36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 6 7 8 9 10 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Losonczy Alina
INAKTÍV


Mikulikánus<3 | Linzerke^^
offline
RPG hsz: 220
Összes hsz: 3263
Írta: 2015. december 28. 21:28 | Link

Travis

Bikini

-Neeem kell ám hinni a csúnya pletykáknak!-Rázza meg alkoholtól bódult fejét, miközben mutatóujjával is hadonászik a levegőben.
-Gwen és én igazi angyalok vagyunk, bizony!-Ha az arcán nem éktelenkedne az a komisz kis mosoly, és Travis nem hallott volna már eleget a bárban eltöltött néhány estéről, és természetesen ne lenne neki olyan mocskos fantáziája, talán még el is hinné Lina szavait, de mindezek megléte mellett kétséges, hogy hitelt ad a lány szavainak. Igaz, ami igaz, hogy a szőkeség sem hinne neki fordított esetben, de mindannyian tudjuk, hogy ennek – ismerve Trav előéletét – meglenne az oka.
A levitás azért jött ma ide a fürdőbe, hogy végre igazán kisírhassa magát, némi alkohol kíséretében. A fiúnak azonban úgy tűnik, esze ágában sincs hagyni, hogy a lány szervezetébe egy cseppnyivel is több jusson a borpárlatból, először is elveszi a pezsgőspoharát, és elfogyasztja a tartalmát, de, ha ez még nem lenne elég, a manótól rendelt üveg maradékát is elpusztítja: a kimondhatatlanul finom itókát a medencébe öntötte! A lány elkerekedett szemekkel nézi a pezsije ellen elkövetett merényletet, és egyszerűen képtelen felfogni, hogyan tehet valaki ilyet. Megpróbál a manótól újabbat rendelni, de a drágaság közli, hogy a úr kívánságára sajnálatos módón nem áll módjában felszolgálni a rendelést.
-Muszáj volt belerondítanod az estémbe? Nem lenne tök mindegy neked, hogy én mennyit iszom? Ki vagy te, és hogy jössz ahhoz, hogy beleszólj az életembe, és felülbíráld a döntéseimet? Nem vagy az apám, nincs jogod hozzá!
Fakad ki a lány, mondhatni önkívületi állapotba kerülve. Felháborodását teljesen jogosnak érzi, apját említve azonban hangja elhalkul, és sírni kezd, akár egy ötéves. Ha itt lenne az apja, és elmondaná neki, hogy mostantól minden rendben lesz, hogy ez az egész csupán egy rossz tréfa volt, vagy egy rémálom… De nincs itt az apja, és nem győzi meg őt erről.
-Új nő?-Felnéz könnyes pilláival a fiúra. Ki tudja, talán a jövő évi karácsony már neki is erről fog szólni, az apjáról és az új nőjéről vagy az anyjáról és az új pasijáról… Ő pedig szépen lassan beleroppan majd ebbe az egészbe.
-De, van. Csak nekik szép most ez az ünnep, nekem meg… -Vállat von.-Nem akarom elrontani az ő hangulatukat is, elég, ha az enyém a béka sejhaja alatt van.
Utoljára módosította:Losonczy Alina, 2015. december 28. 21:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

faggatósdi
                              
Travis Ryan Payne
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 48
Összes hsz: 195
Írta: 2015. december 30. 14:52 | Link

Lina

- És a szememnek se higgyek? Mert most magad ellen beszélsz - nézek rá összehúzott szemöldökkel. Ahogy itt ül előttem, nem kétséges, igazak azok a pletykák, legalábbis vele kapcsolatban biztosan, a másik lányról nem tudok nyilatkozni. Kéne nekik egy jó elbeszélgetést, bár nem nekem.
- Szóval Gwennek hívják. Nem hallottam még róla, név szerint nem, csak ezt a pubos dolgot - rántom meg a vállam. Ha magukat angyalkának hívják, hát tessék, de nem mindenki veszi be ezt a dumát.
A következő történés, hogy kiöntöm a rendelt pezsgőt, amitől a szőke kiakad. Nem tudom mi a baja, én segíteni próbálok, nem mindenkivel teszek ilyesmit, érezhetné magát megtisztelve, ahelyett, hogy kiakad. Nem értem a női nemet, mindig fordítva gondolkoznak, mint mi. Náluk az igen a nem, a nem, pedig az igen.
- Belerondítani? Inkább köszönd meg, amiért nem hagyom, hogy a vízbe fulladj a sok piától. De, ha ezt akarod el is mehetek, egy medencével arrébb - nem nagy fenyegetés, de fürdeni jöttem. Meg a manó egyébként sem ad már semmi pezsgőt meg hasonlót a lánynak, tehát elvileg nem lesz baja.
A végén mégis megnyugszik, és apám barátnőjéről kérdez. Mit szépítsem, nem lesz már az.
- Ja, apámnak ő a hatodik, vagy hetedik felesége. Már én sem tudom fejben tartani. Korombeli, maximum két évvel idősebb nálam. De már megszoktam. Alig találkozom vele, amikor meg igen, akkor kedves meg sokat törődik velünk. Bár ezzel se Willnél, se nálam nem ér el semmit - rántom meg a vállam, minek is több szót ejteni róla. Nem sztrájkolunk az új "pótanyánk" ellen, de apának nem 20 évesekkel kéne összeállnia. Bár ahogy őt ismerem, nem lesz hosszú kapcsolatuk.
- Miért rontanád el? Inkább ők dobnának fel téged. Nem sokat hallottam rólatok, de ez a... Gwen, igen, Gwen, szóval ő biztos feldobná a hangulatodat - én nem vagyok benne jó, ahogy az ösztönző beszédekben sem. Egy helyre tudnám elvinni a szőkeséget, de annak nem örülne túlságosan.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ask
Szikszai Csanád
INAKTÍV


Mini Xixo; Bubi no.2; Bubié
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 451
Írta: 2016. január 1. 18:42 | Link

Atu bácsi *_*

Szimpatikus nekem Atu bácsi, már csak azért is, mert egészen jól fogadta az érkezésemet, no meg nem utolsó sorban, tök jól megvagyunk egymás mellett. Természetes, hogy féltem, hogy netalán mégsem lakhatok majd vele a faluban, de aztán mégsem kellett felköltöznöm a kastélyba. Ráadásul tudja kezelni a betegségeimet is, ami miatt jó pontot adok neki, hiszen kevés embernek lenne türelme egy hiperaktív tizennégy éves sráchoz. Atu bácsi viszont más, és pont ez a legjobb benne. Bírom a tanerőt, és nem csak ezek miatt, hanem mert sok programötlete van. Mint a mostani is: a barlangfürdőbe készülünk menni, amit ugyan nem tudok, hogy hol van, de izgalmasnak hangzik. Elvégre melyik gyerek nem szeret ugrándozni a medencébe? Csak aztán ne zavarjanak ki emiatt, mert az nem csak nekem lenne kínos, hanem Atu bácsira is rossz fényt vetne, amit nem szeretnék. Valahogy visszafogom magamat, vagy nem.
Az öltözőbe beérve, kerestem egy üres helyet, és minden szégyenérzet nélkül kezdtem el ledobálni magamról a ruhát. Na jó, azért nem fogok most meztelenkedni, mert a fürdőnadrágot még otthon magamra vettem, mert okos gyerek vagyok, és így megspóroltam pár értékes percet. Még Atu bácsi elkészült, körbenéztem, de nem sok embert láttam az öltözőben. Azt hittem telt ház lesz, vagy már mindenki áztatja magát a medencében. Remélhetőleg még beférünk mi is, és nem feleslegesen fizette ki Atu bácsi a belépőket. Erről jut eszembe:
– Voltál már itt egyébként, vagy neked is ez az első alkalom? Örülök, hogy elhoztál, nagyon hálás vagyok érte. Jól fogjuk érezni magunkat, én legalábbis biztosan, és megpróbálok nem az idegeidre menni a folyamatos ugrálással, meg nyaggatással, hogy dobálj a vízbe. –vigyorogva fordultam Atu bácsi felé, és ha már készen volt, kilőttem, mint egy rakéta, és a medencéhez érve, már ugrottam is bele, hogy nagyot csobbanva elmerülhessek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Took a little of my heart; Drained some energy [...]
[...] Standing here on my feet; Proud as I can be
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2016. január 1. 23:53 | Link

Csani

Aki még nem tudná, néhány héttel ezelőtt a tanár úr egy új lakóval bővült az otthonában. Az az épület, amely egykor oly sok embernek adott otthont, hosszú ideig szinte már elhagyatva állt, miután évtizedekkel ezelőtt véget ért egy szerelmespár boldog házassága. Jöttek ugyan albérlők, de egyik sem maradt néhány évnél tovább állandó lakó, az épület állaga pedig fokozatosan romlott. Attila a válás után apai nagybátyjához költözött, ez nem különösebben nagy titok, habár nem szeret róla beszélni, hiszen az intézkedés megannyi kérdést vet fel. A sztori pedig túl bonyolult ahhoz, hogy csak úgy, egy kellemes vasárnapi délután magyarázzák el az arra méltó illetőnek. Így tehát csak annyi tudható, hogy ennél a Szabolcsnál töltötte az elkövetkező időszakot, a kamaszkortól a felnőtté válásig. Végtelenül hálás lehet ezért a befogadójának, hogy saját fiaként szerette és foglalkozott vele. Megkapott ott mindent, amire szüksége volt, még ha az új helyzet olykor szokatlan, kényelmetlen és a múltra akaratlanul is visszautaló volt. Az élet azonban haladt tovább, a tanerő nem roskadt össze, bőven lefoglalta magát a tanulmányaival, majd amikor úgy érezte, már elég nagy ahhoz, hogy a saját lábára álljon, kirepült a fészekből. Különböző módon próbált meg egyedül boldogulni. A kapcsolatot természetesen tartotta a családjával, a szüleivel is természetesen, hiszen a problémák ellenére nem tűntek el teljesen az életéből. Hosszú kihagyás következik.
Szabolcséknak nem lehetett gyermekük, ez egy fájdalmas tény volt mindenki számára, egyúttal tabutéma a családtagok között. Tudható volt, hogy az örökbefogadáshoz fognak folyamodni, azt azonban még nem lehetett tudni, hogy pontosan hogyan gondolták el ezt megvalósítani. Mondták, hogy csecsemőt vesznek magukhoz, de azzal talán már túlságosan is elkéstek, az idő sürgette őket. Attila viszonylag hamar képbe került, miután szemet szúrt számukra egy megnyerő kisfiú, Csanád. Meg kellett beszélni pár dolgot, mielőtt megérkezett. Ez a fiú is varázsló felmenőkkel bír, még ha nem is ismeri az igazi családját, így a problémái ellenére a varázslóiskola támogatására szorul. Nem tanácsos ilyen korán bentlakásos iskolába küldeni, ahol újból egyedül érezheti magát. Valaki kellett, hogy szemmel tartsa. A tanerő természetesen azonnal vállalta, hogy tanulmányai alatt a gondját viseli. Szerinte ennyivel tartozik nagybátyjának, nem utolsó sorban pedig már ő is nagyon szeretne egy gyereket, s most legalább megtapasztalhatja, hogy milyen is az a sokat emlegetett gyerekvállalás. Megismerte a fiút, majd hozzá is költözött, ahogyan annak lennie kellett. Eddig semmiféle probléma nem jelentkezett, habár új, eddig nem tapasztalt kihívások elé állította az ifjú Attilát. Helytállt, s már csak az a kérdés, vajon képes lesz-e tartani a szintet. Szinte azonnal megszerette újdonsült unokatestvérét, akivel egy nap elhatározta, hogy megmutatja neki a helyi barlangfürdőt. Szegény korábban biztosan kevés ilyen programon vehetett részt. A jövőre számtalan időtöltést kitalált már, egyelőre azonban nem akarja túlterhelni őt, mellesleg az anyagiakkal is jobban kell gazdálkodnia.
Kis hátizsákjában a szükséges cuccokkal jelentek meg a fürdőben, s a beléptető procedúra után az öltözőben készültek neki a csobbanásnak. Elővette a jó előre bekészített papucsokat mindkettejük számára, odaadta neki a törölközőjét és egyéb cuccait, amire szüksége volt, majd saját maga következett. Olykor elgondolkodott, hogy nem-e fogja túlságosan elkényeztetni, hiszen gyakorlatilag mindent megkap, amit kiejt a száján. Elmondta neki a szabályokat, majd eltűnt egy pillanatra, hogy diszkréten átöltözhessen sötétkék fürdőnadrágjába. Miután elkészültek, az első nagy medence felé vették az irányt, előtte persze kötelezően lezuhanyoztatta magukat. Szerencsére nem voltak sokan, így remélhetőleg a fürdőzők nyugalmát sem fogja zavarni a lubickolás.
- Persze, általában minden hónapban megfordulok itt. Szeretem, mert szinte mindig kevesen vannak - mosolyogva hallgatta a lelkes fiú beszédét, majd megsimogatta a fejét - Igazán nincs mit, én is remélem. Csak fogadj szót, próbálj meg nem bosszantani másokat. Inkább ússz egy jót, azzal erősödsz - tanácsolta, mire már nyakig a kellemes hőmérsékletű vízben állt. Örült, hogy ennyire lelkes és udvarias fiúval van dolga, Szabolcsék tényleg nem bízták a véletlenre a választást, büszkék lehetnének rá.
- Na, hogy tetszik? - érdeklődött.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szikszai Csanád
INAKTÍV


Mini Xixo; Bubi no.2; Bubié
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 451
Írta: 2016. január 3. 20:57 | Link

Atu bácsi

Elmondhatatlanul hálás vagyok, amiért Attila befogadott magához. Mondhatott volna nemet is, de nem tette, és remélem nem is bánta meg az egészet. A mai napra is tök jó dolgot talált ki, és már a fürdőben is vagyunk. A beléptetős pecsétre értetlenül néztem, mikor megkaptam, elvégre az én világomban karszalagot kap az ember, amikor bemegy, de aztán megértettem a helyzetet. Meg nem is volt sok időm ezen agyalni, mert már mentünk az öltözőbe, ahol Atu bácsi elment átöltözni, miután a kezembe nyomta a törölközőt, meg a papucsot. Azt nem értettem, hogy miért lépett le innen? Elvégre ez az öltöző, mégis olyan helyet keresett, ahol nyugodtan átöltözhet. Belegondolva jobb is, mert nem akarok olyasmit látni, ami miatt gyorsan véget érne a gyerekkorom. Még szeretném kiélvezni, ha úgy mond ismét megkaptam rá a lehetőséget. A visszaérkezése után, meg néhány szabály betartásának megígérése után, már a vízben is voltam, miután lezuhanyoztam a megfelelő helyen. A víz kellemes volt, felüdülés volt számomra, ahogyan minden porcikámat beterítette. A merülés nem szakadt meg annyiban, hogy lebuktam, meg feljöttem a felszínre. Elúsztam a medence széléig, mielőtt rám jött volna a beszélhetnék, de Atu bácsi válasza nagyon is meglepett.
– Szuper hely lehet, ha havonta megfordulsz itt. Azért reménykedtem benne, hogy neked is ez lesz az első alkalom, és együtt fedezhetjük fel a helyet, de túl régóta laksz itt, hogy kihagytad volna a fürdőbe jövést. Meg gyaníthattam volna, mikor megérkeztünk, mert nagyon ismerős volt neked a járás. –mosolyogva néztem rá, és szélesebb mosollyal nyugtáztam a fejsimit. Szeretem, mikor szeretve vagyok, azt meg nem, mikor kikapok valamiért. Habár legtöbbször teszek is érte, de volt, hogy ok nélkül is szidást kaptam. Ilyen ez az élet, de Atu bácsi nem hiszem, hogy nagyon szigorú lenne. Sok jót hallottam róla az isiben is, meg Apáéktól is.
– Szófogadó kisfiú vagyok, ha valaki mást állít, az hazudik. Szoktam úszni, most is úsztam egyet, de egyedül nem izgalmas. Verseny a medence másik végéig, na, na? –vigyorogva néztem Atu, amolyan kiskutyus szemeket meresztve, és csak nem fog nemet mondani. Ha igen, megharagszom.
– Eddig szimpi hely, jöhetünk máskor is. –válaszoltam a feltett kérdésre, aztán meg felkészültem arra, hogyha versenyzünk, gyorsan el tudjak startolni. Kenterbe verem Atu bácsit, az egyszer biztos.
Utoljára módosította:Szikszai Csanád, 2016. január 19. 14:43 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Took a little of my heart; Drained some energy [...]
[...] Standing here on my feet; Proud as I can be
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2016. január 14. 19:38 | Link

Csani

A fiúra pillantott... Még mindig furcsa neki ez a tulajdonképpeni apa-szerep, de idővel hozzá fog majd szokni. Addig viszont rengetegszer járatja ezen az agyát, naponta többször, ha nem sikerül éppen maximálisan leterhelnie azt a tanárkodással járó fontos teendőkkel. Tele van energiával, cseppet sem lankadt le a lelkesedése, izgatottan keres minden olyan alkalmat, amely keretében egy kicsit jobban megismerheti a nemrég hozzáköltözött ifjút. Csakhogy eddig rengeteg ideje volt magára. Korábbi kapcsolatát leszámítva hosszú ideje nem kellett mást is számításba vennie. Nem elviselhetetlen a természete, nem dől számára össze a világ, ha alkalmazkodnia kell másokhoz, de attól tart, egyszer majd nála is betelik az a bizonyos pohár, és akkor sokan meg fogják bánni, hogy közel kerültek Attilához. Azt ugyanis lehetetlennek tartja, hogy a jövőben ne adódnának konfliktusok. A kérdés az, hogy ezek milyenek lesznek, s mennyire lesz képes uralkodni egy olyan gyerek felett, akit nem születése óta ismer, s nem egy átlagos diákként kell hozzá viszonyulnia. Nem úgy akarja kezelni, mint egy kölyköt a suliból, reméli nem fogja Csanád rosszul érezni magát emiatt. A pedagógia kudarca vagy győzelme...
Mosolyogva bólintott a fiún, s annak bőbeszédűségén. Csak mondta és mondta a magáét, ami meglepte a tanár urat, de nem mutatta ki különösebben. Jóindulatú, ártatlan fiúnak tűnt számára. Szeretett volna a kedvében járni, így tehát a vízben úszva beállt mellé, majd sor került a rajtra. Direkt nagyokat csapott, hogy a fröcsköléssel nehezítse a fiú erőlködését, de természetesen hagyta előbbre menni. Miután utolérte a célnál, nevetve nyújtotta tenyerét egy pacsira.
- Neked úszónak kéne menned... Nincs kedved amúgy sportolni valamit? - valószínűleg Szabolcs se lenne túl boldog, ha a kviddics érdekelné, talán valami szolidabb mugli sporttal lekötik a felesleges energiáit - Feljössz a hátamra? - invitálta barátságosan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Szikszai Csanád
INAKTÍV


Mini Xixo; Bubi no.2; Bubié
offline
RPG hsz: 25
Összes hsz: 451
Írta: 2016. január 19. 15:23 | Link

Atu bácsi

Barátságosan mosolygott csak, miközben belőlem jöttek a szavak megállás nélkül. De hát ehhez hozzá voltam már szokva, hogy csak mondom és mondom, a beszélgetőpartner meg általában csak figyel. A versenyben legnagyobb örömömre benne volt, így nem maradt más, mint elrajtolni. Visszaszámoltam és meg is kezdődött a verseny. Hatalmas fröcskölések jöttek felém, gonosz módon lettem akadályoztatva, de túljártam Atu bácsi eszén. Lebuktam teljesen a víz alá, és ott folytattam a versenyzést, amit meg is nyertem. Habár azt nem tudom, hogy hagyta-e magát az ellenfél, de én nyertem, az a lényeg. Felültem a medence szélére, és már ott nyújtottam pacsira a kezemet, meg vigyorogtam is a dicséretre.
– Áhh, a vízi sportok nem az én asztalom, inkább az aszfalton érzem magam biztonságban. Próbálkoztam velük, de a nagyok mindig kihörögtek, ha bénáztam, így aztán abbahagytam az összest. Viszont a gördeszkázás, na az az én sportom. Szeretek száguldozni a járdán, vagy a gördeszka parkban, olykor elég szép sérüléseket is összeszedve, de soha nem érdekelt. Ha begyógyult, mindig gurultam újra és újra, a legtöbbször amúgy meg sem várva azt, hogy eltűnjön a heg. Leragasztottam, és már deszkáztam is tovább. –vállamat megvonva beszéltem az egészről úgy, mintha az iskolában egy szóbeli felelés lenne. A gördeszkázás az életem része, természetes, hogy sokat tudok róla fecsegni, főleg akkor, ha a másikat is érdekli. Na meg akkor is, ha nem, de ezt Atu bácsi nem mondta, szóval remélem nem untattam vele halálra. Kérdésére viszont felcsillant a szemem.
– Megyek. –vigyorogva másztam a hátára, ha már olyan stabil helyzetben volt, hogy nem dőlt el, ameddig másztam. Bár a vízben nehéz stabilan állni, de azért na. Atu bácsi erősnek látszik, csak nem ejt el. Átkaroltam azért a nyakát, hogy biztonságosan kapaszkodhassa, és kihasználva ezt az egészet, egy ölelésre formáltam. – Egyébként te sportolsz valamit? –dobtam vissza neki a kérdését, és hegyeztem a füleimet a válasza miatt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Took a little of my heart; Drained some energy [...]
[...] Standing here on my feet; Proud as I can be
Szentmihályi Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 61
Írta: 2016. február 28. 22:51 | Link

Kamillácska

A hétvégén úgy döntött leugrik egy kicsit a faluba, csak úgy, lazulni. Na nem mintha mostanában nem pihent volna annyit, mint más két év alatt, de ez teljesen lényegtelen. Svédországi tartózkodásuk során ugyan napi rendszerességgel edzet, de más dolga nagyon nem is volt, szóval volt ideje relaxálni is. De a hazaút egy cseppet sem mondható rövidnek, az teljesen kimerített mindenkit. Aztán a hazaérkezés után egyből csaptak egy bulit, ami hát kicsit érdekesen alakult. Jól indult, de történt ez-az, kicsit ellaposodott a történet, aztán inkább úgy döntött, hogy ő köszöni, inkább lelécel. Pedig nagy bulibáró, partyarc meg minden, de most valahogy mégsem volt kedve az egészhez.
Ezért ma inkább úgy döntött kicsit egyedül lesz, vagyis ami azt illeti, emberek között, de mégis egyedül, mivel sem a kastélyban, sem pedig a faluban nem tudna olyan pontot találni, ahol egyedül, nyugton lehetne magában. De, ha már ez a helyzet, akkor a kellemeset, a hasznossal, benéz a barlangfürdőbe. A ma hajnali edzése során kicsit mintha megrándult volna a válla és úgy hallotta, a barlangfürdőben van valami masszázs zubogó, hátha az segít valamit. Bár egy jó kiadós kezekkel történő masszázs biztosan hatásosabb lenne, de mégis kihez mehetne oda, hogy "hé, te! masszírózzá' má' meg! kösz!" Szóval marad a barlangfürdő. A jegypénztárnál nincs nagy sor, gyorsan be is jut a fürdőbe. A férfi öltözőben átcseréli ruháját egy fürdőnadrágra és már indul is befelé. Valóban nem túl nagy a tömeg, ez pedig számára pozitívum. Kicsit félt, hogy majd hatalmas gyerekzsivaj lesz, mint ahogy az ilyen helyeken lenni szokott, de pozitívan csalódott. Egyből megcélozza a medencébe vezető lépcsősort. Kicsit hideg a víz, de ez egy cseppet sem érdekli. Szemével kutatni kezdi a masszázs zubogót, közben pedig egyik-másik kezét benedvesíti és azzal megtapogatja felsőtestét, hogy szoktassa magát a víz hőmérsékletéhez. Egy nagyobb darab idős hölgy sétál el előtte majd megpillantja a szóban forgó zubogót. Nagyobb léptekkel megindul - már amennyire ezt a víz engedi - és egyből beáll a zubogó alá. Fejét kicsit előre dönti és próbál úgy állni, hogy a vízsugár a fájó pontját érje. Először csak még jobban fájlalja, de egy perc után, mintha tényleg masszíroznák a meghúzódott részt. Néha meg forgatja picit a nyakát, próbálgatja, hogy mégis hogyan a legkényelmesebb, mi a leghatásosabb pozíció.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. március 13. 12:50 | Link


A legutóbbi edzésen becsomósodtak az izmai, és amúgy is eléggé ráfért már, hogy ne csináljon semmit, csak pihenjen. A forró víz pedig általában el szokta lazítani, meg megnyugtatja - szóval miután minden dolgával végzett, szépen fogta a cókmókját, és szépen legyalogolt ide azzal a tudattal, hogy úgy szétlazítja magát, hogy éppen csak ne essen szét. Hát nem sikerült. Miután egy negyed órát ücsörgött rá kellett jönnie, hogy ugyan olyan fáradt és kialvatlan, úgyhogy ő köszöni szépen, akkor ennyi elég is lesz. Sóhajtott, kiszállt, betekerte magát a törölközőjébe, és szépen meg is indult azzal a céllal, hogy visszasétál a kastélyba, aztán feltrappol az eridonba, és megkéri Norbit, hogy nyomkodja ki a csomókat a hátából meg a felkarjából. Ez eddig szép és jó is volt, egészen addig, amíg meg nem pillantotta a másik Szentmihályit - akinek történetesen köze sincs ahhoz, akiről az előbb beszéltünk. El is kezdte rágni a száját rendesen, meg őt is a valamilyen érzés, elvégre csak nem mehet itt el, mintha észre sem vette volna - főleg azok után, amit levágott ott Svédországban. Pedig az tényleg nem az ő hibája volt, és istenére legyen mondva, ha még egyszer meglátja a szárnyas pelenkást, egyenként fogja beleállítani a nyilait. Apró sóhaj hagyja el ajkait, a franc meg tudja, az emberek újabban olyan csöppnyi dolgokon sértődnek meg, ő meg csak pislog nagyokat rajtuk. Mindezt végiggondolva el is döntötte, hogy akkor ő mégis marad egy kicsit. Letette törölközőjét a neki megfelelő helyre, kibújt a strandpapucsból, beszállt a vízbe, aztán igyekezve a lehető legészrevétlenebb maradni, közelíti meg háztársát. Szeret a meglepetés erejével élni. Aztán ha minden jól megy, és Ádám tényleg nem veszi őt észre, belekapaszkodik a vállaiba, és köszöni szépen, ő jól van.
- Csak nem fájnak?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentmihályi Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 61
Írta: 2016. március 21. 21:35 | Link

Kamillácska

Kellemesen elmeditál a ráérkező vízsugár alatt, mely jólesően masszírozza fájó vállát. Néha azért kicsit mocorog, hogy ne zsibbadjanak el teljesen tagjai. Olykor-olykor megzavarja egy-két viháncoló hiperaktív kisgyerek, olyankor kicsit morcosabban néz rájuk, akkor pedig jönnek a szülők vagy nagymamák sűrű elnézéseket kérve és odébb tuszkolják a gyerekeket. Félreértés ne essék, nem mindig ilyen mogorva Ádám, de most nem egészen van türelme a kisgyerekekhez, akik folyamatosan - még ha akaratlanul is, de - az arcába csapkodják a vizet. Ő most inkább kicsit relaxálni szeretne. Szemét is becsukja és próbál elmerengeni a gondolataiban. Vagyis inkább próbál nem gondolkodni, próbál agyilag is pihenni egy picit. Ám ezt nem sokáig teheti. Hirtelen, mintha a semmiből, de előbukkan valaki és sikerül is neki pont a legfájóbb ponton rátehénkedni. Válla megrogyik a súlytól, így a rácsimpaszkodó is lecsúszik róla. Te álla..! Dühöng magában, de most igazán. De mikor megpillantja ki is a tettes kicsit lecsillapodik. A lánytól se esett neki jobban ez a tett, de legalább mégsem egy vadidegen vetette rá magát. Vesz egy mély levegőt és próbálja megőrizni a hidegvérét. Nem hisztis típus, egyáltalán nem, de ha egy fájó részt újra sérülés ér, nyilvánvalóan még jobban fog fájni. Ő mindenesetre próbálja ezt rezzenéstelen arccal viselni. Ádám nem az a nyámnyila, nyafogós, síros-pityogós (óvodába nem való) és még ha lenne is rá oka, hogy megtörjön, mindig erős marad. A külvilág felé legalábbis mindig ezt mutatja, mert úgy érzi, hogy ezt kell, hogy mutassa.
- De - mondja végül kurtán. Nem is igazán tudja, hogy mit mondhatna Kamillának. A svédországi bevásárlóközpontos móka óta nem igazán találkoztak. Az utazás során pedig igen ambivalens és felettébb érdekes dolgokat művelt a lány, amit Ádám a mai napig nem tud hova tenni.
Kényelmesen visszaáll a vízsugár alá, hogy az ismételten masszírozza a vállait. - És, hogy vagy? - A kínos csendet nem igazán tudja elviselni. A csendet igen, de ez most nem a kellemes és egyben nyugtató csend, hanem sokkal inkább az késsel is vágható feszült, kínos csend.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. április 25. 15:16 | Link


És igen, Kamilla már a tökélyre fejlesztette azt a képességét, hogy úgy tegyen, mintha az égvilágon nem történt volna semmi. Mintha legalábbis nem is lett volna Svédország, se Cupido, vagy csak az ő emlékezetéből esett volna ki úgy az egész. Pedig nagyon emlékszik a dolgokra, csak ez így pont könnyebb, mint azt megtárgyalni. Meg amúgy is, képes lenne elsüllyedni a föld alá, ha most felkerülne a téma.
A tehénkedésére való reakció láttán úgy olvad le a mosoly a képéről, ahogy csak van.
- Jóna, azért ne egyél meg. - mormogva sóhajt fel, elhúzva a száját. Aztán kinyújtja kezeit, jelezve, hogy ha kell, akkor ő megmasszírozza nagyon szívesen a másik vállát, mert ő most ilyen kis cuki, hogy szívesen segítene az ember fájdalmán. Még ha a felét lehet ő okozta is.
És akkor beáll az a fajta rémes csend, amit nem bír elviselni. Amikor egy ember tud valamit, a másik ember is tudja, és ez legalább az egyiknek még ráadásul kínos is, mert nehogy már könnyű legyen a lány élete. Amennyiben Ádám igényelte a vállmasszázst meg is kapja, a rellonos csendben dolgozza meg a hátát, amennyiben pedig nem, Kamilla összefonja kezeit maga előtt, és arrébb áll, hogy még véletlenül se zavarja meg a másik tevékenységét.
- Izé.. Jól. Te? - visszazökkenve a valóságból pillog a másikra, közben igyekszik nyakig merülni a vízben. Kötelező körök. A hideg kirázza a kötelező köröktől, a "hogy vagy", "hogy élsz?", "rég nem láttalak, mit csinálsz?" kérdéseket mindig is rühellte. Azon emberek többségét, akik felteszik ezeket, nem is érdekli a válasz, csak kérdeznek valamit, hogy kérdezzenek. Szóval akár azt is felelhetné, hogy "én lettem Amerika elnöke", arra is jobb esetben bólogatnának, hogy jaj de szép, jaj de jó. Nem mintha Szentmihályiról ezt feltételezné, nem feltételez ő semmit, csak ez így megmaradt benne.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szentmihályi Ádám
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 6
Összes hsz: 61
Írta: 2016. május 7. 15:59 | Link

Kamillácska

A gyerekzsivajtól így is kissé feszült lett, hát még Kamilla jelenléte... nem igazán javít a helyzeten. Nem is érti mit keres egyáltalán itt a lány. Minek jött ide? Hiszen eddig is kerülte Ádámot, akkor most minek tett kivételt? Különösebben nem érdekli őt, nem áztatja esténként könnyel a párnáját. Egyszerűen csak nem érti, nem tudja megfejteni a lányt. De néha azt gondolja, hogy a lány sem igazán tudja, hogy mit csinál. Olyan szeszélyes. Egyik pillanatban még minden rendben, tök jól elvannak, mint a rendes haverok, a következő pillanatban meg mintha valami megszállta volna Kamillát, úgy tapadt Ádámra. Aztán ahogy visszatértek a svédországi útból a kastélyba, Kamilla nem volt többé a régi, sőt feltűnően kerülte Ádám társaságát. És látszólag ez mind ok nélkül. A srác ezt azért eléggé furcsállta, de nem firtatta a dolgot. Ha nem, hát nem, gondolta és alkalmazkodott az új felálláshoz. Sosem voltak igazán összenőve, teljesen jól megvoltak egymás nélkül is.
Kamilla azonban most rejtélyesen mégis felbukkan, mégis úgy dönt, hogy tesz egy lépést Ádám felé. Esküszöm nem értem én a nőket... Mire fel játsszák a csajok az elérhetetlent, főleg, ha utána ugyanúgy visszajönnek, ráadásul maguktól?!
Az előbbi fájdalmas nyakba ugrást a szőkeség kompenzálná, mégpedig egy jó masszázzsal. Vétek is lenne kihagyni ezt a remek alkalmat. Gyorsan megfordul és kissé a vízbe merül, hogy a lány kényelmesen elérje a vállait. Az első pár pillanatban még jobban fáj neki, mint előtte, de hamar megszokja az érzést és végül már inkább kellemesnek hat az óvatos nyomkodás.
Közben érzi a feszült csendet, amit végül a lány hangja tör meg. - Szintén. - Válaszolja ismét kurtán, mivel továbbra sem tudja, hogy mi mást mondhatna. Egyáltalán szükséges bármit is mondania? Egy darabig némán élvezi a szorgos kis kezeket, végül azonban mégis csak megszólal: - Amúgy, mi járatban erre? - Elsőre úgy hangozhatott ez, mint valami számonkérés valakitől, aki az ő, privát területébe behatolt, de kétszer végiggondolva jogos a kérdés, hiszen Kamilla láthatólag teljesen egyedül van és nem úgy tűnik, mint aki valamely fájó tagját jött volna kinyújtóztatni. Vagyis hát.. végül is, ki tudja?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. május 14. 13:03 | Link


Kínos. Határozottan kínos ez az egész, viszont ide jött, már nem léphet le csak úgy, hogy megint kerülgesse a fiút, csak mert nem képes a szemébe nézni a szégyentől. Szóval akkor most szépen itt marad, és végigcsinálja. És esetleg vállalja, hogy becupidózák és azért volt az egész, ami a saját meglátása szerint csak még kínosabb és még röhögni valóbb.
Szorgalmasan, jó kislány módjára igyekszik kimasszírozni a görcsöket a fiú vállából, mert ha már sikeresen okozz neki fizikai fájdalmat, akkor már legalább ennyit tegyen meg.
A kérdés meglepi, szusszan egyet, a feje bevörösödik, s áldja az eget, hogy Ádám háttal áll neki, és nem látja ezt az egészet.
- Bocs, hogy be mertem ide tenni a lábam. - megcsóválja fejét, mert azért bármennyire is kezd egyre jobban szégyen lenni neki ez az egész helyzet, azért mégis csak Kamilláról beszélünk, aki egyrészt nem bírja, ha számon kérnek rajta dolgokat, másrészt pedig az ilyenektől beindul a védekező mechanizmusa, aminek a visszavágás az első szakasza. Szóval ja.
- Fájt a lábam. - megvonogatja vállát, nem mintha most kevésbé fájna neki, hogy köztudott tény, hogy a lányok jobban tűrik az ilyesmit.
Oké, akkor akár meg is beszélhetnék a dolgokat ahelyett, hogy úgy beszélnek egymással mint két vadidegen. Tiszta gyerekes az egész. Sóhajt, kezei lecsúsznak a másik válláról, kissé idegesen túrja hátra szőkésbarna haját.
- Ami Svédországban volt.. - kezd bele nehézkesen, viszont már kimondta az elejét, szóval ha nem akarja, hogy ténylegesen hülyének nézzék, be kell fejeznie.
- Az nem igazán én voltam, mert az igazából Cupido volt, és én nem tudtam magamról, és utána mikor elmúlt szégyelltem magam, hogy odamenjek hozzád, meg hogy beszéljük, meg minden, és olyan rossz. - egy szuszra hadarja le a mondandója másik felét miközben megint kivörösödik, s a végén kezeivel takarja el arcát, hogy ha esetleg a fiú megfordul, ne így lássa már.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2016. május 20. 11:09 | Link


Relaxálni akartam végre. Elegem volt a sok hűhóból és gondolkodnom kellett a jövőről. Maradjak egyáltalán itt, és várjam, hogy Lyvel mikor leszünk egy pár? Persze a szöszi egészen megváltozott már első találkozásunk óta, szóval nem lenne probléma vele feleségként sem. Szerintem ellennénk, még ha nem is lennénk valódi egy pár. Hagynék neki teret és akkor nem durcáskodna. Az mondjuk benne is elég kemény, ha előveszi a rosszabbik énjét. Esetleg itt is hagyhatnék mindent, meg tudnék élni apámék pénze nélkül is, és akkor tényleg azt tehetnék, amit csak akarok. Nem mellesleg ezzel bemutathatnék a családomnak, hogy lám, Zétény enélkül is boldogul.
Na, ezért találtam ki, hogy eljövök a fürdőbe, ahol sosem voltam még, de állítólag nagyon kis csendes, meg jó környezetben van.gyorsan megtalálom a táblák alapján, majd még gyorsabban ki is fizetem a belépőt. Átöltözöm az öltözőben, és nézem, ahogy a pecsét, amit kaptam egyre jobban világít. Komolyan, elég óvodás dolog ilyet csinálni, de ez Bogolyfalva, megszokhattam volna már, hogy nem minden az én elképzeléseim szerint működik.
Végül egy fecskében zuhanyzás után bevetettem magam a "habokba", és valóban jól esett a meleg víz nyugtató hatása. Kerestem is gyorsan egy helyet magamnak, de mind ami tetszett foglalt volt. Ezért aztán találomra választottam egyet, ahol jó a kilátás, és odamentem a szöszi csajhoz, aki birtokolta a helyet. Persze bőven elférünk egy ilyen helyen úgy is, hogy nem kell még csak beszélnünk sem.
- Helló, megosztod a helyet velem? Zétény vagyok, ha érdekel - vonok vállat és várom, hogy odaengedjen, vagy elküldjön. nekem mindegy, bár egészen jó kis csaj, szóval szívesen maradnék. természetesen megnézem magamnak, ha már itt van fürdőruhában. Illetlenség lenne, ha nem bámulnám meg, öcsém.
Utoljára módosította:Farkas Zétény, 2016. május 21. 14:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. május 20. 23:04 | Link

Cété

Szofi általában véve azt tapasztalta, hogy az érzelmekkel, különös tekintettel az ő érzelmeire, csak baj van. Abban a pillanatban, ahogyan mélyebben kezdett kötődni valakihez a világa kibillent a négy sarkából és bármennyire is igyekezett, képtelen volt megtalálni az egyensúlyt. Feltétel nélkül, mindent megadott a másiknak és nem érdekelték a következmények, márpedig következmények mindig vannak. Helló, Karma.
Lehunyta a szemeit és élvezte a víz melegségét maga körül, miközben próbálta kizárni az őt körülvevő embereket, akik kifejezetten nagy zajjal jártak. Nem igazán kedvelte a fürdőket, eddig csak Gwennel ment el egyetlen egy alkalommal, de az bőven elég volt, hogy emlékeztesse, miért is nem szeret ilyen helyekre menni.
Felpillantott és végigpásztázta a kedves egybegyűlteket. Mindenki gondtalannak tűnt, a béke aprócska kis szigete. Hát ő egyáltalán nem volt éppen békés hangulatában. Már bánta, hogy nem törte inkább rá a szőke lányra az ajtót és rángatta el magával.
Egyszerre ketten is jártak a fejében és mocskot hagytak maguk után. Nem szeretett túl közel kerülni az emberekhez, azzal csak támadási felületet nyújtott, márpedig ő régen megtanulta, hogy az ilyesmi nem játék.
Épp akkor szúrta ki a hozzá közelítő fiút, amikor az megszólalt. Mielőtt válaszolt volna egy kicsit arrébb csúszott, hogy az elférjen mellette.
- Nem hiszem, hogy szükséged van az engedélyemre. -jegyezte meg mintegy mellékesen. - Szofia és tudom, hogy ki vagy.
Hogy ne tudta volna? Egy ház, egyetlen évfolyam különbség. Őszintén szólva, a szőke szerint még egy teljesen amatőr is felismerte volna a fiút, ha másról nem, hát a festmények pletykájának köszönhetően.
- Tetszik a látvány? -pillantott rá a szeme sarkából egy apró mosoly kíséretében.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2016. május 21. 14:05 | Link


Legalább a kilátás legyen jó, ha már más nem, nem igaz, öcsém?! Ezért választottam a szőke csajszit, aki dobott még pár százalékot a hely kinézetén. Még az is lehet, hogy beszélgetni is tud, de azért nem bízom én abban. Tudom, hogy nem mindenki szeret és nem is mindenki tud, ráadásul mostanában nem is nagyon van kedvem, amióta Noémival dumcsikáztunk. Azt hiszem így mondaná, ha itt lenne. De lehet, hogy dumcsimumcsit használná, na mindegy.
A lány úgy látszik, hogy nem szívbajos és nem olyan, akinek berögzült dolgai lennének, simán helyet ad nekem.
- Állítólag így illik - vonom meg a vállam, majd kölcsönösen bemutatkozunk egymásnak. Iza biztos büszke lenne rám, hogy mennyit fejlődtem. Régebben valószínűleg félrelöktem volna Szofit, mert nem szerettem sem az embereket, sem a falusi életet. Azóta sem vagyok oda egyikért sem, de legalább szabadabb vagyok, mint otthon és kompenzálok a világnak. Hát nem nagyszerű varázsló vagyok én? Dehogynem.
- Sajnálatos, hogy fordítva ez nem igaz. Pedig nem bántam volna - elmosolyodom és kifekszek ölve a helyre, amit nekem szorított. Persze megnézem magamnak, már miért is ne, de úgy látom, hogy ebben sem szívbajos.
- Igen kellemes - bólintok, ahogy végignézek megint az idomain. Ez a csaj is tudja, hogy szép és nem fél felhívni rá a figyelmet. De aztán a fejem felfektetem a kőre és így kiterülve, mint egy béka áztatom magam a kellemes vízben.
- Mi az ami alapján ismersz szöszi? - kérdezem meg nagyjából egy perc csend után, mégsem jó egy ilyen csinos csaj mellett csak úgy fetrengeni. Kíváncsi vagyok, hogy miket mondanak rólam, leginkább arra, hogy ezekből melyik igaz, amit tudhatnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. május 26. 10:06 | Link

Zétény

Szofi csak egy egészen kicsit szeretett volna egyedül maradni. Miután összeugrott a legjobb barátjával és még az apja is megfenyegette nemigazán volt kedve a társasághoz. Persze soha semmi nem úgy alakul, ahogyan azt a szőke lány elképzeli. Miért is alakulna? Túl egyszerű lenne...
Arrébb csusszant, hogy helyet adjon Zéténynek és halvány mosoly kúszik az ajkaira, amikor a másik igazi úriember módjára engedélyt kér tőle.
- Manapság már nem sokan foglalkoznak vele mit illik és mit nem.
Dai jutott eszébe a változatosság kedvéért. Ha fordított helyzetben lettek volna, nyilván Szofi is értesíti a szüleit, hogy baj van és kézenfekvő volt az is, hogy az apjának írt, elvégre az anyja szívből gyűlölte a japán fiút. Nem mintha az bármit is elkövetett volna ellene a puszta létezésén túl.
Halkan felnevetett a mellette ülő megjegyzésére és felé fordult, hogy elkaphassa a tekintetét.
- Még csak egy éve vagyok itt és annyira nem vagyok feltűnő, szóval nem lep meg, hogy elkerültem a figyelmedet. -csipkelődött egy kicsit, miközben ajkain ott csücsült a görbület.
A látványra tett megjegyzésre nem tervezett reagálni. Szofi tudta magáról, hogy mit ér, de mindemellett az önbizalma egy jól felépített fal volt. Ezzel védekezett a külső behatások ellen és ennek segítségével rejtette el az odabent csücsülő, összetört lányt. Nem láthatta senki, nem akarta, hogy mások is tudják. Itt ő csak egy törékeny szőke volt, egy balettos tipikus megjelenésével, semmi különleges. Mert nem látták előtte. Az előtt, hogy megindult volna lefelé a lejtőn és ez így volt jó.
Menekült, igen, de egyelőre piszok jól csinálta.
Elgondolkozva harapta be az alsó ajkát, ahogy ismét a mellette lebegő fiúhoz fordult. Lejjebb csúszott ő is a vízben, épp csak az arca maradt kint.
- Nem lehet nem ismerni... csajos pletykák, a festmények... Ez az egész iskola olyan, mintha leültetnél körbe egy rakat öregasszonyt. Mindenki mindent tud, mintha legalábbis leskelődnének utánad. -látványosan megborzongott. - El sem merem képzelni, rólam miket mondhatnak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2016. május 27. 11:42 | Link


- Nos, mint tudjuk, a kivétel gyengíti a szabályt. Nem vagyok bunkó, ha nem kell, szóval köszi – ennyivel azt hiszem el is intéztük, hogy milyen rettentő udvarias srác vagyok. Igen, meg jóképű is, szinte illik hozzám a szöszi, jobban, mint itt bárki más. Ha már itt vagyok, akkor olyan mellé megyek, aki külsőleg is felérhet hozzám, meg még az is lehet, hogy van egy kis sütnivalója ott bent.
Az, hogy felismer, némileg meglep, de azért nem annyira, hogy foglalkoztasson. Az jobban, hogy én nem ismerem őt, de hamar kiderül, hogy miért. A sok ember között nem mindig találkozhatsz mindenkivel, én pedig amúgy sem vagyok népszerű a sok cseverésző között, hogy csak úgy odajöjjenek hozzám. Most is én jöttem oda, az is igaz, de ez szituáció volt.
- Jól nézel ki, szóval, de feltűnő vagy. Az más kérdés, hogy nem vadászom az új szépségeket, hogy ismerkedhessek, vagy csak posztereket csináljak belőlük. Bár te lehetnél az egyik hónap, az tuti – bókolok egy kicsit, végül is tényleg jó csaj. Befekszem mellé, de most nem kívánok  domborulat nyomás próbákat végezni, csak élvezem a pillanatot és a társaságot. Izának ez biztos nem menne, persze ő lány.
- Túl híres vagyok biztos. Sosem érdekelt, hogy mit fecsegnek rólam, mert ha elém kell állni, mindjárt csukva marad az a száj, mintha ragasztóbűbájt kapott volna – vonom meg a vállam amennyire lehet, gondolatban nagyon. – Rólad is biztos van pletyka, de hozzám nem jutott el. Amúgy pedig csapd fel az Edictum egyik számát és onnan is lehet tájékozódni a nagyrészt hamis hírekről. De én jókat szórakozom rajtuk. Van, hogy kifigyelek egy rellonos párost az újságból,  és várom, hogy legyen valami – kuncogok, majd bejezem a lebegést és leülök a vízben lévő padra. Nagyjából mellkasig lógok ki a vízből, kicsit meg is mozgatom a nyakamat.
- Kell figyelnem féltékeny pasira, vagy élvezhetem a fürdőt és a társaságod? – érdeklődöm, mert nem fakarok felesleges köröket futni magyarázkodással, na meg pofonokat osztani. Pihenni jöttem, nem pedig megmutatni milyen nagyszerűen felkészült vagyok mindenből. talán kicsit félreérthető a fogalmazásom, de ez már nem az én bajom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. május 30. 12:00 | Link

Zétény

Elmosolyodott a fiú reakciójára, de ennyiben hagyta a dolgot, már ami az udvariasságot illeti. Ő éppen ugyanolyan közegben nőtt fel, mint a legtöbb aranyvérű, egészen addig a napig, amíg az anyja úgy nem döntött, hogy elbúcsúzik a férjétől és bepakolja egyetlen szem lányát egy bőröndbe, minden emlékével együtt. Szofi számára kifejezetten fontos volt legalább egy minimális tisztelet megadása a másik fél számára, talán azért, mert a család orosz része belenevelte, vagy mert irtózott mindentől, ami kibillenthette a nyugodt kis világából.
- Köszönöm. Lehetnék esetleg Miss Március? Egy álmom válna valóra. -nevetett fel Zétény felé fordulva.
Összességébe véve Szofi ismerte a maga előnyeit és hátrányait is. Könnyedén tudott úgy tenni, mintha hidegen hagyná egy-egy odavetett támadás, vagy éppen egy kedves bók, most viszont nem tudta megállni szó nélkül. Zétény kifejezetten szimpatikus volt neki és azt az iskola falai között eléggé kevés ember mondhatta el magáról.
- Tudom, néha unaloműzésből bele szoktam lapozni. -ismerte el, tekintetét a medencében üldögélőkön végigjáratva. - Remélem, ezzel a szokásoddal nem dicsekszel el túl gyakran. Kissé betegnek tűnhet... mások számára.-nevetett fel.
Szívesen megnézte volna a jelenetet, ahogy a mellette ülő fiú az újságból megismert szerelmeseknek minden lépését figyelemmel kísér, mintha csak egy jó filmet látna. Azt pedig különösen szerette volna látni, ahogyan az alanyok észlelik, hogy mi is a nagy helyzet és számon kérik Zétényt.
A féltékeny pasikkal kapcsolatban Szofi felsóhajtott. Nem, nem léteztek féltékeny pasik... vagy talán mégis. Szerette volna tisztán látni, mi is a helyzet most, de az utóbbi időben kiborítóan elveszítette a fonalat. Hirtelen úgy érezte, mégiscsak eléggé feltűnő jelenség ahhoz, hogy észre vegyék.
- Nem vagyok benne egészen biztos. -ingatta a fejét Zétény tekintetét keresve. - De ha ez számít, nagyon szívesen megvédelek. -kúszott egy mosoly az ajkaira.- És mi a helyzet a féltékeny barátnőkkel? Kezdjek menekülőutak után kutatni?
Tettetett aggodalommal az arcán fordult körbe és kisepert egy szőke tincset az arca elől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Zétény
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 369
Összes hsz: 2234
Írta: 2016. június 4. 19:57 | Link


Röviden felnevetek a válaszán, egészen belevaló a csaj, és még jó a humora is. Nahát, egyből van ilyen is, nem csak a fanyalgók és a rátartiak? ?Meglepő, komolyan mondom.
- Ha gondolod, minden hónap a tiéd lehet, és akkor jár 30% a bevételből, ha piacra dobom. De akkor bele kell adnod mindent – folytatom a finom kuncogást. Nagyon jó kis naptárt össze lehetne hozni belőle, bár nem a legmodellebb típus, de van benne valami, ami nagyon vonzóvá teszi. Ezt pedig nem azért mondom, mert gyakorlatilag egy szál fürdőruhában, érintés közelben van itt mellettem. De azért valószínűleg ez is közrejátszik.
- Nem szoktam dicsekedni semmivel, a tetteim magukért beszélnek, legyenek azok jók, vagy rosszak. Egyébként pedig nem szokásom azért kilesni embereket, de néha unaloműzésnek tökéletes, ha már nincs más, vagy éppen Rohr nem jön az utamba, hogy fellökhessem. Borzalmas az a lány – még bele is borzongok, ahogy a vörös hajú mosolybolond képe beúszik a szemeim elé. Tényleg lyukas az agya, és hát azt hiszi, hogy minden ember mulatságosnak gondolja őt. Pedig nagyon nem az. Gyorsan el is terelem a témát inkább rá, mégiscsak értelmesebb és sokkal szebb az előbb említettnél. Ez már csak egy ilyen sport, és bármennyire is kacérkodom vele azért egy kicsit – amit úgy veszek észre, hogy viszonoz is -, nincs kedvem pasikkal vitatkozni.
- Általában nem szorulok védelemre. De azért ezt most elfogadom, hátha meg kell védelmezned – viszonozom a mosolyát, úgy érzem megfelelő társaságba érkeztem. Nincs nagyzolás, meg lenyűgözés, csak egyszerű ismerkedés, és némi szikra. Ez pont elég mindenre, de akár semmire is, szóval a tökéletesen harmóniát, amiért jöttem, megtaláltam a barlangfürdőben és Szofi személyében.
- Hát, ha féltékeny is lenne rád valaki, nem hiszem, hogy menekülnöd kéne. Szóval nem kell aggódnod, egyébként sincs senki, aki féltékeny lenne rám. Biztos a csillagok állása, vagy ilyesmi baromság – egy kicsit becsúszom a víz alá és élvezem a tompa hangzású vízi világot. Pár másodperc elteltével felbukkanok és eligazítom a hajamat. Kicsit közelebb csusszanok, hogy finoman összeérjünk. Ha már szórakozás, legyen valami alapja is.
- Egyébként el akarnál csábítani? Vigyázz, mert veszélyes alak vagyok – nevetgélek, és kiteszem a fejem a partra. A két kezemet is kitárom és kit elfektetem őket, igazán kényelmes.
- Milyen szolgáltatásai vannak még a fürdőnek, tudod esetleg Szofi? Nem néztem körül igazán…
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. június 6. 11:06 | Link

Zétény

- Én mindent beleadok, maximalista vagyok. -mosolyodott el szélesen, tekintetét Zétényen tartva. - Mikor kezdünk?
A kérdés végére aprót nevetett. Szimpatikus volt neki a fiú, nem játszott ostoba kis játszmákat és nem próbált meg minden egyes szavával a szőke lány kedvére tenni. Szofi gyakran belekeveredett ebbe a különös helyzetbe, ahogyan a nők többsége is. A szép szavak eleinte levették a lábáról, de szépen lassan, némi fájdalom árán megtanulta a leckét. Nem hitt el mindent és nem árult el mindent. Ez volt a taktikája.
- Ő az az eridonos vörös? -próbálta előásni a hozzákapcsolódó emlékeit Szofi, miközben mutatóujjával aprócska köröket rajzolt a víz felszínére. - Nem igazán találkoztam még vele, csak futólag láttam néha. Ennyire felhúzott?
Halvány mosoly játszott az ajkain, miközben a kis játékát figyelte és elszakította a pillantását Zéténytől. Hiába erőltette meg az agyát, ebben a pillanatban egyetlen olyan személy sem jutott eszébe, akivel komolyabb konfliktusa lett volna, mióta itt van, vagy aki az idegeire ment volna. Nyilvánvalóan ennek az is oka lehetett, hogy Szofi gyakran magának való volt -egyre ritkábban, ha őszinték akarunk lenni- és amennyire csak tőle tellett, kerülte a másokkal való vérre menő háborúskodást. Persze, ha az elkerülhetetlennek tűnt, akkor ő nem menekült sehová. Összességébe véve nehéz volt kihozni a béketűréséből, de ha ez valakinek sikerült, az illető keresztet vethetett.
- Nem gondoltam volna, hogy egyáltalán megfordul a fejedben az ezoterika. -pillantott át a fiúra vigyorogva. - Az Edictum biztos megírta, hogy a horoszkópod szerint mire számíts. Egyébként meg nem hiszem el, hogy éppen neked ne akadna néhány rajongód.
Szofi felhúzta a térdét és összekulcsolta előtte a kezeit. Ez a féltékenység téma elgondolkodtatta, még ha nem is látszott rajta. A magánélete ebben a pillanatba cseppet zavarosabbnak tűnt, mint az feltétlenül szükséges lett volna.
- Én elcsábítani? -vonta fel a szemöldökét sunyi mosollyal.- Általában engem szoktak és nem fordítva. -szúrta oda, mert nem hagyhatta ki.- Ha jól tudom, akkor van itt szauna is. Jössz velem? -emelkedett fel és tett néhány lépést hátrafelé, a medence kijárata felé, de szemeit nem vette le a fiúról.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2016. június 6. 15:07 | Link

Lenke

Azt hiszem, hogy bármennyire is próbálkozom - na jó, ez hazugság, mert azért annyira nem töröm magam, Bogolyfalva még mindig nem nőtt annyira a szívemhez, valahogy csak nem tudom az otthonomnak hívni. Talán majd egyszer, ha végre elég elhivatottságot érzek hozzá, hogy kicsit jobban körbejárjak... De annak nem ma jött el a napja, mert egyszerűen kibírhatatlan a hőség, ami makacsul befészkelte magát a szobámba. Lehet, hogy ez a sors fintora, amiért újabban folyton itthon ülök. Néha azért ki is szoktam mozdulni, szerintem ez már fél siker... Ez a mai nap is olyan volt, hogy kicsit kellett a levegő, mert itt bent bizony már híja volt. Szóval jobb ötlet híján, mert nem akartam egyedül menni, a mihaszna baglyomat fejbe dobtam egy csemegével, hogy aztán a haragosan csattogó csőrét befogjam egy Lenkének címzett levéllel. Nem sok embert ismertem a faluban, akit meghívtam volna magammal, de ő ilyen volt. A levélbe belefirkantottam az időpontot és a helyszínt is, meg ugye a szokásos formaságok. Utána rávettem magam, hogy végre felöltözzek, a választásom pedig egy fekete rövidgatyára, meg egy fehér pólóra esett, hozzá strandpapucs. Nem volt a kedvenc cipőfajtám, de ez volt az egyetlen, ami most elviselhetőnek tűnt. Fésülködés címén párszor a vállig érő barnás vöröses vacakba túrtam, majd megráztam a fejemet. Hát ez egész egyszerűen reménytelen.
A válltáskámba belegyömöszöltem a teljességgel használatlan, értelmetlenül hatalmas fekete fürdőlepedőmet, meg egy fürdőgatyát, mellé egy tusfürdőt, aztán utamra slattyogtam, egy cetlit hátrahagyva Alexnek, hogy majd jövök, nem a bunyipok vittek el, ne aggódjon.
A faluban sem volt kisebb a meleg, szóval csak nem tudtam hova tenni a dolgot. Minek nekem mágia, ha semmi hasznát nem veszem egy esetleges agylágyulás esetén?
Viszont Merlinnek hála, a Barlangfürdő reklámja nem volt rossz, így az is elég könnyen behatárolható volt, hogy merre is találom azt a bizonyos sziklafalba mélyesztett ajtót. Lenkének még se híre, se hamva nem vol, de nem is csináltam belőle problémát, mert korábban érkeztem, inkább csak a hideg sziklának döntöttem a hátamat és rágyújtottam. Többnyire jó gyerek vagyok, de ez az  orbitális jellemhibáim egyike.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borostyán Lenke
INAKTÍV


Aaron's siren
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2016. június 6. 15:33 | Link

Ash

Outfit

Rekkenő hőség tombol Bogolyfalván, ami egyre elviselhetetlenebb. Emebrt nem is látni az utcán, legfeljebb hat-hét óra felé merészkedik elő a lakosság, amikor már elviselhetővé redukálódik a hőmérséklet. Én is, akárcsak mindenki más be vagyok zárkózva a lakásba, ahol egy nagy legyezővel és lehűtött limonádéval próbálom elviselni az elviselhetetlent. Épp a kanapén tanyázom, elterülve, mint a szép magyar Alföld, amikor valaki vagy valami megkocogtatja az ablakomat. Felmordulok, hisz semmi kedvem nincs felállni megnézni, hogy kiféle, miféle a jövevény, de amikor harmadjára ismétli meg a jeladást, rájövök, hogy ezt a látogatót bizony nem úszom meg. Nagy nehezen összeszedem minden tesi- és lelki energiámat, és feltápászkodom, hogy az ablakhoz slattyogjak, csigalassúságban. Odaérve látom, hogy egy bagoly az, ami megzavarta a nyugalmamat, és egy levelet szorongat a csőrében. Viszek neki egy kis jutalomfalatot, majd a tekercsért cserébe lerakom elé. Ismerős a jószág, de nem tudnám megmondani kihez tartozik, amíg el nem olvasom a sorokat. Ash írt, hogy mit szólnék egy barlangfürdői kiruccanáshoz, eleinte semmi kedvem kimozdulni itthonról, de a többszöri olvasás meghozza a kedvemet. Gyorsan összekapom magam: felöltözés, sminkelés, szükséges dolgok összekészítése, és már úton is vagyok az említett hely felé.
Megérkezve tapasztalom, hogy megint sikerült elkésnem, ugyanis Ash már a sziklának támaszkodva egy cigivel a kezében vár rám. Néha én is hódolok a káros szenvedélynek, de most nem tudnám elviselni a füstöt, túl tömény lenne most a majd 36 fokban.
-Szia! Bocsi, tudom megint elkéstem, de nehéz rávennie magát az embernek a kimozdulásra ilyen kánikulában. Nagyon megvárakoztattalak?-Teszem fel udvariasan a kérdést, némi szempilla rebegtetéssel, bár a napszemüvegtől nem biztos, hogy látja. Remélem, nem akar sok időt itt kint csacsorászással eltölteni, mert a tűző nap már szinte égeti a bőrömet. Talán nem ártott volna mégsem az a naptej...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2016. június 6. 15:55 | Link

Lenke

Igazából gondolkoztam rajta, hogy ilyenkor nem kellett volna ilyen hamar elindulnom otthonról, mert hát... az azzal jár, hogy várakozhatok, ami meg nem előnyös, mikor a 30 fok fölötti időjárás tombol.
Én azért feltaláltam magamat, mert előhalásztam a cigimet és rágyújtottam, ami azért is volt jó, mert a mentolos füst kicsit változatossá tette a rémesen állott és fülledt levegőt. Aztán már csak arra eszméltem, hogy valaki közeleg a látóhatáron, és ahogy közelebb ért, rá kellett eszméljek, hogy Lenke az. Halványan elmosolyodva intettem neki, majd ismét a hajamba túrtam elgondolkozva, persze nem a veszélyes kezemmel.
Gyorsan meg is szabadultam a füstölgő kátrány rúdtól, mikor Lenke ideért, majd halványan elvigyorodtam.
- Helló. Jaj, nem, nem, dehogyis. Én jöttem korábban, mert féltem, hogy nem lesz energiám megmozdulni, ha tovább várok - nevettem el magamat, majd vállat vontam és elfojtottam a mosolyomat, végigmérve a leányzót. Mit ne mondjak, eléggé kitett magáért, annak ellenére, hogy csak fürdeni indultunk. Nem tettem szóvá.
- Hogy vagy amúgy? Nem láttalak egy ideje - állapítottam meg elgondolkozva, majd kitártam előtte az ajtót és betessékeltem úriemberhez méltóan. Ez amolyan megszokás volt a részemről, meg ugye amúgy is szívesebben lettem volna bent, ahol már kevésbé van forróság.
Belépve körbepillantottam, majd a pulthoz lépve kifizettem a két belépőt, ha már egyszer én invitáltam meg. Mikor megkaptuk a pecsétet ismét rápillantottam, majd a lépcső felé.
- Átöltözés után találkozzunk ott a központi teremben? Mármint tudod, a szökőkútnál. Nem öt órakor... - ráztam meg a fejemet halkan felnevetve, miközben lefelé baktattam a lépcsőn.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borostyán Lenke
INAKTÍV


Aaron's siren
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2016. június 6. 16:36 | Link

Ash

Outfit
Bikini


Ash válaszából kiderül, hogy nem én késtem, ő érkezett meg korábban. Ez azért vigasztal egy kicsit, hogy most az egyszer nem várakoztattam meg valamit, hiába, a pontosság nem az erősségem, talán nem is lesz már soha.
-Oh, ez ismerős érzés, a baglyodig alig volt erőm elmászni... Hiába, öregek vagyunk mi már ehhez az időhöz.-Nevetek fel.
Látom, ahogy végigmér, s úgy vélem, tetszik neki amkit lát. Talán úgy véli, kicsit túlöltöztem az alkalomhoz, de ha mást nem is, ezt az egyet sikerült a szüleimnek belém nevelniük: bárhová megyek, ki kell öltözni, mert a nő csak úgy nő, ha szoknyát és magas sarkút visel. Lehet, hogy értelmetlen berögződés az egész, de semmi pénzért nem cserélném el a gardróbomat, ami telis tele van az említett ruhadarabokkal és lábelikkel.
-Egész jól, épp szabadnapom van. Mostanában elég sokszor ad a főnököm egy-egy nap pihenőt, mert néhány kollégám otthagyta az ispotályt, így nekünk, akik maradtunk több páciens jut, és nagyon tart attól, hogy túlságosan is magunkra vesszük a betegek problémáit, és esetlegesen depresszióba esünk.-Magyarázom annak okát, hogy ma miért is van időm vele lébocolni a fürdőben.-Ahogy én sem láttalak már nem is tudom megmondani mióta. A vizsgaidőszakig még durván két hónapod van, ha jól sejtem. Megy a tanulás? Milyen a mestertanonc képzés?
Érdeklődöm, miközben szélesre tárja előttem az ajtót, úriemberhez méltóan. Ezt már szeretem, amikor egy férfi tudja, hogyan is kell egy nővel bánni, és nem kell külön elmagyarázni, mit hogyan illik. Készíteném elő a tárcámat, hogy megvegyem a belépőmet, de Ash beelőz, és kifizeti helyettem. Erre aztán végképp nem számítottam. Miután megkapjuk a pecséteket óraegyeztetés, akarom mondani helyszínegyeztetés, hol találkozzunk.
-Rendben, és köszönöm!-Mutatom fel a jobb kezem, utalva a belépőre. Magamhoz képest villámgyorsan átöltözöm a bikinibe, és a gyönyörű cipellőmtől is megválok a flip-flop kedvéért.
Szedem a lábam, hogy ne várakoztassam meg nagyon Asht.
-Melyik medencét próbáljuk ki először?-Teszem fel a kérdést egy mosoly kíséretében mikor a fiú elé érek. Most tűnik csak fel, mennyire alacsony is vagyok hozzá képest.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2016. június 6. 20:55 | Link

Lenke

Persze muszáj volt felnevetnem a kijelentésén, miszerint öregek vagyunk mi már ehhez az időhöz. A legrosszabb, hogy valamilyen szinten igaza van, mert hát a legtöbb gyerek, akit idefelé láttam, teljes lelki nyugalommal nyalta a homokot az útról most is. Nem zavartatták magukat a gatyarohasztó hőség miatt. Bezzeg én azon gondolkoztam, hogy a testtömegem hány százaléka párologhatott el a melegtől.
- Egyet kell értsek veled sajnos... Mi lesz így később...? - kuncogtam szórakozottan, miközben végigmértem kicsit, ami szerintem neki is feltűnt. Legalább benne még megvolt az igény arra, hogy jól nézzen ki, ami elég sok mai nőből hiányzott. Elmesélte, hogy mostanság többször kap szabadságot, mert ugye kevesebben vannak és nem akarják túlterhelni őket, mire lassan bólogattam, elgondolkozva. Volt logika benne, én is hasonlóan jártam volna el.
- Az azért nem rossz, hogyha van néha egy kis szabadidőd. Az Mt képzés? Hát nem tudom, nekem a Roxfort után egy kicsit furcsa, hogy őszinte legyek, ugye főleg az, hogy magyarul folyik az oktatás. De alapvetően nem rossz, egyáltalán. Csak kicsit tartok a vizsgaidőszaktól. - vakargattam meg a tarkóm egy enyhe grimasz kíséretében. Ha valamiben nem voltam biztos, akkor ez egy szokványos gesztus volt tőlem. Közben beljebb tessékeltem magunkat, meg ugye fizettem, mielőtt még Lenke különösebben a pénztárcájába kotorhatott volna. Anyám nekem azt tanította, hogy ha meghívsz valahova egy hölgyet, úgy illik fizetni. A köszönetére csak halvány mosollyal legyintettem, hogy hát, nem tesz semmit.
Nekem viszonylag gyorsan ment az átöltözés, szóval a fekete fürdőnacimban és egy másik, immáron tisztább strandpapucsban csattogtam ki a közösségi térbe.
- Hm, nem tudom. Neked melyikhez lenne kedved? - érdeklődtem lepillantva a lányra, majd a látható medencékre. Az ajkamba haraptam elgondolkozva majd igazából kettőt szúrtam ki magamnak. - A színes habos jól néz ki, oda majd mindenképpen tenni kell egy vizitet... de az is jól néz ki, ahol a mennyezetről folyik a víz. Tanácstalan vagyok. Szerinted?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Borostyán Lenke
INAKTÍV


Aaron's siren
offline
RPG hsz: 55
Összes hsz: 108
Írta: 2016. június 7. 12:18 | Link

Ash

Bikini


-Azt hiszem, el fogunk jutni arra a szintre, hogy azon versengünk, melyikünk szed több gyógyszert, és ki tesz havonta több látogatást a javasasszonynál. Közben meg azon fogunk morogni, hogy ezek a mai fiatalok milyen lengén öltöznek, és hogy a szomszéd kölyök már megint berúgta a viárgoskertbe a labdát.-Vázolom fel nagyvonalakban a jövőről kialakított képemet, persze nem bírom én sem nevetés nélkül megállni, hiszen, remélhetőleg ez az időszak még nagyon nagyon sokára fog beköszönteni.
A téma a szabadidőmre és az MT képzésre terelődik, miközben beljebb kerülünk a fürdőbe, hiszen odakint már igencsak perzsel a nap. Egyetértek vele abban, hogy jó, ha az embernek néha-néha jut szabadnap, hiszen mindenkinek jár a pihenés, és az sem mellékes, hogy a már említett depressziót sem árt megelőzni. Érdeklődve hallgatom véleményét az itteni oktatásról, tényleg kíváncsi vagyok rá, hiszen ő mégis csak a Roxfortból jött, biztosan furcsának talál néhány dolgot.
-És boldogulsz a magyar nyelvvel az angol után? Gondolom odakint nem nagyon használtad a magyart. Emlékszem, nekem Graz után rettenetesen furcsa volt, hogy nem németül szólnak hozzám, pedig a nagyszüleimmel magyarul beszéltem.-Révedek vissza egy pillanatra a múltba.-És mit mondanak a felsőbb évesek a vizsgaidőszakról? Nagyon szigorúak a mestertanoncokkal, vagy azért nincsenek ráfeszülve annyira a témára?
Faggatom tovább, majd miután megkapjuk a pecséteket elviharzom átöltözni, ahogy ő is. Igyekszem gyors lenni, de ismételten nem jön össze, már vár rám a szökőkútnál. Odaérve tanácskozunk, melyik medencét is kéne kipróbálni először. A pillantásom nekem is a színes haboson akad meg, így erre teszem le a voksomat.
-Szerintem kezdjünk a színes habossal, az néz ki a legjobban.-Mosolyodom el hamiskásan, mert gondolatban azt is hozzáteszem, hogy ott tudunk habcsatát is vívni. Elindulunk a medence felé, út közben feltérképezem a lehetőségeket, mit lehetne kipróbálni a habos-babos után.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Nathaniel Ash Everett
INAKTÍV


Enimöl
offline
RPG hsz: 30
Összes hsz: 156
Írta: 2016. június 7. 17:38 | Link

Lenke

- Ne felejtsd ki azt sem, hogy majd mérjük egymás vérnyomását, meg ugye összehasonlítgatjuk a hallókészülékeinket, hogy melyikünk fogja majd jobban hallani a pletyka alapot a szomszédból. - kontráztam rá, nevetve, mert hát ugye ez az egész csak vicc volt, legalábbis a részemről mindenképpen. Egyelőre nem kívántam járókeretes vén trotty lenni, az apám dolga lesz egy pár évtized múlva, én már csak megörökölni akarom azt a mankót.
Lenke meglepő módon tényleg érdeklődött az iránt, hogy milyen itt az oktatás és hogy én hogyan viszonyulok hozzá, szóval elgondolkozva pillantottam körbe, majd rá.
- Hogy őszinte legyek, de, elég fura magyarul tanulni, néha kénytelen vagyok szótárazni, mert egyszerűen nem jut eszembe egy bizonyos szó. Szerintem a mestertanoncok dolga jóval kevésbé megfigyelt folyamat, mint mondjuk az általános diákoké, szerintem nem figyelnek ránk annyira. De aztán nem tudom, erről inkább egy tanárt lenne érdemes megkérdezni. Én tanácstalan vagyok. - nem akartam füllenteni és hát azt hiszem, hogy ez volt az igazság. Még nem voltam itt annyi ideje, hogy komolyabb ötleteim lehessenek arról, mennyire is szigorú a rendszer. Talán majd egy pár hónap múlva.
- Majd inkább az első vizsgaidőszak után fogok nyilatkozni erről. Gondolom addig neked is ráér, nemde? - kérdeztem szórakozottan, majd gyors letudtuk az öltözést mindketten. Ahhoz képest, hogy nő, elég hamar megvolt az átvedléssel, szinte alig kellett várnom rá. Ezt egy elismerő bólogatással nyugtáztam.
Végül a szavazatok döntő többségben a színes habos mellett lettek letéve, szóval száraz helyre pakoltam a törölközőmet, majd elmerültem nem sokkal később a habok között. Üdítő élmény volt egy kicsit lehűlni, arról nem is beszélve, hogy a hab határozottan szórakoztató volt.
- Szerintem ez egy jó döntés volt - fújtam a tenyeremről némi habot a hölgy irányába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sheela Lengrond
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 87
Összes hsz: 235
Írta: 2016. augusztus 18. 19:28 | Link

Sky

Van az érzés, mikor az ember úgy érzi, a szívéről hatalmas kő gördül le. Fellélegzik, mert nagy tehertől szabadult meg. Amit én egyelőre nem mondhattam el magamról. Mélyen még mindig bántott a nagyapám elvesztése. Még mindig ott volt bennem annak a nyoma, hogy nem köszönhettem el tőle, mert el nem értem oda időben. Elment, ez pedig jó ideig tüske marad bennem. Ha egy kis problémát képes vagyok hónapokig őrizgetni, akkor ebből évek lesznek. De sokat jelent, hogy beszélhettem erről valakiknek. Köztük volt a jóslástan tanár. Az órája nem csak segített, hanem inspirált. Ízisz pedig a tempómra lassítva vezetett A főpapnő lapján át.
Vele feküdtem le aznap, a cukrászda és könyvtár után, majd vele keltem fel, hogy aznap ismét láthassam Sky-t.
Amint felébredtem, összeszedtem magam és a legközelebbi ablakhoz léptem. Az idő ragyogónak tűnt, ezért ismét toppot és rövid nadrágot vettem fel, amiből immár semmiképp nem hiányozhatott az említett kártyalap, az ingát viszont nem raktam el. Ma a kikapcsolódásé a főszerep!, határoztam el, ahogy egy táskába tuszkoltam a cuccaimat, végül egy gyors reggeli után a hátamra is kaptam, hogy elinduljak a Barlangfürdő felé.
A Nap valóban tündökölt, bár ha esne, sem zavart volna meg, miután zárt helyre terveztük a fürdőzést. Minden perccel egyre jobban vártam a pancsolást, na meg azt, hogy még többet beszélgethessünk.
Néhány perccel később meg is érkeztem, viszont őt nem láttam sehol, bármerre néztem. Szóval leültem a bejárattól nem messze, és vártam.
Utoljára módosította:Sheela Lengrond, 2016. augusztus 20. 15:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Moondance Williams
INAKTÍV


Lily
offline
RPG hsz: 140
Összes hsz: 548
Írta: 2016. augusztus 21. 13:08 | Link



A könyvtárban tanulásból, további beszélgetés lett és semmit nem tanultam végül. Azért két évet kibeszélni nem kis időbe telt. Úgy hogy elég későn mentünk aludni, de nem bántam. Korán reggel Démon ébresztett fel. Szerencsére most megkímélte a veséimet és csak a takarót rángatta le rólam, és össze visszanyalogatta az arcomat. A megszokottnál még ez is jobb ébresztő volt. Mivel nem volt más választásom fel kellett kelnem, mert nem csak hogy a kutyát el kellett látnom és rendbe kapnom magamat, de ma ismét találkozhattam Elával. A barlangfürdőt beszéltük meg úgy hogy gyorsan elintéztem mindent, felvettem a fürdőruhámat ami egy egyszerű fekete bikini volt, majd gyorsan felöltöztem. Néhány dolgot összepakoltam egy hátizsákba majd Démonnal futásnak eredtünk. Fene, el fogok késni. De sajnos utálok korán kelni. Morogtam magamban, ahogy futottam. Néhány kómás háztársamat majdnem sikerült fellöknöm, de szerencsére mind élve megúsztuk a találkozást. A faluban meg nem voltak olyan sokan hogy bárkire veszélyt jelentsek. Amilyen gyorsan csak tudtam futottam. Ilyen téren jó volt hogy Démonnal sokat kellett mozogni. Rendesen edzésben tartott. Útközben megálltam és vettem néhány péksüteményt mert nem reggeliztem, és úgy gondoltam hogy Sheela is örülne neki. Így amint meg voltam robogtam is tovább a falu határába.
- Bocsi a késésért! Kicsit elaludtam. – Mondtam vigyorogva ahogy megálltam előtte hogy kifújjam magamat. Jó kis táv volt a kolitól idáig futni. De nem bántam.

Utoljára módosította:Moondance Williams, 2016. augusztus 22. 08:07 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ha az ember megszűnik harcosként viselkedni, megszűnik harcosnak lenni.

Oldalak: « 1 2 [3] 4 5 6 7 8 9 10 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa