36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 13 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. december 18. 19:23 | Link

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

Arcomon semmi nem látszik, mikor közli az információt, azonban az agyam azonnal pörögni kezd. Több sebből is vérzik ez az egész, de hát pont én legyek az, aki ítélkezik? Ugyan már. Se időm, se energiám nincs rá, így egy aprócska bólintást kap, hogy felfogtam a szavait, lábamon lévő kezem mutatóujja mozdul felfelé, hogy folytassa. És úgy csiripel, mint tavasszal egy kis madár.
- Világos - szólalok meg végül kisvártatva. - Pontosan tudnom kell hány hetes a magzat - ingatom meg fejemet óvatosan. - Gondolom nem célod elveszteni, így ez fontos, hogy ne sérüljön - úgy gördülnek le a szavak ajkamról, mintha csak az aznapi híreket beszélnénk meg. Természetesen elég lenne annyi a bájitalhoz, hogy az első trimeszter, de nekem nem elég. Félreértés ne essék, nem célom bántani a nőt - most kivételesen - vagy a magzatot, de van a nő kezében egy olyan ember, aki az én szereposztásomban is kulcsfontosságú: Krise.
- Allergiás vagy bármilyen gyógynövényre vagy készítményre? Érzékenység esetleg? Intolerancia? - nyalom meg szemfogamat látatlan, és mintha csak az íztelen idegméreg kerülne nyelvemre, nyelek egy nagyobbat. - Tudom, hogy sok a kérdés, de tudnom kell ezeket - fűzöm hozzá halkan, tekintetem ismét lesütöm, szégyenlős, visszafogott mosoly villan fel ajkaimon, ahogy csak rásandítok, majd ismét vissza magam elé. Az először elhangzó, és csak az ő érdekeit képviselő mondat hatására érezhetően megváltozott a kisugárzása, már-már büszke volt magára. Ezt kell megtartanom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 18. 19:36 | Link

David Jeremy


Hány hetes a magzat... Honnan a halálból tudja? Csak nagyjából képes belőni, hogy... talán két héttel Dominik esküvője előtt? Talán. Ő se biztos benne teljesen.
- Nagyjából hét hetes. - Gondatlan, gyógyítóhoz se ment, meggyőzte magát, hogy a neve miatt több esélye van egy simlis alaktól bármiféle bájitalt venni, mint hogy a gyógyító ne árulja el a családjának, hogy felcsinálták. Ha kicsit alaposabban átgondolta volna, tudná, hogy van az a pénz, amiért egy gyógyító is képes hallgatni, és sokkal biztonságosabb kezek között lenne, mint most, egy nevenincs diáktól mindenféle gyanús löttyöt rendelgetve.
Afelett simulékonyan ellavíroz, hogy el akarja-e veszteni a babát? El akarja? Nem igazán számít önmagában, hogy van-e vagy sem ez a gyerek. Ha ezzel képes Jean-Pault majd magához láncolni, akkor számít. Ha amúgy is vele maradna, akkor nagyon nem, de mivel még semmi életjelet nem kapott a volt tanárától, egyelőre kénytelen megtartani a babát.
- A mentára. Kiütést kapok tőle. - Morogja kelletlenül, miközben lehunyt szemekkel próbálja visszafojtani az újabb ingert. Nem itt kellene összehányjon mindent.
- Milyen gyorsan tudod elkészíteni? - Most már hagyja, hogy a hangja megremegjen egy kissé, némi sürgetés is szorul belé. Az enyhe kifejezés, hogy utálja a terhessége ezen részét. Ő úgy képzelte, hogy átlavíroz rajta, kicsit meghízik, aztán pár hónap és leadja a felesleget, cserébe lesz egy tökéletesen egészséges utódja. Nem számolt az igenis nagyon valós testi tünetekkel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. december 18. 19:56 | Link

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

Nagyjából hét. Ez nekünk tökéletesen elég. Tehát egy két hónapos magzatot hord a szíve alatt a lány, hogy ezen egyetlen mondattal bebizonyosodjon: nem Krise-é a kölyök. Jaj, édesem, mibe keveredtél? Kedves és megértő mosoly villan fel ajkaimon, bólintok egyet, mielőtt a következő, igen fontos kérdésekre térnék. Nem lenne előnyös, ha meghalna, bár... akkor tutira elmúlna a hányás. Végül is, win-win.
- Fogd vissza magad. Bár ez jó volt.
Jó-oké, tudom. De hát, most nem mondhatod, hogy mindenki jobban járna, ha ez a simlis szajha nem lenne az élők sorában. Nézz rá, játssza a határozott és független nőt, miközben tippelget nekem a magzat koráról, így logikus, hogy még egy gyógyítót sem keresett meg. De még azzal is volt esze villogni, hogy ki tudja fizetni, bármennyit mondok neki. Olyan okos.
- Értettem. Nincs menta. Viszont így lehet majd a bájitalnak egy kesernyés utóíze - mindent a mentával ellensúlyozok, erre ez a semmirekellő komolyan pont azt nem tudja elviselni? Ki lehet mégis ekkora balfasz? Ez van, kénytelen leszek megoldani enélkül, ő pedig kénytelen lesz elviselni az utóízt, ami... nos, egész elviselhető.
- Huszonnégy órán belül megvagyok vele - felelem gondolkodás nélkül. Igazából, ha nagyon őszinte akarok lenni, három órán belül meglenne az egész készítmény, főzéssel, az elvárt másfél órás pihenéssel és hűléssel, de nem adhatok meg mindent egyszerre ennek a kis cukorkának. A végén még túlságosan magas lenne az a ló, plusz, hadd szenvedjen még egy kicsit, ha már házasságon kívül felcsinálták.
Utoljára módosította:Elias Napoleon Diaboli, 2021. december 18. 19:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 18. 20:15 | Link

David Jeremy


Nem ártana komolyodnia, meg agyilag érnie egy csöppet, mert így a közeljövőben elég sokan elég sokszor húzhatják majd csőbe, és rohadtul nem az ő hibájuk lesz, hanem a tudatlan, túlféltett Adélé, aki sosem strapálta magát, hogy élelmesebben álljon a világhoz.
- Nem baj, kibírom. - Ah, mekkora áldozat, hát kibírja! Hercegnői nyelvén nem ez lenne az első, kellemetlenebb ízvilág...
Kissé elhúzza a száját a 24 órára, de nem kommentálja külön. Sosem volt penge bájitaltanból, azon tantárgyak közé sorolta, amit muszáj megugrani, de végtelenül unalmas és tök felesleges információkkal próbálja az agyát leterhelni. Nem maradt elég tér a képzeletének és a kreativitásának, valahányszor megpróbálta bemagolni azt a sok baromságot a mérgező növényekről, gyulladáscsökkentőkről... Bár a szerelmi bájital szekció megmozgatta a fantáziáját, de úgy volt vele, hogy akinek beépített love generátora van, annak ilyesmire sincs szüksége.
- Szólj, ha kész és találkozunk az iskolában. - Már készül is felállni, számára teljesen természetes, hogy a fizetség akkor jön, ha van áru is. Meg amúgy is, most már nagy ám a mellény, hogy elindult a folyamat, látszik a tartásán is: sokkal nyugodtabb, sokkal jobban árad belőle az az akaratlan, gusztustalan cukormázas érzés, amitől a férfiak és nők akarva-akaratlan megfordulnak utána az utcán, akár van az oldalukon társ, akár nem. Az a csöpögős érzés, amitől később, mikor senki nem lát, magadhoz nyúlsz és a szemeid elé képzeled a ringatózó csípőjét, a meglebbenő haját, a bájos mosolyát, az ajkait, ahogy a számodra lehető legobszcénebben duzzad vörösre, miután...
Ha ezt egy telivér véla művelné, valószínűleg már tömegerőszakot idézett volna elő, de egy negyedvélával még talán kibírható a helyzet. Vannak nála sokkal rosszabb félvélák is az iskola területén, neki csak minimális kontroll problémái vannak az erejével jelenleg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Elias Napoleon Diaboli
Mestertanonc Rellon (H), Animágus, Harmadikos mestertanonc


Diablo × Kisördög
offline
RPG hsz: 280
Összes hsz: 303
Írta: 2021. december 18. 20:37 | Link

× poor, poor little girl ×
---MACHAY ADÉL---
× with all my love × love isn't always fair ×

Olyan vagyok, mint egy névtelen hős, aki éppen igazságot oszt a csúnya nőnek, aki a férje akaratán kívül cselekedett. Jaj, nem. Dehogyis. Nincs erről szó, mindössze szeretem, ha olyan információk vannak a birtokomban, amiket felhasználhatok a jövőben, és bármennyire meglepő, de még örömmel is tenném, ha ilyen önelégült mihaszna ellen tehetem, mint aki előttem ül jelenleg. Csüngök minden szaván. Ennek köszönhetően kékjeim csillannak fel elismerően, hogy igenis kibírja majd az ízt. Ez ad bátorságot arra, hogy véletlenül sokkal kesernyésebbé tegyem neki. Talán. Mélyebbet sóhajtok, már-már fáradtan, mert ez sokkal nagyobb gondolkodást igényel, mint azt elsőre gondoltam volna.
- Remélem is. Kár lenne, ha a cuki pofid eltorzulna - kivéve akkor, ha alattam teszi. Emelem fel kezemet, a támlára támasztom könyökömet, tenyerembe arcomat, ahogy elbűvölő mosolyt küldök neki. Ezek után vajon érezhetem feljogosítva magam, hogy megejtsek egy beszélgetést szépfiúval? Hatalmas a kísértés, és nem tudom, mégis mit hisz, de a diszkréció is igen tág fogalom: éppenséggel nem kötöttük ki, kivel szemben kell diszkréten kezelnem az információt. A jegyesének csak-csak köze van hozzá, nemde? Nehéz döntés.
- Keresni foglak - szólok még felfelé nézve rá, ahogy feláll. Szívem hatalmasat dobban, miközben megfeszül, a melegség ott van, mégis mintha valami hideg követné közvetlenül. Nem tudok elpillantani róla, de közben taszít az egész lénye, mégis egyetlen szavába kerülne, hogy mindent megtegyek érte. Kurva életbe, nem véletlen kerülöm el a Rellon jelenlegi házvezető-helyettesét is, meg azt a szőke faszfejet, aki nem is diák, mégis úgy mászkál fel s alá a kastélyban, mintha minimum az övé lenne. Miért minden véla a Rellonba kerül?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

“How can people believe
you are nice

When you are actually satan.”
Waritz Dania
INAKTÍV


old money
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 18
Írta: 2022. augusztus 5. 10:13 | Link

Zsoldos
khm, vagy inkább Szolga


Habár a Bagolykő és környéke néha ritka elitista helynek tűnik az itt megforduló ógazdag, csillogó vérű máguspalántái miatt, a magyar aranyvérű közösség közel sem olyan hatalmas, mint amilyennek első látásra saccolná az ember. Ebből, a némelyeknek fájdalmas tényből kifolyólag pedig akarva akaratlanul, kénytelen vagy megismerni felső kategória apraja nagyját, ilyen-olyan rendezvények keretein belül.
Szeretném, ha elmondhatnám magamról, hogy nem szoktam ítélkezni. Szeretném, ha azt is elmondhatnám, hogy az emberek arcát látva nem képzelek el egy személyiséget hozzájuk, ami alapján majd eldöntöm, hogyan is viszonyuljak az adott személyhez.
De sajnos egyiket sem mondhatom el.
Csak a mai ebédemhez szerettem volna hozzávalókat beszerezni. Nem mintha büdös lenne nekem az iskola kosztja, de egyszerűen utálok mások között enni, folyamatosan az az érzés kerülget, hogy MINDENKI azt bámulja, én hogy táplálkozom.
Valamint nem vagyok száz százalék biztos abban sem, hogy mennyire egészséges alig pár ezer diák számára ugyanazt a pár ennivalót elkészíteni. Meg amúgy is szeretem magamnak megcsinálni az ilyeneket, eltölteni vele az időt, megkóstolni, közben zenét hallgatni, és ideális esetben bugyiban meg oversized trikóban lengeni a konyhában - tiszta művészet.  
Szóval teljesen ártatlan célokkal mozdultam ki.
Hadd mondjam el, még véletlenül sem számítottam arra, hogy majd egy tömött piactéren ismerős arcokkal fogok találkozni.
Hogy mi a véleményem Zsoldos Alexről azon minimális két szó alapján, amit egész életünkben váltottunk egymással? Ha mi ketten lennénk az utolsó emberek a Földön (nem csak mágusok, az utolsó két létező, élő ember az EGÉSZ bolygón), és nekem ezer p*nám lenne, akkor inkább vízbe fojtanám magam. Ez a véleményem.
- Fuck no - egy teljesen természetes (NOT), és cseppet sem elhamarkodott (NOT) mozdulattal fordulok a richtig ellenkező irányba, ahonnan meg is csap a felsorakoztatott döglött halak bűze. Zseniális.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

That's not true, I can express feelings
Nothing on the outside, nothing on the inside
Zsoldos Alexander Noé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 2
Összes hsz: 3
Írta: 2022. augusztus 15. 10:13 | Link

Dania

Az a jó az ilyen kis városnak csúfolt falvakban, hogy az ember mindenhol valami szaftos dologba futhat. Nem arról van szó, hogy Budanekeresden ne lehetne minden második sarkon összefutni egy régi ismerőssel, inkább csak kisebb az esélye, mint itt Bogolyfalván.
Virágra várakozva pillant órájára, igaz kissé türelmetlenül, hiszen dolga akadna. Ahelyett, hogy a minisztériumban szaglászna, esetleg izgalmas ügyeket göngyölítene fel, a piactér közepén, néhány unalmas karalábé és padlizsán társaságában vizslatja a hömpölygő tömeget. Így történhet meg, hogy könnyedén szúrja ki testvérének egy jó barátját, aki annak ellenére sem menekülhet, hogy láthatóan szeretne. Noé arcára egy zsivány, szinte már önelégült mosoly ível, ahogy beolvad a tömegbe. Ha Dania nézelődni kezdene, merre meneküljön, láthatná, hogy a férfi eltűnt, azonban megfordulva szó szerint beleütközik.
- Ha nem ismernélek, azt kellene feltételeznem, hogy kerülsz - ütnivaló egy személyiség, az egyszer biztos, ám tagadhatatlan sármja nem egy, de még csak nem is két fehérneműbe juttatta be viszonylagos könnyedséggel. Természetesen húgának barátnője tabu, no meg kissé fiatalka is. Sohasem kedvelte a flegma lányokat, ami valahol ironikus, hiszen ő maga nem szűkölködik e rémes tulajdonságban - úgy is mondhatnánk, bagoly mondja verébnek, hogy kakukk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Waritz Dania
INAKTÍV


old money
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 18
Írta: 2022. augusztus 18. 08:28 | Link

Zsoldos
khm, vagy inkább Szolga

Egyszerűen soha nem értettem, hogy lehet két testvér ennyire különböző. Persze, attól még, hogy testvérek, nem kell egymás koppintásai legyenek, meg mindkettő teljesen különálló tudattal rendelkezik. Átfogalmazom a gondoltom. Soha nem értettem, a szüleik hogyan csinálhattak két ennyire különböző gyermeket.
Minden családnak megvan a maga fekete pontja.
Auch. A kelleténél hangosabban szusszantok, ahogy hátrébb lépek az ütközésből. A sminkek istene áldja meg Diort, amiért az alapozója nem ragad rá Zsoldos ruhájára, miután én magam felkenődtem rá, és amiért nem látszik alatta az elpirosodó bőröm. Már csak ez hiányzott.
Ugyan arcomra kiül egy hasonlón édes mosoly, az arcára függesztett szemeimmel nem tudok hazudni, így azok egy valamivel hidegebb árnyalatot kölcsönöznek az összképhez.
- Téged? Soha.
Még jó, hogy nyitott térben vagyunk, így nincs sehol egy plafon, ami rám zuhanhatna egy ekkora hazugság után.
- Mi járatban itt? - persze, hogy nem engedne el ilyen könnyen. Vagy igazodok a helyzethez, és akár úgy jövök ki belőle, mint egy nyertes, vagy visszavonulok. De én nem vagyok vesztes.
- Ki a szerencsés nyertes? - tekintetem a virágokra vándorol, majd vissza az arcára. A szüleim úgy neveltek, hogy ha valakihez beszélek, akkor nézzek a szemébe, de ha ez teljesíthetetlen, akkor valahova nagyon közel a szemeihez. Kívülről ugyanaz a hatás.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

That's not true, I can express feelings
Nothing on the outside, nothing on the inside
Zsoldos Alexander Noé
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 2
Összes hsz: 3
Írta: 2022. augusztus 18. 17:42 | Link

Dania

Újságírói szimata van a hazugsághoz. Nem tehet róla, egyszerűen csak érzi, ha nem örülnek neki, bár ez többek között abból is fakad, hogy neki sokszor nem örülnek. Másfelé villanó tekintet, kelletlen válaszadás, muszáj beszélgetés. Fogalma sincs, mit tett, hogy ezt érdemli a mélyen tisztelt és nagyra becsült nőktől, mikor neki igazán elragadó, szinte már behízelgő mosolya és tagadhatatlan sármja van. Tán a túlzott magabiztossága tenné? Ki tudja...
- Még szerencse, már féltem, hogy összetöröd a szívem szégyenszemre - mintha csak letörölné az izzadtságot a homlokáról emeli meg karját és még ki is fújja a levegőt. A szimpátia, vagy inkább antipátia feltehetőleg kölcsönös. Semmi baja Daniaval, de ha nem kívánatosként bánnak vele, hajlamos idegőrlő és agyérgörcsokozó üzemmódba kapcsolni. Ja és persze tenyérbemászóba, az a specialitása.
- Hát tudod, a szokásos, főzök a tökéletes húgomnak, mert igazi konyhatündér vagyok. Alapanyagok nélkül viszont nem megy - jellegzetes szemforgatása, széttárt karjai árulkodnak arról, hogy most is, mint mindig, csak a bolondját járatja a másikkal. - Egyébként Virágra várok, aki szokás szerint késik - megvonja vállát, majd szemérmetlenül méri végig Daniat, nem is érzi úgy, hogy vissza kellene fognia magát. Ez valahol hiba, hiszen ő és testvére rendkívül jóban vannak, ergo nem szerencsés húzogatnia a cica bajszát, mégis, tegyük a szívünkre a kezünket. Érdekelte ez őt valaha is?
- Na és te? Csak nem a lovagodra vársz a fehér paripáján?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Waritz Dania
INAKTÍV


old money
offline
RPG hsz: 11
Összes hsz: 18
Írta: 2022. augusztus 23. 16:37 | Link

Zsoldos
khm, vagy inkább Szolga

Kedves édesanyám szerint túl magas elvárásaim vannak a férfiakkal szemben, amiket lehetetlen teljesíteni egy ember számára, és ha így folytatom, soha nem fogok magamnak találni senkit. Nem értem, miért mondja ezt. Nem arról van szó, hogy gyémánt ékszereket akarok, meg minden hétvégén kiruccanást Balira. Inkább a jellem béli problémákra utalhatott.
Én magam is nehezen kezelhető eset vagyok.
Az elképzeléseim még nehezebbek.
- Én? Soha - teljesen ártatlanul rázom meg a fejem, mintha nem is érteném, mégis honnan veszi. Én nem törném össze senki szívét - szándékosan. Teljesen más történet, hogy - szintén egyesek véleménye -, hogy hiper independent vagyok, és amint túl közel kerül hozzám valaki, valami féle kapcsoló bekattan a fejemben, és minden áron újra egyedül kell lennem ahhoz, hogy megőrizzem a első békém.
Meg aztán itt van az úriember, aki nulláról indulva toporzékol a fejem tetején, mint valami pokolból előszabadult Sátán manója.
- Inkább olyan embernek tűnsz, akinek főznek - és nem fordítva. Persze, a család az más, a család az szent, és biztos vagyok benne, hogy Virág számára egy tűrhetőbb variációját varázsolja elő. Azt, hogy mást, túlzás lenne mondani. Szerintem az embereknek nincs más arcuk.
- Akkor Merlini szerencse, hogy pont engem találtál itt - mutatóujjam a mellkasába fúrom, pont annyira erősen és hosszan, mintha hátrébb akarnám tolni, de valljuk be, ennyi ahhoz kevés lenne.
- Nincs lovagom, és nincs fehér paripa sem - vállat vonok. Kiigazítok egy tincset az arcomból, mielőtt újra rá néznék. - Ellentétben veled, én ma tényleg főzni szeretnék. Valakinek tényleg meg kell etetnie a húgod - persze ez teljesen instabil alapokon álló csipkelődés, eszik ő magától is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

That's not true, I can express feelings
Nothing on the outside, nothing on the inside
Szávay Edmund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 260
Írta: 2022. szeptember 7. 00:36 | Link

Audrey
hoppá ; félig még munkaidőben ; valahogy így
______________________________________


A szívességeknek ára van. Ezt mindenki nagyon jól tudja, még akkor is, ha pitiáner dolgokról van szó. Ilyenkor jönnek az apróságok, egy-egy adag étel, kínos fotó, randi, akármi, aminek nagy pénzbeli értéke nincs, azonban szellemi annál jobban. Nem mondom, hogy nem fordult már elő velem ilyen, sőt, túl sokszor kértem néha szívességet, eddig azonban sosem kellett törlesztenem. Ezidáig. Mivel nekem laza napom van, vagyis lenne, megtaláltak. Miközben kényelmesen ültem az asztalom mögött és éppen az újságból olvastam ki a betűket, a kollegina már az asztalomon is ült. Reméltem, hogy végre az életben pornófilmes jelenetben lesz részem, azonban abból csak a szopás vetült ki a való életre. A mai napra titkárnő lettem. Vagy ez, vagy vigyázhatok a gyerekére.
Így adtam le a papírjait az Előkészítőben, vásároltam be, majd mentem el a postára felvenni egy csomagot, amit valamiért egy bagollyal se voltak hajlandó kiküldeni. Állítólag nehéz vagy törékeny, esetleg mind a kettő, nem tudom, annyi biztos, hogy a következő megállóm oda szólt. Még a talároshoz kellene bemennem - kezdem nem érteni a világot, hogy ha már mágia, minek ennyi séta -, és ebédszünetig kész. Azonban összefutottam egy régi, jó cimborával és beültünk egy kávéra. Sört akartam, de a munkaidő... nos, mindegy. Kellemes beszélgetésünk végeztével sikerült mindenkivel összefutni és rájönni, ebben a tetves világban csak én dolgozom, senki más. Annyira katyvasz lett a végére, hogy inkább dolgoznék, mintsem járkálnék. A vádlim tiltakozik a lépés ellen, majd aztán állok meg egy cigire. Ekkor veszem észre, hogy valami nincs rendben. Hol a csomag.
Hol a tetves csomag?!
A kávézóból kihoztam, megálltam, letettem talán, de mire visszarobogok a helyszínekre, sehol nincs. Vagy én öregszem és ez a szenilitás, vagy valaki eltette. Arcomon már gyűlik az ideg okozta morcos pillantás, amint megállok a téren és elkáromkodom magam. Szemem sarkából látok embereket, végül nemes egyszerűen állítok meg egy fiatal nőt, aki bizonyára járt a kávézóban. Vagy nem.
- Ne haragudj. Nem láttál egy ekkora csomagot? Barna papír, bélyeg, cím - mások emberek keresnek, én ezt. Röhögni akarok, de reménykedem, tényleg ő ült mellettem és nem más. Nos, mindegy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Audrey Henderson
INAKTÍV


Mardzs
offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 26
Írta: 2022. szeptember 8. 13:25 | Link

Mr. Szávay,
és persze az utánozhatatlan Mardzs

Habár ahhoz kétség sem férhet, hogy különleges kapcsolatot ápol a divattal, és az átlagtól egészen eltérő szemmel néz a ruhákra - legyen szó nőknek vagy férfiaknak készült darabokról -, ma reggel, ittléte első szabad délelőttjén semmi kedve nem volt a saját elvárásainak megfelelő párosításokkal bíbelődni. Rá nem jellemző drámai lassúsággal tárta ki szekrényei ajtaját, és noha még meg is emelt egy-két puha felsőt meg néhány szoknyát, végül életuntságában hangosan felnyögve mégis a vállfán lógó egyrészeseihez lépett, és levette az elsőt, amin megakadt a szeme. A fehérneműs fiókhoz már át sem sasszézott, jóvanazúgy, takar ez a pamut mindent, amit kell, és egyébként is csak kávéért tervez leugrani a faluba, mert már egy hete vágja a centit, hogy ma végre itthon lesz, főz egy kis indiait és beköltözik a félkész protéziseihez a kisszobába.
Snitt.
Orcáját óriásira nyúló szájjal, ásítás közben vakargatja meg, miközben baljában gőzölgő kávéval megtorpan a macskaköves utca közepén, és sűrűn pislogva, behajlított mutatóujja segítségével igyekszik kitörölni szeméből azt az álnokmód ott felejtődött csipadarabot.
Aztán, egyszercsak, mikor végre feltűnik neki, hogy amúgy épp beszélnek hozzá, homloka közepéig szaladó szemöldökei alól, némileg megszeppenve néz fel az előtte álló férfira, és az ujjai közt morzsolgatott koszt maradék nőiességébe erősen belekapaszkodva, reményei szerint észrevétlen pöccinti el.
- Öhm - nyögi, és pillantását az ismeretlen alak kezeiről annak tekintetére emeli. Szemöldökeit összeráncolja, ahogy a férfi problémájáról áldásosan megfeledkezve, saját magára tereli a témát. - Az az egyetlen baj, hogy jelenleg a világomról sem tudok - mondja berekedt hangon, majd forró kávéjából kortyolva egy életmentőt, kómásan hozzáfűzi, csak hogy a férfi tényleg valódi képet nyerjen ma délelőtti hangulatáról: - reggel még bugyit választani se volt erőm, szóval képzelheted. Milyen csomagról van szó? Mintha rendesen kínban lennél.
Utoljára módosította:Audrey Henderson, 2022. szeptember 8. 13:32 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szávay Edmund
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 114
Összes hsz: 260
Írta: 2022. szeptember 25. 20:29 | Link

Audrey
hoppá ; félig még munkaidőben ; valahogy így
______________________________________


Nem tudom mennyire vagyok szarban vagy sem, hogy ha az a csomag eltűnt, mennyit ér vagy éppen csak egy rendelt ruha valamelyik szutykos boltból. Az a lényeg, hogy szét vagyok esve fejben, még mindig és ezt nem csipázom. Régen helyre kellett volna jönnöm és nem, nem sikerült. Fogalmam sincs, hogy azért, mert fontos és ragaszkodom kellene vagy éppen nem az és menekülni. Nem tudom. Jelenleg a legnagyobb gond az a retkes csomag.
Rá kell azonban döbbennem, hogy másnak sem rózsásabb a napja és az élete. Az, akihez beszélek, talán nincs is ezen a bolygón, vagy kifogtam egy halláskárosultat. Már-már bennem van az a tipikus   mentalitás, hogy azonnal hangosabban, ordítva kezdek beszélni, de visszanyelem. Nem szabad. Türelmes vagyok és várok, csak kettőt köhintek, hogy hátha meghallja és észleli a jelenlétem vagy feladom a francba és állok tovább. Vannak itt még páran és igazából nem is értem, miért kérdezek bárkit bármiről. Az emberek nagy része annyira sem törődik a másikkal, hogy ránézzen ha elesik.
- Öhm – ismétlem, amikor végre életjelet látok tőle. Ez sem sok, bár ahogy az arcát nézem, rájövök, valóban nem ő lesz az emberem. Legyintenék szinte, hogy akkor viszlát, de folytatja. Illedelmes vagyok félig, így végig is hallgatom a másikat. Vagyis tanulok ilyesmit, a türelem mostanság fura.
- Ahh, remek – csattanok fel, de ez inkább magamnak szól, mintsem neki. Ez a szerencsém, az életem, minden, ami jellemezhet. Az ég szakadjon rám, komolyan.
- Semmi gáz, én se tudok már semmit – szusszanok, hogy ne higgye azt, a kora reggeli kávé mellé még le is cseszem. Nem tudok azonban nem felröhögni azon, mennyire közvetlen. - Akkor ezek szerint alul semmi? Talán mégis szerencsém van – ejtem le a tekintetem, mintha átlátnék a szöveten és pontosan látnám, hogy odalent nincs semmi. Az arcára mászik vissza a figyelmem és sóhajtok.
- Tudod vannak szívességek, amikért cserébe dolgokat kérnek. Soha, soha ne menj bele és menekülj. Kínba vagyok, mert én épp szopom az egyik ilyet, elhagytam a csomagot és csak remélem, hogy egy pár cipő volt benne és nem államtitkok. Semmi különös. Ébredezz, én meg megyek idegösszeomlást kapni – legszívesebben beleinnék abba a kávéba, de inkább egyet lépek oldalra, hogy ha akar, mehet, de én most rágyújtok. A mai napot temetem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2022. november 3. 20:26 | Link

Marcell
zene
arc


Objektivitás. Egy valamire való riporter elsődleges ismérve. Kívülállónak maradni, minden elfogultságot mellőzve kezelni a kapott információkat, s azokból következtetéskén papírra vetni a puszta tényeket. Hősnőnk mindig is büszke volt sajátjára, azonban önmagával kapcsolatban már egészen más volt a helyzet. Reggelente a tükörben egy igazi harcost, egy mindent túlélő nőt látott, aki erős, ravasz, kitartó és bátor. Nagyobbat nem is tévedhetett volna. Ereje dölyfösség, kitartása folytonos menekülés, míg bátorsága félelmének kivetülése volt. Minderre az utóbbi hetek eseményei világítottak rá a maguk lelkileg és testileg egyként fájdalmas módján. Kezdődött azzal, hogy Marcell ismeretségük óta először úgy támadt vissza, hogy porba sújtotta Elektra összes rávetett vádját. Ellene fordította saját hibáit, melyre nem volt felkészülve. Miután a férfi elviharzott egy pillanatig csak állt némán, akárha az idő is megtorpant volna vele, majd akkorát ordított, hogy beleremegett a ház és földhözvágta mindkettejük bögréjét. A szilánkokká tört csészék közt véül térdre rogyott és csak zokogott. - Miért képes csak Ő kihozni belőlem azt a "kontrolmániás sárkányt"? Miért nem tudok megbocsátani Neki? - kérdezte elkeseredett dühvel. Abban a néhány percben szíve mélyéből gyűlölte érte Marcellt, amiért szembesítette jellemhibáival, melyeknek tényével kapcsolatban mindig is tévesen gondolkozott. - A rohadt életbe! Igaza van! Átkozott legyen a nap, amikor elkezdtem félreismerni magam! - szentségelt tovább fejben. Azután könnyeitől alig látva, remegő kezekkel összeszedte a porcelándarabokat, jól megvagdalva magát velük, hogy pálcája néhány mozdulattával összerakja őket. Felszámolta tehát a káoszt kívül, de lelke mélyén minden zavaros maradt. Ezután jött Mark erőszakos cselekedete, melynek nyoma valamiért nem csak a csuklóiról, de gondolataiból sem tűnik tova. Tudattalanja minduntalan visszacitálja, s vetíti elé, akár egy beakadt moziszalagon futó filmet. Annak a szörnyű éjszakának az emléke újra és újra megmérgezi álmait. Akárha valamiféle kígyómarás volna, ami lassan hatva végül majd megöli. Nincs nyugovása azóta. Éjszakánként felriad és hol Marcell, hol Mark hangját és szavait hallja. Képtelen pihenni, s ennek következményeit már érzi. Tenni igyekszik ellene. Ezért jött ma el a Piacra, melynek egyik eldugott kis zugában árulnak egy kevéssé közismert keveréket, amit "Álomhozó"-ként aposzrofálnak. Elizabetnek megvan a maga gondja, Rudolfhoz elvből nem fordulna, mégha viszonyuk egy elfogadható és tanult, felnőtt emberekhez méltó szintre is lépett. Azonban az idő sürgeti. Az újabb összeomlás árnyéka úgy lebeg felette, akár Damoklész kardja. El kell kerülnie, bármi áron. Imolának szüksége van rá és ezt többé nem felejtheti. Ennek fényében nem volt más választása. Maga kutatta fel a lehetséges gyógyírt és most eljött, hogy beszerezze. Arca fakó, szép ívű ajka cserepes, csuklóin zöldes színűek már a nyomok, de még mindig látszanak. Tisztán, élesen. Kifejező szemei alig csillannak. Alattuk sötét foltok éktelenkednek. Mindezek a fáradtság és a legyengülés egyértelmű jelei. Pedig szüksége van az erejére. Ott a lánya, a tanítás és az animágia. Ezek miatt kell újra talpraállnia.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. november 7. 09:42 | Link

Elektra
× GIF × egy ködös, őszi reggelen ×

A kimerültség egyik ember szervezetére sincsen jó hatással. Így – természetesen – én magam sem vagyok kivétel ez alól. Sután és erőtlenül emelem hosszú lábaimat egymás elé, miközben fejemet lehajtom, fakószínű kezeim pedig nadrágzsebemben pihennek. Nem vagyok túl szép látvány, ezért inkább csak fejem búbját mutatom a nagyérdeműnek. Az, hogy mostanság nem sikerült jól aludni, nemigen foglalja magába az igazságot. Ja, mégis; nem sikerült aludni. Van, hogy éjszaka fent vagyok, és próbálom kitalálni, hogy merre menjek, mit tanuljak, mit tanítsak, miben lehetek jó. A sörözésben verhetetlen vagyok, azonban megélni nem fogok belőle, az már egyszer biztos. Nem, nem lettem újra a lecsúszott alkoholista kategória, de azért esténként le-lecsúszik egy-két-három üveggel. Hátha megszületik az elképzelés a jövőmmel kapcsolatban. Olvastam egy mugli tanulmányt, amiben azt írták, hogy érdemes egy bizonyos véralkohol-szintet tartani, hogyha elveszítjük kissé a kreativitásunkat. Noha itt is nagyon figyelni kell arra, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára, ami eddig nálam kifejezetten eredményesnek mondható. Nem vagyok teljesen összetörve, de nem érzem jól magam a bőrömben. Bizonyára hozzátesz az is, hogy végre elértem arra a pontra, amikor őszintén tudtam Elektra szavaira és tetteire reagálni. Nem teljesen emlékszem az agyamat elöntő méregtől, hogy pontosan hogyan fejeztem ki magam. Néhány napig csak ezen kattogott az agyam, hogy vajon mennyire voltam bunkó és mennyire tapostam a nő lelkébe, de amikor az ő szavait újra pörgettem koponyámban, akkor valahogy ismét elöntött a düh és már nem érdekelt. Kígyót-békát kiabáltunk egymásra, ami – véleményem szerint – teljesen helytálló volt. Itt volt az ideje egy ilyennek, mert az sem mehet az idők végezetéig, hogy mindent lenyelek azért, hogy ő ne sérüljön. Valamilyen irányba biztosan épülni fogunk mindketten ebből a veszekedésből.
Észre sem veszem, hogy egy lágy dallamot kezdek dudorászni, és már-már totálisan elveszek gondolataimban, amikor megérzem mellkasomon valaki vállát. Szépen belesétáltam az illetőbe; összeszedetlen kapom fel fejem.
Elnézést! Nem akar – pillantom meg a nőt, mire hangosan kifújom a levegőt, majd már mélyebb tónuson fejezem be mondatomat. – Nem, nem akartam.
Utoljára módosította:Hegedüsh Marcell, 2022. november 8. 09:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2022. november 7. 11:36 | Link

Marcell


Erős a váll, mely váratlanul beléütközik, s a lökés nyomán földre hull kopott, öreg, bőr válltáskája. Figyelmetlenül és lassan gyűrte mindeddig bakancsa alá a métereket, ám most azonnal megtorpan. Feje kótyagosságában először csak egy elodázó morgást hallat, ám amikor felismeri a férfi jellegzetes hangját, riadtan emeli rá sötét, karikákkal ölelt szemeit. - Én sem... - mondja erőtlenül, s már húzódna is távolabb, hogy útjára engedje Marcellt. Nem tudja mit mondhatna még, ami nem hangzott el legutolsó találkozásuk során. Inkább lehajol, hogy felvegye táskáját és összeszedje a belőle kihullott holmikat. Egyáltalán nem foglalkozik a férfi jelenlétével. Előre hajol és kiújtózik okmánytartójáért, s kabátja ujja a mozdulat hatására felcsúszik, látni engedve a csuklóján éktelenkedő zöldes foltsávot. Folytatja a szedelődzködést így a másik kezén is feltűnik ugyanazon zúzódás tükörképének nyoma. Egész lényéből megtört lassúság sugárzik. Tovatűnt belőle az energia. Nehézkesen emelkedik fel és szorítja magához holmiját, hogy induljon célja, az eldugott, mondhatni félvilági kis stand felé. Kell az az altató főzet. Egyre jobban. Azonban mellőle a férfi még nem távozott. Meglepettség vet halvány visszfényt fakó-fáradt lélektükreiben. - Segíthetek neked valamiben? - érdeklődik üresen kongó, csüggedt, talán kissé személytelen hangon. Mire vár még? Miért nem ment tovább? Mi tartja itt mindazután, ami legutóbb történt? - kérdezi belső hangján elkeseredetten és értetlenül csóválná meg fejét, ha nem lenne hozzá túl fásult. Moccanatlan áll Marcellal szemben és valahol mélyen, legbelül egyszerre gyűlöli, szereti és átkozza a Sorsot, amiért minduntalan útjába vezéreli egykor volt kedvesét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. november 7. 11:56 | Link

Elektra
× GIF × egy ködös, őszi reggelen ×

Bágyadt bambasággal meredek az először meglepett tekintetbe, majd lomhán nézek a köveken puffanó táskára. Egy begyógyszerezett pszichiátriai gondozott látszatát kelthetem, ahogyan a lehető legnagyobb nyugalommal nézem végig, ahogyan Elektra lassított felvételben lehajol a retikülért, és összeszedi a kihullott tartalmat. Fejemet kissé oldalra döntöm, fekete szemeim homályosan követik minden egyes mozdulatát. Ajkam elgondolkodón biggyesztem, és erős érzelemhullámaimnak köszönhetően könnyek gyűlnek akaratlan lélektükreimben. De szörnyen nézünk ki, Merlinre! Még akkor is jobban festettünk, amikor szeszélyes viszonyunk süllyedő csónakján áztunk a szélsőségek jéghideg folyójában. Nagyon lassan kapcsol be a gentleman-mód agyamban, így akkurátusan hajolnék, hogy az utolsó tárgyak felvételében segítsek, de már Elektra végez is, és óvatosan kezd felemelkedni. Mafla arccal indulnak el feketéim a karakteres arcélen, hogy aztán a kabát ujjának vonalát követve mélyet sóhajtsak. Milyen furcsa érzés, hogy nem érinthetem többé, gondolom magamban, majd hirtelen hátra hőköl sípolással teli koponyám. Ez nem én voltam, ugye? Nem, nem. Én direkt nem is mentem a közelébe aznap este, inkább távolról emeltem fel a hangom. De, ha a közelében maradtam volna sem okoztam volna ilyen sérülést. Soha nem bántanám őt. Vagy mégis én voltam? Oké, azt hiszem, hogy kezdem elveszíteni a józan eszem.
Ööö… – kezdem halkan, majd torkomat vagyok kénytelen köszörülni, mire Elektra már nekem is szegezi a kérdést. Fejemet csóválom némán, majd lopva tekintek újfent a nő csuklójára. – Elektra – kezdem halkan, miközben feketéim felszöknek a még meggyötört állapotában is leggyönyörűbb szemekbe. – Ki tette ezt veled?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2022. november 7. 16:43 | Link

Marcell


Először nem is érti a kérdést. Furcsállva néz a férfira, majd kisvártatva felfogja mire érthette. Vívódásnak helye itt nem lehet. Lojális volt és marad ahhoz, akit szeret. Nem fogja elárulni az aurort, annak ellenére, hogy úgy bánt vele, mint a legveszélyesebb ellenségével sem talán. - Egy ügy kapcsán olyan helyre nyúltam, ahová nem lett volna szabad - mondja ki őszintén a mondhatni féligazságot. Szeme sem rebben közben, hiszen mestere annak, hogy eltitkolja az igazságot. Jól ismeri a módját hogyan leplezze el a valót. Tények kellenek, amikre alapozhat. Egy ügy miatt volt a kirendeltségben aznap későeste és olyasmit tett, amit nem kellett volna. Beleszeretett egy olyan férfiba, akinek eltűnt a neje. Elvonta figyelmét, aztán a nő meghalt, így nem hibáztatja Markot, hogy elvesztette maga felett a kontrollt. Immár inkább fél tőle, de elfogadta a ráruházott bűnös szerepét. Újabb sötét színnel gazdagodott élete szélesvászna, miközben elég ideje volt gondolkozni a helyezten. Arra a következtetésre jutott, hogy könnyebb a férfi számára vádolni mást és önmagát, mint szembenézni a Halállal és azzal, hogy a nő egykor elhagyta. Annak is megvolt persze az oka, ezt is tudja. Vajon ő is elmenekült volna fájdalma elől, ha Zoli életben marad és csak a kisfiuk vész oda abban a szörnyű tűzben? Ki tudja. Hősnőnk ezen nem filozofált, hiszen okafogyott maga az alapfeltevés. - Te sem festesz valami fényesen, ami azt illeti - szúr oda egy keresetlen bókot a rá jellemző csípős éllel. - Abból az erőből, amivel meglöktél úgy tűnt, igyekszel valahová... - hagyja függeni maguk közt szavait. Tényleg nem érti mit akar még tőle Marcell. Mindent egymásra borítottak, ami a szívüket nyomta. Nem működne köztük már a barátság sem, ez tisztán látható. Imola csak akkor lesz a gyámleánya, ha Elektra az aprónép tizennyolcadik életéve előtt halálozik el, s akkor már beszélnijük nem kell. Mit akarhat még tőle?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. november 8. 14:53 | Link

Elektra
× GIF × egy ködös, őszi reggelen ×

Látszólag egyikünk sincsen a képességei csúcsán, de az meglep, hogy nem vág azonnal a kérdésre az esze a nőnek. Látom rajta a bágyadt, megfáradt elgondolkodást, mire én éppen megismételném a kérdést, kiegészítve azzal, hogy a nyomokra is mutatok. Azonban nem sokkal később mégis megkapom a választ. Ami nem hazugság ugyan, hiszen lehetséges, hogy egy „ügy” kapcsán szerezte ezeket, noha akkor is valakinek el kellett követnie a szorítást ahhoz, hogy ilyen sebesülés maradjon utána. Attól, hogy még nem mutatom magam mindig a legélesebb késnek a fiókban, nem azt jelenti, hogy agytekervényeim képtelenek az ilyen jellegű puzzle-darabokat összerakni. Elgondolkodón nyalom meg színtelen, kissé kiszáradt ajkaimat. Szeme sem rebben, persze. Hiszen nem hazudik, de mégis elhallgat valamit. Ha egy olyan ügy lenne, akkor talán hozzátette volna, hogy valami félbolond tette ezt vele. Mégsem teszi, ami miatt arra merek következtetni, hogy vagy véd valakit, vagy tényleg úgy érzi, hogy semmi közöm már ahhoz, amit csinál. Nem tudom. Valamiért mégis inkább az előbbi az, ami megmozgatja bennem az Elektrától eltanult gondolkodást, így csakis egy emberre tudok gondolni, aki talán megtehette, és Elektra védené őt. Ki tudja… talán lesz alkalmam óvatosan puhatolózni a témában. Aggódom érte. Persze, hogy aggódom, különben nem esnék gondolkodóba. Azonban azt is látom, hogy minden szava és mozdulata közömbös. Meglehet, hogy nekem is ehhez kell tartanom magam. Nem tudok… nincsen erőm már egy olyan szekér után futni, ami egyszerűen nem akar már engem felvenni.
Ühüm – hümmögök végül érezhető gyanakvással, de nem feszegetem tovább a témát. Nincsen szándékomban megalázni magam azzal, hogy aggodalmamnak és féltésemnek hangot adok, amikor a másik látványosan hallani sem akar rólam. El kell fogadnom a tényt; Elektra nem, hogy nem szeret, hanem teljesen közömbössé is váltam számára, ami még fájdalmasabban hatol szívembe. Még szerencse, hogy a kialvatlanság valamelyest tompít minden érzelmemen. – Tudom – bólintok arra, hogy én sem vagyok egy matyóhímzés ezzel az ábrázattal. Megvonom vállamat. – Ashwagandha bogyót keresek – Európában igaz nem túl ismert az „álombogyó”, azonban meglepően sok dologra lehet bukkanni a bogolyfalvi piacon. Lassan tekintek vissza a nőre, akire a titkolózáson kívül minden rá van írva; a hanglejtése személytelen, tekintete fakó és idegen. Hümmögök még egyet, amolyan „megértettem” jelentést hordozva magában. A helyzet kezd kifejezetten kellemetlen lenni számomra; senki nem szereti érezni, hogy felesleges, így zavartan megköszörülöm torkomat, finoman kikerülöm a nőt, majd még egy pillanatra felé fordulok az elköszönés előtt. A zöldes foltokra mutatok hosszú, kissé remegő ujjaimmal. – A fekete nadálytő és árnika általában segítenek az ilyenen – szorítom egy halvány, kedves mosollyal össze ajkaimat. -  Legyen szép napod! – nem tudom megjátszani, hogy nem érdekel, ám azt látva, hogy ő a háta közepére sem kíván… nem akarok bohócot csinálni magamból. Lassan indulok hát tovább.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rothstein Elektra
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Edictum szerkesztő, Bogolyfalvi lakos


Igazságvadász
offline
RPG hsz: 739
Összes hsz: 1095
Írta: 2022. november 8. 19:45 | Link

Marcell


Zsigereiben érzi, hogy a férfi nem hitte el amit mondott. Mindig is okos volt, s most, hogy egy ideje ismeri hősnőnk csavaros észjárását, már nem olyan könnyű előtte megtartania titkait. Mégis így cselekszik, mert ezt érzi helyesnek. Mark ivott, ráadásul meghalt a felesége. Való igaz, hogy az erőszakos kirohanásra nincs valódi mentség. Mégis Elektra számára, aki maga is elvesztette szeretteit, érthető. Ezért sem árulta el az aurort. Ez csak rájuk tartozik. Ha akar, majd bocsánatot kér, de ha nem, hát ő azt is elfogadja. Közben elhangzik Marcell indoka a sietségre és még ad néhány tippet a foltok kezeléséhez is csak úgy kéretlenül. Hallatszik az elnyomott aggodalom a hangjában, ahogy megremeg bizonyos betűk kiejtésekor. Feszültség alatt van a férfi egész lénye. Erre csak most ébred rá, s már majdnem elsétál mellette volt barátja, amikor utána tud szólni. Fejével követte, így most a hátának intézi szavait. - Téged sem hagy aludni a bűntudat Nagymenő? Nem vagy egyedül ezzel. Igazad volt. Mindenben. Tényleg egy konzrollmániás sárkány vagyok melletted, mert sosem láttalak erősebbnek önmagamnál. Addig a múlt heti napig - indul meg ő is ugyanabba az irányba, de tartja a távolságot - Téged mindig könnyű volt bántani, mert tudtam mivel okozhatom a legnagyobb fájdalmat neked. Kiismertelek, ellened használtam a hibáidat, a túl jó szívedet, amiben talán, ki tudja miért, még mindezek után is helyem van, pedig ezt érdemlem a legkevésbé. Manipulálni csak azt lehet, aki hagyja magát, de te végre szembeszálltál velem. Fájt. Mert csupán az igazság az egyetlen, ami képes mindennél jobban fájni. Azonban ez kellett ahhoz, hogy belássam bennem volt kezdettől fogva a hiba és nem benned - ejti ki puhán, szép ívű ajkain az utolsó mondat szavait. Összébb fogja magán kabátját, majd gyorsít annyit léptein, hogy beérje a férfit - Bocsáss meg nekem, ha tudsz... - susogja akár az őszi szél, mely leveleket sodor az úton, azután elfordulva megindul saját uticélja félé. Tartozott Marcellnek ezzel a vallomással. Ennyi év után bevallhatta neki azt, amire ő is csak nemrég döbbent rá, éppen miatta.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


"...Egy csendes arcnak sokszor hangja és szava van..."

Hegedüsh Marcell
Bogolyfalvi lakos


Tesco-Gazdaságos Johnny Depp || the Son of Anarchy
offline
RPG hsz: 337
Összes hsz: 378
Írta: 2022. november 10. 16:17 | Link

Elektra
× goodbye GIF × ♫♩♬♪ ×

– Így képzelted a végét?
– Nem. Úgy képzeltem el, hogy nem lesz vége.

Lomhán emelem lábaimat, ami nem csupán a bágyadtságnak betudható. Egyszerűen nem akarnak vinni mázsásérzetű lábaim. Nem akartam, hogy ez legyen. El sem tudtam képzelni, hogy milyen, amikor gyönyörű szemei a tüzes szerelem helyett már üresen, személytelenül néznek vissza az enyémekbe. Legbelsőm fekete-fehér billentyűinek basszus szekcióján egyre mélyebb és mélyebb hangok zenésítik meg a bennem kavargó érzelmeket. Fancsali képet vágva bámulok magam elé, eres kézfejemet visszadugom zsebem menedékébe, majd egyszer csak megtorpanni kényszerülök. Néhány lépést tettem, így még bőven hallótávolságban vagyok úgy, hogy Elektrának nem is igazán kell felemelnie a hangját. Nagymenő. Sosem fájt még ennyire a megnevezés. Nem akarom többé hallani. Elektra, nem vagyok a barátod, soha nem is voltam és soha nem is leszek. Mindig szerettelek. Legyek Marcell, legyek Hege. De a Nagymenőt egy életre kitörlöm az életemből. Még mindig háttal állok a nőnek, csupán orcámat fordítom jobb vállam fölé, miközben hallgatom őt. Igazam volt. Ez egy pillanatra talán még kellemesen is bizserget, azonban az, ami ezután jön kettős érzésekből egyre fájdalmasabbá kezd válni. Felléptem ellene akkor. Mert úgy éreztem helyesnek. Most nem érzem így. Nem akarok többet erről beszélni. Aztán egy igencsak durva mondat hagyja el Elektra ajkait „Téged mindig könnyű volt bántani, mert tudtam mivel okozhatom a legnagyobb fájdalmat neked”. Akkurátusan, szinte lassított felvétel-szerűen fordulok szembe vele. Miért akart tudat alatt bántani engem? A gyengédség miatt, amivel fordultam felé? Nem értem, hogy mi történik. Remélem, hogy csak álmodom az egészet, mert ha ezek a szavak valóban elhagyják gyönyörű ajkait, akkor csupán egy rémálom formájában vagyok hajlandó emlékezni rá. Fekete lélektükreim mélységes kiábrándultságot közvetítenek lelkem moziterméből, ám könnyekre már nem futja. Azt mondják az okosak, hogy mindenki céllal érkezik az életedbe, tanítani szeretne neked valamit. Sokat tanultam magamról és arról, hogy az érzelmek elfojtása, a másokba vetett, elvakult hit nem vezet sehová. Csak engem egy kényelmes gumiszoba irányába.
Ekkor lép elém a nő. Meglepetten húzom ki magam, hogy fölé magasodva nézzem őt. Kabátját bájosan húzza össze magán. Látom rajta, hogy a bocsánatkérés után máris útjára indulna, ezért még utoljára finoman arcéle alá fogok, hogy homlokát ajkaim elé emelhessem, ahová utolsó óvó csókom kerül. Megtanultuk a fájdalmas leckét saját bőrünkön. – Ég veled, Elektra! – suttogom még homlokába, majd lassan elhúzódok. Egy erőtlen mosolyt küldök felé, s végig nézem, ahogyan eltűnik a ködben. Egy ideig még ácsorgok, majd mély sóhaj hagy páragőzt a fagyos, őszi levegőben, hogy aztán csüggedt arccal, lehajtott fejjel és szájam belsőjét rágcsálva tűnjek el én is.
Hozzászólásai ebben a témában

Borlai Artúr Máté
INAKTÍV


Kócián
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 66
Írta: 2023. január 29. 16:26 | Link

Návayék Reginája



Hogy különös-e újra itt élnem és dolgoznom? Nagyon is. Hiába volt az USA először egy kulturális sokk, az a durva, hogy visszatérve Magyarországra, az itteni falu, közösség, emberi mentalitás újból lesokkol. Mindenhol megvannak a rosszfiúk, a pletykás nénik és a hősködő felnőttek, de valahogy kint más. Itthon a varázslók fejlettebbek a mugliknál és szerencsére sokkal nyitottabbak, elfogadóbbak is, viszont akkor sem lehet összehasonlítani azzal.
Hogy hiányzik-e? Nem vagyok benne biztos. Újból Magyarországon szeretnék-e élni örökké? Abban sem.
Egyelőre nagyon keresem a helyem a világban, azt hittem, hogy könnyebben meglelem azt, ha már több helyet tapasztaltam meg, de nincs így.
A másik, amit nagyon keresek, az a Doxicid. A mester a múlt héten túl keveset rendelt be, így sajnos nem tudjuk elkészíteni a hop-port. Trükkös összetevő, mert frissen kell őrölni, azonban ha bekerül a csillogó porba, akkor nagyon sokáig megőrzi a hatását.
Hangoskodó árusok, kiabáló emberek, és a távolból feltűnő Pramberger szökevények között visz az utam. Nem nagyon jártam még erre korábban, a suli alatt nem különösebben hatott meg a piac zsúfolt, büdös hangulata, igyekeztem elkerülni.
A szükség és a kötelesség azonban nagy úr, így nyitott szemmel járva szemlélem a portékát. Út közben elhaladok egy gyümölcsös standnál, ahol vásárolok egy pár darab igazi, fanyar zöld almát, amit nagyon régen nem ettem.
A gyümölcs ropogását elnyomja a nézelődők és az árusok hangja, én pedig egyre mélyebbre hatolok a rengetegben, amikor is egy ismerős vörös tűnik fel előttem. A számban lévő falatot nagyon gyorsan elmajszolom, kezemben a félig megevett almámmal integetek neki.
- Regi, REGIII! - Jó, meg egy kicsit óbégatok is, mert nagyon sokan állnak közöttünk, nem biztos, hogy észre vesz. Az én hajam nem emel így ki a forgatagból.
Próbálom magam áttörni az oldschool shoppingoló tömegen, hogy meg tudjam közelíteni.
- Hát szia Redzsiná! Rég nem láttalak! - Köszöntöm vigyorogva, ahogy ölelésért tárom a karom. Mind a ketten odavoltunk a seprűkért, így gyakran összefutottunk a pályán és sokat beszélgettünk, hiába alattam járt. Szórakoztató társaság volt, rendszeresen valami hülyeséget csináltunk, amikor már a többiek hazamentek. A kedvencem a csillám csóvát húzó iskolai seprű volt. Aztán én elkerültem egyetemre, majd Amerikába, ő pedig auror lett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2023. január 30. 17:26 | Link



Arra gondoltam, hogy az ehető és mérgező növényekről szóló órához mindent szerzek mutatóba, nem csak képekről lássák a diákjaim, hogy mi micsoda. Már egy hete vadászok úton-útfélen mindenfélét a listáról, már csak az ehető gombafélékből hiányzik egy-egy példány, és egy kis mézga, de azt majd szerzek otthon a mi öreg almafánkról, amikor hazamegyek nemsokára. Éppen kihúzom a kis színes papírra írt listámról a rókagombát, már csak galambgombát és őzlábat kell szereznem. A papírt a tenyeremen tartva húzom át többször is a már megszerzett tételt rajta kusza, kanyargós vonallal a golyóstollammal, amikor arra leszek figyelmes, hogy valaki mintha a nevemet kiabálná. Nem mintha nem lehetne itt más Regina is, de azért a papírt a zsebembe gyűrve a golyóstollal együtt a vállamra kanyarítom a hátizsákom és körbenézek, hadd lássam, ki kiabál. Ha nem ismerős, legalább tudom, hogy nem nekem szól. Ezt az arcot azonban nagyon is ismerem. Pislogok is párat, nem csak képzelődöm-e, hiszen már évek óta nem láttam a hülye fejét, amióta elment egyetemre, aztán meg valami ösztöndíjjal Amerikába, ha jól emlékszem. Elmosolyodom, és átfurakszom pár sorban álló vásárló között, és még hallom, ahogy az egyik néni elmorogja, hogy bezzeg ezek a mai fiatalok, pedig még bocsánatot is kérek, amikor az ő gurulós táskája az igazából, ami mindenki másnak is útban van.
- Borcsa - szólítom meg, mielőtt megölelném. - Már azt hittem, hogy kitörted a nyakad valahol. A nagy Amerikában nem találták még fel a telefont és a baglyok is kihaltak? - kérdezem meg, és a vállába bokszolok egy nem túl erős mozdulattal, amikor elengedem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borlai Artúr Máté
INAKTÍV


Kócián
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 66
Írta: 2023. január 31. 21:05 | Link

Návayék Reginája



Annak ellenére, hogy nem fekszik nekem túlzottan ez a piacra járogatós kifutófiú szerep, örülök, hogy itt van ez a piac és nem maradtunk nyakig a fekáliában. Kellemetlen lenne, hogy ha nem tudnánk hop-port adni a vevőknek egy közlekedési eszközöket forgalmazó üzletben. Ráfért már az öregre, hogy valaki segítsen a munkában, nem győzi egyedül ezt a forgalmat.
Fiatalabb koromban csak R1-es munkatársnak akart felvenni, hiába volt meg a kellő lelkesedésem és szerintem igenis ment annyira jó a seprűzés, de valahol megértem, hogy nem bízott egy kölyökben. Így közel tíz évvel érettebben én sem feltétlenül tenném. Úgy gondolom, hogy elég sokat változtam az elmúlt tíz évben, összességében előnyömre. De ennek az igazi megmondhatói a régi barátaim, mint a Mókus.
Most is vörös forgószélként söpör végig a tömegen, akik zsémbesebben reagáltak, mint kellett volna. Mosolyogva megrázom a fejem, ahogy a néni házsártoskodik.
Arcomon a vigyor egyre szélesebbre húzódik, ahogy közelítünk egymás felé. A félig megevett almám becsúsztatom a zsebembe, csak útban van.  
- Azok a madarak olyan koszton vannak, hogy az első seprűmön hamarabb hazaértem volna, mint ők. - Felem viccelődve. Nem mindig sikerülnek jól a seprűs poénjaim, de valahogy rendszeresen az jut eszembe mindenről.
Boldogan zárom a karomba a lányt, és az sem érdekel, hogy a háttérben Bözske hangját vélem felfedezni, mi szerint nem az út közepén kéne egymásnak esni.
- Mi újság van veled? Befejezted már a csendőr sulit? - Kérdem érdeklődve kutatva a szemeit. Tudom, hogy hatalmas tervei voltak, amik sikeressége felől nincs is kétségem. Ha csak fele ennyi lelkesedés lenne másokban a cselekvés iránt, ez a világ jobb hely lenne. Feltéve persze, hogy ha nem valami criminal mastermind az illető, mert az gond. Elég nagy gond.
- Képzeld, Sanyi bácsi boltjában segédkezem! - Újságolom izgalommal a hangomban. Kölyökként nagy álmom volt vele dolgozni, így örültem a lehetőségnek, hiába hat furcsán egy ilyen karrier mérnök diplomával. Egyszer akkor is meglesz az a saját seprű márka, de addig még sokat kell tanulnom és nem annyira seprűkről, hanem a kapcsolatépítésről meg persze a vállalkozásról, ezek egyáltalán nem az én világom.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2023. február 5. 13:43 | Link



- Na, jó kifogás - válaszolom nyelvet öltve rá, még mielőtt megölelném. Kuncogok egy sort a kapott kommenten, hogy nem itt kellene egymásnak esni, pedig mi igazán visszafogottan ölelkezünk csupán. Hány évnyi kihagyott ölelést is kellene bepótolni? Arra kevés lenne a délután is, meg igazság szerint úgysem tartom számon ezeket különösebben, legfeljebb saccperkábé tudom megmondani.
- Pff, csendőrsuli... Aurorképző akadémia, kérlek szépen - javítom ki a szememet forgatva, még a fejemet is megrázom egy kissé színpadiasan csalódott sóhaj kíséretében.
- Amúgy be. Még tavaly, azóta meg a varázsbűnüldözésieknél vagyok és a Bagolykőben is én tanítom a túlélési alapismereteket - válaszolok is végül kihúzva magam büszkén. Igaz ugyan, hogy a kommandónál még mindig vagyok inkább titkárnőnek tekintve, mint igazán aurornak, de Rolit legalább már rám merték bízni, meg az iskolában is egész jól alakul ez a tanítás, csak el kellene végeznem a tanárképzést is úgy mellékesen. Már nézelődtem is, távoktatáson mennyi lehetőségem volna erre.
- Ó... tök jó. Gratulálok. Most már fizetett munkatárs vagy? Ha jól viszed, egyszer még a Borlai név is kikerül a végén a cégtáblára - válaszolom megveregetve a vállát mosolyogva, aztán belé karolok vállam fölött pillantva hátra futólag.
- Gyere, menjünk innen, mielőtt még elátkoznak egy életre. Be kellene szereznem még egy kis galambgombát meg őzlábat a következő órámra, ne csak képről mutassam meg, mit lehet megenni - vetem fel, és már húzom is magammal vissza a tömegbe, hogy kikerüljünk Bözsi látóköréből.  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borlai Artúr Máté
INAKTÍV


Kócián
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 66
Írta: 2023. február 12. 12:24 | Link

Návayék Reginája



Vigyorogva pislogok vissza Regi nyelvnyújtására, majd szorosan a karomba zárom, mondjanak a mamik bármit is. Ez most a mi pillantunk, sok éve nem láttuk egymást, sőt beszélni sem nagyon volt lehetőségünk, mert elvitt minket a tanulás meg a karrier kergetése. Észre sem vettem, hogy mennyire elrepültek az évek, pedig régen mennyit lógtunk együtt. Most itt a lehetőség, hogy újból közel kerülhessünk egymáshoz, úgy érzem sok bepótolni valónk van a másikból.
- Én kérek elnézést, aurorasszony. Remélem nem visz el a balgaságom miatt. - Felelek játékosan a szám elé téve két ujjamat. Az biztos, hogy nagyon jó auror lesz belőle, kevés szenvedélyesebb és fáradhatatlanabb embert ismerek, mint ő. Elismerően vonom fel a szemöldököm és mosolyogva gratulálok a teljesítményéhez.
- Ez igen, két munkahely? Hogy győzöd? Mennyi órát kell adnod? - Kérdezem őszinte érdeklődéssel. Igen, Regi tipikusan az az ember, aki ha bírja a túlvállalást, akkor még egy lapáttal képes rátenni. Ezért mindig is csodáltam, én szerintem nem vagyok elég kitartó ember.
- Én felhagytam a tanítással az előkészítőben. Cukik a kölykök meg minden, de nem vagyok tanító bácsi alkat. - Megvan a végzettségem hozzá, hogy oktassak, hivatalosan bűbájtan tanár a végzettségem, azonban az csak egy kényszermegoldás volt Svédország helyett. Azóta megtaláltam az utam és remélem most már kialakul az életem.
- Igen, bár gyárban jobban kereshetnék. De annyira lélektelen a tömeggyártása a seprűknek. Azok már nem lesznek olyanok, nem véletlenül nem használják a versenyzők őket. - Az emberek általában nem értik, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, hogy a seprűnek lelke van. Már feladtam a magyarázatot rá, aki érti érti, aki nem, az nem.
Ajkam mosolyra húzódik, ahogy belém karol a lány, majd futunk a mamik és a gurulós szatyrok között. Még nekem is van mit vásárolnom, de egy picit még ráér.
A zöldségesnél lévő tömegben nehezen tudunk haladni, közelebb is kerülünk egymáshoz, a szellő belefújja az arcomba a vörös loboncot, amit bénázva próbálok kiterelgetni az arcomból, Nagyon megnőtt a haja, igazán jól áll neki.
- Hogy tudsz kezelni ennyi hajat? - Kérdem kihúzva a számból egy szálat, ami valahogy benne maradt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2023. február 12. 15:58 | Link



- Úgy legyél tiszteletlen, hogy a fogdában végzed, hallod - válaszolom, igyekezve nagyon komolyan nézni rá, de nem bírom sokáig. Már a mondat végére pukkadozom a nevetéstől. Elmesélem aztán, hogy két helyen is dolgozom, amire nagyon is büszke vagyok egyébként.
- A túlélés mindig is bakancslistás volt, mert régen Viktor tanította, de ezt tuti meséltem már. Csak két óra hetente, egy a hatodikos aurortanoncoknak, egy meg a hetedikeseknek, és havi egy terepgyakorlat. Hetedikben kicsit több van mondjuk abból, de még belefér időnyerő nélkül - osztom meg vele lelkesen, majd érdeklődöm én is felőle, hogy most milyen a munka, legalább fizetik-e.
- Nekem is be kellene iratkoznom pedára. Te ugye azt Pécsen végezted? - szúrom közbe a kérdést, ha már szóba kerül, hogy ő egyébként diplomás tanár, csak éppen nem azt űzi. A seprűk kapcsán bólogatok egy sort lelkesen, kénytelen vagyok egyetérteni.
- Meg erről jut eszembe... emlékszel még a bátyám Hullócsillagára? Ráférne egy kis karbantartás, mert makacskodik. Esetleg bevihetném valamikor? - teszek fel újabb kérdést. Gyűjtöm itt neki a munkát, pedig öt perce sincs, hogy találkoztunk néhány évnyi kihagyás után. Hogy a csúnya nézések hatósugarából kikerüljünk, belekarolok végül, és már húzom is magammal. Ha akar, ha nem, jöhet már velem gombát beszerezni a következő tanórámra, aztán ha még nem idegesítem, azt is beszerezhetjük, amiért ő van itt, akármi is legyen az. A szél útközben meg arcába fújja a hajam. Elnevetem magam a kérdésén.
- Boszorkány vagyok - válaszolom rákacsintva, és annyi időre engedem el, hogy összefogjam a loboncom, majd csavarjak rajta néhányat és csuklómról a hajgumit rácsúsztassam erre a hevenyészett kontyra. Ismét belekarolok, amint végeztem.
- Nna, így már nem fog megenni, de ha még mindig szeretnéd befonni, mint régen, akkor csak szólj bármikor. Ó... itt meg is lesz nekem minden - állapítom meg aztán, amint megakad a szemem az egyik pult kínálatán, úgyhogy beállok az előtte kígyózó sorba. - Na és te mit vásárolsz ma?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borlai Artúr Máté
INAKTÍV


Kócián
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 66
Írta: 2023. február 12. 22:29 | Link

Návayék Reginája



Válaszként huncutul felvonom a szemöldököm és egy pimasz mosolyt engedek meg az irányába.
- Bezárnál? Mmm... megőrjítenélek azzal, hogy a rácsokon húzgálom a fém csészémet és közben tengerésznótákat énekelnék arról, hogy a szirének hogyan húznak csőbe a viharos vizeken. - Magam sem tudom, hogy honnan jött ez a sok bullshit, de én magam is röhögök Regivel. Hihetetlen, hogy ugyanonnan tudjuk folytatni a hülyülést, ahol abbahagytuk.
Arcom némileg elkomolyodik, ahogy Viktort nevét említi. Tragikus, ami vele történt, hiába nem jártam sem az Eridonba, sem a Levitába, a mai napig tisztán emlékszem a pánikra és a gyászra, illetve később Regire és arra, ahogy alakult a barátságunk. Érthető okokból nagyon lesújtotta, én sem tudom hogy térnék magamhoz, ha bármelyik testvéremmel történne valami.
- De ha még a pedát hozzádobod, akkor kelleni fog az időnyerő. - Csóválom meg a fejem. Én egyszerre két szakon voltam, de csak a gyakorlati évemben vállaltam be a mérnökképzőt.
- Neem, annyira nem voltam elszánt. Itt csináltam a Bagolykőben, Pécsen a mérnökit csináltam és csinálom most is levelezőn. Broom Master Studies.- Poénkodom a szak nevén, ami azért közel sem kizárólag a seprűkről szól. Azóta is bánt valahol, hogy nem vettek fel Svédországba egyetemre, amolyan elkeseredett megoldás volt ez a bűbájtan-tanárság az Alma Materben, de a szívem mindig is máshová vágyott, ezért is akartam annyira kimenni az USA-ba.
- Makacskodiiik? Egy Hullócsillag? - Csalódottan csettintek a nyelvemmel, azért a szép darabért igencsak kár lenne, ha tönkremenne.
- Mit érzel rajta? Húz valamerre? Nem jól gyorsul? - Kérdezgetem tovább őszinte érdeklődéssel. Nagyon megszerettem az évek alatt a seprűszerelést, imádom kitalálni, hogy mi baja van. Különösen érdekes, ha a bűvölésén kell korrigálni és nem fizikailag történt valami.
Engedelmesen követem Regit, Ő úgy tűnik jobban ismeri ezt a helyet, mint én. Egyébként egészen szórakoztató a mérges öregek között futkosni, még akkor is, ha arcon csap a valóság - egy köteg haj formájában. Kicsit újra tininek érzem magam, amire nem volt lehetőségem az elmúlt... hány éve nem vagyok tini? Hat évben. Tyűűű.
Hunyorogva mosolyogok a hajfonás emlékére.
- Örömmel. Nagyon szép hajad van. - Dicsérem meg tovább vigyorogva, amikor megérkezünk a standhoz és Regi megveszi, amit szeretett volna.
- Majd felszólok az ablakod alatt, hogy Rézhaj, rézhaj, engedd le a hajad. - Ugratom játékos vigyorral a képemen, ahogy beállunk a sorba. Én hirtelen át kell gondoljam mit is akartam amíg sorakozunk, a zsebemben a félig megrágott zöld alma figyel, mint mai vásár.
- Ööö... Doxicid, igen, azért jöttem. A hop-porhoz kell. Nem tudod merre van? Nem igen ismerem ezt a piacot? A bájitalos összetevőknél kell legyen, ha minden igaz - Felelem fejem kissé oldalra biccentve a társalgás közben. Hogy a fenében telt el ennyi év?


Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2023. február 13. 21:29 | Link



- Jó kis terv, de ki mondta, hogy ott lennék? - kérdezem kuncogva, majd hamarosan már azt mesélem, mit is csinálok éppen. A pedával lehet, hogy tényleg időnyerőre lesz a végén szükségem, hogy mindenhová odaérjek, de meglátjuk. Legrosszabb esetben kérvényezem a munkahelyemen. Bólogatok is párat elgondolkodva, tulajdonképpen egyetértek azzal, amit mond.
- Áh, értem. Azt hiszem, fura lenne, ha én viszont egyszerre tanulnék és tanítanék itt - válaszolom. Ugyan magamat nem kellene túlélésre oktatnom, mert csak aurortanoncoknak kötelező tárgy, de azért már csak belegondolni is, hogy délelőtt beüljek a padba, délután meg átvonszoljam magam a katedrához... nem. Egyszerűbb és jobb lesz mindenkinek, ha másik oktatási intézmény után nézek, ahol megtanulhatok tanítani.
- Még a bátyám kapta, amikor nagykorú lett, szóval jó régi, de nekem igazi ereklye. Kicsit rángat viszont utóbb. Lehet vennem kellene egy újabb modellt magamnak, azt meg kiállíthatom otthon relikviaként - tűnődöm hangosan, miután megosztom vele a gond jellegét. Lezuhanni nem nagyon szeretnék vele, mert ha nem anya nyír ki utána, akkor Seth, vagy éppen ketten közös erővel. Attól talán még apa is ideges lenne, ha összetörném magam, pedig alapjáraton ő a nyugalom mintaszobra lehetne. Hurcolom is magammal aztán az első zöldségesig, ahol látok olyan gombát, amit még vennem kell, ő pedig addig is ismerkedhet a hajammal meglehetősen közelről a szélnek hála.
- Naaa... nem méltóztatsz küldeni egy levelet mennyi ideig is? Aztán most egyből engedjem le a hajamat, mert te leszel a szőke... izé, Flynn Rider. A te fejeden is vérdíj van netán? - kérdezem még mindig jól szórakozva. Láttam ám az Aranyhajat, jó kis mese, az egyik örök kedvencem. Fogyogat lassan előttünk a sor is szerencsére, mindjárt meglesz az a gomba. Le is csúsztatom a vállamról a táskámat, előszedve a pénztárcámat.
- Ezt beszerzem, és kiderítjük, jó? - pillantok fel rá, mielőtt rám kerülne a sor. - Csókolom, Zsófi néni. Hogy tetszik lenni? Jaj, most csak ebből kérnék szépen kettőt, meg a vargányából is... körbemutogatom a diákoknak, hogy néznek ki, és megadom Zsófi néni pontos helyét is a piacon. Meglesz a reklám, auror becsületszavamra. Nem tetszik tudni véletlenül, hol szerezhet a seprűjavító barátom doxicidet - csacsogok lelkesen, széles mosollyal, miközben a néni kiválogatja nekem a gombákat és válaszolgat. Az árat hallva ki is fizetem, majd a táskámba süllyesztem a szerzeményemet. Az utasításokra bólogatok lelkesen, ha már némi gondolkodás után megosztja.
- Jaj, nagyon szépen köszönjük. Csókolom - köszönök el integetve, hálásan, hogy újra Artúrba karolok, és mehetünk is a doxicidért. - Na akkor úgy volt, hogy Pista bácsi után balra, majd ha megtaláltuk... csókolom. Szóval itt balra, és akkor azt a standot kell megtalálni, ahol kézműves szappan van főleg, és mellette. Meglesz ez.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Borlai Artúr Máté
INAKTÍV


Kócián
offline
RPG hsz: 33
Összes hsz: 66
Írta: 2023. február 16. 20:50 | Link

Návayék Reginája



Játékosan felvonom egyszerre mind a két szemöldököm, majd drámaian pislogok néhányat mielőtt szólásra nyitnám a számat.
- Egyedül hagynál? És ha valami bajt csinálok, hogy veszed észre? Én nagyon problémás tudok lenni. - Teljesen komoly hangon mondom, ahogy továbbra is ritkán, nagyokat pislogva meredek rá, mint aki teljesen komolyan beszél. Kékjeink egy pillanatra összeakadnak, mire zavartan elmosolyodom és egy kínos lefagyás után elrántom a tekintetem. Még mindig nagyon szép kékek a szemei.
- Igen, szerintem is jobb lenne külsős helyen, mégis máshogyan néznének rád BK-n a gyerekek. Vagy... fiatal felnőttek. - Mondom finom grimaszra húzva az arcom, ahogy átgondoltam, amit mondtam. Nagyon bennem van az előkészítő miatt, hogy a tanítás, az gyerekekkel kapcsolatos, pedig a bűbájtan tanári szakom felsőbb éveseknek szól.
Ez a része sosem izgatott a bűbájoknak, sokkal inkább a seprűbűvölés miatt kezdtem elmélyedni a területen.
- Megnézem, hátha nincs akkora nagy gond. Legrosszabb esetben ünnepi járgány lesz, azzal repülhetsz el az esküvődre. - Magam sem tudom, hogy miért kezdtem el házassággal húzni, kicsit meg is bánom, ahogy kimondom, mert ez kínosan is kijöhet.
- Remélem meg tudom javítani és biztonságosan tudod majd újból használni. Ha meg kell egy alternatíva, majd együtt nézünk valamit. A gyári seprűk között is vannak egészen jók. - Csak szívük nincs, mert a lehető legkevesebb időt töltött vele egy ember, inkább egy munkafolyamatra, bűbájra vannak szakosodva, nem pedig a járgány egészére.
- Regiii... sajnálom. - Felelem nevetve megsimítva a vállát, hogy érezze, őszintén nem akartam megbántani. Nagyon elrepültek az évek, én magam is meglepődtem, hogy már itt tartok.
- Még nincs vérdíj a fejemen, de úgy érzem, hogy a csendőrasszony nem sokára kitűz egyet. - Mondom félelmet színlelve, de hamar elnevetem. Nem hiába, sosem voltam drámaszakkörös, a kórust pedig hamar lecseréltem a seprűkre.
Hálásan megköszönöm a segítségét, majd csodálva figyelem, ahogy mindenkit ismer és milyen könnyen feltalálja magát. Nem hiába, sokat jelent, ha az ember ezen a településen éli le az egész életét. Remélem egyszer majd engem is elfogadnak itt.
Engedelmesen követem Regit úton az alapanyag felé, én biztosan eltévedtem volna már. Szerintem a mester így is kezd türelmetlen lenni.
- Áh, ott is van! Köszönöm! - Fordulok a vöröshöz, majd gyakorlatilag kifosztom az árust a doxicidjából, éppen csak elég volt a mennyiség, amire szükségünk van. Miután fizetek és megköszönöm az eladó segítségét, újból Reginához fordulok.
- Legalább nem fog ráromlani. - Mosolyogok megpaskolva a zsákom.
- Most viszont, ha nem haragszol vissza kell mennem, a hop-porok nem fogják magukat elkészíteni. A mester nagyon zsémbes a határidőkre. Nagyon örültem, hogy láttatalak. Még kereslek a Hullócsillag miatt...is. Meg amúgy is. Szia, légy jó! - Búcsúzom fél karral átölelve. Kicsit bénázom a zsáktól, de azért sikerül. Ahogy kiérek a tömegből, a pálcámmal a zsákmányt lebegtetve sietős léptekkel és nagyon-nagyon sok gondolattal a fejemben visszaiszkolok a seprűműhelybe.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 13 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaBoglyas tér