36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint

Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 16 17 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Jeges Kventin Dioméd
INAKTÍV


Apuka
offline
RPG hsz: 74
Összes hsz: 1599
Írta: 2016. június 16. 17:03 | Link

Dr. Köröndi Hajnalka
KATT

Három napja úgy döntöttem, ideje elnézni az edzőterembe, hogy karban tartsam magam, na meg a szemeimet. Bepattintom a kölyköt a helyére, a hordozóba, aztán egy törölközővel a nyakamban, tornacipőben és rövidnadrágban léptem be a terembe. Nem siettem én sehová, Benji pedig tökéletes asszisztens, ő siettet a legkevésbé. Bezzeg az asszony...
Szóval a kölyökkel leparkoltam a fal mellett, jó helyen van ő ott, hisz amúgy is alszik és nem bántja senki, majd figyelek rá két fekve nyomás között... Vagy az első sírásra odaugrik hozzá a teremben levő összes csaj és én leszek a világ legjobb apukája. Komolyan, gyerekkel a legjobb csajozni. Karina dolga az, hogy éjszaka felkeljen hozzá, én meg cipelem amikor kedvem tartja. A tökéletes munkamegosztás.
Miután a gyereket biztonságban elhelyeztem, kicsit eltávolodtam tőle és belevetettem magam az edzésbe. Na, azért az erős túlzás, mert az a jellemző leginkább rám, hogy csak emelgetek súlyzókat súly nélkül és gondolatban ott járok, ahol a szemeim. Jön a strandszezon és az összes diáklány itt próbálja az utolsó pillanatokat kihasználni. Rövidnadrág, kis topok, az én szám meg máris tátva marad.
Nem tudom mennyi idő telt így el, hogy valami hasonló tevékenységet folytattam, csak azt vettem észre, hogy Benji nyafog a hordozóban és mire odafordítottam a fejem, valaki már állt a közelében. Ismeretlen, de annál vonzóbb nő, kicsit sem diáknak mondható. Ajkamat megnyalva hagytam félbe mindennemű tevékenységet és indultam meg irányukba.
- Elnézés, az nem enyém? - vontam fel a szemöldököm a nőnek címezve a kérdést, mert mikor szerettem volna megtörölni az enyhén nedves hátamat, a törölközőm sehol se volt.
- Hé haver, mi a gond? Ssshhh - végül lehajoltam a gyerekhez és finoman megsimogattam a fejecskéjét. Rajta se volt több, mint egy body, de valószínűleg melege volt, ezért azonnal kapott egy nagyon pici hideg nedvesítést is a tarkójára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Amy Artmenson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 86
Írta: 2016. június 25. 14:44 | Link

Zoli
Rucika

Mióta Amy itt van, nem sokszor mozgott úgy igazán. Miután nem tudott eljutni a Color Run Fesztiválra, amit betudott volna egy edzésnek, úgy gondolta lemegy az iskola edzőtermébe és kicsit átmozgatja magát. Természetesen a legnagyobb melegben ment le, hiszen mikor máskor ment is volna, mint amikor amúgy semmi ereje ilyen dolgokat csinálni az embernek. Na nem baj, neki most jött meg a kedve, ezért felvette az edzőcuccát, és elindult a konditerembe. Otthon Angliában sokat járt edzeni egyedül és a barátaival is. Egy szombat délelőtti programnak például simán elmentek csoportosan futni, úszni vagy csak a konditerembe. A Bagolykőben még nem találta meg edzőtársát, vagy edzőtársait, de lehet, hogy épp most fogja megtalálni a keresett személyt. Vagy legalább találkozik valakivel akivel szeret sportolni. Amint leért a terembe, látta, hogy nem sokan vannak lent, de mennyire hatalmas tér van a sportnak kialakítva. Egy csomó gép, a legújabbak és olyanokat, mintha még használva sem lettek volna. Amy lefoglalt magának egy edzőszőnyeget és elkezdett bemelegíteni. Figyelnie kell, hogy mindenét rendesen bemelegítse, hiszen nem akar még egyszer bármiféle sportsérüléssel az ágyához kötve feküdni. Elég volt az, amikor pár évvel ezelőtt elszakadt egy ínszalag a térdében, és hónapokig alig tudott valamit is csinálni. Szóval azóta bármihez is fog hozzá, ami mozgással kapcsolatos elvégez egy bemelegítést. Döntöget, hajlítgat és köröz minden testrészéve, majd egy rövid kocogás aztán hozzá is kezdene az edzéshez de először még kicsit körülnéz, hogy mivel is kezdjen. Végül úgy fönt, hogy visszatér a szőnyegéhez és egyenlőre elvégez még pár felülést, fekvőtámaszt és hasonló finomságokat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?

Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2016. június 26. 20:06 | Link

Amy


Az iskolába érkeze óta annyi új emberrel ismerkedett meg, meg egy pár rendkívül jó búvóhelyet fedezett fel. Igaz az esetek többségében akadt egy partnere is, de nem zavarta ez sem. A diákok pletykájából hallotta, hogy van az iskolának egy terme, ahova edzeni járhatnak az emberek. Az egyetlen testmozgás amit valaha is szeretett az a kerékpározás volt. Elhatározta, hogy lenéz ebbe a terembe, hátha talál magának egy alkalmas gyakorló eszközt. Az ajtó előtt nagy levegőt vett és a fejében lejátszódó reakciót alapul véve felkészült, hogy a hangzavart, vagy éppen a nem kívánt szavakat ignorálja. Meglepettségének oka az volt, hogy a terem nagyságához mérten alig voltak bent. Elámult a gépeken, de megfeledkezett róla, hogy ámuldozás közben nem kifizetődő vakon menni. Meg is lett a böjtje, aminek eredménye az lett, hogy kis híján fejre állt egy padon keresztül esve. Magát is meglepte, hogy az egészet egy bukfenccel fejezte be. Önelégült mosoly ült ki az arcára, amit furcsának érzett így amint átgondolta ezt, már le is hervasztotta azt a csúfos vigyort. Remélte nem látta rajta senki, hisz eléggé idegenül állhatott rajta és még talán rémisztőnek is hathatott, bár ez utóbbi csak saját véleménye volt. Körbenézve meglátta azt a gépet amit keresett, egy szobabiciklit, majd a pedál részét jól megnézte. Bár régen sokat kerékpározott, az iskola falai között nem akadt erre lehetősége, eléggé furán vette volna ki, ha a hálótermektől vagy éppen azok felé két kerekűvel tette volna meg a távot. Így a másik mentsvára maradt, az olvasás. Szerencsére ez utóbbihoz nem kell nagy cucc, elég egy könyv amit az ember a hóna alá csaphat és egy világos hely, ha nem akarja a szemét rongálni. Visszatért a gondolata az edzőterembe, pontosabban az orra előtti szobabiciklihez. Egyik lábát a pedálra rakta és úgy próbálta ki, fél lábbal mennyire tudja hajtani. Mikor megfelelőnek találta - igazándiból fogalma sem volt, mi kivetni valót talált volna a gépben, hisz nem ért hozzá - felült rá és hajtani kezdett. Nem messze tőle egy lány éppen tornázott, vagy legalábbis ahhoz hasonló mozdulatokat végzett volna. Félénken szólt hozzá.
- Szia, bocsi ha megzavartalak, de te rendszeresen sportolsz? - Kérdezte, ami elsőre eszébe jutott, hisz a mozdulatok profinak tűntek, majd ráeszmélt. -Oh, de faragatlan vagyok, elnézést, hogy be se mutatkoztam, Kilt Zoltán vagyok, de mindenki a neki könnyebb becenéven szólít.
Lábait akkor állította meg, miután bemutatkozott. A kínos recsegésre amit ilyenkor a gép hallatni szokott, hirtelen a szobabiciklire nézett, majd a lányra és nem tudta, hogy most elnevesse magát vagy próbáljon fapofát vágni. Béna egy helyzet lett belőle, de az fix, hogy nem sokáig bírta nevetés nélkül.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Amy Artmenson
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 7
Összes hsz: 86
Írta: 2016. június 29. 14:23 | Link

Zoli

Úgy tűnik, már most a kedvenc helyei egyikének mondhatja el Amy a konditermet. Annyira jólesett neki, hogy végre átmozgatta a testét, és nem csak az ágyában punnyad, mintha megváltották volna. A csend, az, hogy csak egy két gép zúgása, vagy pár a teremben edző ember fáradt, heves lihegése hangzott olyan jó érzés volt számára. Jelenleg nem is vágyott többre. A kondiban legalább dög meleg sem volt, nem érezte úgy, hogy azonnal összeesik, és meghal a nagy melegben, attól függetlenül, hogy már mozgott. Szóval megérte neki lejönni. Kicsit ki is tisztította már az első pár perc az agyát, és a gondolatait is kezdte összeszedni, amikor hirtelen valaki megszólalt egy közeli szobabicikliről. Mivel Amy először nem tudta, hogy a férfi hang hozzá szólt e, felnézett a törzshajlításból, szépen óvatosan, hogy ne legyen túl feltűnő. De megnyugodott, amikor látta, hogy a fiú őt nézi, és akkor valószínűleg neki is beszélt. Hirtelen bele is zavarodott a kérdésbe, és az utána hirtelen jövő bemutatkozásba és egy pár másodpercbe beletelt még fel tudta fogni, hogy most mi is történt.
-Öööö Szia, Amy vagyok. -Egy kérdés letudva, gondolta magában és a következőre nem tudta mit feleljen.
-Hááát igazából azt is mondhatjuk. Illetve jobban igaz az, hogy mielőtt ide kerültem rendszeresen sportoltam. Azóta most először jutottam le ide, nem is rég fedeztem fel a helyet. Te? Sokat jársz ide?
Amikor a fiú abbahagyta a tekerést, és a szobabicikli kiadta csodálatosan jellegzetes megállási hangját Amy elmosolyodott, majd mikor látta, hogy a fiú zavarodottan pillantott oda-vissza elnevette magát. Igazán jót nevetett  szegény srácon.
-Ne haragudj.- próbálta mondani, miközben még nevetett.- Ezen most jót nevettem. Látnod kellett volna magadat, ahogyan rám majd a biciklire néztél. -Nevetett tovább.
Szegény, most mit gondolhat Amyről. Reméli, hogy elviseli, ha nem csak egyedül nevet magán. Ezért imádja a szobabicikliket. Neki is mindig sikerült a lehető leghangosabbat kifognia, akárhol is edzett. Nem számított, hogy hányan vannak, vagy hol, mindig az övé volt a leghangosabb, a legkattogósabb. Mennyit nevettek ezen otthon. Nem szereti ezt. Mindenről az otthona jut eszébe. Az edzésről, az evésről, tényleg, még egy paradicsomról is csak az jut eszébe, hogy milyen jó volt otthon paradicsomot enni. Ennek most már ideje véget vetni, és itt kell barátkoznia, emlékeket szereznie, hogy ne csak mindig arra gondoljon, hogy mi van otthon éppen.
Célirányosan a fiú mellett lévő taposógéphez indult, mert most már kellően bemelegített, és fel is húzta magát ezen. Közben kérdéssel fordult az újonnan megismert Zoli nevű úriemberhez.
-Magyarországról származol? Meg amúgy régóta tanulsz már itt?
A kérdés végére pont odaért a géphez, fellépett és már mehetett is a taposás.
 
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Láttál már farkast, aki rosszul alszik a birkák véleménye miatt?

Kilt Zoltán
INAKTÍV


Kili<-By Benedikta,Mr. Kém<-By Alina,Zé <-By Viki
offline
RPG hsz: 250
Összes hsz: 8036
Írta: 2016. július 5. 21:02 | Link

Amy

Türelemmel figyelte, hogy a lány mit reagál neki, ezáltal megtudta, hogy Amy-vel hozta őt össze a szerencse. Persze ez az egész szitu barátkozásról szólt, legalábbis nagyban így remélte. Beigazolódni látszott az, amit leendő barátjáról sejtett. Kérdésére szinte azonnal bökte ki a választ.
- Igazándiból én is most járok itt először. Sokat hallottam ugyan a helyről, de most éreztem bátorságot, hogy eljöjjek ide.
A lány nevetésétől úgy érzi neki is nevethetnékje támadt így a zavartsága után a lánnyal kacag.
- Semmi baj, el tudom képzelni milyen képem lehetett.
Kacagott jó ízűen, szinte a hasát fogta a fájdalomtól. Miután enyhült neki ez görcs, mikor a lány újabb kérdései megütötték a fülét.
- Igen, egy kicsiny faluból jöttem ide, térképen hiába keresnéd, úgy se lelnéd meg- magyarázta, hisz akik megkérdezték mindenkinek ezt mondta, mert ez volt az igazság. - Hát a négy év régnek számít? Veled mi a helyzet ezen a téren? - kérdezte, hangjában érezhető volt, hogy ismét nevethetnék bujkált benne. Persze mint ilyenkor nála lenni szokott, mindig eszébe jut a legutóbbi vicces szituáció és ezen sokszor a többieket zavarva, néha fel-fel nevetett. Persze ilyenkor mindenki furcsán nézett rá, de nem zavarta egy cseppet sem. Főleg, hogy úgy volt mindig vele, aki érti a tréfát rossz ember nem lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Ha kizárod a lehetetlent, akkor ami marad, az bármilyen valószínűtlen is, de az igazság."
Legbátortalanabb Levitás 2014;legnavinésebb levitás 2015;Legbátortalanabb Levitás 2016. tavasz/nyár
Kérdezz
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. augusztus 30. 22:08 | Link

Kaelyn

Olyan volt, mint a tánc. Tizenöt évesen kezdtem el tanulni és ezalatt az idő alatt a részemmé vált. Ez a néhány év semmi volt ahhoz képest, amit mások ilyen idősen már a hátuk mögött tudhattak, de én küzdöttem és edzettem, hogy napról napra egyre jobbá válhassak. Ennek csak így volt értelme, az embernek bele kellett halnia kicsit, ha igazán győzni akart. Ha eredményeket akart.
Az aikido nem csak egy sport volt számomra és nem is A sport, sokkal inkább egy életfelfogás, ahogyan mindenki másnak is, akivel volt szerencsém együtt tanulni. Ezt nem lehetett félvállról venni, erre nem mondhattad, hogy megtanulod a technikát és profi vagy. Ez a sport ennél sokkal többet jelentett: egy eszmét, ami szerint leélheted az életedet.
Nem szerettem a küzdősportokat, mert bármennyire is hihetetlen, nem akartam bántani másokat. Ez a védekezésről szólt, arról, hogyan használjam ki a másik ember ellenem irányuló támadását anélkül, hogy nekem komoly erőt kellene kifejtenem.
És hogy mi a hátránya? Természetesen az, hogy egyedül esélytelen igazán edzeni.
Ennek ellenére a vizsgaidőszakot valahogyan le kellett vezetnem és remek ötletnek tűnt futni egy kicsit a beltéri futópályán, ha már megteheti az ember lánya.
Régen nem szerettem futni, egy szükséges rossz volt, amihez annak ellenére is ragaszkodtam, hogy a pokolba kívántam. Aztán anya halála után ez volt az egyetlen lehetőségem, hogy egyszerre kapcsoljak ki és vezessem le a feszültséget anélkül, hogy bárki észrevenné rajtam. Ezt tettem most is.
Futó ruhát húztam és megállíthatatlanul róttam a köröket, miközben gondolatban teljesen máshol jártam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kaelyn Westfall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 53
Írta: 2016. augusztus 30. 22:26 | Link

