A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője.
Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével.



Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját.
Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.)
A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna.
Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos.
Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük.

Fellélegzett, miután vagy öt vizsgáján már túljutott, kapva kapott az alkalmon, hogy barátnőéjt lerángassa egy kis hétvégi csajos kikapcsolódásra, mielőtt még a fejükre, pontosabban, az övére nőne a sok tanulnivaló. Már egy ideje kapta a figyelmeztető litániaívet az apjától, hogy nem ártana, ha az utolsó évében nem merülne annyira fejest a teljesítményhajhászásba, élni is kell valamikor, elvégre ez a fiatalságának a legszebb időszaka.
Valamelyest osztotta ugyan apja érveit, de nem gondolta volna, hogy csak a tiniévei lehetnek szépek, és örült neki, hogy viszonylag jó dolga volt ebben az iskolában. Bár nem emelkedett ki olyantén módon, hogy ismert legyen a diáktársai között, mégis, beilleszkedett, és ez rengeteg gondot tett le a válláról, amit nem egy nebuló aligha mondhatott el magáról.
 − Na, mit gondolsz? Tök jó, hogy akadn éha egy kis szabadidőnk is néhány vizsga között, különben már belegárgyulnék a sok adatba  − ereszkedett be már a vízbe. Könyökéig érő ujjú úszódresszt viselt halvány lazac színben.
  − Hogy érzed, neked hogy sikerültek eddig? Nekem két kiválóm is kerekedett. Ha megint évfolyamelső leszek, nem tudom, mit csinálok…  − eddig egy párszor sikerült elérnie ezt a titulust, bármennyire is igyekezett, a tanulás-szertetén nem bírt változtatni. Az olvasás kedves szabadidős tevékenységként szerepelt a listáján a hegedű és a lovaglás mellett.
  − De jó, hogy ezekben az órákban is nyitva van  − áradozott a vendéglátóegységről. – Enni a kastélyban szeretné inkább, vagy esetleg itt a faluban vacsizunk, mielőtt visszamennénk?
A vízmolekulák kellemesen körbeölelték testét, karizmai lassan ellazultak, háta is szinte ódákat zengett, hogy végre nem a könyvek fölött görnyedezett.
  − Mik a terveid tovább? Ééés van már programod a nyárra? – tervezte, hogy ha már utolsó év, akkor egy hétre elhívná magukhoz, használják ki, mielőtt még az AMS-t megcélozná, és leköltözne Pécsre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=860246#post860246][b]Molnár Zselyke - 2023.03.04. 17:19[/b][/url]

Fellélegzett, miután vagy öt vizsgáján már túljutott, kapva kapott az alkalmon, hogy barátnőéjt lerángassa egy kis hétvégi csajos kikapcsolódásra, mielőtt még a fejükre, pontosabban, az övére nőne a sok tanulnivaló. Már egy ideje kapta a figyelmeztető litániaívet az apjától, hogy nem ártana, ha az utolsó évében nem merülne annyira fejest a teljesítményhajhászásba, élni is kell valamikor, elvégre ez a fiatalságának a legszebb időszaka.
Valamelyest osztotta ugyan apja érveit, de nem gondolta volna, hogy csak a tiniévei lehetnek szépek, és örült neki, hogy viszonylag jó dolga volt ebben az iskolában. Bár nem emelkedett ki olyantén módon, hogy ismert legyen a diáktársai között, mégis, beilleszkedett, és ez rengeteg gondot tett le a válláról, amit nem egy nebuló aligha mondhatott el magáról.
 − Na, mit gondolsz? Tök jó, hogy akadn éha egy kis szabadidőnk is néhány vizsga között, különben már belegárgyulnék a sok adatba  − ereszkedett be már a vízbe. Könyökéig érő ujjú úszódresszt viselt halvány lazac színben.
  − Hogy érzed, neked hogy sikerültek eddig? Nekem két kiválóm is kerekedett. Ha megint évfolyamelső leszek, nem tudom, mit csinálok…  − eddig egy párszor sikerült elérnie ezt a titulust, bármennyire is igyekezett, a tanulás-szertetén nem bírt változtatni. Az olvasás kedves szabadidős tevékenységként szerepelt a listáján a hegedű és a lovaglás mellett.
  − De jó, hogy ezekben az órákban is nyitva van  − áradozott a vendéglátóegységről. – Enni a kastélyban szeretné inkább, vagy esetleg itt a faluban vacsizunk, mielőtt visszamennénk?
A vízmolekulák kellemesen körbeölelték testét, karizmai lassan ellazultak, háta is szinte ódákat zengett, hogy végre nem a könyvek fölött görnyedezett.
  − Mik a terveid tovább? Ééés van már programod a nyárra? – tervezte, hogy ha már utolsó év, akkor egy hétre elhívná magukhoz, használják ki, mielőtt még az AMS-t megcélozná, és leköltözne Pécsre.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=860248#post860248][b]Fekete Nonó - 2023.03.04. 18:34[/b][/url]

Nagyon húzósak voltak ezek a hetek. Vizsgákról vizsgákra járt Nonó, de szerencsére Zselyke írt, hogy nem menne-e el vele szívesen egyet fürdőzni. Igent válaszolt, mert kicsit jó lazítani elvégre utolsó vizsga időszak.
Pont a fürdő előtt vagyok és beindulok. A táskámban ide-oda pördülnek a tárgyak. Átöltözöm és elindulok a fürdőkhöz. Tekintetemmel körbe pillantok. Meglátok egy ismerős táskát és oda baktattok. Megbizonyosodom, hogy tényleg Zselyke-e az. Amikor feljön látom, hogy igen. Leteszem Zselyke táskája mellé a sajátomat és leülök a vizet körbefogó padkára és belelógatom a lábamat. A testemet átjárja a meleg.
– Fú, nagyon jó most ez a kikapcsolódás. Nagyon jó Zselyke. Ez kellet most, hogy kicsit megpihenjen a testem. – "beleemelem” magamat és engedem, hogy minden testrészem belemélyedjen a melegvízbe és kicsit a feszültséget elvigye a víz hulláma. – Hát… tanultam, de amikor ott voltam a vizsgalapoknál mintha az amit rögzítettem, azt nem is tanultam volna meg. – Nem tudom mennyire érthető Zselykének, de reménykedem, hogy igen. – Szóval reménykedem, hogy átmegyek mindegyiken. A VAV meg szerintem valami szuperül sikerült. Mert arra aztán tényleg mindent is leírtam, amit megtanultam. - büszkélkedem.
– Szerintem ne bánd, hogy ilyen jó tanuló vagy. Én is erre vágyom, hogy kicsit kitűnhessek a többieknél. Ha megkapod akkor nyugodtan odaadhatod nekem. – kacsintok Zselykére és elvigyorodom.
Elgondolkodom. És kicsit búsan tekintek a barátnőmre. – Nem nincsen. Vannak ötleteim, hogy hova lehetne, de fogalmam sincs. Te továbbra is gyógyító szakra mész? Mondjuk először át kell menni a VAV-on. - Vajon át megyek a VAV-on. Körbe pillantok a fürdőn és látom, hogy nincsenek annyira sokan. Bele süllyedek a vízbe és kicsit belemélyedek a gondolataimba.