Zhippzhar Mária Stella
Kisasszony

Amint a pörgés véget ért, Egy ülő Szfinx képe tárult elém. Először megijedtem, mert azt hittem, hogy valódi, aztán rájöttem, hogy ez egy festmény, pontosabban egy portré.
 Szépen megfordulok, és körülnézek. Csak egy két ember lézeng a folyosón, azok közül pedig ha kettő lány. Legalábbis kettőnek volt hosszú haja, de ez persze nem mondd semmit.
 Odamegyek egy szőke hajúhoz, és egy kicsit remegő hangon megszólítom, miután gyengén meghúzom a talárját.
- Elnézést Kisasszony! Nem látta Zhippzhar Mária Stellát? Gazdám keresi őt, hogy menjen le a rétre. Gazdám, Angelica Black Wing azt mondta, hogy a föld alól is kerítsem elő Mária Kisasszonyt. - Hadarom el a teljes parancsot, nem is tudom, miért.
 Aztán, amíg kérdő tekintettel nézek a lányra, elmajszolom a kekszem maradékát. Olyan finom! Nem tudom, ezt meddig hajtogatom még.
 Remélem az, akit megkérdeztem, nem haragszik rá, hogy megszólította egy manó, akit nem is ismer.
 Jaj, már megint a régi Gazda parancsa! Ő mondta mindig, hogy meg ne merjek szólítani idegeneket! Ideje lenne kiverni a fejemből a régit. Helyette ugyanis lesz egy új! Egy új, aki sokkal jobb, és kedvesebb!
 Nem, még nem gondolkoztam azon, hogy hol fogok lakni. Eddigi otthonom nem ideális, mert eléggé furi lenne, ha beállítanék hirtelen.
 Ez viszont tényleg ráér, most a parancsra kell koncentrálnom.