A Keleti szárny első emeletén, jól elrejtve az idegenek szeme elől, a folyosó jobb oldalán hatalmas festmény található, amely egy szfinxet ábrázol. Fölötte a felirat: Veritas, Scientia, Sapientia. Csak a beavatottak tudják: a festmény takarja a Levitába vezető bejáratot. A szfinx pedig csak akkor enged be a kék ház klubhelyiségébe, ha rejtvényét helyesen megfejted.
Mindenki mással is hajlandó elbeszélgetni a varázslatos lény a maga tűnődő, éteri módján, de ha információkat akarsz kicsikarni belőle, jobb, ha még néhány legendás lények gondozása órát meglátogatsz, különben nem vetemednél erre.

Vajon feltűnt már bárkinek is, miért alszanak olykor éjjelente ezen a folyosón meggyötört levitás gólyák...?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=812022#post812022][b]Demeter Hunor - 2020.06.21. 21:12[/b][/url]

- Otthon vagyok, otthon vagyok, otthon vagyok... - motyogom (vinnyogom?) összeszorított szemekkel. - Hogy horkol a bratyó! Hű... de horkol!
Szánalmas a próbálkozásom és amúgy a bátyám sem horkol soha. Oh, egyszer mégis előfordult, egy héten át, amikor elkapta az augurey-náthát. Na, hát most megint elkapta.
Magamat győzködöm táskámmal a fejem alatt, gombócba kuporodva a folyosónk sarkában, hasztalanul.
Próbálom kizárni a rikoltó nevetést, amit a szellem... SZELLEM! ad ki magából. Ezt csinálja most már...
Az okosórámra pillantok az ideszűrődő fényben, pedig rég bekrepált. Pontosan amikor idejöttem. Mindig elfelejtem levenni és automatikusan böködöm, hogy a világító számlap bekapcsoljon. Ezt is hiába.
Szóval a szellem. Ezt csinálja most már nagyon rég óta. Egyik falon ki, a másikon át be, és azon élvezkedik, hogy rettegek. Szeretnék befordulni a falnak. Jó lenne aludni, de képtelen vagyok. Jó lenne, ha valaki erre járna és beengedne, de túl késő van már. Ha nem tévedek el vacsora után, most nem lenne ez. Amint megtanulom az alkalmas varázslatot, fénylő csíkot fogok festeni a padlóra, ami az ebédlőtől ide vezet.
- Fénylő csíkot, fénylő csíkot...

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=812077#post812077][b]Demeter Hunor - 2020.06.22. 17:47[/b][/url]

Emberi hang! (Emberi káromkodás.)
Felnézek, felülök, feltápászkodom ebben a sorrendben.
- Végre! - mondom a szokásosnál is magasabb hangon.
- Mármint: de jó, hogy jöttél!
Látszik rajta, hogy felsőbb éves, ránézésre legalább negyedikes. Rajta nem fog ki egy gagyi találós kérdés. Valószínűleg arra is tud bűbájt, hogyan ne tévedj el a kastélyban.
- Figyu, mi az, amit az erős ember sem tud megtartani, mert olyan nehéz? Vagyis nem olyan nehéz...
- Szóval nem enged be a szfinx - nézek rá kérlelően.
Lehet, ez túl gyanús.
- Igen, tudom, elég gáz, én sem értem, miért a Levitába kerültem, de esküszöm, hogy levitás vagyok! Bele is van írva a könyvembe...
Fecsegek össze vissza, és már csatolom is ki a táskámat, de megállok a mozdulattal.
- Persze bárki beleírhatja a könyvébe, mi?
- ...Légyszi?
Tuti jó benyomást tettem rá egyből. Az megy nekem. Egy elsős gyökér, aki nem jut be a saját szobájába, fél a szellemektől és szófosással leplezi zavarát.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=812106#post812106][b]Demeter Hunor - 2020.06.22. 20:52[/b][/url]

Minden meggyőzőerőmet bevetem (igen, ennyi telik), teljesen feleslegesen. A felsőbb évest nemhogy nem hatja meg, de abszolút nem érdekli, ki fia-borja vagyok. Ó, milyen otthonos érzés. De most pont ez kell nekem!
Simítok néhányat a taláromon, mintha bármin is változtatna, a vállamra kapom a táskát, és felsorakozom a lány mögé.
Simán elhajtotta azt a szellemet - állapítom meg jobbra is, balra is végignézve a folyosón, míg várom az ajtónyitódást. Mintha nem is történt volna meg az a kínos kis incidens...
A szfinx előttünk derűs ábrázatot visel, most kinyitja az egyik szemét.
- Te vagy az, Csengettyű? - kérdezi, akkor már mindkét szemével vidáman hunyorog. - Neked más kérdés jár.
- H...mi? - kérdezem hüledezve. - Ez, mi ez a bánásmód?
- Az előző könnyű volt. Elsősöknek - adja meg a kegyelemdöfést a klubhelyiség őrzője. - És rosszul is mondtad tovább.
Összepréselem az ajkaim, de biztos vagyok benne, hogy közben füstcsíkok hagyják el a füleimet.
- Megtöltök egy egész szobát, mégis bármi befér tőlem. Mi az?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1643&post=812186#post812186][b]Demeter Hunor - 2020.06.23. 19:31[/b][/url]

Ez nekem is ment volna! Dohogásra nem vetemedek, annyira meglepődöm magam is, hogy beugrott a megfejtés. Legalábbis egy. A fény eszembe sem jutott, és nem is gondolkodtam tovább, amint eljutottam a levegőig.
A lány viszont full filozófiai okfejtésbe bonyolódik. Amikor végez, még hátra is pillant. Lehet, valami elismerésre vár, de nem tudom eldönteni időben, mit is mondhatnék. A szfinx nem siet ajtót nyitni, én meg tűkön ülök az ítéletért.
A portréalak farkával elégedetten legyint egyet.
- Minden részletre kiterjedő válasz.
Egy búcsúmosollyal ajándékoz meg minket (szeretném azt hinni, hogy engem is), majd feltárja előttünk a ház bejáratát. Rántok egyet a táskám vállpántján, indulhatunk.
- Ez igen!
- Ebbe belejönnek az emberek? - kérdezem a felsőbb évest, hátha még erre a válaszra azért vevő lehetek nála. - Gyakorolni kell, vagy van egy levitás óra, amin a rejtvények eszes megoldását tanuljuk? Van olyan levitás, aki annyira hülye, hogy mindig kint éjszakázik? - teszem fel a legfontosabb, feszítő kérdést.
Még csak egy hete vagyok itt. Szomorú, hogy ha eltalálok is a ház bejáratához, bejutni akkor sem tudok egyedül.
- Amúgy Hunor vagyok, és köszi szépen!