36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 9. 12:56 | Link

Mitzinger Bence

 
Elegáns, sötétzöld kosztümben, alatta krém színű blúzban, kényelmes magassarkúban, decens kontyba fogott hajjal és könnyed sminkkel arcomon lépek be a hivatalba. Kezemben a kitöltött nyilatkozattal indulok el a rajta megjelölt minisztériumi összekötő keresésére. Meglepett a felkérés, hogy oktassak, de egyben megtisztelőnek is éreztem. A gondolkodási időre azonban szűkségem volt, hiszen mérlegelnem kellett, képes leszek-e ennyi téren helyt állni. A döntésem meghozatala   után immár szívem mélyén és arcomon teljes nyugalommal sétálok a folyosón, hogy megtaláljam a portás által megadott szobát. Kopogásom az egyszerű ajtó fáján rövid, de határozott, ahogyan a mozdulat is, mellyel benyitok. - Jó napot kívánok! - köszönök a bent tartózkodó férfinak ahogyan elé lépek - Ezt az iratot szeretném önnek leadni - közlöm itt létem célját a magam hűvös tónusú, de feltétlenül udvarias hangján. Gyors pillantást vetek a lapra, hogy minden pontját kitöltöttem és aláírtam-e, majd a férfi felé nyújtom. Valójában mindig is hitem abban, hogy van elég erőm koordinálni az életem és bele tudom venni mindazt, amit fontosnak tartok. Néha természetesen meginogtam, mint bárki más, ahogyan most is, de azt hiszem jól és helyesen választottam és töltöttem ki a megfelelő nyilatkozatot. Másoknak átadni a tudásunkat nagy felelősség és csak kevesek igazán alkalmasak erre a feladatra.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 9. 23:27 | Link

Ms Stone


Az emberek jönnek és mennek a minisztérium emeletei között, sokan néha azt se tudják, éppen hol járnak, ami vicces. Nem csak a kitáblázás okán, de azért is, mert elég lenne odajönni és kinyitni a szájukat, de sajnos eme gesztust a titkárnők hajtják csak végre, annak tartalmi vonatkozásairól meg ne is beszéljünk. Kénytelen voltam illendően lenni, tárgyalóterembe kellett ma berontanom, így még a szürke zakó is rajtam volt, nemhogy a vörös nyakkendő. Kicsit lazítottam rajta, ahogy az asztal szélétől elemelkedve pár aktát a helyére tettem ennek a jómadárnak. Alfonz még nagyon sokkal jön nekem ezért az egy óráért, amit itt vagyok az irodájában. Azt mondta a kutya se jár, csak üljek és mosolyogjak. Nem ismer eléggé, ezt már ebből tudtam, nem a titkára vagyok csak egy átmenetileg forgalomból kivont auror. Mély sóhajjal túrtam a hajam a helyére, amikor meghallottam a koppanásokat és a tekintetem a nőre emeltem, aki belépve az ajtón egyből kedélyesen bele is fogott a mondókájába.
- Üdvözlöm - biccentettem aprót, és bár fogalmam nem volt mi az istent keresnek civilek - mert ebben egészen biztos voltam, valahogy a ruhája, a megjelenése és mint kiderül idő közben az érkezése is ellentmond egy belsősnek. - Iratot? Milyen papírok? - vontam össze a szemöldököm, ahogy a papírokra pillantottam. Kinyújtottam a kezem és elhúztam őket, de Isten lássa lelkem, még csak arról sincs fogalmam Alfi amúgy mit csinál, mikor nem a titkárnőket szédíti a szinten. Belelapozva valami szerződésnek tűnt, a hölgy nevét pedig egyből kiszúrtam, hiszen nem magyar. Nem csak nem tipikusan, hanem úgy semennyire. Azt hiszem jogilag ezt a belelesést már igencsak büntetnék, így inkább becsuktam majd háttal az asztalnak dőlve fontam az egyik karom a mellkasom elé, a másikat pedig az államhoz emeltem, hogy a borostám dörzsölve fogjak bele.
- Nem vagyok én semmi jó elrontója, de. Biztos ide kellett jönnie?
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 10. 07:23 | Link

Mitzinger Bence

 Valahogy másnak képzeltem neve alapján a kapcsolattartót. Nem is tudom, ez a ember nem tűnik aktatlogató oktatási ügyekben illetékes hivatalnoknak. Ahhoz túl fiatal és eleven, bár nem feltétlenül ez a legjobb kifejezés a megjelenésére. Pár pillanatig nézegeti a papírokat, s közben elém villan egy idősebb köpcös, szerzetes fazonban kopasz, szürke öltönyös ember képe, aki az iratokat rendezgeti. Ekkor vesz fel a velem szemben álló egy olyan testtartást, mely után szavai már meg sem lepnek. - Ha a portás nem tájékoztatott félre, és ön Halmai Alfonz úr akkor mindenképp jó helyen járok - mondom minden érzelemtől mentesen. Ráérek akkor magamat védendő prókátori hangnemet megütni, ha kiderül, hogy esetleg mégsem a megfelelő hivatalnok kezébe adtam szakmai előmenetelem fontos mérföldkövét. Milyen más ez most, mint egykor a spliti irodában, ahol úgy bánt velem a vezető, mintha a lánya volnék. Az első naptól kezdve felnéztem rá, annyira joviális volt és derűs, pedig komoly perek súlya nyomta nap nap után a lelkét. Azon kevesek egyike volt, aki megértett, aki megtanított rá miként rejtsem el teljesen érzéseimet, s hogyan lássam meg másokét a legapróbb jelekből. "A szándékot és az indítékot kell megéreznünk és megértenünk, különben csak üres szavakkal sakkozunk" - mondta egyszer, s én azóta mindig figyelem azt akivel szót váltok legyen az mostanság egy beteg, vagy anno egy őrizes, akihez kirendeltek. Nosztalgikus hangulatom elillan bensőmből, nyoma sincs. Helyét átvette a bizonytalanság, mert most úgy érzem, a férfi nem az, akinek hittem. Persze ez mindaddig csak sejtelem, míg be nem mutatkozik nekem. Mialatt az igazság kiderülésére várok egyenes tekintettel nézek végig rajta. Vörös nyakkendőjén pihen meg zöld szemem. Talán lázadás az itteniek monokróm konvenciója ellen. Jó tudni, hogy másban is munkál ilyesfajta ösztön. Meglehet azonnal be kellett volna mutatkoznom, de a bogolyfalvi titkárnő azt mondta tud rólam az összekötő és vár. Nőttön nő bennem a kétely, ám ezt jól palástolom. Az viszont feltűnik, hogy a velem szemben álló is tudja már a nevemet. Efelől nincs kétségem. Az arcán a szerződést nézve átsuhant némi értetlenség. Idegen név az enyém, s ezen megütközött, de épp csak annyira, hogy olyannak, aki nem figyel fel se tűnjön.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 10. 22:43 | Link

Ms Stone


Már-már komikus volt, ahogy a papírból felnéztem, majd éppen ez után vissza is bele. Persze véletlenül sem mutattam ezt a nő felé, de belül igenis annak találtam. Egyrészt mert ezt a jóembert úgy veszik elő, hogy utána utcaseprő se lehet a környéken, ha kiderül, hogy munkaidőben magánügyeket intéz és pont egy hozzám hasonlót hagy a helyén, másrészt nem vagyok egy Alfréd. Drága barátom vagy 20 centivel alacsonyabb, jobban megfogták az évek a hajszínét illetően és... nem egy terepember külsejével bír. Bár nem öreg, jól tartja magát negyven felett is. Viszont ez általában senkit nem érdekel, engem is csak azért, mert ha Alfi is lennék, sosem akarok így kinézni. A sport nem véletlenül volt mindig is az életem szerves része. Máig nem mondtam le róla.
- Értem a keresése tárgyát. Az iroda stimmel - jegyeztem meg összepréselve az ajkaim, aztán kiszúrva a Bogolyfalva feliratot az ujjam a lapok közt hagyva csuktam be a dokumentumokat és az összefűzött karjaimról ismét a nőre pillantottam. - Régóta lakik Bogolyfalván? - érdeklődtem meg, miközben egy székre mutattam, foglaljon helyet nyugodtan. Még megjön Alfi tehetek egy szívességet, nem? Nem. Sosem teszek, senkinek. De. Beszélgetni csak szabad, abban meg világbajnok tudok lenni. Egyébként nem hazudtam, de nem kellett elárulnom, hogy kivel is beszél, egyelőre nem is fontos. Még válaszolt elgondolkodtam, de nem igazán volt min. A helyzet az, onnan szerintem menekül sok ember, már ami a lehetőségeket illeti. Én elsőre magamtól mentem oda, majd el is onnan. Túl sok volt a rossz emlék mind a magánéleti, mind a munkabeli történések okán. Kellett az a pár év a frontvonalban és a terepen. Bár ez a papírmunkás büntetés nem hiányzott.
- Esetleg oktatott a Bagolykőben? Érdekes, hogy a referenciái milyen támogatóak - utalta vissza arra a reménytelenül értelmetlen három sorra, amit megláttam. Fogalmam sem volt kiktől és miért. Arról megint csak nem egy nővért miért alkalmaznának az oktatásban. Lehet felszínes olvasó vagyok. Alfonz. Tikk-takk.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 10. 23:58 | Link

Mitzinger Bence

 
Nem tévedtem el, mégsem érzem jó helyen magam. A férfi furcsán néz rám, s megint belepillant az általam átadott iratokba. A kérdésre melyet feltesz ezután, legszívesebben felvonnám szemöldököm, de ehelyett megtartom arcom rezzenéstelen, szobor szerű nyugalmát. - Kicsivel több mint fél éve élek ismét Bogolyfalván - közlöm nyugodt hangon és miután egy székre mutat, jelzem, hogy inkább állnék, így maradva egy magasságban és tárgyalási pozícióban vele. Ez egy jól bevált vallatói technika, s én magam is alkalmaztam annak idején. Aki ül nehezebben tarthat szemkontaktust, s emiatt alárendeltnek érezheti magát, akinek felelnie kell vagy épp könnyebben összezavarható. Miközben ezen gondolkozom ismét kapok egy igen furcsa kérdést. - Ott szereztem meg alapfokú bizonyítványomat, de oktató nem voltam sohasem. A referenciáim kiállítói a megmondhatói annak, hogy miért méltattak. Végzettségemet tekintve pedig ápolónő és ügyvéd vagyok, mint ezt ön is pontosan tudja. - nézek mélyen a férfi szemébe, s szavaim őszintén csengenek, hiszen nincs okom titkolózni. A férfi azonban most végképp leleplezte magát. Teljesen bizonyossá vált számomra, hogy ő biztosan nem Halmai úr. Már csak azt kell megtudnom kicsoda valójában és miért nem mondta el rögtön az igazságot. Smaragdzöld lélektükreimben megcsillan a kihívás szikrája. Felveszem a kesztyűt és most már csakazértis kiderítem mi folyik itt. Lehet, hogy ez az egész felkérés a minisztérium trükkje, hogy visszacitáljanak a jog szövevényes hálójába.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 11. 20:27 | Link

Ms Stone


Pár bólintással jeleztem, hogy figyeltem és értettem is a válaszát, az túlzás, hogy elégedett lettem vele. Nem volt miért, igazából csak meglátva a hely nevét érdekelt, hogy valaki mennyi ideig él ott, mielőtt hasonló lépésekben lassan, de biztosan elmegy onnan. Nem biztos, hogy ez rá is igaz, de sokan tették már meg. Nem is csodálom, de na, nem a szívem csücske egy ideje a hely. Mondjuk korábban se volt. Shame on me.
- Nem lesz megterhelő, ha úgy adódik a szükség az akadémián, hogy sokat kell utazni? - már-már aggodalom csengene ki a szavaimból, és ehhez elég jól értek. Jogász vagyok, ügyvédkedtem is kis ügyekben kezdőként, mindenem az volt, hogy az esküdtek is tudják, mindenben ők döntenek, pedig szimplán a ráhatás tette. Más kérdés. Bár nem vagyok empatikus, azt nagyon is magamra tudom erőltetni, ha szükséges. Márpedig ha Alfonz nem akar repülni, kell. Ő nem ül le, én mindenesetre megteszem, nem különösebben érzem itt a fontosságát ennek, gondoltam kényelmesebb. Ahogy az asztalra nehezedek félig a papírokat is leteszem végül az egyik aktakupacra.
- Micsoda véletlen - vigyorodtam el egy pillanatra sem engedve a tekintetem elkalandozni. Az emberi reakciók sokszor csodásak, máskor csalódás. Igazából ebből az infóból, a korából és a viselkedéséből nagyon jó tippjeim lettek volna, és valószínűleg ha lapozok még kettőt tudnám is a választ. De a helyzetre bíztam, vajon egy helyről jöttünk-e. - Akinek volt egy kis esze, nem is maradt ott ilyen pozícióban - jegyeztem meg egyszerűen, aztán bólintottam az ügyvédre pedig el is tártam a karjaim egy pillanatra.
- Hát, akkor üdv, kollegina. Egyébként a portásunk igen rosszul tájékozott, mert úgy negyven perce pont előtte, még köszönve is neki sétált ki Alfonz, de előfordul - tettem még hozzá, hogy aztán megvárjam a kérdéseit. Biztos voltam benne, hogy vannak.
Hozzászólásai ebben a témában
Emerald Stone
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 108
Összes hsz: 147
Írta: 2018. szeptember 12. 15:17 | Link

Mitzinger Bence

 
Ha nem tudnám jól palástolni érzéseimet és gondolataimat még úgy látszódna, hogy megütköztem megjegyzésén. Ám mivel nyugalmam továbbra is megingathatatlannak kell, hogy látszódjék higgadtan tudok reagálni. - Egyáltalán nem. Sok olyan utazási mód van mely vagy gyors, vagy teret ad a pihenésre - mondom, majd egy rövid kézmozdulattal jelzem, hogy részemről a témát lezártnak tekintem. Kellemes a jelleme, megnyerő -már-már veszélyesen- a mosolya és a hangja is a velem szemben ülő imposztornak, mégis olyan negativitást érzek áradni belőle, ami elveszi minden életkedvemet. Nem igazán értem ennek az okát, bár élek a gyanúperrel nem személy szerint velem van baja, hanem talán Bogolyfalvával. Mikor kiejtettem a falu nevét arcán ennek mikro jelei futottak át egy pillanatnyira. Üdvözlésére és a "kollegina" megszólításra halványan összevonom szemöldököm, majd miután kijelenti, hogy akit kerestem nem ő és el is ment csak biccentek. - Nos, ez esetben kérem adja vissza az irataimat. Megvárom vagy visszajövök egy alkalmasabb időpontban - nyújtom ki kezem felé. Nem kérdezek semmit, mert számomra egyelőre elég, hogy kiderült az igazság ezen része. Szeretném persze megtudni a nevét, és a beosztását, de ha nem árulja el arra vagy feltétlen jó oka van, vagy egyszerűen udvariatlan. Az utóbbit azonban kétlem. Minden esetre smaragdzöld szememmel várakozón fürkészni kezdem.
Hozzászólásai ebben a témában

Mitzinger Bence
INAKTÍV


#teamcsövesbánat
offline
RPG hsz: 123
Összes hsz: 196
Írta: 2018. szeptember 24. 20:37 | Link

Ms Stone


Magam elé bólogatva vettem tudomásul minden különösebb ajakrángás vagy éppen szemrebbenés nélkül mindazt, amit felelt. Talán már-már azt hihetni, hogy oda se figyeltem, pedig de, más kérdés, hogy az évek alatt pontosan megtanultam úgy tenni, mint aki magasról tesz mindenre, majd egyszer csak elkezdtem beszélni és még magam is meg tudtam lepni a legapróbb dolgokra való emlékezéssel. Most is inkább rutin és késztetés volt a visszalapozás a papírokba. Elég volt egyszer lássak részeket, hogy már meglegyen a magam elképzelése és felállított kis elmélete. Vagy ha úgy tetszik meglátása a helyzetről.
- Azt hittem ennél kicsit kitartóbb - nevettem el magam, határozottan és szórakozottan, mert az egész helyzet komikusan volt szilárd és komoly. Hivatalban voltunk, nem temetésen. Talán ezért is volt sok irodai asztal mögött ülő ismerősöm olyan, amilyen. Persze a tárgyalóteremben nekem is megvolt a magam arca, ahogy terepen vagy a magánéletben is, mégsem tudtam egyiket sem elviselni a saját stílusom vagy életem beleszövése nélkül. - Szívesen visszaadom, Stone kisasszony. De ha van kérdése, vagy tényleg szeretné elintézni, egyébként én is segíthetek. Bár ha nem haragszik nem fogok hirtelen megőszülni, felkapni 20 kg pluszt és túlesni két váláson, mint Alfonz. Egyébként meg - tártam el a karom, hogy tulajdonképpen ezért vagyok itt. Nem, ez nem igaz, viszont teljesen el tudom magam adni, erről szól a munkám minden tekintetben, és nem is hazugság. Beugrottam tartani a frontot.
- De látom kicsit kizökkentettem. A jogra gondoltam, hasonló végzettséggel rendelkezem részben, és az akadémiát is elég jól ismerem. Mit tanítana? Az nem szerepelt  apapírokon - jegyeztem meg felnézve rá  a földről amit pár pillanatig kémleltem még már kevésbé vidám arccal tudtam felnézni.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek