33. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2021. december 7. 22:20 | Link

Spletni v predislovii | ¤


Fájtak a szavak, amiket mondtam, de még jobban azok, amik Boróka mellkasából törtek fel. Az arca, a csalódottsága, a tehetetlensége. A fájdalma, amit akkor tapasztalt, mikor rám nézett. Utáltam minden egyes percet, amit abban a sérült testben kellett töltenem, pedig tudtam, hogy míg azon tudok segíteni, az elmém talán sose lesz ugyanolyan. Reggelenként belenézek a tükörbe, és ahelyett, hogy a javulás jeleit látnám, elborzadok a saját testem látványától. Az vastagadó karjaimtól, az egyre pufókabb arcomtól. A pillanatot várom, hogy egyszer ugyanannak lássam magam, aminek egykoron: egy cirkuszi artistának.
Nem védem az apámat. Régen megtettem. Húsz éven keresztül mást se tettem. Aztán találkoztam vele élőben, és egy világ dőlt össze bennem. Hiába próbálkoztam a világ legjobb gyereke lettem, ő azt várta tőlem, hogy visszahozzam az anyámat. Azt szerette volna, ha aznap este én halok meg helyette. De az időutazás még számomra is képtelenségnek bizonyult. Mostanra pedig felfogtam végre, hogy a vérségi rokonság nem jelent semmit.
- Ne félj, Viktor azóta egy fél napra se hagy magamra. Úgy ellenőrzi le, hogy megettem-e az ebédemet, hogy kikérdez róla. Mi volt az, miből készült, nem volt-e túl sós - mosolyodtam el félszegen. Sokat veszekedtünk, de mostanra úgy tűnt képesek vagyunk értékelni egymást. Nélküle talán nem tudtam volna kimászni a gödörből.
A mondatára elkerekedtek a szemeim. - Ombozi Boróka! Sose gondoltam, hogy egy lány szerelme kell ahhoz, hogy boldog legyél - nevettem el magam. Az arcvonásai kisimultak, ahogy rágondolt. Hihetetlennek tűnt. Még a végén kiderül, hogy eddig túlkomplikáltuk az életünket...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2021. december 7. 22:51 | Link

Malen'kiy padavan | ¤


Nekem egy testvérem se volt. A szüleim helyett is dedushkáék neveltek fel, mégis pontosan tudtam, hogy Zente nem mérges. A saját véredből valókra csak ideig-óráig tudsz dühvel gondolni, aztán csak eloszlik, és ez így van jól. Az élet túl rövid ahhoz, hogy haragban éljünk.
Elmondhattam volna neki, hogy számomra milyen nehéz volt megtanulni ezeket. Együttérzésemet fejezhettem volna ki, hiszen tényleg éreztem valami ilyesmit. De azzal nem segítettem volna rajta. Ide az oroszos szigor kellett. Máskülönben puhányak lennénk mind, mint a többi nyugati nemzet.
- Ezt már szeretem - jegyeztem meg, ahogy visszaszökellt a deszka elejére. Nincsenek elterelő gondolatok, és hibák se. Minden esés egy újabb lehetőség a tanulásra. Legközelebb majd tovább jut. Szigorú pillantásom kereszttüzében pedig végre sikerült is neki. És tőlem boldogabb maximum csak ő volt.
- Sikerült! - jelentettem ki az egyértelműt, és pacsira nyújtottam a kezem. - Látod, idő és koncentráció. Nincs olyan, amire ezzel a kettővel ne lennél képes - böktem meg a vállát játékosan.
- Hogy mi lesz most? Addig gyakorolsz a lécen, amíg már csukott szemmel is képes leszel rá. Utána pedig egyre keskenyíthetünk majd rajta. Ne feledd, ehhez rengeteg sok türelem kell. De menni fog - borzoltam meg a haját mosolyogva.
- Mellesleg Zefir. Az a kedvenc csokim, de az itt nem kapható. Szóval beérem az almás pitével - kacsintottam. - Akarsz még gyakorolni? Mehetek melletted kötélen, ha szeretnéd. Rám fér a gyakorlás - vontam vállat. Tényleg így volt. Talán gyakrabban is fogok leesni, mint ő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
KARANTÉN


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 37
Írta: 2022. január 2. 13:20 | Link

ZALÁN



Újévi fogadalmaim egyike volt, hogy sokkal többször fogok az edzőteremben megfordulni, hogy ha már fogytam egy kicsit, akkor formáljak is magamon. Meg amúgy is, Karácsonykor olyan sokat ettem, hogy ezt valahogy le kellett dolgozni, és mivel mással nem, mint egy jó kis testmozgással. A futáshoz sajnos lusta voltam, és a kinti hideg időjárás sem motivált túlzottan, ezért is esett a választásom erre a teremre.
Már a szobámban magamra kaptam az edzőholmit, hoztam magammal egy palack vizet és még egy törölközőt is. Határozottan lépdeltem, a terembe mégis félve nyitottam be, tartva attól, hogy majd kinéznek. Nem tudom, miért volt bennem ilyen érzés, de egészen megdöbbentett az, hogy egy árva lélek sem volt a teremben. Aztán egy kicsit gondolkodtam, és rájöttem arra, hogy január első két napjában a többség még biztos lazít, lustálkodik és pihen, akik meg amúgy is járnak edzeni, azok vagy kora reggel túlestek már rajta, vagy pedig majd a késői órákban látogatják meg a termet. Juhhé, gondoltam, így akkor egyedül enyém a terem legalább egy órán át.
Meg is közelítettem a gépeket, nézegettem, hogy melyikkel is kellene kezdenem, de aztán a semmiből feltűnt Dani, zsebre tett kézzel lépett ki az egyik gép mögül és jött közelebb hozzám. Örültem, hogy látom, oda is akartam lépni, hogy adjak neki egy puszit, de akkor hátrébb húzódott, mintha még mindig morcos lett volna rám a karácsonyi bál miatt. - Most mi van? Haragszol? - kérdeztem kicsit aggódva, mert ugyan sokat veszekedtünk mostanában, azért a szívemen viseltem, ha neheztelt rám. Dani végül szólt néhány szót, de abból is kiéreztem a duzzogást. - Merlinre, ne féltékenykedj, én csak jól éreztem magam, miért baj az, ha egy kicsit táncoltam?- kérdeztem, majd inkább odaléptem az egyik futógéphez, és azt nézegettem. Nem próbálam még soha, de már láttam, mások hogyan használták, gondoltam, hogy megpróbálom. Dani mellé lépett, és azt mondta, hogy ezt nem kéne, és jobb is, ha nem nyomkodom össze-vissza a gombokat, de nem hallgattam rá. Ráállva el is indítottam a gépet, de az olyan gyorsasággal indult meg alattam, hogy nem bírtam követni, és hasra vágódva csúsztam végig, míg talajt nem értem. Dani először ijedtnek tűnt, de látva, hogy nem lett bajom, hangos nevetésben tört ki. - Jól van, röhögj csak ki.. - morgolódtam, miközben leporoltam a tenyereimet, nem ártott volna felkászálódni a földről.


*megj: Dani csak Eszter fantáziájában van jelen
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 555
Összes hsz: 791
Írta: 2022. január 2. 14:29 | Link

Eszter

Az utóbbi két hét eseménydúsnak volt mondható. Volt bálozni. Láthatta a családját és Kornéléknál is tett egy látogatást, így nem kevés élménnyel tért vissza Bagolykő falai közé. Bár otthon is repült sokat, most kicsit az edzőtermet hiányolta.
 Amióta pár eridonos majdnem elnáspángolta, nem sok kedve volt idejárni, de ma a szfinx edzőtermét Sebestyén és a bandája foglalta be. Nem maradt sok választása. Abban a reményben volt, hogy még nem tért vissza mindenki a szünetből, és hamar kiderült, hogy jól gondolta: egy lányt látott csak szöszölni az egyik géppel.
 Nem állt szándékában zavarni, ő úgysem volt az ilyen mugli ketyerék híve, így először a terem másik felébe indult, hogy ott találjon magának elfoglaltságot. Aztán megütötte a fülét egy kicsit sem bíztató puffanás. Értetlenül fordult a hang irányába. A lánynak nyoma sem volt, vagyis...
 - Szent szalamandra - motyogta ijedten, mert észrevette, hogy a futógép fogott ki rajta kegyetlenül. Közelebb lépett, hogy felsegíthesse a földről, amikor a lány megszólalt. Homlokráncolva nyújtotta felé a kezét.
 - Ne viccelj, eszemben sincs nevetni. Főleg ha még fájt is. Nagyon megütötted magad?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
KARANTÉN


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 37
Írta: 2022. január 2. 19:56 | Link

ZALÁN



Észre sem vettem, hogy rajtam kívül bárki más is betért volna az edzőterembe, ahhoz túlságosan is lekötött Dani, és a különféle gépek sokasága. Bár kinti futáshoz nem volt sok kedvem, bemelegítésként mégis csak jó volt ez az edzésforma, s ha már akadtak kimondottan erre használható gépek, úgy döntöttem, hogy kipróbálom az egyiket. Dani természetesen erről is le akart beszélni, de nem hallgattam rá, mostanában úgyis mindenről lebeszélt volna. Túlságosan féltett, emiatt pedig nagyon sokszor össze is vesztünk. Most viszont egész más miatt volt morcos rám, biztos a bál miatt volt féltékeny, pedig ő is elhívhatott volna, csak épp nem volt sehol. Ki tudja, hogy hol kódorgott. Azért meg igazán nem lehet mérges, amiért jól éreztem magam. De rá is hagytam a dolgot, tudtam jól, hogy csak idő kérdése, és majd megenyhül. Addig is igyekeztem sportolni, pechemre viszont rosszul választottam gépet, meg nem is értettem hozzá, így esett meg az, hogy szó szerint pofára estem. Egy kicsit fájt is az állam, szerintem be is pirosodott, sőt, a tenyeremet is sikerült lehorzsolnom, mint ez kiderült az esés után.  Pont a rajtam röhögő Danit korholtam le, amikor váratlanul egy kéz nyúlt felém. Nagyon megilletődtem, ahogy észrevettem a srácot.  - Jajj, nem rád értettem, hanem Dani röhögött ki - böktem a másik srác irányába, de amint odapillantottam, már megint hűlt helye volt a fiúnak. Mostanában mindig ezt csinálta, képes volt azon nyomban felszívódott. - Nahát, eltűnt. Mindegy is - sóhajtottam, és újra a fiúra néztem, elfogadva a segítségét. - Egy kicsit, nem vészes - mutattam felé sérült tenyeremet. A térdem is fájt kicsit, de az a szabadidőnadrág alatt úgy sem látszott.  Viszont ahogy felálltam a fiú segítségével, háta mögött Dani összefűzött karokkal szólt be nekem.
- Jól van, ne okoskodj, máskor mutasd meg, hogyan kell bekapcsolni helyesen - szóltam oda picit morcosan, aztán elnézést kérően néztem a szőkésbarna hajú srácra. - Köszi, hogy felsegítettél, azt hiszem, hogy még nem találkoztunk, Eszter vagyok - nyújtottam kezemet kézfogásra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 555
Összes hsz: 791
Írta: 2022. január 2. 21:06 | Link

Eszter

Nem hallotta rendesen a lány magyarázatát, csak valami Dani gyerek nevét, mert a masina még mindig vészjóslóan zörgött mellettük. A vállán függő sporttáskából előhúzta pálcáját, hogy leállítsa a gépet, mert egyébiránt ötlete nem volt arról,  melyik gombbal lehet rendesen kikapcsolni.
 - Finite - mormolta gyorsan, hogy aztán visszafordulhasson a másikhoz. - Azt hittem, csak mi vagyunk itt - jegyezte meg, amikor forgolódni látta a lányt. Komoly tekintettel mérte végig a felmutatott horzsolást. Az álla is bedagadni látszott, de csontja nem törhetett, ha gond nélkül tud beszélni.
 - Ha felmész a gyengélkedőre, seperc alatt begyógyítják egy ráolvasással - nem mert nagyobb feneket keríteni a dolognak, mert pontosan tudta, milyen az, amikor más túlaggódja magát. Lili is inkább viselte egy hétig a monoklit a szeme alatt, amit Zalán okozott neki véletlenül, minthogy magyarázkodjon a gyengélkedőn, milyen szerencsétlenek voltak mindketten.
 Homloka ráncba szaladt az ingerült megjegyzésből, így átnézett a válla fölött, hogy felmérje, most kihez szólt. Senki sem volt mögötte. Értetlenül fordult vissza, s kérdőn nézett le a lányra.
 - Zalán - mondta kisvártatva, hangjában erőteljes gyanú csendült. Nem volt biztos abban, hogy fájdalommentes lesz a kézfogásuk Eszter frissen horzsolt tenyerével, így csak jobbját nyújtotta, és hagyta, hogy a másik szorítson rá az ujjaira. - Mondd csak, nem szédülsz? Vagy fáj a fejed? Vagy...

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 2. 21:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
KARANTÉN


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 37
Írta: 2022. január 3. 19:17 | Link

ZALÁN



Miután sikerült a segítségével felkászálódnom a földről, alaposan szemügyre vettem a tenyereimet. Mindkettőn pirosan virított a horzsolás, hála ennek a csodás, zötyögő masinának. Még most is szaladt a szalag, őrült futamot hajtva, míg a srác egy pálcaintéssel le nem állította. Korholtam is magamat a gondolataimban, hogy az edzésre miért is nem hoztam magammal pálcát. Ha itt lett volna, akkor egy pillanat alatt leállíthattam volna a masinát. Jobban belegondolva, egy másodperc még sem lett volna elegendő, sőt, talán még a pálcám is eltört volna az esés következtében.
- Nem, vagyis igen, csak mi - bólintottam, mert Dani ekkorra már sehol sem volt, legalábbis ezt hittem.
- Jajj, dehogy is, nem szeretem a gyengélkedőket, egyszer egy hétig is ott tartottak, amikor kibicsaklott a lábam, és azóta nem is kívánkozok vissza. Szörnyen unalmas, meg olyan fura fertőtlenítőszag terjeng a levegőben, nem szeretem. Ne aggódj, nem vészes, annyira nem is fáj - mosolyogtam rá, de ekkor tűnt fel megint Dani mögötte, mire be is szóltam a barátomnak, s csak aztán kaptam észbe, hogy az ismeretlen srác előtt talán ezt nem kellett volna tennem. Tekintetéből ítélve is furán nézett rám, biztosan rosszat gondolt rólam, amiért tudtam ilyen indulatos is lenni, de ami azt illeti, Dani mostanában túl sok mindennel idegesített fel ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül hagyjam a tetteit.  
- Örvendek, én meg Eszter, Perényi Eszter, de szólíthatsz csak Esztinek - mosolyogtam rá, miközben ujjaiba akasztva ujjaim, ilyen fura mód ráztam vele kezet, ha már a tenyerem égett.
- Áh, nem, dehogy, nem szédülök, és a fejem sem fáj, tényleg minden rendben van. Te melyik masinán szoktál edzeni? Én most először próbálkoztam ezzel - böktem a mellettünk ácsorgó gépre, mely nem sokkal korábban még zötykölődött. Közben Dani minket figyelt, s már megint beszólt a sarokból, erre viszont nem voltam hajlandó reagálni, inkább csak látszott rajtam, hogy egy picit frusztrált vagyok. - Egy kicsit arrébb állunk? Mondjuk ide, csak hogy ne lásson minket, mert kicsit idegesít - mondtam Zalánnak és egy kedves mosolyt is elengedtem felé.
Utoljára módosította:Perényi Eszter, 2022. január 3. 19:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 555
Összes hsz: 791
Írta: 2022. január 3. 22:28 | Link

Eszter

A lány mosolya segített kicsit abban, hogy alábbhagyjon a gyanúja, de még mindig aggódott azért. A gyengélkedős megjegyzést kénytelen volt ő is megmosolyogni.
 - Igen, ami azt illeti én sem szeretem túlságosan. - Neki a kartörést és az agyrázkódását sikerült annyi idő alatt helyrerakniuk a gyengélkedőn, amennyit Eszter mondott a ficamra. Szerencsére vagy nem szerencsére az idő nagy részét eszméletlenül töltötte ott.
 Kicsit szétszórtnak ítélte meg a másikat, miután másodszor is bemutatkozott neki, de a módszert, amivel megoldotta a kézfogást, aranyosnak találta.
 - Eszti - ismételte, hogy könnyebben meg tudja jegyezni. - Harmadikas, ugye? Azt hiszem, Teddyvel láttalak egy csoportban. Részvétem - tette hozzá egy cinkos vigyor kíséretében, mert pontosan tudta, hogy Marchettihez rengeteg türelem kellett, főleg amikor a srác aktívan próbálta kivenni a részét egy tanórán. Máig nem fejtette meg a talányt, hogyan lett az a gyerek a barátja.
 A lány további kérdése feledtetni kezdte Zalánnal az előbbi furcsa megnyilvánulásokat. Körbetekintett a termen, hogy öszeszedhesse a gondolatait.
 - Nos én nem vagyok olyan bátor, mint te, hogy a mugli cuccokkal próbálkozzak, szóval én ott szoktam futni - mutatott a tértágított helyiség túloldalára, ahol a futópálya terpeszkedett a kosárpálya körül. - Meg tudom, hogy nem látszik, de a súlyzókat nyüstölöm egy ideje. Bár azt inkább a körletünk edzőtermében, mert az itteniek kicsit trükkösek. - A fal felé intett fejével, ahol egy ökölnyi méretű lyuk éktelenkedett. Még Lili árulta el róla, hogy az egyik megbűvölt súlyzó miatt történt egy kis baleset.
 Válla megfeszült, amikor odébb terelték, összevont szemöldöke árnyékot vetett égkék pillantására.
 - Ha csak ketten vagyunk itt, akkor pontosan ki is idegesít?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 3. 22:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
KARANTÉN


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 37
Írta: 2022. január 9. 18:12 | Link

ZALÁN



- Ezek szerint már Te is jártál ott - nevetve állapítottam meg megjegyzéséből, azt hiszem, hogy a kastély ezen helyiségét senki sem kedvelte igazán. Sőt, nem csak a kastélyban lévő gyengélkedőt, de úgy összességében az Ispotályokat sem kedvelte senki. Zalán egész jó fejnek tűnt, meg segítőkésznek is, ami azért jó dolog, sokkal jobb, mintha szimplán csak kiröhögött volna és a földön felejt. Daninak persze nem tetszett, elég volt ránéznem, láttam a tekintetében, hogy unszimpi neki a srác, de ez meg sem lepett. Neki mindenki unszimpi volt, akivel beszélgettem, szerintem ha rajta múlt volna, nem is hagyta volna, hogy kijöjjek a szobámból. Még szerencse, hogy ebbe nem igen volt beleszólása.
- Aha, harmadik. Teddy? Várjál csak - nagyon agyaltam, hogy kire is gondol, de aztán be is villant előttem annak a srácnak a fizimiskája. - Ó tudom már, Teddy! Hát igen, de azért nem olyan vészes ám - mondtam nevetve, annak ellenére, hogy a sráccal tényleg nem volt egyszerű eset egy légtérben szívni a levegőt. - Te is futni szoktál? - kíváncsian pillantottam a futópálya irányába, egy kicsit meg is lepődtem azon, hogy itt ilyesmi is van, jobban is körülnézhettem volna, és akkor nem történik az, hogy felmászok egy futógépre, ami aztán jól pofára ejt. De ezen már kár volt rágódni, Zalánnak hála megláttam az egészen nagy futópályát, a gondolataimban már el is képzeltem, hogy legközelebb majd itt futok, ha odakint olyan nagyon hideg lesz.  
- Súlyzót? Azt nekem is kellene - vallottam be, olvastam is erről, hogy az alakformáláshoz nem elég, ha csak futok körbe és körbe. Közben pillantásom végig szökött Zalánon. - Szerintem meg látszik egyébként - rámosolyogtam, majd kíváncsian pillantottam a fal irányába, épp meg akartam kérdezni, hogy mi az a lyuk a falban, ám ekkor láttam, hogy Dani morcosan méricskél minket, ezért is kértem Zalánt, hogy kicsit sétáljunk arrébb.
- Nem vagyunk ketten, itt van Dani is, de ne nézz oda, épp téged méreget. Tök féltékeny tud lenni, pedig semmi oka sincs rá, de tudod - sóhajtottam, és próbáltam halkan beszélni, hogy más ne hallja. - Mostanában semmi sem tetszik neki, folyton morog, ha beszélgetek valakivel, és ez már kezd nagyon zavarni - vallottam be Zalánnak, ami épp a szívemet nyomta.
Utoljára módosította:Perényi Eszter, 2022. január 9. 18:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 555
Összes hsz: 791
Írta: 2022. január 12. 09:06 | Link

Eszter


- Amikor nem olyan jó az idő a repüléshez, akkor igen. Szeretek futni. - bólintott mellé egyet. Bár sokszor elgondolkodott rajta, hogy neki is meg kéne tanulnia kezelni a gépet, amivel Eszti az előbb megszenvedett. Kíváncsian sandított oldalra. Talán ő is kipróbálja majd.
 Szégyenlős mosollyal rázta fejét a lány dicséretére, de azért jólesett neki. Tényleg kezdett alakulni valami a vézna karok helyén tavaly óta, bár a hirtelen növése árnyalt kicsit az összképen. Ha nem lett volna elég, hogy a legtöbb ismerőse nyakát nyújtva pislog már fel rá, Amélia is nyíltan kimondta: indokolatlanul magas.
 Nem erre a válaszra számított, amikor feltette utóbbi kérdését. Hosszú csend állt be, nem tudta eldönteni, mit reagáljon erre. Egyik percen ezt állította, másikban azt. Lehet, hogy tényleg beütötte a fejét, csak nem tud róla. Ez nem játék, tényleg fel kéne kísérnie a gyen... Merlinre.
 A mutatott irányba nézett, de semmi nem változott az előbbihez képest. Nincs itt más. Aggódva hajolt közelebb Esztihez, hogy hallhassa a következő szavait.
 - Ne érts félre, nem akarom megkérdőjelezni, amit látsz, de... Szerinted valódi a te... barátod? - képtelen volt megítélni, minek hívja, hiszen a lány idáig csak rosszakat mondott róla. Minden erejével azon volt, hogy udvariasnak tűnjön, de ha valaki nem odavaló dolgokat képzel magának, az nem játék. - Mert én nem látom.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somogyi Zente Domokos
Diák Levita (H), DÖK tag, Ötödikes diák



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 132
Írta: 2022. január 31. 20:53 | Link



Nem az van, hogy Domcának nem akarok semmit mondani, vagy épp beszélni nem merek vele, csak valahogy mégis más. Nehezebb. Nehezebb elmondani, hogy vannak dolgok amiktől tartok és ami miatt igencsak hátrányban érzem magam. Vagy lehet nem is tőlük, hanem a bátyáimtól tartok. Nem kellene a családtól tartani, félni, pont tőlük nem szabad, mégis, ez más. Ez a család más, mint mindegyik amúgy, a maga módján. Nálunk mindenkinek megvannak a dolgai, azok, amik miatt nem a legkönnyebb még egy asztalnál sem megülni. Hallom már azt is, ahogy reagálnának arra, amit itt művelek, vagy amit másokkal beszélek, és ez egy gát, amit nehezen lehetne legyűrni. Darya-val talán ezért is más, könnyebb, és vagyok bátrabb. Valamivel.
- Tudom, tudom – még halkan nevetgélek is, csak egy picit, mert figyelnem kell és nem akarok hibázni. Na már nem azért, mert azzal van a bajom, hogy újra kell kezdeni, hanem leesek a fenébe és az majd fáj. De a talpam végül nem úgy, nem fájdalmasan találkozik a szilárd talajjal, lassan már egy tornászversenyre is képzelhetem magam, mégse teszem.
- Sikerült! - pacsizok le vele, minimum akkora örömmel, mint az aranyérem átvételekor. - Persze, persze. Csak nem annyira könnyű erre gondolni, amikor nem megy és nehéz – a kilátástalanság és a csalódások beárnyékolnak mindent és ködösítenek, olyankor én főleg nem látok semmi jót, mert mindig nehezebben érvényesülök, érvényesültem és könnyen feladom – még ha átmenetileg is.
- Óóó! Csukott szemmel sose merem majd megcsinálni – vágok elébe, hogy ez a cél elérhetetlen. - De értelek. Igen. Ez nem ma és nem holnap lesz persze, hanem fokozatosan. Itt leszel máskor is vagy egyedül kell? - érdeklődöm, hogy társaságom lesz és figyel majd, vagy sem. Örülnék neki, de nem várhatom el, hogy az idejét mindig rám áldozza.
- Almás pite. Értettem! Az a zefir milyen? - hazai dolog lehet, bár manapság annyi sokrétű bolt van, hogy sosem lehet tudni. - Persze! Megnézném azt a köteles dolgot közben. Csináljuk – bólogatok, ahogy ismét a léc végéhez sétálok és csak felállok rá. - Nem versenyzek még veled azért, no.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Darya Mikhaila Kazanova
INAKTÍV


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 215
Összes hsz: 482
Írta: 2022. február 4. 14:33 | Link

Malen'kiy padavan | ¤


Arcomra a mosoly gödröcskéket varázsolt.  Kellett már Zentének ez a kis győzelem, láttam a szemében. Nem csak azért, mert a testvérei szekállják, hanem mert nagy valószínűséggel mások is. Az pedig pontosan tudtam milyen érzés. A mérgező környezet olyan dolgokra vehet rá, amiket azt hitted soha nem tudnál megtenni. Kifordulsz önmagadból, mígnem egy szellemalak leszel csupán, félve hogy a közelgő szélvihar felkap és örökre elvisz.
- Egy dolgot jegyezz meg. Minden kis dolog ott kezdődik, hogy elhiszed. Először itt - tettem a kezemet a szívére. - …aztán itt is - váltottam a halántékára. Ezeket a szavakat akkor mondta nekem Ivan, amikor a századik próbálkozásra se tudtam végrehajtani a gyakorlatot a trapézon. Azt hittem képtelen vagyok rá. Az igazság az volt, hogy féltem valaki másra bízni magam. Szív, elfogadni ezt a tényt, ész, elképzelni, hogy végre is hajtom. Mérföldkő voltaz életemben, és remélem Zentének is az lesz, ha megérti. Idősebb voltam, mikor hallottam, de nem jelenti, hogy hamarosan nem értheti meg.
- Csukott szemmel én is félve csinálnám meg - nevettem a képtelen felvetésre. Aztán bólintottam. - Amíg mér itt vagyok az iskolában mindenféleképpen. Elindítalak, aztán majd folytatod, amikor nem vagyok - vontam meg a vállamat. Legalábbis nagyon reménykedtem, hogy ez így lesz, és nem hagyja abba. Sok mindenbe segíthetett neki. Koncentráció, önbizalom, testtartás és balansz. Mind nagyon fontosak egy ember életében, talán így jobban be tud majd illeszkedni a családjába, habár tudom, hogy Viktor egója mikre képes.
- Orosz. Majd ha egyszer a bátyád ráveszi magát, hogy eljöjjön velem a családomhoz, akkor hozok neked - biztosítottam. Habár Viktor már találkozott az apámmal, az még egyáltalán nem számított úgy, mintha a családommal találkozott volna. Akik engem felneveltek, és akikre a legrosszabbkor is számíthattam, azok a nagyszüleim voltak.
Visszaléptem a táskámhoz, és a pálcámmal pöccintve megkötöttem egy kötelet a léc mellett olyan két méterrel. Ez már nem volt a puffok és egyéb kitömött zsákok felett, de nem is volt rá szükségem. Ennyire már bíztam magamban.
- Akkor hajrá - bíztattam, és magam is felálltam a kötél végére.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
KARANTÉN


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 26
Összes hsz: 37
Írta: 2022. február 5. 11:25 | Link

ZALÁN



- Hú a repülés, imádom, kár hogy rossz az idő - sóhajtottam, ahogy eszembe jutott, hogy tavasszal és nyáron milyen jó is seprűre szállni és fentről kémlelni a tájat, majd küldtem egy mosolyt Zalán felé, amiért ő is szereti a futást. Sokan nem kedvelik, pedig nagyon is jó edzésforma, csak bírja az ember szusszal. Látszott is a srácon, hogy edz, bár ő maga mintha ezt nem érezte volna, ezért is adtam tudtára, hogy ezzel is erősítsem benne a gondolatot, jó úton jár. Még egy mosolyt is küldtem felé, de Dani megint csak bezavart, és ezt meg is osztottam újdonsült ismerősömmel, mert már tényleg nagyon elegem volt Dániel folytonos jelenlététől.
-  Hát persze hogy az! - kezdtem enyhe felháborodással a hangomban, de rájöttem arra, hogy Zalán nem tudhat róla. - Jó, ez egy picit bonyolult, mert történt egy icipici baleset nyáron és Daniból szellem lett, ami hát tök jó dolog, nem? Mert kedvére mászkálhat át a falakon, meg minden - mosolyogva meséltem a történteket, mégis megcsillantak a szemeim, mintha könny gyűlt volna a szemem sarkába. Persze, hisz még mindig lesokkolt, ha a balesetre gondoltam, és arra, hogy miattam lépett át egy másik világba.
-  De hát látnod kellene, mindenki látja a szellemeket. Most is onnan néz - böktem oldalra. - De nehogy odanézz, tudod folyton ezt csinálja. Ahogy felkelek, már ott van, és jön-megy utánam, bárkivel találkozom, mindig csak morog, mintha olyan nagy baj lenne, hogy én barátkozom másokkal. De miért olyan nagy baj, ha barátkozom? Vagy szerinted is bunkóság? - kérdeztem a fiút, aki láthatta rajtam, hogy egy picit most tényleg megzavarodtam, a gyógyszerem meg persze, hogy elfelejtettem bevenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 75
Írta: 2022. február 15. 14:10 | Link

Borcsa
- Taníts meg táncolni, Mester! -

- Őőőőőő - Igen, nagyjából ennyire tud táncolni. Semennyire. Nem tanították meg a klasszikus táncokra, mert halál indokolatlan volt. Kviddics? Bármikor bármilyen mennyiségben! Lenyomni egy edzést Laylával? Be my guest! De arra figyelni, hogy hova rakja a kezét, hova tegye a lábát egy szimpla keringő közben, kifejezetten nehéz! Nem is tudja, hogy élték túl a hévízi esküvőt. Ja de, tudja: Borcsa vezette, mert nem volt idejük előtte gyakorolni. Szinte a hátában érezte akkor az Andrássy nagynéni rosszalló pillantását, de becsületére legyen mondva, nem húzta be fülét-farkát, hanem megpróbálta a tőle telhető legjobban állni a sarat és végigszenvedni az estét. Mert egy rohadt szenvedés volt annyi kékvérű paraszt között állni és kényszeredetten mosolyogni, néha beszélgetni velük egykorúakkal. Szerencsére Borcsa remekelt és kvázi ő mentette meg a helyzetet egész végig. Lafayette-ünk nincs hozzászokva a rongyrázáshoz, no! Ők a család feketebárány részlege, a nagy felhajtás megmaradt Ethannek és Réminek.
- Szóval nem akarlak letaposni... de ha megtörténne, sajnálom! - Bár van azért reflexe és ahogy most is lépne, sőt rá Borcsa lábfejére, marha gyorsan állítja meg a lábát, mielőtt baj történne.
- Erről beszéltem. Klubbokban egyszerűbb, mint egy aranyvérű, karótnyelt esten. - Motyogja maga elé kissé zavartan, miközben olyan mereven fogja szegény lány derekát, mintha az életéért küzdene.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. február 17. 10:10 | Link

Lafi


Vannak helyzetek, amik megkövetelik azt, hogy vezető szerepet töltsek be. Tény, hogy ez nem mindig a legjobb megoldás, de bármennyire is azt kéne elhitetnem, hogy én nem vagyok más, csak egy törékeny kislány, akit egy erős karú védelmezőnek kell egyben tartania, egyszerűen nem illik hozzám ez a szerepkör. Sokkal inkább az, hogy majd én megoldom. Nem kell aggódni, jön Borcsa, és nem lesz itt probléma. Ilyen helyzet volt ez a Machay-Krise esküvőn is, ahol nem kis döbbenetet okoztunk Lafival, mikor együtt jelentünk meg. Persze, rögtön el is indultak a találgatások, hogy újabb értékes nász születik-e, mert hát az se baj, ha a fiú kicsit fiatalabb, a gének, azok gének, és ez a lényeg. Az a szép, tiszta mágus vér, az csörgedezzék csak minden leszármazottban. Hát… nem fog. Legalábbis a mi gyerekeinkben egészen biztos, hogy nem fog egyszerre Lafayette és Andrássy vér csörgedezni. Viszont az ilyen eseményeket annyival jobb megosztani valakivel, aki hasonlóan gondolkodik, hogy azt elmondani sem tudom. Mind a ketten biztonságban voltunk, és ez volt most a lényeg.
- Mi lenne, ha a véresen komoly és szadista táncok előtt először úgy táncolnánk, ahogy te szeretsz táncolni? Fontos, hogy egy kicsit ráhangolódjunk a mozgásra. Ha megnézed azokat, akik a táncokat kezdik, a legelső táncot, ők is tök darabosan mozognak az elején, mert a testük még nem készült fel a másféle mozgásra. Szóval szerintem először hangolódjunk.
A tervem igen egyszerű. Könnyed tánccal és nevetéssel indulunk, és amikor már jól érzi magát, akkor nyugodtan és észrevétlen viszem bele egy keringőbe. Hiszem, hogy ez a felállás működhet, és remélem, hogy neki is könnyebb lesz így. Csak elindulni nehéz, mert érzem minden mozdulatán, sőt, még a levegővételén is, hogy kínban van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 75
Írta: 2022. február 17. 10:48 | Link

Borcsa

Még szerencse, hogy ő lemaradt ezekről a susmusokról, mert helyben kezdte volna vágni a szörnyülködő pofákat. Ő és a házasság? TIZENHÉT ÉVESEN? Mi lesz, ha Layla fülébe jut? Utóbbi ugyanolyan intenzitással zavarja, mint a tizenhét évesen házasodás ténye. Machay Adél... Bocsmár, Adele Krise is csak tizennyolc, vágod? Ti-zen-nyolc! Nagyon durva!
- Hm? - Hangolódni. Lafayette.exe elkezdett betölteni, csak az a baj, hogy Borcsa nem biztos, hogy ilyesmire gondolt. - Oké, van Lángnyelv Whisky-d? Vagy tatrateád? Bármelyik jó. Onnantól, hogy beálltam Shakespeare-re, bármit meg tudok csinálni! - Fő az önbizalom, meg hogy tudja, megfelelő mennyiségű alkohol nélkül őszintén szólva nincs az az isten, hogy ő parkettre álljon. Vannak dolgok, amik bántják az önbecsülését, és a tánc ilyen, ezért sem űzi józan állapotban. Meg egyébként kurva gázul táncol, én szóltam! Elég ránézni a végtagjaira: ha nem kviddicsezett volna, most ugyanolyan aránytalan és esetlen lenne, mint a többi, vele egykorú fiú, de attól, hogy a csontszerkezete és az izomzata megfelelően kiegyenlítődött és követte a növekedését hála a sportnak, nem jelenti azt, hogy önként fogja vállalni ezt a szociális megaláztatást, amit mások táncként emlegetnek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Pro Levita-díjas, Harmadikos diák



offline
RPG hsz: 555
Összes hsz: 791
Írta: 2022. február 19. 14:44 | Link

Eszter

  - Értem - mondta kisvártatva. Nem volt igaz, de elmondása alapján nem volt Esztinél újkeletű a jelenség, amit most körülírt neki. Egyrészt megnyugtató, hiszen nem az esés eredményezte nála, hogy dolgokat lát. Másrészt aggasztó, mert nem volt biztos abban, hogy normális odaképzelnie valamit, amit Zalán egyértelműen nem képes érzékelni. Megvakarta az orrát, hogy logikát találjon ebben az egészben.
 - Sajnálom. Igen, a szellemeket látnunk kéne. És hallanunk is - ebben igazat adott neki. Úgy érezte, hogy túltesz most a felfogásán minden, amit hallott. Hátrafordult volna, hogy adjon még egy esélyt magának, hátha láthatja azt az alakot, de ijedten fordította vissza a fejét, amikor a lány rászólt.
 Pillantásában egy csepp sajnálat is csillant. Kedvesnek tűnt az eridonos, kár volna fennakadni ilyesmin. Nem az ő dolga ítélkezni efölött. Bár hazudott volna, ha azt állítja, nem lett végtelenül kíváncsi.
 - Jól van. Biztos lehet a barátod abban, hogy nem akarok semmi rosszat, ha ez számít valamit. Meg akarod próbálni újra? Hátha rájövünk, hogyan működik - mutatott a futógépre. - Persze, ha egyedül szeretnéd, nem baj az sem. Egy szavadba kerül és észre sem fogod venni, hogy itt rontom a levegőt. - Nevetőráncai elmélyültek, hogy jelezze: egyik opcióval sincs gondja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. február 19. 19:10 | Link

Lafi


A kérdésére akaratlan is úgy rendeződtek arcvonásaim, mintha egy komplett dilissel néznék szembe. Mármint, most komolyan? Tőlem, de tényleg tőlem azt kérdezi, hogy van-e tátrateám? Vagy Lángnyelv whiskey-m? Hát tudja, hogy ki az én anyám? Ha nem, akkor segítek: Egy olyan nő, aki azért is kitette a szűröm, mert egyszer elszöktem egy buliba, ahol se drog, se alkohol nem került a szervezetembe, és még csak meg sem csókoltak. Igen, úrikisasszony vagyok, mert ezt követően a a puha, memóriahabos, szatén ágyneművel borított, hatalmas ágyam helyett megkaptam egy szobát, ahol három másik ember is aludt. Nyűgös voltam, hisztériás, durcás, és minden. Vajon mit tenne az anyám, ha az alkohol kerülne szóba? Lehet, hogy megölne? Az első kettő nem sikerült, a harmadikban sincs sok reménységem.
- Én sportoló vagyok.
Húzom végül fel picit az orrom, mert jobb a kviddicsre, a hajtóságra és fogóságra fogni mindent. Alapvetően hajtó vagyok, csapatkapitány, de a fogónk, ami amúgy remek, és tényleg csodálatos fogó, túl sokszor sérül le, így gyakran a másodposztom válik az elsővé. Hogy könnyebb legyen, Damy-től a születésnapomra kaptam egy saját cikeszt, akivel sokat gyakorlok, de persze, az nem ugyanaz. Én hajtónak jobb  vagyok, csak éppenséggel a csapatban senki sincs, aki fogónak jobb lenne. Viszont éppen ezért, az alkohol kizárva.
- Na figyelj. Vedd le a cipőd.
Én is így teszek, miközben a telefonomat elővéve, végigpörgetem a lejátszási listát, és a tökéletes számnál meg is állítom. Igen, ez jó lesz. Single Ladies. Nem is kell más kezdésnek, ha valamire, erre lehet rázni. És, hogy érzékelje, mennyire komolyan gondolom, a el is kezdem a csípőmet ingatni rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Erdődy Hella
Tanár, Mestertanonc Tanár, Elemi mágus



offline
RPG hsz: 65
Összes hsz: 75
Írta: 2022. február 24. 10:10 | Link

Edmund
Vízközelben


Felfedezte magának ezt a helyet. Akkoriban, amikor diák volt, még nem is létezett. Vagy ha igen, hát botor volt, hogy nem használta ki az előnyeit. Víz. Medencényi, tiszta, kellemesen hullámzó víz hívogatja. Egy ilyen fárasztó napon mire is vágyna, mint az elemében való elmerülésre. Zavartalanul készülődött lakrészében. Fürdőruhát öltött, törölközőt és papucsot készített össze, s rejtette megbűvölt talárja zsebébe, hogy azután magára kanyarítva a leplet induljon el a csodás helyiség felé. Belépve csend fogadja, ahogy számította. Ilyenkor kevesen járkálnak a kastélyban. Körbepillant, majd leveti a talárt, s hanyag mozdulattal ejti a medence szélénál álló padra. Széles mosollyal tekint le az előtte elterülő vízre, melyet a benne lévő boldogan köszönt. Egész testében ott tajtékzik az öröm. Mindig sokkal vidámabb, ha eleme ilyen nagy mennyiségben van jelen körülötte. Mélyet lélegzik, tüdejét tele szívja, hajd egy kecses ugrással beleveti magát a medencébe. Elemében van, végre. Hosszan siklik mielőtt a felszínre bukkanna. Talán kicsivel tovább is, mint az átlag, de sosem számolta. Kiemelkedik, haját hátrasimítva. Felhág a medence szélére, hogy pár lépést téve egy szinttel magasabbról ugorhasson le ismét. A csobbanás kicsi, alig fröcsköl. Műugrók képesek talán csak hasonló módon vízbe érni. Hellát nem vonzotta a sport soha. A kövek voltak kezdettől fogva a szerelmei. Nekik áldozta magát és képességét. Igazságtalan előnye volna ha sportolna, de úgy meg nem az igazi. Megint egy hosszabb merülés után emelkedik ki a felszínre majd lebegve marad és játszani kezd a vízzel. Ujjait mozgatva örvényeket kelt és emel falakat maga köré, melyeket azután hagy visszaomlani a vízbe. Végül esőt imitál, ami ezer cseppel hull alá néhány méterrel a plafon alól. Gyakorol.
Hozzászólásai ebben a témában

"Sic igitur per asperam, ad astra"
Lafayette David Saint-Venant
Prefektus Levita, Negyedikes diák


I. - A Varázsló
offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 75
Írta: 2022. március 1. 12:26 | Link

Borcsa

Ajajj, elég ránéznie Borcsa arcára, hogy lássa, hülyét kérdezett. A nőknek van ez a jellegzetes 'istenem, de ostobát mondtál' arckifejezésük, amit egész egyszerűen nem lehet összetéveszteni semmi mással. De most mi rosszat mondott? Hát ha egyszer a lábai bódultan jobban mozognak, tehet ő róla? Szinte egy megsemmisült kiskutya ártatlanságával pillant le a lányra.
- Ezt most úgy mondtad, mintha megszűnnél sportolónak lenni, csak mert iszol egy pohárral. - Szinte sértetten mormog az orra alatt, de nem tolja tovább ezt a szekeret, láthatóan nem fog célba érni vele.
Vegye le a cipőét. A nők meg a hülyéik, komolyan mondom! Minek venné le? De, ha meg megkérdezi, az lesz a baj. Most már kommentálni se kommentál, csak lerugdossa a tornacipőit, és úgy áll meg ott Borcsa előtt, mint egy elanyátlanodott... Na jó, ez esetében igaz, tényleg majdnem anyátlan, de most nem ez a lényeg! Szóval úgy áll ott, mint valami drága kínai porcelán a vaskereskedésben: abszolút oda nem illőnek érzi magát. Francos táncleckék.
Éééés itt gurul el a gyógyszere, amint felhangzik a Single Ladies. Istenesen próbálja visszafojtani a rötyögő 'PFFFFFTPFFFFFF' hangokat, még az egyik tenyerét is rászorítja a szájára, de a lassan kicsorduló könnyei csúnyán elárulják.
- BWAHAHAHA, azt nem mondtad.... hahaha.... hogy aerobik órákat is tartasz.... Istenem, hahaha! - Most fogják kirúgni a csípőcsontját a helyéről.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Next dzsenerésön Saint-Venant
Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 177
Írta: 2022. március 22. 20:48 | Link

Borcsa
Lafayette után | idegbe

A Lafayette-el történt találkozás óta egyszerre forr benne a düh és érzi magát nagyon szomorúnak. Talán ezért is lehetséges, hogy az edzés, amit Borcsával megbeszélt, rémesen rosszul megy. Dekoncentrált és mindenben alulmarad - mármint önmaga alatt. Amikor érzi, hogy megint nem fog menni az ismétlésszám, mert egyszerűen képtelen kellően odafigyelni, szimplán a lányra néz és megindítja a cunamit.
- Oké, Te tudtad, hogy Lafayette Saint-Venant kavar valami Borcsával? - innen is látszik, hogy fel sem merül benne, esetleg barátnője lenne az, hiszen ő Móriccal van és amúgy is, sohasem tenne ilyet vele. - Komolyan, amikor a folyosón meghallottam, olyan dühös lettem! És akkor képzeld el, pont belefutottam abba az idiótába - itt muszáj fújtatnia egyet, mielőtt folytatja. - tettem egy finom célzást, hogy tudok a barátnőjéről, mire képes volt azt kérdezni, hogy melyikről!!!! - idegesen tárja szét karjait. Ahogyan azt tőle megszokhattuk, egyetlen csúnya szó sem hagyja el ajkait, már amennyiben az idiótát kivehetjük ezen szavak halmazából. Az viszont biztos, hogy már megint komplett hülyét csinál magából, amikor pedig erre rájön, morcosan rázza meg fejét.
- Tudod mit? Igazából nem is érdekel - mintha csak le akarná szögezni ezt a tényt, hadonászik egy keveset kezeivel, hogy utána keresztbe fonja maga előtt karjait. Mondanom sem kell, hogy ezen ingadozások között szegény Borcsának esélye sincs megszólalni, hiszen alighogy elfogy a szusz Layla-ból, már folytatja is, amit elkezdett. - Az van, hogy nem járunk és nincs köztünk semmi. És különben sem tetszik, szóval nem kell, hogy foglalkozzak vele, felőlem az egész iskolával is együtt lehet, kit érdekel?! - igyekszik úgy tenni, mintha valóban félvállról venné az egészet, azonban amikor ezúttal végre tényleg befejezi a beszédet, láthatóan magába zuhan. De miért foglalkozik ezzel ennyit? Mit érdekli őt a levitás? Jaj, egek, ugye nem tetszik neki a fiú? Ki van zárva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. március 22. 21:00 | Link

Layla


Nincs is jobb, mint kimozogni a vizsgaidőszakot, meg azt, hogy a tegnapi edzésen Sári olyan erővel talált el a kvaffal, hogy nem tudtam eldönteni, hogy helyben meghalok, hármasikreknek adok életet, vagy mostantól olyan leszek, mint akinek fültágítója van, csak és én a fülem helyett a hasamon viselem az a nagy karikát. Vagy lyukat. Vagy mi az. Szerintem a fültágító nem embernek való dolog. Mondjuk, akkor kinek, ugye. De a lényeg, hogy a tegnapi nap után ez jó. Laylaval lenni is jó. Többnyire. Szeretem, hogy kiváltunk egymásból egyfajta motivációs rivalizálást, de most nem Önmaga, és valljuk be, nem azt a választ kapom, amit vártam, olyan nagyon nem, hogy sűrűn pislognom is kell.
- Én...
Az első gondolatom persze, hogy minden férfi disznó, de aztán meg az is eszembe jut, hogy én is Borcsa vagyok, aki sok időt tölt vele, mert táncolni tanítom, hiszen lássuk be, béna. Na meg persze kisegítjük egymást ezeken az összejöve... rendben, elég sok időt töltök vele. De nem tudtam, hogy ő időt tölt más Borcsákkal is. Melyikkel? Van az a másodéves navinés, szőke, mindig két copfban van a haja, és totálisan nem Borcsás, nyilván, mivel az én vagyok...
- Én...
Ó baszki! Az én vagyok! Lassan, de leesik, és próbálnék tiltakozni, és már majdnem meg is tudok szólalni, hogy totálisan félreérti a helyzetet, amikor olyat mond, amitől megint lefagyok.
- HOGY MIVAN?!?! TÖBB BARÁTNŐJE IS VAN?!?!
Az a mocsadék kurafi, és akkor nekem meg játssza, hogy ő milyen kis cuki meg ártatlan. Óóó, de széttaposom én a lábadat Lafayette!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 177
Írta: 2022. március 22. 21:20 | Link

Borcsa
Lafayette után | idegbe

Szegény Borcsát levegőhöz jutni sem hagyja, miközben darálja a saját drámáját, amit aztán semmisnek is nyilvánít. Csakhogy ekkor a rellonos is kiakad és ez megint feltüzeli Layla-t. Végre valaki megérti!
- Hát én nem tudom, csak erről a Borcsáról tudok. De komolyan, lefogadom, hogy valami nagymellű, csinos, csábító csajszi, aki minden srácot az ujja köré csavar. És ne kezdj udvariaskodni, nézd meg ezeket itt - mutat határozottan, talán kicsit agresszíven is a mellkasán éktelenkedő szúnyogcsípésekre. - Ezek nem is mellek, ezek kinövések, azokból is a kisebb és rondább fajták - méltatlankodva csóválja meg fejét, ahogyan az említett részt feddőn vizslatja tovább. Nem kellene ennyire szigorúnak lennie magával, de mind tudjuk, hogy a sportolók túlontúl maximalisták, ráadásul ha veszítenek, azt külön procedúra feldolgozni. Márpedig Layla most alul maradt Lafayette összes barátnőjével szemben, legyen az bármennyi.
- És az a baj, hogy tudod ezek szerint neki tök sok lány tetszik, de én miért nem? Rám miért nem gondolt? - felháborodottan ráncolja homlokát, komolyan úgy néz ki, mint egy idegbeteg hörcsög, ami hörög cincog hörcsögül hörcsögösködik és betépve piszmog jobbra-balra. - Már ne érts félre, nem mintha kellett volna rám gondolnia, csak hát tudod, elvileg tök jóba vagyunk, logikus lenne, hogy akkor nekem is izé... udvarol - ezen a ponton zavarában kezd összevissza hadoválni, arcát elborítja az élénk pír, ő pedig önmagától megalázottan vakargatja meg a tarkóját. Van még lejjebb?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. március 22. 21:30 | Link

Layla


- Ez nem a melleden múlik. Mármint. Őszintén.
És hogy tényleg őszinte legyek, és jó szemléltető, lekapom a pólómat, ami alatt a sportmelltartó jól mutatja, hogy Merlin nem volt kegyes hozzám sem, amikor a melleket osztogatták. A push up, na az a valami, meg az, hogy Móric még nem tette szóvá. Talán jó neki így, talán fél tőlem. Bármelyik is, szerencsére az ilyen gigamellű nők még nem söpörtek le.
- És ha ez csak pletyka?
Mert én azért mégis szeretném azt hinni, hogy az a Borcsa én vagyok, és akkor világbéke is van, és nem kell kiakadni a szúnyogcsípéseken. Kell vennem egy push up melltartót Laylanak, hogy megdobjam a kedvét, egy olyan szép, csipkéset, amitől akkor is szexinek érzed magad, ha senki se látja.
- Nekem sem udvarol, de sok időt van velem. Szoktunk, tudod, együtt lógni.
Ami miatt valószínűleg most egy disznónak hiszed, de az a hülye meg miért mondta, hogy több barátnője van? A fiúk néha annyira buták tudnak lenni, hogy az már szinte fáj.
- Layla? Nem lett volna furcsa, ha neked is udvarol? Tudod, az olyan szerelem dolog, és hát gondolom a múltadban is olyanok tették, akik nőként érdeklődtek irántad.
Na, hát így kell szépen megfogalmazni, hogy a halott szerelmed is csak mondott két jó szót arra, hogy tetszel neki. Ez egy nagyon érzékeny terep, de próbálom kerülni a Nate, Nathaniel, halott, temetett, elhunyt szavakat. Tök jó vagyok, nem?
- Szóval, szeretnéd, ha udvarolna?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 177
Írta: 2022. március 22. 22:11 | Link

Borcsa
Lafayette után | idegbe

Csak figyeli, ahogy a lány szemérmetlenül leveszi a pólóját és megmutatja, amije van. Először megnézi Borcsáét, majd a sajátját, majd megint Borcsáét és végül legyint. - De hát nem is Veled jár, és különben is, semmi baja a melleidnek, Neked legalább vannak - legyint egyet, mintha ezzel el is intézné, hogy ez a Borcsa nem az a Borcsa. Eközben eszébe jut, hogy még mindig a cuccai között van az Edictum és megnézhetné, hogy is hívják a lányt, akivel összeboronálták. A táskájáért nyúl, hogy kihalássza az újságot, de közben figyel barátnőjére is.
- Én is azt hittem, de akkor miért nem tagadta le? Nem áll össze a kép - bosszúsan kotorászik, mire ujjai végre kitapintják az összegyűrt papírost. Csak hümmög arra, hogy sok időt töltenek együtt, az még nem jelent semmit. Bár ki tudja, Layla sohasem lóg együtt fiúkkal, kivéve... Lafayette-et. Ez gondolkodóba ejti... Csakhogy a gondolkodás megszakad, amikor a múlt előkerül. Érzi, ahogy gerincén végigfut a hideg, bár a lánynak fogalma sem lehet róla, mi az oka ennek. Nem mesélt neki arról, hogy Nate végül mit tett vele, csupán annyit tud, hogy párját tragikus körülmények között elvesztette.
Ebben a gondolatmenetben el is veszhetne ismét, de ekkor zavarbaejtő kérdést kap. Felkapja fejét és, miközben kihúzza az újságot a táskából, nagyon ügyel arra, nehogy véletlenül találkozzon a tekintete Borcsáéval. - Nemmm... tudom? - a bizonytalanságától kétségbe esik. Rá kellett volna vágnia, hogy nem. Vagy igen? - Úgy értem, nem, dehogy. Persze, hogy nem. Hogy is? Ugyan már!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. március 22. 22:30 | Link

Layla


Én nagyon racionálisan látom az érzelmeket. Nem tudom, hogy azért-e, mert Andrássy vagyok, és a mi érzelmi skálánk viszonylag egysíkú, mármint, nálunk a durva drámákhoz is általában az "értem" a legdrámaibb szó, amiért senki se hibáztathat senkit. A nővérem furcsán házasodott, kétszer is, a bátyám meg egy meleg vérfarkas, és akkor nekem is vannak olyan problémáim, mint, hogy olykor nagyon kígyó leszek. Most mit szépítsek, anyukámnak jól megalapoztuk az ellenállóképességét. Szóval vagy ez, vagy az, hogy velem valami komoly baj van, hogy nem tudok valóban érzelmeket megélni. Mármint vannak érzéseim, de elnézve és elhallgatva másokat, velem valami nagy baj van. Lehet, hogy pár év, és kiderül, hogy tömeggyilkos vagyok, vagy egyéb kattantság.
- Hát mert...
Na, ezt most akkor hogyan kellene szemléltetni? Ez az! Szemléltetni, hát persze! Mindennek az alapja a gyakorlat! Ha valami nem megy szóban, jöjjenek a tettek, és mivel amúgy is tök zavarban van, majd én most megmutatom neki, hogy Lafi miatt nem tagadott.
- Megvan. Na figyelj. Tételezzük fel, hogy engem kérsz számon a pletyka miatt, és vagyok most Lafayette, és azt mondom neked: Ugyan Layla, szerinted én olyan vagyok, aki bárkivel is? De hát tudod, hogy nem. Ez csak egy butaság.
Zavartan felnevetek, hallottam már Lafit zavartan felnevetni, szóval tök jó a Lafim, meg hát kérlek, aki látta őt Single ladies-t nyomni, az mindent látott már. Egy kicsit nézem őt, ártatlan szemekke, majd az arcom átalakul, és hirtelen vagánykodó leszek, még a kisugárzásom is olyan lazán szexissé avanzsálódik.
- Csak az egyikről írnak? A többi meg fog sértődni, chöchö, az Edictum, sem a részi már. Mizu Lay? Van kedved velem lógni?
Hát ha ez nem magyarázza meg a fiúk válaszai közötti különbséget, akkor semmi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 177
Írta: 2022. március 22. 22:42 | Link

Borcsa
Lafayette után | idegbe

Kissé döbbenten nézi Borcsát, ahogy hirtelen Lafayette-é változik. Azt mondjuk egy mély, megkönnyebbült sóhajjal nyugtázza, hogy nem kezd el úgy verni a szíve, mint amikor a levitással van, ergo nem lehet szerelmes Lafiba. Hogy ezt az éles eszű logikát hogyan sikerült összehozni, abba inkább bele se menjünk, mert attól félek, ennél csak jobban belegabalyodnánk. A zavartan nevetgélős jelenet után szóra nyitná a száját, csakhogy még jobban sokkolja az, ami ezután következik. Láthatóan leáll a rendszer, fogalma sincs, mit mondjon hirtelen, így inkább oldalra billenti a fejét és igyekszik nem úgy tekinteni a rellonosra, mint aki megőrült.
- Szóval csak menőzni akar, azt mondod - szemöldökei ráncba szaladnak, szavai egyszerre hangzanak kérdésnek és kijelentésnek, de úgy van vele, inkább kivárja, hogy megerősítsék ezen állítását. Mi tagadás, sohasem értett igazán a srácok nyelvén, nincs neki olyan rutinja, hogy kiszűrje, mikor mondanak igazat és mikor nem.
Ekkor jut eszébe, hogy kezében ott lapul az újság. Hirtelen kel életre és tépi föl a számot, hogy kikeresse azt a cikket, amiről beszéltek, ekkor pedig zavartan pislog a másikra. - Itt az van, hogy Andrássy Borbála. De... az nem Te vagy? De az Te vagy - értetlenül és egyben hitetlenül csóválja meg fejét, hátha félreolvasta és mondjuk... Ambrózy. Ugyan nincs tudomása arról, hogy a jóképű tanárúrnak van-e másik rokona, de sohase tudni. - Akkor Lafinak tetszel. Borcsa, Te tetszel Lafinak! - hát persze, hiszen sok időt tölt vele a fiú és igazából nagyon szép lány, ki ne szeretne vele járni? Bár elmosolyodik, s dühe is elpárolog, keserédes érzés keríti hatalmába. Lafi szereti a barátnőjét, Layla-nak pedig esélye sincs, hiszen nem hasonlítanak semmiben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. március 22. 22:59 | Link

Layla


- Igen. Ha például én fiú lennék, hidd el, hogy tök vagánynak adnám el magam. Azt hinnéd menő vagyok, és felszednélek.
Egészen biztos vagyok benne, hogy ez így történne. Fognám magam, és rányomulnék, és olyan dumám lenne, hogy nem mondana nekem nemet. Lényeg a lényeg, Saint-Venant jön nekem eggyel, amiért megmentettem a seggét. Aztán a nagy megnyugvásból jön az újabb mélypont, már el is felejtettem, hogy teljes névvel vagyok illetve. A saját újságomban. Vizsgaidőszak, VAV, dráma, éppen ezek kellettek így a hét elejére.
- Nem. Biztosíthatlak, hogy a legkevésbé se tetszem neki. Ő sem nekem.
A második mondatot gyorsan hozzáteszem, mielőtt még ez a rész következne. Különben is, én Móriccal járok, a saját Móricommal, a tökösebbel, nem azzal, amelyik képtelen elhívni a Kiscsibe fedőnévre hallgató nőszemélyt, vagy nem is kell elhívni, oda kell elé állni, aztán azt mondani, hogy teccesz. Ennyi. Komolyan, hát el se hinném, hogy rokonok, ha nem ugyanúgy néznének ki. Sokat segített a párkapcsolati státuszomon, hogy nekem jutott a tökösebbik iker.
- Layla, tudod, hogy aranyvérű vagyok, ugye.
Nem kérdés, kijelentés, hát határozottnak kell lenni, nem érünk rá itt lacafacázni.
- Vannak események, amikre nem mehetek Móriccal, mert a családom így is csoda, hogy a küszöbön beengedi, pedig tök rendes fiú. Na mindegy. Szóval ezekre az eseményekre Lafival szoktam menni, mert kényelmes. Jó társaság.
Vállat vonok, mert nekem tényleg ennyi, mármint, imádnivaló, mintha a kisöcsém lenne, de tényleg. Nem érzek vonzalmat, és semmi ilyesmit se iránta, de érzem én, hogy kell itt még egy kis löket.
- Mutatok még valamit.
Finoman kihúzom a kezéből az újságot, és az első oldalra lapozok, ahol a belső borítón ott is vannak az okosságok, mint a megjelenik minden hónap tizenötödikén meg az, hogy hol lehet hirdetést feladni, és a nevemre bökök.
- Én vagyok a főszerkesztő, szerinted kiengedtem volna egy ilyen pletykát magamról, ha igaz volna? Ugyan, kérlek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Layla Robillard
Mestertanonc Navine (H), Valkűrök csapatkapitány, Másodikos mestertanonc


Kayla Nyuszi
offline
RPG hsz: 146
Összes hsz: 177
Írta: 2022. március 22. 23:19 | Link

Borcsa
Lafayette után | idegbe

- A fiúk nagyon furák - állapítja meg azzal a tudattal, hogy neki aztán egyáltalán nem imponál az, hogy a másiknak ezer és egy barátnője volt már. Jelen időben meg aztán még kevésbé, mert mégis ki akarna egy lenni a sok közül? Na ugye. Mindenesetre nem firtatja tovább a kérdést, meg meggyőződése, hogy a fiú talán tényleg egy báránybőrbe bújt farkas. Látott már ilyet...
Bólint egyet, bár láthatóan nem túl határozottan, talán ez ösztönzi arra Borcsát, hogy ahelyett, hogy ennyiben hagyja, kifejtse, miért nem lehetséges az, hogy szerelmesek egymásba. De legalább enyhe, gyengéd vonzalmat éreznek. - Mhm - végre valami, amit valóban tud: hogy a rellonos aranyvérű. Sokat beszélgettek a családjáról és maga is hallott már pletykákat a lány anyjának rigorózusságáról. Igaz, ami igaz, nem kellene állandóan hinnie a szóbeszédeknek. Figyelmesen hallgatja a lányt és szép lassan valóban kezdi elhinni, hogy tévúton jár. - De Lafi miért megy el Veled? Mármint, ne érts félre, csak hát ezek nem igazán... fiús programok és, ahogy én hallottam tőle, a nénikéje nem az a puccos helyekre járós típus - ha ezzel esetleg arra akarna kilyukadni, hogy azért ilyen készséges, mert ugyebár tetszik neki Borcsa, akkor jó úton halad. Kételyei akkor oszlanak el, mikor a barátnője rávilágít a nyilvánvalóra: ő a főszerkesztő, bármikor dönthet arról, mi kerüljön az újságba és mi nem. Azt pedig valóban nem hagyná, hogy a magánéletét kiteregessék.
- Hjóó, meggyőztél - lemondóan sóhajt fel, majd óvatosan a lányra sandít. Ajkát kezdi rágcsálni, épp csak annyira, hogy érezze fogainak élességét, mielőtt feltenné az őt foglalkoztató kérdést. - És, szerinted... Persze csak elméleti síkon! - mindkét kezét maga elé emeli, mintha már azelőtt felmentést kérne, hogy a bűnt elköveti. - Tetszhetnék Lafayette-nek? Úgy értem, nyilván nem akarok, meg igazából nincs is bennem semmi olyasmi, amiért épp én tetszenék neki és nem a többi barátnője, csak... Csak tetszhetnék neki?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Várffy-Zoller Vándordíjas 2019/2020 őszi-téli tanév
Andrássy Borbála
INAKTÍV


Ophidia ^o^
offline
RPG hsz: 66
Összes hsz: 152
Írta: 2022. március 23. 11:17 | Link

Layla


Ezzel a kijelentéssel nem tudok vitatkozni, valóban nagyon furák, érdekesen látják a világot, és furcsa megoldásokhoz folyamodnak. Természetesen, mi nők sem vagyunk jobbak, és éppen emiatt a sok dráma miatt aggódom olykor, hogy valami hiányzik köztünk Móriccal. Mármint, undorítóan ideális a kapcsolatunk. Ha belegondolunk, a kommunikáció működik, a romantika megfelelő mértékű, a szex rendben van, élvezetes, a barátságunk szilárd, vannak egyező és különböző érdeklődési köreink, egyező és különböző barátaink. Mi a baj velünk? Valaminek lennie kell. Minél inkább látom a kibontakozó drámát, odabent annál jobban feszít az érzés, hogy valami nagyon nem jó, és érzem, ahogy hevesebben ver a szívem, és riasztóan kétségbeejtő az egész.
- Mert a családom eléggé furcsa, és még csak szokják a gondolatot, hogy Móric nem csak egy kis ideig volt, hiszen már több, mint két éve együtt vagyunk. Az ilyen eseményeken viszont mindenki azt nézi, hogy ki kivel táncol, ki kinek lenne jó parti. Az, hogy én Lafival megyek, úgy értelmezendő, hogy elkeltünk, és egymással kötünk majd házasságot. Vagyis, az opcionális férjek és feleségek listákról mind a kettőnket kihúztak. Azonban, ha valamelyikünk úgy dönt, hogy mégis elrendezett házasságot szeretne, akkor drámai búcsút veszünk egymástól. De semmi sem történik.
Nekem ez egy kényelmes és logikus lépés volt, de jogos, hogy némi magyarázatra szorul, főleg abban az esetben, ha elméleti síkon tetszene valaki Lafinak, természetesen nem ténylegesen, csak tételezzük fel.
- Ha férfi lennék vagy leszbikus, én akarnálak. A melledet ellensúlyozza a szemed, a bőröd puhasága, a hangod, elég édesen tudsz nyögni, én a helyedben biztos, hogy eljönnék ide olyannal, akit felszednél. A személyiséged imádnivaló,  normális vagy, nem jellemző rád, hogy hajlamos lennél a drámára.
Oké, jó, hát mindenkinél vannak kivételek, de összességében sem ez nem jellemző rá, sem az, hogy erdei pásztorórákat rendezne. Van pár lány, akinek képességei széles körben ismertek. Layla nem ide sorolandó.
- Egészen biztos vagyok benne, hogy elméletileg, szigorúan véve persze, hogy elméletileg, de igazán tetszenél neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] 16 17 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint