34. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Ami a hírből kimaradt: Ha van olyan családotok, mely szorosan köthető valamelyik faluhoz, dobjatok egy baglyot Lizinek, és beteszi a leírásba.
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint
Erőnlét terme - Hollósi Zalán hozzászólásai (19 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. július 28. 22:08 | Link

Lili

  Egyszer megbeszélték Zentével, hogy tartanak valamikor egy ultrafárasztó, minden izmot megmozgató délutánt. Nem mintha annyi izom lenne rajtuk, de hát mindent el kell valahol kezdeni. Aztán egy nap biztos lesz valami eredménye. Egyik nap, amikor kinézett az ablakon, szakadó nyári záport látott. A kviddicspályán tervezett szokásos köreit el kellett halasztania. Kapott volna az alkalmon, hogy tegyen egy látogatást az erőnlét termében újdonsült barátjával, de úgy tűnt, valami dolga akadt másutt, mert nem találta Zentét a Levita körletében. Ez persze nem akadályozta meg abban, hogy egyedül menjen el edzeni, de azért mégiscsak jól esett volna egy másik szfinx társaságában tölteni a délutánt.
 Zalán arra alkalmas öltözékben állított be a terembe. Ritkán van rajta futócipő, repüléshez mindig csizmát húz. Különösen könnyűnek érezte így a lábfejét, amit nem tartott akkora hátránynak. Amint ezen a tényen túltette magát, meglepetten konstatálta, hogy az erőnlét terme majdhogynem üres volt. Csupán pár diák döntött úgy aznap, hogy ott tölti a szabadidejét, ami érthetetlen volt számára, hiszen kint szakadt az eső. Hol van akkor mindenki?
 Kíváncsian mérte fel a terepet, azt sem tudta, mihez fogjon hozzá először. Valószínűnek tartotta, hogy a szobára valamiféle tértágító bűbájt is rásóztak, mert itt aztán volt minden. Úgy döntött végül, hogy keres magának egy szabad placcot, ahol békességben nekiállhat nyújtani. Karok lábak, nyak, törzs. Ahogy végigért minden darabján, elkezdett pár lasabb kört kocogni az egyik kijelölt pályarészen. Amikor ezen is túl volt, sanda pillantást vetett a súlyzókra. Amikor saját magát kellett megtartania a seprűn, nem kellett félteni őt, ettől függetlenül nem volt különösebben izommal megáldva a gyerek. Mindenképp szeretett volna változtatni ezen, amióta meglátta, milyen bicepszei vannak a házvezetőjüknek. Persze, a levita nem a nyers erőről volt híres... de attól még kár tagadni, hogy jól néz ki, ha nem két kis ropi van a karja helyén.
 A fiú sóhajtott egyet, majd kíváncsian pislogott körbe, hogy vajon más is súlyemelésre vetemedett-e rajta kívül.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. július 28. 23:35 | Link

Lili

Először megkönnyebbült, hogy valaki hozzászólt. Halvány lila fogalma nem volt arról, hogy mit kezdjen egy súlyzóval. Ha nagyon mozgásigénye volt, de nem volt opció a seprű, akkor csak szimplán futott. Még otthon pár mugli szomszédja megismertette vele a futballt, amit eléggé élvezett, de hát ahhoz sem igazán kellett a keze.
 - Ezt jó tudni. Jó humorérzéke lehetett az illetőnek. - morogta maga elé. Utána mérte csak fel, ki szólította meg. De hát ő ismeri ezt a lányt! Egy csomószor látta őt a nagyteremben az asztaluknál, meg a klubhelyiségükben is. Ha az emlékezete nem csalt, mások Lilinek szólították őt... Sőt! Ez utóbbira nem mert volna megesküdni, de mintha őt látta volna egyik nap a kviddicspályára vonulni, kezében seprűvel, amikor ő éppen jött vissza a kastélyba.
 - Nem gondoltam, hogy fogok itt más szfinxet találni. De ne értsd félre, kellemes meglepetés. Csak hát tudod... Nem a fittségükről ismertek a kékek. - vallotta be mosolyogva. Legtöbbjüknek tényleg volt egy olyan oldala, amelyik ki sem mozdulna a kényelmes vackából, csak ha valamiféle édességgel vagy valami érdekes olvasmány ígéretével próbálják kicsalni onnan. Másrészről tele voltak művészekkel, akiket a kreativitás és a változás éltet. És mi más a sport, ha nem egyfajta művészet?
 - Ami azt illeti, szerintem jobban is értesz ehhez, mint én. Mondd csak, te mégis milyen súlyt ajánlanál egy ilyen vézna karhoz? - kérdezte teljes természetességgel, mert tökéletesen tisztában volt a hiányosságaival és egyáltalán nem szégyellte. Az utóbbi évben rengeteget nőtt és nyúlt is.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. július 29. 17:16 | Link

Lili

- Nem lenne szerencsés, ha összetörnéd magad. Anélkül is lehetsz teljes értékűen kék - mondta gyorsan fejét ingatva. Habár mosolygott, nem szerette, ha valaki azzal viccelődik, hogy baj éri őt. Álmodott eleget ilyen szituációkról. Már a gondolattól is kissé libabőrös lett a karja. Persze tudta, hogy a sport valamiképpen erről szól. Esni, kelni kell benne. Sokmindent tényleg csak a saját károdon tudsz benne megtapasztalni.
 - Zalán - vigyorogva lepacsizott Lilivel, miután sűrű bólogatások közepette megpróbálta bedolgozni az új információkat. Valami könnyebbel kell kezdeni. Valami könnyebbel, valami... Ahh, megvan!
 Odalépett az állványhoz, amin egy csomó 2-3 kilós súlyzó volt. Lányos döntésnek tűnhetett ilyen cuccokat kézbevenni, de hát Lili mondatai egészen ésszerűnek tűntek, kár lett volna nem megfogadni a tanácsát. Azért kérdőn nézett rá, miközben rámutatott az egyik darabra, biztos, ami biztos.
 Amikor meggyőződött róla, hogy megtalálta a megfelelőt, magához vette azt. Olyan súlynak tűnt, mint ami rá is volt írva. Viszont amikor már a párját próbálta felemelni, Zalán szemöldöke magasba szökött a meglepetéstől. Az meg sem akart mozdulni. Mintha csak odaragasztották volna az állványhoz. Muszáj volt leraknia a kezében lévő súlyt, mert most már kíváncsi volt, mégis mennyi erő kell ahhoz a nyavajás, látszólag három kilós darabnak, hogy elmozdítsa.
 - Te most szórakozol velem, ugye? - hebegte értetlenül. Az utolsó rántásnál Zalán majdnem hanyatt is esett. Inkább felhagyott a küzdelemmel, mert az egész értelmetlen volt - Nem vicceltél - bukott ki végül belőle a konklúzió.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. július 30. 12:14 | Link

Lili

  - Mert nem tudják, hogy a legfőbb védjegyünk nem teljesen a tudás iránti vágy, hanem annak visszaforgatása valami... kreatívba. Nem feltétlenül kell ahhoz bölcsnek lenni. - maga is meglepődött, hogy elkezdett ezen filozofálni. Bár szavainak nagy részét még nagymamája adta a szájába, akivel nem egyszer folytattak régen ilyen jellegű beszélgetéseket. Kicsit hiányzott is neki. - Mármint nézz rám! Úgy nézek ki, mint aki a bölcsességéről ismert? - mutatott végig magán, miután sikerült teljesen visszanyernie egyensúlyát.
 Szemei elkerekedtek, amikor Lili tett egy kiegészítést a súlyzókra vonatkozóan. Nyelt egyet, majd ellépett az állványtól. Úgy érezte, egyelőre letudta ezzel súlyemelő karrierjét. - Őszintén szólva, inkább máshogy repülnék. - a lány másik ötletét sokkal szimpatikusabbnak találta. Bár jó régen volt már, hogy fekvőtámaszra adta volna a fejét, sokkal biztonságosabbnak találta, mint eredeti tervét. Majd Zentével kísérleteznek máskor a súlyzókkal.
 - Mégis mennyi az a tök sok? - hangja kissé kihívó volt, de közben játékos, úgy pillantott le Lilire.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. augusztus 1. 20:28 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 1. 20:16 | Link

Lili


Megmosolyogta Lili elmélkedését a bölcsesség mibenlétéről. Amikor már a fogakról beszélt, muszáj volt nevetnie is. Alig egy perce ismerte a lányt, de a jókedv már most garantált volt mellette.
 - Talán kviddicsezel? - kérdezte érdeklődve. Idáig ezt a kérdést pont hogy neki szegezte minden ember, amikor megtudták, hogy szeret repülni - Bár ahogy hallottam, annyira nem népszerű mostanában a bagolyköviek körében. Hogyhogy nem találkoztunk még össze a pályán? - tette hozzá gyorsan.
 Zalán egyik lábáról a másikra nehezedett, úgy pislogott Lilire. Ötven fekvőtámasz? Annyi biztos nekem is menne! Na lássuk! Mivel úgy találta, hogy a lányt nem zavarja a társasága, mellészegődött és felvette a helyes pozíciót. Egy csomó kérdés merült fel a fejében a másik szfinxet illetően, de egyelőre nem akarta megzavarni őt a koncentrálásban. Biztosan lesz még lehetősége feltenni őket a későbbiekben.
 Megpróbálkozott az első fekvőtámasszal. Hahhh! Sima liba! Legalábbis ezt gondolta akkor még. Egészen az ötödik fekvőtámaszig. Ott azért oldalrapillantott, mintha csak egy versenyen volna. Nem tudta, hogy Lili mennyinél tart, de akármennyinél is, rajta egyelőre meg sem látszott. Zalán kezei már enyhén remegni kezdtek, úgy próbálta folytatni.
 
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. augusztus 1. 20:32 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 7. 10:18 | Link

Lili


  Fogait összeszorítva próbálta először minden energiáját abba ölni, hogy ne látszódjon rajta, hogy a fekvőtámasz kezdi kikészíteni őt. De muszáj volt ezt az energiát is egy idő után abba forgatni, hogy megtartsa magát a karjaival. Megrökönyödve konstatálta, hogy Lili tényleg olyan edzett, mint amilyennek látszott és mondta magát.
 Amikor már a tizedik támasszal szenvedett, eldöntötte magában, hogy rendszeresen fog ilyen napokat beiktatni, amikor edzeni fog, de a Kométa a szobájában fog továbbra is pihenni. Persze, gyorsulásinál nem számít, mennyi izom van a karján, de amikor freestyle-ra adja a fejét? Ahhoz garantáltan jól fog jönni.
 Erőlködés közben lassan, de eljutott az agyáig, hogy Lili beszél hozzá. Megállt a következő fekvőtámasz előtt, mintha csak a másikra próbálna figyelni, de igazából minden pillanatot próbált kihasználni, hogy pihenjen. Még legalább párat le kéne nyomnia, hogy ne tűnjön totális balféknek. Mire azzal végez, valószínűleg a lány már a korábban említett számánál fog tartani. Akkor talán még szólnia sem kell, hogy nem bírja és férfias némasággal haladhat tovább a következő gyakorlatra.
 - Még bírom - hazudta gyorsan. Egyetlen vigasza annak bizonyult, hogy valószínűleg Lilit egyáltalán nem érdekli, hogy mennyi fekvőt tud lenyomni egy huzamban.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 11. 12:57 | Link

Lili

Amikor Lili felpattant, Zalán karjai feladták a szolgálatot. Vett egy mély levegőt és prüszkölve fújta ki azt, majd a hátára fordult, mielőtt felnézett volna a lányra. Sajnálkozó pillantást küldött felé először, de ha a másik mosolya őszinte volt, akkor tudta, hogy nincs oka rosszul éreznie magát. Lesz ez még jobb is.
 Kicsit több időbe telt szusszannia, és elég esetlenül is tápászkodott fel, de a futás szó hallatán lelkesen bólintott egyet.
 - Ahhoz mindig van kedvem. - vágta rá válaszképp, majd visszament a futópálya részéhez. - Maximum elesni tudok benne, szóval sokkal biztonságosabbnak tűnik, mint az - vallotta be a súlyzók felé mutatva. Megvárta, amíg Lili is indulásra kész. Nem mert már felvágósan viselkedni az előző mutatványa után, mert hiába tud futni, ha közben háztársa minden más tekintetben lepipálja őt. Mert a lány olyannak tűnt, akinek bármihez megvan a kellő lelkesedése és energiája. Utóbbiért Zalán sokmindenét odaadta volna. Rég sikerült már átaludnia egy teljes éjszakát és ez elég gyakran meglátszott rajta.
 A karja még nem sajgott annyira, de tudta, hogy holnap meg fogja érezni. Szerencsére a lába még nem mondta fel a szolgálatot. Kezdetben kicsit lasabb ütemet vett fel, nem tudta, hogy a másik milyen tempóhoz van hozzászokva. Minden körrel kicsit gyorsított.
 - Versenyszerűen csinálod a seprűakrobatikát? - bukott ki belőle végül a kérdés. Nem tudta leplezni, hogy még mindig kíváncsi a téma iránt.
 
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 18. 08:38 | Link

Lili


A lány mondatai hallatán eljött Zalánnál az a pont, ahol már nem tudott szépen nevetni. Prüszkölve tört elő belőle a kacagás menet közben.
 - Igyekszem tökéletesen időzíteni majd - mondta, amikor már a rekeszizmai is engedték neki. - Szerintem inkább vetődésből kéne sportágat csinálnunk. Minél nagyobb, látványosabb és tragikusabb, annál több pontot ér. - Beugrott neki az emlék, amikor Teddy hanyatt esett le a seprűjéről. Barátjának is sikerélménye lenne az új találmányban, ebben egészen biztos volt.
 - Most már kíváncsivá tettél. Szerintem biztosan ügyesebb vagy, mint amilyennek mondod magad. Talán még lenne is mit tanulnom tőled. - Ez utóbbiban teljesen biztos volt. A klasszikus seprűakrobata mutatványoknak csak töredékét ismerte. Az az utcai stílus, amit ő képviselt, eléggé kiforratlan volt még, hiszen őt sosem tanították ilyesmire és nem töltött annyi időt vele, mint lehetett volna. Apjának a gyorsrepülés volt a mindene és bár oda is kellett ész, az akrobatika egy sokkal komplexebb és izgalmasabb dolognak tűnt.
 Néha észrevette magán, hogy próbál gyorsítani, de Lilivel beszélgetni egyelőre érdekesebbnek bizonyult, mint max sebességgel repeszteni. Így hát megpróbálta visszafogni magát. Érződött, hogy a karját kivéve volt még benne jócskán energia. Talán később próbálkozhatnának felülésekkel. Valószínű, hogy a lány ebben is lepipálná őt, de Zalán már lassan ott tartott, hogy ez nem zavarta őt.
 - Tudsz olyan menő kézenállást is? Nekem az sosem jött össze, még álló helyzetben is nehezen.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. augusztus 18. 08:39 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 22. 01:29 | Link

Lili

  - Azért ismerek pár embert, akik versenyezhetnének veled azért a címért. - Júlia és Teddy jutottak az eszébe. Uttóbi volt a legesélyesebb. Beleégett az emlékezetébe az a balfék hátas, aminek szemtanúja volt. Éppcsak nem nevetett fel hangosan tőle. - Megtisztelnél vele. - bólintott boldogan, amikor felajánlottak neki egy találkát lent a pályán. Nagyon kevés lehetősége volt olyan seprűlovast látni akcióban, akinek nem a kviddics volt a legnagyobb szenvedélye. Talán még tanulhatna is tőle. Így vagy úgy.
 Nem állt meg, csak lassított ő is, úgy figyelte Lili kézenállási kísérletét. Tekintetében szolíd elismerés csillant még annak ellenére is, hogy mindjárt ki is feküdt a padlón. Zalán fékezni akart. Viszont annyira elbambult a felcsendülő nevetés hallatán, hogy elbotlott a lány egyik elterülő lábfejében. Ő az oldalára érkezett, de szinte azonnal megpróbált felülni, hogy megnézze, nem lépett-e rá véletlenül edzőtársára. Megkönnyebbült, mert nem látta nyomát annak, hogy a másik kedvét szegte volna bármivel.
 - Főleg a "többnyire" volt a legmeggyőzőbb. - jegyezte meg, miközben próbált feltápászkodni. Nem történt semmi katasztrófa. Kezet nyújtott Lilinek is, hogy felsegítse. - De még ez is nagyon királyul nézett ki. Nem akarsz megtanítani rá?
 Zalán erősségei közé mindig is a különböző pörgések és hurkok tartoztak, amiket bármikor, bármilyen sebességgel le tudott volna írni a Kométával. Na meg a seprűszörf. De hát ahhoz is csak a lábát kellett használnia, az ilyesféle mutatványok még idegenek voltak számára.
 
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. augusztus 31. 07:49 | Link

Lili

  Engedelmesen követte a másikat annak reményében, hogy tanulhat valami újat is azon kívül, hogy a bagolykövi súlyzók ön- és közveszélyesnek számítanak. Még kicsit sajgottak a karjai, de annyi baj legyen. El tudja azért bírni magát, ha muszáj. Ígyis-úgyis izomláz lesz a végeredmény.
 - Oké. Nem tűnik nehéznek - vonta le a következtetést, miután végighallgatta a lány instrukcióit a bordásfal mellett. Farkasszemet nézett a fatákolmánnyal, majd amikor késznek érezte magát, kis lendületet vett és letámasztva két tenyerét kísérletet tett a lábai fellendítésére. Olyat vert a cipője sarkával a bordásfalra, hogy belekondult a terem, de szerencsére nem fájt neki. Nem félt attól sem, hogy el fog borulni, mert tudta, hogy majd Lili megtartja őt.
 Fejjel lefelé egészen más képet festett az erőnlét terme. Elgondolkodva figyelte, ahogy a helyiség másik felében valaki elszántan felüléseket csinált. Más éppen a pálcáját használta, hogy eltakarítsa az útból azt a sok labdát, amit az imént borított le az állványról. A füle zúgni kezdett, ahogy a fejébe tódult a vér, de még így is hallotta, ahogy a fal túlsó oldalán a nyári zápor viharba fordult át.
 - Azt hiszem elég egyelőre, elengedhetsz - jelentette ki, amikor már egy picit beleszédült. Szerencsétlenségére pont amikor leengedte volna a lábát, vakító fény hasított be az ablakon, amit szinte azonnal dörgés hangja követett. Valahol a közelben csapott be egy villám. Akaratlanul is rúgott egyet a lábával meglepettségében, de fogalma sem volt arról, hogy ezúton mibe sikerült beleütnie.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. szeptember 9. 08:34 | Link

Lili

Amint érezte, hogy most nem a bordásfal kapta a rúgást, megijedt. Próbálta visszanyerni az egyensúlyát, sikeresen földet is ért, de érezte, hogy Lili megtaposta az egyik kézfejét, amíg még négykézláb volt. Halkan nyikkant egyet s mikor már magához tudta volna húzni az egyiket, a párja is megkapta a magáét. Nem merte elrántani a kezét, mert akkor a lány talán fel is borult volna. Zalán elkeseredve figyelte az ujjait, amikor mindegyik szabaddá vált. Látványban nem mutatkozott egyelőre semmi tragikus. Nem lett laposabb, mint volt, az ujjai eddig is ilyen karcsúak voltak, de a cipőnyom kezdett szép lassan kirajzolódni egy piros körvonalként a kézfején.
 A földön térdelt még mindig, úgy nézett edzőtársára, aki akkor vetődött le mellé. Zalán gyomra görcsbe rándult, amikor látta, hogy Lili kezével a szeme alatti részt szorongatta.
 - Hogy én vagyok jól?! - fakadt ki hangosan úgy, hogy azt a terem végében is hallani lehetett. - Szent griffgané, Lili, úgy sajnálom! - Megütközött a lány kacagásán és elgondolkodott egy pillanatra még azon is, hogy vajon nem tett-e egyéb károkat a fejében, ami az érthetetlen jókedvet tökéletesen megmagyarázná. - Ne nevess, ez nem vicces... - mondta már sokkal halkabban, de a lány nevetése ragályosnak tűnt, mert a végén ő is győzte visszatartani a sajátját.
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. szeptember 18. 02:58 | Link

Lili

  Ajkait összeszorította, amikor Lili levette a kezét a rúgás nyomáról. Banyek. Már most sem néz ki túl jól. Talán segítene rajta az a bűbáj, amit még Rue alkalmazott rajta, amikor leéget az arca. De hát még a nevére sem emlékezett a varázslatnak, nemhogy hogyan kell csinálni. Fel kéne ajánlania, hogy elkíséri a gyengélkedőre őt, de már most égett a pofája a szégyentől, hát amikor még rá fognak kérdezni, hogy hogyan történt. Továbbá volt egy olyan gyanúja, hogy az esések királynője nem fog gyógyítóhoz futkosni minden alkalommal, valahányszor lesérül. Azért később megpróbálja felhozni, hátha igent mond.
 - Hát... - kezeit felemelte, megforgatta őket, de az ujjait nem merte mozgatni hozzá, mert volt egy olyan érzése, hogy az még eléggé fájdalmas mutatvány lenne. - Sikerült megnyújtanod őket kicsit. Meg sem fog látszani.
 Ahogy ezt kimondta, léptek zaja ütötte meg a fülét. A hang irányába fordult. Két igen csak nagydarab srác készült elhaladni mellettük, feltehetően hogy a súlyzókhoz mehessenek. Nem tűntek magasabbak nála, de izomban bátran ki lehetett jelenteni, hogy lekörözték őt. Nem ismert rájuk, bizonyára nem a Levitát erősítették jelenlétükkel. Egyikük megtorpant, amikor meglátta Lili arcát.
 - Hé, minden rendben van? - tekintete ide-oda ugrált Zalán és Lili között - Ugye nem ütött meg téged? - kérdezte gyanakodva, mire ennek hallatán már a társa is megállt.
 
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. szeptember 18. 09:27 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. október 3. 17:27 | Link

Lili

Először csak bambán pislogott, de hamar rájött, hogy minek okán szólították meg Lilit. Arca legalább három árnyalattal sápadtabb lett, mert a fejben való mérlegelés - miszerint mennyi esélye van két izompacsirta ellen, akik érdeklődést mutatnak arconrúgott edzőtársa hogyléte iránt - viszonylag gyorsan lezajlott és arra jutott, hogy: neki annyi. A túlélési esélyei abban a pillanatban a nulla felé kezdtek orientálódni. Hát amikor még Lili megszólalt.
 Nyitotta volna ő is a száját, hogy korrigálja a lány szavait, de sajnálatos módon nem volt mit rajta korrigálni. Mert igazat mondott. A kétajtós szekrény derékból ráfordult Zalánra és egy fenyegető lépést tett felé.
 - Baleset volt! - hadarta gyorsan a fiú s bár bízott abban, hogy a szavaknak ereje van, most emberfeletti sebességgel pattant fel a földről és próbált kartávolságon kívül maradni.
 - Baleset, mi? - kérdezte a másik, aki egész idáig Zalán perifériájában maradt.
 - Igen, magyarul nem volt szándékos - hangsúlyozta halkan, de ezzel csak azt érdemelte ki, hogy az egyik mérgesen ropogtatni kezdte az ujjait. Először egy kétségbeesett pillantást küldött Lili felé, majd kék szemeivel a lehetséges menekülőutakat kezdte fürkészni. Ha futni kell, hát futni kell, nincs abban semmi szégyen, ha az eredménye az, hogy életben maradhatsz.
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2021. október 3. 17:28 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2021. október 3. 19:00 | Link

Lili

Apró reménysugarat látott megcsillanni a sötét alagút végén, amikor Lili megpróbált felszólalni az érdekében. Határozottan bólintott megerősítésképp, hogy ő aztán soha, egyetlen lábujjal sem akarna lányhoz ártó szándékkal érni. Feszült figyelemmel várta, hogy a fiúkra hassanak az egyszerű észérvek, de volt egy olyan érzése, hogy csak unták az élettelen boxzsákokat a terem túlvégében. Az ő arca meg egészen vernivalónak tűnt. Még mielőtt az ominózus bunyó bekövetkezhetett volna, Lili futni kezdett, őt pedig rántotta magával. Nem gondolkodott, csak hallgatott a parancsszóra és megszaporázta lépteit. Sok diákot és egyéb tereptárgyat kellett kikerülniük ahhoz, hogy megközelíthessék a kijáratot, de Zalán most már kétszer annyira figyelt a lába elé, nehogy megint elessen vagy belerúgjon valamibe. Kérdés nélkül szaladt ki az erőnlét termének ajtaján és nem állt meg egészen a folyosó végéig. Addigra már Lilit is leelőzte.
 - Nos. Ez tanulságos volt - fújtatta. A szíve jobban vert, mint amikor zuhanórepülésből teszi egyenesbe a seprűjét - Lehet, hogy... a szfinx edzőterme biztonságosabb lesz nekem innentől kezdve.
 Rákérdezett, hogy ne kísérje-e fel Lilit a gyengélkedőre. Más terve úgysem volt mára, csak leckét írni és hallgatni az eső zaját tovább a klubhelyiségük biztonságából. A másik még sokáig hallgathatta az úton bocsánatkérését, de Zalán biztos volt abban, hogy holmi monokli nem tántorította el újdonsült edzőtársát attól, hogy ne folytassa az akrobatika egyéb fortélyait megtanítani neki.

 
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2022. január 2. 14:29 | Link

Eszter

Az utóbbi két hét eseménydúsnak volt mondható. Volt bálozni. Láthatta a családját és Kornéléknál is tett egy látogatást, így nem kevés élménnyel tért vissza Bagolykő falai közé. Bár otthon is repült sokat, most kicsit az edzőtermet hiányolta.
 Amióta pár eridonos majdnem elnáspángolta, nem sok kedve volt idejárni, de ma a szfinx edzőtermét Sebestyén és a bandája foglalta be. Nem maradt sok választása. Abban a reményben volt, hogy még nem tért vissza mindenki a szünetből, és hamar kiderült, hogy jól gondolta: egy lányt látott csak szöszölni az egyik géppel.
 Nem állt szándékában zavarni, ő úgysem volt az ilyen mugli ketyerék híve, így először a terem másik felébe indult, hogy ott találjon magának elfoglaltságot. Aztán megütötte a fülét egy kicsit sem bíztató puffanás. Értetlenül fordult a hang irányába. A lánynak nyoma sem volt, vagyis...
 - Szent szalamandra - motyogta ijedten, mert észrevette, hogy a futógép fogott ki rajta kegyetlenül. Közelebb lépett, hogy felsegíthesse a földről, amikor a lány megszólalt. Homlokráncolva nyújtotta felé a kezét.
 - Ne viccelj, eszemben sincs nevetni. Főleg ha még fájt is. Nagyon megütötted magad?
Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2022. január 2. 21:06 | Link

Eszter

Nem hallotta rendesen a lány magyarázatát, csak valami Dani gyerek nevét, mert a masina még mindig vészjóslóan zörgött mellettük. A vállán függő sporttáskából előhúzta pálcáját, hogy leállítsa a gépet, mert egyébiránt ötlete nem volt arról,  melyik gombbal lehet rendesen kikapcsolni.
 - Finite - mormolta gyorsan, hogy aztán visszafordulhasson a másikhoz. - Azt hittem, csak mi vagyunk itt - jegyezte meg, amikor forgolódni látta a lányt. Komoly tekintettel mérte végig a felmutatott horzsolást. Az álla is bedagadni látszott, de csontja nem törhetett, ha gond nélkül tud beszélni.
 - Ha felmész a gyengélkedőre, seperc alatt begyógyítják egy ráolvasással - nem mert nagyobb feneket keríteni a dolognak, mert pontosan tudta, milyen az, amikor más túlaggódja magát. Lili is inkább viselte egy hétig a monoklit a szeme alatt, amit Zalán okozott neki véletlenül, minthogy magyarázkodjon a gyengélkedőn, milyen szerencsétlenek voltak mindketten.
 Homloka ráncba szaladt az ingerült megjegyzésből, így átnézett a válla fölött, hogy felmérje, most kihez szólt. Senki sem volt mögötte. Értetlenül fordult vissza, s kérdőn nézett le a lányra.
 - Zalán - mondta kisvártatva, hangjában erőteljes gyanú csendült. Nem volt biztos abban, hogy fájdalommentes lesz a kézfogásuk Eszter frissen horzsolt tenyerével, így csak jobbját nyújtotta, és hagyta, hogy a másik szorítson rá az ujjaira. - Mondd csak, nem szédülsz? Vagy fáj a fejed? Vagy...

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 2. 21:06 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2022. január 3. 22:28 | Link

Eszter

A lány mosolya segített kicsit abban, hogy alábbhagyjon a gyanúja, de még mindig aggódott azért. A gyengélkedős megjegyzést kénytelen volt ő is megmosolyogni.
 - Igen, ami azt illeti én sem szeretem túlságosan. - Neki a kartörést és az agyrázkódását sikerült annyi idő alatt helyrerakniuk a gyengélkedőn, amennyit Eszter mondott a ficamra. Szerencsére vagy nem szerencsére az idő nagy részét eszméletlenül töltötte ott.
 Kicsit szétszórtnak ítélte meg a másikat, miután másodszor is bemutatkozott neki, de a módszert, amivel megoldotta a kézfogást, aranyosnak találta.
 - Eszti - ismételte, hogy könnyebben meg tudja jegyezni. - Harmadikas, ugye? Azt hiszem, Teddyvel láttalak egy csoportban. Részvétem - tette hozzá egy cinkos vigyor kíséretében, mert pontosan tudta, hogy Marchettihez rengeteg türelem kellett, főleg amikor a srác aktívan próbálta kivenni a részét egy tanórán. Máig nem fejtette meg a talányt, hogyan lett az a gyerek a barátja.
 A lány további kérdése feledtetni kezdte Zalánnal az előbbi furcsa megnyilvánulásokat. Körbetekintett a termen, hogy öszeszedhesse a gondolatait.
 - Nos én nem vagyok olyan bátor, mint te, hogy a mugli cuccokkal próbálkozzak, szóval én ott szoktam futni - mutatott a tértágított helyiség túloldalára, ahol a futópálya terpeszkedett a kosárpálya körül. - Meg tudom, hogy nem látszik, de a súlyzókat nyüstölöm egy ideje. Bár azt inkább a körletünk edzőtermében, mert az itteniek kicsit trükkösek. - A fal felé intett fejével, ahol egy ökölnyi méretű lyuk éktelenkedett. Még Lili árulta el róla, hogy az egyik megbűvölt súlyzó miatt történt egy kis baleset.
 Válla megfeszült, amikor odébb terelték, összevont szemöldöke árnyékot vetett égkék pillantására.
 - Ha csak ketten vagyunk itt, akkor pontosan ki is idegesít?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 3. 22:30 Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2022. január 12. 09:06 | Link

Eszter


- Amikor nem olyan jó az idő a repüléshez, akkor igen. Szeretek futni. - bólintott mellé egyet. Bár sokszor elgondolkodott rajta, hogy neki is meg kéne tanulnia kezelni a gépet, amivel Eszti az előbb megszenvedett. Kíváncsian sandított oldalra. Talán ő is kipróbálja majd.
 Szégyenlős mosollyal rázta fejét a lány dicséretére, de azért jólesett neki. Tényleg kezdett alakulni valami a vézna karok helyén tavaly óta, bár a hirtelen növése árnyalt kicsit az összképen. Ha nem lett volna elég, hogy a legtöbb ismerőse nyakát nyújtva pislog már fel rá, Amélia is nyíltan kimondta: indokolatlanul magas.
 Nem erre a válaszra számított, amikor feltette utóbbi kérdését. Hosszú csend állt be, nem tudta eldönteni, mit reagáljon erre. Egyik percen ezt állította, másikban azt. Lehet, hogy tényleg beütötte a fejét, csak nem tud róla. Ez nem játék, tényleg fel kéne kísérnie a gyen... Merlinre.
 A mutatott irányba nézett, de semmi nem változott az előbbihez képest. Nincs itt más. Aggódva hajolt közelebb Esztihez, hogy hallhassa a következő szavait.
 - Ne érts félre, nem akarom megkérdőjelezni, amit látsz, de... Szerinted valódi a te... barátod? - képtelen volt megítélni, minek hívja, hiszen a lány idáig csak rosszakat mondott róla. Minden erejével azon volt, hogy udvariasnak tűnjön, de ha valaki nem odavaló dolgokat képzel magának, az nem játék. - Mert én nem látom.

Szál megtekintése
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Negyedikes diák



offline
RPG hsz: 696
Összes hsz: 953
Írta: 2022. február 19. 14:44 | Link

Eszter

  - Értem - mondta kisvártatva. Nem volt igaz, de elmondása alapján nem volt Esztinél újkeletű a jelenség, amit most körülírt neki. Egyrészt megnyugtató, hiszen nem az esés eredményezte nála, hogy dolgokat lát. Másrészt aggasztó, mert nem volt biztos abban, hogy normális odaképzelnie valamit, amit Zalán egyértelműen nem képes érzékelni. Megvakarta az orrát, hogy logikát találjon ebben az egészben.
 - Sajnálom. Igen, a szellemeket látnunk kéne. És hallanunk is - ebben igazat adott neki. Úgy érezte, hogy túltesz most a felfogásán minden, amit hallott. Hátrafordult volna, hogy adjon még egy esélyt magának, hátha láthatja azt az alakot, de ijedten fordította vissza a fejét, amikor a lány rászólt.
 Pillantásában egy csepp sajnálat is csillant. Kedvesnek tűnt az eridonos, kár volna fennakadni ilyesmin. Nem az ő dolga ítélkezni efölött. Bár hazudott volna, ha azt állítja, nem lett végtelenül kíváncsi.
 - Jól van. Biztos lehet a barátod abban, hogy nem akarok semmi rosszat, ha ez számít valamit. Meg akarod próbálni újra? Hátha rájövünk, hogyan működik - mutatott a futógépre. - Persze, ha egyedül szeretnéd, nem baj az sem. Egy szavadba kerül és észre sem fogod venni, hogy itt rontom a levegőt. - Nevetőráncai elmélyültek, hogy jelezze: egyik opcióval sincs gondja.
Szál megtekintése
Erőnlét terme - Hollósi Zalán hozzászólásai (19 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint