31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Hírek: Kérünk mindenkit, hogy ellenőrizzétek a drive-ban beadott multikarakterek esetén a hozzáférési beállításokat! Akiét nem tudjuk megnyitni vagy elolvasni, azét automatikusan elutasítjuk!
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 14. 20:38 | Link

Adam Kensington
előzmények ITT



   -  Bízhatsz a szavamban. Köcsög.
Ezek voltak az utolsó szavai hozzá, mielőtt karon ragadta volna, hogy betessékelje a kandallóba a lakása előterében. A zöld kavarás közben kénytelen szorosan behunyni a szemét, szerencsére a gyér távolság miatt azonban most nem kavarodik fel a gyomra tőle. A szédülés hamarosan alábbhagy, a budanekeresdi bérház dohos lépcsőházának szagát pedig lakkozott tölgyfa illata cseréli föl.
   -  Gyere. És egy szót se.
Ismét megfogja az alkarját, hogy maga előtt továbbkísérje a tágas előtérben. A minisztérium kihalt ilyen későn, a lépteik csattogva visszhangzanak a fényes parkettán és visszaverődnek a falak mentén felfüggesztett, jókora pajzsok mindegyikéről. A köztisztviselők az otthonaikban alszanak ilyenkor, egyedül a második emeleten, az ő területén akad némi élet, ám ott is ügyeletben szunnyadó kollégái üldögélnek csak.
Lépteik zajára egy biztonsági mágus pillant ki apró fülkéjéből, felismerve az egyenruhát azonban csak biccent egyet, majd visszafordul az újságja felé. Dwayne semerre sem néz, összeszorított szájjal kíséri alkalmi társaságát keresztül a téren, az annak túlvégén álldogáló liftek felé. Gondolkodás nélkül nyomja meg a mínusz negyedik emelet gombját, a lift pedig döccenve megindul velük.
   -  Aztán m'ért nem mentél vadászni inkább? - kérdi, ahogy a padló sávja eltűnik a fejük fölött - Vagy így te soha...?
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 14. 23:00
| Link

Feleletével nem hazudtolja meg önmagát. Ha nem volnék ilyen -minden tekintetben- szorult helyzetben, vonásaim talán csaknem mosolyra lágyulnának, most azonban szó sincsen ilyesmiről. Fejemet jócskán lehajtva, szinte meggörnyedve lépek a kandallóba, és hamarosan a kihalt Minisztériumban vagyunk.
Bólintok csak a parancsolgatására. Hadd élvezze, hogy most nyeregben érezheti magát, ahogy áttoloncol a folyosókon. Nem mondom, számomra ez szinte egyáltalán nem kellemes, de nincs mit tenni. Itt most nincs helye semmilyen finnyáskodásnak. Keménynek kell lennem saját magammal is, nem csak a férfival.
Összefutunk valakivel menet közben, de egyelőre minden elég simán megy. Beszállunk egy liftbe, és én készségesen megfordulok a behúzódó ajtó felé. Eszetlenül éget már az ezüst a csuklómon, azonban próbálom a jó oldalát nézni: tényleg nagyon magamnál vagyok a körülményekhez képest.
- Vadászni nem szoktam. Ha közvetlenül veszem valaki vérét, mindig az illető engedélyét kérem előtte. - árulom el neki nyugodt hangon, hogyan megy ez nálam, közben magam elé pislogok a lift padlójára, aztán csak egészen lassan emelem rá oldalra sápadt fényű szemeimet.
- Jobban mondva... a legtöbbször. - javítom ki magamat egy kis szemlesütéssel.
- Ha most innék valakiből, valószínűleg nem lennék elég mértéktartó ahhoz, hogy a találkozás ne legyen halálos- vagy legalábbis súlyos kimenetelű. - egészítem ki válaszomat, miért nem indultam neki az éjszakának, táplálékot keresni. Nem akarok embert ölni. Nem csak az élet szentsége miatt, hanem saját érdekemben sem. Nehéz visszatérni a rendes kerékvágásba, ha megindulsz a lejtőn.
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 14. 23:16 | Link

Adam Kensington



Enged a szorításon, végül teljesen elereszti a karját, az ujjait mindössze a vékony láncra csavarva. Ő is a padlót bámulja, csak néha hunyorog az apró, felvillanó jelzőfényre, ami az emeleteket mutatja.
   -  Furcsa. Azt hallottam, a vérszívás olyan nálatok, mint a [petrezselyem], tökre nem lehet vele megállni, aztán azt veszed észre, hogy a legmélyebben vagy. Egyszer volt ügyem egy vámpírral, az a csatornákban élt és hajléktalanok vérét itta, teljesen meg volt bolondulva...
... aztán az aurorok leszedték, mint egy veszett kutyát. Maga sem tudja, miért mondja el mindezt, leginkább az időt múlatja, amíg a lift kínos lassúsággal halad lefelé a Budai hegyek gyomrában. Áthelyezi a súlypontját, a szabad kezével megdörzsöli az állát, ahogy egyre sötétedik és hűvösödik a levegő körülötte, úgy döbben rá, mennyire álmos és elcsigázott. Ez az Adam nem csak pénzzel és szívességgel, de egy kiadós alvással is tartozik neki eztán.
   -  Zengőbarlang biztonságosabb lenne - fűzi tovább némi hallgatás után - de azt nehezebb megszervezni, kell pár nap, oszt' neked most kellett a hely. Az mondjuk fényűzőbb, tök f**za zárkáik vannak, de hát macerás meg papírmunka meg minden... de akit lehozunk ide a lyukba, arról meg nem nagyon kérdezősködik senki.
A lift egy rándulással megáll, Dwayne fél kézzel nyitja ki a rácsot maguk előtt. A  párás levegő sós illatot hurcol magával a hosszú, mésszel kivert, viszonylag széles folyosón. Két oldalt fehér vas ajtók állnak.
A helyet a muglik használták valamikor a háború alatt, az alagutat azonban végül mindenki elfeledte, így szállt a Minisztériumra. Eztán természetesen kénytelenek voltak újításokat bevezetni, így a cellákban keskeny, mágikus ablakok nyílnak az elképzelt külvilágra, megelőzve ezzel, hogy a rövid ideig itt tartózkodók teljesen becsavarodjanak.
   -  Egyenesen előre.
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 14. 23:46
| Link

- Ahogy mondod. Pontosan emiatt igyekszem mértéket tartani. - bólintok az elhangzottakra a függőségről és a lecsúszásról, meg a példabeszédre az egyik fajtársamról. Nagyon könnyű ilyenné válni. Ha nem figyelsz magadra, észre sem veszed, és rongyokban járod az utcákat, valamiféle éjjeli, vérszopó lidércként.
Semmilyen vonásokkal hallgatom, ahogy az auror valami sokkal menőbb börtöntől kezd beszélni, mint ahová most hurcolt el engem. Miért fájdítja a szívemet? Jó, csak hülyéskedek. Baromira mindegy, hol kell raboskodnom. Mindenképpen rémes. Ahelyett, hogy a puha ágyamban lennék, békés otthonomban, itt fogok rohadni egy lyukban. Még a neve is pompás. Majdnem nekiállok ostorozni magamat, hogy itt kötöttem ki, amiért ilyen elővigyázatlan voltam, és nem készültem fel arra az eshetőségre, hogy a vérkészleteimmel esetleg történik valami, azonban az önmarcangolás nem javítana semmit sem a helyzeten. Sőt. Szóval inkább figyelek a férfira, aki a barátságtalan folyosókon kalauzol. Akármilyen hihetetlenül hangzik, egészen szomorúvá tesz ez a közeg. Elszorult torokkal, görcsben álló gyomorral haladok a rideg folyosókon. Ilyenkor sajnálom talán egy egészen kicsit, hogy nem vagyok valami érdektelen, elfajzott vadállat. Akkor most nem fájna így ez az egész.
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 14. 23:55 | Link

Adam Kensington



Elhaladva több ajtó nyílásán túl arcok jelennek meg, meglehetősen sokfélék. Balra egy sötét hajú férfi villantja ki hiányos fogsorát, vele szemben egy idősebb asszony mereszt rájuk kíváncsi szemeket. Végül azonban mindegyik eltűnik a maga kis vackán. Nem valódi börtön ez, inkább átmeneti fogda, az itteni lakók egy-két éjszakánál többet sosem időznek itt, némelyikük a Zengőbarlangba, mások a szabadba távozhatnak. Maga Dwayne is kénytelen volt eltölteni itt egy estét egy elfajult munkahelyi verekedés kapcsán, erre azonban nem szívesen emlékszik vissza.
A folyosó elkanyarodik, ők balra fordulnak, pár lépést követően azonban a férfi megáll, szintén megállásra bírva kesergő társaságát. A tenyerét néhány pillanatra az ajtóra helyezi, mire az rozsdás kattanással enged utat nekik, láthatóvá téve a cella gyér, bár tűrhető berendezését. Egy ágy, egy kis asztal székkel, egy mosdó és egy vécécsésze, ezek lesznek Adam barátai az elkövetkezendő időkben.
   -  Érezd magad otthon.
Belép a fogollyal, aztán kerüli meg, hogy a bilincseket leoldja róla. Az elméje mélyén szórakoztatja, hogy az ezüst érintése biztosan baromira fájhatott, bubifrizurás emberünk azonban úgy tűrte, mintha kőből faragták volna az arcát.
   - Se az ablakon - mutat arrafelé - sem az ajtón - mutat a másik irányba - nem tudsz kimenni, csak ha kiengednek. A világ biztonságban van tőled, Ser Szelíd Uraság.
Lép egyet hátra, az ajtót pedig behúzza maga mögött. A zár ismét kattan - most azonban létrehozva ezt a nagyon kényelmes, teljesen biztonságos és megnyugtató falat kettejük között. Eddig nem igazán vette észre, de a görcs, ami eddig a gyomrában lapult, egyszerre feloldódik.
   -  Hát akkor - a kezeit a rácsokra fonja az apró ablakocskán - ki a szállítód, akit értesítsek?
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 15. 00:56
| Link

Nem kell a bizarr figurákra néznem, hogy észleljem őket, ahogy elhaladunk mellettük. Csak pislogok az útra, közvetlenül a lábaim előtt, és csupán akkor tekintek fel, amikor a zárkámhoz érünk, ahová a férfi beenged. Fejedelmi lakosztály. De különben komolyan. Nem hittem, hogy lesz benne bármilyen berendezés. Mondjuk nekem legalább a felére egyáltalán nem lesz szükségem.
Ahogy végre megszabadít a bilincstől, elfintorodom kissé, és magam elé vonom hosszú kezeimet, megsimogatva kipirult csuklómat. Figyelem aztán, merre felé mutogat, és mikre hívja fel a figyelmemet. Bólogatok neki, hogy értettem, aztán nézem, ahogy kilép, és rám zárja az ajtót. Közel húzódom a kis rácsos ablakhoz, amelyen át most társalogni fogunk.
- Én magam értesíteném bagolyposta útján vagy valami hasonló módon, de gondolom, idebentről már nem biztosítasz erre lehetőséget nekem. - feltételezem, a férfit kémlelve, továbbra is a bilincs helyét dörzsölgetve finoman, ahogy laza terpeszemben állok cellámban. Mondtam neki még a lakásán, hogy tudatnom kell a beszerzőmmel a lényegi dolgokat, de akkor csak vállat vont rá. Nekem azonban az a megoldás nem felel meg, hogy Ővele üzenjek, vagy akármilyen olyan módon, ami ennyire közvetett volna.
- Mindegy. Meg fogom oldani. - bólogatok elgondolkozott nyugodtan.
- Egyetlen, minimális adag vért ide kéne juttatnod nekem, egy jelentősebb, pár zacskónyi mennyiséget pedig a beszerzőmhöz. Többre egyáltalán nem lesz szükségem a bátyád ismeretségeitől. - tisztázom, hogy ez egyszeri alkalom, a jövőben nem akarnék a szervkereskedőkkel seftelni. Persze, akiktől beszerzem a vért, mind tilosban járnak, de szeretem, ha nagyjából ez az egyetlen ügylet, amivel esetleg törvényt szegnek. Jól jön a busás fizetség a nekem kiszolgáltatott véradagokért egy-egy éjszakai műszakos családapának, vagy a beteg édesanyját egyedül gondozó rezidensnek.
- Amint tudod, mondj időt és helyet, ahol az emberem megtalálhatja az árut, és mondd meg az összeget, amit ezután eljuttat hozzád vagy a megjelölt illetőhöz! A közvetlen kapcsolat kizárt. - teszem világossá. Nem akarom, hogy Kíra bármelyik jómadárral találkozzon. Persze, Warren idővel biztosan tudomást szerez róla, hogy Ő a beszerzőm, hiszen nem csinálok nagy titkot belőle. A lényeg, hogy ez ne most történjen meg. Ne ennek az ügynek a kapcsán, aminek a szálai az alvilágba vezetnek. Szükségem van a lány segítségére, viszont kívül akarom tudni az eseményeken, amennyire csak lehetséges. Nem tudom, mennyire fog összejönni, de törekszem rá.
Utoljára módosította:Adam Kensington, 2014. július 15. 13:09
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 15. 12:11 | Link

Adam Kensington


   -  Én aszittem, hgy a beszerzőnek az a dolga, hogy beszerezzen. Minek kell neki a csempész cucc akkor?
Hunyorogva teszi föl az egyébként teljesen logikus kérdést. A kezeivel elengedi a rácsokat, elpillant a folyosó vége felé, ahol az egyik őr rója éjszakai járatának köreit. Ő is csak egy pillantásra méltatja az egyenruhát, majd továbbmegy, módszeresen vaknak és süketnek tettetve magát, ahogy mindig.
Eleve nem érti ezt a kavarást, de számára végül is, nos, teljesen mindegy. A holmit akár házhoz is szállítanák a megrendelőnek, ha arra lenne szükség, ő biztosan nem fog vértasakokat cipelgetni, hogy bemocskolja a kezét. Megvan erre a megfelelő ember, ha Adam kevésbé lenne a bonyolult megoldások híve, a beszerzője belekeverése nélkül az asztalán várná a gőzölgő véradagja, akár holnap reggelre.
Adam azonban ezek szerint nem ennyire okos. Dwayne pedig biztosan nem fogja felhívni erre a figyelmét.
   -  Na nem ezt kérdeztem. Hanem a nevét a fickónak. Majd beszélek vele, aztán levajazzuk a többit. Csak mondd meg, hol találom őt.

Utoljára módosította:Dwayne Warren, 2014. július 15. 12:12
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 15. 12:53
| Link

Arcizmom sem rezdül a kis megjegyzésére, mit gondol Ő a beszerzőkről. Az enyém nem egy hagyományos értelemben vett szállító. Nem olyan, mint az alvilági körökben. Nem azért tartom, hogy helyettem végezze el a piszkos munkát, vagy hogy kockára tegye az életét. Azért alkalmazom, hogy néha megvegyen, hozzon nekem ezt-azt olyan helyekről, amelyeket sokkal könnyebb nappal felkeresni, vagy éppen olyan holmit beszerezni, amit szívesebben adnak át egy halandónak.
Érdekes. Szerintem pont, hogy Warren bonyolít túl mindent. Annyit beszél feleslegesen, miközben én szerintem tisztán és világosan fogalmazok az elvárásaimmal és a cserébe nyújtott díjazással kapcsolatban. Lehet, nem kéne összetett mondatokat használnom. Mi van, ha a felét sem érti? Oké, próbáljuk újra...
- Ha megvan az árú, tegyék le a házam verandájára! - fogalmazok akkor jóval egyszerűbben, magam határozva meg a helyet, ha már az auror nem élt ezzel a lehetőséggel. Az otthonomba nem mehetnek be. Rühellem, ha bejárkál oda bárki, amikor nem vagyok itt.
- A járandóságodat ezután kapod kézhez. Egy adag vért eljuttatsz ide nekem, kiengedsz, és végeztünk. - fogom rövidre, érthetőre, vázlatosra. Szerintem pofon egyszerű az egész, nem értem, miről kell még itt dumálnunk. Szimpla szócséplés. Lehet, sok mindenről nem világos a tagnak, hogyan fogom elintézni, de neki ezzel nem kell törődnie. Az legyen az én dolgom. Ennél simábbá már nem tudom tenni az ügymenetet az amcsinak.
Persze, értem, szeretné megtudni, ki a beszerzőm, meg úgy egyáltalán beleütni az orrát mindenbe. Sajnálom, de ebben én nem leszek a segítségére. Egyértelmű, hogy ha ez zökkenőmentesen összejön, akkor a továbbiakban is sor kerül köztünk üzletelésre. Ezen kár aggódnia.
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 15. 13:54 | Link

Adam Kensington



Kissé elhúzza a száját. Milyen hisztis ez a fiatalember, még ő áll neki feltételeket szabni. Persze lehetséges, hogy hatszáz évvel ezelőtt, amikor pisztolypárbajjal döntötték el a vitás helyzeteket, egy férfi becsülete pedig ért valami, így mentek a dolgok. Mostanában azonban nem.
   -  Majd meglátjuk, mi hogy lesz.
Ennyit felel, flegma vállvonással. Ser Vérszopó egyelőre örülhet, hogy kapott egy biztonságos barlangot az elkövetkezendő estékre, akkor is, ha ennek az árára eddig elfelejtett rákérdezni. A vér árfolyama ugyanis adott, galleonokban mérhető - az efféle fogdai szolgáltatások ára azonban lényegében bármi lehet.
   -  Akkor rendezkedj be meg minden. Majd jövök, hát nem ígérem, hogy ma, vagy úgy holnap, sok dolgom van. Addig igyekezz ne éhen halni, már ha izé, tudsz olyat.
Furcsán biccent egyet, majd megfordul, léptei hangját pedig hamarosan elnyomják a folyosók.


Két nappal később - este tíz óra körül



Elnyom egy ásítást, ahogy ráérősen végigballag a fehér, üres folyosón. A zsebében kulcsok és aprópénz csörrennek meg, bakancsa alatt minden lépése döngve visszhangzik, kíváncsi nézelődésre késztetve az álmos foglyokat. Most sem törődik velük többet, mint az első alkalommal, leghamarabb akkor lassít, majd áll meg, amikor a megfelelő ajtóhoz ér.
Biztonságos távolságban veti meg a lábát, majd bepillant az ablakon. Mindkét kezében egy, a közeli mugli kávéházlánc papírpoharát tartja, kupakján műagyag szívószállal. A jobb kezében lévőbe ráérősen beleiszik, a bal azonban, Adam biztosan kiszagolja, valami egészen mást rejteget.
   -  Szép jó reggelt, Napsugár, hoztam nasst.
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 15. 14:35
| Link

Lehet, fel kéne idegelnem magam a férfi flegmaságán, de pontosan azért nem teszem, mert röpke ismeretségünk alatt annyit már megtudtam róla, hogy Ő egyszerűen ilyen. Ez a stílusa, nem kell semmit odaképzelni mögé, felháborodni meg végképp nincsen értelme. Bólintok hát csak neki a hülye tanácsaira, aztán figyelem, ahogy tovasétál.
Nagyot sóhajtok, elhúzódom az ajtótól, és körbenézek lakosztályomban. Odaállok az ablakhoz, és gondolkozni kezdek, amíg míg rendesen tudok. Mindent sorra veszek, és még napfelkelte előtt munkához látok, hogy minden a terv szerint haladjon. Ügyködésem nyomán, a reggel folyamán egy borostás, köpcös alak keresi fel Kírát, és eléggé réveteg hangon közöl Vele minden tudnivalót. Azt, hogy a Minisztériumban vagyok egy magánzárkában, ahonnan kiengednek majd, amint ittam egy keveset. Az Ő feladata, hogy a következő napokban a házamban vagy annak közelében tartózkodjon, szemmel tartva a verandát, ahová egy csomag érkezik, amiről rögtön gondoskodnia kell: be kell tenni a kapott vérkészletet a hűtőszekrényben, ellenőrizni persze előtte a megfelelő, hőtároló, légmentes lezártságot. Mindezek előtt azonban a konyha egyik polcán lévő kávésdobozból ki kell vennie a benne lévő szép summát, és odaadnia a fazonnak, akit az utasításokkal küldtem hozzá.

::. Két nappal később, este tíz körül

A nappalokat átalszom, rideg cellám kemény ágyán kuporogva, este pedig felébredvén sétálgatni kezdek a szűk helyiségben, és zenéket komponálok a fejemben, vagy éppen verseket elevenítek fel. Így foglalom le magam és igyekszem józan eszemnél maradni, azonban elég pár óra, és kezdek elborulni. Tekintetem beláthatatlanná lesz, és hajnalra már átkozom a percet, amikor bezárattam magamat ide. Ki akarok jutni, és inni akarok. Megcsapolni valakit. Bárkit. Csak pár cseppet, tényleg csak néhányat. Aztán persze nem bírnék megálljt parancsolni. Pontosan ezért kell most itt lennem, ahol vagyok, még ha magamból valamelyest kifordult állapotomban már nem is értek egyet eszemnél levő önmagammal. A szabály pedig egyszerű: nem ihatok senkiből szomjasan. Ha megteszem, átlépem a határt.
Hallom, hogy az auror közeleg. Az ágyamon ülök, lehajtott fejjel, amit egyre feljebb emelek, ahogy léptei közelednek, és ahogy megérzem, mi van nála. Hajam ziláltan áll, és mintha még sápadtabb lennék, mint egyébként vagyok, holott ez nem igazán lehetséges.
Ahogy benéz az ablakon, és a maga sajátos módján rám köszön, felé fordítom fénytelen, üres tekintetemet, aztán egyetlen röpke pillanat múlva hirtelen már ott vagyok nála, az ajtó másik felén. Fehér ujjaim a rácsokat fogják, ajkaim közül kivillannak szemfogaim, miközben éteri hangon fújok egyet. Várom, mit lép. Kinyitja az ajtót, és úgy adja oda, amit nekem hozott; esetleg a rácsokon át; vagy először még nekiáll a pénzét követelni.
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 15. 15:02 | Link

Adam Kensington



   -  Nyugi már, kiscsillag.
Mordul föl a fújó hangra, a keze kissé erőteljesebben szorítja meg a vérrel töltött poharat. Undorító egy holmi, amikor megkapta, szinte teljesen meleg volt, így amikor áttöltötte, kénytelen volt néhány jégkockát beledobni, hogy a meleg testnedvek gondolatától ne hányja el azonnal magát. Mindenkinek megvan a maga gyengesége.
   -  A bátyám az üdvözletét küldi. Na hát akkor.
A poharat leteszi az alacsonyabban lévő, alacsony polcra, a bezárt kis ételbeadó nyílás előtt. A saját szívószálából kortyol egyet.
   -  Megvan a cucc. Amerikai vér, egészen friss, mindenféle vegyesen. Tiszta, sz'al ne aggódj, asszem senki se halt meg érte. Ha megvan a pénz, két litert kapsz estig, ami úgy kétszázhúsz galleon. Odamennek, te adod nekik a pénzt, ők adják a pakkot. Ilyen elővételes, futárszolgálatos baromságba senki se ment bele, hát a bátyám nem a tejes ember, aztán meg hogy nézne már ki az egész. Rendben van ez így?
Lesüti a szemét, az ételbeadó zárjával babrál, végül kinyitja, a papírpoharat pedig belöki a cellába.
   -  Egs'. Most pedig tárgyaljunk a cella áráról. Két nap all inclusive, ez sincs ingyen.
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 15. 15:22
| Link

Mondhatom, ez fantasztikus. Ennyi kavarást... Már vagy hetedszerre változtatjuk meg a megállapodást. Kezdem unni. Mindegy, itt a vér, és van még, ahonnan ez jött. Ez a lényeg. Csak bólintok hát a sok baromságra, amit elmond. Rendben van így, igen. Mondjuk Kírát akkor nagyjából hiába riasztottam, dehát a fene sem gondolta, hogy a tag annyira egyszerű, hogy ingyen betolja a cellámba a szükséges, minimális adag vért, és hogy bízik abban, hogy megfizetem, ha kiengedett engem. Azt hittem, előre akarja majd a fizetséget. De nem. Még mindig egyezkedik és tárgyal. A duma, a duma...
Kezembe veszem az igénytelen papírpoharat, lesöpröm róla a szívószálat, lekapom róla a fedőt, és beleiszom. Hagyom alágördülni a kihűlt vért a torkomon, és ahogy az utolsó cseppig elfogyasztottam, lehunyt szemmel sóhajtok fel. Végre. Csak állok még egy ideig, kezemben a pohár leengedve, sápadt arcom a plafon felé fordítva, átadom magamat az élvezetnek, amit ez a pár korty nyújt. Feltárom végül tekintetem, és a férfi felé fordítom. Nyalogatok még egy keveset vértől csillogó számon.
- Halljam a végösszeget, aztán engedj ki innen... - húzódom vissza ismét az ajtóhoz, figyelve az aurort, várva, hogy visszakapjam a szabadságomat most, hogy ismét ura vagyok önmagamnak.
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1578
Összes hsz: 3611
Írta: 2014. július 15. 17:17 | Link

Adam Kensington



Elfintorodik, ahogy Adam ledönti a vért a torkán, egyszerre elmegy az étvágya a saját kávéjától is. Persze, ez nem az ő dolga, mindössze hálát ad a sorsnak, hogy senki sem akarja átváltoztatni őt. Biztos, hogy ha egy sötét napon arra ébredne, hogy rászakadt az öröklét, ő lenne az, aki kifaragja a karót, hogy maga ellen fordítsa.
   -  Te ilyen szavatartó embernek tűnsz. Az tök jó, mert én is az vagyok.
Az üres kávés poharat összelapítja a tenyerei között, majd eldobja a sarok felé.
   -  Nem kérek semmit - von vállat könnyedén -, most. De a te érdekedben is remélem, hogy nem hagy ki a memóriád, ha egyszer mégis szükségem lenne valamire.
Mire menne vele, ha még elkérne tőle húsz- harminc galleont? Az ég világon semmire, bőven elég az a minimális összeg, amit a bátyja családi ajándék formájában, fehérre mosva átcsurgat neki. Nem idióta annyira, hogy szennyezett aranyból tartsa el a lányát, elvégre, ha valaki, ő biztosan tudja, mi várna rá a Zengőbarlangban. Maradjunk annyiban: viszonylag kevés jótevő.
A tenyerét rövid tétovázás után fekteti az ajtóra ismét. Az nyikordul egyet, majd szélesre tárul, utat engedve Adam- nek a külvilág felé.
   -  Sz'al akkor minden oké, gondolom. Ma este meg fognak keresni, ők majd mondják a pontos árat. Ez az előleg meg - bök a fejével a pohárra - a cég ajándéka.
Arrébb lép egyet, int egyet a folyosó vége felé.
   -  Na kifelé, oszt' ne lássalak többé az ajtómban.
Hozzászólásai ebben a témában


Adam Kensington
Bogolyfalvi lakos, Staff, Alapító, Boltos


suicidally romantic scoundrel
offline
RPG hsz: 1255
Összes hsz: 8087
Dwayne Warren
Írta: 2014. július 15. 17:55
| Link

Valóban szavatartó vagyok. Szavatartó és szimplán őszinte. Halhatatlan életem szűk hétszáz évében szerintem összesen nem hazudtam annyiszor, mint mások egyetlen emberöltő alatt. Jól ítél meg hát Warren, és hamar kiderül, mire voltak ezek a felvezető szavak. Nem pénzbeni juttatást akar, hanem kölcsönös szívességeket. Ez tetszik. Nem lett volna ellenemre az sem, ha valami jelentős összegű számlát vág a fejemhez, kipengettem volna a fizetséget, ez azonban így sokkal jobb. Rá kell jöjjek, nagy segítségemre lehet még a jövőben, ha bármi okból bűnös ügyletek közelébe keverednék akár akarva, akár akaratlanul. Máshogy mennek a dolgok, mint amikor legutóbb ilyen illegális üzelmekre kényszerültem. Már több tíz éve annak, hogy utoljára kétes alakokkal egyezkedtem volna. Az auror viszont képben van a mostani trendekről. Ez még előnyös lehet a számomra. Nem mintha ilyesmikbe akarnék bonyolódni, nem kenyerem. Nem az én világom. De ha valamiért mégis ismét rákényszerülnék, lesz kihez fordulnom tanácsért.
Immáron tiszta fejjel, mindent összegezve, rá kell jöjjek, az amcsi nagyon flottul intézte ezt az egészet. Beállítottam hozzá az éjszaka közepén a problémámmal, két nappal később pedig minden a viszonylagos helyére kerül. Jól döntöttem, hogy hozzá fordultam.
- Igen, minden oké. - bólintok neki, és ahogy szabad utat enged, kisétálok a lakosztályomból, majd lenézek rá. Végigmérem kicsit.
- Köszönöm. - nyújtom oda neki hideg, hosszú kezemet. Ezt mintegy íratlan egyezségünk megpecsételésének is szánom, hogy ha legközelebb Ő fordulna hozzám valamivel, ne habozzak viszonozni a szívességét. Persze, ha nem fogadja el a kézfogást, a dolog akkor is áll. Ezt már rá bízom. Minden esetre tényleg hálás vagyok neki. Meg gondolom az is, akinek ezzel az életét mentette meg most, noha az illető nem tud róla. Én sem tudom, ki lett volna az áldozat, ha lett volna ilyen.
Biccentek még az aurornak, aztán könnyed lépteimet a kijárat felé veszem. Út közben még megszerzem a delejezett őrtől a pénzemet, amit az amcsinak szántam, hogy könnyebben csússzon rá a keze a cellám ajtajára. Dehát megoldottuk másként. Végre mehetek haza.
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek