37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 23. 20:58 | Link

Adam

Azóta, hogy Dwayne és ő kezet fogtak a folyosón, mint valami szerencsétlen, esetlen emberkezdemények, eltelt három nap. A háromból kettőt leginkább alvással töltött, az állandó hőemelkedés, olykor gyenge láz nem könnyíti meg a dolgát abban, hogy megerősödjön. Pedig azt mondták, hogy erősödnie kell, mind a kettejük érdekében. Esetében nem is a pikkelyes elváltozások okozzák a problémát, elég gyorsan gyógyul, most már csak pár darab zavarja, főként a karján és a combja belső részén, a bőre inkább csak zöldes árnyalatú, de állítólag már nem fertőz. Tele van ez a hét pozitívumokkal. Viszont még nem engedik ki, amíg újra emberi nem lesz.
A "hétköznapibb" betegek közé még nem viszik, ugyanúgy hatan fekszenek a szobában. Ketten már gyengült füstölgéssel, lázzal, sok alvással, ketten erős füstölgéssel, állandó lázzal és hallucinációkkal, egy súlyos, visszaeső, akiről már azt hitték, hogy gyógyult, és ő, akinél a füstölgés minimálisra szelídült a bőre szépen javul, ám a láza és a gyenge szervezete nem teszi lehetővé, hogy kilépjen innen. Valószínűleg, ha hármukat, a két gyenge füstölgővel külön szobába tennék, a hét utolsó napjaiban már otthon lehetnének.
Amikor nem alszanak, beszélgetnek. Mindenkinek van gyereke, az egyik gyengébbnek, Móninak, akinek szőke haja és vakítóan világos fehéresszőke haja van négy is van, és a férjével legalább még kettőt akarnak, egy erdő közepén élnek, a férje vadőrszerű, mert a falu melletti erdő turistalátványosság. Ő az adminisztrációval foglalkozik. Érdekes tippeket kap a gyereknevelésről, amiket jól bevés a koponyájába, és mindenképpen kipróbál otthon. A másik kevésbé vészes eset pedig Sára. Ő egy gyereket nevel csak, egy fiút. Elvált. Korán esett teherbe, a férje lelépett, de neki is számos nagyon hasznos tanácsa van. A Modern Boszorkánynál dolgozik, lakberendezési tippeket ír. Egész jó kis csapatot alkotnak ők hárman, jól el is vannak, és szerencsére egymást motiválják arra, hogy ne veszítsék el a hitüket. Most is épp mind a hárman aktívan csacsognak, a fiúk dackorszakairól. Mivel az ő ágyaik közelebb vannak a kijárathoz, így nem zavarják a hátrébb fekvő, alvó társaikat.
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2017. március 23. 21:52 | Link

Dr. Mácsai Zója
késő este | a fertőző osztály női részlegén | x

Miután eljöttem Dwaynetől, körbenéztem még az elkülönített termekben fekvő férfi betegeknél, felmérve az állapotukat, majd a női páciensek részlege felé vettem az irányt. Legelsőként Zóját szeretném felkeresni. A folyosón sétálva nemsokára felfigyelek hangjára. Visszafogottan társalog ágyszomszédaival.
Csöndesen nyitok be a szobába és tekintek végig a hölgyeken. Biccentek nekik üdvözlésül. Kinézetem nem pont olyan, mint más ispotálybeli dolgozóknak, ám  műtősruhám (amely meglehetősen régi darab) mindenképpen arra enged következtetni, hogy a gyógyítók, ápolók közé tartozhatok. Ez pedig ugyebár csaknem így is van. A lényeg, hogy minden valószínűség szerint tehát nem valami idegen férfi lopózott be hozzájuk így éjnek évadján.
- Hogy vagy? - lépek a pszichológusnőhöz, előállva az ilyenkor illendő kérdéssel. Persze, ő pontosan tudja, hogy én a válasza nélkül is hamar megállapíthatom, hogy érzi magát. Testileg mindenképp. Úgyhogy inkább a lelki részéről számolhatna be.
Érdeklődésem után tovább sétálok a szobában, hogy ránézzek a már alvó betegekre, egyszersmind hagyjam a beszélgetőket befejezni a megjelenésemmel megszakított gondolatukat és felkészülni, hogy rájuk is vetek majd egy pillantást.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 23. 22:12 | Link

Adam

- Ha tudnátok, hogy mennyit lehet spórolni a fellógatott kosarakkal. Mindenhol azt használom, de tényleg, fürdőbe, nappaliba, konyhába. Mesterien dobnak a pakolós helyeken.
Meséli éppen Móni, miközben Sára bólogat, és épp megjegyezi, hogy ő is használ pár helyen, csak a fia folyton lehúzza őket, és nem segít a bűbáj sem. Ez persze kupit és veszekedést szül, amikor betoppan Adam. Zójánk széles mosolyt küld felé, és ahogy köszön, az ébren lévők is integetnek neki bőszen. Jó kis csapat, de tényleg.
- Hát terhesen, minden téren.
Miközben a férfi elsétál megnézni az alvókat, az ébren lévők letátogják, hogy vajon a Adam-e a gyerek apja. Bár mondta, hogy a másik fél is itt van, azt nem tette hozzá, hogy a nagy növény mögött a folyosón dohányzik és küldi a lángcsóvákat, így persze hihetik, hogy a férfi az apa, elvégre nem lepődött meg a tényen.
- Adam, aggódom. Az alvók nincsenek jó állapotban, mégis egy szobában vagyunk velük. Nem lesz ebből baj? Ők még fertőzőek, mi pedig visszaeshetünk.
Elég rosszul érzi magát ettől, mert aggódik, olyan sok minden van kérdőjelesen most. Nem kellene, hogy kockáztassanak, ráadásul mind a hárman szeretnének már hazamenni, gyerekek várják vissza az anyjukat. Az ő gyerekei jelenleg Őfelsége, a Halál házában vannak, és noha jól érzik magukat, mégis elég rossz a gondolat, hogy régen nem látta már őket.
- Szeretnék kérni tőled valamit. Örülök, hogy erre jártál, mert ha nem jöttél volna, hát én küldök baglyot. Szeretném, ha megnéznéd a babámat. A gyerekem drága apja nem akarja, hogy veled vizsgáltassam meg, ő elkönyvelte annak, hogy beteg és el kell vetetni, anélkül, hogy olyan mondana róla véleményt, aki igazán érzi őt.
A mondandója Dwayne-re eső részénél elhúzza a száját. Mivel napok óta nem került elő, így feltételezi, hogy meg van sértődve, amiért nem vetette le magát azonnal a lépcsőn, hogy a vágyainak megfelelően cselekedjen.
- Csak szeretném tudni, hogy dönthessek. Nem gondoltam volna, hogy a crupfarok, mint összetevő, sárkányfoggal összefőzve semlegesíti a fekete gólyahír hatását, és láss csodát, hát mégis. A francos Sheng-hui energiafőzetben pedig mindkettő van. Az élet szívás.
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2017. március 25. 12:04 | Link

Dr. Mácsai Zója
késő este | a fertőző osztály női részlegén | x

Mikor érzékelem, hogy a nő állapotos, természetesen meglep a dolog és sok minden megfogalmazódik bennem, azonban ahogy másnak sem, ez sem látszik meg vonásaimon. Mikorra pedig válaszában ezt közli is velem, már végképp nincs okom semmiféle elképedésre. Viszont szórakoztatónak találom a latolgató tekinteteket magamon. De hát ők nem tudhatják, hogy semmiképpen sem lehetek én a gyerek apja. Vér szerinti biztosan nem.
Csöndes árnyként haladok tova az alvók közt, némelyikükhöz közelebb lépve kicsit. Van, akire még kezem is ráteszem, úgy vizsgálom. Így jobban érzem rezdüléseit.
- Sok a beteg és kevés a hely. De nem kell aggódni, nem egy védőbűbáj ül a szobán és a visszaesés esélye amúgy is csekély - nyugtatom meg Zóját, miközben visszaérkezem hozzá. Ezt olyan hangerővel mondom, hogy ágyszomszédai is nyugodtan hallják. Természetesen így sem egészen kizárható, hogy félelmei nem alaptalanok, azonban nincs jobb lehetőségük a gyógyulásra, mint most itt lenni. Úgyhogy kár ezen gyötörni magukat.
Ahogy a pszichológusnő közli, hogy beszélni szeretne velem, odalépek mellé és leereszkedem az ágya szélére. Nincs a közelben szék és nem akarok most körülményeskedni. Hallgatom inkább. Mikor a babát említi, reflexszerűen a hasa felé pillantok, majd visszatekintek rá. A mondandója továbbfűzésekor pedig összevonom szemöldökömet. Egyenesen undorítana az, amiről most beszélünk, ha volna ilyen erős érzelmem bármivel kapcsolatban. Inkább csak a véleményem van meg, azonban azt meg fogom tartani magamnak, míg csak rá nem kérdeznek. Addig meg egyszerűen csak teljesítem, amire megkér.
Jobban felé fordulok, lejjebb húzom a takaróját és hűs kezemet hasára teszem. Ráhangolódik a magzat életjeleire és a nő fizikai állapotára. Utóbbi gyenge, de gyógyulófélben lévő, az előbbivel meg...
- Minden rendben - közlöm csöndes baritonomon pár perc múlva, aztán leveszem róla nagy kezem és visszatakarom őt.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 25. 13:23 | Link

Adam

- Mi erősek vagyunk, uram.
Mondja magabiztosan Sári, szélesen mosolyogva. Nagyon rendesek, így jól járt velük, de mind a hárman jogosan tartanak attól, hogy a súlyosabb esetek miatt nem kerülnek ki innen olyan hamar. Bárcsak ne lenne ilyen nehéz ez, de úgy, hogy az ember a gyerekeit sem látja, nem könnyű.
Adam leül. egy kicsit arrébb húzzódik, hogy kényelmesen odaférjen, és engedelmesen hagyja, hogy a férfi hűvös érintésével megvizsgálja. Elsőre megborzong, már el is felejtette, hogy ő hidegebb, mint mások. Most csak a babát akarja tudni, bármit elviselne ezért.
-Az a szemét rohadék...
Mordul egyet, de nem fejezi be, és ahogy elharapja a mondatot, lendületből csak a szájára. Mit nem mond itt. Nem szeret káromkodni, de Dwayne újra és újra kiváltja belőle.
- Köszönöm.
Mielőtt messzire kerülne a keze elkapja, magabiztosan és hálásan megszorítja. Nem tudja, hogy mivel viszonozhatná a mai nap legjobb hírét. A háláját nem tudja kifejezni.
- Kisfiú vagy kislány?
Nála ugye ez is nagyon befolyásoló, mert míg lány gyermekkel való terhessége viszonylag sima, addig egy fiúval való sok fájdalmat és aggodalmat okoz. Fel kell rá készülnie, és már most, a kezdet kezdetén szeretné, ha új készülhetne az érkezésére, mint ahogy azt kell. Nem akarja bizonytalanul tölteni az elkövetkezendő heteket. Mert hát meg fogja tartani, ez nem is kérdéses. Minden rendben van.
- Dwayne miért tilt tőled?
Sokáig úgy volt vele, hogy nem kérdezi meg ezt, de egyszerűen nem tud túllendülni azon a beszélgetésen. Azóta nem is látta, úgyhogy egyszerűen bosszantja, hogy miért mondta azt, amit.
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2017. március 26. 22:47 | Link

Dr. Mácsai Zója
késő este | a fertőző osztály női részlegén | x

Pislogok kettőt a szitkozódásra. Gondolom, Dwaynet méltatja ilyen válogatott jelzőkkel. Bár nem teljesen értem, miért. Azonban nem is akarok jobban elmerülni ebben az egészben. Gondolkozni sem akarok igazán róla. Különben is, az ő dolguk. Úgy szorítják határok és elvárások közé az életüket, ahogyan csak akarják, és olyan felelőtlenül viselkednek, ahogy csak nem szégyellnek. Számomra ettől nem lesznek se többek, se kevesebbek. Régóta másban mérem már az embereket. Hiszen pontosan tudom, koránt sem olyanok, mint amilyennek látszanak, vagy mint amilyennek önmagukat hiszik.
Hagyom, hogy megszorítsa kezem hálája jeléül, és szóbeli válasz helyett viszonzom kicsit a szorítást. El tudom képzelni, mennyire fontos és jó hír lehet ez a számára, főleg egy ilyen rémes betegség és járvány közepette. Szóval végképp semmi kedvem bármilyen szinten is ítélkezni. Végleg elengedem ezt.
- Lány - felelem a kérdésére habozás nélkül. Ismerve a helyzetét és aggodalmait, úgy sejtem, ismét örömet okozok neki a válaszommal.
A következőkre viszont eléggé ráncolom homlokom.
- Elképzelésem sincs - szögezem le csöndesen.
- Miért, mit mondott? - kérdezem, még mindig furcsállón fürkészve őt. Egyáltalán nem tudom, miről lehet szó. Semmi olyan nem történt szerintem, ami indokolná ezt. Bár az is igaz, hogy Dwaynenél igazán nem lehet tudni, mitől pöccen be éppen.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 27. 21:54 | Link

Adam

- Lány.
Ismétli csendesen és hangjában érződik a boldogság és a megnyugvás. Igen, ő fél a terhességétől és bármennyire örül is Seannak, a mai napig ébreszt a terhessége számos kellemetlen emléket. A kislány pedig egyszerre jó és rossz, már amennyiben Mina vetélytársként tekint rá, hiszen ő egy olyan kislány lesz, akivel a szülei mindvégig ott voltak, nem pedig olyan, aki csak tíz évesen ismeri meg az apját.
- Minimum egy keresztapaság, csak szólok.
Pillant rá csillogó szemekkel és leplezni se tudja boldogságát. Szinte ragyog, ahogy elengedi a férfi kezét és a pocakjára helyezi. Kislány. Jól jött, és sok mindent megmagyaráz, például a túrós palacsinta iránti olthatatlan vágyát. Hát ott volt, már akkor is, csak még várta a megfelelő pillanatot, hogy létével előrukkoljon a szüleinek. Nem is sejtette. De így kellett lennie. A bájitalt pont akkor kellett bevennie és pont úgy kellett semlegesítenie. És ami a legcsodálatosabb, hogy Dwayne szereti őt, őszintén. Éppen csak azt a szándékát rombolta le, hogy feleségül akarja venni. De majd ha megtudja, hogy minden rendben van, és hogy a kislányukkal várandós, akkor majd megenyhül, és akkor, ha már megenyhült, akkor bizony ő fogja megkérni a kezét. Nem lenne fura eset. Jó, max egy kicsit.
- Azt kérte, hogy hagyjalak ki. De hát a gyerekünkről van, szó, arról, hogy nem szenved-e. Olyan makacs. Megkérdeztem, hogy féltékeny-e, és azt hiszem erre besértődött. Olyan nehéz eset. Pedig én mindig csak őt szerettem, és úgy érzem, hogy nem hisz ebben.
Bánatosan húzza el a száját, miközben a férfira pillant, ám végül csak megvonja a vállát.
- Ez van. Hálás vagyok neked, Adam, mert ez egy csodálatos hír. Te jól vagy? Nem is kérdeztem. Sajnálom, hogy nem kérdeztem.
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2017. március 27. 22:43 | Link

Dr. Mácsai Zója
késő este | a fertőző osztály női részlegén | x

Még egy keresztapaság? Tudom, nem hivatalos, hiszen az én fajtámnál ez kissé nehézkesen menne. A megtiszteltetés azonban ettől még megtiszteltetés. Sean keresztapja vagyok és most egy másik Warrené is leszek? Legyen. Nincs gondom vele. Így is úgy is az lesz, hogy Dwayne a lányával is beállít majd hozzám és amíg ő sörözik, filmet néz, vagy ki tudja, mit csinál, addig én figyelek rá, hogy a gyerek életben maradjon meg esetleg még jól is érezze magát. Ez utóbbi mondjuk nem nehéz az otthonomban. Bőven van mit csodálni, rágcsálni, fogdosni, megmászni. Már most látom, hogy Kíra, Dwayne és Kinsey kedvenc kajái meg a vérkészleteim mellett bébitáp díszeleg majd a konyhámban ismét.
Hallgatom, mi is ez az egész ügy, hogy barátom ki akart zárni engem az új kölyök témaköréből. Nekem is az volt az első gondolataim egyike, hogy esetleg féltékeny. Viszont azt hiszem, koránt sem úgy, mint ahogy ez Zójában merült fel. Ha bármennyire is igaz ez a feltételezés, akkor sokkal valószínűbb, hogy nem rám féltékeny, hanem pont hogy a nőre. De ezt a gondolatomat persze nem osztom meg a betegágyon üldögélővel.
- Megvagyok - rázom meg a fejem. Nem gond, hogy nem kérdezte. Nem is érdekes. Lehetőleg nem szoktam azzal foglalkozni, hogy vagyok. Főleg nem beszélni róla. Hiszen vagy sehogy nem vagyok, vagy pocsékul vagyok. Erről meg nem kifejezetten nagy élmény társalogni.
- Behívtak segíteni. Engem nem fenyeget a veszély, hogy megfertőződnék - térek át inkább arra, mit keresek itt. Hiszen mióta véget ért a gyakorlatom, csak néha napján jövök be az ispotályba egy-egy speciális esethez. Vagy éppen ilyen vészterhes időkben.
Hozzászólásai ebben a témában

Dr. Mácsai Zója
INAKTÍV


Félvéla pszichomókus | Mrs. DW
offline
RPG hsz: 519
Összes hsz: 1076
Írta: 2017. március 27. 23:33 | Link

Adam

- Milyen szerencse, ugye? Két ápoló is fekszik itt, akik még talpon voltak, amikor én kerültem be. Szegények.
Egy kicsit le is biggyeszti az ajkait, mert hát nem egyszerű az ember élete, de nagyon szép, hogy annak ellenére, mekkora kockázat volt itt, kitartottak a végsőkig. Persze jól bánnak velük, és ők képesek betegen is segíteni másoknak, látta a folyosón, ahogy - bár, ők maguk is be voltak öltözve pizsamába - segítettek többeknek is eligazodni.
- Én örülök most annak is, hogy a gyerekeim egészségesek.
Kihajolva az ágyból az éjjeli szekrénybe kopog hármat alulról. Nem szeretné, ha ezen múlna a dolog. Nem kéne arra hazaérni, hogy most a kölykök estek ágynak.
- A húgom vigyáz rájuk, meg átköltöztek Valentinékhez átmenetileg, hogy azért mindig legyen velük valaki. Nem mertem teljesen egyedül hagyni őket.
Pedig semmi vész nem lenne. Mina jól gondját viseli az öccsének, és ha ő nincs otthon, akkor a húga biztosan segít. Emellett ott van Ráhel is, aki szintén nagy segítség, úgyhogy egy szava sem lehet ilyen téren.
- Nagyon sok súlyos eset van?
Kérdezi elnyomva egy apró ásítást. Az a baj ezzel a fekvéssel, hogy szinte folyamatosan képes lenne aludni. Persze néha felkel, ám a legtöbbször abba is belefárad, hogy belegondol abban, hogy máris fel kell emelkednie az ágyból. Ilyenkor gyűjti az energiát, és nem kevésszer be is alszik. Ő, aki imád tevékenykedni. Most lehet, hogy éppen az elmúlt húsz év álmatlan időszakát pótolja be a szervezete, mielőtt jön a következő húsz.
- Azt beszélik, hogy ez még csak a felvezetés, az igazi hullám még csak ez után jön. Remélem, hogy nem.  
Hozzászólásai ebben a témában

Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1282
Összes hsz: 8150
Írta: 2017. március 29. 22:48 | Link

Dr. Mácsai Zója
késő este | a fertőző osztály női részlegén | x

Hiába a gyógyítók bűbájai, azok sem nyújtanak teljes védelmet az efféle járványok dúlásakor. Nem csoda, hogy többen áldozatul estek azok közül is, akik csak segíteni akartak. Ilyenkor főleg jó egy vámpír beugrónak.
Valentin. Ismerem, találkoztunk már. Színész. Pont a színház előtt akadtunk össze. Azt viszont nem tudtam, hogy Zójáékkal ennyire közel állnak egymáshoz. Bár ha a világ kicsi, akkor Bogolyfalva főleg. Könnyen összefutnak a szálak.
Komor arccal bólogatok a kérdésére. Pontos számot nem tudnék most mondani, de annyi biztos, hogy túl sokak viselik túl rosszul a sárkányhimlőt. Pedig azt gondolnánk, a 21. században már nem vihet el annyi embert egy ilyen betegség, azonban mégis képes áldozatokat szedni, vagy éppen komoly szövődményeket okozni.
Hallgatom még egy kicsit a nőt, váltunk még néhány szót, aztán búcsúzóra veszem, hiszen bőven akad még páciens, akikre rá kell néznem. Felállok az ágyról, jobbulást és kitartást kívánva a benne fekvőnek. Elpillantok még a többi ébren lévő felé, majd nesztelen lépteimmel kisétálok a szobából.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek