Hazánk Mágiaügyi Minisztériuma a fővárosban, Rózsadombon található.

Londoni társától eltérően kevésbé rejtett helyen, a város kiemelkedő pontján áll, mely muglik számára is jól látható. Álcázását ugyanis erős bűbájokkal oldották meg, mely az épületet tökéletesen elrejti a varázstalan szemek elől, akkor is, ha a HÉV-en utazna naponta pillantanak fel rá.
A számukra publikus történet szerint az épületet Gyógyüdülőnek tervezték, a munkálatok azonban abbamaradtak. Így, ha mugli pillant az épületre nem is lát mást, mint élettelen, félkész vázat, valódi kinézete számukra rejtett marad:

Bejutás az épületbe: a mágusok számára az épület a főbejáraton át megközelíthető

Érdekesség: időről időre a muglik számára feltűnik az elhagyatottnak látszó épület, a Miisztérium erre szakosodott emberei ekkor látszólagos munkába kezdenek a homlokzaton, az összhatás kedvéért rendszeresen darukat is állítanak fel az épület mellett. Jelenlegi, varázstalan emberek számára felhasználatlan küllemét a mugli kormányokkal való erőfeszítés eredményeképp sikerül megőrizni.

Az ajtónak hátat fordítva, a székében teljesen hátradőlve, mutató- és középső ujjával orrnyergét masszírozva várja, hogy a Black fiú megérkezzen hozzá. Még van tíz perce, mielőtt késésben lenne, Balázs viszont szeretné végre elkezdeni a munkát aztán hazamenni a jó meleg házba a lányához. Még vacsorát is akart neki csinálni, ezért minél előbb elmehet innen, annál előbb nekiállhat a főzésnek. Igazi mintaapa lesz belőle, csak figyeljétek meg. Befejezi szeme dörzsölgetését és megfordul a székével, tekintete a vele szemben álló asztalra és annak üres székére siklik. A papírkupac összekeveredve, szanaszét hever a mahagónilap tetején, mire az auror csak rosszallóan megcsóválja a fejét és felkel székéből, hogy hozzon magának egy kávét. A szobából kilépve rögtön belefut egyik nem egészen kedvelt kolléganőjébe, aki hosszasan magyarázkodni kezd neki valami furcsa esetről, mire muszáj megállnia és végighallgatnia a történetet. A nő viszont annyira hadar és értetlenül beszél, hogy mire továbbáll, Balázs már azt sem tudja, miről zagyvált az előbb. A kávéját gyorsan beszerzi és még az is megfordul a fejében, hogy a Black fiúnak is hoz egyet, de aztán elveti az ötletet és egy darab pohárral a kezében indul vissza. A szobájába visszatérve ismét helyet foglal, kávéjába kortyolva fordul szembe az rendetlen asztallal. Másfél hónapja kapott társat maga mellé Szarvas Mihály személyében, aki jelenleg nem tartózkodik a Minisztériumban, így szobájuk most csendes, csak széke halk nyikorgását hallani, ahogy fordul vele. Kávéja ízlelgetése közben pálcájával int a falnál álló szekrény felé és egy invito segítségével magához hívja az összes aktát, amire szükségük lesz ezen a délutánon. Vet egy pillantást az órára, aztán pálcájával rendezgetni kezdi az iratokat, van, amelyiket magánál tartja, van, amelyiket a külön alkalomra behozatott asztalra lebegteti Adriannak, aki ugyanis aurornak készül, Balázs pedig segít neki ebben-abban. Múlt alkalommal megbeszéltek mindent, legalábbis a férfi így gondolja, aztán ha a fiúnak van még kérdése, ma úgyis felteheti. Csak érkezzen meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=642491#post642491][b]Farkas Balázs - 2016.11.26. 17:34[/b][/url]

Az ajtónak hátat fordítva, a székében teljesen hátradőlve, mutató- és középső ujjával orrnyergét masszírozva várja, hogy a Black fiú megérkezzen hozzá. Még van tíz perce, mielőtt késésben lenne, Balázs viszont szeretné végre elkezdeni a munkát aztán hazamenni a jó meleg házba a lányához. Még vacsorát is akart neki csinálni, ezért minél előbb elmehet innen, annál előbb nekiállhat a főzésnek. Igazi mintaapa lesz belőle, csak figyeljétek meg. Befejezi szeme dörzsölgetését és megfordul a székével, tekintete a vele szemben álló asztalra és annak üres székére siklik. A papírkupac összekeveredve, szanaszét hever a mahagónilap tetején, mire az auror csak rosszallóan megcsóválja a fejét és felkel székéből, hogy hozzon magának egy kávét. A szobából kilépve rögtön belefut egyik nem egészen kedvelt kolléganőjébe, aki hosszasan magyarázkodni kezd neki valami furcsa esetről, mire muszáj megállnia és végighallgatnia a történetet. A nő viszont annyira hadar és értetlenül beszél, hogy mire továbbáll, Balázs már azt sem tudja, miről zagyvált az előbb. A kávéját gyorsan beszerzi és még az is megfordul a fejében, hogy a Black fiúnak is hoz egyet, de aztán elveti az ötletet és egy darab pohárral a kezében indul vissza. A szobájába visszatérve ismét helyet foglal, kávéjába kortyolva fordul szembe az rendetlen asztallal. Másfél hónapja kapott társat maga mellé Szarvas Mihály személyében, aki jelenleg nem tartózkodik a Minisztériumban, így szobájuk most csendes, csak széke halk nyikorgását hallani, ahogy fordul vele. Kávéja ízlelgetése közben pálcájával int a falnál álló szekrény felé és egy invito segítségével magához hívja az összes aktát, amire szükségük lesz ezen a délutánon. Vet egy pillantást az órára, aztán pálcájával rendezgetni kezdi az iratokat, van, amelyiket magánál tartja, van, amelyiket a külön alkalomra behozatott asztalra lebegteti Adriannak, aki ugyanis aurornak készül, Balázs pedig segít neki ebben-abban. Múlt alkalommal megbeszéltek mindent, legalábbis a férfi így gondolja, aztán ha a fiúnak van még kérdése, ma úgyis felteheti. Csak érkezzen meg.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=642493#post642493][b]Adrian Ivanorovics Black - 2016.11.26. 18:11[/b][/url]

Ellenőrzöm a kávém, ahogy megjelenek a minisztérium előtt, aztán, ahogy meggyőződöm, hogy a bűbájjal ellátott papírpohárból egy csepp sem hiányzik, be is sétálok az épület ajtaján - hogy aztán Balázs irodája felé vegyem az irányt. Igazából még mindig ésszerűbbnek tartottam volna, ha a faluban maradunk, mert ott közelebb is van, meg otthoniasabb is, de igazából a férfi a főnök kettőnk közül, szóval ő rendelkezik a helyszín felett. Ami a fővárosbeli irodája, mint kiderült.
- Azt hiszem nem késtem - a magyar nyelvvel vannak problémák, főleg az akcentus meg a ragok terén, de ha megerőltetem magam, akkor egész szépen helyezem egymás után a szavakat. Tényleg. Azért remélem, Balázs nem várja el tőlem, hogy végig az anyanyelvét használjam, mert akkor a) vagy nem fogunk sokat beszélgetni, vagy b) nehézkesen fogunk beszélgetni. Azért én próbálkozom. Az akcentusomról meg nem tehetek.
- Mi lesz ma? - becsukom magam mögött az ajtót, aztán hol az egyik, hol a másik asztalra nézek a három közül, és őszintén nem tudom, melyik a félelmetesebb. A halomnyi papír, vagy a halomnyi akta. Lehet takarítanom kell. Akkor lefekszek és sírok. Nem akarok takarítani. Nem erről volt szó, álo.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=642756#post642756][b]Farkas Balázs - 2016.11.26. 22:49[/b][/url]

Lábaival lökdösi ide-oda magát a széken, fejét nekidönti annak támlájának. Egyik kezében a kávétól forró poharát tartja, másikban a pálcáját, amivel az aktákat rendezgeti. Belekortyol az italba, majd az utolsó aktát is a helyére lebegteti, pálcáját ezek után az asztalára dobja, pont mikor Adrian benyit az ajtón, kezében egy pohár kávéval. Balázs rosszallóan ráncolja a homlokát, de nem feltétlenül a koffein látványától.
- Kopogás. Kérlek, Adrian, máskor kopogj - hangja kedves, kicsit feddő, de egyáltalán nem mogorva. Lehetne a paraszt főnök, aki kedve szerint ugráltatja a beosztottját és minden alja munkát vele végeztet, de még a stílusa is olyan lekezelő, hogy fel kéne pofozni. Adrian nem auror még, hogy így viselkedjen vele, hanem egy gyerek, de még ha valóban a beosztottja lenne sem venné elő a parancsolgatós, bunkó Balázst. Épp elég annyi is, hogy egész délután aktákat pakolgathatnak.
- Átnézzük a régi aktákat. Ezek többnyire jelentéseket tartalmaznak, így lesz mit olvasnod. Lehet, hogy kicsit unalmasnak tűnik, de meg kell csinálni. - Előredől a székében és lerakja a kávés poharát, majd int a fiúnak, hogy foglaljon helyet. - Csoportosítsd őket aszerint, hogy melyik évben történtek. Nézd meg, hogy biztosan le van-e zárva mindegyik. Ha van kérdésed, nyugodtan tedd fel, ma ez lesz a dolgod. Az irodai munka nem mindig csupa szórakozás, de találkozhatsz egy-két érdekes esettel is. Ha végeztél, elmehetsz.
Monoton szövegét ledarálja, beszéd közben végig Adrian arcát figyeli, hátha az ott végigsuhanó "nem akarom" és "menjél a francba" pillantásokat sikerül elkapnia. Nem tudja pontosan, hogy most, ezen a délutánon fogja-e elvenni a Black fiú kedvét teljesen az aurori pályától, de ha el is végzi az akadémiát, az első két minisztériumban töltött évében csak ilyen munkát végezhet. Jó lesz, ha felkészül.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=644645#post644645][b]Adrian Ivanorovics Black - 2016.12.03. 13:54[/b][/url]

Beharapva szám ejtek meg egy bocsánatkérő arckifejezést, ahogy bólintok. Oké, kopogás, megjegyeztem. Mondjuk nem tudom, mi mindenen kaphatnám rajta Balázst, de igazából nem is az a dolgom, hogy ezen gondolkodjak.
- Ne haragudj - hát én már nagyon jófiú vagyok, nem is értem, mi történik velem. Lehuppanok a számomra kijelölt helyre, aztán lerakva a kávém hallgatom végig amit mond, mint valami jó kisiskolás, aki csak úgy csüng az előkészítős tanárnéni/bácsi szavain. Hát lehetne rám panaszkodni? Ugye, hogy nem.
Bólintok, ahogy befejezi, aztán magam elé is húzom az első kezembe akadó aktát, hogy felnyissam. Én amúgy nem vagyok egy ilyen szófosásos ember, ehhez meg amúgy sincs nagyon mit hozzáfűznöm. Ő a rangidősebb, ő van régebb óta itt, meg stuff, szóval biztos tudja, mit miért csináltat.
- Lesznek ilyen drámai esetek? - lapozgatva pillantok fel, automatikusan váltva az anyanyelvemre - megesik -, csak, hogy ne legyen ilyen néma csend és hullaszag.
Amúgy nem várok el ilyen drámai mugli filmes fordulatokat, hogy rátalálok egy lezáratlan sorozatgyilkos ügyére, vagy, hogy kiderül, a családom valójában nem is a családom, meg nem is azok, akiknek mondják magukat. Az túl izgalmas lenne. És, mint ahogy Balázs is mondta - olyan nehéz kimondani a nevét, hát beletörik a nyelvem -, az irodai munka nem izgalmas.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1584&post=649069#post649069][b]Farkas Balázs - 2016.12.17. 23:31[/b][/url]

Egy bólintással engedi el maguk mellett a feddő szavakat, talán látszik is rajta, hogy már inkább csak amolyan megszokásként szól rá a fiúra és nem azért, mert mindenképpen áskálódni szeretne vagy kioktatni Adriant. Annak még nem jött el az ideje, hogy apáskodva illemre tanítsa a gyereket, aki úgyis csak azért jött, hogy az unalmas irodai munkában segédkezzen neki és közben némán öntsék magukba a kávét, mert most valószínűleg ez az egyetlen, amiben Adrian is egyet értene vele. A rellonos egyébként teljesen nyugodtan hallgatja végig a férfi szövegelését, aki még egy kicsit meg is lepődik ezen, majd egy homlokráncolást követően hátradől a székében és gyanakodva méri végig a fiút. Aztán egy vállrándítás kíséretében előrelendül és az asztalához csúszva fellapozza az első aktát. Ekkor teszi fel Adrian a kérdését. A férfi felpillantva, egy pillanatra eltöprengve mered rá, majd óvatosan felvonja szemöldökeit, megvonja a vállát.
- Attól függ, hogy mi számít neked drámai esetnek - válaszol aztán a maga stílusában, jól megrágva a szavakat és beszéd közben Adriant figyelve. - De ha elmondod, hogy mire gondoltál, tudok rá válaszolni.
Az első pár aktát egymásra rendezi, közben vet egy fél pillantást a mellette dolgozó fiúra, majd úgy dönt, vár még egy kicsit a kérdésével és inkább kezébe veszi a következő iratot. Tekintete ide-oda cikázik a sorok között, csak pár pillanatig időzik rajta, megnézi az évszámot és a jelentés végét, megkeresi a zárómondatot, majd miután alaposan átnyálazza az utolsó szóig, becsukja az aktát és a megfelelő kupacra dobja. Vagy ha olyan még nincs, hát csinál neki egyet.
- Adrian - szólal meg aztán, úgy ítélve meg, hogy jobb lesz mégis, ha beszélgetnek egy kicsit. - Miért szeretnél auror lenni?