36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. szeptember 22. 11:43 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

Korán keltem, mert nagyjából normálisan akartam megjelenni a minisztériumban. Ha ott lesz a leendő munkahelyem, legalább lássák, hogy valamennyire komolyan gondolom. A reggeli rutin után elővettem egy egész jó ruhát, mondjuk rajtam majdnem minden jól áll, de ezzel úgy komolyabban nézek ki, mint egy fiagtal gyerek. Nyilvánvaló, hogy ettől még nem fognak valójában komolyan venni, de legalább nem néznek le... vagy ki tudja? Reggel 7:50-re volt megbeszélve Regivel a találka a kútnál, egészen pontosan 45-re ott voltam már. Ő is pontos volt szerencsére, így nem kellett várakoznom. Azt mondtam neki, hogy még nem jártam Pesten, de ez nem volt teljesen igaz, mert voltam már ott vagy kétszer, de helyismeretem az nulla, mert mindig hopp-porral utaztunk, és csak be kellett mondani az úticélt, amit nekem megmondtak. Szóval nem igazán tudom, hogy mi hol van, és nem is nagyon érdekelt eddig sem. Na, majd mostantól.
- Jó reggelt! Akkor mehetünk - nyújtom ki a kezem, hogy elvihessen a minisztériumba. Várom, hogy induljunk, innen már rajta múlik, hogy hova visz pontosan.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. szeptember 22. 23:46 | Link

Roland


Tizenegy perccel nyolc előtt fordulok be sarkon, a hátralévő egy perc pont elég, hogy megtegyem a maradék pár métert a szökőkútig. Ezúttal is a sötétkék egyentalárt viselem, a hajamat meg egyszerű copfba fogtam össze. Nincs külön erre vonatkozó előírás, viszont ha kiengedve hordanám, előbb-utóbb valamiben akadályozna a végén, lévén, hogy derékig ér. Az órámra pillantok még, aztán be kell vallanom, meglepődöm, hogy Roland már ott áll. Arra számítottam, hogy ha öt percet nem is késik, de legalább egy-két percet igen.
- Jó reggelt - köszönök vissza, elkönyvelve magamnak csendben, hogy ez egy jó pont. Bólintok. Bizony mehetünk. A tegnapi beszélgetés alapján egyértelműnek tűnik, hogy hoppanált már, így nem érzem szükségét, hogy szóljak, néha meg tudja viselni az ember gyomrát például egy kicsit. Már ismerem az utcákat, rutinból megy, hogy magam elé képzeljem a célt, ami így még annál is egyszerűbb, mint amit tegnap javasoltam. Mivel én napi szinten járok be a Minisztériumba, egyenesen az épület előtti térre érkezünk a Vérhalom és az Apostol utca kereszteződése helyett.
- Na hát akkor... mivel azt mondtad, még nem jártál itt, üdv Budán, na meg a Minisztériumban - mondom egy félmosoly kíséretében, és intek is, hogy kövessen. Az épületbe a főbejáraton át lehet bejutni, semmi igazán extra nincs itt, leszámítva a védővarázslatokat az épület körül.
- Itt a recepció található meg az őrszolgálat - foglalom össze röviden. Messziről integetek a pult mögött ücsörgő Izának, de biztos, ami biztos alapon oda is sietek. - Iza, drága, jó reggelt. Lennél oly kedves és adnál a fiatalembernek egy ideiglenes belépőt? A mentorprogramban vesz részt, a többit majd intézem fent Marossival. Köszi - magyarázom el a helyzetet, mire pillanatokon belül a kezembe is nyomja a megfelelő pergament. - Tündér vagy - köszönöm meg, és tovább is adom Rolandnak. - Az összes részlegünk a másodikon van. Az elsőn a miniszter irodája van, titkárság, satöbbi. A harmadikon a mágikus balesetek és katasztrófák főosztálya, a negyediken a varázslény-felügyelet. Az ötödiken a Nemzetközi Máguskapcsolatok, a hatodik a közlekedésügyé, a hetediken a varázssportok főosztálya van, a nyolcadikon a tárgyalók, kilencen az igazság- és belügy... ó, meg a misztériumügyiek az alagsorban kaptak helyet. Nincs mindenhová bejárásom, de a másodikon sok mindent meg tudok mutatni. Meg a harmadikra, negyedikre éa a hatodikra is be tudlak vinni, illetve az alagsorba, ha akarnál egyet túrázni, de mindenekelőtt egy belépőt kell intézni neked a főnökömnél, amivel ide majd egyedül is bejutsz - mondom, közben pedig már be is szállhatunk a liftbe, hogy hamarosan a másodikon szálljunk ki belőle.
Utoljára módosította:Návay Regina, 2022. szeptember 22. 23:47
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. szeptember 26. 13:18 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

