36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa

Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Emma McNeilly
INAKTÍV


zsiráfmami ¤ emmus
offline
RPG hsz: 266
Összes hsz: 15051
Írta: 2014. szeptember 3. 11:07 | Link

A tavacska közvetlen környezetében, az odavezető úttal szembeni parton találhatóak azok a sziklák, melyek között egy ajtó bújik meg. Sok kíváncsiskodó szemet odavonz, de nem nagy titok, mi rejlik az ajtó mögött, hisz a faluban jó pár helyen ki van plakátolva, hogy hol található Bogolyfalva egyetlen fürdője.
Az ajtón belépve egy kis helyiség tárul az ember szeme elé. Kifinomult és egyszerű, a bejárattól jobbra mosolyog a recepciós az asztala mögül. Az árak jók, a hely még jobb. A belépést egy csuklóra nyomott pecséttel hitelesítik, mely mágikus jóvoltából egyre világosabb zöld lesz, majd eltűnik az idő elteltével.



Fizetés után balra fordulva lehet lejutni a már sziklákkal kirakott lépcsősoron a föld alatti helyszínre, ahonnan egy kisebb terembe érkezünk. Középen aprócska szökőkút, körülötte padokkal. Ajtók nyílnak minden oldalon, az öltözők, mosdók, zuhanyzók, az utolsó oldalról pedig már hallani lehet a víz zúgását, a barlang akusztikáját.
Fürdőruhában, törölközővel már egyszerű az átsétálás a fürdőbe a boltív alatt, és itt egyből szemünk elé tárul a magas, és csodaszép, ám nem nagy medence, és annak helye. A víz a csempének köszönhetően élénk kék, a falakat sok helyen fáklyák világítják meg a jó látásviszonyok érdekében. A nagy medencébe egy helyen a mennyezetről csobog a víz, és vannak benne elkülönülő kismedencék, külön-külön funkciókkal. Vigyázat, a hátsóban előfordulnak varázslatos történések! (Színes hab, víz alatti lélegzés, stb.)
A belső teret egy vízfüggöny választja el a szaunától, mely bejáratát egy helyen kell keresni a fenti büfébe vezető lépcsővel. Nem lehet eltéveszteni, ahonnan a lépcső indul, balra tőle nyílik egy ajtó, egyenesen tovább pedig a szauna.
Fent a büfében lehet kapni friss főtt ételeket, és rágcsálnivalót , üdítőt is. Alkohol kiszolgálása csak felnőttek számára van, az ételeket, italokat vízbe vinni tilos.
Pihenésre alkalmasak a falba bemélyülő kis "partszakaszok", elválasztó falakkal. Nyugágyak nincsenek, de vannak színes párnák helyettük.


A hely tulaja: Földesy Mira Léna

Dolgozók:
- Recepciós: Kiss Jenő (NJK)
- Vízi mentő: Cet András (NJK)
- Felszolgáló: Psy Cho (NJK)
Utoljára módosította:Zippzhar Mária Stella, 2022. január 18. 23:16
Hozzászólásai ebben a témában
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 16. 23:33 | Link

Julien

*Anna még kiélvezi az utolsó nyugalmas heteket, hiszen utána kezdődik a tanítás, ami rengeteg szabadidőt fog elvenni tőle. Otthon megígérte, hogy rendesen tanulni fog, és ő meg is tartja szavát. Habár, mint a többi tizenéves, ő sem kedveli ezt a roppant mód fontos dolgot. Inkább olvasgatna különböző érdekes könyveket, fedezne fel új helyszíneket az iskolán belül és kívül, ám tanulni esze ágában sem lenne. A legunalmasabb tevákenység a Föld nevű bolygón. És ezt valószínűleg nem csak Annácska gondolja így. Viszont neki egyelőre ez a legfontosabb feladata. Már csak pár év és vége a rémálomnak. Persze ha mázlija van. Ám az is előfordulhat, hogy évet kell ismételnie, jó, erre még gondolni sem szabad.
Egyébként nemrég, mikor Bogolyfalván járt, több plakát is hirdette a falu Barlangfürdőjét. El is határozta, hogy lazításképp meglátogatja azt, ám nem lenne buli egyedül, így hát maga mellé még Julien-t is beszervezte. Igen, az a srác, akivel együtt zabált valamelyik utcában. Ha az az éjszaka az eszébe jut, elvigyorodik minden egyes alkalommal, szerinte igazán viccesre sikeredett az első találkájuk. Anna még most sem valami társasági ember, tehát az egyetlen diák, akivel nem csak köszöntek egymásnak az Julien. Valami okból kifolyólag a napokban semmi kedve nem volt ismerkedni, pedig bizony nem ártana. Legalább a lányokkal cseveghetne, mindenkinek van egy BFF-je, neki is szüksége van egyre. Szóval a srác beleegyezett a fürdőzésbe, megbeszélték, hogy a pénztárnál várják egymást.
Hamar elérkezett a péntek délután. Anna egy kis tatyóba összeszedte a cuccait - törülköző, pénztárca, hajgumi, fürdőruha - aztán már indult is. Mivel ma egész szép nap van cicanadrágott húzott, egy hosszított pólót kapott magára, s egy szandálka került a lábára. Elég csinos, azt meg kell hagyni. Hullámos haját kicsit megfésülte, s végül elindult. Ráérősen lépkedett. Azt gondolta, hogy Julien valószínűleg nem érkezik meg a megbeszélt időpontra, hiszen alig ismeri a környéket, bizonyára el fog tévedni. Azért Anna itt van már lassan egy hónapja, csak megtanulta mi merre van. Egész hamar kiért a suliból, szívott egy mélyet a friss levegőből, majd haladt tovább a fürdőig. Negyed óra biztosan volt a Barlangfürdőhöz vezető út. Az utcákon egy ismerős arcot sem látott, - pedig reménykedett, hogy valahonnan előbukkan Alex - szóval nem nyitotta köszönésre a száját. Egyébként Annácska most már csak Julienre várakozik a megbeszélt helyen, pedig szívesebben lubickolna már.*
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien Armand Saint-Venant
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Pancsoló kislány
Írta: 2014. szeptember 17. 20:40
| Link

Mivel neki eddig sem volt semmi dolga, hiszen a vizsgák őt idén nem érintik, kényelmesen ellubickolt, felfedezett, szórakozott eddig, és teszi mostanság is. Egyre több arcba fut bele, vagy épp meg is ismerkedik velük, lyukas névmemóriájának van mit fejlődnie ugyan, de már egészen jól megjegyzett pár nevet a sajátján kívül. Nyugalmas hétvégének néz elébe, lassan indul be minden, így unatkozni nincs ideje, aminek roppantul örül. Nem tervezett konkrét dolgokat, hiszen ő tökéletes példája a spontanitásnak, rögtönzésnek. De ez nem zárja ki azt, hogy másnak lehetnek olyan ötletei, amelybe őt is belevonhatják. És.. elrontója ő bármi rossznak is? Ugyan.
Így jött az, hogy akivel első nap, az első órákban futott össze, meglelte, és egy kellemes nyárvégi fürdőzésre invitálta. Ugyan nem a tavacska partján, vagy Balaton mellett, hanem a faluban nyíló új különlegességbe. Nem hallott róla, nemigen nézegetett plakátokat, melyek hirdettek bármit is, de hisz a lánykának, hogy az tényleg ott van, és nem valami csúnya helyre akarja elvinni őt. Na, az vicces lenne, mert hát.. nem olyan alkattal áll szemben. Megbeszélt időpont, megbeszélt találka, amit inkább felírt egy papírra, el ne felejtse, mert hajlamos rá, nagyon is, de szerencse ennek a trükknek, minden az eszében maradt, így tudta, hogy mikor kell indulnia.
Nem is vacakol sokat a neves napon a készülődéssel, eleve fürdőnadrágot húz magára - szép mintásat -, egy fekete trikót, és papucsot. Azért visz váltást, hogy ne nedves hátsójú nadrágban kelljen hazadöcögnie, így egy hátizsákba belekerül a farmer, egy vastagabb, többet takaró póló, és az elmaradhatatlan, krokodilos törölközője. Indulásra kész, pénzt is visz, mivel tudja, hogy ilyen zárt helyekre nem illik kaját vinni, és valóban, csak édességet gyömöszöl a ruhái közé, hát nem édes? Miután a táska vállán pihen, ő az utolsó simításokat végzi állandó kócos haján, már indul is. Nem néz az időre, hiszen úgy gondolja, bőven jókor indul, ugyan, pár perc csúszás megesik, de elenyésző ahhoz képest, amelyet megejteni szokott néha napján. Az már kissé necces helyzet, hogy sosem járt arra eddig, így, amint lejut a faluba, máris kis gondok akadnak életében. Szerencsére, nem szaggattak le minden plakátot, és most odalépve el is olvassa, hogy merre is található a hely, az akciós nyitás, meg a többi nem érdekli. Leszaggatja a papírost, azzal a céllal, hogy ez lesz most az ő kis térképe, mert a lap alján ott a tájékoztató, mi merre található. Még egy gyors pillantás a falu térképére, ezzel is értékes perceket vesztett, majd már robog is. Némi tájékozódás, ácsorgás után viszont csoda történik, és lám, jó helyen fordul le, és el sem téved. Előtte ott a fürdő, őt meg már tutira várják, így szedi a lábait, sietősen, majd amint kiszúrja Annát, odalépked hozzá.
- Hú! - ijeszt rá vicceskedve, majd leparkolva nyújtózik egyet.
- Szia! Menni befele?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 18. 20:20 | Link

Julien

*Anna tulajdonképpen szereti az őszt.
Erre jött rá, miközben a Barlangfürdő felé bandukolt. Valójában csak a szeptembert utálja, mikor már nincs meleg, ám hideg sem. Ilyenkor aztán teljesen döntésképtelenné válik az öltözködését illetően. Hosszúnadrágot vegyem fel, vagy rövidet, meleg pulcsit, vagy csak egy laza inget? Sosem tudja eldönteni. Ugyan reggelente fázik, de dél környékén meg már fehérneműre vetkőzne, annyira melege van. Persze ez természetesen sosem következne be, Ádám valószínűleg ki is tekerné szép kis nyakát. Tehát szeptemberben délutánra mindig át kell öltöznie, ami pár nap elteltével zavarni kezdi, de hát nem igazán van másik lehetősége. Ám egyébként magát az évszakot szereti: a színeket, az időjárást, és csak ilyenkor jó igazán teázgatni. Mmm... Szép kis fejecskéjében azonnal megjelenik egy gőzölgő bögre meggyes tea. Az a kedvence. Tehát egyelőre ki nem állhatja ezeket a napokat, alig várja az októbert. Akkor végre a fák levelei szép színekbe mennek át, s nem csak az az unalmas zöld fog virítani mindenhol. Mondjuk a pocsolyákért már kevésbé rajong, majd be kéne szereznie valami vízállócipőt. Tisztán emlékszik, hogy tavaly mennyiszer beázott az egyszerű lábbelije. Nem is ért semmit. Pedig szülei már nyár végén javasolták, hogy ideje lenne cipő után kutatni, de természetesen nem hallgatott rájul, akárcsak kortársai. Beláthatná végre: gondviselőinek mindif igaza van, ha tetszik neki a dolog, ha nem. Ez egy tény, amit jó lenne, ha végre elfogadna. Valószínűleg nehezen fog menni...
Egyébként a leányzó már a megbeszélt helyen ácsorog, s várakozik a srácra. Érdekes módon elég kevesen vannak. Bár ha Anna jobban belegondol rájöhet, hogy szerda van. Munkanap, tehát a falulakók dolgozni vannak még délután. A diákok pedig valószínűleg hazautaztak, mert a vizsgaidőszak végén járunk, ami nem érintette Annácskát hála égnek. Gondolatmenetét egy ismerős hang töri meg, ez nem más, mint Julien. Bizonyára láthatta, hogy csak simán bambult a leányzó Először Anna meglepődik, de aztán rögtön elvigyorodik.*
 - Neked is szia - *továbbra sem lehet letörölni azt a vigyort. *- Így van - *bólogat. Gyorsan vásárol két jegyet, csodálkozik is a baráti áron. A csuklójára nyomnak egy pecsétet, aztán mehetnek is befelé. Nem lett volna kedve végig várni, hogy Julien nehézkesen kibökje mit is akar pontosan. Valószínűleg a néni vagy tízszer visszakérdezett volna, hogy mégis mi a fenére vágyik a srác. Tehát egyszerűen kifizette. Kész. A barátok megtesznek ilyeneket, nem igaz? Főleg, mert baromi olcsó volt a jegy. *
 - Én most gyorsan átöltözök, addig várj meg itt, okés? - *kérdezi Anna. Azzal a lendülettel már be is lép a női öltözőbe, ahol megszabadul ruházatától, s helyette színes fürdőruhája került rá. Haját felköti, cuccait a táskába gyömöszöli, aztán mér vissza is tér.*
 - Irány a víz! - *szólal meg vigyorogva feltéve, ha Julien nem császkált el másfelé. Akkor Anna a keresésére indulna. *
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2014. szeptember 21. 13:00 | Link



A szünet első napját Anne még a kastélyban töltötte, mert Haroldnak volt valami balhéja, amit el kellett simítani, és úgy gondolta, megvárja, nem megy haza testvére nélkül. Még a húgukat, Vivit is össze kellett vakarni, így jó volt az a plusz egy nap.
Igazából a nap nagy részét Mátééknál töltötte a pincében. A csárdás srácnak meg a barátnőjének köszönhetően van most elég sok bájital hozzávalójuk, a lány pedig előszeretettel próbálja ki a különböző listákon szereplő főzeteket.
Na de nem akarta, hogy ennyiből álljon a napja, amikor készen lett a bájital, és a pihenési idejét töltötte az üstben, a kis szőke átsétált a Földesy birtokra. Elég jóba lett Mirával, kicsit beszélgettek, és játszott az ikrekkel. Eldöntötte, hogy neki aztán soha nem lesz gyereke. Eddig sem akart, hát most, hogy látja a két fiút, hogy milyen rosszak, és az anyjuk várja a következő adagot...kész rémálom ez Annelie számára. Tizenöt évesen még egyszer sem fordult meg a fejében, hogy valaha saját nyáladzó umpalumpája legyen.
Elköszönt kedvenc lovától is a birtokon. A szünet egy részét most otthon fogja tölteni, hiányozni fog neki az erdőlak, a pince, és a ló. Még jó, hogy Hestiát viheti magával. (Igaz, az anyja nem tud a maine coonról...)
Miráéknál tett látogatása alatt megtudta, hogy rendkívüli nyitva tartás lesz a fürdőben. Nem zárnak be este, egészen hajnali 2-ig szabad bejárást biztosítanak azoknak, akik vevők a barlangfürdőre. Ez egyébként azért tetszett így Annie-nek, mert a diákok legnagyobb része már ma hazament, és mivel nincs nagy dobra verve az "akció", valószínűleg nem is lesznek sokan.
Tehát már sötét volt, Máté nem volt vevő a fürdőzésre, így a leányzó egyedül indult a tavacskán túlra. Magához képest kedvesen köszönt a recepciós lánynak, innen pedig egyenesen az öltözőbe ment, ahol lerakta a holmiját, felvette a bikinijét, és papucsban, törölközővel átsétált a pancsoló helyre. Most látta először, el is ámult a hely nagyságán, és szépségén.
Ahogy gondolta, nem voltak sokan, két kezén bőségesen megtudta számolni, hányan lézengnek itt-ott. Volt helye is, így az egyik pihenőhely párnái közé lerakta a törölközőjét és a papucsát, majd leült a medence szélére, és belelógatta lábát. Nézte is, ahogy lába lassan kalimpál a vízben, közben gondolatai ezer felé szálltak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. szeptember 21. 14:08 | Link

Annelie Freya Blomqvist

A Keikoval folytatott napi szintű viták, megviselik Zoltánt, persze nem esik kétségbe, pszichológust sem fog felkeresni miatta, de fejének, gondolatainak kitisztítása, ráfér minden este. Hol alkohollal, hol testedzéssel, hol alvással, hol anélkül. Most éppen az utóbbi van soron, így álmatlanul forgolódik a Máguscsárda aprócska szobájában. Az ablak kitárva, amin a telihold éles fénye tolakszik be a férfi arcába. Amaz felkel, hogy egy pohár vízzel nyugtassa le fáradt érzékeit. Tölt az asztalon álló kancsóból egy kortynyit, közben szeme megakad egy kis szórólapon, de csak egy pillanatig.  ~ Barlangfürdő?  Éjjel? Ekkora marhaságot. ~ Megy, és ismét visszafekszik Holdas nyoszolyájába, ám nem bírja sokáig. Melege van a szűk helyen, és gondolatai sem állnak le. Kiugrik az ágyból, feltépi a szekrényajtót, kikapja a legszakadtabb farmerét, egy bő pulcsival, felhúzza és már a lépcsőn szalad lefelé, hogy minél előbb kiérjen a friss levegőre. A csípős hideg kissé megnyugtatja és le is hűti a testét, ám céltalanul bolyog, hol jobbra kanyarodik le, hol balra, míg erősen borzongani nem kezd, hiába veszi erőltetett menetre a figurát. El is fárad, nem csak a séta miatt, hanem az egész nap nyűge, az álmatlanság, elviszi energiája nagy részét, ezért elcsigázva ér a Barlangfürdőhöz. Először meglepődik, aztán vállat vonva belép az ajtón. Tanácstalanul néz körül a tágas belső térben, majd a Recepcióshoz sétál.
 Szép éjt! Nem készültem ma fürdőbe, de ha már így alakult bérelhetek vagy vehetek itt egy fürdőnadrágot valahol? – kérdezi a bájos szőkeséget. Miután sikerül kerítenie egy alkalmas és méretes darabot, eszébe jut, hogy törülközője sincs. Újra visszamegy a pulthoz, és elnézést kérő mosollyal adja elő az újabb felmerült problémát. Nem részletezem tovább a férfi felkészültségét, idő kérdése, és már a medence felé látjuk sétálni. Van rajta minden, ami kellhet, papucs, törölköző még fürdőnaci is, ő pedig belegázol a vízbe, és megállapítja magában, hogy nem volt ez akkora idióta ötlet, mint amilyennek elsőre tűnt. Nem néz se jobbra, se balra, tekintetét a szikláról lezúduló vízesés vonzza. Nem csak a tekintetét, hanem őt magát is. Beáll a természetes zuhany alá és hagyja paskoltatni magát az erős vízsugárral.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Annelie Freya Blomqvist
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10631
Írta: 2014. szeptember 21. 17:24 | Link



Olyan gyorsasággal ment el az elsős éve itt a Bagolykőben, hogy észre sem vette. Nem is nagyon voltak olyan pillanatai, amikor ezt rá ért volna észrevenni, így ideje volt kicsit leülnie, és kizökkennie mindabból a rutinból, ami a napjait kitölti. A cirkuszt még mindig imádja, de tanulni nem szeret. Csoda, hogy ilyen jó eredményeket ért el a vizsgáin, és elsős létére a kezébe adtak több olyan felelős posztot is, amire büszke lehet.
A medence szélén való ücsörgés ráébresztette, hogy nagyon fitala még ahhoz, hogy bármit is túlgondoljon, és szeretne a pillanatnak élni. Lógni az órákról, prefektusként büntetni minden olyan személyt, aki egy pici rosszat tesz. Nem mondaná, hogy Mira elrontja, de elég nagy hatással van rá az, hogy tőle vette át a posztokat, és tőle tanulta meg, mit hogyan, és hogy érvényesüljön. Persze nem azon a szinten ahogy azt ő csinálta pár éve.
Legalább fél órája ült ott már, az térítette észhez, hogy valaki pontosan mellette ugrott a vízbe, mint valami ágyúgolyó. A víz nem volt hideg, de hirtelen fröccsent rá a medence tartalmának egy része. Nőies hangvételű káromkodás hagyta el a száját, és gyilkos pillantással szorította ökölbe kezeit, végig a srácot nézve, aki inkább elspurizott a közeléből. Sok mindenre képes Annie, ha bosszút akar.
Mély lélegzetvétellel nyugtatta le magát, és ha már úgyis vizes lett, bemászott a medencébe, és felfeküdt a víz tetejére, így nézte a szemben, majd oldalra levő büfét, és a barlang mennyezetét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Várkonyi Zoltán
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. szeptember 21. 18:32 | Link

Annelie Freya Blomqvist


Zoltán nem az a férfi, aki kölcsön fürdőnadrágban, kölcsön papucsban és törölközővel, az éjszaka közepén egy barlangfürdőben áztatja magát. Az ilyen, az öregasszonyoknak való, vagy a nagyon fiataloknak, akik még találnak élvezetet ebben a tevékenységben, ám ő biztosan nem tartozik ebbe a kategóriába. Ám hagyja, hogy végig csapkodja a testét  a lezúduló víz és mindent kimosson az agyából, még azt is, hogy nem tudja mit keres éppen ő, éppen itt. Néha feljebb kell húznia a kölcsönnacit és, amikor fejét egy pillanatra kidugja a vízfüggöny alól, hogy újrakösse azon a madzagot, mikor felnéz, egy számára bosszantó dolgot kell látnia. Egy elvetemült alak hatalmas csobbanással vetődik a vízbe, óriási hullámokat és gejzíreket ostorozva ezzel. Bár ő túl mesze van ahhoz, hogy elérje, meg amúgy is tetőtől talpig vizes, de a medence szélén eddig üldögélő leányzó, kap belőle rendesen. Zoltán intézkedésre szánja el magát. Nem annyira a lány miatt, aki egy cifra káromkodás után a vízben lebegve próbál lenyugodni, hanem inkább a saját nyugalma érdekében. Kelletlenül evickél ki a víz alól teljesen, és erélyesen rendre utasítja a renitenst.
- Az ugrabugrát tartogatná kérem egy hajnalibb időpontra? Mondjuk, amikor már nem leszek itt? - A megszólított mormog valami cifrát a nemlétező bajusza alatt, aztán mit sem törődve Zoltánunkkal, tovább úszik. Zoltán nem megy utána, megelégszik azzal, ha az illető, távolabb helyezi a székhelyét. Miután minden elrendeződik, és a lecsúszó kölcsönnaci is a helyén van újra, ezúttal szorosabban meghúzva, hősünk mielőtt visszaavászkodna a zuhany alá, egy futó pillantásra méltatja a lányt.
- Nem esett bajod? - Rögtön meg is ijedhetünk, hogy Zoltánt komoly kórság ragadta el, hisz különben nem aggódott volna senkiért, de ezt tekintsük csak merő udvariasságnak. Ezt bizonyítandó, rögtön hozzá teszi a következőket:
- És egyébként nem kéne már ágyban lenned? -
Utoljára módosította:Várkonyi Zoltán, 2014. szeptember 21. 19:21 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien Armand Saint-Venant
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Csobbanuuunk!
Írta: 2014. szeptember 22. 22:21
| Link

Örül annak, hogy leleményes volt inkább, mintsem olyan, aki csak úgy megindul a vakvilágba. Lehet, hogy most valamelyik istentelen utcában kóborolna, messze a fürdőtől, kastélytól, bármilyen embertől. De lám a rögtönzött térképe ért is valamit, nem csak rongálás, hogy leszaggatta, ő jóra használta fel, ki tudja, lehet ez is volt az eredeti célja a hívogatáson keresztül. Ahh, meg nem értett zseni ő, biztosan, csak még nem jött rá, viszont mindennel eljön majd ugye az ideje. Csak ki kell várni, és kell az a bizonyos löket, amely majd szépen reflektorfénybe helyez mindent. Majd. Egyszer. Térképét viszont most összehajtogatja, és a táskája oldalzsebébe mélyeszti, hátha akad még majd alkalom, amikor majd szüksége lesz rá, bár, annak nagyobb a rációja, hogy évek múlva húzza ki majd onnan, mert elfelejti, ahogy az éves pakold ki a szemetet a táskádból akciót is. Nem lehet mindent észben tartani, na. Amint elereszti a táskát, nyújtózik egyet, hiszen már nem kell sietnie, ideért, itt van, és boldogítja is a másikat a jelenlétével. Azt, hogy késett picit, meg sem szólja, hiszen nem volt olyan sok, mint amennyi lehetett volna belőle, ha például eltéved, vagy olyan helyre megy, ahol valami érdekesség van, és leköti vele magát órákra, mire eszébe jut, hogy sietni kellene. Elég nagy káosz van a fejében néha, és eléggé szétszórt a figyelme, ha úgy adódik. Mint aki örökösen fel van húzva, és kifogyhatatlan elemet pakoltak belé. Figyelme viszont most egészséges, hiszen hasonló vigyorral vizsgálja a lánykát, mint amit ő maga is ad neki.
- Akkor, ne várni, indulni! – lelkesedik a dologért, és Anna mellett haladva nézelődik, míg a jegypénztárhoz érnek. Azért az alapvető illedelmességi szabályokkal tisztában van, akármekkora link tróger, így már zsebe felé is nyúl, hogy jegyet váltson, de Anna olyan gyors, hogy mire kettőt pislog, már meg is van minden. Ahogy pecsétet nyomnak a kezére, akkor éled fel, hogy hoppá, ezt nem így kellett volna ám.
- Nekem kelleni jegyvásár, nem neked. Én vagyok fiú. – magyarázza, hogy megvette volna ő is, arra nem jön rá, hogy valószínűleg azért vette át eme szerepet, mert neki nyelvi nehézségei akadnak, és néha olyan erős az akcentusa, hogy nem érteni, mit makog össze-vissza. Jó na, látszik, a szándéka nagyon is megvan, de kész utólag is fizetni, ha úgy adódik. Bár, az árakat ideje sem volt megnézni.
- Rendben. – bólint arra, hogy a másik öltözni indul. Neki ez jóval egyszerűbb volt, hiszen ott, helyben állva húzta le magáról a trikót, gyűrte be a táskába a papuccsal együtt, és csak egy öltözőszekrényt foglalt el, ahova bepakolta a holmikat. Ez negyed annyiba sem telt, mint egy bikinifelvétel, így, mikor Anna visszaér, ugyanott találja őt, de már felső nélkül, fürdőnaciban. Gyors pillantással méri fel miféle bikini került a lánykára, de nem tátott szájú, zavaró stírölést vág le.
- Csinos. – dicséri meg, majd amint kimondja a varázsszót, felkiáltva, ami valami idegen nyelvű csatakiáltás, más rohan is a víz felé, és beleveti magát. Az már más, hogy azért visít fel, mert a hasas baromira csíp...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Elliot A. J. Wayne
INAKTÍV


Griffendéles exTerelő
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 1065
Írta: 2014. szeptember 22. 22:23 | Link

~ Jamie ~


El sem hiszem, hogy átmentem… A Kiváló alját súroltam a VAV-on, de a lényeg, hogy átmentem. Annak is ugyanúgy örülnék, ha csak 51%-al hasítottam volna át, de így teljesebb az öröm. Jamie volt az első, akinek elújságoltam, majd apáéknak. Axel még nem tudja, hiszen fogalmam sincs, hogy merre van, pedig nagyon örülnék neki, ha most velem lenne. Elmehetnénk abba az új barlangfürdőbe, de így kénytelen leszek egyedül kipróbálni. Jamie szokása szerint dolgozik, vagy éppenséggel a csajával van a szobájában, és nem is akarom tudni, hogy mit művelnek.
A szobámban szedelőzködtem, és perceken belül már ki is léptem a lakásból. Ez a nap csodálatos, és senki és semmi nem fogja elrontani. A fürdő lesz az úti célom, és mint sikeresen megtudtam, valamelyik rokonomé a hely, akiről eddig azt se tudtam, hogy létezik. Kicsi ez a falu, ha minden második ember rokon, minden másodikkal, nem igaz? Viszonylag közel lakunk a tavacskához, onnan meg már csak pár lépés és a fürdő bejárata előtt állok. Határozottan lépek be a sziklák között húzódó csodahelyre, és mosolyogva mentem oda a recepcióshoz, hogy egy szekrénykulcsot kérve, meg azt a csodapecsétet birtokolva, birtokba vegyem a helyet. Az öltözőben megkerestem a helyemet, lepakoltam, átöltöztem, és a következő pillanatban csobbantam is a vízben. Lenn maradtam, amennyire csak tudtam, majd felbukkantam a víz tetején. Körülnéztem, de senkit nem láttam, szóval az egész hely szinte az enyém. Lassan felfeküdtem a víz tetejére, és lebegve néztem a sziklákat, amik a mennyezetet adták.
Utoljára módosította:Elliot A. J. Wayne, 2014. szeptember 26. 21:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 22. 23:30 | Link

Julien

*Julien pár perces késése egy pillanatra sem érdekli Annát, a lényeg, hogy megérkezett. Különben sem egy randevú ez, ahol minden egyes másodpercnek jelentős szerepe van. Annácska Juliennel együtt elindul a pénztár felé, ahol gyorsan meg is vásárolja a jegyeket. Sejtette, hogy a srác meg fogja jegyezni, hogy ezt nem így kellett volna, elvégre ő a férfi. A lányka sóhajt egyet, felé fordul és már belekezdene, hogy miért is ő vette meg a belépőket, ám végig gondolja a dolgot és arra jut:*
 - Majd valahogy meghálálod - *kacsint egyet, majd vigyorogva lépked tovább. Egyébként meg kell jegyezni, hogy állatian fest a barlangfürdő, és még alig látott belőle valamit. A leányzó szerint Bogolyfalván ez lesz - természetesen a kocsma után - az egyik legmépszerűbb hely. Télen milyen jó lesz ide járni!
Közben Anna megmondja a srácnak, hogy amíg ő átvedlik maradjon a seggén és ne menjen semerre, nem akar a srác után kutakodni. Belép az öltözőbe, ám nem szeretne itt tölteni negyed órát, csak pillanatok alatt átöltözni és kész. Nos, ami azt illeti sikerül is neki perceken belül bikinire váltania. Ruháit hanyagul hajítja a táskájába, ahonnan előhalássza a hajgumiját. Tincseit lazán összeköti, majd elő is lép. A srác kedves, bókol a lánynak, aki elmosolyodik, sőt, kicsit el is pirul, ám nem túl feltűnően. Pedig tudja, hogy nem a legszebb lány a világon. Kerek arca van, átlagos testalkattal. Sosem volt hú, de vékony, mint a modellek, de azérr duci sem volt. Olyan... Kicsit husi, kicsit nem. Esetleg kevesebb ételr kéne fogyasztania, az is változtatna alakján.
Eztán Julien beleveti magát a vízbe. Anna vigyorogva ugrik utána bombaformát felvéve. Így elsőre hidegnek tűnik számára a víz, pedig pont elviselhető. Amint a felszínre jön kiszedi a haját az arcából és rámosolyog Julienre. Odaúszik hozzá: *
 - Megismerkedtél már a tesóiddal? - *kérdezi kacarászva. S mielőtt még a srác válaszolhatna jól lefröcsköli vízzel, kivéve ha a srác nem gyorsabb nála, és cselekszik valamit.*
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien Armand Saint-Venant
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Jaj úgy élvezem én a strandot
Írta: 2014. szeptember 27. 16:24
| Link

Még mindig zsörtölődik picit, de nem olyan nagy sértés érte kicsi lelkét, az ilyeneken is könnyen túltesz hamar, és ha nem is felejti el, de nem pattog órákig a másik fején sem. Tény, hogy most tényleg ő akart első lenn a pénztárnál, már csak azért is, hogy ne gondolják egy végtelenül bunkó valakinek, hiszen ez a titulus nem tetszik neki. Már mindegy, menti így a menthetőt, és valószínűleg nem lesz elkönyvelve annak, aminek gondolta. Maximum lassú csigának, hogy későn kapcsolt.
- Uhm. Jó, de hogy hálálni meg? – gondolkodik inkább hangosan, mert hát, nemigen vár választ, de ha kap, akkor az sokkalta nagyobb segítség neki, mint a hallgatás. De már lapoz is, egyhamar megtörténik mindkettőjük részéről az öltözködési procedúra, a várakozás az ő részéről, és addig ideje is volt körbepillantani. Szép hely, azt nem kell mondani, de hát, nem olyan srác ő, akit ilyenekkel meg lehet fogni könnyedén, és elhallgattatni, mert ahhoz sokkal több kell, amolyan vagányabb, kissé veszélyesebb terep. Embere válogatja, így ez nem róható fel a tulajon számára sem, azért nem menekül kifele, hiszen, társaságban van, és így biztos nem fog egy percig sem unatkozni, ha beindulnak a dolgok, a móka, no meg a kacagás is.
Nem hiszi, hogy amúgy ezeket a medencéket arra találták ki, hogy ilyen hévvel vessék bele magukat az emberek, de nem is látott olyan táblát, kiírást, ami ezt tiltaná bármilyen nyelven, formában. Na, meg ha kint is lenne, akkor sem érdekelné a dolog, hiszen kezdésnek ez igencsak kell neki ez a fajta plusz, valahogy túl snassz becsusszanni a vízbe, és elmerülni nyakig. Neeem, hasassal nyitás, az kell neki. Felbukkanása után sem kap semmit a fejére, így rosszat már biztos nem tett, és ahogy figyeli, a lányka is követi őt, hasonlóan, mint ő maga, csak más formában. Mikor már nyugodt körülöttük a vízfelszín, kissé megkapargatja bizsergő bőrtét a hasán, mert még mindig érzi a hasas erejét magán, majd párat körözve úszik közelebb a Annához, és tartja meg magát mellette. A felbukkanó kérdés kissé ugyan meglepi, de hát, várható volt, hiszen, ha nem emlékszik rosszul, az első találkájukkor megemlítette, hogy ki ő, és hogy kiket is keres.
- Csak egy. A másik elbújni jól előlem. Még. De megtalálni és akkor teljes minden. Bizonyára már tud rólam ő, mivel nővérem eléggé kiakadni, mikor megtudni, hogy én létezek itt. – vigyorog egy sort, amikor visszaidézi magában azt, mikor „lebukott”, majd szép bemutatkozása után dőlt a lavina. Na igen, az egy kellemes perc volt, és abban is biztos, hogy a testvérpáros másik fele már bizton értesült arról, ki kóborol az iskola területén. Alig várja, hogy beléfusson. De addig is, még a jelenben maradva merül le, és úszkál picit, kis riadalmat okozva a másiknak azzal, hogy menet közben elkapja a lábát, és jól megtapogatja a bokáját.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Podmaniczky Anna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 57
Összes hsz: 328
Írta: 2014. szeptember 27. 22:40 | Link

Julien

 - Hmm... - *gondolkodott el egy pillanatra Annácska.* - Szerezz nekem még olyan finom majonézes-húsos szendvicset és kvittek leszünk - *intézte el ezzel az egészet a leányzó. Eztán gyorsan eliszkolt átvedleni, mert már a vízben akart lubickolni. Holott egész nyáron strandról-strandra járkált, még a Balatonnál is volt szüleivel, ám a lányka imádja a vizet. És ez egy barlangfürdő! Ezekért pedig rendkívülien odavan, olyan kis hangulatosak. Hamar elkészül Anna, tehát kitámad az öltözőből és már Julien mellett is terem, aki nem habozik. Rögtön elindul és beleveti magát a habokba. A leányzó látja milyen szép hasast sikerült ugrania a srácnak, még el is neveti magát. Hallván a hatalmas csattanást, ő inkább a bombaalakú ugrásban marad, így hát pár másodperc múlva a lányka is csatlakozik a fiúhoz. A víz kellemes. Se nem hideg, nem forró, pont tökéletes. Azért kell egy kis idő, mire a teste megszokja. Amint feljön a felszínre a szemét kezdi dörzsölgetni. Egy-két tincset hátratúr, mert útban van. Miután szemeit kinyitja Julien kezdi keresni azokkal. A srác odaevickél hozzá. Rávigyorog, majd sóhajt egyet. Olyan szabadnak érzi magát, mint egy kicsi madárka. Csak nevetgél, és nevetgél. A kobakjában még véletlenül se jelentkezik egy kis buborék, amiben bármilyen negatív dolog lenne. Pusztán örül annak, hogy itt van ezzel a dinka sráccal, idétlenkednek, kacarásznak. Ő sosem volt az a laza típus, mindig is betartotta a szabályokat, ám lassan rájön, hogy a mókázás csúcs dolog. Főleg, ha Juliennel teszi az ember. Képtelenség lenne letörölni az arcáról a mosolyt.
Miután a fiúcska mellé ér megkérdezi, hogy sikerült-e rátalálni a rokonaira a srácnak. Szépen végighallgatja azt a pár mondatot. Haláli, ahogyan töri a magyart Julien. Roppantul szórakoztatónak találja, így hát a végén nevet is egy kicsikét. *
 - Értelek. A másik tesódtól nem valami szép, hogy elbújik előled - *bólogat Anna. Mindenképp meg szeretne ismerkedni a fiúcska rokonaival, bizonyára ők is ugyanolyan szórakoztató személyiségek lehetnek, mint Julien. Ezt pedig kár lenne kihagyni. Annácska reménykedik benne, hogy a kastélyban sikerül egyszer találkoznia valamelyikkel.
Figyeli,  ahogyan a srác elmerül a víz alá, aztán egy pillanatra a másik irányba tekint, s rögtön el is veszíti a szemeivel Julient. Megforgatja szemeit, majd hirtelen arra lesz figyelmes, hogy valaki a bokáját fogdossa. Természetesen megrémül Anna. Még szerencse, hogy nem kezd el rugdalódzni, különben a srác kapott volna egy hatalmasat. A leányzó is lemerül a víz alá, kinyitja látószerveit és Julient figyeli. *
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2014. szeptember 28. 18:02 | Link

Lénárd
Fürdőruci



Egy kis pihenés mindenkinek kell, csak épp mindenki mást csinál pihenésképp. Van aki könyvet olvas, van aki alszik, esetleg rajzol, vagy a tesz egy kellemes sétát a szabadban. Én is bármelyike megtehetném, de most egyikhez sincs kedvem, valami mást akarok csinálni. Hallottam, hogy a napokban nyílt egy fürdő lent a faluban, és épp itt az ideje megnézni, hogy milyen is. Nem lehet olyan rossz, sőt, biztos tök szupi lesz. Ebben a faluban - a csárdát leszámítva - minden jó hely, nincs olyan amit ne szeretnék, szóval egyértelmű, hogy ez is jó lesz.
És így legalább még véletlenül sem találkozom az apámmal. Most, hogy ő is tanár lett, néha akaratlanul is szembetalálkozom vele, és néha le is kell állnom vele beszélgetni. Ahhoz viszont az semmi kedvem, és energiám sincs. Szinte naponta találunk valami újat, amin tudunk veszekedni, bármennyire is néni szeretném. De ő... Ő egyszerűen... Áá... kész rémálom az az ember, nem lehet kibírni mellette veszekedés nélkül. Pedig annyira nem szeretek veszekedni, de ő mindig kihozza belőlem ezt az énem.
Na de most nincs idő ezzel foglalkozni, élvezni akarom a vizet, és egy kis időre elfelejteni minden gondom, nem gondolni se apára, se az gyér közeledő tanévre, se semmi másra. Leteszem a cuccom, és már fürdőruhában, a kék törülközővel a vállamon lépek be a medencékkel teli barlangba. A nagy medencébe megyek először, a víz pedig egyszerűen tökéletes. Lemerülök, majd a medence egyik eldugottabb részébe úszom, hogy ott aztán a víz felszínén lebegve relaxáljak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Jamie Marcus Wayne
INAKTÍV


ex-csárdatulaj
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 711
Írta: 2014. október 1. 11:41 | Link

Öcsi


Szégyen amit csináltam. Tudom. Egy normális ember nem szalad el minden szó nélkül, ha kedvese bejelenti, terhes. A pillangóban annyian láttak, hogy el is terjedt a hír, miszerint szakítottunk. Pedig nem, csak időre volt szükségem. Az újságokban olyan feliratokkal közölték a hírt, hogy minél jobban buzdítsák a csajokat arra, hogy elcsavarják a fejem. Szerencsére a gólyahír nem derült ki. Na de nem volt erre senkinek esélye, mert amilyen gyorsan tudtam, mentem haza, Angliába.
Apáméknak elmondtam, hogy unokájuk lesz, mire az öreg lekevert egy atyai pofont, amit teljesen jogosan tett. Hogy lehetsz ilyen hülye édes fiam? A te gyerekedet várja, legyen eszed. Tudtam, hogy igaza van, de kellett másfél hét, hogy feldolgozzam, addig pedig Bogira bíztam az otthoni dolgokat, de Elliot nem tudta, hol vagyok.
Amikor hazatértem, első utam a barlangfürdőbe vezetett, mert hogy megmondták, hol van az unokaöcsém. Beszélnem kellett vele.
Vittem a cuccaimat, és mint egy robot, tettem a dolgom az öltözőben. Nagyon szép helyet alakítottak ki az unokahúgomék, meg kell hagyni. Ott is már van két gyerek, és megint lesz...
A medence szélénél ledobtam mindent, és nem volt nehéz kiszúrni Ellt. Mély levegővétellel sétáltam be a vízbe, majd odaúsztam hozzá.
- Bú - böktem meg az oldalát, ezzel talán kicsit ráijesztve. - Beszélnünk kéne. El akarom mondani, miért léptem le...
Megvártam, hogy belemenjen, majd a medence széléhez úsztam, és háttal annak megtámaszkodtam. Az öcsém tekintetét kerestem, de csak nagy nehezen tudtam belekezdeni a mondandómba.
- Lotte elhívott a pillangóba. Vigyorgott meg minden, aztán elém tett egy dobozt. Két pici cipő volt benne. Közölte, hogy gyerekünk lesz, én meg kiakadtam. Paraszt módjára ott hagytam... - ezt mind egy szuszra mondtam el, muszáj volt egyből a lényegre térnem. Nagyon megkönnyebbültem, komolyan.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Tormay Lénárd
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 424
Írta: 2014. október 2. 17:10 | Link

Keiko


Belépve egy meglepően kis helyiségben találom magam. Szóval ez lenne a híres barlangfürdő... A recepciós kellő udvariassággal üdvözöl, majd sor kerülhet a bejelentkezésre is. Ezennel meg is osztom a nagyérdeművel, hogy nem kevesebb, mint félórámba telt a kacatjaim legaljáról előbogarásznom félretett zsebpénzemet. Ezt ugyanis úgy eldugtam a kíváncsi szemek elől, hogy még magam is nehezen találtam meg. Miután ráleltem, nem sokáig szorongattam a kezemben, rögvest zsebembe szórva a faluba siettem.
Az árak olcsóak, mondják. Egy személynek való igaz, kevésbé költséges, mint mondjuk egy négyfős családnak. Hogy a mugli színvonaltól mennyivel lesz ez másabb? Megsúgom, nem nagyon érdekel. Csak elégítse ki a speciális fürdési igényemmel kapcsolatos szükségletemet, s már elégedetten térek vissza a kastélyba.
Egyelőre itt vagyok... Megkapom a belépéshez szükséges eszközöket, melyek gondolom a beazonosításomat szolgálják, s továbbmehetek az öltözők felé. Nem szorulok a fürdőtől igénybe venni sem fürdőruhát, sem törülközőt. Hátamon ott cipelem ugyanis az ilyen célokra is tökéletes utazótáskámat, azt a könnyű és fekete vászonfajtát. Belőle kerül elő - immár az öltözőkabinban, melyet előzetesen bezártam magam után - az a sötétkék fürdőnadrág, melyet kopottas farmerommal a fürdőzés erejéig kicserélhetek magamon. Hátamra csapott hófehér törülközőmmel csoszogok ki papucsban a tényleges barlangfürdői részlegbe.
Körbepillantva nem látok sok embert. Fülledt, párás a levegő a víztől, melytől olyan érzésem van, mintha kissé fuldokolnék. Pár másodpercnyi időhúzás után letáborozom a holmijaimmal egy szabad helyen, majd a legközelebbi medence lépcsőihez sétálok.
A víz kellemesen meleg, ahogy belelógatom lábujjhegyeimet. Immár azt érzem, hogy teljes testem belekívánkozik ebbe a folyadéktengerbe. Engedek a kísértésnek, és nagy nyugodtsággal derékig besétálok. A vízcsobogáson kívül más hang nem hallatszik itt... Teljesen olyan, mintha egyedül lennék. Körbefordulva nem látok mást, csak néhány idősebb varázslót a medencesarkok szélein kuporogva. Ilyen korban jót is tesz a csontoknak a víz. S a diákok... Belőlük alig látok valamennyit. Talán nem tudnak a helyről, vagy kipróbálták, de nem tetszett nekik. Minden bizonnyal kedvezőtlen időpontban vagyok itt, mármint látogató szempontjából. Véleményem szerint ugyanis jobb, ha az ember a tömeg mellőzésével fürdik.
Figyelmes leszek egy víztükrön lebegő lányra. Az orrára pillantok - nem folyik bele a víz, él még, csak bizonyára pihenni vágyik. A medence szélének közelében teszi cselekvését, így járok oda a vízben haladva én is.
Tudom, hogy nem hall, s nem is vesz rólam tudomást, mert annyira bele van feledkezve az úgynevezett úszásba, vagy nevezzük akkor lebegésnek. Kihasználva az alkalmat pöccintek egyet ujjaimmal, melynek következtében egy kisebb adag vízmennyiség fröccsen a fejére. A reakciót várva vigyorgok a lány előtt állva.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Julien Armand Saint-Venant
INAKTÍV


Havas Julien || Mikulikánus
offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 2307
Búvár Benő kalandjai
Írta: 2014. október 4. 22:00
| Link

Feszülten, vagyis na, inkább nagyon kíváncsian várja, hogy miféle ajánlatot kap arra, hogy „visszafizesse” azt, hogy nem ő vette minimum magának a jegyet. Igazándiból összeget vár, mert hát, nem lenne az sem nagy cucc, elfogadná, ki is fizetné, de ami választ kap, az merőben más, mint amire számít. Fel is nevet a dolgon, de nem lepődik meg. Ugyan neki ez akkor sem jutott volna eszébe, ha itt ütik agyon lopótökkel, vagy bármi egyébbel, de úgy néz ki, az a bizonyos szendvics maradandó élményt hagyott a lányban. Benne nem, hiszen ezekhez az ízekhez van már nagyon régóta szokva, nem gondolta volna, hogy másnak is ínyére lesz, hiszen, nemigen szokott amúgy kaját osztogatni, mert a legtöbb esetben egy irigy kutya. Vagy rosszabb.
- Rendben. Csinálni neked majd olyat, amikor kell, és enni annyit tudsz, mi beléd is fér. Bármikor! – egyezik bele vidáman, mert hát a kaja, az kaja, és sosem mondana ellen olyan, alkalomnak, amikor is az az egyik „főszereplő”. Beteg is lenne akkor. Nagyon.
A habokban mártózva viszont már nem a beígért szendvics jár a fejében, sőt, pillanatnyilag el is felejtette azokat, persze, elraktározta, és eszébe is fog jutni, de nem akkor, amikor még mindig bizsereg a bőre ott, ahol csobbant, elég nagyot. Most inkább arra koncentrál, hogy kiélvezze a strandolást, fedett helyen. Nem, mintha nyáron nem lett volna elég alkalma, mivel a Balaton közelében élnek, eleget süttethette a napon a hasát, miközben lángost tömött magába. De ez mégis más, mivel nem strand, és nem is otthoni környezet, így máris izgalmasabb.  Főleg, hogy kellemes társaságot kapott maga mellé. Az, hogy a téma már igencsak másfele csúszott el, a másik rokonsága felé, már nem zavarta, nem bántja a dolog, sőt, igazándiból Julien talán nem is olyan, aki a szívére képes bármit is venni – vagyis, eddig nemigen sikerült odavenni bármit is. Így, teljesen nyugodtan válaszol, sőt, a lányka válaszára még meg is vonja a vállát. Nem hiszi, hogy így lenne, hogy bujkálna előle a másik fél, egyszerűen, még nem jött el az alkalom. Viszont, tényleg sűrűn csuklik manapság, bizonyára emlegetik már.
- Nem zavarni dolog. Nagyobb lesz meglepett, mikor meglátni engem. Én meg majd jól képen vigyorogni őt. – most is vigyorog, mintha eljött volna a pillanat, vagyis, mintha arra gyakorolna. De a vigyor hamar eltűnik, ahogy ő maga is a víz alá merülve tűnt el. Elúszik a bokafogdosás után, azt ugyan már nem érzékeli, hogy a lány is lemerült, és jó hossz után fel kell úsznia, hogy nagy levegőt vehessen. Csapzott haját hátratűri, egészen lenyalt fazont kap így, majd, mivel nemigen tetszik neki, megrázza a fejét, mint a kutyák, ha víz éri őket, és körbepillant. Most a lány tűnt el, sejti, hogy úgy, mint nemrég ő, így várja, mikor, és hol bukkan fel, na meg, hogy hogyan. Sejti a dolgot, így felkészül, amennyire tud.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


aeromágus tanonc • Family:3ASK.FM
Elliot A. J. Wayne
INAKTÍV


Griffendéles exTerelő
offline
RPG hsz: 105
Összes hsz: 1065
Írta: 2014. október 13. 12:31 | Link

~ Jamie ~


Csendben lebegtem, hiszen senki és semmi nem zavart meg ebben. Legalábbis ezt hittem,, hiszen a következő pillanatban összerezzentem egy ismerős hang miatt, és kapálózva kerestem meg a medence alját, hogy ne fulladjak bele.
– A fenébe is Jamie, ne hozd rám a szívbajt… –morogva néztem rá, aztán szinte lefagyott a mosoly az arcomról. Fűtött a kíváncsiság, hogy miért is ment el, mert nekem nem lehetett elmondani. Remélem jó ok volt, hogy idáig titkolózni kellett, mert holmi gyerekvicc miatt elég mérges leszek, az már biztos. Kérésére bólintottam, és utána úsztam a medence széléhez, és ugyanúgy megtámaszkodtam. Éreztem, hogy feszeng, hogy valami nincs rendben vele, és a tekintetemet is inkább kerüli, minthogy keresné. Ezért is löktem el magam, és kerültem elé, hogy állát megpöccintve, a szemeibe tudjak nézni, és mielőtt nekikezdett volna a monológnak, gyorsan belefojtottam a szót.
– Bármi is nyomja a lelked, nyugodtan elmondhatod nekem. Tudhatnád, hogy nem fogok megharagudni rád. –biztatóan mosolyogtam az unokatesómra, és hát szavai után beláttam, hogy amit mondtam, gondolatban jobban hangzott. Köpni-nyelni nem tudtam, nemhogy eldönteni, hogy a monológ melyik részére reagáljak elsőnek. Az biztos, hogy előbb vettem egy mély levegőt, aztán megöleltem Jamiet, mert egyelőre jobb nem jutott eszembe.
– Ez egyben csodálatos is, de szemétség is volt tőled… Figyelj: bármi lesz veletek, én támogatlak. Szerintem jó apa lennél, hiszen te vagy az egyik, akinek köszönhetem azt, hogy kilábaltam a depresszióból. Bár én nem értek ehhez, én nem mostanában fogom átélni az apai örömöket. –közben már elengedtem őt, és visszamentem a medence széléhez, hogy megtámaszkodva figyelhessek rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2014. október 18. 16:29 | Link

Lénárd



Olyan... Békés. És olyan jóóó. Imádom a vizet, és imádok úszni, vagy csak egyszerűen áztatni magam, és relaxálni. Ilyenkor kizárok mindent, és mindenkit, csak magamra figyelek. Ilyenkor rendezem a gondolataimat, és ha kívülről talán nem is látszik, de gondolkodom, és elmélkedem, az esetlegesen felmerülő kérdéseimre próbálok választ találni. Most speciel egy ember járkál a fejemben. Remélem nem fáj a lába, annyit járkál az agysejteimen. Teljesen széttapossa őket, aztán meg még csodálkozik, ha teljesen meghülyülök miatta. Ja, hogy kiről beszélek? Az apámról... Ki másról fecsegnék ennyit? Jó, igaz, hogy szinte bármiről tudok órákig fecsegni, de nem most. Most, ha lehet, inkább nem beszélnék, és nem is gondolnék semmire. Csakhát az nem egyszerű dolog, mert olyan nincs, hogy valaki ne gondoljon semmire.
A víz felszínén lebegve azonban kezdem elfelejteni a gondjaim, érem, ahogy a feszültség távozik szép lassan távozik belőlem. Egész jó ez a hely, nem ez lesz az utolsó alkalom, hogy eljövök ide, ezt már előre látom. Remélem akkor sem lesz sok diák, vagy még fiatalabb, előkészítős. Néha nagyon tudnak idegesíteni, főleg mikor nagyon fröcskölik a vizet, ugrándoznak, vagy bármi más, ami rendkívül zavar. Viszont most semmi ilyen nincs, nyugodtan, békésen tudok relaxálni. Csukott szemmel lebegek a víz felszínen, közel a medence széléhez, s sak néha mozdítom meg a kezem, hogy ne merüljek le, vagy hogy megérintsem a medence szélét, hogy tudjam, nem távolodtam el tőle.
Békém néhány vízcsepp zavarja meg, a feladója pedig valószínűleg nagyon jól szórakozik ezen. Hirtelen jött az ajándék, én meg nem számítottam rá, összerándulok, amitől a fejem a víz alá kerül. Jó nagy adag vizet nyelek le, mire sikerül felállnom, a lenyelt vízmennyiségtől egy rövidebb köhögésroham jön rám. Ki... Volt...? Esküszöm nem ússza meg szárazon, ha meg tudom, ki volt, ami már csak azért is igaz, mert egy fürdőben vagyunk, egy medencében, ahol értelemszerűen víz van. Csakhamar abbamarad a köhögés, én pedig felnézek, és magam előtt látom a srácot, aki nagy valószínűséggel lefröcskölt.
- Te... miért... csináltad... ezt? - nézek fel a srácra durcásan, miközben kisimítom az arcomból a vizes hajtincseim.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
Tormay Lénárd
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 107
Összes hsz: 424
Írta: 2014. október 18. 21:35 | Link

Keiko


Remekül szórakozom a barlangfürdőben. Jó időpontban, szinte jómagam és néhány öreg helybéli varázsló társaságában, mert a diákok döntő többsége csodálatos módon épp elkerüli ezt a létesítményt... Ezért bátorkodom elhatározni magamat egy kis csínytevésre, amire a medence széléhez közel úszó, látásból ismerős leányzó tökéletesen alkalmas. Szerintem a légynek se tudna ártani, ezért nem történik baj, ha néhány csepp víz éri az arcát. Kivétel, ha a sarokban gubbasztó vénember az ő apukája, na akkor jól a segítségére siet elagyabugyálni tragikus tettem miatt. De akkor meg úgy kell nekem.
Engedek a kísértésnek, meglépem azt, amit meg kell... Víz fröccsen az arcára. Elsőre elégedetten mosolygok a látványon. A következő pillanat már más. Feje kétségbeesetten bukik a vízfelszín alá, így a kapkodásban némi vizet is lenyel - vagy az orrába megy, nem lényeg. Levegő után kapkodva tör fel, nagyokat köhögve, melynek érces, visszhangzó hangja megtöri a barlangban uralkodó csendet. Én is megijedek, mert az arcomra fagy az a bizonyos mosoly. Tudatosul bennem, hogy mit tettem. Szívverésem felgyorsul, s mindenféle rosszra kezdek gondolni. Például... Mi is történt volna, ha az egész kis tréfa valahogyan nagyon rosszul sül el. Már egy bűntelen ember élete száradna lelkemen. A gondolattal egy percig se bírnék együtt élni, az teljesen bizonyos. De idézőjelben egyszerűn egy életveszélyes állapot is előidéződhetett volna.
Hála az égnek jobban lett. Még a közbeavatkozásomra sem volt szükség. Valamelyest megnyugszik tekintetem, nem úgy, mint az övé, akit szemmel láthatóan elönt a düh. Jogosan, tegyük hozzá őszintén. Lehorgasztom a fejem és elpirulok.
- Sajnálom... Nem gondoltam, hogy ennyire meg fogsz ijedni. Ugye jobban vagy?
Szánalmas, ahogy a gyermekiességgel felállított ördögi terv után ilyen magyarázkodásra és mentésre szorulok. Szégyellem magam. Még jó, hogy más nem látott meg, mert a hírnevemnek annyi lenne. A lány azért igazán megbocsáthatna, nem követtem én el akkora bűnt. Jó volt látni az arcát, amikor először összerándult...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Keiko Sama
INAKTÍV


Micike by: Noel; Pikaszisza
offline
RPG hsz: 520
Összes hsz: 24908
Írta: 2014. október 24. 22:08 | Link

Lénárd




A víz egyszerűen tökéletes. Nem annyira meleg, de nem is hideg. Pont jó. Egyszerűen fantasztikus. Imádom a vizet, imádok úszni, vagy csak egyszerűen áztatni magam, relaxálni, elfelejteni minden gondom-bajom. És pont ezért jöttem én most ide. Nagy szerencsémre nincs itt egy fiatal sem, főként idősebbeket, felnőtteket látok, diákokát szinte egyet se. Ennek pedig felettébb örülök, mert egyesek ha víz közelében vannak - jelen esetben ez a medence - akkor nagyon kibírhatatlanok. Állandóan fröcskölik a vizet, visonganak, és még ki tudja mire képesek. Szinte bármire, ha a fantáziájuk beindul.
Azonban ettől most nem kell tartanom. Legalábbis én ezt hiszem, így teljesen nyugodtan lebegek a víz felszínén egészen addig, míg valaki, aki valószínűleg így gondolta, nem vagyok elég vizes, szóval fröcsköljük még le, biztos ami biztos... Na igen, és ennek az a következménye, hogy ijedtemben a víz alá bukom, s egy nagy adag vizet is sikerül lenyelnem. Szép látvány lehet az éppen megfulladni készülő lány... Ez szerencsére csak néhány percig tart, talán még annyi se, bár számomra elég hosszú időnek tűnik. Sajnos egyik rossz tulajdonságom, hogy eléggé hirtelen haragú vagyok, nagyon hamar dühbe gurulok. Talán ezért veszekszem annyit apával... Bár ő sem tesz sokat azért, hogy ez ne így legyen. Na mindegy is.
Szegény srác, látszik rajta, hogy csak egy ártatlan tréfa akart lenni, én meg ilyen ronda módon reagálok. Még én érzem magam emiatt rosszul, pedig tudom, hogy nem kéne, hisz melyik épeszű lány ne reagált volna rá így? Haragom mindenesetre gyorsan elillan a srác arcát látva.
- Se-semmi gond... Már jobban vagyok - sóhajtok egyet, ezzel kifújva a maradék negatív érzelmeket is, közben pedig felülök a medence szélére. Még egy halvány mosolyt is próbálok az arcomra varázsolni.
- De ugye nem hobbid a frászt hozni másokra? - kérdezem, majd egyik kezemmel a vízbe nyúlok, hogy én is lefröcsköljem őt, bár az a néhány vízcsepp max a mellkasáig ér el, de azért próbálkozni lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


kérdezőke||SziLK tag|| Lila Kecske||Gwen nővérkéje
William Steve Livingstone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 16
Összes hsz: 762
Írta: 2015. február 5. 17:35 | Link

!!!Táboros játék!!!
Kérlek ne töröld, ne írj bele! Köszi: Táborszervezők
A játék megoldásához elég, ha csak elolvassátok a szöveget, nem muszáj hsz-ban reagálni, de tiltva sincs, ha van időtök, vagy kedvetek, miért ne? Cheesy



Nagy várakozva indulsz meg a fürdőbe hogy, vajon milyen feladat vár ott rád. Titkon reménykedsz benne, hogy nem kell majd a vízbe menned, mert nem hoztál fürdőruhát, aztán rájössz, hogy igazából mindegy, ha vizes is leszel, mert a pálcáddal utána majd megszárítod magad. Ezek után egyre vadabb, és vadabb feladatok járnak a fejedben, így nem kicsi a csalódás, amikor megszólít a recepciós, hogy mit szeretnél.
Azt hitted be lesz építve, és majd tudja, hogy mi járatban vagy, de ránézésre azt hiszi, hogy egy szimpla vendég vagy. Mivel elsőre kicsit bután nézel rá, újra megkérdezi, hogy miben segíthet. Valamit hadoválsz neki Livingstone professzorról, meg eldugott tárgyakról, de neki fogalma sincs, hogy miről beszélsz. Aztán egyszerűen faképnél hagy, és visszatér a pultjához rendezgetni az iratait, arrébb tol egy cserepes virágot, megigazítja a tálat, amiben négy szép piros alma van, majd újra rád hunyorít.
- Ha nem akarja igénybe venni a fürdő szolgálatait, kérem távozzon! – és közben az ajtóra mutat.
Nincs mit tenned, eljössz onnan, és miközben csupa jók dolgokat kívánsz Livingstone professzornak, elgondolkozol, hogy merre menj tovább.


Tovább a Boglyas térre
Tovább a Gyengélkedőre
Tovább az Önismeret tanterembe
Tovább a Leányálomba
Utoljára módosította:William Steve Livingstone, 2015. február 10. 02:11
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 20:08 | Link

Lian

A mai napom, mondhatni, hogy kissé feldúlt volt. Nem igazán akartam senkivel találkozni, egy személy kivételével, de vele sem éppen baráti csevejre készültem volna. Egy szó, mint száz,  nem szoktam Tony cuccaiban kutakodni, de bent felejtette a pulcsija zsebében a cetlit, amin annyi állt, hogy "Gwen, szürke ötven árnyalata(?), szombat 18:00" ebben az húzott fel igazából, hogy ma bizony vasárnap volt, ő pedig valahogy erről engem elfelejtett tájékoztatni. Mély levegőt vettem, majd eldöntöttem, hogy oké, akkor nem gyújtom fel a parfüm szagú ruhadarabot. Inkább a földre dobtam, nem igazán volt már bennem annyi önkontroll, hogy ki is mossam, ergo csak átléptem rajta, majd azon voltam, hogy oké, akkor lenyugszunk. De egész egyszerűen nem ment, túlzottan sértett voltam és dühös, szóval a végeredmény, ami a szöszkét hazavárta: Az emlékeztető-cetli késsel az ajtajára szegezve, egy törött bögre, meg az elsősegély cuccom a konyhában, illetve egy rövid üzenet a táblán "Ajánlom, hogy nagyon jó alibid legyen tegnap este hatra". Én minél előbb magam mögött akartam hagyni a helyzetet, meg a házat, egész egyszerűen nagyon elegem volt, szóval elmentem sétálni. Mivel nem nagyon akart kimenni a fejemből a gondolat, hogy a vőlegényem, meg az a szőke kis... együtt megnéztek egy ilyen filmet, anélkül, hogy szólt volna nekem, rövidesen elég bizsergő érzés támadt a frissen gyógyított tenyeremben. Nem nagyon volt végül semmi, ami megakadályozott volna, szóval indultam is, hogy akkor most személyesen kérdezem meg a kisasszonyt, mégis kinek képzeli magát, lehetőleg úgy, hogy a hajánál fogva legalább háromszor a falnak vágtam. Erre a gondolatra muszáj volt elmosolyodnom, de a sors végül egy másik eridonossal fújt össze hamarabb. A fiúra pillantottam, felvonva a szemöldökömet. Azt hiszem, kissé szórakoztatta, hogy ennyire dühösen lát, mert azért még én is éreztem magamon, hogy nagyon feltűnő a kedélyállapotom.
- Hát te? Nincs jobb hely, ahol a levegőt ronthatnád, Lian?- kérdeztem felvont szemöldökkel, persze nem őt akartam piszkálni, ismerhetett annyira, hogy tudja. Elég frappáns szövege volt, de végül beleegyeztem, hogy oké, rajtam ne múljon, én vele megyek, ha előbb összeszedhetem a cuccom. Szóval a szekrényem teljes tartalmát kiszórtam a  földre, meg az ágyamra, a fürdőruhámat bepakoltam a táskámba, mellé papucsot, meg törölközőt, majd visszavonultam a sráchoz, akit addig voltam szíves beinvitálni, a rumli ellenére. Összetört virágcserép itt, levert képkeret ott... Muszáj volt kicsit lazítanom. Nem sok idő kellett, hogy elkészüljek.
- Bocs, kicsit kupi van, nem vártam vendéget - forgattam a szemem, majd indultam az ajtó felé, de rajta tartottam a szemem. - Akkor mehetünk?
Ezer éve nem láttam Kiliánt, igazából nem ismertem olyan rég óta, de mondhatni, hogy bírtam, mert hasonlított kicsit jellemben az öcsémre, mikor mérges. Szóval így keveredtem a barlangfürdőbe egy Eridonos fiúval, röviden.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 21:30 | Link

Grace
A vad lány...

