36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint
Erőnlét terme - Bakonyi Gergely hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. november 25. 19:49 | Link

Gyarmathi Mihály Ádám


A rellon elleni meccs, talán ennél többet nem is kell mondanom. Mindenkiben elkezdődött az izgatottság, idegeskedés, izgalom, megindult a kíváncsiság. Gergő hallott róla, hogy a két ház közötti vetélkedés régi, már-már ősi gyökerekhez nyúlik vissza. Ezen felül a kviddicsmeccsek sosem zökkenőmentesek, mindig van bennük érzelmi töltet, személyes ellenszenv vagy éppen vonzalom, kinél mi. Ennek ellenére tudja jól, most ő is részt fog venni és valószínűleg ő is érzelmes barom lesz. Hiszen utolsó véréig fogja védelmezni a csapattársait, és személyes kudarcként éli meg, ha valamelyikük megsérül.
Mint a Levita elleni meccsen Luca, sosem fogja elfelejteni a lány arcát, ahogy kétségbeesetten rápillant, kezét nyújtja felé, miközben a fájdalom átjárja, az adrenalin pedig hevesen dolgozik a szervezetében. És ő ezt nem fogja hagyni, soha többé nem akarja látni, nem akarja átélni, ahogy csapattársa kezébe kapaszkodva kell leeresztenie a földre, látni a fájdalomtól görcsösen össze-összehúzódó testét, eszméletvesztésének lépéseit. Hála istennek Lucát nem volt ideje megfigyelni, különben azt se tudná kiverni a fejéből. Soha, senkit nem akar hagyni még egyszer ehhez hasonló helyzetbe kerülni
Úgy döntött, beiktat az életébe egy kis plusz edzést. Az erőnlét terménél jobb helyet nem is találhatott volna erre. A karjainak erején kell dolgozni, de nem lehet nagy, tunya, gyorsnak is kell lennie. Úgy döntött, futni is fog, hátha fürgébb lesz, javul a reakcióideje. És mivel az tök jó bemelegítés, felnyomja a pulzust, átmelegíti a testet, így a futópályához megy először. A vizet és a törölközőt amit hozott, ledobja maga mellé, majd kicsit kinyújtóztatja a tagjait. Letérdel, hogy rajtolhasson, visszaszámol magának. Közben hagy egy kis időt, az összes negatív érzését összeszedi, magába szívja. Minden aggodalmát, szomorúságát, fájdalmát, amit az elmúlt időszakban összeszedett... mindet összeszedi, betömöríti és energiaként használja újra, amikor elrajtol. És csak fut, mintha Várdomb végtelen mezőin futna, szinte érzi a szelet, hallja a messziből jövő dobogást, szinte látja maga előtt lovakat. Érzi, hogy szabad, szabadabb a lelke és a teste is, mint máskor. És talán úgy fut, mint soha eddig.
Szál megtekintése

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. november 26. 21:09 | Link

Ádám


Ahogy fut, érzi, hogy mindenét átjárja az energia és minden egyes lépéssel távozik is belőle. Ahogy a talpa a talajhoz ér, egyre fáradtabb és fáradtabb lesz, de ez nem állítja meg, ellenkezőleg, jobb teljesítményre sarkallja. És ezzel semmi baj sincsen, egészen addig, amíg hirtelen akadály nem jelenik meg a pályán - egy fiú személyében. Ő morogva próbálja kikerülni, de nincs sok esélye, viszont az érkezésnél tud kicsit tompítani. Ádám felé fordul, ő pedig lerakja a kezeit, mintha fekvőtámaszozni készülne. Bár állásból elég meredek, ez sem tűnik számára most lehetetlennek. Ahhoz képest, hogy eléggé konzervatív, begyöpesedett családból származik, az ő elméje nyitott a lehetőségekre, főleg, amióta ide jött. Rengeteget változott, tudja ő is. Nem tudja eldönteni, hogy javára vált-e, de örül neki, hogy így történt, mindig is szeretett volna változni.
Kicsit eltértünk a tárgytól, ő is egy pillanatig elgondolkozott, de aztán látta a fiún, hogy kezd kifogyni a levegőből.
- Eh, bocs. - Mondja egy apró sóhajjal, ahogy feltámaszkodik és le is kászálódik a fiúról. Egyik karjával finoman megtörli a homlokát, eligazítja szőkésbarna, göndör tincseit. Ahogy felül, kissé felhúzza lábait, karjait pedig lazán térdeire támasztja. Bár kívülről csupán egy kemény pillantásnak tűnik, igazából csak megnézi, nem esett-e nagyobb baja. Megpillantja a táskáját és a kiesett cuccait is. Mivel ő ütötte el, feláll és összeszedi neki, visszarakja őket a táskába, majd visszamegy hozzá, hogy szabad kezét felé nyújtsa.
 - Jól vagy? - Kérdezi tőle azért, mert nem egy szemdoktor ő, tudja jól, és ha Ádám már függőlegesben van, akkor vissza is adja neki a táskáját. Már csak kicsit meg kéne porolgatni a vállát és máris olyan, mintha meg sem történt volna a baleset... remélhetőleg.
Szál megtekintése

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. november 29. 21:10 | Link

Ádám


Gergő kicsit furcsának találja a fiú csendességét, de nem haragszik miatta... na persze, majd pont őt bántaná az ilyesmi, mikor jómaga is gyakran csak bólint egyet válaszként. De legalább tudja, hogy minden rendben van vele, annak ellenére, hogy kapkodja a levegőt. De ez érthető, ő is liheg kissé, a futástól, mindentől. De ha Ádám azt mondja, jól van, ő elhiszi neki és már megy is, hogy összeszedje a cuccait és visszaadja a táskáját. Amikor felveszi, már mosoly ül a fiú arcán, amit Gergő kicsit furcsáll, de ha mosolyogni szeretne egy ilyen után, felőle aztán... csak hajrá.
Azonban még mindig nem mond semmit és igazából Gergőnek sincs mondanivalója, már éppen megunná a néma ácsorgást és menne, látja, hogy Ádám a fülére mutat. Kissé összevonja a szemöldökeit, úgy nézi meg, mi az, amit látnia kell, csak akkor látja meg a hallókészüléket.
- Aha... szóval nem hallasz rendesen. - Mondja halkan, bár már komolyan értelmetlennek érzi, mert ki tudja, talán csak egy némafilm a fiúnak, és jót szórakozik azon, hogy itt erőlködik. Mert ő próbálkozik, de tényleg, mondani vagy csinálni valamit, de inkább azon gondolkozik, vajon Ádám esetleg tényleg nem tud beszélni, vagy csak nem akar, vagy fura úgy, hogy nem hallja a hangját. Nem érti, még sosem találkozott siket vagy halláskárosult emberrel.
Aztán Ádám hamar feltalálja magát, a táskájára mutat, Gergő pedig követi az ujját a tekintetével. Leolvassa a nevét, ajkaival némán formálva a szavakat, majd a kezére pillant és határozottan megrázza.
- Bakonyi Gergely. - Mutatkozik be ő is, bár az etika és a jólneveltség nem a legjobb barátai, ennyit még ő is elsajátított, hogy ilyenkor szintén el kell árulni a nevünket. Szóval Ádámnak hívják, és nem elég ez az információ róla. Egyik szemöldökét megemeli, úgy figyeli a srác mutogatását. Egy pillanatra el is gondolkozik azon, ez vajon egy egyedi párzási tánc és epilepsziás roham elegye, vagy éppen egy rossz átok. De aztán hamar rájön, hogy neki ebből ki kéne találnia, mit is akar a fiú.
- Sosem voltam jó activity-ben... - Sóhajtja, de ahogy belegondol, egyből egyértelművé válik, Ádám mit mutogat. - Súlyzózni szeretnél? - Úgy dönt, inkább marad az eldöntendő kérdéseknél. Arra legalább olyan választ kaphat szavak nélkül is, amilyet meg is ért egyből. És ha már megfejtette a válaszát, gyorsan összeborzolja kicsit a haját, hogy rendezettebb káosznak tűnjön, csak utána megy arra, amerre Ádám mutatott.
- Segítsek? Csináltál már ilyet korábban? - Kérdezget továbbra is egyszerűbbeket, meg persze nem ártana ezeket tudnia.
Szál megtekintése

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. november 30. 00:45 | Link

Ádám


Látja, ahogy Ádám vigyorog az activity kijelentésre, de ő nem tartja olyan viccesnek, tényleg elveszett pár pillanatig, mit is akar. De aztán csak bele kell gondolnia, és már meg is van a megoldás, Ádám lelkesen bólint, miközben elmegy öltözni. Ő addig iszik pár kortyot a saját vizéből, mert a futás és a lihegés miatt kicsit kiszáradt a torka. Ádám nemsokára meg is jelenik, immár teljes harci felszerelésben. Elsőre nem érti, mit szeretne, amikor elveszi a kezét, de hagyja magát. Az első pár betűről le is marad, mert nem tudja, hogy ezt most olvasnia kéne, de aztán felveszi a fonalat. És mondja is, halkan suttogja a betűket összeolvasva, hogy megértse, amit mondani akar.
- Hát, ebből jobban értek, mint a mutogatásból. - Állapítja meg végül, a bocsánatkérésre reagálva. Nem zavarja, így legalább elég sok fontos dolgot megtudott. Kicsit el is csodálkozik, mennyi módja van annak, hogy megértesse magát, még akkor is, ha nem tud szavakat használni. Gergő, nos, szintén nem a szavak embere, de ő nem is tudja megértetni magát. Ironikusnak találja, Ádám mennyivel jobban csinálja, mint ő, pedig a fiúcska hatalmas hátrányban kéne legyen.
- Egyedül nem lett volna okos ötlet belekezdeni. - Állapítja meg, hiszen Ádám egyedül jött ide, és valószínűleg nem arra számolt, hogy majd belefut egy őrült és felajánlja a segítségét. Habár szavai elég keménynek tűnhetnek, főleg érzelemmentes arca miatt, ő csupán aggódik azért, hogy a fiú megsérülhetett volna.
- De ha legközelebb egyedül szeretnél, akkor is jobb ötletnek tartom a húzódzkodásokat. Lehet, hogy eleinte nehezebb, de hatásosabb is. - Magyarázza, mint valami keleti bölcs, mintha oly annyira otthon lenne a body building világában. Pedig csak józan ésszel gondolja át a dolgokat, és ez csak az ő véleménye, Ádám vagy figyelembe veszi, vagy teljesen másképp gondolja, ő nem csinál egyikből sem problémát.
Aztán amint Ádám a súlyzókhoz lép, látja, hogy kissé elveszetten pillant rá. Ő pedig végignéz a fiún, mennyire tűnik nyeszlettnek és gyengének, annak megfelelően választ ki egy nem túl nehéz, kézi súlyzót. Nem kell egyből a fekve nyomással kezdenie, nagyon nem. Jó lesz neki ez is elsőre, hogy kicsit megerősítse a karját.
- Javaslom, hogy ülj le, támaszd a térdedre a könyököd és úgy használd. - Mondja, de jól fogalmazott, ő csak javaslatot tesz és tökre beletörődik abba is, ha tojnak a fejére. De azért összefonja karjait a mellkasán és úgy nézi, az eridonos mit alakít az instrukciói alapján.
Szál megtekintése

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. november 30. 15:39 | Link

Ádám


Nem választott nehéz súlyt a fiúnak, látja, hogy nem egy terminátor. Ő sem edzőteremben építette fel az izomzatát, és nem is igazán volt más választása. De amióta itt van a kastélyban nem végez komolyabb fizikai munkát, muszáj ide járnia, hogy edzésben maradjon és a kviddics miatt is. Ha valaki, hát Gergő a leginkább elszánt személy, ha van miért dolgoznia, küzdenie. De ahogy látja, Ádámnak kicsit nehéz, mégis bólogat, hogy jó lesz neki.
- Ügyesen csinálod. - Mondja végül, amikor a fiú nekikezd, mert tényleg jól csinálja. És olvasta valahol, hogy a pozitív megerősítés fontos - bár talán valami állatkiképzős könyvben volt még régen, de biztos embereknél is hasonlóan működik. Nem mintha őt valaha, valaki megdicsérte volna, vagy egyáltalán elismerést kapott volna mindazért, amit csinál egész életén át. De legalább ő próbálkozik jó lenni.
Fél óra telik el, már nem is figyel olyan feszülten, mert látja, hogy Ádámnak is megy ez. De megmutatja még neki, a többit hogyan kell használni, aztán ő maga is nekikezd majd edzeni kicsit, hiszen azért jött. Mondjuk fut még egy kört, mert az előző is hihetetlen jól esett neki. De ahogy nem figyel, csak arra pillant a fiúra ismét, ahogy az leejti a súlyzóját, hallja a csörömpölést. Utána kapna, hogy ne forduljon le a székről, de már hiába, elkésett. Egy fáradt szusszanással engedi ki a levegőt, nézi a fiút, ahogyan lihegve a plafont bámulja.
- Gyere, állj fel. - Nyújtja neki a kezét. - Ha jól tudom, nem azért jöttél ide, hogy a plafont bámuld. - Mondja enyhültebb vonásokkal, de mosolyogni nem szokott, talán nem is illene az arcához. Nem, Ádámnak nincs pihenő, feladni meg biztosan nem engedi, hogy feladja, amíg ő itt van. Talán jobban járt volna valakivel, aki kevésbé egyszerű és következetes. Ha a fiú elfogadja a kezét, fel is segíti ismét a földről, bár elgondolkodik, vajon honnan van ez a különös vonzalma a talajhoz, mitől szeret úgy fetrengeni rajta. Nem mintha Gergő nem szeretne, de ő maga a természet közelségét, az anyaföldet sokkal jobban preferálja, mint az Erőnlét termének alapját.
Azonban ahogy Ádám feláll, ő már megnyugodott teljesen és ki vannak élezve az érzékei, valami furcsa elkezd motoszkálni az agya hátuljában. Sötét, csaknem fekete tekintetével azt keresi, mi vonzza magára úgy a figyelmét. Érzi a kellemes vonzást, a megmagyarázhatatlan erőt, ami annyiszor csapdába ejti őt élete során. De nem tudja most, mi okozza, mi az, ami szirénként csalogatja őt, remélhetőleg nem azért, hogy megölje végül. Ahogy jobban figyel, látja, hogy nem maga Ádám az, hiszen hogy is lehetne? Csak élettelen tárgyakkal működik a képessége. És meglátja azt az élettelen tárgyat, ami annyi emléket hordoz magában.
 - Ideadod kicsit... a hallókészüléked...? - Nyújtja ki a kezét, miközben úgy érzi, nem tudja levenni ábrándos tekintetét a kis ketyeréről. A hallókészülék ide akar jönni hozzá, érzi. Azt akarja, hogy érintse meg, és nem érdekli, milyen fura kérés. Csak annyit remél, hogy Ádám odaadja majd neki.
Szál megtekintése

Bakonyi Gergely
INAKTÍV


lapáttenyér
offline
RPG hsz: 191
Összes hsz: 2185
Írta: 2014. december 26. 17:24 | Link

Ádám & Ödönke


Gergő próbál segíteni neki és motiváló lenni, a külsője azonban nem erről árulkodik. Talán keménynek tűnhet, esetleg szívtelennek, csak mert semmi nem látszik rajta, mégsem rossz gyerek ő. Még akkor sem, ha a húga, a szülei szentül meg vannak róla győződve, hogy a pokolból szökött és úgy kell majd visszatuszkolni oda, ha lejárt az ideje.
A fiú elfogadja a segítséget, aztán amikor áll, Gergőt szokás szerint egy fura érzés ragadja magával. Szinte hívja, csalogatja, vonzza a fiú hallókészüléke. Mint egy gonosz szirén, úgy csalogatja képzeletbeli énekével. Ő pedig nem tudja kontrollálni, az ellenállás pedig esélytelennek tűnik. Szinte kiszárad a szája ettől, teljesen felborul az egyensúlya. Feje tetejére áll, szinte forog vele a világ, ahogy kinyújtja a kezét. Egy végtelenségnek tűnik, amíg Ádám gondolkozik, de nem tud azon tanakodni, miért teszi. Nem tud sem reménykedni, sem negatív gondolatokkal foglalkozni, nem tud végkimenetelt jósolni, nem tud ő már semmit. Csak elképzelni, ahogy megkapja és mesél.
És nem csak képzelgés marad, nemsokára megkapja, és abban a pillanatban, hogy hozzáér, lehunyja a szemét. Abban a pillanatban a kis eszköz bőrébe bújik. Kissé homályosan, de látja a helyiséget. Ádám, a sokkal, de sokkal fiatalabb Ádám néz rá. A háttérben hallja a beszédet, mintha a víz alól hallgatná, kissé tompán és figyel rá. Hosszú időnek tűnik, az orvos és a szülők párbeszédét hallgatja, majd vége szakad a jelenetnek és ismét az Erőnlét termében van. A valóságban csak pár másodperc, talán egy perc telt el. De ez a kis távollét, ez a látomás elég idő ahhoz, hogy Gergő aztán észre sem veszi Ödönke érkezését, csak amikor már közel van, taszít rajta egyet. Ádám hallókészülékére jobban vigyáz, mint a saját életére, tudja, ez mennyire fontos neki. Visszaszerzi egyensúlyát a taszítás után, hideg, fekete tekintetét Ödönkére emeli. Inkább visszaadja Ádámnak a hallókészülékét, jobb helyen lesz nála, főleg, hogy a házi bejáratú vér pistijük őt sem hagyta magára.
- Meg is kérhettél volna, hogy menjünk arrébb. - Állapítja meg egyszerű tényként, annak ellenére, hogy bosszús, ő nem áll le veszekedni. Hiába nőtt fel ott, ahol, ilyen IQ szinten még ő sem kommunikál, Ádámén annál inkább, így a fiú felé néz.
- Jól vagy? - Tesz fel egy egyszerű kérdést, hiszen a fiú nem beszél. Ám Gergőnek ez nem probléma, ő sem egy szószátyár fajta és az egyszerű, eldöntendő kérdésekkel, rövid válaszokkal is megelégszik, de még mennyire. Sőt, talán még kicsit élvezi is a helyzetet, még ha ez (szokás szerint) nem is látszik rajta.
- Gyere. - Int a fejével az irányba, amerre elpárologhatnak, talán Ödönkének sem lesznek útban. Sokkal érdekesebb lenne leállni vitatkozni, hatásvadászkodni, talán még harcolni is, de... kinek kell az? Gergőnek biztos nem, vérbeli konfliktuskerülő. Emellett ha valaki, hát ő igazán profi abban, hogy visszafogja magát.
Szál megtekintése

Erőnlét terme - Bakonyi Gergely hozzászólásai (6 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint