32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Le | Téma száljai | Témaleírás
Darya Mikhaila Kazanova
Független boszorkány, Végzett Diák


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 475
Írta: 2021. december 7. 22:20 | Link

Spletni v predislovii | ¤


Fájtak a szavak, amiket mondtam, de még jobban azok, amik Boróka mellkasából törtek fel. Az arca, a csalódottsága, a tehetetlensége. A fájdalma, amit akkor tapasztalt, mikor rám nézett. Utáltam minden egyes percet, amit abban a sérült testben kellett töltenem, pedig tudtam, hogy míg azon tudok segíteni, az elmém talán sose lesz ugyanolyan. Reggelenként belenézek a tükörbe, és ahelyett, hogy a javulás jeleit látnám, elborzadok a saját testem látványától. Az vastagadó karjaimtól, az egyre pufókabb arcomtól. A pillanatot várom, hogy egyszer ugyanannak lássam magam, aminek egykoron: egy cirkuszi artistának.
Nem védem az apámat. Régen megtettem. Húsz éven keresztül mást se tettem. Aztán találkoztam vele élőben, és egy világ dőlt össze bennem. Hiába próbálkoztam a világ legjobb gyereke lettem, ő azt várta tőlem, hogy visszahozzam az anyámat. Azt szerette volna, ha aznap este én halok meg helyette. De az időutazás még számomra is képtelenségnek bizonyult. Mostanra pedig felfogtam végre, hogy a vérségi rokonság nem jelent semmit.
- Ne félj, Viktor azóta egy fél napra se hagy magamra. Úgy ellenőrzi le, hogy megettem-e az ebédemet, hogy kikérdez róla. Mi volt az, miből készült, nem volt-e túl sós - mosolyodtam el félszegen. Sokat veszekedtünk, de mostanra úgy tűnt képesek vagyunk értékelni egymást. Nélküle talán nem tudtam volna kimászni a gödörből.
A mondatára elkerekedtek a szemeim. - Ombozi Boróka! Sose gondoltam, hogy egy lány szerelme kell ahhoz, hogy boldog legyél - nevettem el magam. Az arcvonásai kisimultak, ahogy rágondolt. Hihetetlennek tűnt. Még a végén kiderül, hogy eddig túlkomplikáltuk az életünket...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Darya Mikhaila Kazanova
Független boszorkány, Végzett Diák


Meg/is/merni
offline
RPG hsz: 209
Összes hsz: 475
Írta: 2021. december 7. 22:51 | Link

Malen'kiy padavan | ¤


Nekem egy testvérem se volt. A szüleim helyett is dedushkáék neveltek fel, mégis pontosan tudtam, hogy Zente nem mérges. A saját véredből valókra csak ideig-óráig tudsz dühvel gondolni, aztán csak eloszlik, és ez így van jól. Az élet túl rövid ahhoz, hogy haragban éljünk.
Elmondhattam volna neki, hogy számomra milyen nehéz volt megtanulni ezeket. Együttérzésemet fejezhettem volna ki, hiszen tényleg éreztem valami ilyesmit. De azzal nem segítettem volna rajta. Ide az oroszos szigor kellett. Máskülönben puhányak lennénk mind, mint a többi nyugati nemzet.
- Ezt már szeretem - jegyeztem meg, ahogy visszaszökellt a deszka elejére. Nincsenek elterelő gondolatok, és hibák se. Minden esés egy újabb lehetőség a tanulásra. Legközelebb majd tovább jut. Szigorú pillantásom kereszttüzében pedig végre sikerült is neki. És tőlem boldogabb maximum csak ő volt.
- Sikerült! - jelentettem ki az egyértelműt, és pacsira nyújtottam a kezem. - Látod, idő és koncentráció. Nincs olyan, amire ezzel a kettővel ne lennél képes - böktem meg a vállát játékosan.
- Hogy mi lesz most? Addig gyakorolsz a lécen, amíg már csukott szemmel is képes leszel rá. Utána pedig egyre keskenyíthetünk majd rajta. Ne feledd, ehhez rengeteg sok türelem kell. De menni fog - borzoltam meg a haját mosolyogva.
- Mellesleg Zefir. Az a kedvenc csokim, de az itt nem kapható. Szóval beérem az almás pitével - kacsintottam. - Akarsz még gyakorolni? Mehetek melletted kötélen, ha szeretnéd. Rám fér a gyakorlás - vontam vállat. Tényleg így volt. Talán gyakrabban is fogok leesni, mint ő.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 35
Írta: 2022. január 2. 13:20 | Link

ZALÁN



Újévi fogadalmaim egyike volt, hogy sokkal többször fogok az edzőteremben megfordulni, hogy ha már fogytam egy kicsit, akkor formáljak is magamon. Meg amúgy is, Karácsonykor olyan sokat ettem, hogy ezt valahogy le kellett dolgozni, és mivel mással nem, mint egy jó kis testmozgással. A futáshoz sajnos lusta voltam, és a kinti hideg időjárás sem motivált túlzottan, ezért is esett a választásom erre a teremre.
Már a szobámban magamra kaptam az edzőholmit, hoztam magammal egy palack vizet és még egy törölközőt is. Határozottan lépdeltem, a terembe mégis félve nyitottam be, tartva attól, hogy majd kinéznek. Nem tudom, miért volt bennem ilyen érzés, de egészen megdöbbentett az, hogy egy árva lélek sem volt a teremben. Aztán egy kicsit gondolkodtam, és rájöttem arra, hogy január első két napjában a többség még biztos lazít, lustálkodik és pihen, akik meg amúgy is járnak edzeni, azok vagy kora reggel túlestek már rajta, vagy pedig majd a késői órákban látogatják meg a termet. Juhhé, gondoltam, így akkor egyedül enyém a terem legalább egy órán át.
Meg is közelítettem a gépeket, nézegettem, hogy melyikkel is kellene kezdenem, de aztán a semmiből feltűnt Dani, zsebre tett kézzel lépett ki az egyik gép mögül és jött közelebb hozzám. Örültem, hogy látom, oda is akartam lépni, hogy adjak neki egy puszit, de akkor hátrébb húzódott, mintha még mindig morcos lett volna rám a karácsonyi bál miatt. - Most mi van? Haragszol? - kérdeztem kicsit aggódva, mert ugyan sokat veszekedtünk mostanában, azért a szívemen viseltem, ha neheztelt rám. Dani végül szólt néhány szót, de abból is kiéreztem a duzzogást. - Merlinre, ne féltékenykedj, én csak jól éreztem magam, miért baj az, ha egy kicsit táncoltam?- kérdeztem, majd inkább odaléptem az egyik futógéphez, és azt nézegettem. Nem próbálam még soha, de már láttam, mások hogyan használták, gondoltam, hogy megpróbálom. Dani mellé lépett, és azt mondta, hogy ezt nem kéne, és jobb is, ha nem nyomkodom össze-vissza a gombokat, de nem hallgattam rá. Ráállva el is indítottam a gépet, de az olyan gyorsasággal indult meg alattam, hogy nem bírtam követni, és hasra vágódva csúsztam végig, míg talajt nem értem. Dani először ijedtnek tűnt, de látva, hogy nem lett bajom, hangos nevetésben tört ki. - Jól van, röhögj csak ki.. - morgolódtam, miközben leporoltam a tenyereimet, nem ártott volna felkászálódni a földről.


*megj: Dani csak Eszter fantáziájában van jelen
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Másodikos diák



offline
RPG hsz: 318
Összes hsz: 461
Írta: 2022. január 2. 14:29 | Link

Eszter

Az utóbbi két hét eseménydúsnak volt mondható. Volt bálozni. Láthatta a családját és Kornéléknál is tett egy látogatást, így nem kevés élménnyel tért vissza Bagolykő falai közé. Bár otthon is repült sokat, most kicsit az edzőtermet hiányolta.
 Amióta pár eridonos majdnem elnáspángolta, nem sok kedve volt idejárni, de ma a szfinx edzőtermét Sebestyén és a bandája foglalta be. Nem maradt sok választása. Abban a reményben volt, hogy még nem tért vissza mindenki a szünetből, és hamar kiderült, hogy jól gondolta: egy lányt látott csak szöszölni az egyik géppel.
 Nem állt szándékában zavarni, ő úgysem volt az ilyen mugli ketyerék híve, így először a terem másik felébe indult, hogy ott találjon magának elfoglaltságot. Aztán megütötte a fülét egy kicsit sem bíztató puffanás. Értetlenül fordult a hang irányába. A lánynak nyoma sem volt, vagyis...
 - Szent szalamandra - motyogta ijedten, mert észrevette, hogy a futógép fogott ki rajta kegyetlenül. Közelebb lépett, hogy felsegíthesse a földről, amikor a lány megszólalt. Homlokráncolva nyújtotta felé a kezét.
 - Ne viccelj, eszemben sincs nevetni. Főleg ha még fájt is. Nagyon megütötted magad?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 35
Írta: 2022. január 2. 19:56 | Link

ZALÁN



Észre sem vettem, hogy rajtam kívül bárki más is betért volna az edzőterembe, ahhoz túlságosan is lekötött Dani, és a különféle gépek sokasága. Bár kinti futáshoz nem volt sok kedvem, bemelegítésként mégis csak jó volt ez az edzésforma, s ha már akadtak kimondottan erre használható gépek, úgy döntöttem, hogy kipróbálom az egyiket. Dani természetesen erről is le akart beszélni, de nem hallgattam rá, mostanában úgyis mindenről lebeszélt volna. Túlságosan féltett, emiatt pedig nagyon sokszor össze is vesztünk. Most viszont egész más miatt volt morcos rám, biztos a bál miatt volt féltékeny, pedig ő is elhívhatott volna, csak épp nem volt sehol. Ki tudja, hogy hol kódorgott. Azért meg igazán nem lehet mérges, amiért jól éreztem magam. De rá is hagytam a dolgot, tudtam jól, hogy csak idő kérdése, és majd megenyhül. Addig is igyekeztem sportolni, pechemre viszont rosszul választottam gépet, meg nem is értettem hozzá, így esett meg az, hogy szó szerint pofára estem. Egy kicsit fájt is az állam, szerintem be is pirosodott, sőt, a tenyeremet is sikerült lehorzsolnom, mint ez kiderült az esés után.  Pont a rajtam röhögő Danit korholtam le, amikor váratlanul egy kéz nyúlt felém. Nagyon megilletődtem, ahogy észrevettem a srácot.  - Jajj, nem rád értettem, hanem Dani röhögött ki - böktem a másik srác irányába, de amint odapillantottam, már megint hűlt helye volt a fiúnak. Mostanában mindig ezt csinálta, képes volt azon nyomban felszívódott. - Nahát, eltűnt. Mindegy is - sóhajtottam, és újra a fiúra néztem, elfogadva a segítségét. - Egy kicsit, nem vészes - mutattam felé sérült tenyeremet. A térdem is fájt kicsit, de az a szabadidőnadrág alatt úgy sem látszott.  Viszont ahogy felálltam a fiú segítségével, háta mögött Dani összefűzött karokkal szólt be nekem.
- Jól van, ne okoskodj, máskor mutasd meg, hogyan kell bekapcsolni helyesen - szóltam oda picit morcosan, aztán elnézést kérően néztem a szőkésbarna hajú srácra. - Köszi, hogy felsegítettél, azt hiszem, hogy még nem találkoztunk, Eszter vagyok - nyújtottam kezemet kézfogásra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Másodikos diák



offline
RPG hsz: 318
Összes hsz: 461
Írta: 2022. január 2. 21:06 | Link

Eszter

Nem hallotta rendesen a lány magyarázatát, csak valami Dani gyerek nevét, mert a masina még mindig vészjóslóan zörgött mellettük. A vállán függő sporttáskából előhúzta pálcáját, hogy leállítsa a gépet, mert egyébiránt ötlete nem volt arról,  melyik gombbal lehet rendesen kikapcsolni.
 - Finite - mormolta gyorsan, hogy aztán visszafordulhasson a másikhoz. - Azt hittem, csak mi vagyunk itt - jegyezte meg, amikor forgolódni látta a lányt. Komoly tekintettel mérte végig a felmutatott horzsolást. Az álla is bedagadni látszott, de csontja nem törhetett, ha gond nélkül tud beszélni.
 - Ha felmész a gyengélkedőre, seperc alatt begyógyítják egy ráolvasással - nem mert nagyobb feneket keríteni a dolognak, mert pontosan tudta, milyen az, amikor más túlaggódja magát. Lili is inkább viselte egy hétig a monoklit a szeme alatt, amit Zalán okozott neki véletlenül, minthogy magyarázkodjon a gyengélkedőn, milyen szerencsétlenek voltak mindketten.
 Homloka ráncba szaladt az ingerült megjegyzésből, így átnézett a válla fölött, hogy felmérje, most kihez szólt. Senki sem volt mögötte. Értetlenül fordult vissza, s kérdőn nézett le a lányra.
 - Zalán - mondta kisvártatva, hangjában erőteljes gyanú csendült. Nem volt biztos abban, hogy fájdalommentes lesz a kézfogásuk Eszter frissen horzsolt tenyerével, így csak jobbját nyújtotta, és hagyta, hogy a másik szorítson rá az ujjaira. - Mondd csak, nem szédülsz? Vagy fáj a fejed? Vagy...

Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 2. 21:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 35
Írta: 2022. január 3. 19:17 | Link

ZALÁN



Miután sikerült a segítségével felkászálódnom a földről, alaposan szemügyre vettem a tenyereimet. Mindkettőn pirosan virított a horzsolás, hála ennek a csodás, zötyögő masinának. Még most is szaladt a szalag, őrült futamot hajtva, míg a srác egy pálcaintéssel le nem állította. Korholtam is magamat a gondolataimban, hogy az edzésre miért is nem hoztam magammal pálcát. Ha itt lett volna, akkor egy pillanat alatt leállíthattam volna a masinát. Jobban belegondolva, egy másodperc még sem lett volna elegendő, sőt, talán még a pálcám is eltört volna az esés következtében.
- Nem, vagyis igen, csak mi - bólintottam, mert Dani ekkorra már sehol sem volt, legalábbis ezt hittem.
- Jajj, dehogy is, nem szeretem a gyengélkedőket, egyszer egy hétig is ott tartottak, amikor kibicsaklott a lábam, és azóta nem is kívánkozok vissza. Szörnyen unalmas, meg olyan fura fertőtlenítőszag terjeng a levegőben, nem szeretem. Ne aggódj, nem vészes, annyira nem is fáj - mosolyogtam rá, de ekkor tűnt fel megint Dani mögötte, mire be is szóltam a barátomnak, s csak aztán kaptam észbe, hogy az ismeretlen srác előtt talán ezt nem kellett volna tennem. Tekintetéből ítélve is furán nézett rám, biztosan rosszat gondolt rólam, amiért tudtam ilyen indulatos is lenni, de ami azt illeti, Dani mostanában túl sok mindennel idegesített fel ahhoz, hogy csak úgy szó nélkül hagyjam a tetteit.  
- Örvendek, én meg Eszter, Perényi Eszter, de szólíthatsz csak Esztinek - mosolyogtam rá, miközben ujjaiba akasztva ujjaim, ilyen fura mód ráztam vele kezet, ha már a tenyerem égett.
- Áh, nem, dehogy, nem szédülök, és a fejem sem fáj, tényleg minden rendben van. Te melyik masinán szoktál edzeni? Én most először próbálkoztam ezzel - böktem a mellettünk ácsorgó gépre, mely nem sokkal korábban még zötykölődött. Közben Dani minket figyelt, s már megint beszólt a sarokból, erre viszont nem voltam hajlandó reagálni, inkább csak látszott rajtam, hogy egy picit frusztrált vagyok. - Egy kicsit arrébb állunk? Mondjuk ide, csak hogy ne lásson minket, mert kicsit idegesít - mondtam Zalánnak és egy kedves mosolyt is elengedtem felé.
Utoljára módosította:Perényi Eszter, 2022. január 3. 19:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Másodikos diák



offline
RPG hsz: 318
Összes hsz: 461
Írta: 2022. január 3. 22:28 | Link

Eszter

A lány mosolya segített kicsit abban, hogy alábbhagyjon a gyanúja, de még mindig aggódott azért. A gyengélkedős megjegyzést kénytelen volt ő is megmosolyogni.
 - Igen, ami azt illeti én sem szeretem túlságosan. - Neki a kartörést és az agyrázkódását sikerült annyi idő alatt helyrerakniuk a gyengélkedőn, amennyit Eszter mondott a ficamra. Szerencsére vagy nem szerencsére az idő nagy részét eszméletlenül töltötte ott.
 Kicsit szétszórtnak ítélte meg a másikat, miután másodszor is bemutatkozott neki, de a módszert, amivel megoldotta a kézfogást, aranyosnak találta.
 - Eszti - ismételte, hogy könnyebben meg tudja jegyezni. - Harmadikas, ugye? Azt hiszem, Teddyvel láttalak egy csoportban. Részvétem - tette hozzá egy cinkos vigyor kíséretében, mert pontosan tudta, hogy Marchettihez rengeteg türelem kellett, főleg amikor a srác aktívan próbálta kivenni a részét egy tanórán. Máig nem fejtette meg a talányt, hogyan lett az a gyerek a barátja.
 A lány további kérdése feledtetni kezdte Zalánnal az előbbi furcsa megnyilvánulásokat. Körbetekintett a termen, hogy öszeszedhesse a gondolatait.
 - Nos én nem vagyok olyan bátor, mint te, hogy a mugli cuccokkal próbálkozzak, szóval én ott szoktam futni - mutatott a tértágított helyiség túloldalára, ahol a futópálya terpeszkedett a kosárpálya körül. - Meg tudom, hogy nem látszik, de a súlyzókat nyüstölöm egy ideje. Bár azt inkább a körletünk edzőtermében, mert az itteniek kicsit trükkösek. - A fal felé intett fejével, ahol egy ökölnyi méretű lyuk éktelenkedett. Még Lili árulta el róla, hogy az egyik megbűvölt súlyzó miatt történt egy kis baleset.
 Válla megfeszült, amikor odébb terelték, összevont szemöldöke árnyékot vetett égkék pillantására.
 - Ha csak ketten vagyunk itt, akkor pontosan ki is idegesít?
Utoljára módosította:Hollósi Zalán, 2022. január 3. 22:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Perényi Eszter
Diák Eridon (H), Harmadikos diák


Pöszi by Autumn
offline
RPG hsz: 24
Összes hsz: 35
Írta: 2022. január 9. 18:12 | Link

ZALÁN



- Ezek szerint már Te is jártál ott - nevetve állapítottam meg megjegyzéséből, azt hiszem, hogy a kastély ezen helyiségét senki sem kedvelte igazán. Sőt, nem csak a kastélyban lévő gyengélkedőt, de úgy összességében az Ispotályokat sem kedvelte senki. Zalán egész jó fejnek tűnt, meg segítőkésznek is, ami azért jó dolog, sokkal jobb, mintha szimplán csak kiröhögött volna és a földön felejt. Daninak persze nem tetszett, elég volt ránéznem, láttam a tekintetében, hogy unszimpi neki a srác, de ez meg sem lepett. Neki mindenki unszimpi volt, akivel beszélgettem, szerintem ha rajta múlt volna, nem is hagyta volna, hogy kijöjjek a szobámból. Még szerencse, hogy ebbe nem igen volt beleszólása.
- Aha, harmadik. Teddy? Várjál csak - nagyon agyaltam, hogy kire is gondol, de aztán be is villant előttem annak a srácnak a fizimiskája. - Ó tudom már, Teddy! Hát igen, de azért nem olyan vészes ám - mondtam nevetve, annak ellenére, hogy a sráccal tényleg nem volt egyszerű eset egy légtérben szívni a levegőt. - Te is futni szoktál? - kíváncsian pillantottam a futópálya irányába, egy kicsit meg is lepődtem azon, hogy itt ilyesmi is van, jobban is körülnézhettem volna, és akkor nem történik az, hogy felmászok egy futógépre, ami aztán jól pofára ejt. De ezen már kár volt rágódni, Zalánnak hála megláttam az egészen nagy futópályát, a gondolataimban már el is képzeltem, hogy legközelebb majd itt futok, ha odakint olyan nagyon hideg lesz.  
- Súlyzót? Azt nekem is kellene - vallottam be, olvastam is erről, hogy az alakformáláshoz nem elég, ha csak futok körbe és körbe. Közben pillantásom végig szökött Zalánon. - Szerintem meg látszik egyébként - rámosolyogtam, majd kíváncsian pillantottam a fal irányába, épp meg akartam kérdezni, hogy mi az a lyuk a falban, ám ekkor láttam, hogy Dani morcosan méricskél minket, ezért is kértem Zalánt, hogy kicsit sétáljunk arrébb.
- Nem vagyunk ketten, itt van Dani is, de ne nézz oda, épp téged méreget. Tök féltékeny tud lenni, pedig semmi oka sincs rá, de tudod - sóhajtottam, és próbáltam halkan beszélni, hogy más ne hallja. - Mostanában semmi sem tetszik neki, folyton morog, ha beszélgetek valakivel, és ez már kezd nagyon zavarni - vallottam be Zalánnak, ami épp a szívemet nyomta.
Utoljára módosította:Perényi Eszter, 2022. január 9. 18:12 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Hollósi Zalán
Diák Levita (H), Másodikos diák



offline
RPG hsz: 318
Összes hsz: 461
Írta: 2022. január 12. 09:06 | Link

Eszter


- Amikor nem olyan jó az idő a repüléshez, akkor igen. Szeretek futni. - bólintott mellé egyet. Bár sokszor elgondolkodott rajta, hogy neki is meg kéne tanulnia kezelni a gépet, amivel Eszti az előbb megszenvedett. Kíváncsian sandított oldalra. Talán ő is kipróbálja majd.
 Szégyenlős mosollyal rázta fejét a lány dicséretére, de azért jólesett neki. Tényleg kezdett alakulni valami a vézna karok helyén tavaly óta, bár a hirtelen növése árnyalt kicsit az összképen. Ha nem lett volna elég, hogy a legtöbb ismerőse nyakát nyújtva pislog már fel rá, Amélia is nyíltan kimondta: indokolatlanul magas.
 Nem erre a válaszra számított, amikor feltette utóbbi kérdését. Hosszú csend állt be, nem tudta eldönteni, mit reagáljon erre. Egyik percen ezt állította, másikban azt. Lehet, hogy tényleg beütötte a fejét, csak nem tud róla. Ez nem játék, tényleg fel kéne kísérnie a gyen... Merlinre.
 A mutatott irányba nézett, de semmi nem változott az előbbihez képest. Nincs itt más. Aggódva hajolt közelebb Esztihez, hogy hallhassa a következő szavait.
 - Ne érts félre, nem akarom megkérdőjelezni, amit látsz, de... Szerinted valódi a te... barátod? - képtelen volt megítélni, minek hívja, hiszen a lány idáig csak rosszakat mondott róla. Minden erejével azon volt, hogy udvariasnak tűnjön, de ha valaki nem odavaló dolgokat képzel magának, az nem játék. - Mert én nem látom.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 5 ... 13 14 [15] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint