37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa
Adam Kensington háza - Aniella Zornania hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 16. 12:06 | Link

Adam



Borzasztóan lassan lélegzik, s nagyon halkan.
Aniella szerencséjére Adam rendkívüli reflexszel rendelkezik, így hát a leányzónak nem kellett a földön landolni, és ezáltal kisebb sérülést szereznie. Azt már egyáltalán nem érzi, ahogyan a férfi erős, hosszú karjai körbefonják a testét. Feje és lába erőtlenül lóg, vizes haja egy része pedig arcán végezte. Száját nyitva hagyta. Nem érzékel semmit. Adam nem hagyja magára, nem dobja el, viszi... valamerre. Persze ha Aniella tudná mi történik bizonyára ezt nem engedné, egyszerűen ki nem állhatja, ha valaki megérinti, rosszul van tőle. Ennyi az egész.
A férfi nem a tó irányába fordul, s nem is az iskola felé igyekszik... A bogoly lakósorra téved, valószínűleg a háza felé tart a leányzóval, akiről csak onnan lehet tudni, hogy életben van, hogy lassan lélegzik. Szemeit nem akarja kinyitni, lábait és kezeit sem hajlandó megmozdítani. Most aztán valóban kimerült szegényke.
Belép az ódon házba a férfi, s Aniellát a kanapéra helyezi, aki olyan helyzetben marad, ahogyan a férfi lehelyezte a bútorra. Haja még most is eltakarja fél arcát, a másik fele pedig lelóg a kanapéról. Egyik keze a hasán pihen, míg a másik a padlót súrolja. Szája még mindig nyitva van. Még azt sem érzi, mikor takaró kerül rá, úgy tűnik elég sokáig fog tartani, mire magához tér, akkor pedig bizonyára meg lesz lepődve.
Miután Adam visszatér a lánykához átöltözve, még legalább negyed órát várnia kell, hogy Aniella kinyissa a szemeit. Mikor ez megtörténik lassan pillogni kezd és hangosan felszisszen, ugyanis úgy érzi, mintha ezernyi tűvel szurkálnák a lábait egyre gyorsabban és erősebben. Még egy könnycsepp is végig folyik az arcán. Hangosan lélegzik, szinte liheg. Fogalma sincs hol lehet, fejét képtelen felemelni, ugyanis még az is kínt okozna neki, így csak pár perc múlva pillantja meg Adamet. Iszonyú halkan és erőtlenül szólal meg:
 - Hol vagyok...?
Kezeivel valamit keres... Amibe megkapaszkodhat, amit megszoríthat, ilyen helyzetekben mindig ezt csinálja. Például mikor az utcán dőlt ki, akkor a megmentője kezét szorította meg, ahogy csak telt tőle, úgy érezte, hogy akkor hamarabb elmúlik ez a borzalmas fájdalom.
Utoljára módosította:Aniella Zornania, 2014. június 16. 12:07 Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 16. 21:26 | Link

Adam



Lomhán pillog.
Csak egyetlen könnycsepp folyik végig az arcán, s talán ez jelenti leginkább azt, mennyire fáj a lába. És a hangos levegővételek, sőt, inkább már lihegésre hasonló hangok árulkodnak arról, mekkora kínnal kell megküzdeni. Ennyire még sosem fájt a lábikója, azonban ma éjszaka teljesen kimerült. Olyan éjfél fel járhat az idő. Már rég a tavacskánál kéne tanyáznia, ám az ereje elhagyta. Teljesen. Erőtlenül tekinget jobbra-balra, majd előre, s meglátja a férfit. Adamet. A megmentőjét. Még mosolyogni sem tud, pedig megtenné. Ehelyett alig hallhatóan, lassú tempóban feltesz egy kérdést. Még a választ megvárja, ám a következő pillanatban lehunyja szemeit. Újra álomba merül, s mindezzel együtt nem érzi a fájdalmat, amit csillapítani nem is tudott.

***Napfelkelte előtt 4 perccel***

Szemei kipattannak. Megpróbál felülni, azonban valamiért ez nehézkesen megy neki, csakhamar vissza is hullik a kanapéra. Sóhajt egyet. S csak ekkor jön rá, hogy hamarosan felkel a Nap és akkor neki vége. Teljes mértékben. Megriadt. Ökölbe szorítja kezét és újra próbálkozik a talpra állással.
 - Adam... Segíts... - bágyadtan suttogta. Nem tudta, hogy a közelben van-e vagy nincs, mert nem nézett fel, csak a lábaira koncentrált. Ám jól jönne neki a segítség. Különben tényleg vége. De leginkább az életének, ugyanis ha átváltozik nem fog levegőt kapni. Meg fog halni.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 17. 00:15 | Link

Adam



Már nem sok idő van hátra.
Sóhajt egyet, ezzel azt jelezve, hogy beletörődik a dologba. A tarsolyában egy apró kis tervet sem tartogat, ami vész esetén felmerülhetne. Mérgesen harapja meg alsó ajkát. Már csak 2 és fél perc. Idegesen megvakarja a vállát, majd megsimítja egész karját. Amilyen gyorsan csak tudja leveti magáról ruháit, mielőtt még Adam ideérne. Nem akarja, hogy pucéran lássa őt, bár így is-úgy is elő kell másznia a takaró alól, amit az előbb magára húzott. Szóval teljesen mindegy, igazából. Szinte abban a pillanatban lép be a férfi, mikor Aniella a testére rántja a takarót. Ez az egyik szerencsés dolog a férfiban: Borzasztó gyorsan képes ott teremni. Bárhol. Aniella amúgy is furcsállta a fehér bőrét, a gyorsaságot, a hideg kezeket... Még nem biztos abban, hogy Adam vámpír, de azért egy ideje már sejti a dolgot.  
2 perce van hátra! Mérges volt, nagyon. Lábai még mindig sajogtak. Azonban mikor Adam lecsüccsent a kanapéra segélykérően meresztette rá szemeit, majd egyszerűen közölte vele a tényeket:
 - Átváltozok. Sellő vagyok. Víz kell - lassan és halkan potyogtak ki a szájából egyesével a szavak. Ha nem viszi gyorsan a tóhoz, vagy viszi el a kádba, akkor neki bizony annyi. Aniella szomorúan bámult a férfira.
 - Segíts... - még ezt a szót kinyögte. Alig 1 perc múlva már sellővé alakul át. Ilyen szorult helyzetben még sosem volt, nem tudja mi tévő legyen. Egyedül Adamre számíthat. Bíznia kell benne.
Utoljára módosította:Aniella Zornania, 2014. június 17. 00:29 Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 17. 18:14 | Link

Adam



Továbbra is kétségbeesetten néz a férfira.
Percek múlva uszonyai nőnek, muszáj tájékoztatnia a férfit, hogy valójában miféle teremtmény. Bár valószínűleg már egy ideje sejthette, hogy nem egy egyszerű halandóval van dolga. Pedig nem állt szándékában elárulni ezt a hatalmas titkot, amelyről még tényleg semmi sem tudott. Lassan 10 éve tudja tartani a száját, erre most el kell mondania... Gyűlöli magát miatta, de hát nincs mit tenni... Mintha Adam-et nem is érdekelné a dolog, könnyedén felkapja Aniella törékeny testét a takaróval együtt és viszi fel az emeletre. Benyit a fürdőbe, s mire beleteszi a kádba, uszonyai meg is jelennek. Arca és egész teste elcsúful, nyálkás bőrét elönti a víz. Megpróbál rámosolyogni Adam-re, de helyette egy vicsorgást kap. Megpróbálna megszólalni, s megnyugtatni a férfi, azonban ha a száját szóra nyitná borzalmas hangok potyognának ki onnan, nem akarja, hogy a férfi megsüketüljön. Fejével az ajtó felé int, ezzel jelezve, hogy most már egyedül hagyhatja.

***Miután lement a Nap***

Egyedül csak az ételre tud gondolni. Lassan 24 órája nem evett semmit, olyan hangosan korog a hasa, mint még soha. Soványka leányzó, de ez nem azt jelenti, hogy nem eszik sokat, pusztán nem hízik, így született. Milyen jól jönne neki egy kis alga, vagy kagyló. Ah, bizonyára Adam nem tart magánál ilyeneket. Hát nincs is rá szüksége. Csalódottan sóhajt egyet, majd hirtelen megjelennek lábai. A férfi nyilvánvalóan érzékelheti a leányzó mozgolódását a fürdőben. Kikászálódik a kádból, gyorsan magára ránt egy törülközőt, mielőtt még Adam újra meglátná testét. Bár valójában már teljesen mindegy lenne Aniellának. Haját megigazítja, miközben a tükörben bámulja magát, még nem lép ki a fürdőből. Egyébként egész nap azon gondolkodott, hogy mi mennyire aggódhat érte édesanyja és barátnői. Feltehetően ki vannak borulva, mindig is féltették Aniellát, elvégre olyan kis törékeny. A fürdőkád pedig egyáltalán nem felelt meg neki, nagyobb helyre lett volna szüksége, úszni akart. Ekkor hasa hangot adott ki. Megint. Farkas éhes.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 18. 00:12 | Link

Adam



Helyre jött.
Kétség sem férhet hozzá, hogy Aniella mostanra tökéletesen érzi magát, bár lábai kicsit remegnek, s egyszer-kétszer belenyilall a fájdalom, de egyébként pompásan érzi magát. Már nem olyan fáradt, mint a múlt éjjel, akkor teljesen kikészült, nagyjából jól érzi magát a bőrében, legalábbis nem áll szándékában elájulni. Egyébként kipihente magát, a kádban el-el szundított, szóval nem panaszkodhat.
Jelenleg a tükör előtt áll és nézi magát. Sóhajt egyet, majd göndör haját kezdi igazgatni. Életében talán ötször állt igazi tükör előtt, ugyanis a ha a vízben tekintgette magát ez nem volt egyenlő egy ilyen tárggyal. Első alkalommal azt hitte kettő van belőle, de végül kiderült, hogy miféle turpisság van a dolog mögött.
Adam meg is érkezik. A leányzó nem fordul felé, magukat bámulja a tükörben egy kis ideig. Örül a csendnek, hogy csak pusztán néznie kell és semmi mást nem muszáj csinálnia. Aniella megállapítja, hogy valóban magasabb nála a férfi, sőt... Végül a leányzó halványan elmosolyodik, s halkan ennyit présel ki magából:
 - Köszönöm szépen. Mindent, amit értem tettél.
Csak ennyire futja. Most ölelje meg? Rázzon vele kezet? Vagy mit tegyen? Semmi nem jut eszébe, ezért továbbra is tükörképüket bámulja.  
 - Nem akarlak tovább zavarni, de van valami kajád? - a kérdés mellé pedig még hasa is jelzi, hogy mennyire üres. Persze, elmehetne és szerezhetne magának élelmet, azonban pénzt nem tart magánál, hínárt és kagylót pedig csak nehézségek árán tudna szerezni magának. Valóban nem akar tovább itt tartózkodni, biztosra vesz, hogy a férfinak már a hócipője vele van vele.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 18. 21:18 | Link

Adam



Aniella továbbra is azon töri a fejét, hogy hálája jeléül mit adhatna Adamnek.
Azonban semmi olyan dolog nem jut eszébe, ami jól jöhetne a férfinak, neki amúgy sincs túl sok mindene. Kivéve a szigonyát, a nyakláncát és ruháit, amiket egyébként lopott. Kicsit el is szomorodik, és ez az arckifejezésén is megmutatkozik: ugyanis ajkai lekonyulnak kicsit. Ám végül sóhajt egyet - ez nagyon megy neki - s szemeit még mindig tükörképén tartja. Egy kis idő után megfordul és felnéz a férfira. Szemeit kicsit összeszűkíti, azonban nála ez csak megszokás, gyakran előfordul, főleg ha nagyon agyal valamin.
Kicsit rosszul érzi magát, mikor még ételt is kér a férfitól, ám kiderül, hogy nincs itthon kaja. Fejét oldalra dönti, persze csak kicsit, s azon kezd mélázni, hogy miért nem tart magánál élelmet. Ez megmagyarázná a vámpíros fikcióját, ám ez még nem elég. Talán nem volt ideje vásárolni. Azonban mikor felajánlja, hogy pénzt ad ruhára és eleségre, kicsit még el is pirul. Kényelmetlenül érzi magát. Ám mielőtt még válaszolna megigazítja magán Adam kék színű törülközőjét, ugyanis már majdnem lecsúszott róla.
 - Ó, nem, nem nem. Nem fogadhatok el tőled pénzt, már így is elég sokat tettl értem - válaszol halkan, egy félszeg mosoly társaságában. Ez aztán valóban túl sok lenne, ennyi mindent nem várhat el egy olyantól, akit alig ismer, még a legjobb barátjától sem fogadna el ekkora szívességet.
Lassan, elindul az ajtó felé. Mivel mezítláb van, teljesen hangtalanul érkezik meg az ajtóhoz, onnan gyönyörű kék szemeit Adamre szegezi, s megszólal:
 - Erm... A ruháimat hol találom?
Megvárja Adamet, hogy a férfi megmutassa a gönceihez vezető utat. Közben hajával kezd bíbelődni, mert nem áll úgy, ahogy azt ő szeretné.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 19. 21:15 | Link

Adam



Pénzt természetesen nem fogad el.
Inkább marad éhes még egy darabig, s hordja ódivatú gönceit, de ezt már nem teheti meg. Hiszen nem a legjobb barátok Adammel, sőt, alig ismerik egymást és ez egy hatalmas szívesség lenne egy ismeretlentől. Igyekszik a fürdőszoba ajtaja felé, már magára húzná ruháit, ezért érdeklődik utánuk.
Bólint egyet, s követi a férfit le a földszintig. Akin egyébként fürdőköpeny van, amiben kissé mókásan fest, ezért is mosolyodik el Aniella akaratán kívül, persze reménykedik, hogy ezt a férfi nem látta meg. Adam udvariasan elfordul, - holott már látta pucér testét - s ez idő alatt a hableány ledobja magáról a törülközőt, s magára ölti az elnyűtt ruhadarabokat. Miután végez kicsit elkomorodik a kérdés hallatán. Nem akar erről beszélni, de kötelességének tekinti megválaszolni Adam kérdéseit bármennyire nem fűlik a foga a dologhoz. Sóhajt egyet, s kissé feszülten szólal meg.
 - Igen, így van - csak ennyit felel, többet nem akar hozzáfűzni. Adam mellé szökken, s a polcot kezdi bámulni. A könyvek teljesen rabul ejtik. Nem mer egy darabot sem leemelni onnan, engedélyt pedig nem akar kérni, szóval csak bámulja őket.
 - Hát nem... A tavacskában lakom - ennyit azért elárulhat, nem igaz? Ha eddig még Adam nem fordult felé, akkor Aniella megfogja a csuklóját, s maga fel fordítja. Tekintetét a férfiéba fúrja, s az ő szemeiből nyilvánvalóan tükröződik a kétségbeesettség.
 - Ugye ezt nem fogod elmondani senkinek? Bízhatok benned? - kérdezi komolyan. Ajkába beleharap, s csak most veszi észre mennyire hideg a csuklója és ... és a pulzusát sem érzi. Összevonja a szemöldökét. Egy ideig a falfehér csuklót bámulja, majd a férfire emeli tekintetét, végül elengedi azt, s íriszeit végül a férfin hagyja.
Szál megtekintése
Aniella Zornania
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2014. június 20. 16:08 | Link

Adam



Miután ruháit magára aggatja, s a férfi mellé lép.
A könyveket fürkészi, próbál minél egyszerűbb válaszokat adni a férfi kérdéseire. Ez a sellő-ember téma nem tartozik a kedvencei közé. Csak barátnőivel és szüleivel beszél erről. Emberi lények közül egy olyan sincs, akivel megosztaná ezeket a dolgokat... Bár Adam nem halandó, viszont egyelőre Aniella ezt csak sejti. Mivel nem akar tahó lenni, nem küldi el a férfit a kérdéseivel együtt melegebb éghajlatra. Nem túl lelkesen, de azért válaszolgat a kérdéseire.
 - Igazából ez velem született különleges képesség - még magyarázhatná tovább, hogy szülei közül egyiknek sincs lába és hogy valójában fogalma sincs miért pont vele történt, de ehhez nem fűlik még mindig a foga, szóval ennyiben hagyja a dolgot. Idegesen igazítja meg a haját, s abban reménykedik, hogy Adam nem faggatja tovább.
Miután megkéri, hogy erről lehetőleg ne beszéljen senkinek, észreveszi, hogy nincs pulzusa, s szinte jéghideg a csuklója. Furcsán néz a férfia, s pár másodperc után el is engedi őt. Hátrál egyet, majd megkönnyebbülten elmosolyodik.
 - Köszönöm - hátrálni kezd, s lassan ki is araszol a szobából, persze az út felénél már megfordul, nem akar nekimenni senkinek. Korgó gyomra arra utasítja, hogy most már valóban hagyja el a házat, s szerezzen valami kaját. Kezeit összekulcsolja maga előtt, majd kedvesen megszólal.
 - Tényleg nagyon szépen köszönök mindent - folytatja a hálálkodást. - Szóval tényleg, ha szüksége lenne rám itt vagyok... Mármint éjjel. Bármit kérhet, komolyan, mert ezt a tettet nem tudom eléggé viszonozni. Viszont mennem kéne, már várnak otthon. Örültem a találkozásnak - már az ajtóból mondja. - Viszlát, remélem még egyszer összefutunk, Adam - mondja mosolyogva, s végül lelép. Lassan sétál az utcán. Ha Adam akarja elkísérheti, nem lenne ellenvetése, de azt is megérti, hogyha már nem akar vele tartani. Mindenesetre elköszön, s a tó felé igyekszik. Már nagyon vágyik haza...

/Köszönöm a játékot/
Szál megtekintése
Adam Kensington háza - Aniella Zornania hozzászólásai (8 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBogolyfalvaA falu határa