A legviccesebb dolog összefutni egy agresszív Levitással ezt biztosan állíthatom. Ahogy közeledett felém a feldúlt, gyilkos tekintetű leányz,ó máris tudta, hogy el kell kapjam, mert még a végén meghal valaki. Olyan volt ő is, akár egy kisebb fajta bomba, ami ugyebár emlékeztetett a leányzóra aki az én drága mostohatestvérem. Olyan könnyedén vetődtem be a gyilkos tekintetű lány útjába, hogy annak meg kellett torpannia. Ahogy láttam nem is örült neki, sőt meg is kérdezte, hogy nincs más hely ahol ronthatnám a levegőt. Megajándékoztam egy igazán rosszfiúsnak mondható mosollyal és válaszoltam neki.
- Jobbnak láttam elállni az utad, még mielőtt ma elásnád valaki hulláját. - mondom a Liánt elengedve a fülem mellett. Utálom ha beceneveket adnak nekem.... Tudtam hogy nem piszkálódik, összefutottunk már párszor a mestertanonccal és a testvérével, így volt róla elképzelésem, hogyan is álljak hozzá. Most éppen annyit tettem, hogy elálltam az útját és vártam mit lép erre, mivel a nők szeretnek verekedni, ám ő nem tette. Furcsa...
- Úgy érzem le kellene hűteni téged... szinte lángolsz pedig nem vagy egy főnixmadár. - mondom és visszafelé terelem a lányt. Beleegyezik az ötletembe miszerint menjünk le a Barlangfürdőbe, azzal a feltétellel hogy összekapja a cuccait, így hamarosan ketten rójuk az utat hozzá. Nem zavartatom magam a meghívás miatt, a kupi sem tud eltántorítani semmitől mivel az én lakrészem sem szebb. Ezer alkalmam lenne megkérdezni mégis mire fel volt olyan akár egy mindjárt robbanó dinamit, de nem teszem. Nem vagyok én pszichiáter, ha akarja majd csak kiböki ő maga...  Mivel én amúgy is a barlangfürdő felé tartottam nem kellett befutnom a cuccaimért a szobámba, egyenesen mehettünk lefelé. Éreztem magamon Grace tekintetét, de csak hűvös pillantással viszonoztam azt, amitől sokan zavartan néznének másfelé. Akárki hihette volna, hogy érdekel a lány, de nem azért hívtam el magammal mert fel akartam szedni, hanem mert rá is ráfért hogy egy kicsit kiszellőztesse a fejét, még mielőtt széttör mindent maga körül.
- Nem zavar... - mondom a kupira és lazán vállat vonok, majd figyelem ahogy felém, vagyis az ajtó felé indul, hiszen ott ácsorogtam egy ideje. - Persze. - mondom a kérdésre és a Barlangfürdő felé vesszük az irányt. Nem volt nehéz idetalálni, nem ez az első alkalom hogy felkeresem ezt a helyet. Ugyan mehettem volna az alagsorban megtalálható medencébe is a suliban, de úgy gondoltam jobb neki is, ha messze van a tanodától... Ezzel talán megmentettem egy életet. Mondjuk fogalmam sem volt róla kiét, de nem igazán érdekelt, hős tettet vittem véghez érje be ezzel az a valaki akinek megmentettem az irháját. A recepciós bonyodalmakon hamar átverekedjük magunkat, habár lehet egy kicsit megijesztettem a nőt amikor jó napot kívánt és úgy néztem rá, mintha azt mondta volna legalábbis, hogy haljak meg. Nem tehettem róla, kihozta belőlem a vidám mosolygásával... naiv emberek. A pecsétre pillantok a karomon, majd beljebb indulok és az öltözőbe veszem az irányt. Hamar megvagyok vele mivel nem vagyok nő, hogy órákat kelljen rám várakozni. Mikor végzek kisétálok és várom a nőszemélyt, remélve nem kell fél órán keresztül a falnak dőlve állnom. Mondjuk az sem zavarna... Ráérek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 22:01 | Link

Kilián Rolleyes

Már azon voltam, hogy oké, akkor most tényleg megyek és először a nőt ölöm meg, aztán a drága vőlegényemet, de hipp-hopp, Álmosvölgyi uraság csak úgy beugrott elém, mint akinek nem akad jobb dolga. Erre persze a szemem forgattam és piszkálódtam egy sort, sőt, próbáltam kikerülni is, de egyszerűen képtelenség volt. Jellemző, a férfiak akkor jelennek meg, mikor az ember lánya valamiféle céllal tart valahová... Próbálta elviccelni a helyzetet, hogy jobbnak látta, ha bevetődik elém, mielőtt elhantolok valakit, mire cseppet sem vigyorogva, vagy vidámon ránéztem.
- Tudod, nem jártál messze az igazságtól... - közöltem hűvösen, majd mélyet sóhajtva ropogtattam az ujjaim. Nagyon erős volt a késztetés még arra is, hogy neki behúzzak egyet, majd tovább vonuljak a kis szöszihez, de jobbnak láttam, ha nem teszem, mert még a végén tömegverekedés lesz, az öcsikémhez meg még annyi kedvem se volt. Ahol a baj, ott Dorian...Közölte, hogy szinte lángolok, erre felvont szemöldökkel néztem rá.
- Nem, nem vagyok főnix, ez az infó helytálló... Nem vagyok ma jó társaság, Kilián, állj félre, légy oly kedves... - mondtam a végét már a földet bámulva, mert tényleg közel álltam hozzá, hogy ott helyben felrobbanjak. Valahogy rosszul tűrtem az ilyesféle infókat. Erre elkezdett visszafelé terelgetni, én pedig jobb ötlet híján hagytam, hogy  a józan eszem meggyőzzön, jobban járok, ha elmegyek vele fürdeni, mintha megölöm a kisasszonyt, meg a Szőke hercegét. Amilyen gyorsan csak tudtam, összeszedtem a cuccaimat, mert valahogy nem éreztem rá ingert, hogy Tony itthon találjon, majd indultam is lefelé. A jeges pillantás miatt nem zavartattam magamat, tökéletesen tudtam reprodukálni az általam használt verzióját, de azért halványan elvigyorodtam a dolgon. Közölte, hogy mehetünk, úgyhogy én már indultam is és tulajdonképpen szinte szó nélkül bandukoltam el vele a Barlangfürdőbe, mert belül azért még mindig éreztem, hogy ketyeg az az időzítő. Én az ajkamba harapva elfojtottam egy vigyort, látván a recepciós nő meghökkent arcát, de nem igazán akartam kommentálni a helyzetet, mert még a végén tényleg elmosolyodtam volna, ami jelen helyzetben igenis ijesztő lett volna. Én is megkaptam a pecsétemet, majd rápillantottam és már el is vonultam az öltözők felé. Nem voltam az a tipikus nőies nő, dühösen meg pláne nem, szóval igazából olyan öt perc alatt kész is voltam, úgy hogy össze is pakoltam magam után, meg minden. Végignéztem magamon nagy sóhajjal, megigazítottam a fekete kivágásos fürdőrucit, majd kibontottam a hajamat és a törölközőmet a vállamra dobva kislasszéztam a fiúhoz. Ránéztem érdeklődve, oldalra billentve kicsit a fejemet.
- Sokat vártál? - kérdeztem végül, bár tudtam, hogy nem, hiszen tényleg nem sokat totojáztam odabent. Kellemes volt az idő, szóval nem tekertem magam köré a törölközőt, csak befelé pillantottam, nagyon remélve, hogy nincsen tömeg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 22:23 | Link

Grace
A vad lány...

A lány olyan volt egész végig, mint egy időzített bomba, így hát próbáltam lehiggasztani viszonylag sikeresen, tekintve hogy nem ugrott nekem, nem kezdett el tömegmészárlásba kezdeni. Mondjuk nem mintha vissza akart volna menni, de nála nem lehet tudni. Annyira nem ismertem, hogy olyan pökhendin kijelentsem, mintha tudnám az ötöslottó számait. Azzal hogy kijelentette nem jártam messze az igazságtól nem lettem okosabb, tekintettel arra, hogy minden az arcára volt írva, még csak matekoznom sem kellett. A főnixmadaras válaszra egy lezser félmosollyal nézek felé, ám nem teszek rá újabb megjegyzést, illetve félre sem megyek, inkább elkezdem terelni kifelé ég mielőtt bajba keveri magát. Elég hamar végzünk nála ahhoz, hogy ne kelljen sokat várakoznom, de az öltözködéssel azért hamarabb megvoltam mint ő, ám szerencsémre nem kellett sokat várnom rá. Végigpillantottam rajta... ez afféle férfias szokás, de nem álltam le bókolni, nem jegyeztem meg semmit, csak vállat vontam.
- Nemigazán. - mondom egyszerűen a kérdésére, majd intek a fejemmel hogy menjünk beljebb. Az első adandó alkalommal a nagyobb medence felé veszem az irányt, nem igazán vágyom másra, mint egy kis kikapcsolódásra, kiűzve Szira szavait a fejemből. Gyűlöllek... Ezt mondta nekem mielőtt otthagytam volna. Valahogy nem hagyott nyugtot nekem a dolog, habár ezt a külvilág felé nem mutattam, csak belül éreztem az egész hatását. Visszafordulok a lány felé és innen szemlélem, majd intek a fejemmel, hogy jöjjön beljebb.
- Nem öl meg, ez csak víz. - mondom neki, majd a hajamba túrok, így egy kicsit vizes lesz. Nem zavar, igazából ha minden úgy lesz ahogy tervezem, akkor minden testrészem egy merő víz lesz... Mikor a lány végül be is sétál, akkor ráemelem a barna szemeimet és rákérdezek.
- Ki volt a célszemély? - érdeklődöm semlegesen, mégis csevegő hangnemmel. Így talán kettőnk közül az egyik letudja vezetni a feszültséget.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 22:43 | Link


Kilián Rolleyes

Azt hiszem, hogy a srác jelenléte, meg az, hogy általánosságban elég hűvös jellem, jó hatással volt rám, mert sikerült megállítania abban, hogy felmenjek és sorban kiüssek mindenkit, aki csúnyán néz rám, vagy az utamba mer állni. Igen, még mindig dühös vagyok. Lassan mély levegőt vettem, majd kifújtam, a hajamba túrva kissé, próbálva nem megtépni magamat, ami nem volt túl könnyű, mivel lófarokba kötöttem a hajam még ezen gyönyörű nap kezdetén. Persze leforgattunk egy rövid eszmecserét, mindenféle különösebb tartalom nélkül, amit én nem bántam, legalább addig is egy kicsit csökkent az agyamban a vörös köd. Mindezek után elterelgetett a katasztrófa sújtotta övezet felé, ahonnét minél előbb le akartam lépni, tehát nem kellett rám valami sokat várnia, csak el akartam tűnni itthonról. A biztonság kedvéért még rápillantottam az ajtóra, hogy a kis cetlim biztosan áll-e, de elég jónak bizonyult a szögelési technikám, szóval már vágtattam is le a lépcsőn, majd bocsánatot kértem a kupi miatt. Igazából nem nagyon zavartatta magát, szóval arra asszociáltam, hogy valószínűleg nála is szoktak hasonló állapotok uralkodni. Miután megérkeztünk a célállomásra, a recepcióról egyenesen az öltöző felé vettem az irányt, ahol viszonylag gyorsan túl is estem az egész öltözéses mizérián, nagyjából rendbe szedve a zilált és elég agresszív kinézetemet. A hajam kibontás után még így is úgy nézett ki, mintha most léptem volna be egy hurrikán elől. Nem érdekelt annyira, mert úgyis vizes leszek, szóval szépen kisétáltam, Kiliánt pedig a falnak dőlve találtam, szóval elvigyorodtam kicsit.
- Nem gondoltam volna, hogy míg öltözök, itt fogsz ácsorogni - jegyeztem meg, de persze követtem a srácot befelé, útközben lerakva a törcsimet egy ideális helyre. Igazából nem nagyon akartam most semmit, egy jó verekedésen, vagy lazuláson kívül és most a lazulásnál maradtam, mert a verekedésre nem igazán láttam megfelelő alanyt. Arra kaptam csak észbe a tűnődésből, hogy engem néz, majd noszogat, hogy menjek már be, mert csak víz és nem fog megölni. Erre gúnyos vigyorral bemásztam és lefröcsköltem kicsit, de tényleg csak kicsit.
- Oh tényleg? Én azt hittem, hogy mérgező sav! - nevettem fel, majd hátradőlve bevizeztem a hajam és hátrasimítottam. Sokkal jobb. A kérdésére zavartan másfelé néztem, majd ismét vissza rá.
- Háttt... Ö... Gwen Jones és Tony - mondtam végül és inkább a vizet tanulmányoztam pár pillanatig, majd vissza néztem rá. - De miért érdekes ez?
Próbáltam könnyed maradni, de hogy így eszembe jutottak, megint csak mély levegőt kellett vegyek, hogy a fejem tiszta maradjon és ne híresztelődjek el úgy, mint a "fürdőruhás gyilkos".
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 23:01 | Link

Grace
A vad lány...

A lány hamar túljutott a vörös ködön ami egészen jó hír volt a majdnem gyilkossága után. Mondjuk nem zavart volna akármit is tesz, de legalább elterelte az én gondolataim is valamennyire a jó irányba. Az idáig való eljutásunk alatt egészen kezdett lehiggadni, de mivel nem mondta ki mi bántja, tudtam hogy nekem kell rákérdeznem amit utálok. A lányok általában olyan pletykásak, hogy kimondják ami a fejükben jár, de ő nem... Ijesztő és egyben Furcsa. A rá való várakozásom közben ezen morfondíroztam, talán fél perc lehetett, így mikor kilépett visszatértem a valóéletbe, vagyis a fürdőbe, mivel ott voltunk.
- Sok mindent nem gondolnak rólam elsőre.. - mondom csak úgy, majd a víz felé veszem az irányt. Ő eltöpreng, tehát próbálom felhívni a figyelmét a vízre, mivel igazán kellemes. Na persze erre lefröcsköl. Egy pillanatra akár valami sötét árny, úgy suhan át a tekintetemben a düh, de felváltja a semlegesség, majd a jókedv apró szikrája. Legyen hát... Ugyan még nem fröcsköltem le, de még ma bármikor megkaphatja a viszonzását ennek a kedves gesztusnak.
- Nem hinném hogy sav, ha az lenne akkor nem állnék ilyen higgadtan és te sem. - engedem meg egy újabb félmosolyt és rákérdezek miért volt ennyire dühös. A válasz majdnemhogy arcon csap, annyira egyértelmű. Férfival való gondok... A hajamba túrva pillantok felé és felsóhajtok. Az efféle dolgok annyira de annyira nem az én világom, hogy pont nem kellene beleszólnom a helyzetbe. Mindenesetre fogom magam és arcon fröcskölöm.
- Hűtsd le magad.. az előbbi pillantásodtól a fél fürdő kiürülne. - mondom, de játékos jókedv vegyül a hangomba, habár éppen csak hallatszik. - Ami meg Gwent és... a fiót illeti. - őszintén szólva nem jegyeztem meg a nevet. - Kérdezz rá náluk, de ne akard rögtön letépni a fejét mind a kettőnek inkább gondolt át. - mondom neki, majd egy újabb támadást indítok meg a számára. Nem azért teszem mert szeretek játszani, szimpla terelése a beszélgetésnek egy másik irányba. Valószínűleg most minimum a vízbe próbál majd fojtani, de azért keményebb fából faragtak annál, hogy emiatt aggódni kezdjek.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2015. február 25. 23:28 | Link

Kilián Rolleyes

Egészen lehiggadtam, ami nem volt egy rossz előjel a mai napra tekintve. Talán ha hazaérek, nem kezdek megint törés-zúzásba, ez pedig egy jó hír lenne. Valahogy nagyon nincs kedvem ma takarítani magam után... Persze majd úgyis kell, ha Paloma nem rak rendet, ennek pedig elég kicsi az esélye... Meg kéne tanítanom rá. Közölte, hogy sok mindent gondolnak róla elsőre, én ezt csak egy biccentéssel nyugtáztam, nem igazán terveztem, hogy majd itt kiselőadást tartok arról, hogy én mit gondolok róla. Az elég lányos dolog lenne, én pedig utálok lányos lenni. Legfőképpen ilyen helyzetekben. Kellemes idő volt a fürdőben, tehát már nem volt szükségem a törcsimre, az első alkalmas helyre le is passzoltam, majd a gondolataimba merülve indultam a medence felé, amiben ő már lubickolt. Próbálta felvonni a figyelmemet, hogy menjek már be, mire én kis gúnyos vigyorral, egy megjegyzés kíséretében bemásztam és lefröcsköltem őt. Először úgy nézett rám, mint aki menten nekem esik, hogy meggyilkoljon, de aztán azt hiszem, valamelyest lehiggadt, sőt, még mintha jobb kedve is lett volna, de nem fröcskölt le, ezt pedig gyanakvó pillantással konstatáltam. Éber kell legyek ezzel kapcsolatban. A hajamat bevizeztem, ő pedig feltett egy kérdést az irányban, hogy kit is akarok megölni, mire persze totál zavarba jöttem. Nem terveztem, hogy pont vele tárgyaljam meg az idegbajom okát, de aztán nagy nehezen kiböktem. Te is aztán jó embert tudsz választani, hogy megdumáld vele a problémáidat, Grace. Azon voltam, hogy fejbe vágom magam, mert nem igazán kedveltem az agyam efféle beszólásait, de aztán nem kezdtem vele különösebben semmit, inkább Kiliánra pillantottam. Ő a hajába túrt, majd felsóhajtott, ez afféle "minek is kérdeztem"-reakció volt, már éppen készültem is, hogy beszólok rá, mire arcon fröcskölt. Meghökkenve, majdnem leesett állal néztem rá, majd gonoszan elvigyorodtam. A megjegyzésére persze halkan felnevettem, majd ismét lefröcsköltem, és csúnyán néztem.
- Nem is néztem olyan dühösen, megy ez jobban is - nyújtottam rá nyelvet, majd figyeltem a mondanivalóját. Nem igazán kívántam lereagálni a Gwenes történetet, nem akartam rájuk gondolni, megbeszélni velük a dolgot meg még annyira sem. Gyorsan elfordultam a fröcskölés elől, majd visszasandítottam rá a vállam fölött. Szélesen vigyorogva, persze. Most jobb dolgom is van egy ideig, mint a két szőkén törni a fejemet. Halál aranyosan közelebb libbentem hozzá, majd összeborzoltam a haját grimaszolva.
- Így jár az, aki egy láthatóan bosszús leányzót a barlangfürdőbe hív - mondtam, majd mindezek után menekülőre fogtam a dolgot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Álmosvölgyi Kilián
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 110
Összes hsz: 160
Írta: 2015. február 25. 23:53 | Link

Grace
A vad lány...

A lányt sikerült lenyugtatnom, sőt kiprovokáltam belőle némi vidámságot. Megy ez nekem, jól teremtettek vagy csináltak meg, bánom is én. Látom rajta hogy lebuktam, tudja hogy még ma le fogom locsolni, így az éber tekintetével találom szemben maga, Szórakoztató, majdnem mosolyra görbül a szám, ám megakadályozom magam az efféle megnyilvánulásban, nincs itt az ideje. Megkérdeztem kit akar megölni, erre kaptam választ és még tanácsot is adtam, habár az már nem az én stílusom, sőt ne is szokásom efféle unalmas dolgokat csinálni, de most megpróbáltam együtt érző lenni, kevesebb sikerrel mint ami elegendő lenne ahhoz, hogy mondjuk meg is fogadja, így lefröcsköltem. Aljas lépés volt, mivel lefoglalta a kérdésem, így nem lepett meg a meghökkent, leesett állú lány. Azonban a gonosz mosoly, ami ezt követte ingerlő volt, kedvem támadt a lányt a víz alá nyomni tőle, ám nem mozdultam meg, csak megjegyeztem valamit, amin halkan nevetett és viszonozta a fröcskölődést.
- Pedig igazán a vízbe kellene ájuljak tőle, csak sajnos... - mondom újra a tipikus félmosolyommal – Nem szokásom ennyitől kidőlni főleg mert én magam is képes vagyok efféle megnyilvánulásra. - mondom őt nézve. Nem érdekel túlzottan a Gwenes incidens, így nem feszegetem, bőven elegendő infót tudtam meg hogy egy évig ne akarjak újra megértő lenni. Valahogy nem az én stílusom a jó pofizás és a hátpaskolás. Még a végén elkezdenék normálisan viselkedni, brrr.... A lány elfordult a fröcskölődés elől, ám ezután felém libbent. Egy kisebbfajta érdeklődés suhant át az arcomon, de hamar felváltotta a meglepettség, majd a semleges tekintet, ám a szám sarka felfelé görbült, hiába is próbáltam a helyére illeszteni a maszkot amelyet a világ ellen hordok.
- Akkor még nem tudod hogy jár az, aki velem packázik. - mondom és utána iramodom. Ha sikerül elkapnom akkor a vízbe rántom, ezzel elérve hogy elmerüljön. Nem nyomom le, nem csinálok semmit vele, csak segítettem neki egy kicsit búvárkodni. Mikor felbukik a víz felszínén én szórakozott tekintettel méregetem.
- Akár egy ázott ürge, csak sokkal aranyosabb. - jegyeztem meg inkább magamnak mint neki, majd egy gyors vigyort követően várom mit lép. Valószínűleg most aljas módon lenyom a víz alá, vagy valami ilyesmi így már készülve rá várok. Ha nem teszi meg, akkor sem gond, de érdekel mennyire harcias a kiscsaj. Egészen normális, pedig nem sok itteniről tartom ezt az álláspontot.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] 2 3 4 5 6 7 8 9 10 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa