha nem, Kristóf tényleg szentül meg volt győződve, hogy ez a sport már pedig biztonságos. Mivel nem sok időt töltött a varázsvilágban, a katonaságban pedig nagy sajnálatára nem kviddicseztek, halvány lila ibolyán túli virágzása sincs róla, mennyire kell figyelni a seprűn, főleg akkor, ha az ember enyhe szuicid hajlammal van megáldva, ennek következtében pedig élvezi, ha életveszélyes helyzetekben repkedhet ide-oda.
- Ugyan már, meg sem szorítottam a csuklód - felsóhajt, de el is engedi a lány kezét, hagyja, hadd menjen, amerre akar. A biztonság kedvéért azért hátrál egy lépést, nehogy Myrának kedve támadjon ismét lerohanni őt. Igencsak harcias kora reggel a kisasszony, más ilyenkor fordul a másik oldalára az elsötétített szobájában.
- Hát azt láttam - kérdő-tanácstalan pillantást vet a lányra, egyik kezével ismét beletúr kócos hajába. Benedvesíti az ijedtségtől kiszáradt ajkait, közben a pálya harmattól csillogó füvére pislant. Vágyakozva néz a szabad terep irányába, lábai szinte bizseregni kezdenek. Menne már. Futna már. - De miért csinálod, ha ilyen veszélyes? - a becenevét figyelmen kívül hagyva teszi fel kérdését, visszanéz a lányra, karjait összefonja maga előtt, hogy valamennyire távol tartsa a testét Myra esetleges támadásaitól.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641509#post641509][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.22. 22:32[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641657#post641657][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.23. 17:51[/b][/url]

Figyelmesen hallgatja a lány válaszát, a kérdésre meg is rázná a fejét, hogy ő aztán szégyenszemre semennyit nem ért a kviddicshez, az is nagyon régen volt már, hogy egyáltalán egy meccsre kilátogasson még kisiskolás korából, azonban Myra nem engedi, hogy bármit is csináljon, mert elkezd hátrálni. Kristóf érdeklődve pillant utána, aztán mikor leesik neki, hogy mit mondott az előbb a rellonos, utánaindul.
- Várj egy kicsit...! - bizonytalanul szól utána, de aztán előkaparja a magabiztos énjét és a mondata második fele így kissé erőteljesebb lesz. Megköszörüli torkát és gyorsít léptein, hogy beérje a seprűje felé igyekező lányt. - Mesélhetnél erről a kviddics dologról még. Nem ismerem túl jól, pedig azt hiszem ez nagy sportnak számít a varázsvilágban. Jól mondom? - kérdőn pillant le partnerére, megerősítést várva szavaira. Látszik rajta, hogy nem teljesen biztos a dologban, Myrának meg úgyis csak helyeselnie kéne, hisz Kristóf sem annyira hülye, hallja és látja a dolgokat. Ki tudja, a végén lehet beáll háza csapatába is.
- Nem akarok amúgy zavarni. Ha feltétlenül gyakorolnod kell, akár mehetek is - maga mögé mutat kezével a pálya azon része felé, ahol a napi edzését szokta csinálni. Kezeit melegítőfelsője zsebébe csúsztatja, és addig követi Myrát, míg el nem lesz igazítva.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641663#post641663][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.23. 18:52[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641678#post641678][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.23. 20:35[/b][/url]

- Nem értem a kérdést.
Mi az, hogy honnan jött? Hát ha a beszédstílusán vagy a nevén nem látszik, hogy magyar, akkor semmin. Szemöldökét összehúzva néz le a lányra, ajkai még egy rosszalló mosolyra húzódnak, mintha így akarná megfeddni Myrát, amiért ilyen kérdéseket tesz fel neki. Hisz ez teljesen egyértelmű.
- Ide jártam a suliba. Azóta nem repültem, hogy elsőben repüléstanon ez kötelező volt. A kviddics sosem vonzott annyira - válaszol a feltett kérdésre, vállait megvonja hozzá. Az alapképzést elvégezve pedig nem maradt itt, hogy gyakoroljon meg reménykedjen, hátha előbukkan az a fene nagy tehetsége. Nem kezdett kviddicses karrierbe, de még a varázsvilágban sem maradt meg, inkább a jól megszokott mugli közeget választotta, így eléggé meg is lepi, mikor Myra se szó, se beszéd, csak felemeli a seprűt - kéz nélkül. Szemöldökei ismét összeugranak, ösztönösen akarna hátrálni a varázseszköz elől, mégsem teszi. Némán figyeli, hogy mi lesz Myra következő lépése.
- Kristóf - rosszallóan biccent, mintha megbántaná, hogy a rellonos nem is tudja a nevét. - Hát kösz, de azt hiszem ezt kihagynám. A végén még kénytelen lennék ismét letaperolni téged - elmosolyodik, karjait kirántja a zsebeiből és összefonja maga előtt.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=641685#post641685][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.23. 20:52[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=642470#post642470][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.26. 14:25[/b][/url]

Kérdő tekintettel, homlokát értetlenül ráncolva várja, míg Myrának hosszas próbálkozás után végre sikerül kinyögnie a kérdését, mire ő csak egy vállvonással válaszol.
- Fogalmam sincs - hozzátehetné, hogy saját bevallása szerint valószínűleg félvér, de apját nem igazán ismerte, anyja pedig ha nem vetett még véget az életének, valamelyik elmegyógyintézetben ül arra várva, hogy egy nap végre kiengedjék, persze ez nem fog megtörténni. A varázsvilág leleplezésének megkísérlése bűncselekmény, Kristóf erről viszont mit sem tud. A hírről keveset hallott, azt viszont nem tudja, hogy anyja volt az a bizonyos kvibli.
- Miért hitted ezt? - a töprengésből Myra hangja zökkenti ki, ránéz a lányra. Most mondhatnám, hogy összekapcsolja tekintetüket és elmélyülten szemezni kezdenek egymással, de Kristófot jelen pillanatban csak a kérdésére kapott válasz érdekli, semmi más romantikus izé nem. A gyakorlóseprű a lány kezében, aki rögtön cukkolni kezdi őt, mire még jobban összefonja karjait, izmai megfeszülnek közben, bicepszei most jól láthatóan kidagadnak a melegítőfelsője alatt. Myra aztán előrelendül és nekiütközik, Kristóf pedig karjait leengedi maga mellé. - Na most akkor ki is bántalmaz kit? - az újra és újra nekiütköző lányra pillant, tekintete arról árulkodik, hogy nem igazán tetszik neki ez a helyzet. - Nem hiszem, hogy ez jó ötlet. A végén még ledobsz arról a seprűről - ajkai mosolyra húzódnak beszéd közben, szemeit megforgatja, miközben hátrál egy lépést és úgy tesz, mintha rettegne attól a tárgytól ott a rellonos kezében.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=642486#post642486][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.26. 15:47[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=642782#post642782][b]Angyal Zsombor Kristóf - 2016.11.26. 23:11[/b][/url]

Elmondhatná a lánynak, hogy mit gondol magáról. Hogy mit gondol a családjáról, arról a részéről, amit tud róluk. Tudja, hogy az apja lemondott róla és anyja elmegyógyintézetbe került, mindarról viszont fogalma sincs, ami vele történt gyermekkorában. Nem tudja, hogy Emese beleőrült a válásába és a tudatba, hogy kvibli, nem tudja, hogy apja a családja nyomására mondott le róla, nehogy a nevük még jobban veszítsen hírnevéből - pedig a nevük már így is majdhogynem feledésbe merült.
- Ez az én világom - egyszeriben haragossá válik tekintete és hangja is, ahogy kiejti száján a szavakat. Úgy érzi Myra téved, nem fogadja el, hogy a lánynak a kérdésével igaza van. Ez nem a világa. Ha tehetné, még most is a katonaságban lenne, a laktanyán ülne a barátaival, úgy, mint régen. Ha nem lett volna az a bevetés, most nem lenne itt. Ha nem jelentkeztek volna önként, nem lövik el a vállát, és maradhatott volna. Maradhatott volna.
- Nem tudom, miért kellene felülnöm mögéd. Egyértelműen látszik, hogy nem biztonságos - mondja ez az, aki éles fegyverek között töltötte élete legfontosabb éveit. - Na mi az, most már taperolhatlak? - a derékra húzott kezére pillant, ujjai beleböknek a lány oldalába abban a reményben, hogy legalább egy kicsit csikis.
Hiába jött azért ide, hogy minél jobban megismerje a varázsvilágot, de a repülés túlságosan is merész húzás lenne ennyire az elején. Kezét el is húzza Myra derekáról, ismét összefonja azokat maga előtt. - Nem kockáztatok. Szeretek élni - mosolyogva rázza meg a fejét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=642843#post642843][b]Antoinette Myra Blackburn - 2016.11.27. 00:20[/b][/url]

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=647536#post647536][b]Mihael Gérard Saint-Venant - 2016.12.13. 02:25[/b][/url]

Elgondolkodott már néhányszor, miért érzi magát az Atyaúristen folyamatosan vicces kedvében? Miért enged kifejezetten közveszélyes (te beszélsz?) embereket a kviddics, azon belül az ütő közelébe. MIÉRT? Aztán egy ideje abbahagyta a kérdezést és úgy döntött, ha szép szóval nem megy a meggyőzés (olyat is tudsz?), akkor majd erővel beleveri mindegyik kis féregbe, miért NE menjenek a pálya közelébe. Itt van mindjárt ez a szőke, elfuserált rellonos, aki nem igazán érti, mit keres itt, csak annyi biztos, hogy fejébe vette, hogy kviddicsezni akar. Rossz ötlet!
Nem volt Heddának túl nehéz dolga a meggyőzésben- Mihael aranydühere egy százas égő hatékonyságával kezdett villódzni, amint meghallotta, mit akar tőle a kollegina. Arcán felgyöngyözött egy "ártatlan", "kedves" mosoly, száját elhagyta a "Persze, szívesen segítek neked!" beleegyezés, és most ott tartanak, hogy mindketten a levegőben, seprűn trónolva próbálnak túlélni. ez nem edzés, ez túlélés egy abszolút kezdővel! Hiába csak a kvaffal machinálnak, -egyelőre- a nyakát merné rátenni, hogy Hedda még ezzel is meg tudna nyomorítani valamit vagy valakit, esetleg mindkettőt egyszerre. Elég ránéznie és szinte látja a lány homlokán feltűnő, hetvenkettes betűmérettel gondosan kiírt feliratot: VESZÉLY!
Nem kellett volna megfordulnia. Nem kellett volna egy pillanatra sem levennie a tekintetét erről az idiótáról. Úgy tarkón b*sszák, ahogy van, csak kétkezi kapaszkodásának köszönheti, hogy meginog a seprűn, de nem fordul le róla. Összekoccannak a fogai a jó erős harapástól, nehogy indulásból leüvöltse a parókát ennek a marhának a fejéről. Nem szól egy szót sem a bocsánatkérésre, helyette leszáll, magához vesz egy ütőt, a másikat szépen otthagyja, aztán kiereszti mind a két kis alattomos gurkót az útjára. Jöhet a bosszú! (Milyen kicsinyes vagy...)
Nem telik el pár másodperc, és már fent van a seprűjén a hozzá közelebb eső gurkó felé süvítve. Heddához képest, a földről nézve, Heddával szembeni irányból átlósan jobbra, a lánytól három méterrel lejjebb éri utol az egyik dögöt, de a köztük levő távolság még így is egészséges. Jó pozícióban van ahhoz, hogy elüsse - egyenesen Hedda felé küldve meg a böhöm lövedéket.
- Bocsánaaat, nem is láttam, hogy ott vagy... -  Ha Heddához nem is ér el a harsány, gúnytól átitatott szöveg, a gúnyos-nyájas arc és az azon terpeszkedő undorító mosoly mindent összefoglal szavak nélkül is. Ideje móresre tanítani a kis harci törpét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=650490#post650490][b]Mezősi Nyeste Veronika - 2016.12.24. 15:13[/b][/url]

Eljött ez is! Ő lett a kviddicskapitány és emellé egy szinte teljesen új felállást is kapott. Vagyis szervezett, mert előbb a kviddicsben majd a navinében történtek olyan változások, amitől legszívesebben sírni támadt volna kedve, de végül erős maradt és nem tette. Sokat segített, hogy Noémi is navinés lett, bár továbbra is fura neki a lány, mégis rengeteget tanult tőle már rövid idő alatt is. Az új házvezető és a helyette is segítőkésznek bizonyult és szinte rögtön megkeresték, felajánlva mindenfélét, ami megkönnyítené a dolgát. Természetesen beszélni egyik sem tudja megtanítani, így Nyeste még mindig elég bizonytalan, mert hát hogyan is magyarázna ő el, mindenféle kviddicses dolgokat, meg stratégiákat, amiket kitalál? Van már ötlete, de nem lesz egyszerű. A csapattársaitól nagyon sok türelmet és együtt működést igényel, s mivel sok az új tag, nem tudja, hogy mire számítson e téren. Abban bízik, hogy Iza, a nála azért jóval tapasztaltabb levitás lány sokat segít majd neki, de tudja, hogy nem hagyhatja a felelősséget másra.
Összeszedte hát minden (nem létező) bátorságát és gyakorlást hirdetett, most pedig a kviddicsmezében, kezében a seprűjével várja, hogy megérkezzen minden lelkes csapattagja, s túl essenek az első hivatalos eddzésen, még mielőtt a eridontól vereséget szenvednek. Fő az optimizmus... Na sebaj.
Mellette a földön a labdák, és egy tábla, amire majd írni fog... Mert hát, beszélni nem lesz idő.
Amint mindenki, aki visszajelzett megérkezik, fel is írja az első fontos dolgot.
Mindenkitől kérek egy gyors bemutatkozást, seprűvel-kviddiccsel való tapasztalatokra és a csapatban betöltött posztra vonatkozóan!
Ha valakinek nem lenne egyértelmű: Nyeste vagyok, hajtó ez lesz az ötödik évem, és jelenleg én vagyok a CSK.
Kérdések, a bemutatkozás után!
S amint ezzel kész van a többiekhez fordul várva, hogy mindenki szép sorban elhadarja, amit kell, feltegye az esetleges kérdéseit, aztán tovább léphessenek, a következő fontos pontra... Ami reméli, hogy a tényleges gyakorlás lesz

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=22&post=650507#post650507][b]Széplaki Alíz - 2016.12.24. 16:15[/b][/url]