36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 ... 14 ... 17 18 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2015. augusztus 21. 23:41 | Link

Dwayne Warren
Jeszenszky András | Varázsbűn- üldözési főosztály | 249

Általában az ügyintézés ennél sokkal bürokratikusabb, annyira, hogy órákba is beletelne, míg valaki végigjárja azt a kacskaringós utat a papírkáival, mire az illetékes elé kerül a problémájával. Nem úgy Dwayne Warren esetében, aki foglalkozásából kifolyólag mindig szigorúbban van elbírálva, mint egy átlagos közvarázsló.
Kellene, hogy így legyen, de ezek a rohadt amerikaik, hogy más jogi hatóság alá eső alkalmazott felett nem bírnak teljes hatáskörrel! Hallatlan! Pedig itt vannak, itt dolgoznak, itt okoznak problémát és felesleges extra papírmunkákat az olyan becsületes dolgozóknak, mint ő!
Ilyen és ehhez hasonló gondolatok kavarognak András fejében, miközben az érkezőre vár és próbálja eldönteni, mi legyen vele. Frusztráltan és idegesen megdörzsöli az orrnyergét, miközben az asztalán található, keretbe állított lencsén keresztül ellenőrzi, ki áll az ajtaja előtt.
- Befelé Warren!
Nos, az, hogy felfüggeszteni nem függesztheti fel, nem jelenti azt, hogy körbe kell udvarolnia. Amikor Dwayne behúzza maga mögött az ajtót, az íróasztalával átellenben elhelyezkedő székre mutat.
- Üljön le és mesélje el, mióta is érzi úgy, hogy a bejegyeztetés törvénybe iktatott procedúrája túl büdös magának. - A testvérével ellentétben, aki rendkívül diplomatikusan és körültekintően képes mindent úgy körbefogalmazni, hogy a napok alatt megírt komoly jogi szövegek is megirigyelhetnék, az ő nyelve inkább az egyenesség.
Utoljára módosította:Mesélő, 2015. augusztus 21. 23:59 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. augusztus 22. 14:42 | Link

Mesélő
Jeszenszky András | Varázsbűn- üldözési főosztály | 249



A kezét visszaengedi az oldala mellé, az ellentétessel fogja meg a kilincset, amiben az egyre jobban gyűrődő, maszatos papírokat tartja. Láthatóan többször nekifogott a kitöltésnek, a magyar nyelvű nyomtatvány válaszait már angolul írta, a rontások miatt azonban több satírozás, átnyilazás, rondítja a maga olvashatatlan, hanyag kézírásával. A szája belső felét rágcsálja, miközben becsukja maga mögött az ajtót. A fa kizárja a parancsnokság zümmögő alapzaját, egyszerre nyomasztó, mély csönd lesz.
Ahogy a felettese, ő se használja a teste erőtartalékait köszönésre, ha pedig kezet kellene nyújtania menten talán a jobbja is letörne. Ehelyett egy kurta bólintással fogadta a ráförmedő parancsot, szó nélkül lép közelebb és ül le a míves íróasztallal szemben.
   -  Nem ártottam senkinek asszem. Csak ez a bürokrata baromság... nincs nekem időm erre.
Fölnéz a férfire, az íriszei körüli pirosságon túl a tekintete nyílt, szinte már kihívó. Előre hajol annyira, hogy a papírt az asztalra tolja.
   -  Büntess meg. Lesz*rom.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2015. augusztus 22. 21:13 | Link

Dwayne Warren
Jeszenszky András | Varázsbűn- üldözési főosztály | 249

Látni, ahogy András szemöldöke a magasba szökik ennek az egyértelmű flegmaság és nemtörődömség láttán. A szája pengevékony lesz, ahogy összepréseli idegességében, ám... nem kezd el ordibálni. Sajnos nem teheti meg.
Rohadt amcsik.
Fut át fején a gondolat és egy fokkal erősebben szorít rá a kezébe akadó iratokra.
- Pontosan tudom, hogy köp a szabályokra, Warren. Főleg a magyar törvényekre, gondolom, mert attól érzi magát nagymenőnek, hogy ha megteheti, akkor meg is teszi. De közölném...
Itt pedig előre hajol, és mélyen a másik férfi szemébe néz. Lehet, hogy nem diplomata, de nem a jóisten vitte fel a dolgát annyira, hogy ide kerüljön, ahol most van: az aurorparancsnoki székben.
- Csak, mert nem az atlanti óceán túlsó felén van, nem engedhet meg mindent magának.
Maga elé húz egy üzenőpergament, melynek lényege, hogy a rá felírt szavak a pergamen másik felén is megjelennek, majd egy pennát vesz magához, és míg folytatja a mondandóját, körmölni kezd rá.
- Ne aggódjon, meg fog történni. Egyrészt egyértelmű, hogy a nyilvántartásba kerül, másrészt menjen át a 103-asba, ott megkapja a figyelő-varázstárgyát.
Általában háziőrizetben lévő varázslókon és boszorkányokon szokták alkalmazni, de úgy döntött, a jelenlegiek után nem árt, ha egy jó ideig az amerikai minden lépését követni tudják. Ez megfelelő büntetés, ugyanakkor nem ütközik a nemzetközi szabályokba és korlátozásokba.
- A következő 50 napban magán lesz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. augusztus 22. 21:30 | Link

Mesélő
Jeszenszky András | Varázsbűn- üldözési főosztály | 249



Két dolog van, amit a zsigereiből utál: ha lefogják, megkötözik vagy bármilyen módon korlátozzák a mozgásterét, illetve azt, ha közvetlen közelről az arcába beszélnek. A legalapvetőbb emberi ösztönök egyike ez, ahogy a ragadozó állatok is bepöccennek tőle, ha a rivális alfa hímmel kénytelenek farkasszemet nézni - ezek az ösztönök pedig benne fokozottan munkálkodnak.
Az izmai megfeszülnek kissé, az arca határozottan elsötétül. Mozdulatlanul állja a férfi tekintetét, egy másodperc, kettő, három... végül azonban ő az, aki elfordítja a szemét a fényesre csiszolt, drága parketta felé. Akárhogy is: tudja, hol a helye.
   -  Figyelő? Ez most komoly?
Őszinte felháborodással horkan fel a parancs hallatán, a keze a karfáról lehullik az ölébe. Természetesen nem ismeretlen számára az ocsmány, bőr szíjjal rögzített mágikus eszköz, amit rendszerint a bal bokára kötöznek, eltávolítani pedig lehetetlen addig, míg a delikvens le nem rágja a lábát. De hogy... rajta? Ez... ez...
   -  Oszt' hogy dolgozzak egy olyan sz*rral a bokámon? Ötven napig? Ötven? Há' senkinek sincs jobb dolga, mint azt nézni, mikor megyek vécére?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Mesélő
Mesélő



offline
RPG hsz: 811
Összes hsz: 1286
Írta: 2015. augusztus 24. 11:43 | Link

Dwayne Warren
Jeszenszky András | Varázsbűn- üldözési főosztály | 249

Ha elégedett is a kelletlen, irritált reakcióval a büntetést illetően, az nem olvasható le az arcáról. Rezzenéstelen kifejezéssel a vonásain dől hátra a székében erre. Azoknak a póza ez, akik már lezárták gondolatban a vitát, végleg elhatározva valamit.
- Teljesen komoly. Higgye el, nem vagyok jó a viccekkel.
Igen, ezt nem túl nehéz elképzelni Andrásról. Eldöntötte, Warrennek meg kell tanulnia, hogy tisztelnie kell az ország törvénykezési szokásait és szabályait, amely jelenleg az otthonául szolgál - nem mellesleg pedig a rendészet adja a fizetést is neki, amiből az ételt és ruhát veszi. Amiből eltartja magát. Nyilvánvalóan enyhébb büntetést is hozhatott volna, ám az a flegmaság, amellyel Dwayne helyet foglalt vele szemben, kiölte belőle a hajlandóságot.
- A munkáját nem fogja akadályozni az, hogy tudjuk, éppen hol tartózkodik. Ez az utolsó szavam. A viszont látásra ötven nap múlva.
Azzal az ajtó felé biccent, jelezve Dwayne-nek, hogy most már távozhat. Kimenőben még az auror után szól.
- Ne próbálja meg levenni. Nem éri meg.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Bármi lehetek. Egy virág, egy asztal, egy szellem vagy akár csak egy szellőcske. Sose tudhatod éppen hogyan találkozol velem, viszont mindig tudod, ha ott vagyok. Figyelj rám!"
Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. augusztus 29. 22:40 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

Már jóval korábban, valamikor a kastélyba való visszaérkezés után írt még levelet Attilának. A dolog nem volt sürgős, és nem is siettette igazán a férfit a válasszal - egyrészt, mert az év végi hajrával és vizsgáztatással, a költözéssel járó hercehurcával valószínűleg a tanerőnek jobban meggyűlt a baja, mint neki, aki csak épphogy megérkezett az országba. Csakugyan, jóval később hozták össze a találkozót. Még csak nem is az iskola területén. Szerencsés helyzetben vannak azzal, hogy van olyan közös tér, ahol mindketten megfordulnak, ki munka miatt, ki pedig leendő munka miatt.
A kantin egy nagy, egybenyitott tér, ízlésesen és szépen berendezett, inkább a letisztultság jegyében készült helyiség, mintsem, hogy zsúfoltnak hatna a bent ülők számára. Levegős, szép és nem mellesleg az étel sem rossz, amit kiadnak a kezükből a manók és szakácsok. A C napi menüt választotta csontlevessel és narancsos karajjal és somlói galuskával - ez az A B C D menüs megoldás kicsit a francia állami iskolákat juttatja az eszébe, de még jó, hogy csupán ennyi emlékeztetővel szolgál a minisztérium. Nincs hozzászokva, hogy tálcával sorban álljon, helyette kellemes belenyugvással konstatálja, van rendes kiszolgálás.
- Nos, tagadhatatlan, hogy jobb itt megejteni egy beszélgetést, mint a kastélyban.
Jegyzi meg halvány mosollyal, miközben eligazítja az evőeszközöket maga előtt. Itt minden asztal és falak menti box körül csendbűbáj van felhúzva,  illetve annak egy kicsit megvariált változata. Nem nyom el minden hangot és háttérzajt, hallani az alkalmazottak járkálását, az evőeszközök találkozásának jellegzetes zaját a tányérral, az emberi beszédhang kellemes, megnyugtató egyvelegét. Ám ha valaki megkísérelne belehallgatni a szomszéd asztal körül folyó társalgásba, azon kapná magát, hogy a hallott szavak nem bírnak értelemmel számára. Mindössze az általános komfortot biztosító hangok vannak jelen, miközben a diszkréció sem veszik el. Ez végtére is, a minisztérium.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. augusztus 29. 23:16 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

Pontosan emlékszik arra a levélre. Nem a közelmúltban bontotta fel, de eltette magának az íróasztal egyik fiókjába, hogy szükség esetén meglegyen. Nem a leggyorsabb levelezőtársat tisztelhette Attilában, de nem hagyta megválaszolatlanul kíváncsiságát. Körülbelül annyiban maradtak, hogy amint lezajlik az abban az időszakban szokványos hajtás, egy személyes találkozás keretében beszélik át azt a dolgot, amire a mestertanonc éppen vállalkozni készült.
Aztán az idő hozta a szokásos formáját, már megint túl gyorsan haladt a kelleténél. Nem felejtődött el az egyeztetés, csak egyszerűen nem adódott alkalom rá. A vizsgaidőszak után a tanulók és az iskolai dolgozók nyári szabadságukat töltik, de a tanár úrnak fizetéskiegészítésre van szüksége, hogy szépen fogalmazzunk. Állítása szerint bölcsen tette, hogy nem hagyta ott pozícióját a minisztériumban. Ezzel nem csak a kapcsolatait ápolhatta tovább, de B-tervként is szolgált a tanítás mellett. Nem utolsó sorban rendkívül izgalmas munkakör, csak sajnos idővel fárasztó lesz.
Hetekig a fővárosban tartózkodott, de úgy tudta, hogy a kastélyban tanuló növendéke is hasonlóképpen fog tenni. Zsúfolt időbeosztása miatt megkérte, hogy ebédeljenek együtt, az lenne a legkézenfekvőbb megoldás mindkettejüknek.
A kantint jól ismerve helyet foglaltak az egyik üres asztalnál. Előtte persze választott a menüből, így került tálcájára a nyári hőségben ideális hőmérsékletű meggyleves, mellette gyümölccsel töltött umposzelet rizskörettel, desszertnek pedig aranygaluska.
- Valóban - erősítette meg beszélgetőtársa észrevételét, majd még mielőtt nekiállt volna fogyasztani, mellékesen végignézett a helyiségen. Láthatóan nem volt nagy a forgalom, így nem érezte magát siettetve mások által.
- Remélem nem várattalak túl soká ezzel a beszélgetéssel, de egyszerűen el voltam havazva az összes létezővel, ami a kastélyban előfordulhat - ismerte be bűnbánóan, majd az ételhez folyamodva hozzálátott annak lassú elfogyasztásához - Jó étvágyat! - merítette el kanalát a levesben, amit szerencsére itt jóval felnőtthöz méltóbb adaggal adnak, mint az iskolában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. augusztus 30. 00:12 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

A minisztériumban sosincs záróra, bár éjjel már kevés esély van rá, hogy a kantinban kiszolgálják. Ellenben 2015-re eljutottak oda, hogy legyenek különböző automaták egyes folyosókon. Persze, voltak olyan varázslók, minisztériumi vezetők, akik a saját osztályukon nem tűrtek meg ilyet, de ekkor általában csak elég átsétálni valahova máshová.
- Teljesen ráért, egyébként sem terveztem évkezdésnél korábbra. Már azért is hálás vagyok, hogy elvállaltad.
A patrónus bűbáj sosem volt valahogy az alapképzésének a része. Elméletet természetesen tanultak valamicskét, de nem építették be a törzsanyagba, ennél fogva ez a varázslat teljesen kimaradt az életéből.
- A vizsgaidőszak nem biztosít túl sok szabadidőt a tanári szakmában, gondolom. Főleg, ha előtte gondolom bűbájtanszakértőként az elromlott védelemmel is foglalkozni kellett.
Az már önmagában nagy csúszás lehetett, mint be nem tervezett program. A tegeződés különben némiképp megkönnyíti a dolgát, bár tény az is, hogy Attila nem sokkal idősebb nála, szóval furcsa lenne, ha túl hivatalosan beszélnének egymással. Meg kell még szoknia, hogy a Bagolykőn, több fiatal tanerőt alkalmaznak. A Beauxbatons-ban hozzászokott, hogy az oktatók nagy hányadának kora az övének a többszörösét teszi ki.
- Viszont. - Biccent a jókívánságra, aztán ő maga is nekikezd a saját adagjának. Az étkezést nem is tervezi megszakítani, legalábbis az első fogást csendben fogyasztja el, s csak azután szólal meg, hogy a kanalát félretolja a tányéron.
- Magyarországon hogy működik egyébként ez a patrónus dolog? Rendszeres különóraként beiktatott vagy teljesen ránk van bízva, hogy milyen időközönként találkozunk?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. augusztus 30. 00:52 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

Nem gyakran szokott benn ebédelni, ahhoz azért túl idegennek érzi magát ebben a hatalmas intézményben, még ha már évek óta aktívan szolgálja is azt. De ha két fontosabb megbízás között egyszerűen nincs más megoldás, akkor muszáj beülnie ide és túlesni a kötelező étkezésen. Szereti egyébként, mert egy kicsit kikapcsolódhat. Nincsenek körülötte diákok, akik után felügyelnie kell. Azonban nem hitte volna, hogy egyszer még ide fog szervezni megbeszélést egy ottani diákkal.
- Igazán semmiség - mosolyodott el - Hát igen, de legalább nem unatkozom. Addig se kell a magam problémáival bajlódnom, tudod...
Ethan rátapintott a lényegre. Baromira elfoglalt, főleg ha következő tanévtől a nonverbális varázslást is bevállalja mint opcionálisan tanulható képességet. Bízik benne, hogy nagy lesz iránta az érdeklődés, hiszen korábban is működött már sikerrel a foglalkozás. Ami azt illeti, a patrónus megtanulásával kapcsolatban sem a vele szemben ülő mestertanonc az első, aki felkereste őt. Lesz tennivalója bőven, ami a magánéletének fokozatos csökkenésével jár. Pillanatnyilag úgy érzi, hogy bírja a megpróbáltatásokat. Kényelmesnek találta, hogy tegeződhettek, mintha csak Viktorral beszélgetett volna.
A formaiságok után nekiálltak a levesük elfogyasztásának. Követve a másik fél példáját ő sem szólalt meg, egyedül kanalának esetenkénti halk koccanása szolgált zajforrásként a részéről.  Kipillantott a kantin ablakán, ahonnan panorámás kilátás nyílt Budapest néhány nevezetességére. Mulatságos volt belegondolni abba, hogy lakóinak zöme ezt az épületet egy befejezetlen betontömegnek látja viszont.
- Eléggé szabad kezet kaptunk. A foglalkozások gyakoriságát én állítom össze, természetesen a te programjaidhoz igazodok. Van egy előírt minimális óraszám, és persze egy tanév alatt el kell sajátítanod a képességet, ha hivatalosan akarjuk csinálni - válaszolt a felmerülő kérdésre, kíváncsiságból pedig majdnem visszakérdezett, hogy máshol vajon hogyan működik. Végül nem tette, meggondolta magát. Nem olyan fontos információ.
- Van már bármiféle előismereted a bűbájjal kapcsolatban, vagy az elméleti oktatás is az én reszortom?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. augusztus 31. 23:55 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

Nem zavarja különösebben a csend, míg esznek. Vannak emberek, akiknek szükségük van arra, hogy emberi hangot halljanak maguk körül, és akiket feszélyez, ha a perceg némán haladnak előre. A csendben is megvannak a maga formái: amikor a teremben csak a pennák sercegését hallani, vagy a könyvtárban a lapok pergését. Van, mikor feszültséges rejt magában, haragot vagy zavart; neheztelést. Most csak természetes és zavartalan. Egyébként is kár lenne egy jó ételt beszéddel megzavarni.
Két fogás között dől csak hátra, míg akkurátusan kicseréli maga előtt a tálakat. Az üres levesest hátrébb tolja, a főételt pedig maga elé húzza. A tányér még mindig meleg a rá helyezett bűbájtól, ami megfelelő hőmérsékleten tartja az ételt. Nem is gondolná valaki, aki ebben nőtt fel, hogy valójában mennyire a varázslatok hatják át még a leghétköznapibb dolgaikat is. Még egy egyszerű tányért is.
- Ez jól hangzik. Az egy tanévvel nem hinném hogy gond lesz...
Elvégre csak egyetlen varázslatról van szó, mondaná, de nem fejezi be a mondatot. Tudja ő is, hogy patrónust idézni nem könnyű, de abból kiindulva, hogy a bűbájok az egyik erőssége, van benne egyfajta természetes magabiztosság ezzel kapcsolatban.
- Egyelőre nem tudom még a beosztásomat, ha minden igaz, tanévkezdésre az is meglesz majd. Aztán könnyebb lesz beosztani, mikor kinek mi fér bele az idejébe.
A kérdésre biccent egyet és megdörzsöli az állát elgondolkodva. Nem azért, mert ne tudná rögtön, hogy kapott-e elméleti képzést; inkább azt pörgeti végig magában gyorsan, hogy az vajon mennyire volt alapos.
- Az alapvető elméletet kötelező volt az alapképzés utolsó évében megtanulni. Épp csak a gyakorlatig nem jutottam el. Nem volt feltétlenül szükséges ahhoz az irányhoz, amerre később továbbtanultam.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. szeptember 4. 16:12 | Link

Dwayne Warren

Ügyek, ügyek, bajos ügyek. Néha még nekem is hivatalosnak kell lennem, máskülönben elunnám magam. Mellesleg semmi hangulatom nem volt reggel felkelni és elindulni ide. Utálom. Ki nem állhatom ezt a nagy rakás téglát, de ha egyszer nem tudom tovább halogatni a dolgaimat, muszáj ellátogatni.
Dolgom végeztével úgy döntök, hogy - ha már helyben vagyok - bekukkantok egy bizonyos aurorhoz is. Tudom, történtek dolgok, de ami a múltban esett meg, az ott is marad. Nincs nálam extra ajándék szerény személyemen kívül, de feltételezem, ez is megteszi majd Dwayne számára. Ha nem, eggyel több ok, hogy végre hazamenjek és ne csináljak semmit. Némi barangolás után - nem vagyok itt jártas, na - sikerült elkeverednem az én szekciómhoz és pár kérdés után azt is megtudom, hol a férfi. Remek, ha így haladok, jövő ilyenkorra esélyem is lesz összefutni vele. Kopogok kettőt, de nem várom meg, hogy kiszóljanak, egyszerűen benyitok. Ez egyébként egyik elég rossz szokásom, de eddig még senki sem rótta a szememre. Csináljon bármit is Dwayne, nem különösebben mozgatja meg a lelki világomat. Olyannyira nem, hogy az asztalához érve fel is ülök rá, ami talán egy külső szemlélő számára meglepetést okozhat. Tudom én is, kivel kell jóba lenni.
- 'Napot Dwayne, min ügyködsz? - semmi körítés, hogy süt a nap, vagy ugye nem zavarom, mert ha a válasz még igen is lenne, akkor is nem. Csak érteni kell a férfiak nyelvén. Nem olyan bonyolult.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Dwayne Warren
INAKTÍV


officer friendly
offline
RPG hsz: 1645
Összes hsz: 3684
Írta: 2015. szeptember 4. 22:03 | Link

Egerszegi Nina Viktória



Az idő lomhán húzza a csiganyálát valahol a szemközti, tojássárga falon függő faliórán. Sokadszorra pillant fel rá, majd vissza az asztalára, némán reménykedve abban, hogy egyszer elszenderedik és a munkaideje végeztével, este hat körül ébred csak fel.
Három óra tíz.
Megnyalja az alsó ajkát, a csíptetős mappából kitépi a legfelső papírt, a jobb öklével galacsinná gyúrja és ledobja maga mellé a félig teli papírkosárba. A szeme épp pár pillanatig siklik arrébb a bokája felé, amin számára fenyegetően függ a bőr szíjon a büntetésből kapott, még negyvenegy napig viselendő nyomkövetője. Ez a negatívum amellett, hogy bejegyezték, mint animágust, ezzel vizsga nélkül megszerezhette a jogot arra, hogy átváltozzon és ne kelljen többé titkolnia a képességét. A hír persze hamarabb végigsöpört a minisztérium második emeletén, akár a pestis - ő pedig megfogadta, ha még egyszer valaki megkéri, hogy mutassa be a tudását a kedvéért, a rozsomák állkapcsa az illető torkán fog összezárulni.
A közeledő léptek hallatán pillant föl, bár pusztán a cipőjéről felismerné a lányt. Hátrébb húzódik, ahogy az felül az asztalára, amin meglehetős káosz uralkodik, a polgárháborús katonai sisak és a törött kókuszdió-háj közt Nina olyan, mintha egy újabb íróasztali kacatja lenne.
   -  Ilyen izén.
Min is? A szeme visszasiklik az előtte heverő, üres papírokra. Ó igen, semmin.
   -  Te meg?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ISTP-T: a virtuóz
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. szeptember 5. 11:38 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

Nem tartozik a gyors evők közé. Természete az asztalnál is meglátszik, aprólékos és ráérős, kimért tempóban fogyaszt. Gyerekkorában irtózatos sebességgel lapátolta magába az otthoni ebédet, ami egyszer egy olyan gyomorfájást eredményezett nála, hogy talán attól kezdve vált ilyen óvatossá. Ennek ellenére megközelítőleg ugyanabban az időben tértek át a főételre.
- Ha valóban elhivatott vagy, akkor akár még hamarabb is sikerülhet. Ez persze a bűbájra való fogékonyságodtól is függ, ami majd úgyis kiderül.
Egyetlen tanév, sok megerőltető foglalkozás. A többség már csak amiatt se próbálkozik a patrónus-bűbáj elsajátításával, mert ilyen korban már túlságosan elfoglalttá válik. Ott lesz a munka, a család, az esetleges egyéb tanulmányok. De mindig marad egy réteg, aki vállalkozó szellemű. Nem emlékszik rá, hogy látta-e valaha Ethant varázsolni, de kisugárzása alapján tehetségesnek gondolja. Valójában szinte kizártnak tartaná, hogy az ő esetében lehetetlen dologról beszélnének.
- Tanévkezdés után néhány héttel felkereslek megint. Akkora már én is tudom a sajátomét és vissza is fogok szokni a napi teendőimhez. Azt is meg kell még nézzem, hogy rajtad kívül hányan gondolják még komolyan - törölte meg szalvétájával a száját.
Alapvetően van egy általános érdeklődés a tanár úr által oktatott képességek iránt, de a jelentkezők zöme végül mégis meggondolja magát. Mint minden más hasonló foglalkozásnál. Természetesen a hozzá bejelentkező diákok száma semmilyen negatív hatással nem lesz a mestertanoncra, őt előnyben fogja részesíteni, hiszen már nagyon korán jelezte szándékát, így az elsők között írta fel a listájára.
- Értem. Azért akkor leszek igazán nyugodt, ha előtte átismételjük, de nem fog sokáig tartani, ígérem. Felmérem, hogy felejtettél-e valamit, aztán már rá is térhetünk a gyakorlatra - tájékoztatta a jövőbeni foglalkozások menetéről. Érezhető, hogy erre inkább formai okok miatt van szükség, mintsem Ethan tudásának hiányából fakadóan. Remélhetőleg megértő lesz a tanár úrral - Hogyhogy úgy döntöttél, hogy most mégis megtanulnád?
Bízott abban, hogy korábban erről még nem esett szó. Mindig érdekelték a tanulói indoklások, hogy hogyan ítélik meg saját magukban ezt a lehetőséget. Valamilyen szinten szükséges is a magyarázat, mielőtt tanítani kezdené.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. szeptember 6. 19:08 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

- Mindig úgy tartottam, hogy az ember csak korlátozottan lát rá vagy tudja megítélni a saját készségeit. Mind szeretünk egy kicsit többet gondolni magunkról. Nem önteltségből, csupán önmagunk megnyugtatására.
Magyarázza ráérősen, miközben akkurátusan felvágja a húst a tányérján és a kis csésze külön odakészített mártást egyenletesen eloszlatva ráönti. Végül nem húzza túl sokáig az időt, hogy rátérjen, amire ezzel ki szeretne lyukadni.
- De azt hiszem, megkockáztathatom, hogy a kompetenciám bűbájok tekintetében több, mint elfogadható. Viszont igen, majd úgy is meglátjuk.
Kiszélesedő mosollyal néz fel a tányér felett a másikra, és bár az önbizalom valóban látszik rajta, az valahogy mégsem harsány van tolakodó. Tisztában van ő is azzal, ha elbízza magát, az olyan kiindulópont, amitől csak lejjebb érkezhet, de annyi gátlástalanság nincs benne, hogy álszerénységgel támogassa alá a későbbi esetleges sikereket. Inkább vállalja a kudarc lehetőségét, ha az egy reálisabb kép róla. Illetve ebben az ügyben teljesen belefér ez a fajta hozzáállás. Máshol sokszor pont a kivagyiság lehet jó stratégia, ha el akarja bizonytalanítani a másik oldalt, na de most mégis miért lenne ez szükséges?
- Nekem megfelel.
Elégedetten dől hátra a székében az első néhány falat után, összességében akkor elintézettnek is tekintheti a dolgot. Már jó ideje egyébként is szeretett volna foglalkozni ezzel a varázslattal.
- Ideálisabb üzenetek küldéséhez, mint egy bagoly, főleg, amikor arra van szükség, hogy minél előbb eljusson az információ A pontból B-be. Ez az én választott szakmámban kulcsfontosságú lehet. Tudja, rengeteg ügy bukott már amiatt, mert egy bizonyíték lassan került a felelős jogász kezei közé.
Egy bizonyítéknak pedig nem is kell feltétlenül fizikainak vagy kézzel foghatónak lenni, egy jól elkapott (bizonyítható) tény épp oly perdöntő lehet.
- És bár nem tervezek túl gyakran dementorok közelében tartózkodni, pont a büntetőjogi szférában több esély van rá, mintha egy teljesen más pályán indultam volna el.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. szeptember 14. 20:03 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

Szerény mosollyal az arcán tolt be egy újabb falatnyi ételadagot a szájába. Hiába tette ezt illemtudóan, annak megrágását egy kicsit elsiette, mert úgy érezte, rögtön reagálnia kell leendő tanonca mondataira. Egyetértően bólintott a kijelentésére, közben pedig az iránta érzett megbecsülése is nőtt valamelyest.
- Szélesen ismert, hogy aranyvérű család vagytok. Már önmagában nagyobb a valószínűsége a sikeres és gyors képzésednek.
Kortyolt némi ásványvizet az üvegpoharából, tekintetével a vele szemben ülő, egészséges magabiztosságban tündöklő társát tartva szemmel. Végigfutott agyában a gondolat, hogy milyen jó csapat lesznek a jövőben, ha egyszer eljutnak odáig és lesz idejük egymásra. Újból tányérja fölé hajolt és ismét vágott egy szeletet a késével, miközben hallgatott.
- Munkája ellenére nem mindenki rendelkezik a képességgel, pedig szerintem nagyon hasznos tud lenni ezen a területen... is. Örülök, hogy erősödik a kivétel.
Elismert valaki lehet még Ethanből, ha tényleg hangsúlyt fektet olyan "apróságokra" is, mint a patrónus-bűbáj. Végigmérte az előtte heverő tálcát, annak minden tartozékával együtt. Választott köretének összekaparásával elüthette még a fennmaradó időt, közben újabb csoport lépett be a kantinba. Nagyobb társaság, feltehetőleg egy osztályon dolgoznak, tetőtől talpig formális mágusviseletben. Minden tisztelete azoknak, akik nem sülnek meg ilyenkor a tradicionális ruhadarabok alatt.
- Itt kívánsz majd elhelyezkedni? - pislogott ismerősére pillantva - Vagy szigorúan csak tanulni érkeztél az országba?
Korukra való tekintettel véleménye szerint a tegezés mellett azt is megengedhették maguknak, hogy olyan témákról kezdjenek csevegni, (pontosabban Attila tegyen fel ahhoz kapcsolódó kérdéseket) amelyek alapvetően nem tartoznak az átlagos tanár-diák beszélgetések részeihez.  Ügyelt rá, hogy ne tűnjön túlzottan faggatózónak. Bizonyára nem fog úgy visszanézni rá, mint egy túl sokat tudni akaró, pletykás bácsira.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. szeptember 15. 23:50 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

- Igen, ez is közrejátszik, bár ismerek olyan aranyvérűt is, aki nem igazán jeleskedik a mágikus képzéssel kapcsolatos tárgyakban. Tulajdonképpen az elméletben sem.
Ezt szinte bocsánatkérő mosollyal teszi hozzá, nem úgy, mint aki ténylegesen mulatni akarna más tehetségének vagy fogékonyságának hiányán. De hiába, az ő köreikben olyan gyakori a túlzottan pökhendi önajnározás, hogy néha-néha élvezet elmenni olyanok mellett, akik valójában kész csődtömegnek számítanak. Ilyenkor mindig megnyugtatja, hogy végső soron nem a vér, hanem az ambíció számít. Számára megnyugtatóbb azzal a tudattal élni, hogy bár, igen, kétségtelenül vannak olyan anyagi (és más) forrásai, amelyekkel egy közember vagy varázsló nem élhet, de mindezek mellett a saját munkájának is megvan a gyümölcse.
- Hát, még én. Szeretnék felkészült lenni. Van egy mugli mondás, ami szerint jobb félni, mint megijedni, és van benne valami.
Követi Attila tekintetét a beérkezők felé, de csak legyint gondolatban, egy olyan arcot sem ismer fel közöttük, akikkel kapcsolatban érdekelt lehetne most vagy a jövőben. Az üres tányérokkal teli tálcát leadja egy, diszkréten az asztalok között járkáló manónak, és kényelmesen hátradőlve a helyén dörzsöli meg az állát. Halvány borostája van, szóval a mozdulatot halk sercegő hang kíséri.
- Tanulni inkább. Nem mintha tiszteletlen akarnék lenni az itteni rendszerrel szemben, de Magyarország elég.. nos, apró. Ha van lehetőség egy szerteágazóbb szférában elhelyezkedni, akkor inkább azt választom. Igaz az is, hogy ott talán túlságosan könnyű lenne a dolgom, mert valljuk be..
Ezen a ponton pedig nem túl szélesen, de széttárja a kezeit, és finoman vállat von.
- Az lenne. - Már csak az apja személyéből kifolyólag is, számára ki van kövezve az út. Ethan sem hazudik magának, tökéletesen tisztában van ezzel.
- Szóval néhány évet lehet, hogy eltöltök vagy itt vagy máshol, de semmiképpen sem Franciaországban, hogy lássam, egyáltalán a saját erőmből mire viszem. És hogy mások is lássák.
Úgy akarja elfoglalni majd egyszer Anatole helyét (mert célja elfoglalni, pökhendiség és ostobaság lenne dacból visszautasítani az örökségét), hogy ne mondhassák, csak az előmelegített karosszékbe ül bele ilyen sikerrel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Egerszegi Nina Viktória
INAKTÍV


félvéla legilimentor
offline
RPG hsz: 602
Összes hsz: 3841
Írta: 2015. szeptember 16. 19:14 | Link

Dwayne Warren

Van az úgy, hogy semmi kedved semmihez, de ha már ennek a semminek a közepén összefuthatsz egy valakivel, akkor miért ne tennéd meg? Így lehet egy unalmas és haszontalan programból némi értelmet kicsikarni. Kissé nehezen ugyan, de elkeveredek az aurori részlegre, ahol gyors útbaigazítás után – legközelebb már tudom, hová jöjjek – hamar meglelem a keresett személyt.
Mivel sosem voltam szívbajos típus, így lazán felpattanok Dwayne íróasztalára, mintha napi szinten járnék be. Körbekémlelek és látom, hogy furcsán néznek a munkatársai, ami akár feszélyezhetne is, de… De helyette elmosolyodok. Olyan vélásan. Mindenki kap belőle egy aprócska szeletet, a reakció pedig nagy általánosságban az, hogy lesütik a szemüket, vagy elfordulnak. Ejnye, hát tudják ezek mivel van dolguk? Nyilván nem. Dwayne-t most kihagyom az osztogatásból, nem célom, hogy itt, az iroda kellős közepén valami olyasmit tegyen, amit ugyan meg nem bánnánk, de nem feltétlenül itt lenne illendő művelni.
- El kellett intéznem pár dolgot. Papírokat hoztam be, meg a többi – vállat vonok és kérdés nélkül lepillantok a férfi előtt heverő papírokra. Üresek. Ez ám a meló emberek, ha nekem is így kéne dolgoznom, egészen biztosan aurornak álltam volna. Jobban meggondolva még akár alkalmas is lehetnék rá, csak egyszerűen nem vágyom arra a pályára. Különben is, nagy dolgok vannak készülőben, bizony…
- Meddig vagy bent?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. szeptember 16. 22:01 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

- Bizonyára ők is tehetségesek valamiben. Nem lehet mindenkiből professzionális mágiahasználó, még ha a hátterük meg is lenne hozzá. Nem nézem le őket, kifejezetten izgalmas kihívás egy tanár számára az ilyen tanulókkal való foglalkozás, gondolom megérted.
Ethan aranyvérű családból származik, akik talán nem egyenlő módon becsülnek meg embereket. Tekintettel szakirányára, feltételezhetően képes racionálisan gondolkodni, vagy legalábbis diplomatikusan úgy tenni, mintha Attila állításával abszolút egyetértene. Ez amolyan elővigyázatosság a részéről. Nincs tisztában konkrétan a Saint-Venant felfogással, az is elképzelhető, hogy jóval kevésbé konzervatívabbak az átlagnál, de jobb megelőzni a bajt. Ilyen szempontból a tanár úr is megérthető, aki a felsőoktatásban alapos ismertetőt kapott arról, hogy hogyan kell viszonyulni különböző adottságú diákokhoz. Akkor még szigorúan a varázstalan világ keretein belül. Félvérként úgy érezte, nem teheti meg, hogy mások fölé helyezze magát. Tanulmányainak köszönhetően társadalmáról ilyen tekintetben sem alkot véleményt, elfogadja és tiszteli mások nézeteit, csupán a sajátját vállalja fel gerincesen.
- Ahogy mondod. Örülök, hogy így állsz hozzá, ennek függvényében segíteni is fogok neked céljaid elérésében. De furán hangzott... - mosolyodott el magán, hangjában felismerve egy nagypapás, egyszerű karaktert, akiről csak úgy süt a merő jóindulat. Vissza is váltott kifejezéstelen tekintetére, újbóli köretadagot lapátolva villájára. Szánalmas alak lesz, ha végleg elnyomja magában a még fiatalságra törekvő énjét. Ezek a mondatok...
- Ezt mindenki tudja, nem bántasz meg a kijelentéssel. Iskola után én is kimentem szerencsét próbálni külföldön, de rövid időn belül haza kellett térjek - gondolkodott el - Igazából szerencsém volt, hogy itthon el tudtam helyezkedni. Neked biztos jó lesz egy kis "idegenbeli" tapasztalatszerzés, jól fog mutatni az önéletrajzodban.
Tanulmányai befejezése után társa gyakorlatilag már révbe ért. Kinek több, kinek kevesebb munka árán adatik ez meg. Ethanről se mondható el, hogy visszaélne előnyeivel, ahogyan az jelenlegi szándékából is tisztán látszik.- Ajánlottak már fel valamiféle állást itt, vagy ez még kérdéses? Esetleg pont emiatt tartózkodsz a minisztériumban?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. szeptember 17. 13:37 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

- Valamiben biztosan. Volt egy mugli író, Terry Pratchett, azt hiszem, ő írta, hogy a világon mindenki tehetséges valamiben, és az a legnagyobb tragédia, amikor ez rejtve marad. Vannak olyan csodás zenészek, akik a következő Schubert lehetnének, de sosem fogtak még a kezükbe hangszert.. és nem is fognak.
Nem szégyelli, hogy olvas mugli irodalmat. 2015 van, és már az aranyvérűeknél sem dívik (legalábbis nem mindenkinél, főleg a fejlettebb, nyugati országokban) a teljes elzárkózás a technológia elől. Ethan pedig értékeli azt a fajta találékonyságot, amellyel a muglik élnek varázslat híján. Többre tartja a vérségi büszkeségnél a jólinformáltságot és a széleskörű ismereteket. Abból ugyanis nem élsz meg és nem boldogulsz a világban, hogy büszkén duzzadó méllkassal kihúzod magad és lépten-nyomon a származásod tisztaságáról biztosítasz mindenkit.
Szórakozott hangon és félrebiccentett fejjel teszi viszont hozzá..
- De hidd el, néhányaknak jót tesz, ha letörik a szarvát. Bár igaz, hogy nem a pedagógiai meggyőződés beszél belőlem.
Inkább az, hogy sokkal könnyebben volt DB elnökként is kezelhető az a problémás diák aztán, aki már valamivel alább adott önnön tökéletességének tudatából. Kiszélesedő mosolya apró gödröt gyűr a száj vonala alatti sarokba aztán, amikor Attila egy röpke pillanatra szabadjára engedi magában a jóindulatú nagypapát. Bár ő nem egészen így fogja fel.
- Ha furcsa, ha nem biztató, hogy van valaki, akire számíthatok. Szóval köszönöm.
Ez egy idegen ország még számára, azzal együtt, hogy vannak ismeretségei már. De közel sem annyi, hogy biztos lábakon álljon egyelőre, jól jön mindenki, aki a segítségéről és támogatásáról biztosítja. Ha nem most, majd később fog megtérülni ez, amikor igazán szüksége lesz rá.
- Na igen. Hálás passzus egy CV-ben. Viszont te hogyhogy visszatértél inkább? Biztosan bőkezűbben honorálják a munkát nyugatabbra, mint itt.
Ethan materialista ember. Vannak szolgáltatások. És azoknak megvan az ára. Akkor márpedig miért ne azokat a lehetőségeket keresse, amik a legkecsegtetőbbek? Szépek és jók az ideák, de megélni és egy bizonyos életszínvonalat fenntartani belőle, aligha lehet.
- Talált, emiatt vagyok itt. Le kellett papírozni a gyakornoksággal kapcsolatos ügyeket. A következő években az iskola és a minisztérium között fogok ingázni, a mentorom személyét elnézve, nem fognak hagyni unatkozni.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. szeptember 17. 19:43 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

- Egyetértek. Ebből a szempontból az illetőn múlik, hogy megadja-e a lehetőséget saját magának az önmegvalósításra, persze a társadalmi és egyéb környezete nagyban befolyásolhatja. Ezzel viszont egy olyan kérdést feszegetnénk, amire nincs egyértelmű válasz, az erről való vitatkozás pedig sok időbe telne.
Utolsó szavával párhuzamosan nyúlt a desszerthez. Konstatálva Ethan tájékozottságát irodalmi témákban, az olvasással kapcsolatos szokásai kezdték érdekelni. Kíváncsi volt, hogy ez az ambiciózus természet, akinek első látásra a lexikonokon kívül egyéb művekre aligha jut ideje, mit forgat még a keze ügyében olykor-olykor. Néhány évvel fiatalabb volt nála, amikor megélte a saját irodalmi fénykorát. Verseket, rövid történeteket írt otthon a füzetébe, rendszeresen látogatta Pest legelismertebb könyvtári létesítményeit, könyvesboltjait, ahonnét az éppen aktuális kérdéseire kereste a választ. A nagybátyjánál lakott még ekkor, s valamelyest több idővel rendelkezett, mint manapság. Olvasmányai hatására támadt érdeklődése az idegennyelvek, kultúrák és társadalmi szokások iránt, ezzel párhuzamosan olvasva el a nagy klasszikusokat.
- Mindenki a maga szerencséjének a kovácsa, ha már mondásoknál tartunk - erősítette meg korábbi álláspontját - Mellesleg milyen műfajokat kedvelsz? - gondolt itt a könyvekre. Kérdésével azt is elkerülhette, hogy ne a kötelezően bemagolandó szakirodalomra asszociáljon.
- Igazából annak idején még nem rendelkeztem olyan végzettséggel, amely megfelelő jövedelmet tudott volna biztosítani. Túl kevés tapasztalatom volt, és persze teljesen magamra voltam hagyva, fiatalon - itt egy kissé közelebb hajolt, akaratlanul is halkabban folytatva, egy pillanat erejéig elfeledkezve a kantinban egyébként folytonosan működő bűbájokról - Nem tudtam még bánni a pénzzel, az az igazság. Lényeg, hogy túl korán léptem, ha újra visszamennék, talán sikerrel járnék, de most meg már nem hagynám abba itt, amit elkezdtem.
Mondatai után újra hátradőlt a székben, s elrágódott azon, amit az előbb mondott. Végül is arra jutott, hogy igaza van, semmit se bánt meg az egészből, a dolog tapasztalatszerző része így is teljesült. Világot látott, megtanult megállni a saját lábán, aztán tiszta lappal vágott bele egy újabb projektbe.
- Ki tudja, végül hol kötök majd ki. Korábban azt se hittem volna, hogy valaha bűbájtan tanár is leszek - merthogy visszatérhetne a társadalomtudományok, viselkedéskultúra-illemtan vonala felé, csakhogy azt most egy ideig szüneteltetné. Bőven elég neki a bűbájtannal járó hajtás.
- Akkor remélem hoppanálni is jól tudsz. Nem irigyellek, de sok sikert. És akkor mikor válhatsz hivatalos alkalmazottá?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Ethan R. Saint-Venant
INAKTÍV


VII. - A Diadalszekér
offline
RPG hsz: 132
Összes hsz: 1948
Írta: 2015. október 7. 13:18 | Link

Szikszai Attila
MMM, kantin

Ez már csak kötetlen beszélgetés - természetesen elvileg a korábbi is az volt, ha úgy vesszük, de mgis csak tanulmányi ügyekről volt szó. Most már emiatt külön nem kell ügyelnie arra, hogy mit mond, kicsit jobban fel is enged. Végezve az étellel, hátradől a székben és egyik lábát átveti a másikon, lábfejét a térdét megtámasztva.
- Amikor épp nem a kötelező jogszabályokat vagy tankönyveket olvasom, akkor szeretek visszanyúlni régi klasszikusokhoz is. Varázsló és mugli irodalomhoz ugyanúgy, ebben, ha úgy vesszük, nem igazán különbözik a kettő.
A történetek mondanivalója, végtére is mindig örök érvényű, sosem változik, attól függetlenül, hogy jelen van-e benne az általuk jól ismert mágia vagy sem. Az apja arra tanította, hogy kerülje a szűklátókörűséget, mert nincs annál rosszabb ítész, mint az, akinek szegényes az eszköztára. Igyekszik hát minél szélesebb körben tájékozódni, amennyire erejéből telik, de mindent ő sem tudhat, és mindenhez ő sem érthet. Nagy sajnálatára.
- Nem is baj, ha nem hagynád abba, akkor nem érdemes kockáztatni. Sokan elrontják ott, hogy hiába szeretnek valamit csinálni, inkább a bejáratlan, nagyra törő terveket választják.
Sajnos a maga húsz évnyi élettapasztalatával inkább csak olyanról tud nyilatkozni, amit a saját szemével látott, de mások esetében. Neki még megvan az a lépéselőnye, hogy még csak most kell majd kitaposnia a saját ösvényét. Ethan nehézségei abban rejlenek inkább, hogy ne engedjen a csábításnak és kényelmesedjen bele az édesapja által kitaposottba. Könnyebb megoldás lenne, ugyanakkor soha sem tudna igazi szakmai hírnevet harácsolni magának.
- Is? Miért mit tanítottál korábban?
Ugyebár ő még bőven nem volt itt, csak nemrég érkezett az iskolába, és ezzel a tanévvel fogja egyáltalán megkezdeni a tanulmányait, szóval Attila már Bűbájtan tanári titulussal van beazonosítva a saját, belső kis rendszerében. Arra, hogy jól tud-e hoppanálni, egy félmosollyal biccent.
- Köszönöm, igyekszem majd, hogy ne menjen kárba a lehetőség. Ha minden jól megy, akkor két-három év gyakorlat után én is a saját lábamra állhatok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szikszai Attila
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 79
Összes hsz: 123
Írta: 2015. október 25. 13:24 | Link

Ethan Saint-Venant
MMM, kantin | [zárt]

Kétségtelen, hogy elkanyarodtak a beszélgetésben. Az átmenetet megtalálni elég nehéz. Igazából fontos lesz, hogy mindketten jól ismerjék a másikat, mert a tanár úr szerint csakis így lehetséges hatékonyan együttműködni, márpedig a patrónus-bűbájt kifejezetten az olyan varázslatokhoz sorolja, ahol nagyon sok múlik a bizalmon. Egyébként sem az a tanár szeret lenni, aki leadja a száraz anyagot, majd vasszigorral kéri számon ugyanazt a szintet, amit a szakképzett pedagógus megüt. Az általa elképzelt ösztönzési forma jóval sokrétűbb ennél. Bensőséges, de nem tolakodó. Meghagyja a diák szabadságát, ugyanakkor közelebb visz a végcél felé. Annak idején örült volna, ha minden professzora ilyen szeretettel közeledett volna felé. Akkor nem amiatt lett volna motivált, hogy minél hamarabb túlessen az elé állított kihívásokon. Habár akkor bizonyára máshol kötött volna ki, ami egy új történet lenne.
- Egy darabig illemtant - húzta ki magát a székben, hangjában múltja iránt érzett büszkeségével - Nem volt rossz tanítani. Bűbájokra viszont sokkal nagyobb az igény az iskolában.
Úgy vélte, ez nem szorult bővebb magyarázatra. Lehetséges aztán, hogy ezzel az információval csak megerősíti őt abban, hogy felnőttként, a tanári pályát választva is van lehetőség változtatni az ember életén. Persze ehhez rugalmasság, fogékonyság és kitartás kellett, no meg a képzés, amit leleményességének köszönhetően időben képes volt kiszúrni. Örült, hogy előtte Ethan olvasási szokásairól tájékozódhatott, az imént pedig hivatali munkájának hivatalos kezdetéről kaphatott egy becsült időt. Hosszú az út még előtte.
- Nagyon örülök, hogy végre sikerült találkozunk. Maradjunk akkor annyiban, hogy küldök egy levelet a tanév elején... Számítok Rád - kezdett el búcsúzni.
Bizalomgerjesztő mosollyal nyúlt felé egy kézfogásra, miután elrendezte tálcáját. Szinte mindent megevett, jól is lakott aznap a vacsoráig bezárólag.
A megbeszélés eredményesen zárult. A végső egyeztetések után egyszerre távoztak a helyiségből, s mentek mindketten a maguk dolgára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2015. november 9. 11:26 | Link

Révay Nándor
Nándor irodája - november 6., 10 óra


Pedáns munkaerőkét ilyesfajta mulasztásokat eddig soha sem engedett meg magának. Az élete mondhatni a karrierjéről szólt úgy fél évvel ezelőttig, aztán minden összeomlott a feje fölött; nem csak a szerelem veszett ki az életéből, a munkakedv is és tekintve, hogy mindent egy lapra tett fel korábban, ez elég nagy bajnak számított. Majdnem egy teljes hónapig kerülte a Minisztériumot, s azzal együtt a munkát is.
Általában akadt valami kifogás, valami egetrengető ok, amire hivatkozva egész nap a cuki kis rózsaszín pizsamájában és sünis mamuszában, az ágyban elterülve sajnálhatta magát szerencsétlen magánélete miatt. Talán nem egyszer és nem kétszer megfordult a fejében, hogy elvonul apácának, neki úgyis teljesen mindegy már. Közelít a harminchoz, egy értelmes, valamire való szabad férfi sem fellelhető a környezetében, ez pedig a kelleténél nagyobb mennyiségű elkeseredettséggel töltötte meg sivár kis életét.
Aztán szépen lassan elkezdte összevakarni magát a padlóról. Kezdetben lecserélte a hálóruháját rendes utcaira és mint a normális emberek, tiszteletét tette a faluban élelembeszerzés céljából. Ezt az apró lépést pedig egyre nagyobbak követték, anyagokat rakott össze a tanévre, beült a tanári értekezletekre, a legvégén pedig visszatért az Aurorparancsnokság nyomasztó légköréhez is. Ott viszont egyetlen célja volt csak: Osztrovszky úr nevét mindenáron elkerülni.
Egy cseppet sem kellemes októberi nap kellős közepén kopogtatott az ajtaján egy lóti-futi gyakornok, hogy a kezébe nyomjon egy hivatalos borítékot, aztán eltűnjön az éterben. Már várta a behívót, számított rá, hogy igazolatlan mulasztásait nem fogják szó nélkül hagyni a rend éber őreinek fejesei.
November hatodik napján pontosan tíz órakor kopogtatott a Parancsnok irodájának ajtaján. Kellemetlenül érezte magát és nem csak a szokatlan ceruzaszonya miatt, amit magára aggatott a jeles eseményre, hanem mert ilyen megrovásban sohasem részesült azelőtt. Gyomra görcsbe rándult, ahogy benyitott a sivár berendezésű helyiségbe.




A BEIDÉZÉS
Utoljára módosította:Almásy Léna, 2015. november 9. 12:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2015. november 9. 12:23 | Link

Almásy Léna
Aurorparancsnoki iroda



Rehabilitáció. Aktatologatás.
Révay Nándorról mindenki tudja, hogy alapvetően egy marcona teremtés, de legalábbis nem az a csupa szív, mosolygós fickó. Ez mostanság hatványozottan is igaz. Egyszerűen vérlázító a számára például, hogy néhány horzsolás és pár eszméletlenül az ispotályban eltöltött hét miatt az embert csak úgy parkoló pályára teszik. Kiváltképpen ha az a bizonyos illető maga az Aurorparancsnok. Nem elég azonban, hogy gyorsabb felépülése érdekében, minden kiküldetést, rajtaütést vagy ellenőrzést a helyettese kell levezessen, de még a nyakába sóznak néhány fegyelmi eljárást, elmarasztaló interjút és megannyi olyan kihallgatást, amelyhez nemhogy humorérzéke, de még csak köze sincsen. Ugyan miért lenne az ő hatásköre fegyelmi eljárást vezetni egy auror ellen? Megvannak erre a megfelelő emberek, akik a fizetésüket is felveszik ezért. De úgy gondolják, az idejéből kitelik, s nem is terheli ez meg túlságosan. Nem, valóban nem, de annyi kedvét sem leli benne, mint egy kiskorú bűbájgyakorlása okán összehozott tárgyalásban.
Az éppen aktuális eljárások aktáit jobbjában tartva sétál irodája felé, tőle jól megszokott szikla arccal. Baljában egy csésze kávét szorongat, az egyetlen vigasza az előtte álló napra. Pillantása már viszonylag korán megakad a karcsú lábakon, ahogy gazdájuk bizonytalanul leselkedik befelé a résnyire nyitott ajtón. A nőt talán meglepi, hogy a helyiség üresen várja, ám váratlanul háta mögött hidegen csendül a férfi hangja.
 - Amennyiben kibámészkodta magát, kegyed, akár beljebb is mehetne - csak addig várakozik a nőszemély mögött, amíg egyetlen lépést tesz előtte, majd lendületesen elvonul mellette, hogy a dossziékat lecsapja a súlyos diófa asztalra.
 - Maga a tízórás? - kérdezi színtelenül, miközben az asztalára fektetett csíptetős mappát futja át szemeivel. - Almásy... - teszi hozzá, majd végre szembefordul Lénával, kék szemei most találkoznak csak az övéivel. Egyelőre nem ül a székébe, asztala sarkának támaszkodik, miközben karjait összefogja maga előtt, míg a hölgy méltóztatik közelebb jönni, és esetleg helyet is foglalni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2015. november 9. 12:32 | Link

Révay Nándor
Nándor irodája - november 6., 10 óra



Bár törékeny madárlelke már rég a múlté, újkeletű magabiztossága igen gyorsan cserben tudja hagyni, ha ismeretlen helyzetben találja magát. Semmi más vágya nem volt abban a percben, csak gyorsan és a lehető legenyhébb következménnyel megúszni a kényelmetlen procedúrát. Igen, elcseszte, hogy nem jelentette le a távolmaradását, de akkor még úgy gondolta, megengedheti magának ezt ennyi példásan megoldott ügy és ledolgozott munkanap után. Az önsajnálata nem engedte, hogy az orránál tovább lásson, agya teljesen elködösödött és mindent elfelejtett, ami korábban fontos volt számára. Nem gondolt bele, hogy ezzel tulajdonképpen a további életét és a karrierjét kockáztatja, hiszen a Parancsnok nem épp a cukiságáról híres. Sőt...
Nem csoda hát, hogy úgy állt ott a nyitott ajtó előtt huszonkilenc éves felnőtt nő létére mint egy óvodás, aki visszabeszélt és most a nadrágszíjra vár. Révay túlságosan is közelről jövő hangjára összerezzent, mint harmatos falevél hurrikán idején, de válaszra nem nyitotta száját. Csendesen beljebb libegett mostanában keveset hordott magassarkújában, s miután a férfi elbicegett mellette, belökte utána az ajtót.
- Igen, én - s bár hangja határozottan csengett, tekintetét csak egy pillanatra emelte feletteséére, aztán le is sütötte rögtön: a padló bámulása egyfajta érzelmi biztonságot jelentett számára. Zavartan szorongatta fekete szövetkabátját ahogy közelebb lépdelt és közvetlenül a férfi mellett leereszkedett székére. Megnyalta kiszáradt ajkait, úgy kezdett bele mondandójába.
- Én... nem is tudom, mit mondhatnék. Tudom, hogy megszegtem a szabályzatot... de nem tudok felhozni semmit mentségül. Semmi olyat, ami elfogadható lenne. Én nem kérem, hogy megértse...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2015. november 9. 12:55 | Link

Almásy Léna
Aurorparancsnoki iroda


Figyelem. Unalom.
Kékjei a nő minden lépését figyelemmel kísérik, olvassák az arcát, a mozdulatait, a tartását. Árulkodó jeleket keres, de meg sem kell erőltetnie magát, hiszen a kismadárról lerí, hogy meg van rettenve.
Ó, ez szórakoztató lesz...
Ahogyan Léna markolássza a kabátját, kerüli a pillantását és még ezernyi apró dolog.. meg sem lepi, hogy amint helyet foglal a vallató széken szinte azonnal kiszakadnak belőle a szavak. Nem ő az első, aki így indít, s minden bizonnyal Nándor is visszafogottabb lenne, ha esetleg vette volna a fáradtságot, s beleolvasott volna a hölgy aktájába. De a kávét előbbre valónak tartotta, s úgy tervezte, lesz még ideje átfutni a dolgokat, de egy dögös kis gyakornok feltartotta az úton idefelé.
Léna nem kéri a megértését, s azt jól is teszi, ahhoz nagyon is rossz ajtón kopogtatna. Szemöldökeit kissé szigorúan vonja össze, továbbra is karjait mellkasa előtt összefonva tartja, méregeti egy darabig még, mielőtt ismét megszólal.
- Nos, kezdetnek... tudja mi a protokoll, amennyiben megbízást teljesít? Jelen esetben előadásokat tart az iskolában - egy pillanatra felidéződnek benne egyes dolgok, amiket ő élt át a Bagolykőben, s egy titokzatos félmosoly árnyéka sejlik fel szája szegletében. Ez most azonban nem a megfelelő hely a nosztalgiázásra. - Vagy hogy mi az eljárás, ha nem tudja azokat teljesíteni... - egészíti a kérdését. Minden egyes alkalmazottnak tudnia kell a kötelességeit az egyes esetekben. Egyelőre nem húzza elő a papírost, az írás része amúgy is a legkevésbé kedvelt része az egész mizériának.
- Mennyi időt is mulasztott? - nem, halványlila gőze sincs a részletekről, a beosztásában mindösszesen vázlatosan volt feljegyezve a fegyelmi mibenléte, de meggyőzően adja a figurát, mintha csak tudatosítani akarná a nőben, igen is komoly kihágást követett el.
Utoljára módosította:Révay Nándor, 2015. november 9. 12:56 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2015. november 9. 13:02 | Link

Révay Nándor
Nándor irodája - november 6., 10 óra




Ezer és egy dolgot hallott már a főnökről, a férfiről, aki a legjobbak között van és akitől talán túlzás nélkül egy fél ország retteg. Híres a könnyűnek nem mondható természetéről, de szeremcsére neki még nem volt oka ezt a csodát megtapasztalni. Egészen idáig.
Mintha csak saját védőügyvédje lenne, úgy ömlöttek ki szájából a kéretlen szavak. Fontosnak tartotta, hogy elismerje bűnösségét már jóval a részletek kitárgyalása előtt, hátha ezzel enyhít valamelyest a körülményeken. Magában már a legrosszabbtól tartott - még ha legbelül tudta is, hogy pár elmulasztott munkanap nem a világ vége -, a rettegés pedig ehhez mérten járta át testét.
Nándor kérdésére csak egy aprót bólintott. Tekintetét félve emelte az önelégült ábrázatra. Természetesen tudja a kötelességeit, talán jobban is, mint bármelyik másik beosztott az osztályon. Soha sem volt egy lusta teremtés, a feladatait mindig időben elvégezte, a jelentéseket idő előtt leadta és mindig mindent precízen, képességeit szinte maximálisan kiaknázva végzett el. Panasz általában csak akkor érkezett rá, ha utasítás nélkül vagy annak figyelmen kívül hagyásával járt el egy-egy akció során, ám azoknak az eseteknek a kivizsgálásakor közel sem érezte magát ennyire kiszolgáltatottan. Most bűnös.
 - Hat munkanapot... és kétszer kellett volna megjelennem bevetésen... - ahogy kimondta, azt kívánta, bárcsak ez a körülbelül két és fél hétnyi munkakerülés ne az Almásy névhez fűződne. Most már hiába mondaná, hogy az azidő alatt feltornyosult munkát három éjjel és három nappal alatt elfogyasztotta, ennek jóvátételéhez sokkal, de sokkal több minden kell.
Úgy érzete magát ott, a férfi átható pillantásainak kereszttüzében, mint egy módszeres bűnöző, egy senki, akit bármikor eltaposhatnak, ha az érdekek úgy kívánják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2015. november 9. 16:27 | Link

Almásy Léna
Aurorparancsnoki iroda


Szigor. Esély.
Ezer és egy dolog terjeng róla az osztályon, melyeknek talán csak fele igaz, de ez mindaddig nem zavarja, amíg tisztességét nem veszélyezteti. Sokkal óvatosabb manapaság, ami a csapodárságát illeti, itt mások a játékszabályok, mint korábban a Bagolykőben. Most már meg kell fontolnia mit mond és kinek, hogyan, de még csak azt is, milyen hangsúllyal. Tanárként többet megengedhetett magának, itt azonban az emberek csak arra várnak, hogy megcsússzon. Hiába szállítja az eredményeket, az emelkedett számú megoldott ügyek, lezárt nyomozások és sikeres rajtaütések semmit nem számítanak. A példás előmenetel semmit sem jelent, ha bármily apró hibát is követ el az ember. Ezt Léna most saját bőrén tapasztalja meg.
 - Tehát tisztában van azzal, ha esetlegesen gyengélkedik, értesítenie kell a munkahelyét a távolmaradásáról... - reagál a bólintásokra, mert igazság szerint hallani szerette volna a nőtől - ...amennyiben nem tudja ellátni a feladatát, értesítenie kell a felettesét... - végre elmozdul ültéből, felegyenesedik, s az asztala mögé sétál. Újra végigfuttatja tekintetét az irathalmon, amely sajátos rendszerben hever előtte. Leginkább egy katyvasznak tűnik, de ő megtalálja mindig, amire szüksége van.
 - Nos, esetlegesen meg tudja indokolni a távolmaradását és mulasztásának okát? Vagy van hitelesített igazolása arra az időszakra? - nem igazán lát esélyt rá, de meg kell kérdeznie, ez az eljárás. Eddig még senkitől sem kapott ilyesmit, vagy bármi olyan írást, amely bármilyen módon felmentené őket a további meghurcolástól. Az asztal tetejére, a pergamenhalomra tenyerel, várakozón pillant az aurorra, de igyekszik nem túlságosan ráncolni a homlokát, nem szeretne idejekorán kéretlen barázdákat oda.
Utoljára módosította:Révay Nándor, 2015. november 9. 16:27 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Almásy Léna
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 372
Összes hsz: 1331
Írta: 2015. november 9. 23:22 | Link

Révay Nándor
Nándor irodája - november 6., 10 óra



Titkon abban reménykedett, hogy Nándor nem szerzett tudomást Mihaelről. Már csak az kellett volna szegény fejére, hogy megtudják, szabadidejében speciális varázslatokat oktat egy számára kedves diákjának, mindennemű engedély nélkül és ráadásul az iskola falain belül, nem is az otthonában. Most, hogy így belegondolt, talán több ízben is kockáztatta állását az elmúlt időszakban, ami szintén nem vall rá. A legutóbbi pofáraesésének alkamával ismét elég nagy jellembeli változásokon ment keresztül, ami ezeket a kihágásokat tekintve egyáltalán nem váltak hasznára.
- Igen, tisztában vagyok vele - hangján nem lehetett nem hallani az idegességet. Révay talán felsorolja számára az összes ide vágó szabályzatcikkelyt, utasítást és büntetéslehetőséget? Ez az ember szereti összezúzni az összes többi önbizalmát a sajátjával, és tekintve, hogy Lénának ebből a nemes jellemből amúgy is elég kevés jutott, ez nem igazán jó hír számára.
- Nem. Vagyis... nem hiszem, hogy a magánéleti gond elégséges indok volna - idegességében ráharapott alsó ajkára, reszkető ujjai pedig szoknyájának gondosan elvarrt széléhez vándoroltak. A kényelmetlen szituáció elég gyenge megfogalmazás, ha le akarjuk írni ezt a kihallgatást. Teljesen biztos volt benne, hogy még ha felettese elé tárja az egész történetet, még akkor sem mutatna semmiféle empátiát irányába. Egyszerűen a magánélettel takarózni olyan, mint egy kocka toalettpapírral elindulni a mosdóba. Van, van, de nem sok mindent lehet vele kezdeni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2015. november 9. 23:30 | Link

Almásy Léna
Aurorparancsnoki iroda


Mámor. Ismétlés.
Kezdi egyre kellemesebben érezni magát a szituációban. Minél jobban érzi magát, az annál rosszabb hír Léna számára. Szinte magába szippantja a nő idegességét, mint valami dementor, s ez egyre csak hergeli. Asztalára tenyerelve mered az aurorra, válaszát követően pedig színpadiasan sóhajt egyet. Megingatja a fejét, elvonja tekintetét a nőről, lehunyja szemeit, s összeszorítja ajkait, amelyen egy cinikus kis mosoly jelenik meg.
 - Nem... valóban nem elégséges indok. Vagy netán úgy gondolja, ha nem tudatja velünk, hogy nem számíthatunk a szolgálataira egy hétig, az rendben van? - Nem emeli fel hangját, sosem volt az az ordítós fajta. Már egészen fiatalon rájött a halk beszéd sokkal rettentőbb, mint a kiabálás, és nem is annyira fárasztó.
 - Ha tisztában van a kötelességeivel, akkor meg tudja nekem mondani, mi tartotta vissza attól, hogy eleget tegyen nekik? - nem, egyáltalán nem a magánéleti problémáira kíváncsi, hidegen hagyják, milyen gondjai akadtak éppen. A nőknél egyébként sem mehet biztosra az ember. Tudják, s vissza is élnek a helyzettel, ha megérzik a férfin, hogy hajlamos az empátiára és egy normális mentsruációs hormonfelburlást is tökéletesen megfelelő kifogásnak gondolnak. Egy-két könnycseppet is elmorzsolnak hozzá, s máris megingatják a nyúlszívűeket. Aztán meg idült kacajokkal csacsogják el egymásnak, hogy az a tökkelütött főnök hogy benyalta ezt a vérszegény kifogást. Hát nem!
Szemöldökét felvonja várakozón, mintha lehetséges lenne bármi kifogást találni, bármilyen módon úgy megválaszolni a kérdéseket, hogy ezzel az ember ki is vágja magát. Végtag vagy eszméletvesztésről szó sincs a jelentésben, azon biztosan megakadt volna a szeme, vagy valaki értesítette volna róla.
 - Azt hiszem, munkához is láthatunk - jelenti ki végül. Ellöki magát az asztaltól, hogy kihúzza termetes, méregzöld bársonnyal borított székét, a bal felső fiókból üres pergament húz elő, hosszú fekete pennát vesz magához, majd ezeket mind Léna felé nyújtja. A kihallgatás oké, de hogy még ő is írja meg a jelentést? Ugyan kérem!!!
Ez persze csak egy csel, a penna önműködő, mint a firkászok Pulitzer pennája, csak a reakcióját szeretné látni.
Utoljára módosította:Révay Nándor, 2015. november 10. 00:34 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 3 [4] 5 6 ... 14 ... 17 18 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek