31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint
Erőnlét terme - Czettner L. Zoé hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
Véged van öcskös!
Írta: 2014. augusztus 19. 21:18
| Link

Villámhárító

Talán még soha az életemben nem voltam ennyire pipa, soha! Nem voltam kifejezetten agresszív fajta, sőt, aki ismert tudta, hogy egyáltalán nem voltam a fizikai bántalmazás híve, de most...a mai napon valakit tuti kifogok nyírni, és ez a valaki a Saint-Venant gyerek lesz. Nem tudja még, hogy kivel húzott ujjat, annyi szent. Amint megtudtam, hogy mit csinált Lucával, elővettem egy szakadt pergamentekercset, ráfirkantottam, a találkozás helyét és időpontját, a miheztartás végett odakurtítottam a nevemet és elküldtem. Épp csak annyi időm volt, hogy átöltözzek és már indultam is az erőnlét terme felé. Tökéletes találkozóhely volt, ilyenkor nem fog minket ott zavarni senki, nyugodtan elcseveghetünk és még milyen kellemes csevegés lesz! Válogatott kínzások hosszú sora jelenik meg lelki szemeim előtt, nem kell túl sokat gondolkodnom rajtuk az utálat csak úgy söpri elő a sötét gondolatokat.
Éppen csak, hogy nem szántottam a kastély folyosóinak padlóját, minden vacsorázni induló diák kitért az utamból, ugyanis az eszelős fény ami a szememben csillogott nem kecsegtetett semmi jóval. Nem voltam egy magas lány, sőt, ami azt illeti inkább az alacsonyak közé soroltam magam, erős sem voltam, inkább amolyan vékony, kellemes idomokkal voltam megáldva, de a felszín alatt...veszélyesebb voltam, mint a kastély legtöbb lakója, főleg akkor, ha az érzelmeim elsodortak. Mihaelnek pedig nagyon nincs szerencséje, ugyanis a halál-listámon most ő az első. Érzem, ahogy a feszültség felgyülemlik a testemben, zúg tőle a fülem és zsibbadnak az ujjaim. Nagyon rég volt az, amikor olyasvalakin használtam a képességemet, aki érezte is annak az eredményét, de élénken él bennem a kép, amikor Benji az orrom előtt esett össze, pusztán azért, mert hozzáértem. Pontosan ugyanezt kívántam most Luca megrontójának is, csak ezerszer, egymásután. Mikor megérkezek az Erőnlét termének az ajtaja elé, nem tétovázok, abban a pillanatban kivágom, majd be is csapom magam mögött, néhány gyors lépéssel a Rellonos mögött termek még épp elkapva, ahogyan sértegetni próbál, majd egy gyors mozdulattal a két ujjamat a nyakára helyezem, jókora elektromos löketet adva a testének.
- Csak nem engem keresel?
Az eszelős tekintethez eszelős mosoly jár kedves Mihael. Itt vagyok, és úgy érzem, hogy kissé elbíztad magadat.

Szál megtekintése
Czettner L. Zoé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 456
Összes hsz: 7582
A következő szívhez szóló lesz
Írta: 2014. augusztus 23. 21:55
| Link

Villámhárító
hangulat


Nem volt kedvem csevegni, nem azért jöttem ide. Sokkal inkább azért, hogy legyen bárki is ez a gyerek, akkor is megkapja a magáét, amiért egy ujjal is hozzáért Lucához. Velünk nem lehet csak úgy szórakozni, csak ő erről még nem tud. Hogyan is tudna? Ahhoz képest, hogy nagy a család, legalább annyira el van rejtve a kíváncsi szemek elől, és nem véletlenül. Nem szoktam idegen pasikhoz csak úgy hozzáérni, sőt, ami azt illeti senkihez nem szoktam hozzáérni, ennek az okát hamarosan Michael barátunk is megtapasztalja, de a méreg ami átjárt egészen elbódította az agyamat, így amikor megpillantottam a teremben álló srácot, egy percig sem gondoltam.
Rövidebb, mint egy pillanat mégis fájdalmasabb lehet, mint bármilyen átok, amit az iskola falai között tanítanak, hosszan tartó szenvedést okoz, nem beszélve a következményeiről, nekem pedig meg sem kottyan, még csak nem is érzem. Eleget szenvedtem ezért a képességért és nap mint nap küzdök vele. Részben ezért a távolságtartásom az emberek irányába, senkit nem akarok ok nélkül bántani, kivéve most, amikor egy olyan ember szenvedését kívánom, akit még csak nem is ismerem. Most először nézem végig élvezettel, ahogy valakit földre taszít a képességem. Általában undorodom magamtól, hiszen majdnem így végeztem a tulajdon öcsémmel, de Michael iránt nem érzek semmi mást, csak gyűlöletet, ez a gyűlölet pedig jelen pillanatban igen szemléletes. Néhány lépést hátrálok, hogy legyen helye látványosan szenvedni. Látom, ahogy az elektromosság átjárja minden porcikáját, érzem, ahogy eltompítja az egész lényét. Pontosan tudom, milyen érzés, amikor az ember minden porcikáját átjárja a nyers erő. Tompul a hallás, a látás és még levegőt venni is elfelejt az ember. Türelmes mosollyal az arcomon teszem csípőre a kezemet és várom a folytatást, annyira azért nem vagyok gerinctelen, hogy belerúgjak még egyet a földön fekvőbe, ráadásul semmi értelme nem lenne, sokkal élvezetesebb lesz, ha megpróbálja összeszedni magát. Igazi Rellonos jellem, ez már az első szavából kiderült, így várható volt, hogy nem adja fel egykönnyen, ahogy elnézem az arcát, az is rögtön feltűnik, hogy nem csúnya gyerek, igazi ami igaz, a Czettnereknek mindig is volt ízlése. A sötét haj és az elszánt tekintet ismerős, hiszen ha jobban belegondolok, az összes lány hasonló ízléssel operál, még kedvelni is tudnám, ha éppen nem utálnám. Ez a nap ne a te napod, kedves Michael és ezzel a stílussal csak rontasz az amúgy is kilátástalan helyzeteden. Unott képpel figyelem, ahogy előránt egy kést, az égnek emelem a tekintetemet, amolyan "te sose tanulsz" kifejezéssel, majd közelebb lépek hozzá és megmarkolom a kést. Érzem, ahogy a penge csinos kis heget vág a tenyerembe, de mivel hozzá vagyok szoktatva a fájdalomhoz, nem különösebben zavar és gyanítom ezzel csak még jobban megijesztem. Teátrális lennék? Bizonyára, de velem akkor sem szórakozhat.
- Ugye tudod, hogy az ezüst vezeti az áramot, te kis görény?
Előveszem a legédesebb mosolyomat, miközben oldalra billentem a fejemet. Ezzel egyetemben pedig megérkezik Misi testébe a következő löket, ezúttal a kezén keresztül.
- Csak hogy tudd, nem vagyok az a típus, aki megijed a magadfajta helyi vagány csávóktól. Játszhatjuk ezt egész este.
Felvonom az egyik szemöldökömet, miközben lazán összefűzöm a kezeimet a mellemen, kíváncsian várva, mi lesz a következő reménytelen próbálkozás.


 
Utoljára módosította:Czettner L. Zoé, 2014. augusztus 23. 22:00 Szál megtekintése
Erőnlét terme - Czettner L. Zoé hozzászólásai (2 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint