A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője. Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével. Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját. Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.) A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna. Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos. Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük. A hely tulaja: Földesy Mira LénaDolgozók: - Recepciós: Kiss Jenő (NJK) - Vízi mentő: Cet András (NJK) - Felszolgáló: Psy Cho (NJK)
|
|
|
Henrikem RuhaSzóval nincs több kviddics. Oké, jogos, hogy egy iskolai bajnokságon talán ne tanárok és egyéb iskolai alkalmazottak vetekedjenek egymással, csúnyán kiütve testvérpárokat a mérkőzés alatt, de ez akkor sem fair. Főleg azért, mert jelenleg a tény, hogy Henrikkel kviddicsezhetek volt az egyetlen olyan dolog, ami igazán fel tudott spannolni. Erre készültem már hetek óta, és lebeszéltem mindenkivel, hogy ha extrán odafigyelek, akkor rendben van. Szóval készültem az extra odafigyelésre, meg persze Henrikre és az ő felsőtestére, aztán egyszer csak derült égből jött a villámcsapás, hogy itt nem lesz semmi felsőtest vizit az öltözőben, mert nincs helyünk a kviddicsesek között. Szóval jogos, de mégis nagyon rosszkor jövő tény volt ez. Mondhatjuk, hogy ha annyira akarom a dolgot, akkor miért nem megyek vissza mestertanoncnak, de valljuk be, Henrik akkor sem lenne ott, és a gurkóparámat még mindig csak ő tudja leküzdeni, még akkor is, ha csak a kispadon van. Másrészt pedig, láttam én Olívián az elszántságot, szóval saját magam vittem el a felszerelésemet és adtam át a lánynak, ami egyfajta békeajándék is volt. Nem mintha neki haragudnia kellene rám, de jobb a tiszta karma, ugyebár. Szóval vége. - Furcsa lesz azért, nem együtt edzeni. Pillantok át a másikra, ahogy a meleg vízbe csúsztatom a lábaimat. Maga a barlang hűvös, a benne található víz viszont kellemesen meleg, így télen is, nyáron is jó választás. Hogy nekünk milyen, az majd elválik, de nem akartam uncsi helyre menni vele, ha már egyszer rá tudtam venni, hogy tartsunk egy kétszemélyes búcsúbulit. Jó, hát nem mondhatjuk, hogy nem alaptalanul kétszemélyes, mert azért amióta rájöttem, hogy férfiból van, és láttam azokat az izmokat, elég sokszor felrémlik előttem a jelenet. Ketten az öltözőben. Óóó, ha én akkor szingli lettem volna! De most az vagyok, szóval kellőképp odatettem magam, hogy teljesen hétköznapinak tűnjek, de azért a kis női praktikákat bevetve vonzónak. És mivel jó kislány módjára a saját házibulimat józanul vészeltem át, így most úgy vélem, ha kicsit becsiccsentek, abban sincsen semmi. - Talán el kellene kezdenünk köpkövezni. Nem nagyon hiszem, hogy lenne ellenfelünk. Vagy robbanó snapszli bajnokokká válni. A helyi nyuggerklub lealázása után pedig vár minket az országos döntő. A hangomban enyhe lelkesedéssel beszélek, mert látom magam előtt, ahogy még Joli néninek is a nyála folyik attól a ténytől, hogy Henrik ott ül az asztalnál. Tuti sikerünk lenne.
|
|
|
Révay Lili Athalie INAKTÍV
A halálosztó kiskedvence :3 offline RPG hsz: 511 Összes hsz: 1049
|
Írta: 2020. július 8. 06:18
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=812977#post812977][b]Révay Lili Athalie - 2020.07.08. 06:18[/b][/url] Henrikem RuhaSzóval nincs több kviddics. Oké, jogos, hogy egy iskolai bajnokságon talán ne tanárok és egyéb iskolai alkalmazottak vetekedjenek egymással, csúnyán kiütve testvérpárokat a mérkőzés alatt, de ez akkor sem fair. Főleg azért, mert jelenleg a tény, hogy Henrikkel kviddicsezhetek volt az egyetlen olyan dolog, ami igazán fel tudott spannolni. Erre készültem már hetek óta, és lebeszéltem mindenkivel, hogy ha extrán odafigyelek, akkor rendben van. Szóval készültem az extra odafigyelésre, meg persze Henrikre és az ő felsőtestére, aztán egyszer csak derült égből jött a villámcsapás, hogy itt nem lesz semmi felsőtest vizit az öltözőben, mert nincs helyünk a kviddicsesek között. Szóval jogos, de mégis nagyon rosszkor jövő tény volt ez. Mondhatjuk, hogy ha annyira akarom a dolgot, akkor miért nem megyek vissza mestertanoncnak, de valljuk be, Henrik akkor sem lenne ott, és a gurkóparámat még mindig csak ő tudja leküzdeni, még akkor is, ha csak a kispadon van. Másrészt pedig, láttam én Olívián az elszántságot, szóval saját magam vittem el a felszerelésemet és adtam át a lánynak, ami egyfajta békeajándék is volt. Nem mintha neki haragudnia kellene rám, de jobb a tiszta karma, ugyebár. Szóval vége. - Furcsa lesz azért, nem együtt edzeni. Pillantok át a másikra, ahogy a meleg vízbe csúsztatom a lábaimat. Maga a barlang hűvös, a benne található víz viszont kellemesen meleg, így télen is, nyáron is jó választás. Hogy nekünk milyen, az majd elválik, de nem akartam uncsi helyre menni vele, ha már egyszer rá tudtam venni, hogy tartsunk egy kétszemélyes búcsúbulit. Jó, hát nem mondhatjuk, hogy nem alaptalanul kétszemélyes, mert azért amióta rájöttem, hogy férfiból van, és láttam azokat az izmokat, elég sokszor felrémlik előttem a jelenet. Ketten az öltözőben. Óóó, ha én akkor szingli lettem volna! De most az vagyok, szóval kellőképp odatettem magam, hogy teljesen hétköznapinak tűnjek, de azért a kis női praktikákat bevetve vonzónak. És mivel jó kislány módjára a saját házibulimat józanul vészeltem át, így most úgy vélem, ha kicsit becsiccsentek, abban sincsen semmi. - Talán el kellene kezdenünk köpkövezni. Nem nagyon hiszem, hogy lenne ellenfelünk. Vagy robbanó snapszli bajnokokká válni. A helyi nyuggerklub lealázása után pedig vár minket az országos döntő. A hangomban enyhe lelkesedéssel beszélek, mert látom magam előtt, ahogy még Joli néninek is a nyála folyik attól a ténytől, hogy Henrik ott ül az asztalnál. Tuti sikerünk lenne.
|
Várffy-Zoller Vándordíj 2018 Iskolaelső 2019 tavasz
|
|
|
Ambrózy Henrik Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
HeRNik | naGIGÁThor offline RPG hsz: 247 Összes hsz: 1268
|
Írta: 2020. július 8. 15:03
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=812992#post812992][b]Ambrózy Henrik - 2020.07.08. 15:03[/b][/url] Lili, a bajnokom búcsúbuli | csobbanunk Kissé vonakodva mondott igent a kviddicses búcsúbulira kettesben. Az öltözői beszélgetésük óta ott motoszkált agyának egy eldugott részében, hogy amennyiben az élet úgy hozza, Lilivel úgy tesznek, mintha járnának. De vajon milyen lehet vele lenni, akár csak pletyka szintjén is? Henrik mindig is óvta a magánéletét, amennyire csak lehetséges volt, így a sajtó csak hosszú hónapokkal az eljegyzés felbontása után értesült a "szomorú fejleményekről". Nyilván rémesen váratlan volt, miután élni sem hagyták őket. Pillantása elkíséri a nőt, míg belecsúsztatja lábait a vízbe, majd ő is hasonlóképp tesz, bár ő ledobja nadrágját és pólóját is, hogy mindössze egy fürdőalsóban foglaljon helyet mellette. - Vagy inkább furcsa lesz nem edzeni. Megszoktam már, hogy vegyülök a diákokkal - ami azt illeti, tanárként így is jóval több időt fog velük tölteni, mint amúgy sokszor akarna, de ez egészen más volt. Amikor csapatban kell dolgoznotok, egymásra vagytok utalva, akkor egészen más viszony jön létre, ott már nincs olyan, hogy tanár és diák. Ott társak vannak, akikkel együtt mentek a győzelemért. Biztos benne, hogy ettől függetlenül edzősködni, de legalábbis szurkolni visszatér majd, csak még azt nem tudja, milyen felállás várható az idényben. - Igazán kecsegtetően hangzik, de a minap összefutottam Jolika nénivel és félek, hogy nem élném túl az összecsapást. Megölne a rajongásával - nevetve idézi fel, ahogy az idős hölgy - aki egyébként nem csupán a falu réme, de a nyugdíjas maffia méltán elismert vezére is - leszólította a boltban és a fiatal éveiről beszélt, majd egyáltalán nem burkoltan flörtölni kívánt. Ha fiatalabb lenne, Henrik biztos nem lenne most facér! Na hát attól mentse meg őt Merlin, hogy Jolikával összeszűrje a levet. - De esetleg kitúrhatjuk a kommentátorokat és szórakoztathatjuk frappáns dialógusainkkal a nagyérdeműt - nem kételkedik benne, hogy ahogyan a pályán, úgy a közvetítői székben is remek párost alkotnának. Meg talán máshol is. Félre ne értse senki, Henrik egy csodálatos ember és amióta nincs párja, vagy úgy szólván szerelme, azóta nem igen töltött... Szemérmetlenül időt női társaságban. És mondjon bárki bármit a barátságról, meg a csukott szemű, udvarias férfiakról, két év bizony két év. És Lili kimondottan gyönyörű teremtés, most pedig már szabad is. Szóval, ha esetleg úgy adódna, hogy kéne neki egy álbarát, talán már nem tiltakozna annyira, mint először.
|
|
|
|
Révay Lili Athalie INAKTÍV
A halálosztó kiskedvence :3 offline RPG hsz: 511 Összes hsz: 1049
|
Írta: 2020. július 8. 16:16
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=813002#post813002][b]Révay Lili Athalie - 2020.07.08. 16:16[/b][/url] Henrikem Próbálok, esküszöm, hogy én tényleg nagyon próbálok a vízre koncentrálni, és nem nyáladzva nézni Henriket, aki úgy nekivetkőzött, hogy mellette szinte szűzlánynak érzem magam, pedig aztán én se mondhatom, hogy hú de nagyon fel lennék öltözve. Viszont, ha hirtelen itt most nekiállnék nagyon vetkőzni, akkor lehet, hogy nagyon rosszul alakulna a dolog. De valljuk be, egy privát buli, ahol lekerül a ruházatod jó része egy pasival, akinek a felsőtestét látva kérted a segítségét egy kamujárásban, eléggé árulkodó. Nem, nem fogom leteperni - még, ugye Lili -, hanem csak élvezem a látványt, mert azért el-elelmélkedek azokon a kockákon és izmokon, miközben valahogy, teljesen véletlenül elkezdem kibontogatni a felsőmet. ~ Részeg voltam, hogy ennyire szorosra kötöttem? Basszus, de elszoktam a pasizástól! ~ Mióta is? Öt hónapja, de lassan hat vagyok egyedül, és valljuk be az utolsó hetekben tehettem bármit, fel se tűnt, szóval na, béna vagyok, és valljuk be, akaratlanul is feltör belőlem egy hálás sóhaj, amikor végre enged az anyag a szorításon. Na, akkor legyünk megint szexik. Szóval koncentrálva az arcára, mert hát szerencsére ott is van mit nézni, kuncogok egyet a gondolatra, hogy pont belefutott Jolikába. - Őszinte részvétem. Emlékszem, Ricsit is próbálta felszedni, meg az apáimat. Azért képzelheted, hogy mennyire kellemetlen volt, amikor ott sétálok a két apámmal, akik nem melegek, de csak, hogy Jolika leszálljon róluk, egymás farzsebébe dugott kézzel álldogálnak. Azt már nem teszem hozzá, amikor még egy gyors szájrapuszit is láttam, mert abba én se szeretnék belegondolni. Szeretem az apukáimat, és édesek voltak együtt, de valahogy sosem tudtam elképzelni, hogy baráton kívül ők ketten mások is lehetnek. - Szóval Ambrózy Henrik, szívesen dolgoznál velem a jövőben? Még egy kacér kis kacsintást is megengedek, mielőtt kuncogva döntöm hátra a fejem. Jó, hát picit azért már hat ebben a melegben az a kis pezsgő, amit elkortyoltam, amíg Henrik vetkőzött. Pedig egy jó kis sztriptíz! Ne igyatok, nem éri meg. Lemaradtok életetek legszebb pillanatairól. - Tetszene a gondolat, de ha ez nem is, akkor legalább a meccsekre kimehetnénk. Van bejárásom a kastélyba a színjátszók miatt. Bár vicces lenne, ha a tanárom lennél, és magáznom kellene téged. Elképzelhetetlennek tartom, viszont jó átkötés arra, hogy kiemelve a lábaimat, felkeljek, és kigombolva a nadrágom lecsússzon a lábamon. - Mit gondol, professzor úr, bár nem vagyok a diákja, de vegyülne velem a vízben?
|
Várffy-Zoller Vándordíj 2018 Iskolaelső 2019 tavasz
|
|
|
Ambrózy Henrik Tanár, Mestertanonc Tanár, Világalkotó, Bogolyfalvi lakos
HeRNik | naGIGÁThor offline RPG hsz: 247 Összes hsz: 1268
|
Írta: 2020. július 24. 14:22
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=814058#post814058][b]Ambrózy Henrik - 2020.07.24. 14:22[/b][/url] Lili, a bajnokom búcsúbuli | csobbanunk Nem kerüli el figyelmét, hogy is kerülhetné, hogy Lili milyen gyönyörű. Formás idomok mindenütt, ahol csak kell, mindeközben viszont tökéletes alak, hosszú haj - amit egyébként kimondottan szeret -, kifinomult stílusérzék. Ahogy figyeli az ujjakat babrálni a felsővel, tőle teljesen szokatlan módon eszébe jut, hogy szívesen segítene megszabadulni tőle. Talán nem kellene. Viszont ez a látvány kellően inspiráló ahhoz, hogy azon nyomban a pezsgőért nyúljon és ahelyett, hogy egyéb pótcselekvésbe kezdene, kortyoljon inkább belőle. - Jolika a tuti party-kra utazik. Nem is értem, hogy eshetett rám a választása, gondolj bele. Borzalmas hírnév, gyilkosság és fekete mágia... Talán a rossz fiúkat szereti? - töprengőn dörzsöli meg enyhén borostás állát, majd nemes egyszerűséggel felnevet. Végül is Ricsi sem épp a jó szamaritánus alkat, több kontra van a számláján, mint pro, de állítólag evolúciós probléma, hogy a nők inkább kétes egyéneket, semmint a rendes fickókat választják. Lehet, hogy Henriknek örülnie kéne. Főleg azért, mert ha rossz fiúnak számít, akkor lehet nyíltabban kéne megbámulnia azokat a telt kebleket, amik finoman pihennek mellette, csak hát ő nem olyan srác. Tudjátok. - Természetesen. Jó munkaerőnek tartalak - hamiskásan elmosolyodik, mert szavai finoman szólva is kétértelműek. Mire is gondol egészen pontosan? Olyan előfeltételezéseket tesz, amik talán nem igazak, vagy éppenséggel az eddigi tapasztalatokra épít? Hmm. - Ki van zárva. Felmentelek a tanár-diák kapcsolat alól, ezennel hivatalosan is. Különben sem vagyok olyan öreg, hogy csókolommal köszönj - legyint egyet, majd figyelme az épp felálló Lilire összpontosul, aki úgy tolja le a nadrágját, mintha muszáj volna. A kecses lábak és az oldalról is remekül szemügyre vehető fenék pedig csak tovább ráncigálják orra előtt a mézes madzagot. Muszáj megnedvesítenie ajkait, mielőtt szóra nyithatná őket, elvégre megérne egy misét a mai nap. - A vízben is - ő maga nem emelkedik ki újra, csak egy laza mozdulattal belecsúszik és várja, hogy a nő utána jöjjön. Az a helyzet, hogy némi alkohol hatása alatt nem tudja garantálni, hogy nem tesz valami meggondolatlanságot. Nyilván Lili engedélyével, de vajon Lili is akarná? Megvárja, hogy megmártózzon, majd hátat fordítva a medence szélének kikönyököl rá. Addig is, míg támaszkodik, nincs kedve kalandozni. - És mi a terved most, hogy vége a kviddics karrierünknek?
|
|
|
|
Révay Lili Athalie INAKTÍV
A halálosztó kiskedvence :3 offline RPG hsz: 511 Összes hsz: 1049
|
Írta: 2020. július 24. 17:41
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1740&post=814062#post814062][b]Révay Lili Athalie - 2020.07.24. 17:41[/b][/url] Henrikem Amíg vázolja a hátterét annak, hogy milyen ember is ő, végre sikerül kioldanom a csomót, vagyis ezzel együtt jár az is, hogy nem nézek ki úgy, mint egy idióta, hanem szépen lassan visszatérhetek szexibe, kiváló. Azt hiszem a pezsgő és a magány kettőse kezd egy kicsit a fejembe szállni. - A rossz fiúk izgalmasabbak, mit kezdene veled az ember, ha uncsi aktakukac lennél? És nem, nincsenek szexi aktakukacok, nekem ne mondja senki. Az aktakukacok, aktakukacok és pont. Henrik azonban, oh anyám, ez a felsőtest azóta kísért, hogy először láttam, és akkor még egy hónapig kapcsolatban voltam, szóval, Henrik felsőtestéhez pont egy ilyen hírnév illeszkedik. - Képzeld csak el, Joli néni felpattanna mögéd a motorra cuppanós bőrszerkóban, karján egy Henrik csaja tetkóval, és együtt száguldoznátok el a naplementébe, míg egy magányos szénaboglya átgördül az úton. Mondjuk nem tudom, hogy egy ilyen férfinek miért nincs barátnője. Ki az a hülye, aki szabad és nem mozdul rá, hát könyörgöm! Túl azon, hogy a teste egy félistené, Henrik jártas a művészetekben, kultúrában, tanult, intellektuális partner, emellett sportos, és olyan tanok tudója, amit kevesen tudhatnak magukénak. Emellett kedves, előzékeny, nyílt és jó meglátásokkal rendelkező, jó korban lévő férfi. Gyakorlatilag egy genetikai főnyeremény, leszámítva ugyebár a szülőgyilkosságot, de hát én is ütöttem már el embert jogosítvány nélkül Vajda Ricsi kocsijával idegbetegen, amikor azt hittem, hogy terhes vagyok, ő meg éppen megcsal, szóval senki sem tökéletes. De ott is csak egy kar tört, itt sem menthetetlen a helyzet. - MUNKAERŐNEK! Hamisan felháborodva nevetem el magam a szóra. Még hogy munkaerőnek, hát felháborító. Hát mindjárt faképnél hagyom! Jó, azt nem, nyilván nem azért állok fel, de hát most komolyan. - Én egyenlő partnerséget gondoltam felajánlani, erre... erre szavak sincsenek Ambrózy Henrik! Még durcásan fel is húzom az orrom, de csak azért, hogy egy pillanattal később már mosolyogva csusszanjon le rólam a nadrág, felfedve ezzel Henrik előtt mindent, amit össze bírtam kaparni az évek során. Elégedetten nézve, ahogy megnyalja az ajkait, pillantok le rá. - Na de tanár úr, a végén csak megköveteli azt, hogy csókoljak! Mit fog ehhez szólni Jolika! Még ciccegek is egy kicsit, mintha elégedetlenkednék, de eszem ágában sincs, mert akarom. Nem, nem szeretném, akarom, hosszú volt ez a fél év, és tagadhatnánk, hogy nincs közöttünk semmi kémia, de a helyzet az, hogy nem, hogy semmi, hanem, hogy igazán erős, vibráló. Egyikünk se csinált hülyeséget, de most szabadok vagyunk, és így már megváltoztak a játékszabályok. - Nos... Egy kis hezitálásnyi idő alatt finoman beleereszkedem a vízbe, egész közel hozzá, háttal a medencének, megkapaszkodva, nem félek, csakhogy van itt egy apróság, amit eddig nem mondtam. - ... tudom, hogy szörnyen klisés és nagyon vicces lesz egyszerre, de azt hiszem először megtanulok úszni, és csak utána veszek rá férfiakat arra, hogy medencézzenek velem. Felpillantva rá láthatja rajtam, hogy komolyan mondtam, mert tényleg, valahogy sosem jutottam el odáig, hogy megtanuljak, de nem ártana, nem? Most már azért ennyi idősen. Lábaimat a falhoz támasztom, és amikor úgy érzem, hogy nem aggódom, finoman felfekszem a vízre. Túl azon, hogy nem tudok úszni, szeretem a veszélyt, így ha beljebb sodródom, talán valakinek meg kell mentenie. - Kezdhetnénk kettőnkkel valamit. Vetem fel az ötletet, mintha éppen csak arról esne szó, hogy szeretem az epres teát, de a folytatás jogát meghagyom Henriknek. Nem akarom ráerőszakolni magam, ha ő nem így látja.
|
Várffy-Zoller Vándordíj 2018 Iskolaelső 2019 tavasz
|
|
|