BK Fórum - Erőnlét terme

Erőnlét terme - Adrian Ivanorovics Black hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le

Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV

cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893

Írta: 2015. november 20. 20:41

Bence gyerek
~hangolódjá'
Legyünk őszinték, meglepte, mikor megkereste a gyerek. Konkrétan köpni - nyelni nem tudott és nem, most kivételesen nem azért, mert alig nyögdös ki valamit magyarul. De amúgy beleegyezett, persze, megtanítja ő a minimális önvédelemre, ameddig neki abból nem lesz baja. Bár, ha valaki annyira nagyon fel akarná nyomni, az Aidenes eset után minden hiba nélkül megtehetné, és akkor körülbelül örökre lőnének a sportolói karrierjének. De erre eddig nem került sor, ő meg boldog.
Benyit a megbeszélt helyszín ajtaján, felvonva szemöldökét pillant körbe. Tulajdonképp vicces lesz ez az egész, az elsős körülbelül akkora mint a kisujja. Ami persze nem baj, mindent el kell kezdeni valahol, csak ő épp a minimum százkilós állatokhoz szokott. Aztán majd a végén meglegyinti, és eltörik a gerince. Mondjuk visszateszik a gyengélkedőn - remélhetőleg -, de akkor se lenne szerencsés, ha megpaskolná, és reccsenne a háta.
Miután jól áttanulmányozott mindent, nekidől a falnak, ujjai között forgatja az egyik fekete kesztyűt, minden egyes centiméterét átvizsgálja. Szereti a kesztyűjét, sőt, oda meg vissza van érte, elvégre megnyerte benne a fontosabb meccseit. És most újra használni fogja őket. Márt hogy Bencének oda nem adja a két drága kincset, az is biztos, azért ennyire nem épp nagylelkű.

	Szál megtekintése

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.

Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV

cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893

Írta: 2015. november 27. 21:10

| Link

Bencellke
~ önvédelem, első óra.
Nem kell sokáig várnia, lényegében úgy semennyit. Ez jó, kell a pontosság és a rend az ember életében, ha el akar érni valamit a küzdősportok terén. Annak ellenére, hogy a fiú nem fogja művelni a dolgot, csak ha kell, ő még nagyon komolyan fogja venni, mert erre van szükség. Ellöki magát a faltól, majd lelöki a kesztyűket az egyik kék matracra, s bólint. Felfogta, nem fogja halálra dolgoztatni a gyereket, már amúgy is csak egy kis erőfelmérést tervezett.
- Üss meg. - feltartja jobb kezét, tenyérrel a vele szemben álló felé, miközben kiadja az utasítást. A lehető legegyszerűbb dolog, mégis ebből fog kiderülni a legtöbb. Persze nem vár azonnal nagy durranást, elvégre csak nézzünk rajta végig, a szél is elfújja, de igazából meg ki tudja, lehet, hogy van ott erő, csak jól rejtegeti. A szürkés pillantások végigfutnak Bencén, az arc nem árul el semmit.
- Nem fogok visszatámadni. - úgy érzi ezt most itt fontos leszögezni, elvégre a gyerek simán hiheti azt, hogy úgy nekiesik, mint Aidennek. Pedig nem fog, Bence nem egy bunkó, akinek megadatott, hogy vigyázzon egy lányra, de igazából meg ürülék az egészre, és Shay most kórházban van. Lehunyja szemeit, szusszan, most nem akar erre gondolni. Abból nem sülne ki semmi jó.
- Erőből. Ahogy csak bírsz. - ezt is hozzá teszi, nem kell őt sajnálni, bírja a fájdalmat, elvégre állt már ki gorilla méretű emberekkel is, elég kétséges, hogy egy szalmaszál méretű emberke kapásból kiüti.

Utoljára módosította:Adrian Ivanorovics Black, 2015. november 27. 21:24	Szál megtekintése

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.

Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV

cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893

Írta: 2015. december 12. 12:56

| Link

Bencellke
Felvonja szemöldökét, figyeli a másik öklének pályáját, és nem, egyáltalán nem lepődik meg, mikor csupán némi nyomásfélét érez meg a bőrén. Felsóhajt, újra végigméri a fiút, és magában elhatározza, hogy bizony akkor is kineveli, ha ez most lehetetlennek tűnik.
- Nincs olyan, hogy valaki reménytelen. - a kérdésre megrázza a fejét, ahogy az előbb kinyújtott kezét a fiú vállára teszi.
- A betegséged nehezebbé teszi ugyan, de nem vagy lehetetlen. - magyarázni kezd, miközben egyik lábával meglegyinti Bence egyik járókáját, hogy álljon kisebb terpeszbe, majd az előbb megfogott vállat hátratolja.
- Ez a lendülethez kell. Illetve mindig csípőből üss. Onnan több erőt tudsz kifejteni, illetve ha a derekad alapból mozgásban van, könnyebben tudsz ki is térni. - miközben mindezt ismerteti, elrendezi tanítványa öklét, hogy normálisan csinálja, ha már csinálja, illetve kissé feljebb emeli könyökét, hogy az alkar úgy nagyjából vízmértékben legyen. Mindezek után ellép tőle, vissza az eredeti helyére.
- Gondolom nem kell mondanom, hogy ha kicsit is rosszul vagy, szólsz és abbahagyjuk. - furcsa, de elindult benne ez a vigyázok-a-gyerekemre ösztön. Bizonyára a sport hozza ki belőle, és csak azért idegen számára, mert még nem volt ilyen helyzetben, hogy valaki odaálljon elé, és megkérje, hogy tanítsa meg. Persze, látott már kezdőket, de soha nem ő edzette őket, és most mintha kezdené megérteni ezt a tanító- tanítvány köteléket.
Jóval kedvesebben is beszél Bencével, bár ez leginkább annak tudható, hogy mindig, mikor ennyire közel kerül a szeretett bokszához, megnyugszik, és bár nem válik belőle egy teljesen más ember, de megmutatkozik az a normális Adrian, aki pár évvel ezelőtt volt, és nem nyugtalan úgy huszonnégyből huszonnégyben a nővére miatt. Megint kinyújtja jobbját, tenyérrel Bence felé.
- Újra. Lehetőleg ne úgy, mintha a saját kezed akarnád eltörni.

	Szál megtekintése

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.

Adrian Ivanorovics Black
INAKTÍV

cigarette daydream
offline
RPG hsz: 403
Összes hsz: 2893

Írta: 2016. május 16. 10:30

| Link

Olyan jól esik a fülemnek ez a csend az órák és a szoba alapzaja után. Mélyen beszívom a tiszta levegőt, ahogy kiürítem az agyam, s egyedül csak a terem végébe felfüggesztett céltáblára koncentrálok, ahogy kifeszítem az íjat. Szinte hallom a saját szívdobogásom, ahogy célzok, majd elengedem a nyílvesszőt, s leeresztve karjaim nyúlok az újabb darabért, hogy azt is útjára eresszem. A valahonnan elölről kiszűrődő neszekre nem reagálok, valaki biztos csak jött, hogy teremtsen magának izmokat, vagy kondiban tartsa magát - igazából nem is nagyon érdekel addig, amíg nem szól hozzám és nem zavar a saját dolgomban.
Megcsóválom a fejem, ahogy újra felhúzom az íjat. Nem igazán izgatom fel magam a köztem és fal közti távon, meg azon, hogy valószínűleg van még itt valaki. Elvégre mégis ki lenne olyan eszeveszett, elvetemült vadállat, hogy beszalad egy nyíl meg egy céltábla közé. Feltéve ha nem navinés, mert én azokból bármit kinézek, komolyan, főleg miután az a Bloomer gyerek lefejelte a gurkót. Jézusom, hogy lehet valaki ennyire szerencsétlen, hogy belekezd egy lajhárba, és nem tudja megcsinálni rendesen? Akkor próbálkozott volna mással, belevezetni az oszlopba, vagy a földbe, vagy akármibe, ahelyett, hogy olyat művel amihez nem ért. Nem mintha sajnálnám, vagy akármi, de azért már mégis. És akkor a múltkor Ian még azt is elmesélte, hogy valamelyik hajtójuk ____véletlenül ____ráesett Flórára, akit bár nem ismerek annyira, azért látszik rajta, hogy nem arra született, hogy vademberek csak úgy rázuhanjanak. Komolyan, nem kéne ezeket felengedni a pályára.
Hosszan kifújom a levegőt, ahogy újra becélzom a tábla közepét, s ezt a vesszőt is elengedem.

	Szál megtekintése

Since you’re going back to hell you might as well get used to it.

Erőnlét terme - Adrian Ivanorovics Black hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel

| Téma száljai