Mai

Úgy döntöttem itt az ideje meglátogatni az edzőtermet, amiről már annyi jót hallotam. Sajnos eddig nem találtam időt arra, hogy meglátogassam, merthát menthetetlenül bizonyítani akartam elsősként az órákon, így a délutánjaimat szinte csak tanulással töltöttem. Viszont eljött az az idő, hogy már nem bírtam tovább. Muszáj volt sportolnom egy kicsit. Hiszen a sport mindig is az életem része volt. Nagyon sokféle sportot ki is próbáltam de igazán csak kettő volt amibe tényleg bele is szerettem. A röplabda és a kyokushin karate. Felvettem a kedvenc futónadrágomat a színben hozzá illő topomat, a futócipőmet és már indultam is le a terembe.
Úgy döntöttem rövid sprintekkel melegítek be a futópályán. Szerencsére nem voltak sokan, igazából csak egyvalaki rótta ott a köröket, akit már látásból ismertem hiszen Rellonos volt ő is. Bár ahogy néztem a gondolatai teljesen máshol jártak. Sebaj ketten csak elférünk azon a futópályán.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You will search for me in another person. I promise.
- And you will never find me.
Mai Hamada
INAKTÍV


Poisonshaker
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 42
Írta: 2016. szeptember 2. 08:25 | Link

Kaelyn

Futottam és teljesen kikapcsoltam; most is, mint mindig. Apám azóta sem válaszolt a levelemre, hogy Travisszel összeakadtam a bagolyháznál és ez kissé frusztrált. Nem mintha számítottam volna rá, hogy írni fog, de mégiscsak én vagyok az egyetlen lánya. Nem értettem, miért ennyire elutasító velem szemben és miért veszi ennyire a szívére, hogy ott hagytam Tokiót. Nem tarthat örökké maga mellett, ezt pedig -bármennyire is fáj- el kell fogadnia.
A szemem sarkából kiszúrtam, hogy valaki más is csatlakozott hozzám, de nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Szerettem egyedül lenni és egyedül futni, ezért választottam általában otthon is olyan helyeket a művelet elvégzésére, ahol kevés az ember és nem kell minden második lépésemnél azt figyelnem, kit fogok felrúgni, felborítani, vagy éppenséggel én kin fogok átzuhanni.
Mivel ez már a sokadik köröm volt fékeztem a lány mellett, félrehúzódtam és vettem néhány mély levegőt, mielőtt az előre bekészített vízért nyúlok.
-Gyakran szoktál futni? -érdeklődtem felé pillantva, majd a tekintetemet visszavezettem a pályára.
Én magam nem voltam egy nagy futóbajnok, eleinte hamar elfáradtam és elég hosszú időre volt szükségem, hogy a szerintem megfelelő szintre hozzam magamat. Nem készültem versenyekre és nem akartam órákon át róni a köröket, csak ki szerettem volna kapcsolni. Ehhez pedig bőven elég volt az az idő, amit jó tempóban sikerült lehúznom.
Kim azt mondta eleinte, hogy ez egy terápiás módszernek is megfelel, akkor még nem hittem neki, de valószínűleg igaza volt. Sokkal kevésbé vagyok türelmetlen az emberekkel szemben, ha van időm rendezni a gondolataimat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kaelyn Westfall
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 41
Összes hsz: 53
Írta: 2016. szeptember 2. 15:17 | Link

Mai

Kicsit lazítottam, mielőtt elkezdtem volna sprintelni, amikor a lány aki rótta a köröket a futópályán lefékezett mellettem és megszólított. Igazából nem volt problémám a lánnyal, láttszott a megjelenésén, hogy nagyjából egy kategória vagyunk, úgy gondoltam valószínűleg ő is aranyvérű, mint én. Mégis megszólalt bennem egy kis hangocska, rázzam le a csajt. Viszont nagyjából felülkerekedtem ezen magamban és sikerült aránylag kedvesen válaszolni neki, bár a tekintetem hideg maradt.
-Igen, bár most csak egy kis bemelegítésszerűség miatt szeretnék futni, amúgy egy kicsit felfrissíteném a karatetudásomat. És te, hogy állsz ezzel a futás dologgal? Úgy látom, mintha kicsit elfáradtál volna.-Hoppá, gondoltam magamban, ez a mondat a végén lehet nem kellett volna, ha már azt terveztem, hogy kedves leszek ezzel a lánnyal, mert egy kicsit gúnyosan hangozhatott. Inkább gyorsan kérdeztem valamit, hátha még tudom menteni a helyzetet.
-Te amúgy hányadikba jársz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

You will search for me in another person. I promise.
- And you will never find me.
Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. február 19. 18:26 | Link

# Weaver


Nem rendhagyó esemény ez, ép csak mostanában túl ritka. Sonjának viszont most van ideje, nem tervezte, hogy levizsgázik idén, úgy érzi, még egy év kell neki, mert nem biztos már annyira magában, és legalább dolgozni tud.
Sőt már az is megfogalmazódott benne, hogy vesz egy házat itt a faluban, még a szülei is támogatják benne, pedig tényleg csak egy kósza gondolatként futott át az agyán. Megkedvelte ezt a helyet, erre a nyugalomra van szüksége, hogy teljesen túl tudjon lépni azon, mai már évek óta kíséri és végig kísérte a gyerekkorát is. Most érzi, hogy képes lenne lépni, s nem csak gondolati síkon.
De a feszültség gyűl benne, noha ezt senki meg nem mondaná róla. Kell neki mindig egy alkalom, mikor kiengedheti a gőzt, mielőtt az eluralkodna rajta. Ezért is megy a terembe, még csak nem is éri meglepetésként, hogy az megint kong az ürességtől.
Összeszereli magának a zsákot, ebben már igazán profi, majd leveszi a pulóverét, hogy csak az izomtrikót izzadja szét, hosszú vörös haját pedig felkontyolja a feje tetejére.
Magára függeszti az Ipodját, füleit bedugva indítja el a lejátszót, majd minden mellékzörejt ignorálva, kezdi püfölni a zsákot. Minden egyes mozdulatáról lerí, hogy nem először teszi ezt, megállítja kezeivel néha - lévén nincs senki, aki foghatná, ami a legjobb döntés ilyenkor -, aztán teret ad a vörös ködnek, ha a csuklója néha bele is sajdul - nem a legjobb mostanság -, az sem érdekli túlzottan, még a nyugalmat sem érzi, pedig ilyenkor már kezd lassan szétáramlani benne, úgy tűnik, most már ennyi sem elég.
Utoljára módosította:Sonja Ainsworth, 2017. február 19. 18:28 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Ward Weaver
INAKTÍV


#freedomformen #teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 257
Összes hsz: 614
Írta: 2017. február 19. 18:56 | Link

Az orosz


Mostanság a dolgaim elég furcsán alakulgattak, de eljutottam arra a pontra, ahol már az egész pont nem érdekel. Letespedtem az ágyamra, hogy nekiálljak átnézni a jegyzeteimet a holnapi sárkánytan vizsgámra és ekkor ébredtem rá: ez engem egyáltalán nem érdekel. Na, nem a tárgy, az még egészen élvezhető volt, hanem maga az egész vizsgázás ténye. Szóval a papírhalmot bevágtam az ágy alá és mint aki jól végezte dolgát, felkerekedtem, hogy útra keljek. Gyorsan átvedlettem egy fehér pólóba meg egy szürke melegítőgatyába, felvettem a sportcipőm és ki is surrantam azon a bizonyos ajtón. A kinti futástól az idő teljes mértékben elvette a kedvemet, hát választási lehetőség híján az erőnlét termébe léptem. Az azonban meglepő módon nem volt üres - mert ugye a kis nyápickák nagy része mit is keresne itt, miért számítana az ember társaságra?.
Egy pár pillanatig néztem a vörös hajú csajt, majd csak megingattam a fejemet és az utamat inkább a terem távolabbi felébe vettem. Nem igazán volt szükségem a társaságra. Pláne nem ilyesmiben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Sonja Ainsworth
INAKTÍV


orosz | IM tanonc
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 274
Írta: 2017. március 5. 12:47 | Link

# Weaver


Talán itt érzi a legotthonosabban magát, zavarnak még akkor sincs még csak látszata se, mikor észleli, hogy más valaki is betéved ide. Egyetlen kósza pillanatra emeli rá kék szemeit, egyetlen fél pillanat, míg végig méri az illetőt, arcán olyan közönnyel, hogy csak Merlin lehet a megmondója, milyen gondolatok cikáznak át a fején, aztán megint csak a zsákot püföli.
Erő, ez minden egyes mozdulatán hallatszik, a csattanás visszhangzik az egész teremben, és Sonja feszültsége egyre csak nagyobb lesz, amit épp most készül kiadni magából. Mintha múltja minden egyes pillanatát el tudná tüntetni egy ütéssel. Agyát ellepi a köd, ereje egyre nagyobb, aminek következtében a zsák is megadja magát, leszakad az azt tartó kallantyúról, ez józanítja ki a vöröset, és a reflexének köszönheti csak, hogy sikerül még idejében hátrább lépnie.
- Ohh sh***t - morogja, alig érthetően, aztán hol a zsákra, hol a kallantyúra pillant, annak esélyét latolgatva, mennyire tudná egyedül visszaaggasztani a helyére, segítséget még most sem kér szívesen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában



Jonathan Gerhard Bájgúnár igazából rajong értem ^^
Liliana Hope Krise
INAKTÍV


Kis sárkány | Éretlen Zöld Császkáló
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 193
Írta: 2017. július 15. 14:54 | Link


felszökős délután ✘ felöltöztem


Kiva azt kérte, maradjak a fenekemen, én ezt majdnem be is tartottam. A szó szoros értelmében ő is tudhatná, hogy az bizonyosan egészségtelen, legalábbis remélem, ez a kifogás elfogadható lesz neki, miért nem vártam meg a földszinti folyosón. Inkább úgy döntöttem, a legközelebbi ajtó megnézem, mit is takar és lassan, de biztosan nyitottam be. Ahogy betettem a sportcipőim, lecövekeltek a lábaim, hű, jó nagy hely. Becsuktam az ajtót, majd elkezdtem lassan befelé vonulva nézelődni. Kényszeresen taperoltam végig dolgokat, már egészen szemeztem volna a súlyzókkal, de előbb még egy vicces, kék szőnyeget szúrtam ki. Olyan puhának tűnt, vagy hogy mondjam. Közelebb sétáltam, aztán egy hatalmas ugrással, a levegőben meg felkapva a lábaim, mint mikor a vízbe bombát ugrok vetődtem rá. Szerencsére nem koppantam, pont ez lehetett ennek a célja.
Nevetve terültem el, a sapim messze repült, a hajam meg betakarta az arcom meg a környezetem. Csak feküdtem ott csillag alakot öltve, miközben dudorászva ficeregtem. Azt hiszem kicsit nagyon uncsi volt a várakozás arra az értekezletre, vagy mire. Nem figyeltem igazán hova ment a keresztanyukám, csak azt tudtam, hogy sokáig nem jön még.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. július 15. 15:37 | Link

Lili
Kinézet | délután |


Már megint egy fura rémálom szerűségem volt egy olyan emberrel, akit még életemben nem láttam. Ráadásul az illető még kiskorú volt... azt álmodtam meg, hogy az edzőterembe keveredett és a súlyzókat piszkálva az egyik ráesett a fejére... a többire nem emlékeztem, mert egyből felriadtam. Nagyon kellemetlenül érintett ez a rémálom, amely aztán rá is nyomta a bélyegét az egész napomra. A reggeli kávé sem esett jól, órákon sem igazán tudtam figyelni, azon gondolkodtam, hogy ki lehet az illető és miképp lehetne megakadályozni ezt, bár lehet, hogy már túl késő. Igaz, erre kevés esélyt láttam, mert ha valami tragédia történt volna, akkor annak gyorsan híre ment volna a suliban. Miután vége lett az óráknak, letusoltam, aztán felvettem az edzőfelszerelésemet és elindultam az edzőterem felé. Reménykedtem benne, hogy meg tudom akadályozni ezt a tragikus eseményt, bár konkrétan nem tudtam, hogy mikor fog megtörténni, de a remény hal meg utoljára alapon elhatároztam, hogy a helyszín felé veszem az irányt, hátha még nem késő. Amint beléptem megfagyott az ereimben a vér, a szívem egyre hevesebben kezdett kalapálni, mert megláttam a lányt, aki az álmomban szerepelt. Szerencsére ép és egészséges volt, jelenleg nem a súlyzókkal volt elfoglalva. Hirtelen nem tudtam, hogy mitévő legyek, legszívesebben odakiabáltam volna neki, hogy ne menjen a súlyzók közelébe, bár bizonyára bolondnak nézett volna. Vettem egy nagy levegőt, összeszedtem magam és odamentem hozzá.
- Szia! Hát te meg mi jót csinálsz itt? - kérdeztem tőle mosolyogva. Tudtam, hogy nem lett volna szabad itt lennie, de nem akartam se ráijeszteni, se piszkálni emiatt, legalábbis egyelőre nem láttam ennek értelmét.
Utoljára módosította:Széplaki Alíz, 2017. július 15. 15:50 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Liliana Hope Krise
INAKTÍV


Kis sárkány | Éretlen Zöld Császkáló
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 193
Írta: 2017. július 18. 19:49 | Link


felszökős délután ✘ felöltöztem


Mivel most engedélyem volt itt lézengeni, nem próbáltam meg se halk, se pedig láthatatlan lenni, sőt, azt hiszem a lehető legfeltűnőbben visítottam, amikor a zsugorszerű ugrásból a szivacsos alapon landoltam. Jól éreztem magam fekve a kékségen, így csak körbenéztem a buksimmal, de egyelőre senki nem volt még bent, enyém volt minden. Ezt élveztem, nagyon. Nevetés közben a szám elé kaptam a kezem, mintha cinkoskodni próbálnék, pedig csak egy-két remek ötlet jutott eszembe, későbbre elraktároztam.
Akkor hallottam meg az ajtót. Felültem, vagyis támaszkodtam, úgy néztem rá, elég furinak és ijedtnek tűnt. Szeretnék ilyen hatással lenni az emberekre, de most nem én voltam. Eskü. Méregettem őt, amíg meg nem szólalt.
- Szernyusz. Játszom, olyan ez, mint egy nagy játszószoba. Csak nagyobb és viccesebb minden - fejtettem ki nevetgélve. Előrébb csúsztam a szőnyegen, majd talpra ügyeskedtem magam, és átrohantam zsámolyok irányba, belevetődtem egy nagy kékbe, mert észrevettem, hogy ki van kötődve a fűzőm, úgyhogy befészkalva magam, azzal bajlódtam. Elég régen tanították már meg, így nem ment rosszul, de oda kell figyelnem, nem megy vakon mindig, mint a felnőtteknek. Egy masni, meg még egy, összeházasítjuk szép hurokkal, aztán szorosra húzzuk, hogy sose vesszenek el egymástól. Egyszer mondtam ezt végig anyának, és felhúzott orral, morogva közölte Greggel, hogy innentől ő öltöztet. Nem értettem mi baja. Nem nagyon akartam.
- Ki vagy te? Melyik házba jársz?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. július 18. 20:34 | Link

Lili
Kinézet | délután |


- Hm... milyen igazad van. De azért vigyázz a játékokkal, ugyanis itt nem minden olyan, mint amilyennek hiszed - vágtam rá gyorsan. Úgy éreztem, hogy kissé oktató jellegű hangsúllyal sikerült válaszolnom neki, de valóban féltettem. Nagyon rossz volt átélni az álmomban, hogy valami baja történik, és most itt állt előttem, teljes valójában. Ráadásul megelőztem a bajt, hiszen pont ezen a helyen történt a szerencsétlenség és még a lány öltözete is stimmelt.
~ Te jó ég! Vajon van jogom beleavatkozni a még meg nem történt dolgokba? Mi fog történni, ha belenyúlok a történtek menetébe? Nem is tudom... de hát mégse hagyhatom, hogy szegény lánnyal megtörténjen ez a szörnyű baleset! Utálnám magam érte, ha hagynám, hogy ráessen a fejére a súlyzó. ~
- Tudod mit? Kerüld el a súlyzókat nagy ívben, az nem kislányoknak való és igencsak veszélyesek - mondtam neki, bár magamon is tapasztaltam már, hogy minél jobban tiltottak valamitől, annál inkább hajlamos voltam az ellenkezőjét tenni. Úgy gondoltam, hogy jobb lesz, ha itt maradok felügyelni a lányra, amíg itt tartózkodik ebben a számára egyáltalán nem veszélytelen helyiségben.
- Vagy ha nagyon játszani akarsz velük, akkor játsszunk közösen - vágtam rá gyorsan, mielőtt ellenállásba torkollna részéről az egész. Ezt úgy érettem, hogy inkább fogom a súlyokat, ha már piszkálni akarja őket, így nem eshetnek rá a fejére. Nagyon reméltem, hogy mindketten épen és egészségesen hagyjuk el majd a termet...
- Széplaki Alíz vagyok, Navinés. Prefektus. Te ki vagy? - kérdeztem tőle vissza kedvesen, megnyomva a prefektus szócskát, mosolyogva. Próbáltam leplezni az izgatottságomat, több-kevesebb sikerrel, úgyhogy bedobtam a vadalma vigyorgásomat, ami némiképp tompítja az aggódó arckifejezésemet.
Utoljára módosította:Széplaki Alíz, 2017. július 18. 20:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 22. 18:34 | Link

Belcalis Kassis
Outfit

Néhány napja megtudtam, hogy az iskolában van egy edzőterem szerűség, ami azonnal felkeltette az érdeklődésem. Nem mondanám magam fanatikus edzőnek, de az tény, hogy szeretek mozogni. Ezért amint akadt egy kis szabad időm kiderítettem a helyét, most pedig itt vagyok az ajtajában. Kíváncsi arccal lépek be, szinte azonnal meg is állok. Még jó, hogy senki sem jött mögöttem, mert az sok kellemetlenséget okozott volna. Körül futtatom a szemem a termen, hát itt aztán tényleg van minden amit csak akarhat az ember.
Elmosolyodom és beljebb sétálok, egyelőre még nem tudom mivel kezdjek. Sok olyan lehetőség van amit ismerek, de nem egy érdekes újdonsággal is szembe kerülök.
Néhány percnyi séta után a szokásos edzéstervem mellett döntök, megkeresem a futópadokat és beállítok magamnak egy jónak tűnő programot, aztán elkezdek futni. Pillanatok alatt elkalandozok, hiába a sok ismeretlen arc körülöttem, egyik sem tud érdekelni. Ahogy mindig most is szinte azonnal elveszek a gondolataim között, sok minden körül forognak mostanában a gondolataim. Egy ideje már itt vagyok, de még így is szinte minden nap ér valami meglepetés. Ez pedig igazán sok gondolkozni valót ad, bár emellett kifejezetten élvezem az itteni színes életet, egész szórakoztató tud lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Belcalis Kassis
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2017. július 22. 19:00 | Link

Melissa Von

Mivel ez meg csak a harmadik napom az iskola falai kozott, nehezemre esik a konyvtarban gubbasztani es bepotolni a tananyagot amirol lemaradtam kesei erkezesem miatt. Ma reggelizes kozben hallottam ket idosebb diakot beszelgetni az eronlet termerol es akkor jutott eszembe, hogy ram ferne mar egy hosszas futas. Hozzam nem melto gyavasaggal nem mertem toluk megkerdezni merre van ez a terem, tehat az elmult fel orat az eronlet terme megtalalasaval toltottem. Edesanyam meg mindig nem kuldte utannam ruhataram legnagyobb reszet igy csak kedvenc sport cipom van nalam, tehat kulteri futas szoba sem johetett. Mikor belepek a terembe elcsodalkozom azon mennyi ember figyel oda fizikai jolletere a kastelyban. En azt hittem ez csak a muglik kozott volt divat, ugy latszik tevedtem.

Egyaltalan nem nezek ki sportolasra keszen. Ugyan mugli technikaval befestett hajam szoros lofarokban van, rajtam van a sport felszerelesem, am ha valaki kozelebbrol megfigyel lathatja hosszu csillogo mukormom, precizen ragasztott muszempillam es muveszien berajzolt tokeletes szemoldokom. Hiusagom mindenhova kiser, ha uszni mennek is igy mennek. Gyonyoruen.  

Magabiztosan allitom be a futogep sebesseget es meredekseget. Korulbelul ot perce futok amikor feladom jovobeli ferjem kereseset - semelyik varazslofiu sem tetszik a teremben. Ennel meg az angol muglik is tobb erdeklodest valtanak ki bennem! Gondolom magamnak, majd hirtelen figyelmes leszek valamire, vagy mondhatnam valakire.

A mellettem ket futogeppel levo leanyzon ugyan az a nadrag van amin rajtam. Ez legtobbszor kicsit idegesitene, mert szeretek egyedien oltozkodni, de miutan vegigmerem a lanyt es megerzesem azt sugallja, talan ki jonnenk egymassal eldontom, hogy nem fogok mergesen nezni ra vagy "veletlenul" raonteni kulacsom tartalmat futas kozben. Ha szerencsem van Melissa jo fej es talan meg az elso Bagolykos baratomra is szert teszek.

Tiz perc futas es a szituacio elemzese utan eszreveszem hogy Melissa megallt a futassal. Gyorsan leallitom a gepem es odasetalok a lanyhoz. Arcom kicsit piros, egy par csepp verejtek is lathato a homolokomon.
- Szia, tetszik a nadragod! - Mondom a lanynak nagy mosollyal az arcomon sajat nadragomra is nezve, majd egy jo nagyot kortyolok a vizembol. - A nevem Belcalis, uj vagyok a kastelyban!
Utoljára módosította:Belcalis Kassis, 2017. július 22. 19:04 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. július 22. 19:55 | Link

Belcalis Kassis

Addig futok amíg kitisztul a fejem, emiatt pedig jó félórán keresztül a futópadon vagyok. De teljesen megéri, vidáman lépek le a padról. Oda sétálok a vizesüvegemhez és iszom néhány kortyot, nem igazán izzadtam meg a futástól, ennyit szinte mindig futok, sincs már rám komoly hatással, ezért is edzek még mellé.
Már éppen indulnék tovább amikor egy ismeretlen hang utánam szól, halvány érdeklődéssel fordulok meg. Nem igaz, hogy edzeni sem lehet nyugodtan...
Amikor meglátom kiszólt hozzám majdnem eltátom a szám, ki a jó Merlin ez a csaj? Tuti eltévedt, így épeszű ember nem jár edzeni... Honnan csöppenhetett ide egy ilyen lány?
Pár pillanatig eltart amíg megemésztem a látványt, aztán újabb pillanatokra van szükségem, hogy vissza tartsam a nevetésem. Végül egy derűs mosolynál sikerül megállapodnom, a megjegyzésre biccentek.
-Szia, köszi.
Többre egyelőre nem futja tőlem, túl nagy az ingeret érzek a nevetésre ahogy követem a tekintetét, hát persze, rajta is ilyen van. Sőt a kedves hangnem alapján nem is azért jött, hogy közölje rajta bizony jobban áll.
A bemutatkozás is ezt a teóriám igazolja, úgy néz ki ismerkedni szeretne a plázacica kinézetű csaj. Elfojtok egy újabb nevetést és válaszolok.
-Melissa vagyok. Melyik házban vagy?
Kevés ilyen "csillogó" ember van a suliban, szóval biztos érdekes beszéd témává válik a közel jövőben. Gyanítom, hogy az eddig engem bombázó csajok ezután neki hagynak majd goromba cetliket. Végül most már ő az új csaj, én igazán értékelném, ha engem megunnának. Az elején idegesített, de most már inkább unom, olyan gyerekes. Nehéz elhinni, hogy nincs jobb dolguk az ilyen embereknek.
Miközben a választ várom végig nézek rajta, hosszú műkörmök, rajzolt szemöldök és vastag smink. Hm...olyan, mint ha egy mugli divatlapból lépet volna ki. Talán még érdekes is lehet ez a beszélgetés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Liliana Hope Krise
INAKTÍV


Kis sárkány | Éretlen Zöld Császkáló
offline
RPG hsz: 59
Összes hsz: 193
Írta: 2017. július 29. 17:33 | Link


felszökős délután ✘ felöltöztem


Hatalmas grimaszokkal az arcomon csavargattam a hajamat, majd tördelni kezdtem az ujjaim, ahogy hallgattam, hogy a nagylány pont úgy beszél, mint az anya szokott. Vigyázzak ezzel, meg azzal, veszélyes lehet amaz is, emez meg legyen elkerülve. Nem értem mi baj lehet belőle, ha a nappaliba gyújtok tábortüzet, meg ha kicsit hagyom Felixet belesétálni. Majd meggyógyul, vagyis varázslók az anyáék eléggé, tuti tudnak erre is egy szót, amit kimondva, meg intve a saját botjukkal, megoldódna a gond. Sok a hiszti, chö.
- Nem is vagyok kislány! Igenis nagylány vagyok, és tudok magamra vigyázni. De majd meglátom - húztam el a számat újra, az orrom meg felhúztam, úgy fordultam el a bokszzsák irányába, amibe menet közbe bele is csaptam, az éppen csak megingott, nincs nagy erőm, de most mérges lettem kicsit. Én csak szórakozni akartam egy kicsit, erre ez. - Közösen? Te ilyen kviddicses vagy?
A szemeim egyből felcsillantak, mert a tiltás ellenére, amit a szüleim eszközöltek, én még mindig nagyon szeretnék a sportnak hódolni már ilyen korán is. Persze a lelkességemre eléggé rányomta hirtelen a bélyeget, hogy kiderült egy prefektussal van dolgom, meg még csak nem is rellonos, akik közt már mozgolódom.
- Lili a nevem, én a rellonosok közé tartozom - jegyeztem meg büszkén, pedig igazából csak egy lopakodó vagyok, amit mondjuk nem is szeretek reklámozni, meg azt se, hogy még lesz pár év, mire elkezdhetem a sulit. Ha fel is tűnik neki, majd kiderül, hogy hogyan is reagál erre.
- Te ilyen idős vagy itt? Mármint végzős vagy hasonló?
Utoljára módosította:Liliana Hope Krise, 2017. augusztus 10. 15:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Széplaki Alíz
INAKTÍV


° Jövendőmondó | Miss Tragikomédia | Blondie °
offline
RPG hsz: 615
Összes hsz: 2341
Írta: 2017. augusztus 2. 20:55 | Link

Lili
Kinézet | délután |


- Igen, tudom, hogy nagylány van már, de tudod másokat is figyelmeztetek kortól függetlenül, ha valami olyat látok, ami veszélyes lehet rájuk nézve - próbáltam menteni a menthetőt a szövegemmel, mert láttam, hogy a lányka épp a dackorszakát éli. Persze ilyen idősen én is nagylánynak éreztem már magam, úgyhogy átéreztem, hogy milyen ez a korszak, azt pedig sose fogom elfelejteni, hogy honnan jöttem.
- Persze, közösen is súlyzózhatunk, ha kedved szottyan hozzá. Időnként szeretek súlyokat emelni, de vannak itt labdák is, azokkal még játszani is lehet - válaszoltam a lánynak, hátha inkább a lasztikra irányul a figyelme a nehéz vasak helyett.
- Örvendek Lili. Klassz házban vagy - mondtam neki kedvesen. Láttam rajta, hogy még kicsi ahhoz, hogy elsős legyen, de inkább tartottam a számat és belementem a játékba. Így még nagylányosabban érezhette magát, engem pedig nem zavart, hogy itt tartózkodott, hiszen senkit sem zavart és semmi rosszat nem követett el. Csak azt nem szerettem volna, ha beteljesedik a jóslatom és megtörténik vele az a szörnyű dolog. De persze azért voltam most itt, hogy ezt megakadályozzam.
- Negyedikes vagyok. Na, és te mi jót fogsz csinálni később, tudod már? - kérdeztem tőle, hiszen ez valóban egy felnőttes téma volt. Kíváncsi voltam, hogy van-e már elképzelése a jövőjét illetően, mert ismeretem olyanokat, akik már egészen kis koruktól fogva tudták, hogy mivel szeretnének foglalatoskodni felnőtt korukban, de persze voltak, akiknek még nem volt róla fogalmuk, úgyhogy mindkét választ természetesnek vettem, csupán érdekelt, hogy melyik csoportba tartozik a lányka. Szándékosan nem azt kérdeztem tőle, hogy hogyan került az iskolába, mert nem szerettem volna zavarba hozni, bár nem biztos, hogy így reagált volna a kérdésemre, de nem tudhattam ezt előre.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 5. 21:15 | Link

Andrej Scotti
Outfit

Van vajon lépcsőzőgép a teremben? Amikor legutóbb ott jártam elfelejtettem megnézi, de azt mondták minden van, szóval lennie kell...
Céltudatos léptekkel szelem át a kastélyt, mióta először elmentem edzeni azóta kedvelem a helyet. Eddig pár alkalommal voltam itt és mindig felfedeztem valami érdekes újdonságot, ami megfelelő változatosságot hozott a sport tevékenységembe. A lépcsőzőgépről is az egyik lánytól hallottam, aki esküszik rá, hogy milyen jó. Ez alapján feltételezem az iskolában is van ilyen gép, ellenkező esetben lesz bennem egy kisebb csalódás. Ahogy a gondolat végére érek belépek a terembe. Rövid nézelődés után elsőre nem találom a kereset eszközt, ezért elindulok körül nézni. Néhány percre megállok a focizóknál, nem értem mi jó van abban, hogy egy labdát kergetnek. Furcsa mugli sport...  
Ezután visszatérek az eredeti célomhoz, legalább a fél termet bejárom mire megtalálom, amit keresek. Majd enyhe bosszúsággal veszem tudomásul nincs belőle szabad. Egy sóhajjal megfordulok, előbb láttam a közelben ugróköteleket, amíg várok azok is jók lesznek. Kiveszek a sok közül egy szép fűzöld nyelűt, keresek egy nagy részt üres pontot és elkezdek ugrálni. Eleinte ráérősen, aztán lassan egyre gyorsabban. Végül beállok egy közepesen gyors tempónál.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 6. 12:20 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrej Scotti
INAKTÍV


palánta
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 273
Írta: 2017. augusztus 5. 21:58 | Link

Melissa Von


A kastély felfedezésének részeként az edzőterembe is ellátogatok. Pontosabban az Erőnlét termébe, ugyanis itt egy csomó helyiségnek adtak valami hangzatos nevet, de főleg a folyosóknak. Kell is, hiszen egy elég nagy intézménnyel van dolgunk. Nem akarok túlságosan lefáradni, csomó dolgom van még a következő napokban, amikhez nem praktikus az izomláz. Az utóbbi időben el is szoktam a rendszeres mozgástól. Itt az ideje azonban visszarázódni. Benn kellemesen hűvös van, így a hőmérséklet sem jelenthet akadályt. Szerintem jó, ha minél előbb kialakítok magamnak egy rutint, amit követhetek, mert ad egy fajta kiegyensúlyozottságot, ami segít legyőzni az iskolával kapcsolatos félelmeimet, plusz hamarabb beilleszkedek.
Jó ez a hely, egész sokan vannak. Végigjárom a felszereléseket, a varázstalanok világában való jártasságomnak köszönhetően ismerősek a különböző gépek, valószínűleg ezeket fogom használni a későbbiekben. A pályákat majd csak akkor, ha már megtaláltam a megfelelő ismerősöket hozzá, ami időbe telik. Aztán van egy üres rész mindenféle gyakorlatoknak. Most is épp ugróköteleznek.
Ez a legutóbbi rész tökéletes a bemelegítéshez. Odaérve elkezdek fej- és vállkörzéseket végezni, ezeket követi a kar és a törzs, így haladva fokozatosan lefelé. Ahogy anno a tanár is belénk nevelte tesiórán. Későbbre a futópályát célzom meg. Közben figyelek arra, hogy még véletlenül se ütközzek össze a közelemben ugráló lánnyal. Az udvariasság kedvéért megszólítom, nehogy tolakodónak gondoljon, elvégre sokan edzenek kizárólag magányosan.
- Szólj, ha menjek arrébb. Nem akarok sokáig zavarni...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 5. 22:24 | Link

Andrej Scotti

Az ugrálástól kellemesen kimelegszem, közben pedig átgondolom, hogy mivel folytassam. Innen rálátok a gépre amit kinéztem magamnak, de nem úgy tűnik, hogy mostanában szabad lesz, szóval keresnem kell valami mást. Esetleg futhatnék, mostanában úgy sem voltam. Az itteni pályát még nem próbáltam ki, most legalább van rá alkalmam.  
Még felmerül néhány ötlet bennem, ám végül mindig ide lyukadok ki. Szeretek futni, bár egyelőre nincs kivel, ami kicsit zavar. Persze általában amúgy is egyedül csinálom, de néha jó lenne, ha lenne társaságom.  
Enyhén megrázom a fejem, értelmetlen ilyen dolgokon agyalni. Tempót váltok, kicsit lassabban folytatom. Közben megjelenik egy srác mellettem, vettek rá egy gyors pillantást, nem tűnik ismerősnek, szóval a figyelmem vissza terelődik az előbbi gondolathoz és észre se veszem vissza állok a kezdeti sebességemre. Ez fel sem tűnik, amíg a fiú hozzám nem szól. Halvány érdeklődéssel, kicsit lassítva fordítom felé a tekintetem.
-Neked is szia. Nem zavarsz és úgy is mindjárt megyek.
Beszéd közben megeresztek egy futó mosolyt, végül is egész udvarias. Ugrok még néhányat, aztán tényleg megállok. Oda sétálok az üvegemhez, kortyolok néhányat. Igazándiból nincs rá szükségem, még meg se izzadtam, de a megszokás erős, mindig iszok, ha befejezek valami edzés elemet. Aztán búcsúzóul intek a srácnak és elindulok a pálya irányába, ahogy látom üres, szóval rá érek ott bemelegíteni.
Utoljára módosította:Melissa Von, 2017. augusztus 5. 22:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrej Scotti
INAKTÍV


palánta
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 273
Írta: 2017. augusztus 5. 22:58 | Link

Melissa Von


Itt legalább nem rúgnak fejbe semmivel, a pályák biztonságos távolságra vannak tőlem. Az egyedüli balesetforrás az lenne, ha néhány oldalsó ugrással túl közel jutva hozzám megcsapna a kötéllel, ami a legrosszabb esetben is csak egy piros csíkot eredményezne a bőrömön. Mindenesetre nem próbálnám ki magamon ezt az élményt.
- Bocs, hogy nem köszöntem... - kapok észbe, és egy kissé még el is pirulok. Attól félek, hogy esetleg zokon vette, és ez legalább olyan, mintha megzavartam volna. Eleve nagyon belemerült a tevékenységébe. Szavaira egy bólintással válaszolok, remélem nem engem akar lekoptatni. Mondjuk az jó jel, hogy mosolyog, akkor mégse utált meg azért, mert idejöttem.
A szemem sarkából figyelem, ahogy abbahagyja az ugrálást és iszik néhány kortyot. Sajnos én nem készültem üveggel, de rögtön kifelé a folyosón van egy ivókút. Ha végzek a tervezett futással, akkor ott ihatok néhány kortyot. Feltéve, ha működik.
A lány elindul a pálya irányába. Vajon mennyire lesz kellemetlen, ha megtudja, hogy én is pontosan ezt terveztem? Konkrétan azt fogja hinni, hogy koslatok utána! De hát ez van, nem fogok megilletődötten új valamit keresni, ha már egyszer elhatároztam a futást, akkor kiállok emellett. És gondoljon csak azt, amit akar.
Körülbelül fél perccel később már el is rajtolok egy kényelmes tempóban. Tényleg nem szeretném, ha már az első kör után szakadna rólam a víz. Futás közben a legjobb bámészkodni a teremben. Amúgy is imádok futni, mert szinte teljesen ki tud kapcsolni. Rengeteg felgyűlt energia és gondolat van bennem az iskolaváltással kapcsolatban, amit jó lesz így levezetni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 5. 23:17 | Link

Andrej Scotti

Jót mosolygok a srác zavarán, egész aranyos ahogy elpirul. Reflexből jegyeztem meg csak neki, de úgy tűnik ő komolyan vette.  
-Semmi.
Ezzel én kb. le is tudtam a beszélgetést, még kicsit folytatom az ugrálást, aztán megállok inni. Ezt követően elindulok a pálya irányába, mivel teljesen üres úgy gondolom itt is tudok nyújtani. Megállok a szélén és bemelegítek, közben meglepetten nézem ahogy a fiú is ide jön. Enyhén megemelkedik a szemöldököm, még sem egyedül leszek? Most már felkelti az érdeklődésem, mozgás közben a szemem sarkából oda-oda pillantok. Majd miután befejezem a melegítést, felmérem a kettőnk közti távolságot. Végül rövid gondolkozás után elindulok, nem feltétlen akarok beszélgetni, de sikerült elérnie, hogy foglalkozzak vele. Szóval egy rövid csevejre társulhatok hozzá...
Mivel ő már új kört kezd mire én elindulok, a szokásosnál gyorsabbá teszem a kezdő tempóm. Így pedig viszonylag hamar beszéd távolságba érek, egy félmosoly kíséretében megszólítom.  
-Ha sokat bámészkodsz pofára fogsz esni.
A mondat végére mellé érkezem. Kíváncsian várom, hogy mit reagál, vajon most is elpirul-e. Bár kitudja elküldhet melegebb éghajlatra is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrej Scotti
INAKTÍV


palánta
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 273
Írta: 2017. augusztus 6. 01:03 | Link

Melissa Von


Nézzenek oda. Ugyan érezhetően furcsállta a helyzetet, azért a végén csak beletörődött, hogy egy ideig egy légtérben mozgunk, úgyhogy a hatékony munka érdekében muszáj lenne elviselnünk egymást, mi több, összedolgoznunk a siker érdekében. Ami jelen esetben egy jó kis futás, amit részemről aztán követhet az itteni gépekkel való ismerkedés is. Nem vagyok kviddicsjátékos, csak a bajnokságokat követem nyomon. Eddig jól megvoltam nélküle, a mugli sportok többségét viszont legalább alkalmi szinten, de volt szerencsém kipróbálni. Úgyhogy  ilyenekben gondolkodhatok. Lehet, hogy ha olyan emberekkel kerülök össze, akkor elkezdek itt komolyabban is sportolni, de bőven jó nekem, ha csak formában tartom magam.
Az első köröm után becsatlakozik hozzám a lány. Hát nem tudom, mennyire jó ötlet futás közben beszélni, állítólag nem valami egészséges. Ez mondjuk órán sose érdekelt, és most se különösebben. Próbálok olyan tempóban futni, hogy nekem is kényelmes legyen, és hogy a társamnak se legyen túl megerőltető követni. Örülök, hogy végre egy kicsit beszédesebb lett, még ha egy kicsit furcsának is találom a stílusát. Valószínűleg csak bizalmatlan az új emberekkel. Biztos megvan rá az oka.
- Tapasztalatból mondod? - kérdezek vissza, arcomon egy széles vigyorral. - Annyi minden van itt, mármint nem csak ebben a teremben, hanem magában a kastélyban is. Szeretek elkalandozni, de eddig még nem volt bajom ebből.
Talán a mozgás hozza ki belőlem, hogy beszédben is felélénkülök. Mondhatni megközelítem az alapértelmezett stílusom. Örülök, hogy már nem vagyok egyedül.
- Amúgy gyakran jársz ide?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 6. 12:19 | Link

Andrej Scotti

Mire válaszol sikerül felvennem a tempóját, bár kicsit lassabban fut, mint ahogy én szoktam, de egyelőre igazodom hozzá. Így legalább könnyebben megszokom a sima terepet, kicsit furcsa a kastélya környéke után, de értem, hogy mért itt futnak inkább. Sokkal biztonságosabb, lehet én is ide járok majd inkább.
Amikor "visszadobja a labdát" elmosolyodom, nem rossz. Úgy tűnik érti a viccet. Félig felé fordítom a fejem, így egy-egy pillantással a pályát is látom, szóval esélytelen az esés.  
-Úgy nézek ki, mint aki abból mondja?
Így belegondolva nem is emlékszem mikor estem el futás közben utoljára. Belém nevelték, hogy figyeljek, ezért, ha elgondolkozom is robotpilótán figyelek a környezetemre. A mikor folytatja, biccentek, tényleg sok érdekes dolog van a kastélyban. Ezzel együtt az alapján, amit mondott arra következtetek, hogy új diák. Bár biztos, ami biztos rá kérdezek.  
-Nem rég érkeztél?
Elsősnek öregnek néz ki szerintem, szóval vagy tévedek vagy másik iskolából jött. Érdekelne melyikből, de egyelőre nem folytatom a kérdezősködést. Helyettem kérdez ő, mosolyogva bólintok.
-Viszonylag igen.
Ahhoz képest, hogy két-három hete fedeztem fel viszonylag gyakran tévedtem erre. Nincs edzés mániám, de szeretek mozogni és ebben a melegben kint nem lehet megmaradni, szóval marad ez a hely.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andrej Scotti
INAKTÍV


palánta
offline
RPG hsz: 117
Összes hsz: 273
Írta: 2017. augusztus 6. 13:53 | Link

Melissa Von


- Nem tudom. Talán - mosolyodom el sejtelmesen. Nagy megkönnyebbülés, hogy újdonsült futótársam mégsem bunkó. Egy kicsit gyorsítok csak az iramon, hiszen továbbra se szeretném, ha nagyon kimerülnék a mai edzésem alkalmával. Ha pedig úgy döntünk, hogy beszélgetünk a futás alatt, akkor azt előnyösebb kisebb sebességnél tenni.
- Ja, még új vagyok. Nem a legjobbkor jöttem át - zárom rövidre a kérdést.
Attól félek, hogy egyszer megkérdezik, melyik suliból kerültem át. Ha egy mestertanonc korabeli fiataltól érdeklődnek, akkor neki kiváló indoka lehet, hogy a Herzbergben csak alapképzés van, így muszáj volt váltania. De az én idekerülésem megannyi kérdést felvet, ami oké, hogy nem annyira érdekes, de ha nem megfelelő fülekbe jut el, akkor hamar kicikizhetnek miatta. Amit értelemszerűen nem akarok. És hiába mondják, hogy ezt az egészet csak én fújom fel, és hogy a kastélyban százszor rosszabb sorsú diákok is vannak, az ember hajlamos a saját problémáit helyzeni a középpontba. Az ő bajaikhoz képest tényleg semmiségről van szó. De nehéz elfogadnom, hogy el kellett mennem onnan, ahol szerettem lenni, és ahova szinte mindenki vágyik.
- És melyik házba jársz?
Valószínűleg nem az Eridonba. Akkor már jó eséllyel láthattam volna a körletünkben. Nyíltan nem tippelnék, mert ha mellélövök, akkor könnyen magamra tudom haragítani, de a ház kérdést jónak vélem feltenni. Merthogy részemről épp elfogyóban vannak azok a kérdések, amiket ilyenkor fel lehet tenni ismerkedés gyanánt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Melissa Von
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 116
Összes hsz: 992
Írta: 2017. augusztus 6. 15:25 | Link

Andrej Scotti

A sejtelmes mosolyra halványan vigyorog megingatom a fejem, egy újabb bohóccal találkoztam. Másra már nem jut időm, mert gyorsít, nekem pedig utol kell érnem. Mellé érve enyhén megemelt szemöldökkel nézek rá. Ezt most mire véljen? Talán nem akar beszélgetni? Akkor csak mondania kellene...
A továbbiakban ezt kizárom, egész jól elcsevegünk. Megerősít abban, hogy új diák. Mivel elég tömören válaszol felkelti az érdeklődésem. Felé fordítom a tekintetem.
-Melyik iskolából jöttél?
Valószínűleg ezt kiakarta hagynia beszélgetésből, de nem igazán érdekel. Ha kíváncsi vagyok valamire, akkor nem érdekel akar-e a másik beszélni róla.
Ezután semlegesebb témára térünk át, az edzőteremhez. Bár ezt elég hamar ki is beszéljük, szóval mondhatni csak egy futószál. A következő kérdésre elmosolyodom.
-Rellonos vagyok. Te?
E kapcsán eszembe jut, hogy elfejetettem bemutatkozni, mivel a futásra figyeltem. Még mindig mosolyogva túl esek rajta.
-Amúgy Melissa vagyok.
Visszafordítom a pálya felé a tekintettem és most én gyorsítok. Így a szokásos tempómba kerülök, ami kifejezetten kellemes az eddigi igazodás után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 5 6 [7] 8 9 ... 16 17 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Keleti szárnyFöldszint