A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője.
Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével.



Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját.
Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.)
A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna.
Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos.
Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=753703#post753703][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.03.31. 19:55[/b][/url]

Szombat volt, és jobb ötlet híján addig rimánkodtam Nórinak, hogy jöjjön le velem a faluba a Barlangfürdőbe, amíg bele nem ment. Nem, tényleg nem zsaroltam meg semmivel, esküszöm. Addig járattam a szám, amíg kénytelen nem volt beleegyezni, és egy kis szórakozás neki is elkél, szünidő van, nem ártana, ha lazulna.
Néha a prefiknek is kijár az ilyesmi.
- Nem fogod megbánni – biztattam. – Azt mondják, klassz hely.
És nekem azt feltétlenül le kell tesztelnem, amire itt azt mondják, hogy a legjobb hely erre, vagy arra az időtöltésre. Na, jó, a sikátorokat messzire elkerülöm, azért elmeháborodott még nem vagyok, csak szeretem a jó tréfákat. Más kérdés, hogy kinek jó. Úgyhogy képzelem, milyen készültség lehet, hogy vajon mivel rukkolok most elő a sátor, a páncélok és a hóember után. Na, most jön a true buli, mert egész kis tervsorozattal álltam elő, de pszt, úgyse fogom senkinek se elárulni, mire készülök. Kár is kutakodni a koponyámban.  Ez valódi meglepetés lesz, az garantált.
- Ja, és gratulálok a felvételidhez, mestertanonc-képzésre – tettem hozzá, miközben elmerültem nyakig a jóféle vízben. Tényleg jó ez. Érdemes volt addig nyaggatni kedvenc prefimet, amíg bele nem ment. Bár sanszos, hogy nem leszünk túl jóban. A sátoros zicceremmel eléggé kihúztam nála a gyufát, nem csoda, hogy nem bízik bennem annyira. Pedig eskü nem vagyok priuszos gyilkos. De tényleg. Én maximum csak a környezetem idegszálait szoktam gyilkolászni az akut hülyeségeimmel, különösen akkor, ha az unalom nevű szörny átveszi felettem az uralmat. Na, akkor van aztán világvége-hangulat! Vagyis, csak volt, mostanra úgy érzem, lehiggadtam annyira, hogy ne akarjam kicsapatni magam, ha már eljutottam, kisebb botlással ugyan, de a harmadik évemig. Nem most kéne elrontanom.
- Ha éhes vagy, szólj, és akkor átnézhetünk az éttermi részbe is, de a táskámban vannak rántott sajtos szendvicsek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=770708#post770708][b]Bodza Edina Gyöngyvér - 2019.09.02. 12:17[/b][/url]

Igen. Néha csodálkoztam rajta, hogy még hogy nem csaptak le, amennyit képes voltam járatni a számat. Ez az egy tulajdonságom az, amin még mindig képtelen voltam csiszolni, de majd idővel kinövöm. Vagy nem. Ki tudja azt így előre, max egy nagyon profi jós.
- Örömmel hallom, nekem még a VAV-ig van két kemény év, amit valahogy túl kéne élnem anélkül, hogy romba döntöm a környezetem – ráncoltam a homlokom. Ezt elég nehéz lesz kivitelezni, mert valami apróság nélkül úgyse fogom kibírni, pláne karácsony tájékán, amikor úgyis megszaporodik a szabadidőm, igaz, most már itt van visszatartó erőnek Evgenij, nem igen szeretném, ha botrányhősökként szerepelnénk a címlapokon.
De néha-néha egy kisebbecske móka, amivel nem ártok senkinek, csak belefér.
- Ó, a kedvenc prefimet kihagyni egy lazuló szórakozásból? Főben járó bűn –kacsintottam. Amúgy is olyan letört volt egy bizonyos Casanova miatt az utóbbi időben, ideje volt, hogy végre mosolyogni is lássam.
- Verseny? Naná! – csillant fel a szemem, és valahogy most még az én agyamnak is sikerült félredobnia a kaja-témát ennek hallatán. – Háromra mehet?
Egy kis versenyszellem sose árt meg, tök mindegy, vesztek-e, vagy sem, az élmény-érzés a lényeg.
A víz kellemes volt, kellemesebb, mint a kinti kánikula, így örülök, hogy ezt választottam a klubbeli punnyadás helyett. Annak nem biztos, hogy jó vége lett volna, ha engem hagynak ott bent unatkozni.
Legalább szem előtt vagyok , és egy prefektusi jelenlét visszatart attól, hogy ramazurit rendezzek.
Ez a kis verseny jó kis adrenalin-tuning. Függő lennék? Meglehet, sosem gondolkodtam el ezen. Majd rákérdezek Emily-nél, ő mit gondol, de kizárólag a vizsgaidőszak után, mert most képzelem, mennyire el lehet havazódva szegény.