32. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Megjelent az Edictum legújabb száma!

Megnyitotta kapuit a Karácsonyi vásár és a Korcsolyapálya a Boglyas téren!

Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. május 30. 22:42 | Link



A hatodikon voltam fent, bár nem néznék ki belőlem az emberek, mégis eléggé aggódó típus vagyok, főleg, ha az aggodalmam tárgya annyi idős, mint a gyerekeim. Most is ez a helyzet, a kis Márnyai Péter miatt voltam fent. A vizsgaközpontban előzetes tanulmányai és felmérései alapján alkalmasnak bizonyult a hoppanálási vizsga letételére, azonban azon a derűs péntek estén, amikor mi kint vacsoráztunk a kertben, berobbant a riadt, amputoportált srác a mustáros csirkébe, ráadásul még azelőtt, hogy vettem volna belőle. Ez, és a tény, hogy egy lábavesztett gyerek fekszik az asztalomon, na meg persze, hogy Lexa visít - gyanítom, hogy inkább a ruhája, mint Péter miatt - egészen elvették a kedvem az ételtől. Addig jutottam, hogy ráordítottam a lányomra, hogy most mutassa meg mit tud a bájitalaival, Anna nekiállt nyugtatni, én meg elküldtem egy patrónust, jelezve, hogy ez nem sikerült srácok.
Végül persze szerencsésen megoldódott az eset, bár Péter azt mondta, hogy mostanában nem kíván újrapróbálkozni, megnyugtattam, hogy lesz ennél rosszabb is az életében. A csúnya nézés gondolom azt jelezte családom nőtagjaitól, hogy ezt nem kellett volna. Pedig igaz, hát most hazudtam volna neki? Jaj Petya, innentől minden szép és jó lesz, megtalálod az igazit, bevonzod a pénzt, és karrieredben is sikereket fogsz elérni. Nem vagyok én Ezo TV percenként nyolcszáz kemény magyar forintért. De azért eleget tettem kötelességeimnek, megkérdeztem, hogy megvan-e a gyerek, és mikor igenlő választ kaptam, távoztam. Napi jó cselekedet kipipálva. Elégedetten sétáltam le a lépcsőkön, mert a második előterében van a legjobb kávéautomata, amit valaha birtokba vehettem, így most szépen be is állok elé, hogy egy dupla forró fehércsokoládét magamhoz vegyek. Nem szoktam kávézni, csak amikor éppen a halálba megyek, viszont ez a lötty remek. Persze nem dicsekszek vele, mindig igyekszem úgy tartani, mintha kávé lenne. Még a végén céltáblát csinálok magamból.
- Dwayne!
Tudtam, hogy akarok még valamit ma, és meg is van, hogy mit. A férfit. Mármint nem úgy, Anna a feleségem és szeretem őt, de eszembe jutott, hogy meg kell keresnem a férfit.
- Összeosztottak minket, ezen a nemzetközi összefogáson ami jövő szombaton lesz. Mi ez egyáltalán?
Mivel még csak most tértem vissza igazán a munkába, leszámítva azt a két esetet, amik igazából kérdés nélkül jöttek, még csak visszaszoktatáson vagyok, és erre is a férfit jelölték ki, de ezt inkább meg sem említem.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. május 30. 23:16 | Link



- Értem.
Óhatatlanul is lepillantok magamra, tekintve, hogy elég nagyra nőttem, nekem maximum zsákban csoszogás lesz, ha csak nem hullazsákot készítenek elő, de ne kísértsük a sorsot.
- Szóval akkor ez ilyen "összefogás".
Szabad kezemmel rajzolok egy macskakörmöt a levegőbe, mellyel kifejezem a véleményem erről az egészről. Na ne szórakozzunk egymással, mert biztos, hogy nem. Akkor sem, ha a nejem csúnyán néz. Nem fogok én zsákban cammogni.
- Iszunk helyette?
Kérdezem, és jelezve kérdésem komolyságát, felhajtom a maradék italomat. Na, ez jó volt, most már olyan, mintha nem kéne rosszul lennem attól, hogy itt ténfergek bent. Irigylem a velem szemben álló szalma - kamilla madárijesztőt, ő legalább elmondhatja magáról, hogy volt terepen, én meg azt, hogy túl erőszakos voltam egy fogollyal, aki egy kislányt fűzött a cellákban. Még nem tudják, hogy azzal az üggyel mi lesz. Talán ezért is osztottak be a férfi mellé, hátha egymás idegeire megyünk. Érzem, hogy el kellene mesélnem neki, milyen remek kis gyűjteményem van a pincében, de úgy vagyok vele, hogy ha barátkoznunk kell, akkor azt egy jó koccintós gondolatával kell elkezdenünk, úgy csak még jobban esik a minőségi ital. A bal kezem is felszabadult, tekintve, hogy már a pohár se volt nálam, így mind a két kezemet a zsebembe dugva nézek a férfire. Lehet, hogy akár jó barátok lehetnénk kényszer nélkül is, de most emiatt inkább csak zavarjuk egymást a tény miatt, hogy kell.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. május 31. 22:36 | Link



- Remek.
Alapból nem bontanám meg a gyönyörű rendszerezéssel ellátott, méregdrága italkészletet, de úgy vélem, hogy vannak alkalmak, amikor szükséges, ilyen például az, amikor nyitok egy kolléga felé, még ha a kolléga mellettem elhaladva éppenséggel olyan szagot áraszt, mint az a farm, ahova egyszer elvittük a gyerekeket, és a lányom egész naphangosan tett megjegyzéseket. Gyerekek, de mondjuk tényleg elég büdös volt, viszont akkor letettünk arról, hogy kiszakítsuk őt a természetes élőhelyéről, a plázából. Ez legyen a legnagyobb gondom, nem igaz?
- Megházasodsz?
Fogalmam sincs, hogy mi lenne helyénvaló. Most akkor tegezzem, vagy magázzam? Mindenesetre a tény, hogy házasságot kíván kötni, meglep. Nem nagyon ismerem, de nem tűnt annak a társas lénynek. Most pedig házasságról beszél, mondjuk a pontatlan dátum miatt hihetném azt is, hogy ez csak egy fedősztori, lehet, hogy meleg vagy ilyesmi, és ezért mondja, hogy elvesz egy nőt. Talán ugratják ezzel, és így szab gátat a rosszakaróknak.
- Ihatunk a nősülésre is. Ki a szerencsés?
Körbepillantok, de a nagyrészt férfiakból, vagy feltűnően izmos nőkből álló csapatok nem úgy tűnnek, mint az ideális pár az istállószagú társam mellett. Biztos valami külsős ember. Én annyira itt nem néztem körbe, nem azért jöttem, hogy megállapítsam, kit milyen szálak fűznek össze, vagy éppen milyenről álmodik, meg aztán van nekem kihez hazamenni, és ez bőven elég is.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. június 3. 08:21 | Link



A magam poharát, most, hogy már üres, az automata melletti szemetesbe hajítom, alapesetben sem szoktam hosszan tartogatni, de most az, hogy megszólítsak valakit, akiről még jót nem hallottam, nem könnyű. Pedig nem tűnik vészesnek a férfi, eddig sok rosszabb embert láttam már, itt is, kint is, szóval nem hiszem, hogy éppen őt van joguk megszólni, de hát majd elválik, ugyebár.
- Mennyi idős a kiskölyök?
Feltételezem, hogy már megszületett, de valahogy úgy vélem, hogy a "praktikus" szó arra következtet, hogy nem több egynél. Valószínűleg csak úgy megtörtént a dolog, és ha már így alakult, hát elveszi. Én magam nem igazán preferálom az ilyen megoldást, de ítélkezni nincs jogom. Elég sok érdekes élethelyzet adódik ahhoz, hogy pontos képet kapjunk, mi miért történik.
- A nejemmel nálunk a gyerektervezés volt praktikus.
Na igen, ott viszont én nem adtam alább abból, hogy logikusan és reálisan gondolkozzunk, hogy ne azonnal legyen gyerekünk, hanem amikor már minden készen áll. Alexandra öt évvel fiatalabb, bár csak hármat számoltunk annak idején, de akkor éppen egy olyan életszakaszban voltunk, hogy nem vállalhattunk be két gyereket. Sokan ennél a megoldásnál néznek furcsán, de szerintem ebben sincs furcsaság, csak hideg fejjel való gondolkozás. Ennek ellenére imádjuk a gyerekeinket, és valószínűleg nem tartanánk ott, ahol most tartunk.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. július 20. 18:03 | Link



Nincs az a helyszínre küldhető auror, aki kedveli a papírmunkát. Ez a kijelentés él mindenkibe, és ilyenkor én magam is hevesen bólogatok, pedig nem igaz, én nagyon is kedvelem a papírmunkát. Ami azt illeti, ilyenkor kiélhetem minden elfojtott kreativitásomat, és olyan átérezhető pontossággal írhatom le, hogy mi is történt, hogy az valami hihetetlen. Egy író veszett el bennem, csak nem elég mélyen. A legérzékletesebben az esetleges sérüléseket és vérfröccsenéseket tudom úgy átadni, hogy az olvasó azt gondolja, éppen most mázolják őket. Én szeretem ezt a részét, tényleg, de határozottan úgy fogom fel, mint valami fricskát. Ne már, hogy miután majdnem kinyírtak, még le is jelentsem az esetet. Kell ez a halálnak.
- Hm?
Felpillantok az engem nézőre, mert nagyon, de nagyon tud irritálni, ha ilyen közelről néznek, de nem szólnak hozzám. A több ember elég kicsi, hosszában is, szélességében is hozzám, a nejem szerencsés, hogy a kölykök inkább az ő magassága felé orientálódtak, mert különben piszok nagy babákkal kellett volna terhesnek lennie. Egyedül Kincső az, aki még meglepetést hozhat, de ő más génállománnyal dolgozik.
- Elsősorban azok, akiknek szemtelen kölykük van. Ha becsukom az ajtót, nem látják és nem hallják, hogy mi történik itt bent, szóval megnevelhetlek.
A szemüvegem felett pillantok rá, a szám groteszk mosolyba húzódik. Egyrészről a kijelentés felébreszt valamit, ami hiányzik, valamit, amiről nem beszélünk, másrészt pedig pontosan tudhatja, hogy ez nem komoly, hiszen képtelen lennék rá, hogy őket bántsam. De azért, hogy öregnek tart, az fáj, a kicsi szívem is egészen meghasad belé.
- Azért adtam, mert szerintem bűzlik. Elkészítettem hozzá a saját megoldásomat, de érdekel a tiéd.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. július 20. 23:10 | Link



- Nem igazán, most nagyon szomorú vagyok, mindig nagyon szomorú leszek, igazából folyton nagyon szomorú vagyok.
Olyan mélyet sóhajtok, hogy attól félek, beleremeg vagy szakad az egész minisztérium. Nem gondolom komolyan, bár van benne realitás, hiszen a nagyobbik gyerekem is húsz éves már, én pedig jó ideje dolgoztam már, mire ő megfogant, így pedig határozottan öregnek tűnök, még h nem is érzem magam idősnek, ehhez persze hozzátesz az, hogy a feleségem vagy tizenöt évet letagadhat, folyton pörög, meg érzelmi hullámai vannak, így nekem meg lépést kell tartanom vele.
- Bolond vagy!
Emelem fel egy pillanatig a hangomat, valami nagyon idióta módon, a szó közepén, ráadásul olyan furcsán vékonyodik a hangom, hogy még nevetek is mellé. Sokan azt hiszik, hogy nem vagyok képes erre, hogy nem tudok nevetni, vagy ha meg is teszem, akkor csakis iróniából, pedig ez egyáltalán nem igaz. Elvégre mi van most otthon? Van két kutyánk, két macskánk, egy lopott pávánk, és amikor nagyon unatkozom, eladó kölyökkecskéket nézegetek, mert meg akarom venni Dzsamalt, de még nem találtam olyan fejűt, akit Dzsamalnak hívhatnék. Persze olyat se, akit Dzsúliónak, mert ha nem is szívesen, de egy Dzsúlióba még beleegyeznék. Ha nagyon nincs más opció, ha nagyon nem találom Dzsamalt. De azért persze remélem, meglelem.
- Most nem, most azt akarom, hogy tőlem teljesen függetlenül gondolkozz.
Nem mondom ki, hogy „éld bele magad”, pedig ez lenne a cél, de hogyan mondhatom én a saját gyerekemnek, hogy ha már ő is vérfarkas, mondja el, hogy mit csinálna. Fejben is borzalmas a gondolat, hát még akkor, éppen ezért nem is gondolom azt, hogy ezt nekem ki kellene mondanom. A gondolat pedig, hogy tudja, miért jöttünk vissza, még mindig megrémít, mert tudom, hogy másként tekint rám, érzem, hogy másabban viselkedik, ez ösztönös. Reméltem, hogy Alexandra megtisztel a bizalmával olyan szinten, hogy nem adja tovább, nem azért mert szégyellem, amit tettem, hanem mert pont ezt a fajta változást akartam elkerülni. Reméltem, hogy a lányom és köztem letisztáz valamit ennek feltárása, de tudtam, hogy a nejem elhidegülne, és azt is, hogy Levente másként tekintene rám. Egy gyilkossal élnek együtt, még ha véletlen halál is volt, meghalt, és bár az összes közül ez a legrémesebb, ha a többi is kiderülne, tudom, hogy teljesen elveszíteném őket. Már most is néha úgy érzem, mintha csak egy árny lennék, ha ez egyszer kitudódik, ha Lexa olyannak is elmondja, aki továbbadja, akkor egészen biztos vagyok benne, hogy árnyékká válok, hiszen bizonyítékot hamisítottam, gyilkoltam, és rezzenéstelen arccal kínoztam embereket, korra, nemre való tekintet nélkül. Nem beszéltük meg, soha nem mondta ki, hogy tudja, és én sem, hogy tudom, hogy tudja, de érezhetően megváltozott köztünk a légkör. Megváltoztunk, ettől is.
- Hogy mi?
Az első mondatnál nevetni akarok, és azt mondani, hogy az jó nagy szívás, de ahogy hozzáteszi, hogy milyen fűre is, arcom groteszk fintorba vált a kezdeti mosolyból. Ezt baj, ez piszok nagy baj.
- A mai orvoslás nem tart ott, hogy más megoldást nyújtson, nem? Keresnünk kell mást, biztos van más mód is erre. Ha nincs, akkor keresünk valakit, aki talál, ne aggódj, meg fogom oldani.
Mondom határozottan, és így is gondolom, bár be kell vallanom, fogalmam sincs, hogyan.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. július 30. 15:44 | Link



- Minden rendben?
Azt hiszem ez egy jogos kérdés, mert ha valaki, ő pontosan tudja, hogy milyen az, amikor én ironizálok. Az egész családom tudja, a legtöbb alkalommal Lexa is, csak nagyon ritkán borul be ettől, most mégis olyan, mintha magyarázkodnia kellene. Hát, de miért kellene? Tökéletesen tisztában vagyok a korommal, tudom az erősségeimet és a gyengeségeimet is. Tudom azt is, hogy ennyi idősen már nem lenne célszerű terepre küldeniük, és hogy ez az iroda igazából csak szemszúrásnak van. Mert bizony ebben a korban az ember inkább tanácsadó, vagy csak a legkomolyabb esetekben száll ki, de én sokszor egész apró kis alkalmakkor is ott vagyok, mintha a jövő nemzedéke elég selejtes lenne. De talán csak régen volt hősi halottja a cégnek, mondjuk nem feltétlenül biztos, hogy rajtam kellene gyakorolniuk.
- Szóval egy átlagos tizenéves?
A múltkor voltam bent a Bagolykőbe, mert valami aláírás hiányzott valami faluba lejárós papírról, amit nem is értek, hogy miért nem írtam alá, vagy ha aláírtam már egyszer, akkor miért nem jó. Nem is érdekes, szóval, ahogy mentem a folyosón, mindenhol furcsa arcokat láttam. A srácok egyik fele azt se tudta, hogy hol van, és riadtan nézelődött körbe, a másik felét meg nem is érdekelte, hogy hol van, olyan lassan pislogtak, hogy én közben öregedtem még egy évet. Régen voltam már tizenéves, de azért biztos vagyok benne, hogy ennél több élet volt anno bennem.
- Ha nem tudja, hogy szednie kell, vagy, hogy mikor kellene szednie, akkor nem is biztos, hogy szedi? Úgy sokkal veszélyesebb. Főleg, ha emberek között van.
Ez nem is nagyon tetszik nekem, érezhető is. Egy kiskölyökről van szó, a fene se akarja, hogy baja essen, és bár mások nem nagyon tudják megérteni ezt, én ismerem milyen az, amikor az ember gyereke ennek a hálátlan kórnak van kitéve. Nem szeretem azt, amikor fiatalkorú van előtérben egy ügynél, azt meg főleg nem, amikor látványosan nem az ő hibája, de őt akarják büntetni. Levente betegsége engem is nagyon sok mindenre megtanított. Egyfelől gyűlölöm a helyzetet, gyűlölöm magam, amiért nem tudok neki segíteni, és gyűlölöm, hogy a gyerekemnek fájdalmai vannak, amit nem tudok kitartó kutatással sem megoldani. Évtizedek óta a farkasölőfű a lehető legnagyobb segítség, amit a vérfarkasoknak nyújtani tudnak a mágusok.
- Turistaösvények… végül is, ott egyszerre vannak és nincsenek emberek. Biztonságban vagyok, de mégsem okozok kárt. Ha pedig menni akarok valahova, akkor célirányba vagyok. Nem rossz Levi, nem rossz.
A másik viszont nagyon nem jó, mert ha annyi védelem sincs, mint amennyit a főzet nyújt, akkor veszélyesebb lesz minden, így sem örültek neki, hogy ő megy a fiával, hogy ez az egész családon belül van, inkább küldtek volna ki valakit vele, aki érzelmileg független. Persze, logikus, mert ő nem lenne képes ártani a fiának, de eddig a főzet egy védőfal volt a tiszta tudatra, azonban, ha az sincs, Leventére kimondhatják azt, hogy veszélyesebb, mint amire áldásukat adták.
- Valahogy… nem tudom, de valahogy meg fogom oldani. A fiam vagy.
Nem azért mondom, mert azt hiszem, hogy nem tudja, hanem azért, mert ezzel akarom nyomatékosítani, hogy képes lennék bármit, tényleg bármit – talán fogalma sincs, hogy mennyi mindent – megtenni érte. Nem tudom, hogy ebből speciel hogyan fogunk kijönni, de mi Sárköziék vagyunk, ki kell jönnünk belőle.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. november 30. 18:34 | Link

Demyan

Régebben olyan nagy hévvel jártam mindig dolgozni. Utáltam az unalmas napokat, és imádtam azokat, amikor olyan hihetetlen meg kellett váltanunk a világot. Amikor a gyerekeim kicsik voltak, elhittem, hogy szuperhős vagyok, hogy ma megint tettem valamit, amivel garantálom a biztonságukat. Kicsit szuperhős voltam nekik. Aztán jött persze a motorbaleset, és jött az, hogy innentől vége a dalnak. Már Péter halálakor vége volt igazából, minden más, ami utána jött, csak hab volt a tortán. Azt hiszem, az egésznek akkor lett vége, amikor azt a csöpp gyereket a karjaimban hazavittem. Azóta apának hív, és már most fáj a pillanat, amikor majd szembesítenem kell az igazsággal.
Ezen elmélkedve, a botomat akkurátusan hozzáverve a padlóhoz haladok előre, át a nyomozókhoz. Igazából semmi szükségem már a botra, ám ez mégis valami, egy látványos alibi, ami miatt nem kell magyarázkodnom. Még nem mehetek vissza terepre, mert még hátráltatom a csapatot. Nem öreg vagyok, nem égtem ki, egyszerűen sérült vagyok. Pedig tudom, hogy nincs így. Talán ez fájdalmasabb is, mintha beképzelném a fájdalmat. A múltkor tettem egy próbát, csak, hogy lássam, mennyit bírok. A tizenegyes simán megvolt, nem éreztem semmit, a többit csak azért nem teljesítettem, mert akkor elkések a munkából, nem ebből, a másikból.
Nem nagyon szeretek idejönni, kuncsorogni némi morzsáért, hátha megmondják nekem, hogy mi a helyzet. Mondjuk legalább a két méterem a legtöbb kezdőt elrettenti, és dalol, mint egy kismadár, most azonban egy eddig ismeretlen névvel kellett szembesülnöm, az asztalomon hagyott cetlin: Golitsyn. Beállok az ajtóba, és végignézek a gárdán, akik ott ülnek egy kupacban és valamit nagyon tárgyalnak.
- Elnézést, Golitsynhez jöttem, a pestseholsei csoportos mérgezési üggyel kapcsolatban.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. november 30. 19:28 | Link

Demyan

- Rendben.
Érdekesek ezek a nők, a magassarkúikban, és az apró ruháikban melyek éppen csak ugyan, de megfelelnek a hivatali előírásnak. Annyira ügyesen lavíroznak, hogy az kivált még belőlem is egyfajta elismerést. Tehetségesek. Én magas is vagyok, lapáttenyerű is, inkább hasonlítok egy kétajtós szekrényre, ha én próbálnék meg osonni, valószínűleg nevetnének rajtam, és bohócnak gondolnának. Nézem, ahogy elsuhan, majd vissza, és csak biccentek egyet, amikor azt mondja, mindjárt jön. A többiekre megeresztek egy mosolyt, de a fiam - aki egész véletlenül itt gyakornokoskodik - megkért, hogy ne tegyem, mert ilyenkor ijesztő vagyok, és azt hiszik, rettegésben tartom a családomat. Pedig csak találkozniuk kellene a lányommal, egyből bocsánatot kérnének.
Amíg várakozom, nem zavartatom magam, pofátlanul nézelődöm a nagy kupaktanács fejecskéiben, és jót derülök magamban egy-egy gondolaton. A kedvencem az előbbi kishölgy, aki zseniálisan vezeti meg a gárdát azzal, főleg a testjátékával. Eljátssza a butuskát, és éppen véletlenül a jó dolgokat mondja, majd lelkesedik, hogy milyen okos volt, imádni való. Néha kifejezetten felüdülés átjönni ide, de ezt be nem vallanám.
- Sárközi Dorián.
Nyújtom felé a kezem, és szinte megcsap a kételkedése. Ez vicces, eddig még soha senki se feltételezte rólam azt, hogy ne lennék az, akinek mondom magam.
- Én nem a nyomozásiaktól vagyok, hanem a taktikaiaktól.
Pont úgy nézek ki, tudom, de most ez teljesen mellékes, nagyon remélem, hogy nem akad fenn ezen. A taktikaiaktól vagyok, és kész.
- A felettesem kezd egy kicsit feszült lenni, ma már eredményt akar, és ez felénk azt jelenti, hogy a rácson túl vagy hullazsákban legyen mindenki.
Szál megtekintése

Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 802
Írta: 2017. november 30. 21:46 | Link

Demyan

- Zűrös évzárás.
Mindig a meghitt időszakot tudják elszúrni ezekkel a belső ellenőrzésekkel. Karácsony és Szilveszter között többet dolgoznak az itteniek, mint egész januárban és februárban. Mintha olyankor még a rosszfiúk is aludnának. Mondjuk fene akarna az év legnyugodtabb szakában bűnözgetni. Még a végén elkapnának. Szóval megértem a bűnöző elmét, hogy miért nem erőlteti túl a dolgot az első ötvennyolc napban. Viszont, hogy nekem ilyen bejelentésem lenne, hát az elég kétséges, de hiszek neki, mivel az elmém most még éppen a női agy rejtekeivel van összekapcsolva, nem nagyon kockáztatok az ő fejébe való átugrást, most már tudni akarom a játék végét.
- Rendben.
Biccentek egyet, és magamat is emlékeztetve a bot használatára, indulok meg a férfi után, eléggé úgy érzékelem, hogy fontos információkat szeretne megosztani, így végül, kénytelen - kelletlen, megszakítom a kapcsolatot a játszadozó nővel, és teljes figyelmemet az előttem haladó férfira irányítom.
- Köszönöm, nem kávézom.
Ezt az információt általában nem mesélem el, mivel puhánynak tartják azokat, akik nem kávéznak. Warren elől állandóan rejtegetem, hogy mi is van a kis barna műanyag poharamban, amit az automata kiköp. Általában valami kakaó alapú vagy tea, de azt azért most nem sütöm el, mert már így is veszélyben van a férfiasságom megítélése.
- Örvendek.
Neki is kezet nyújtok, ám mielőtt még bármi mást mondhatnék, ő már ki is iszkol, mintha valami ijesztő alak lennék, pedig komolyan, még csak nem is vicsorogtam, nehogy már égessem Levi fejét, ahogy a lányom fogalmazott. Mintha annyira égniük kellene miattam. Se lányokat nem futtatok, se alkoholista nem vagyok, szóval annyira gáz sem lehetek.
- Leginkább neveket. Embereket, akiket elkaphatunk. Mindenki le akarja zárni, tizenhat ember halt meg, a számuk egyre nő, összefüggés szinte semmi, és a múltkori helyszínen láttam két újságírónőt, akikről tudom, hogy vérszívók, ha valaki szivárogtat, akkor nem csak, hogy zűrös, de egyenesen kegyetlen évzárásunk lesz.
Szál megtekintése


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek