A szerdai és szombati piacnapon megtelik a boglyas tértől nem messze fekvő, téglalap alakú, füves terület, Bogolyfalva piactere, ahol helyi és átutazóban lévő árusok kínálják legkülönfélébb mágikus portékáikat. A szorosan egymás mellé tolt padok színpompás labirintusba vezetnek, a piacnak ilyenkor önálló utcái és sztrádái nyílnak, ha nem figyelsz, könnyen eltévedhetsz itt. A szerény standok között komoly, többemeletes sátrak is állnak, néha vészesen az út fölé billenve.
Ne lepődj meg, ha doxik röppennek el a fejed fölött, nyomukban az őket seprűvel kergető kofa, vagy, ha gyíkpetét nyomnak a kezedbe, hogy rád sózzák azt. A kaotikus kavalkádban mindent megtalálsz, amit keresel. HA elég ügyes vagy, a szóbeszéd szerint akár egy uncia méregdrága gyurgyalagcsipát is a pult alól.
Ám estére kiürül a piactér. A padok üres csontvázakként sorakoznak a letaposott fűben, a csöndben szemetet hord a szél, bezárnak a piac körül álló üzletek is.
Utóbbiak nemcsak piacnapokon, de a hét többi napján is nyitva állnak. A teret körülöleli többek között a pékség, a közért, a játékbolt, a pálcakészítő műhely és egy fodrászatot és szépségszalont ötvöző csinos kis helyiség. Föléjük a kastélynak beillő dilibolt, a Poénpalota magasodik.
Engedj a friss fánk illatának vagy a palotából kiszűrődő kacagás csalogatásának!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=886392#post886392][b]Szabó Olívia - 2025.02.02. 06:54[/b][/url]

- Nagyon várom, jó lesz együtt dolgozni. - nagyon szeretek sütni, akár a családomról van szó, akár a büféről vagy a piacról, akár privátban. Mindig ugyanolyan szívvel és lélekkel sütöm őket. Minden házi, minden bio, próbálom a legkíméletesebb recepteket megcsinálni. - Óóó, akkor nem is vagy lemaradva, legalábbis az Androvics családdal kapcsolatban. - mivel Edit sem volt itt, a helyi változásokban lehetek én a segítség. Például egy új herceg találásában.
- Nem, nincs. Én szoktam segíteni azoknak, akik el vannak akadva egy-egy táncnál, leginkább lányoknak. Ha meg én akadok el, akkor Marci segít, de nincs állandó partnerem. Kevesebb a fiú. - viszont szeretek segíteni, szóval annyira nem is rossz a dolog. Arra, hogy bevonzza őt nagyon zavarba jövök, az esküvőre meg még inkább, mert már el is képzeltem magam mellette, az arcát, ahogy sétálok felé, és olyan gyönyörű lenne minden, főleg, ha Anna csinálná. Az égőpiros arcomat két tenyerem közé fogom, hogy kicsit lehűtsem. - Jó, ha férjhez megyek, akkor mindenképpen te szervezed az esküvőmet! - ezt viszont meg tudom ígérni neki. És szerencsére felhoz egy másik témát is, ami viszont az én szívügyeimről eltereli a témát egy másik szívügyre, ami nem is hülyeség. Anna és Marci régen olyanok voltak, hogy mindenki azt várta, örökre szóló szerelem lesz, aztán jött Anna férje, és felülírt mindent. De mi van, ha... - Van mind a kettő, egyet vagy kettőt kérsz? Vagy többet? - kérdezem, miközben a happy end - agyrészem el nem kezd agyalni azon, hogy milyen szép lenne, ha Anna és Marci egy pár lennének és, hogyan kellene őket segíteni ebben. - Képzeld, olvastam legutóbb egy cikket, hogy a gyakori hoppanálás egy csomó egészségügyi problémát tud okozni, a vonatozók száma is megnőtt, szóval szerintem nem rossz ötlet, hogy néha Marcinál aludj. Ki tudja, hogy mikor leszek menyasszony, és nem kockáztatnék, hogy egy amatőr csinálja az esküvőmet. - én már eldöntöttem, hogy Anna lesz az, aki megszervezi, szóval ennek így kell majd lennie is.
- Igen, otthon. A konyha nagyon nagy, és amikor látták, hogy mennyire szeretem ezt csinálni, az apukám csinált egy hosszú plusz pultot, hogy legyen helyem a tészták pihentetésére. Majd egyszer gyere el hozzánk, szívesen megmutatom, meg biztos örülnének is neked, hogy újra látnak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=886404#post886404][b]Lénárd Anna - 2025.02.02. 11:51[/b][/url]

- Állandó probléma, de majd segítünk ezen - pozitívan áll a dologhoz és fejben már elkezdte tervezni (úgy hét évvel ezelőtt), milyen úton-módon lehetne több fiút csalogatni a csoportba. Akkor még csak tervben volt a Tulipános. - Marci jó tanár? - érdeklődik őszinte kíváncsisággal. Ahhoz kétség sem fér, hogy a barátja jó táncos és remek ember, a csoport élén viszont még nem volt szerencséje megnézni őt.
- Ne haragudj, nem akartalak zavarba hozni. Remélem nemsokára újra találkoztok és lesz miről mesélned ha találkozunk. - Mások szerelmi életén éli jelenleg ki magát, tekintve, hogy a sajátja nem éppen létezik.
- Kettő-kettőt és csapjunk még hozzá pár pogácsát... - és felsorolja még nagyjából a pult felét, legyen lekvár is, szörp is, ez is, meg az is. A kosara a végére szinte piknikkosárrá változik, Anna pedig egy kis borravalóval is támogatja a lelkes lányok pultját.
- Komolyan? - elkerekedik a szeme, hisz ez az információ eléggé meglepi. Biztos valami új kutatás lehet, ezért van még mindig napi szinten szükség a vonatjáratokra. - Majd megfontolom - és első körben visszaszokik Marci életébe, amibe talán bele sem férne, hogy ottalvós bulikat szervezzen a hoppanálás következményeinek elkerülése érdekében. - Az az esküvő elég fontos lesz, nem dobom fel addig a pacskert - kinyújtja kisujját a lány felé, ezzel megpecsételve ígéretét.
- De jó! A legjobb érzés tudni, hogy az ember számíthat a szüleire. Mindenképpen beugrom valamikor, megtaníthatnál egy-két praktikát. Hátha az életben először sikerül nekem is ennyire könnyű kelt tésztát készítenem - nos igen, még mindig el van ragadtatva Olívia csigájától. - Megyek is most, meglepem Marcit a reggelivel. Akkor az órán találkozunk. Remélem mindjárt besétál a lovagod is - somolyogva pillant körbe, hátha tényleg megjelenik ez a bizonyos Huba. Valószínűleg a nap folyamán még többször eszébe fog jutni Via és a hercege, csak az esküvőt ne kezdje el előre szervezgetni... - Köszönöm lányok, legyen szép naptok!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1898&post=886621#post886621][b]Szabó Olívia - 2025.02.06. 17:10[/b][/url]

- Mondjuk hirdethetetnénk rendezvényeken, most hogy itt vagy, szerintem összejöhet. - Anna nagyon jó szervező volt mindig is, szóval az első gondolatom azt, hogy ha ez össze is jönne, az az ő érdeme lenne, és olyan jó lenne, ha sikerülne! - Fantasztikus! Megértő és segítőkész, és abszolút az a célja, hogy élvezzük a táncot, nem az, hogy jól teljesítsünk. Segít, ha elakadunk, és ha valakinek több idő kell, akkor úgy áll hozzá, hogy egyáltalán nem érezzük azt, hogy a másik le lenne maradva, vagy több figyelmet kapna, vagy bármi ilyesmi. - bennem amúgy sincsenek ilyen gondolatok, de azért más csoportoknál láttam már, hogy mérgelődnek vagy felhorkannak. Nem szép dolog, de mgis megtörténik olykor.
- Rendben. - pakolom össze még mindig vörös fejjel a csomagot, belecsempészve két apró szivecske sütit is. Én mondtam Marcinak, hogy legyen türelmes, amikor ezt kérte ő is tőlem. Neki bejött, és ki tudja, talán nekem is be fog. Elfogadom a kisujjesküt, és kuncogva rázom meg kicsit, aztán nyújtom át a kész csomagot. - A ház ajándéka. Egy örülünk, hogy itt vagy újra köszöntő. - nem szeretnék pénzt elkérni tőle, csak abban reménykedem, hogy ízlik majd nekik minden, amit választott, és, hogy elmosolyodnak majd a szívek láttán.
- Szívesen! Gyere bármikor. És nagyon örülök neked! - remélem, hogy most nem jön semmilyen útba eső herceg, aki elrabolja őt megint, hanem most célirányosan fog menni abba az irányba, amit szerintem titkon mindenki szeretne neki. Körbepillantok én is, de szerencsére ma már úgy néz ki, hogy nyugodt lesz a vérnyomásom, mert nem látom sehol Hubát. Egyszer ezek a hirtelen jött zavarok fognak bajba juttatni.