- Jó a ruhád - jegyzem meg, mikor megérkezünk Budára, az elmondása szerint. Még szép, hogy végignézek rajta, csak már nem akartam Bogolyfalván ezzel szórakozni, mert még miattam késnénk. Nem sokat szórakozik a csaj, már megyünk is befelé. Mellesleg érzem, hogy izgulni kezdek és szorul a gyomrom emiatt. Mégiscsak egy fontos helyre megyünk be, ahol valamennyire viselkedni kell az elején. Ha már menő auror leszek, majd biztos változik ez is. Figyelem, ahogy befelé vezet, hogy miket mond, bár biztosan nem fogok mindent megjegyezni.
- Üdv - köszöntöm Izát, megtoldom egy kedves mosollyal, hátha elég lesz arra, hogy Regivel beengedjenek. Egész gyorsan ez meg is történik, és hamarosan a mentorom nyomja a kezembe a papírt. Kinyitom, és látom, hogy az, amit kért. Ez már egy félsiker, nem. - Köszönöm, kedves Izabella - újabb mosolyt küldök a recepciósnak, és elteszem a papírt. Gondolom, már nem kell majd mutogatni, biztos van rajta valami nyomkövető bűbáj.
- Oké, akkor kezdjük a másodikkal - tiszta fegyelmezett vagyok, még magam is meglepem ezzel. Hamarosan liftezünk egy rövidet, visszaköszöngetek azoknak, akik odaköszönnek, vagy bólintanak, de csak hasonlóan, ahogy kapom. Nem fogok azért itt hajbókolni itt mindenféle embernek. Reptér.
Kíváncsi vagyok, hogy kapok rendes bejárást ide, mikor még alig tudok valamit az egészről. Persze lehet az is időkorlátos lesz, meg nyilván nem lesz bejárásom mindenhová.
- Amúgy egész csecse. Mit használ a minisztérium üzenetküldésre? Gondolom nem mobilt, mert az nagyon egyszerű lenne. Közben mehetünk ám Regi, úgy vezess körbe, mintha téged kellene, és te már tudod, hogy mit érdemes megnézni jósegg kapitány - kuncogok egy kicsit, de nem szánom semminek a bókot, csak egy megjegyzésnek, szimpla dicséretnek. Na jó, kicsit érdekel a reakció is.
Utoljára módosította:Létai Roland, 2022. szeptember 26. 14:09
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. szeptember 27. 21:27 | Link

Roland


- Köszönöm - válaszolom. - Nem tudom, ki álmodta meg, de a Kommandónál mindenki ilyet hord - teszem még hozzá. Végtére is miért venném bóknak, hogy jól néz ki az egyentalárom? Sokat nem mutat, ez az egyik nagy előnye. Ugyan ha sötétzöld lenne vagy vörös, sokkal jobban állna, de mi részlegünknek ez jutott. A megfigyelőké már szürke például. Lehet, hogy azzal jobban beolvadnak a környezetbe, de ennek igazság szerint sose jártam utána. Nekem tökéletes ez a kék, amit valamikor valaki megálmodott. Gyorsan elintézem a belépőt, amire kezdetnek szükségünk van, majd amíg a liftre várunk, azt is felsorolom, mi minden található az épületben. Ebből meg sok helyre már ilyen vagy olyan okból bejárásom is van. Legfőképpen azért, mert mindenhová engem küld mindenki, de hát mint mindennek, ennek is megvan a maga előnye ugyebár. A lifttel hamar fel is érünk, és közvetlen a bejárat mellett tábla függ a falon, amin szépen fel van sorolva, mi minden található ezen a szinten. Már sorolnám is, de rákérdez a belső kommunikációra. Már válaszolnék is, de még beszél. Hmm. Majdnem elnevetem magam, mint aki nem hisz a fülének, de aztán a szám szélét beharapva igyekszem megtartani magamnak a reakcióm, szusszanva egyet. Most tényleg kóstolgatni próbál?  
- Figyelj, Roland... ez esetleg egy kocsmában elmegy, ha már évek óta haverok vagyunk, de itt és most a mentorod vagyok, és ha szeretnéd, hogy ez így maradjon, akkor betartod a szabályokat. Az egyes számú az, hogy az ilyen megjegyzéseket megtartod magadnak - közlöm vele határozottan. A többit, ha lesz, majd menet közben kitalálom.
- - Amúgy papírt használunk üzenetküldésre. Terepen patrónust is, de az épületben jól kiépített kommunikációs hálózat van, és papírmadarakat küldünk leggyakrabban - válaszolom. A magam részéről nagyon szeretem azt a praktikus kis varázslatot, amitől az előre gyártott kis négyszögletű papírok az asztalomon papírdaruvá hajtogatják össze magukat, majd elröppennek vagy éppen valaki másé az asztalomon landol és szétbomlik, hogy megmutassa a benne rejlő üzenetet.
- Majd úgyis biztos látni fogod, ha lesz kinek mit üzenni, és nem csak a semmiért zargatnék valakit - mondom. Ígéretnek is veheti akár, annyi üzenet megy itt körbe napi szinten, hogy biztos fog látni néhány ilyet már ma.
- És erre van az Aurorparancsnokság. A bogolyfalvi kirendeltség is ehhez tartozik végső soron - mutatom az első folyosót, ami jobbra tőlünk kezdődik, majd egy kanyar után már nem is látni, merre tart tovább. - Irodák, kihallgatótermek, miegymás. A Kommandót meg erre találni. Ezen a szinten van még az animágus meg a tárgybűvölési nyilvántartó, a mugli tárgyakkal való visszaélésiek, a hamis védővarázsok és önvédelmi eszközök felkutatása és elkobzása ügyosztály, a varázshasználati meg a vizsgahivatal. Nem csak auroroknak van fenntartva, és a vizsgahivatalba például nincs is bejárásom. Kihallgatót tudok mutatni később, meg kell néznem, melyik üres, meg bemutathatlak néhány aurornak különféle beosztásban, de most mindenekelőtt erre, intézzük el a papírokat.
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. október 2. 16:48 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

Legalább nem fap*na, és megköszöni a bókot, még ha csak azért is áll jó rajta, mert nagyrészt minden ruha jól állhat rajta, egy-két kivétellel. Szóval kap tőlem egy bókválaszra járó mosolyt, meg még egyszer végignézek rajta nem túl tolakodóan - legalábbis szerintem nem túl tolakodó nézésemmel, aztán, hogy kinek mi, már megint mást jelent -, aztán követem és figyelek mindenre, amit mond. Ritka, hogy valami leköt engem, de most tényleg érdekel, hogy milyen a Minisztérium. Ha más nem azért, hogy a büdös életbe ne jöjjek ide és legyek inkább muglikutató, vagy bármi.
- Hát jó, talán tényleg egy kicsit erős kezdés volt, de legalább igaz - vonok vállat, igaza van amúgy, csak általában ezek a dolgok engem nem érdekelnek. Sokkal jobb tudatni már az elején a másikkal, hogy nem csak úgy mond valamit az ember, hanem tényleg úgy gondolja.
- A papírmadarak tetszenek - követem is az egyiket, miközben Regi tovább magyaráz és tökre tetszenek ezek a praktikus varázslatok, amiket a felnőttek használnak. Például nem kell mosogatógép, mert rávarázsolsz a mosatlanra és elmosogatja magát, milyen menő már. - Miért nem vesz át a mugliktól dolgokat a varázsvilág. Egy email gyorsabb lenne üzenetküldésre, bár nem ennyire menő, ez tény - érdeklődöm, miközben megyünk tovább és amúgy tényleg kezd tetszeni az épület és a sürgölődők. Persze nyilván jobb lenne egy akcióban részt venni, abból biztosan többet tanulnék.
- Oké, intézzük el a fránya papírokat - egyezek bele, miközben próbálom megjegyezni amit mondott, de hamar feladom. Sok ez egyszerre, elég ha megjegyzem a felét, meg, hogy lent kell kérni ilyen engedélyt, hogy beengedjenek.
- Te miért akartál auror lenni? És miben csalódtál? - engem ez érdekel, mert biztos nem a legszuperebb szakma, még egy ilyen jó nőnek sem. Azért örülök neki, hogy elhozott, az életben nem tudtam volna meg csak úgy ezeket magamtól. Még ha tanítják is, nem ugyanaz, mint a személyes tapasztalat.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. október 5. 20:19 | Link



- Te is mindig kimondasz mindent, ami eszedbe jut? - kérdezem, kicsit ingatva a fejem, és kissé teatrálisra sikerül a mellékelt sóhaj. A bátyám is ilyen volt. Ami a szívén, az a száján. - Legalább abban egyezzünk meg, hogy ezeket megtartod az épületen kívülre. És én még jelentkeztem a Bagolykőbe oktatónak, édes Merlin - dünnyögöm a végét már csak magamnak. Ha ilyenek lesznek a diákjaim, még a végén kihull a hajam is vagy beleőszülök éppenséggel. Nagy levegőt veszek. Még amúgy se jeleztek vissza egyelőre, hogy elég meggyőző lettem volna, majd meglátom, merre alakul az az egész. Megdörzsölöm kicsit a homlokom, hátrasimítom a kósza hajtincseimet, és válaszolok inkább a felmerülő kérdéseire.
- Praktikusak is, meg szépek is - állapítom meg bólogatva. Az újabb kérdés kicsit elgondolkodtat, bár töprengtem már én is ezen, lévén van egy apukám, aki mérnök ráadásul alapképzettségét tekintve, sok érdekességet mutatott már.
- Nem tudom a pontos választ, de azt hiszem, azért, mert az elektromágia még viszonylag új terület, de megbűvölt írógépeink már vannak, meg ugye öníró pennák, ilyesmi, szóval azért nem rabszolgamunka az adminisztráció sem, így meg valóban látványosabb, mint egy egyszerű email lenne - válaszolom végül némi gondolkodás után. Aztán felsorolom, mi minden van itt az emeleten. Nem mindent fogok tudni megmutatni, mert bejárásom nincs mindenhová, de majd azért tervezem, hogy ahová be tudok menni és nem hadi titok, azt mégiscsak megmutogatom futólag legalább, lásson világot. Bólintok a papírokat illetően, és el is indulok azzal a lendülettel el is indulok balra az első folyosón, határozottan előre. Már mesélném is, hogy amúgy a támogatószázadhoz tartozom egyelőre, de újabb kérdést tesz fel, amin kicsit megakadok. Kell pár pillanat, hogy összerakjam magamban a választ. Hogy lehet ezt szépen elmondani?
- A családomban generációkra visszamenőleg szokás a rendvédelmi erőknél szolgálni, apa katona, anya auror, de nevetni fogsz, művészeti pályára készültem sokáig. Esküszöm, látványosan megkönnyebbültek a szüleim, amikor közöltem, hogy mégis auror leszek és nem fogok éhen halni a hárfám mellett. Na de amúgy a bátyám miatt választottam végül ezt. Tudod, a mugli és varázsfegyver-szakértő - válaszolom végül széttárva a karomat, mint aki nem tehet róla, hogy ilyen hatással van rá a példaképe. Tudom azt is, hogy tényleg viccesen hangzik a hárfa, keresve se találhattam volna jobb hangszert, de remekül tudok olyan sitcomos aláfestő zenéket játszani a húrokon, hogy mindenki instant agybajt kap. - Ja, meg hát ugye jól áll nekem az egyenruha. Csalódni... hát, nem is tudom a tápláléklánc legalján lenni nem élvezet, de amúgy nem mondanám, hogy csalódtam - mondom vállat vonva. Ha kiderül, hogy tényleg csak a titkárnőnek néznek, az csalódás lenne, de egyelőre úgy tűnik, hogy csak az újoncok beavatásán verekszem éppen át magam, és elkezdtek befogadni. - Te miért szeretnél auror lenni?
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. október 18. 19:18 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

- Nem, mert nem mindenki tudja elviselni az igazságot... vagy a gondolataim - nevetgélek egy sort, semmi személyes. De ha áradoznák mindenkiről, meg arról, hogy ágyba vinném, vagy csak profán megjegyzéseket tennék a testére, nem biztos, hogy díjazná. Meg néha jobb nem mondani semmit, abból is elég sok minden kiolvasható.
- Tanár lesz a BK-n? Sok sikert néhányunkhoz - kuncogok, de érdekel amúgy, hogy miért szívatja magát idiótákkal. - Mit fogsz tanítani? - lássa már, hogy érdeklődöm, hátha fel kell vennem a tantárgyát. Még talán néhány jó pontot is szerzek ezzel. Túllendülünk a varázsmessenger témán, viszont jobban érdekel a mugli tárgyak integrációjának hiánya. Közben nekitámaszkodom a falnak, és láthatja, ha eléggé figyel, hogy érdekel a téma. Na ebben lehet én lennék itt az egyedülálló.
- Hát azért vannak kétségeim a hatékonyságot illetően. De mivel már gondolom ezer éve működőképes a rendszer, nem hinném, hogy bele kéne nagymértékben piszkálni - valójában csak magamnak gondolkodom hangosan, nem várok véleményt vagy igazolást. Persze nem baj, ha kapok, de alapvetően nem tudnám eldönteni, hogy mi van most. Egy kicsit személyesebbre veszem az egészet, hátha több mindent megtudok a vörösről. Mindig is vonzódtam a szeplőkhöz, nyilván most nem ezért vagyok itt és még valahol hálás is vagyok neki, hogy elhozott ide. Egyelőre még tetszik is. Mondjuk nem csodálom, egy percet nem dolgoztam még.
- Háhá, művészetire, te? – trollkodom bele a mondandójába. Viszont kíváncsi vagyok még ezzel kapcsolatban valamire, de mire megkérdezném tulajdonképpen válaszol is, mintha olvasná a gondolataimat, hogy mire vagyok kíváncsi. – Igen, emlékszem a fegyverszakértőségre – vonok vállat, majd megnyugtatom. Egyszer hárfázhatnál, érdekel a dolog. Mármint hallgatni – azért meg nem próbálnám, de valahol szexi egy nő, amikor odaül a fura hangszer elé és penget.
- Mondjuk ez igaz, tényleg jól áll, de egy magadfajtának szinte mindegy miben van - vonok vállat újra és még legyintek is. A szexi lányok mindig is bármibe öltözhettek, a hajukkal bármit is csinálhattak, szexik maradtak. Oké, van az a smink, ami már túlmegy egy határon, de Regina láthatóan nem ilyen.
- Érdekelnek a különleges varázslatok, meg persze elég jó vagyok mugliismeretből, így a hozzájuk kötődő akciókban hasznos is lehetek. Talán ez az egyetlen munka, ami valamelyest érdekel, talán valahol a dicsőséget hajszolom, és elég jó csajok is vannak – tárom szét a kezeim felé, persze a végszó az már csak azért kellett, mert én mondtam. – Talán taníthatnak több fegyelmet, vagy valamit ott, amit az iskolában nem tudtak, nem tudnám megfogalmazni pontosan. Még az is lehet, hogy nem leszek az – sóhajtok, miközben tovább haladunk. Őszintén nem tudom, hogy mennyire akarok én auror lenni, de valaki akarok lenni. Márpedig szerintem a bűnüldözők valakik, van tisztelet feléjük. A fizikai felkészültségem pedig remek hozzá, mondjuk ennyi erővel kviddicsezni is megpróbálhattam volna. Csak nincs kedvem egy vasgolyóval agyoncsapatni magam, nem is értem.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. október 18. 22:29 | Link



- Áhá - állapítom meg. Azt hiszem, értem, mire gondol, és inkább nem feszegetem. Szeretem az őszinteséget, de van az a szintje - amire a bátyám is hajlamos volt -, ami már túl sok tud lenni sokaknak. Néha egyébként belőlem is előtörnek a dolgok, mielőtt még végiggondolnám, de azért szerencsére kicsit jobban sikerül magamban tartani sok mindent, mint Viktornak ment ez.
- Az a terv - válaszolom, és azért szusszanok egyet nevetősen a folytatásra. Kemény fából faragtak azért, úgy vélem, csak elbánok néhány hozzá hasonlóan nagy szájú és nagy egóval megáldott kölyökkel.
- Túlélési alapismereteket az aurorképzésre készülőknek - osztom meg vele a tárgy nevét is, a részletekbe meg inkább nem megyek bele, különben sosem mozdulunk el innen. Legyen elég annyi, hogy én teljesen rá vagyok pörögve, ezer és egy ötletem van és tervem, de majd elválik gyakorlatban, mit is lehet megvalósítani a diákokkal.
- Nagy úr a megszokás, na, ezt nem vitathatjuk - mondom teljesen őszintén. - Azért nekem van telefonom meg miegymás, de hát félvér vagyok, válogathatok innen is, onnan is - teszem még hozzá megvonva a vállam, széttárva kicsit a kezem is, mert mégse én tehetek arról, hogy itt ragaszkodnak valamihez, ami ősidők óta megy így. Ám nem én fogok ide változást hozni. Kivéve, ha egyszer belőlem lesz aurorparancsnok, az viszont, ha meg is történik, biztos, hogy nem most lesz.
- Naná, és még jól is ment - vágom rá a választ a kérdésére, amikor félbeszakítja a mondandómat. Szélesen mosolygok is mellé, büszkén kihúzva magam. - Akár még egy zenekarba is bekerülhettem volna, olyan jól ment, de most már csak magamnak gyakorlok. Azért még szeretnék egyszer valahol előadni, szóval még akár. Egy baja van ennek a hangszernek... nem a legegyszerűbb szállítani. Nem is tudom, mit kezdenék vele, ha nem boszorkány lennék - dünnyögöm. Így szerencsére csak egy zsugorító bűbáj, és zsebre is tehetem. Micsoda mázli azért.
- A hízelgés nagyon jól megy, tanítják már az iskolában vagy veleszületett? - kérdezem meg elnevetve magam. Azért én tudom magamról, hogy az egyenruha roppant előnyös, de messze nem tökéletes az alakom. Nem vagyok túl elégedett a tükörképemmel, és nem tudom, hogy a genetika-e, vagy a sport teszi, de széles a vállam, ésatöbbi. Tudnám még sorolni. Ezért is szeretem a laza ruhákat, az ingeimet, na és persze az egyenruhámat.
- Hát... az egyenruha megőrjíti a nők egy részét amúgy is, tuti összeszedhetnél egy egész háremet - válaszolom kuncogva, de aztán azért kicsit komolyabban bólogatok a válaszát végighallgatva. Nem biztos, hogy teljes mértékben értem, de azért hellyel-közzel mondhatni, hogy igen. - Mi mást választanál akkor? - kérdezek vissza, aztán az egyik ajtó előtt megállva be is nyitok. Kicsit népes irodahelyiségbe lépünk, messze még az ebédidő ahhoz, hogy pangjon.
- Na hát... itt dolgozom. Ők meg Botond, Laci, Mariann, Ulrik, Emil, Bálint és a főnököm, Marossy Péter - mutatom be sorban a bent lévő embereket, akik javarészt a dolgukra figyelnek egyébként. - Roland meg a mentorprogram keretében van itt. - közlöm ezt is velük még, mielőtt az asztalomnál - merthogy tessék elképzelni, van már saját asztalom - összeszedném a már amúgy tegnap előkészített papírt. - Na ezt kellene kitölteni, meg itt aláírni és ha a főnök is aláírja, meglesz az egész. Nyugodtan foglalj helyet, addig hozok kávét. Kérsz?
Utoljára módosította:Návay Regina, 2022. október 18. 22:29
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. október 20. 18:06 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

Látom, hogy nem nagyon tud mit kezdeni a válaszommal. Nos, ezzel én is pontosan így vagyok, de majd lesz valahogy, nem igaz? Nem látom még pontosan a jövőm, és egyelőre ez tűnik a legoptimálisabb választásnak amiatt, mert auror és auror között is rengeteg a különbség. Lehet, hogy a széplányüldözési kommandóban leszek majd, ehehe.
- Szóval finoman azt mondod, hogy jó lenne, ha felvenném a tantárgyadat, igaz? - vigyorodom el röviden, még a fejemet is megrázom kissé. Biztosan nem erre célzott, de ki ne csapna le a kínálkozó alkalomra? Végül megegyezünk, hogy lehetne jobb is az, hogy a mugli cuccokkhoz nyúlnak, ő még félvér is, szóval minden bizonnyal tudna pár tippet adni az ittenieknek.
- Akkor megkapom a telefonszámod? Hátha sürgős tanácsra lesz szükségem - kapom elő a rúnázott mobilom, és szinte varázslatos gyorsasággal máris felvillan egy új, üres névjegy, ahová bepötyögheti a számát, ha megadja. Felé nyújtom, ha maga szeretné, de én is be tudom írni, ha úgy alakul. Már, ha egyáltalán megadja. De hogy hárfázik, ez igazán meglep! Sőt, valahol menő is, kevés hárfást ismertem eddig, és most is csak egyet ismerek. Návay Reginát.
- Na, de akkor miért hagytad abba, ha ennyire jól ment? Kár elpazarolni a tehetséget. Én sem hagyom abba az edzősködést, mert auror leszek, meg nem árt karbantartani ezeket - megkocogtatom az izmaim. - Mert nem a legyek hordták össze - vonok vállat, de amúgy a fene sem tudja, hogy miért kérkedek most ezzel. Talán egy kicsit le akarom nyűgözni, mondjuk az eddigiek alapján kétlem, hogy pont ez fogja megmozgatni velem kapcsolatban.
- Nem tudom, hogy tanítják-e, ha igen, nem emlékszem. Talán a tapasztalat hozta meg nekem, vagy a fene se tudja - komolyre veszem a kérdést, egyáltalán nem viccelem el. Szeretek változatos lenni, hogy ne tartson unalmasnak. Mégiscsak valamennyire a mentorom lesz, és valamiért jóba akarok vele lenni. Talán azért, mert még nem néz úgy rám, ahogy szoktak, vagy inkább én szeretném elérni azt, hogy partnernek tekintsen, ne egy nehezéknek, amit rásóztak.
- Plusz pont az aurorságért - kuncogok halkan. - De épp tanulok randizni, egyébként. Ja, és ha van néhány praktikus tanácsod, szívesen veszem - láthatóan nem kenyerem a kéregetés, meg a tippek, de most nagy szarban vagyok és jó lenne valamivel lenyűgözni Morgánát. Vagy legalább ne egy katasztrofális randit összehozni. Simán lehet, hogy t9bbet nem találkozunk, akármit csinálok, de legalább egyszer meg kéne próbálni. Ahhoz pedig minden tipp jól jön, nem igaz? Végül bevisz az irodájába, ahol nem is egyedül van. Igyekszem nem útban lenni és viselkedni, tehát nem elnyomni őt. Tiszta kurva rendes vagyok ma, mi volt abban a reggeli kávéban?
- Helló - köszönök, mert azért a jónapot kívánokból már kinőtem, vagy nem nőtem bele, el lehet dönteni. Még intek is hozzá, és a férfiakhoz odamegyek, kezet nyújtok nekik. A főnökhöz megyek először természetesen, a nőkkel nem tudok mit csinálni, azért ha kezet nyújtok és elfogadják az már olyan felnőttes, nem? Kipróbálom, azt lesz, ami lesz. Szóval először főnök, aztán nők, végül a férfiak. Igyekszem határozott kézfogással jönni, a markom erős, szóval azzal nem lesz gond. A nők kezére meg vigyázok. Hú basszus, de rohadt nehéz ez, ráadásul érzem, hogy némileg zavarban vagyok.
- Rendben. Igen, kérek - mondom és automatikusan leülök a székére. Körbenézek milyen rend van, meg próbálok néhány papírba belenézni, persze, csak ami látszik, nem lapozok bele semmibe. Kezembe veszem a pennát és elkezdem kitölteni a papírt.
- Oké, kész. Így jó lesz? - odafordítom Regina felé, remélem hamarosan mehetünk innen, kezd fojtogató lenni a légkör, de a kávét azért elfogadom. Kíváncsi vagyok, hogy mit mutat még, vagy mára ennyi? Végül is sok mindent láttunk, és az ő ideje is véges. De persze végig kísérném a napját is, abból is lehet tanulni.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. október 23. 14:04 | Link



- Finoman? - kérdezem egy pillanatra szinte már értetlenkedve pillantok rá kérdőn megemelt szemöldökkel, majd elnevetem magam. - Aurortanoncoknak kötelező tárgy, csak úgy mondom - jegyzem meg már komolyabban, bal kezem az arcomig emelve, annak árnyékában osztva meg a tényt kicsit halkabban, kicsit közelebb is hajolva hozzá, mintha valami titok lenne. Már csak egy kacsint, kacsint jelenet kellene a végére és szerintem mindketten itt pukkadnánk meg a nevetéstől, de ezt most mégis lehagyom inkább. Legyek már komoly ugye, ez mégiscsak a munkahelyem.
- Mondták már, hogy igazán szörnyű vagy? - kérdezem a szememet forgatva, de rendben, vészhelyzet esetére legyen, mond valamit. Amíg én vagyok a mentora, nehogy nekem eltévedjen Budapesten vagy ilyesmi. A telefon után nyúlok, ha már nyújtja felém éppen úgyis, és bepötyögöm neki a számot. A telefont azonban még nem kapja vissza, egy pillanatig összeszűkült szemekkel méregetem ugyanis. - De ha azért hívsz fel vészhelyzetnek aposztrofálva, hogy valamit meginnál vagy tudomisén, letiltalak, aurorbecsszó. Szóval csak vészhelyzetre, mert elvesztél az épületben vagy Budapesten vagy... nem tudom, késel innen, amíg tart a program - mondom neki nagyon is komolyan. Ezután persze a telefont is visszakapja, és tényleg remélem, hogy rendeltetésszerűen használja majd a vészhelyzet szót.
- Azt nem mondtam, hogy nem játszom még mindig, a gyakorlást nem hagytam abba. Csak... hát na, a hárfa nem az a hangszer, amivel kiülhetek a sarokra zenélni, szóval remek hobbi maradt - válaszolom nevetősen szusszanva a képen, ami megjelenik előttem. A gitár meg hegedű meg még sok hangszer olyan, ami sokkal keresettebb, én meg egy számomra tetszőt választottam. Anya tényleg látványosan könnyebbült meg, amikor közöltem, hogy inkább az aurorképzőbe mennék végül, mint a nekeresdi művészetibe.
- Edzősködsz? És milyen sport? - kérdezek rá. Nyilván örülnék a kviddicsnek, de mivel nem ezt mondta, nem feltételezem azonnal, hogy mint a varázslók egy jelentős része, ő is a seprűsportok eme népszerű formáját űzné. Sok egyéb opció is akad, amiből válogathatott.
- Áh, értem, szóval te ilyen kis autodidakta vagy és sokoldalú. Menő. Az őszinteség egyébként még tényleg szimpatikus is - válaszolom neki és még a vállát is megveregetem kedélyesen egy mosoly kíséretében. A végén még megkedvelem.
- Hmm... hát az a lánytól is függ, hogy mi válik be. A legalapvetőbb dolog, amit mondani tudok, hogy add önmagad. Az régen rossz, ha utólag derül ki, hogy valamelyik fél teljesen más, mint amit a rózsaszín ködös időszakban látni sikerült belőle. Bár egy kicsit talán visszavehetsz a szexista színezetű kommentekből, de azt úgy randizástól függetlenül is javasolnám. De ebédszünetben még visszatérhetünk erre, ha érdekel a véleményem - zárom le inkább a témát mostanra, különben tényleg sose érünk semminek a végére, az idő pedig csak úgy rohan. A mi kis irodánkban gyorsan bemutatok mindenkit mindenkinek, és bele is vethetjük magunkat a munkába. Azazhogy inkább ő, mert neki kell kitölteni a papírt a saját adataival, én addig kávét főzök. Töltök is mindenkinek, aki kér, körbeszaladva az irodában asztaltól asztalig, majd még Rolandnak is hozok egy csészét a magamé mellé. Töltök, az üres kávés mérőedényt meg már csak varázslattal küldöm vissza a kávéfőzőig, inkább a papírokba nézek bele.
- Szuper lesz. Aláíratom és már itt se vagyunk - válaszolom, és ez tényleg csak két perc, nem több. A legidőigényesebb része, hogy a főnök kezébe vegye a pennát, utána már újra ott is vagyok az asztalnál. - Ezt leadom - közlöm a papírra pöccintve a pálcával, ami magát hajtogatja szép kis madárrá, majd elreppen. - Na gyere. Ha nem sietsz, tarthatok tényleges idegenvezetést is, de ha már unod, mára be is fejezhetjük, és elküldöm bagollyal a kész belépőt. Azt látom, hogy ez a támogatószázad nem a neked való melónak ígérkezik egyelőre, de ha adsz nekem pár napot, akkor összeszedem az ismerőseimet mindenféle területekről. Meg valami akciót, nehogy unatkozz nekem. Ja, egy örökzöld jó tanács... mindig légy jóban a gondnokkal meg a titkárnővel... és a recivel. Ők tudnak mindent elsőként - osztom meg vele a legfontosabb dolgot, amit itt eddig megtanultam. Ezeknek az embereknek a segítségével bármit el lehet intézni.
Hozzászólásai ebben a témában

Létai Roland
Aurortanonc, Végzett Diák



offline
RPG hsz: 247
Összes hsz: 345
Írta: 2022. október 26. 11:01 | Link

Regina
#minisztérium - kinézet

- Ohh - csak ennyi jön  ki belőlem, szóval még egy tantárgy, amit fel kell vennem. Remek. Azért vigyorgok is, mert láthatóan Regina bár komolynak akar mutatkozni, valahogy érzem benne a humort. Oké, eddig meggyőző a csaj.
- Nem is egyszer - vallom be, mikor átnyújtom neki a telefonom vigyorogva, hiszen belemegy abba - nem tudom milyen megfontolásból végül -, hogy megadja a számát. Na, így kell gyerekek lányoktól telefonszámot szerezni. Ami viszont jó hír, hogy egyáltalán van neki, nem feltétlenül kötelező darab a varázsvilágban.
- Á, csak vicces videókat gondoltam küldözgetni - ironizálok, de valahol sajnálom is, hogy egészen konkrétan adja tudomásomra, hogy nem érdeklem őt egyelőre. Valahol imponál, valahol meg nehogy már! Nézd már, rímelt! Közben visszakerül hozzám a telefon, amit zsebrevágok, és kiderül, hogy ő a hárfák királynője. A nimfáké meg Leila.
- Egyszer meghallgatnám szívesen. Ha tetszik, többször is - a mosolyom nem fakul ki, hiába na, vannak még olyan reflexek, amikkel küzdenem kell, hogy ne maradjanak azok. Igyekszem felnőtt férfivé válni, csak ez nem olyan könnyű, mint mondani.
- Inkább személyi edző vagyok, mintsem vezetőedző - nem tudom mire számított pontosan, de nem fogom beállítani magam a Magyar Válogatott mesteredzőjének. Oké, hogy valószínűleg nem is ezt képzelte, de na.
- Jól van ám, értem én az iróniát - mosolygok, miközben a vállam veregeti. Nem veszem fel, mert igaza is van, meg hát na, mégiscsak az egyik erősségemről van szó, bármennyire nem éppen a legpozitívabb sokak szemében.
- Valahogy ezt az utóbbit mindenki megemlíti - kuncogok, nem mintha nem tudnám már, hogy van, akiknek ez nem jön be. Némelyeknek meg pont ez tetszik, az más kérdés, hogy ők vajon mennyire gondolnának velem hosszútávon. Valószínűleg semennyire.
- Persze, hogy érdekel a véleményed - mondom őszintén, hát nem véletlenül kérdezgetek én meg nőket erről. Sajnos egzakt válasz nem létezik, erre már rájöttem. De minél több a minta, annál több lesz a közös pont, amikkel már lehet majd mit kezdeni. Valóban kíváncsi vagyok a véleményére, viszont sokáig nem tudok ezen gondolkodni, mert már az irodában vagyunk, ahol mindenki bemutatkozik nekem és viszont. Aztán még kitöltendő feladattal is ellátnak, szóval van mit csinálni, de nagyon szeretném, ha legalább az első nap jó benyomást keltenék, vagy legalább ne rosszat. Megvan bennem a szorgalom, csak elő kell keríteni, ahaha. Repül a kávéskiöntő, majd a kitöltött pergamen is, én pedig megkóstolom a kávét, sőt valójában nem is szórakozok vele tovább, kiiszom fenékig.
- Viszlát - intek búcsút, ahogy kimegyünk és hallgatom Regina felelősségteljes vezetését. Na, ha véletlenül mégis auror leszek, ezt a részét én nem fogom elvállalni az száz. - Nem mondanám, hogy unom, csak így is a felére emlékszem, amiket megmutogattál. Szóval maradjon a következő etap, de még velem kell ebédelned - felteszem a kezem védekezésként és még magyarázatot is fűzök hozzá a folyosón. - A tippekre vagyok kíváncsi csak, esküszöm - azért egy csibészes mosolyt még elnyomok a miheztartás végett. - Tényleg nem untam - szögezem le, de jobban érdekel az ebédlős sztori.
- A reci... mint recepció? - tippelem be, talán ráhibázok. Amúgy semmi más nem jut eszembe, ami stimmelne rá, viszont még van pár óra ebédig. - Mi lenne, ha ebédig meg mennék utánad, és figyelnék, hogy miket csinálsz? - azaz, küldj el, ha zavarok, ha meg nem, akkor legalább lesz értelme még az ittlétemnek.
Hozzászólásai ebben a témában
Návay Regina
Tanár, Mestertanonc Tanár, Animágus, Auror, Egyetemi hallgató, Bogolyfalvi lakos


Návay 2.0 | tündércsendőr
offline
RPG hsz: 155
Összes hsz: 178
Írta: 2022. november 2. 19:06 | Link



- Helyes - válaszolom. Legalább nem csak tőlem hallja. Na persze, lehet még azt mondani, hogy ezer légy véleménye ugyebár nem számít, de hát gondolom, hogy rajtam kívül ezt nem csak a legyek zümmögték neki. Elveszem közben a telefont, és miközben bepötyögöm neki a számomat, azt is megosztom, hogy le fogom tiltani a számát, ha csak úgy használja kedvére, ha kell, ha nem.
- Arra van messengerem, de csakis vicces állatokat vagyok hajlandó elfogadni... rossz helyesírású kiscicák, meg ilyesmi - válaszolom, ha már vicces videókat emleget. Azért félvérnek lenni nem egy rossz dolog, apu révén nagyon sok mindenhez van hozzáférésem, amihez máguscsaládban valószínűleg nem lenne. Így viszont láttam már ezt is, azt is, és őszintén szólva hajlamos vagyok mindkettőből válogatni. Azt hiszem, ez jobb nem is lehetne, a magam főnyereményét biztosan megütöttem.
- Egyszer szeretnék valahol fellépni, majd ha összejön, kapsz egy meghívót - válaszolom elmosolyodva, felé tartva a felemelt hüvelykujjam. Azért a hárfával nem szoktam csak úgy mászkálni, hogy mások is halljanak zenélni, de tényleg bakancslistás tétel, hogy egyszer egy rendezvényen zenéljek. Már csak egy rendezvény kell, ahol éppen engem akarnak hallgatni a résztvevők, amint egy hárfa húrjait pengetem.
- Ááá - adok hangot a pillanatnyi megvilágosodásomnak, bólogatással megtoldva aztán. - Mindig kviddicsre gondolok kapásból - jegyzem meg magyarázatként, csak mellékesen igazából, de hát rémes, nem rémes, nekem sajnos a sport gyakorlatilag a kviddics körül forog. Néha még hiányolom is, hogy nem játszom már, most meg csak hébe-hóba akad edzőtársam, egyedül pedig nem az igazi. Meg kell keresnem az itteni hobbi csapatot, nincs-e éppen felvétel.
- Hát... hogy őszinte legyek, ez nem irónia. Tényleg értékelem az őszinteséget - válaszolom, ha már iróniát emleget. Viktor mellett edződtem, inkább azt nem bírom, ha valaki nem egyenes.  
- Biztos van, akinek bejön, szóval ha ilyet keresel, tuti teszt. De nem igazán ismerek olyan lányt, aki arra vágyna, hogy utána füttyögjenek és azt közöljék vele, hogy jó a segge, akkor sem, ha ez így igaz. Lehet ezt szebben is mondani - osztom meg vele. Azért na, vannak ezek a képzeletbeli határok, hogy mi van rendben és mi túlzás, kell néha kicsit alkalmazkodni hozzájuk, ha sikerre vágyik az ember.
- Rendben - válaszolom, és már pörög is az agyam, mi az, amit tényleg meg kellene osztanom vele. Kicsit ott hagyom magában közben, hogy töltögessen papírokat, amíg én elintézem a kávét, majd seperc alatt elküldöm a papírt a megfelelő ügyosztályra, amint az aláírást is megszereztem, és mehetünk is innen. Látszik azért, hogy nem egy ilyen helyen fogja otthon érezni magát. Mondjuk, bevallom, én sem, de valahol el kell kezdeni, aztán nyerni is innen lesz szép.
- Ugyan, én sem itt képzelem el az életemet, de nem lehet parancsnokként kezdeni. Anyukámnak is sok évébe telt addig eljutni - válaszolom büszkén mosolyodva el, hiszen anya már a szegedi kirendeltség parancsnoka. - Tippeket, mi? Milyen a lány? - kérdezem, mert van az a megérzésem, hogy van kiszemeltje, az meg sokat tud segíteni a jó tippek megtalálásában, ha valamit esetleg még el is árul róla.
- Jó, ebédelhetünk, aztán majd szétszedek mindent, és küldök egy ütemtervet, hogy ne legyen túl sok minden egy napba sűrítve. Jogos észrevétel. A reci meg igen, a recepcióra gondoltam. Most még...ööö... le kell mennem a rejtélyügyi főosztályra, meg aláíratni pár papírt... és ami még akad, aztán meg beszerzem mindenki ebédjét... és az meg is lesz délig. A rejtélyügyi az alagsorban van amúgy, erre gyere... - közlöm, intve, hogy kövessen, és mindjárt meg is nézheti a világ legjobb helyét. Egész varázslatos hely szerintem. Aztán, ha már mindent elintéztem fel-le rohangálva, jöhet az a megbeszélt ebéd is, majd pedig legközelebb folytatom az idegenvezetést.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek