A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=494725#post494725][b]Osztrovszky K. Konstantin - 2015.07.14. 14:40[/b][/url]

Podmaniczky kisasszony
Szerdán, egy zsúfolt, zsibongó piaci reggelen

Úgy tervezte, hogy ma történjék bármi, ő akkor is bemegy dolgozni, akár Fleur-rel, akár nélküle, hacsak pár órára is, de benéz, ellenőrzi az asztalát, vált néhány szót a régen látott kollégákkal, és bentről küldi ki a hivatalos baglyokat. Úgy tervezte, egészen hajnal ötig, mikor is a kislány fordult egy lendületeset az ágyban, és pici kezével arcon csapta legigazabb álmát alvó apját.
Konstantin szemei rémülten pattantak ki, egyenletes horkolása egy utolsó, félbeszakadó dörmögéssel maradt abba, és készen arra, hogy végezzen betörővel, varázslénnyel, rossz álommal, vagy bármi más létezővel-nem létezővel, tágra nyíló szemekkel fordult a mellette lepedőbe csavarodott kislányhoz.
- Mi baj van? Rosszat álmodtál? - kérdezte rekedtes hangján, miközben szemeiből kitörölte a felnőtt fantazmagória utolsó felrémlő pillanatát is. Aztán nyújtózkodni kezdett, de mikor Fleur kimondta a korai keltés velős indokát, mozdulata a levegőben dermedt félbe. - Hogy mit akarsz? Most? Milyen dinnyét? Hány óra van?
Oldalra, az ágy mellett álló éjjeliszekrényre pillantott, hogy az óra világító számlapja elárulja neki: mindenhez túl korán van, még a munkához is, de a gyerekhez meg pláne.

A piac forgatagában jobbnak látja felemelni a kicsit, és karjára ültetve haladni a hangosan kiabáló, erőszakos kofák között. Reggel hat óra van, de a piacon már most alig lehet férni. Idősödő boszorkányok egymást fellökve dúródnak előre, és a feleségüket váró varázslók az út közepén vitatkoznak politikáról, hogy a munkába igyekvő férfi még véletlenül se férhessen oda a gyümölcsöshöz. Fleur a sebtében rosszul megkötött nyakkendőjével játszik, és nagyokat kuncog apja bosszankodásain.
Konstantin fáradt szemeit napszemüveg takarja, mögüle nézelődik görögdinnyék után, amiket egyelőre sehol sem lát. Vállán hátizsák lóg, amiből a kislány plüss unikornisa kandikál ki. Anélkül természetesen egy tapodtat sem mozdulhatnak. Egy lépést sem, sehova.
- Szereted a sárgadinnyét is? Nem? Hát persze, hogy nem - lemondóan, egészen halkan beszél, és az idegeneket ügyesen kerülgetve figyeli az árusokat. Valaki csak árul már görögdinnyét!
Idegesen forgolódik, és nagy sokára, messziről szúr ki egy férfit, akinek portékái között ott virít a kislány úgy áhított vágya. A tömegen át sietősen indul el felé, fejük fölött közben elröppen néhány doxi, mire Fleur felsikkant, majd Konstantin nyakkendőjét rángatva kuncogni kezd.
- Meg...foj...tasz - hápogja a lánykának, s mutatóujjával lazít a túl szorosra húzott anyagon. - Hát vigyázz már jobban apádra!
Széles mosollyal csíp bele a karján üldögélő hasába, majd a telepakolt padhoz érve megkopogtat pár szimpatikusnak tűnő dinnyét.