36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. január 8. 21:40 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Hát szóval az egész… nem. Háttal nem kezdünk mondatot. Akkor elölről. Szóval az egész úgy kezdődött, hogy mindenki tudta, hogy anya meg apa elmennek a hétvégére, ergo valamelyikünknek mindenképpen haza kellett jönnie erre a két napra, és valamiért én voltam az. Nem emlékszem, hogy azért, mert én húztam a rövidebbet - szó szerint -, esetleg nem csináltam meg valamit Darwinnal és Felhővel, amit meg kellett volna, különben megszívom, vagy… jó. Az igazság az, hogy a család legifjabbik Móricának valami nagyon fontos próbája lesz a színházban, szóval, mivel én totálisan supporter testvér vagyok, természetesen magamra vállaltam, hogy akkor ő koncentráljon a szuperfontosra, addig én tartom a frontot itthon. Mondom természetesen.
Figyelemmel arra, hogy egyedül vagyok, a fejhallgatóm nagyon jót pihen az íróasztalomon, miközben én torkom szakadtából üvöltöm azt az orosz technos dalt, amiben a pasi nagyon erotikusan mondja ki az orosz női neveket. Nagyjából ennyi a szövege a dalnak, a Natasát pedig én is ki tudom mondani oroszul, úgyhogy egészen jól megy. A szomszédok legnagyobb örömére nincs jó idő kint, úgyhogy az ablak jelenleg be van zárva, de ha nagyon megérzem a bugit, lehet kinyitásra kerül. Ki tudja, mit hoz még a mai nap? Na már csak azért is, mert ahogy véletlen megbotlok székemben és az ablakpárkányra támaszkodom, hogy lehetőleg ne csattanjak a földön, mint a tehénsza- glás lapjával - ne beszéljünk róla -, az üvegen keresztül ismerem fel a ház felé közeledő sziluettet. Az üvöltő zenével nem törődve rohanok le az emeletről, majd tárom ki Rin orra előtt az ajtót, mielőtt még egyáltalán megszülethetne a kopogás gondolata.
- VÉGRE! - vigyorodom el szélesen, jobb kezem azonnal mozdul, hogy elvegyem tőle a táskáját, majd beljebb engedjem. Azzal a lendülettel csukom be mögötte az ajtót, majd fejemmel intek az emelet felé. - Ismered a járást, és nagyon remélem, hogy most nem a testvérem ágyából kell, hogy kiszedjelek - igen jelentőségteljes pillantást vetek barátnőmre, azonban pár pillanat múlva már széles vigyorom virít arcomon.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 19. 23:57 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Amikor Loki felhozta a barnának, hogy esetleg este átmehetne, a nap további részére eltűnt a lány. Mármint szó szerint. Elvonult a kis szobájába, és terveket szövögetett, hogy mégis hogy a lópikulába fogja kijátszani a rendszert. Először is innen-onnan összegyűjtötte a forrásokat, hogy melyik prefektus lesz beosztva hova, aztán szobatársait fűzte meg, hogy ne árulják be, sőt falazzanak neki, ha arról van szó - az utolsó két dán csokijába került -, és végül maga a vonatút. Kora délutánra már meg is volt a tökéletes szökési terv. Komolyan, ha minimum fele ennyi energiát fordítana egy-egy tantárgyba Marina, simán ő lenne az évfolyamelső.
Tőle szokatlan módon egészen simán megúszott mindent. Walkmanjéből üvöltő Jason Derulo amúgy is minden aggodalmát kiürítette fejéből, és táncolva közelítette meg az ismerős házat. Komolyan, otthonosabb volt neki Lokiék lakása, mint a sajátja Dániában. Hatalmas mosoly kúszott a lány arcára, ahogy meglátta az ajtóban ácsorgó Lokit.
- Tudod, már csak örökbe kéne fogadnod egy kréta kori őshüllőd és igazi dínom dánom lenne a házban - kacsintott Marina a fiúra, engedve, hogy átvegye tőle a tasit. Egész vonatúton mondogatta ezt a szóviccet, nehogy elfelejtse vagy rosszul mondja.
- Olyan meglepetésem van, hogy el fogod dobni az agyadat tőle - jelentette ki a barna, amint magabiztosan fellépett a lépcsőre, és közben elkezdte szétgombolni barna kabátját. - Szóval az úgy volt, hogy tudod régóta gondolkodtam rajta, hogyan hozhatnék be valami jó cuccot Magyarországra. Aztán hallottam, hogy van valaki, aki a sulin belül árulja. Te, az a gyerek valami borzalom. Mint aki citromba harapott és nem tudja hogyan tudja a fancsali képet eltüntetni utána a fejéről - ért oda a szobához, de Loki beszólása miatt úgy döntött kicsit megvicceli, és a meséjében megállva Móric ajtajára mutatott. - Ez a tiéd ugye? - ráncolta össze a szemöldökét, de utána rögtön huncut mosolyra húzódtak ajkai.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. január 19. 23:57
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. január 24. 17:38 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Vállamra dobom Rin cuccát, amíg ő belibben a házba, mintha csak otthon lenne, amitól akaratlanul mosolyodom el. Egyszer el fog jönni a pillanat, amikor én is elmegyek hozzájuk, és amiket Rin eddig mesélt a családjáról, valószínűleg életem legszebb napja lesz, főleg, hogy majd akaratom ellenére botránkoztatom meg a szüleit. Még csak próbálkoznom sem kell majd vele, elég hogy levegőt veszek majd. Az egyszerű győzelem a legszebb győzelem szokták mondani. Nem, nem szokták, de nem is fontos, csak ráncolt szemöldökkel, amolyan “he?” arccal követem Rint felfelé. Kell pár másodperc, mire leesik barátnőm kacsintásának oka, majd pfölve tör ki belőlem a nevetés.
- Ezen a poénon mennyit gondolkodtál? - vigyorogva követem az emeletre, de azért szemöldököm ismét ráncba szalad, hogy eldobom az agyam, mert valami cucc az országban. Nem nagyon tudom összerakni miről beszél, de igyekszem követni, hogy hamar megtalálhassam a mondandója lényegét, és amikor már éppen leesne, hogy a cucc mégis mit jelent, Rin megáll Móric ajtaja előtt. Azonnal elkomorodok, elhúzom számat, majd bajszom alatt morogva fogom meg a lány kezét és húzom a saját szobámba.
- Először is, tökre nem vagy vicces - kezdek bele durcás hangon, miközben székemre teszem a táskáját. - Másodszor pedig, te komolyan valami drogról beszéltél az előbb? - huppanok le az ágyamra, hogy el is dőljek azon, miközben emésztem a hallottakat, majd kikerekednek a szemeim, és az eddig a levegőbe kerülő teniszlabda koppan a fejemen, ahogy hirtelen felkapom azt. - Áu - kapok oda azonnal, majd pillantok Rinre. - Azt akarod mondani, hogy szereztél, és ha ez még nem is lenne elég, hoztál is belőle? Ide?! - én sem tudom eldönteni, hogy hangom hitetlenül cseng vagy izgatottan, vagy mindkettő egyszerre, mert… Merlinre! Szívem kihagy egy dobbanást, ahogy az egész eljut agyamig, mégis felüti a fejét egy kis aggodalom, de talán az izgalmam nagyobb egy csöppet. Mi ez az érzelmi hullámvasút?
Utoljára módosította:Mórocz A. Móric, 2021. január 24. 19:12
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. január 31. 00:04 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Tökéletesen sikerült a vicc, érezte, ahogy az - amúgy sem kicsi - önbizalma csak még nagyobbra duzzad a büszkeségtől. Csak két évébe telt, de már magyar szóvicceket mond, hát mekkora előre lépés ez? Jó, igaz még nem jött neki úgy zsigerből, mint Lokinak, de már az sem volt kis teljesítmény, hogy megértette amikor a szöszke dobálódzott neki velük. És most meg már sajátot talált ki.
- Pedig szerintem az volt - vonta meg Mae a vállát, de azért hagyta, hogy Loki távolabb húzza Móric szobájától. Édes drága Móric, majd máskor. Kabátját ledobta az egyik szekrényre.
- Szóval a srác képes volt tripla árat kérni a cuccért csak azért, mert azt mondtam neki, hogy csúsztatottan adjuk át a dolgokat, mint a könyvekben - mesélte tovább a szöszkének a sztorit, miközben leült a táskája mellé a székre, és kutakodni kezdett benne. Az egyáltalán nem zavarta meg, hogy közben barátja tönkre teszi az arcberendezését, inkább csak ravasz rókamosollyal kihúzta a fiolát az egyik rejtettebb zsebből.
- Gondoltam kipróbálhatnánk - nézett rá a másikra. - Ennél jobb időpontot és helyet nem is tudnék rá mondani - tárta szét kezeit a lány, és a fiú felé nyújtotta az üvegcsét, hogy ő is rendesen meg tudja nézni a lilás folyadékot.
- A srác azt mondta, hogy ez három napi adag. - Pontosabban három és fél, mert a hét napi volt kettő fiolába elosztva, de az már csak részlet kérdés volt. - Szóval maradnia kéne belőle - magyarázta. És itt le is tudta az összes felelősséget, amit a dealer mondott neki.
- Átengedem neked az első korty lehetőségét - szólt izgatottan a lány. Alig várta, hogy kipróbálják végre.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. február 8. 17:03 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Joh, totálisan értetlenül bámulom dán barátnőmet, számat eltátom néhány résznél, de igyekszem hamar tovább lépni azon, hogy mégis milyen csúsztatásról beszél meg könyvről, mert szinte levegővétel nélkül haladunk tovább, és… valamiért ma sokkal nehezebben tudom követni, mint eddig bármikor. Lássuk be, nem is könnyíti meg, mert nagyjából percek telnek el, mire a könyves csúsztatás leesik egyáltalán, szóval egyelőre elég szar statisztikát állítok fel értelmezésből. Eddig rontottam a statisztikát, mert ahogy a labda koppan a fejemen, felülök, ezzel egy időben húzza ki Rin a fiolát a táskájából. Szinte már megbabonázva nézem az üvegcsét, amit pörget ujjai között, kékjeim zizzennek arcára, ahogy folytatja. Szóval próbáljuk ki. Há’ nem mondom, nem teketóriázunk, ha csak így belevágunk a közepébe, az biztos, de végül is igaza van. Nincs itthon senki, ismerős terepen vagyunk, ráadásul Rinnel történne meg. Nos…
Szusszanva dőlök előre, hogy elvehessem Rintől az üveget. - Három nap? - gyors fejszámolás. - Akkor nagyjából egy kortyot kellene inni, mi? És hogy a bánatba mérjem ki az egy kortyot? - nézek értetlen barátnőmre, de mielőtt megszólalhatna pattintom le az üvegcse tetejét, hogy haladjunk, a kérdés csak költői volt, inkább ne is válaszoljon rá, mert csak húzzuk az időt. Apró pánikkal, mégis hatalmas izgalommal, kékjeimben pillantok Rinre, mielőtt vállat vonva húznám meg az üveget. Nem nagyon figyelek az egy kortyra, de ahogy visszaejtem az üveget magam elé, elégedett grimasszal konstatálom, hogy nem ittam meg az egészet, szóval nagyjából megvolt az egy korty.
- Oké, te jössz - nyújtom vissza Rinnek nyammogva az üveget. Igyekszem dűlőre jutni az üveg tartalmának ízével, de nem nagyon akar összejönni, szóval csak… nyammogok tovább, amíg várom, hogy valami történjen. Erre is igaz, hogy folyadékként hamarabb felszívódik, szóval előbb üt be a hatása? Egyébként kérdés: mi a tündérpor hatása? Lehet tényleg meg kellett volna kérdezni, mer’ amúgy fogalmam sincs. - Te figyu! Ez hogy jutott egyébként eszedbe? - remélem érthető a kérdés, miközben eldőlök ismét az ágyon, de a labda dobálás most elmarad. Még sínylem az előző bénázásomat, szóval most nyugton maradok kicsit.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 10. 23:19 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Igaz, ami igaz. Amikor a srác átadta neki a terméket, akkor azért hezitált, mert félt, hogy a barna majd valami gyerekes tréfaként éli meg a szert. És hát... ez épp így történik. Bármennyire is azt ígérte neki, hogy komolyan fogja venni, mégis egy tizenhat éves cserfes szájú dánról beszélünk, aki még a két Móricot se tudja megkülönböztetni hajnalban. Szóval miután figyelmeztette barátját a szer adagját nézve, már csak arra tudott figyelni, hogy valamennyire úrrá legyen izgatottságán és képes legyen maga is meginni a szert.
Barátja arcát nézte, várt valami reakciót, de a nyammogáson kívül más nem érkezett. Remek. Akkor saját tapasztalás lesz. Átvette az üvegcsét, és maga is megpróbálta az egy kortynyi adagot kimérni a mézszerű anyagból. Ahogy a szer a nyelvéhez ért, kicsit megrázkódott, és grimaszba fordult az arca. Visszatette a tetőt, és az asztalra fektette a fiolát. Még az orra is csavarni kezdte a furcsa érzéstől. - Olyan mint... mintha csillagport ennék - hasonlította, no nem mintha bármikor evett volna ténylegesen az anyagból. Mégis, csak azt tudta volna elképzelni hasonlóképp.
Felállt a székből, és maga is elfeküdt Loki mellett az ágyon. - Gondoltam vicces lesz. Amúgy is hülyék vagyunk, és mivel ez csak boldogabbá és fesztelenné tesz állítólag, kíváncsi voltam hova fejlődhetünk még. Mármint... mi ketten pont nem vagyunk olyan emberek, akik annyi gáttal küzdenek. Pláne nem egymás előtt - ingatta a fejét még fekve is a lány. Másfél év alatt olyanok lettek, mintha mindig is ismerték volna egymást. Ha lett volna legjobb barát vetélkedő, akkor biztosan megnyerték volna, mert nem hogy az összes kínos sztorit tudták egymásról, de azok kilencven százalékát együtt is csinálták. Egyedül akkor voltak nagyon külön, amikor Marinának vissza kellett mennie Dániába. De akkor is üzentek naponta egymásnak.
- Te érzel valami változást? Mármint milyen gyorsan hat egy ilyen szer? Én még csak nyalókát ettem, de azt nem éreztem meg - vallotta be a lány, ahogy kékjeit Lokira kapta. Lehet mégis ki kellett volna jobban faggatnia a forrását.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. február 21. 16:47 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Nem tudom, hogy miért, de apró kételyek vannak bennem. Nyilvánvalóan nem azért, mert valóban meg fogjuk csinálni, hiszen Rin mellettem van, és csak örülök, hogy nem mással szeretné kipróbálni, mert - logikusan - akkor nem lennék mellette, és úgy igencsak nehéz kivitelezni, hogy vigyázni tudjak rá. Mindegy, nem aggódok ezen, mert haladni kell, és ahogy én, majd Rin is iszik egy-egy kortyot, tovább is lépek a kételyeken. Halkan felnevetek a hasonlaton, megkímélem magam a választól, pedig nagyon szívesen feltenném a kérdést, hogy mégis honnan tudja milyen íze van a csillagpornak. Széles mosollyal ajkaimon követem végig, ahogy mozdul, arrébb csúszva adok neki helyet magam mellett. Oldalamra fordulok azonnal, hogy láthassam arcát, tenyeremet felfelé fordítva csúsztatom arcom alá.
- Lehet, hogy semmi változást nem fogunk érezni, mert amúgy sem vagyunk olyan merevek, érted - ráncolom szemöldököm az elhangzottakon, ahogy egy hosszabbat pislogok. Fürkészem Rin arcát, végül vállat vonok. - De legalább már elmondhatjuk majd, hogy kipróbáltuk - vigyorodom el szélesen, mert ha más nem is, legalább ez tutira megtörtént már. Nem feszélyez, hogy esetleg hülyeséget csinálunk, hiszen az iskolában is együtt cselekedjük meg ezeket, most ettől mégis mi változna? Ugye, hogy nem tudsz rá válaszolni? Őszintén szólva én már nem is akarok, mert testemet érzem sokkal könnyebbnek, akaratlan széles mosoly villan meg arcomon, ahogy barátnőmet fürkészem és hallgatom, majd hangosan nevetek fel. Szabad kezemet emelem szemeim elé, igyekszem mérsékelni a nevetést, de azért egy ilyet egy nyalókához hasonlítani elég meredek.
- Nem tudom mennyi idő, de olyan fura érzésem van, de közben meg jó. Érted - gondolkodom el egy pillanatra. - Mondanám, hogy kedvem támadt oroszul reppelni neked, de az amúgy is megtörténik, szóval nem tudom… az tuti, hogy… hát ja, kezdek felszabadulni - pfölve röhögök fel őszintén azon, ami nem is vicces, kékjeimmel kapom el  Rin tekintetét, ahogy engem fürkész, de ennél többet nem tudok mondani, csak nevetgélve fordulok hátamra, hogy a plafont kezdjem el fürkészni. Eddig arcom alatt lévő kezemet teszem fejem alá.
- Figyu… - kezdek bele lassan. - Anno, a bálon azért mondtad azt, mert egyszer vissza kell majd menned Dániába? A közeljövőben, érted… - mármint oké, nyilván vissza-vissza fog járni, talán vissza is megy véglegesen, de nem mindegy, hogy három hónap múlva vagy harminc év múlva.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 21. 23:43 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Alig hogy elfekszik a barna is az ágyon, máris valami könnyedséget érez meg magában. Először furcsálni kezdte, hiszen nem lehet, hogy ilyen gyorsan hasson a szer, csak aztán rájött, hogy a szökési terve miatt a vacsorát is kihagyta, tehát nincs minek felszívnia az anyagot, és az akár azonnal is képes hatni. Így már megvan miért érzett hirtelen hihetetlen késztetést arra, hogy elkezdjen az ágyon ugrálni.
Loki magyarázatára azonnal elkezdett maga is rötyögni, ilyen lassú hullámokban, mintha maga se tudná eldönteni, hogy most tényleg nevetni akart, vagy nem. Fejét barátja felé fordította, és úgy nézte a másik íriszeit, közben pedig hagyta, hogy ellazuljanak a tagjai. Viszont a kérdésre egy pillanatra mintha visszanyerte volna a gondolatait. De tényleg csak egy kis időre, mert mikor már a plafon fele nézett ő is, addigra már el is szállt a bú.
- Nem tudom. Semmit nem tudok - magyarázta. - Olyanok a napjaim, mint abban a mugli játékban, tudod, ahol az a kis figura a bajusszal ugrál, és meg kell mentenie a hercegnőt. De sose tudhatod mi vár a következő részben - magyarázta a lány, és igen kedves olvasó. Marina Darik a Mario Kart játékhoz hasonlította az életét.
- De ha már bál, van egy dolgom, ami hosszú hónapok óta lenyomja a lelkem - mondta a hosszú bevezetőt Mae, és kezét is a mellkasára helyezte. - Emlékszel a színpadra? Aszt hiszem akartam azt a csókot - vallotta be. - Tessék, kimondtam! - tárta szét a karjait, és maga se tudta miért tesz ilyen meggondolatlan dolgokat. Ja várj, mégis.
- De aztán tudod, jöttek azok a dolgok Boróval, és hát melegen nem vágyhatsz egy fiú csókjára - nevetett magán a lány, mintha csak olyan eszeveszett dolgokat mondana. Bár igazából ő maga sem tudta, hogy pontosan miért falaz már megint. Mert azért egy hangyányit még mindig tudta, hogy nem volt normális, amit a belsője tett vele, amikor olyan közel voltak egymáshoz. De közben meg sokkal durvább volt, amit a rellonos lány váltott ki belőle. Most meg csak beszél össze vissza.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. február 22. 14:15 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Nem akartam belemenni a témába, de azóta bennem van a kérdés, mióta fülembe suttogta félelmét. Mivel tudom, hogy nem az országba való visszameneteltől fél leginkább, hanem attól, hogy maga mögött kell hagynia, csak még rosszabb érzést kelt bennem. Hogy hagyhatna itt, amikor az igencsak burkolt mondat mögött is megértettem azt, amit akkor és ott valójában mondani akart nekem? Ki lehetne még egy olyan az életemben, mint Rin, aki ki sem mondja, mégis tudom mire gondol? Hősiesen bevallanám, hogy szívemet szorongatja az érzés a tudatra, hogy itt hagy, de úgy vagyok vele, ha mennie kell, mert neki úgy lenne jó, nem tartanám vissza. Menjen, valahogy el tudnám fogadni, az már más kérdés, hogy nehezen, de végül is… nincs hozzám kötve.
Akaratlan nevetek fel a hasonlaton, amit használ, bólogatva közlöm, hogy figyelek és értem, amit mondd, csak éppen a beszéd nem megy a röhögéstől. - Tudom-tudom, és oké, csak… szólj, ha menned kell - vonok aprót vállaimon, mintha nem lenne olyan nagy dolog, pedig igenis az, de még mindig nem én döntök ebben, ahogy nem is ő, és még csak beleszólásunk sem lenne, hiszen ki hallgatna két tizenévesre? Jó, nyilván el tudnám érni, hogy meghallgassanak, de benne van a pakliban, hogy csak rontanék a helyzeten vele, amit Rin sínylene meg. Nem tehetem.
Bólintok, jelezvén ismét, hogy figyelek, ám amit mondd, nem nevetést vált ki belőlem. Kékjeim kikerekednek, ahogy a plafont bámulom, lassan, szinte már kínzóan lassan fordulok Rin felé, aki folytatja a halandzsázást, miután kimondta a lényeget. Mert ez a lényeg. Azt akarta, hogy megcsókoljam? Mégis miért? Kékjeimet függesztem arcára, ahogy nevetgél magán, de nekem még csak ajkaim sem remegnek meg, hogy legalább az inger meglenne. Mert nincs. Nagyon nincs. Tudom, mit érez, mert valahogy bennem is hasonló érzések kavarogtak, mindössze nem voltam képes egy ilyennel elrontani azt, ami köztünk van, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy szívem nem dobogott kicsit hevesebben akkor, ahogy most is. Annak ellenére, hogy végtagjaimat szinte alig érzem, és fejem is kissé ködös, hirtelen támaszkodom fel és tapasztom ajkaimat Rinére. Egyik kezemmel támaszkodom meg feje mellett, ahogy fölé tornyosulva hajolok lejjebb, míg másikkal könyökölök az ágyon továbbra is. Nem nyújtom el a csókot, nyelvem épphogy beférést kért Rin ajkai között, amikor megszakítom és eltávolodom tőle. Csillogó kékekkel pillogok le rá, és valószínűnek tartom, hogy ugyanolyan meglepettség ül ki saját arcomra is, mint Rinére fog.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 16:56 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Igazából a téma komoly volt, és talán Mae is jobban kifejtette volna barátjának, hogy nem a saját döntése miatt menne el, sokkal inkább a kényszer szülné a helyzetet. Félt tőle, hogy egyik nap az apja közli, hogy haza kell mennie. Hogy nem jöhet többé Magyarországra, mert csak rossz hatással van rá. Sőt, egyenesen rettegett tőle, hogy bezárják abba az otromba nagy lakásba, és sokáig még az utcára se mehet majd. Levágják a szárnyait, hogy kedvükre tanítsák meg fütyülni.
- Ha megyek, te lehel az első, aki tudni fog róla - zárta le inkább a témát. Nem akart szomorú lenni. Bolondságot akart, amíg csak lehet. Talán ezért is ismerte el azokat az érzelmeket, amelyek időről időre felülkerekednek rajta. Hogy zavarban volt-e közben? Kicsit. De a szer miatt csak szimplán mókaként fogta fel ezt is. Nevetgélt, és csak lassan fogta fel a csöndet, ami Loki körül gyűlt. Már épp fordult volna mosolyogva, hogy megjegyezze, hogy ilyen se sokszor van, hogy a szöszke szavak nélkül marad, amikor megérezte az ajkakat sajátján. A hirtelen rátörő zavart gyorsabban legyűrte, mint alap helyzetben tette volna, és egy pillanat múlva reagált szája a fiúéra. Szétnyíltak ajkai, de a csók megbomlott. Kitátotta szemeit, amire nem is emlékezett mikor hunyta le, és úgy nézte a másikat, mintha csak akkor fogta volna fel, hogy az Loki. A legjobb barátja. És a nyelve majdnem az ő szájában volt.
- Wow - szakadt fel a lány mellkasából, és elmosolyodott. - Hát erre megérte hónapokat várni - kuncogott, bár őszintén nem tudta megmondani, hogy pontosan min. Mert hogy a szőke tényleg jobban csókolt, mint ahogy elvárásaiban. - De jobb lesz, ha befejezed azt a csókot, mielőtt a testvéredet kérem meg, hogy tegye meg helyetted - cukkolta egy kicsit, és huncut vigyorra húzódtak a barna ajkai. A szituációhoz képest túlon túl jókedve volt, de a tündérpor annyira elködösítette az agyát, hogy még csak azt sem fogta fel teljesen, hogy miket mond. Mintha csak egy végtelenül groteszk álom lenne.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. február 22. 19:04 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Ahogy a csók megszakad, kissé hitetlenül pillogok le Rinre. Komolyan megtettem. Így utólag már nem tudom hova, de szívem hevesen kezd el dobogni. Keresem magamban az okokat, de nincsenek, mindössze elég volt annyi, hogy azt mondta, akarta akkor és ott, hogy megcsókoljam, csak én nem tettem meg. Ugyanúgy bennem van a kérdés, hogy mégis miért akarta, amikor ott van az Ombozi, akiért elvileg szíve repes a lánynak, most mégis…
Szinte megfagyott a levegő köztünk, amit végül Rin megszólalása tör meg. Megkönnyebbülten mosolygok vissza rá, legalább az biztos, hogy annyira nem volt szörnyű, mondjuk ebben van tapasztalatom, és egyelőre valóban nem panaszkodott senki. Mosolyomból lesz szemtelen vigyor, ahogy folytatja, nevetve túrok szőke tincseim közé. - Ezt örömmel hallom - bennem akad a szó, pedig folytatnám, de Rin megelőz, és olyat mond, ami egyáltalán nem tetszik. Nyammogva forgatom meg szemeimet látványosan, széles vigyor terül el ajkaimon végül, bár legszívesebben durcásan a világból kifutnék szavaira, hiszen ismét testvérem van porondon, de ehelyett visszahanyatlok az ágyra, miközben Rin karját megfogva rántom magamra és csókolom meg azonnal ismét. Kérésének eleget téve most nem finomkodok, azonnal elmélyítem, nyelvem hívja az övét táncra, bármennyire is idegen és félelmetes, hogy éppen a legjobb barátomat csókolom. Jobb kezem csúszik arcára óvatosan, füle mutató- és hüvelykujjam között helyezkedik el, másik kezemmel simítok hátára. Idegen, mégsem érzem azt, hogy helytelent tennék éppen, pedig mindennel ellentétes, amit eddig átéltünk együtt. A por jótékony hatása lenne, hogy a ködös gondolataim között nem jön át a sziréna, ami jelzi, hogy valami nem oké? Felszabadultan csókolom őt, hátára csúsztatott kezem cirógat végig gerince mentén közben, mintha mi sem lenne természetesebb.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 20:06 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Engedett a fiú húzásának, mintha csak természetes lenne az, amit jelenleg művelnek. Pedig minden volt, csak nem szokásos. Ahogy bal keze a fiú mellkasát simította, rögtön bevillant a lánynak, mikor Lokival együtt alszanak. Akkor a megnyugvást szokta keresni ott, most viszont valami egészen más bizsereg a testében. Érezte, ahogy a mellkasa egyre intenzívebben kezdett el fel-le mozogni, ahogy a csókjuk is egyre hosszabbra nyúlt és a bőre alatt pezsgett a vére. Loki ujjai nyomán libabőrös lett, és hirtelen már azt a hajszálnyi ellenszegülést sem érezte, amit addig.
Egy pillanatra elvált a szőkétől, hogy levegőhöz jusson, közben bal lábát átvetette a másik derekán. Rádőlt mellkasára, és Loki arcára simítva kezét újabb csókokért hajolt. Haja függönyként borult jobb oldalra, mintha csak még meghittebbé akarná tenni számukra a pillanatot. Balja a fiú mellkasán szánkázott le, és a fiú pulcsijának szegélyénél játszadozott, közben ujjai be-beszánkáztak a nadrág dereka alá, de a hangsúlyt még mindig nyelveik tánca vitte. Mígnem Mae bele nem mosolygott a csókba, és feljebb nem emelkedett.
- Okay, here me out - kezdte a lány, és felült. - Tudod mitől lehetne ez még jobb? - kérdezte felvillanyozva, és közben alig bírt nem nevetni a lány. - Egy kis édességgel. És most tejszínhabra gondolok - jelentette ki azonnal, és csillogós szemeivel a fiúét kutatta. Aztán gyorsan felállt, maga után húzva Lokit is, ami miatt szinte azonnal elvesztette az egyensúlyát, és az asztalnak esett. Nevetve állt újra két lábára, és kuncogva indult meg a lépcső felé. Lábai alatt a talaj egy kicsit imbolygott, de nem úgy, mint amikor részeg az ember, mégis ahhoz lehetett a legjobban hasonlítani. Közben folyamatosan kuncogott és mosolygott. Egész nagy kihívást jelentett ilyen állapotban felkutatni a hűtőt a házban.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. február 22. 20:27 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Talán azért nem szól olyan veszélyesen hangosan az a sziréna, mert van valami, amit eddig nem vettünk észre? Se ő, se én? Valami olyan, ami végig az orrunk előtt volt, csak eddig annyira elvoltunk a megszokott világunkban, hogy figyelmen kívül hagytuk? Aha. És akkor az mi? Hah, nyilvánvalóan nem most fogok ezen nekiállni gondolkodni, amikor érzem, hogy Rin bőre libabőrös lesz érintéseim után, így csak bátorságot kapva simítom végig újra és újra bőrét, a végére már ott, ahol csak érem. Rin helyezkedése nem sokban zavarja meg, hogy nyelveink folytassák a táncot, ám amikor megérzem ujjainak érintését nadrágom pereme alatt, szívem hol kihagy egy dobbanást, hol olyan hevesen kezd el verni, hogy kitöri a bordáimat. Remek lenne, akkor gyógyítót is hívhatnánk a buliba, ami csak akkor lenne jó, ha valaki cuki doktornő segítene rajtam, amíg drámázok.
Utolsó csókot lehelek ajkaira, amikor érzem, hogy eltávolodik tőlem. Kipirosodott arccal, csillogó kékekkel fürkészem arcát kérdő tekintettel. Megrázom a fejemet, mert most rndsn, Rin? Éppen smárolunk az ágyamon, miközben te rajtam ülsz és ez lehetne még ennél is jobb? Hogy tejszí- ó. - Hohohóóóó, mekkora ötlet! -  szélesen vigyorodom el, ahogy Rin felpattan és azonnal követem, nevetve nyúlok karjáért, ahogy neki esik az asztalnak. Vigyorogva csóválom meg fejemet, utána indulok, hogy megcélozzuk a konyhát, de ez sokkal nehezebb, mint gondoltam. Mintha a talajtól pár centire sétálnék, az ajtókeret is, mintha szűkösebb lenne, nyilvánvalóan ezért megyek neki, miközben követem Rint. Fel sem tűnik, hogy állandóan vigyorogva követem barátnőmet, ahogy az sem tűnik fel, hogy leérünk az emeletről. Fejemet kicsit megrázva fókuszálok a konyhára, majd fordul a kocka és én húzom magam után Rint. A hűtő ajtót szinte feltépem, azonnal kutakodni kezdek benne, és reményeim szerint Rin a hűtő ajtó mögött áll, ahol hagytam. Nem véletlenül. - Te Rin… - hagyok egy kis szünetet, miközben pakolok. - Mi van, ha azt mondom, hogy nincs? - választ sem várva csapom be az ajtót, szabad kezemmel rántom magamhoz közelebb a lányt, hogy amennyire sikerül a hevességben, na meg azzal, hogy nem annyira tudok fókuszálni úgy semmire, orrára nyomjam a habot hangosan nevetve.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. február 22. 22:34 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az emberek sokszor mondják a kis párosra, hogy "mint zsák a foltját". Ami igazság szerint sokáig fejtörést okozott Marinának, mert nem teljesen értette meg, hogy miért hasonlítják őket koszos táskákhoz, de miután órákig kutatott a könyvtárban magyar közmondásos könyvek után - és kikérte a könyvtáros segítségét is -, már határozottan mondhatta, hogy tényleg olyanok. Pláne ilyenkor tűnt fel neki, mint amilyen ez a pillanat is volt. Mind a ketten teljesen benne voltak a pillanat adta lehetőségekben, és úgy tapadtak egymás szájára, mintha az elmúlt majdnem két évben szomjaztak volna rá. És aztán egyetlen pillanat alatt indultak meg keresőútra.
Nevetgélve dülöngélt le a barna a lépcsőn, aminek a végén megkapaszkodott a korlátba, csak hogy egy kicsit levegőhöz jusson. Tűz sok volt ez a tüdejének, először a csókok miatt nem jutott oxigénhez, most meg a nevetéstől. Vett két mély levegőt, és már mentek is tovább. A kis mágneseket és üzeneteket nézte a hűtő külsején, és mosolyogva olvasta a "vacsora a kék dobozban"-t. Ez a ház tele volt a szeretet apró jeleivel, éppen ezért is imádott annyira itt lenni.
- Neee... - tátotta el a száját megsemmisülten a lány. Lábai pár ingatag lépést tettek, és karjai ösztönösen kaptak a fiú derekára. Hatalmasat nevetett, ahogy megérezte orrán, és arcán egyaránt a hűvös habot. - Csalóóó - nyújtotta el a szót nevetés közben, és mutatóujjával egy csíkban lehúzta az ételt, és lenyalta. - De legalább finom - jegyezte meg, aztán még egy kicsit leszedve arcáról nyújtotta Loki fele. - Te is kérsz? - nevetett, de ha a fiú mozdult, akkor azt az arcára kente, és kuncogni kezdett. Több hab jutott az arcukra, mint a szájukba. Legalábbis eddig.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 2. 18:50 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Nem mondom, hogy meglepő a helyzet, de meglepő a helyzet. Amikor megkértem Rint, hogy jöjjön már hétvégére haza velem, mert nem akarok egyedül vigyázni a mindenre is, eszembe sem jutott, hogy a végén a konyha közepén állva fogok tejszínhabot nyomni az orrára. Lássuk be, nem csak a hétvégére húzhatom ezt rá, hanem mióta megismertem, soha nem gondoltam volna, hogy ez megtörténik. Mondjuk a drogozás sem jutott eszembe, mióta az eszemet tudom. Mindegy, csak visz a flow, én pedig ellenkezés nélkül követem, így nevetésünk tölti meg az egész házat valószínűleg, ahogy telibe kapom Rin arcát a habbal. Oké, ezt nem így terveztem, belátom hősiesen. - Persze, hogy finom, ez tejszínhab - nevetek fel fejemet csóválva, miután Rin éppen magáról eszik. Akaratlan tör ki belőlem a röhögés erre a gondolatra, előre görnyedve hajtom homlokomat Rin vállára, ahogy igyekszem összekapni magam, mielőtt légszomjban elhaláloznék. Huhuhúúúú - bagoly lettem csira! -, ez nagyon jó volt. Pár hosszú másodperc múlva egyenesedem fel és pillogok lefelé barátnőmre, majd vállat vonva hajolok ujjához, hogy… az arcomra kenhesse. Pffölve tör fel belőlem ismét a nevetés, nyelvemet oldalra irányítva nyalom le azt, amit elérek.
- Ja, tényleg nem rossz - konstatálom a tényt bólogatva, majd pillantok vigyorogva Rinre. - Koala szeretnél lenni vagy kismajom? - nagyon fontos kérdés, kezem mozdul, hogy egy kis habot szedjek le arcomról, majd nyalogassam magamról, mint valami rendes kretén. Merlinre, komolyan hatalmas mázlistának érzem magam, hogy még testvérem sincs itthon, mert ezt kimagyarázni azért meredek lenne. Fogalmam sincs hogy cselekedném meg, de… miért is gondolkodom ezen? Senki nincs itthon ember! Szemöldököm szalad ráncba, majd fejemet megrázva pillantok vissza Rinre a választ várva.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 2. 19:27 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az összes hasizma is sikított már a sok nevetés miatt, de a lány csak képtelen volt abbahagyni. Arcáról a mosoly nem lankadt, fejét hátravetve hagyta, hogy Loki rádőlve nevessen. Nem hitte, hogy ez a tündérpor ennyire be fog jönni nekik, de hogy még a tejszínhabon is ennyire tudnak mulatni, az valami csoda.
- Várj, segítek - hajolt oda, és nemes egyszerűséggel nyalta le a fiú arcáról a habot a lány. Már épp hajolt volna a fiú ajkaihoz, hogy folytassák, amit fent elkezdtek, amikor Loki kérdése megakasztotta. Valahova a fiú feje fele nézve gondolkodott el, mert hát a viselkedésével inkább majomra hasonlított, de a bensőjében inkább érzett egy koalát. Micsoda számottevő kérdések ilyen állapotokban, hát majdnem annyira szürreális, mint a hab ötletének bedobása.
- Nem lehetek inkább valami más? Mondjuk egy kenguru? Messziről aranyos, de rohadt nagyot tud rúgni? - gondolkodott el, arcán még mindig fehérlett a hab egy csíkban. - De jó, ha csak ez a kettő van, legyen a koala - adta meg végül a választ egy vállvonás után, és hajolt is, hogy kivegye a szőke kezéből a flakont, és egy adag habot fújjon a szájába. Csakhogy kicsit elméretezte a dolgokat, és nevetve próbálta valahogy becsukni a száját, ami pláne nem segítette elő a feladat végrehajtását. Ettől meg bekerült abba az ördögi körbe, hogy azon röhögött, hogy nem tudja becsukni a lepénylesőjét. Prüszkölve nevetve tartotta hátrafelé a fejét, és bal kezét állához támasztotta, hogy ha esne a hab, legalább megfogja.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 2. 20:29 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Lényegében fel sem fogom szerencsétlenkedésem kellős közepén, hogy Rin közölte segít, és abból mégis mi lehetne, mert megoldom végül. Kis segítséggel, amin csak még jobban röhögök, mint egy elmebeteg, és haladnak tovább az események. Gyorsan. Nagyon gyorsan haladnak, rendesen meg kell erőltetnem magam, hogy követni tudjam, mégis mi van, mert lassan azt is elfelejtem miért jöttünk le. Mondjuk, ha meg is történne, nem történne tragédia, mert jelenleg úgy érzem, komolyan mindent képes vagyok elengedni. Ami a hétköznapokban stresszt okoz, annak Kon Kálmára rázom a valagam, hogy pontosan ennyire érdekel.
- Nem - ingatom fejemet lehunyt szemekkel. - Ez a két lehetőséged van, nincs más - szélesen vigyorogva fogadom a döntést, kezeimet csapom össze, majd dörzsölöm őket, mintha valami rosszban sántikálnék - ami teljesen így is van -, azonban Rin műsora teljesen kizökkent. Hangosan tör fel belőlem a nevetés ismét, pedig hasizmaim még az előző rohamot sem nagyon heverték ki. Tarkómra csúsztatom kezeimet, a plafon felé fordulva hagyom, hogy átjárjon a jókedv. Nem is tudom, hogy igazából már min nevetek, de megteszem. Fájó hassal, szinte már beálló állkapoccsal pillantok vissza dán barátnőmre, hogy sikerült-e abszolválni a problémát, és ha igen, kezeim csusszannak le tarkómról. Térdeimet behajlítom, majd előre lendülök és Rin combjait megfogva emelem fel magammal szembe. - Koala vagy - csókolok lágyan állára, minden lélekjelenlétemet összekapva indulok el a lépcső felé, és csak remélem, hogy Rin nem teszi le a habot. Én is akarok nyomni a számba. A lépcső előtt torpanok meg. - Bízol bennem annyira, hogy felvigyelek? - kékjeimet szakítom el a lépcsőről és pillogok felfelé Rinre. Ha nem, hát nem, biztosan nem fogom erőltetni, én sem bíznék magamban, főleg, hogy a por komolyan egyre durvábban kezd beütni.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 2. 22:36 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A hatalmas adag hab egy része a kezében köt ki, de végül sikerült becsuknia a száját, és lenyelnie a cukros csodát. Aztán persze az ujjairól is lenyalta a maradékot, tehát teljesen sikeres volt a küldetés. Azonban fel sem ocsúdott az élményből, már újra Loki derekán volt - igaz, most már pozícióban. Lábát reflexszerűen kulcsolta össze a fiú háta mögött, karjait pedig a szöszke vállán vetette át, habor flakonnal együtt.
Az apró csók olyan jól esett neki, hogy még a gyomra is beleremegett az érzésbe. Jelenleg ő aztán bárminek vallotta magát, csakhogy ezt az állapotot fenntartsák. Túl jó volt, kellemes, vicces és teljes.
- Jobban bízok benned, mint magamban - hajolt oda egy gyors puszit nyomva barátja ajkaira, aztán szorosabban a fiúhoz simult. - Most pedig teljesen bekoalásodtam, szóval ha elengedsz sem esek le - jelentette ki magabiztosan Mae. És tényleg, olyan közel helyezte kettejük testét egymáshoz, hogy képes volt lábával, meg kicsit karjával megtartani magát a barna. Mondjuk ez azt is jelentette, hogy ha Loki esett, akkor bizony vele együtt a lány is.
- Mond csak, szerinted a Marson van földrengés? - kérdezte a lány, miközben még mindig minden izmával tartotta magát Lokin. - És ha van, akkor azt marsrengésnek hívják? - gondolkodott el. Igazából csak meglátott egy random könyvespolcot a földszinten, amin volt egy könyv a bolygóval. Ennyi pedig tökéletesen elég volt a lánynak, hogy elindítsa ezt a gondolatmenetet, legalábbis amíg fel nem érnek az emeletre. Ha Loki cipekedik, akkor addig legalább szórakoztassa már el valamivel.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 7. 18:17 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Egyre nehezebben követem az eseményeket. Az egyik pillanatban még beszélgetünk az ágyon, a következőben beközli a legjobb barátom, hogy akarta a bálon meg nem történt csókot, majd én már csókolom, végül a konyhában nyomom orrára a tejszínhabot, amit meg is bosszul. És akkor így kerülünk a lépcső aljára, miközben tartom, mint egy koalát. Bensőm remeg meg szavaitól, csillogó kékjeimet emelem fel rá. Apró mosollyal ajkaimon fogadom a csókot, kicsit csücsörítve viszonzom, majd vigyorodom el. - Rendben, akkor indulás - ölelem magamhoz Rint, mintha az életünk múlna rajta, majd lépek fel az első lépcsőfokra. Oké, eddig nem is olyan vészes, szóval képesek lehetünk megúszni ép bőrrel. Első lépcsőfok pipa, majd a második is, a harmadik előtt imbolygok meg kicsit, ahogy Rin felteszi a kérdést, amit követ a következő, én meg akaratlan nevetek fel hangosan.
- Fogalmam sincs, bakkerka, de frankón mondom, hogy csillagásznak kellett volna menned - töhögök egy sort, de nem engedem el magam teljesen, mert minimum olyan érzés van bennem, mintha hegyet másznék. Brotusz rendesen büszke lenne rám, ha látná ezt a harcot a lépcsővel. Kicsit jobban rámarkolok Rin combjaira, ahogy magabiztosan lépkedek felfelé, végül a lépcső tetejéről pillogok arra, amerről jöttünk. Sokkal több lépcsőnek tűnik, mint amennyi valójában van, de én mondom nektek, minimum 100 fokot megmásztunk most. - Rendesen megcsináltam, ember! - hangom hangosan csattan vissza a falakról, széles mosollyal ajkaimon dobok egyet Rinen, majd indulok a szobám felé, hogy gondolkodás nélkül fektessem le az ágyra, és ha elenged, akkor eltávolodva tőle nézzek le rá szélesen mosolyogva.
- Elmondod miért akartad azt a csókot? - kékjeimben csillan fel a kíváncsiság, ahogy arcát fürkészem. Nem is tudom, hogy pontosan miért érdekel, de… tudnom kell. Mindig mindent megbeszéltünk, többet tud rólam talán, mint én saját magamról, így ez sem lehet kivétel ez alól. Meg kell beszélnünk.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 8. 18:46 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A lépcső alján megígérte magának, hogy most tényleg hagyni fogja, hogy Loki koncentráljon. Mert hát mégiscsak őt cipelte fel az emeletre, aztán még egyedül is nehéz volt nekik lejönni. De amint megpillantotta a könyvet, úgy bukkantak ki a száján a kérdések, hogy megállíthatatlan volt. Csak mint általában, most sem gondolta át a dolgokat.
- Lehet megkérdezem majd Parszek profot, hátha ő tudja a választ. Lehet még azt is hiszi majd, hogy érdekel a tantárgy, és év végén kiválót ad - csillant fel a barna szeme, ahogy elképzelte a jelenetet. De jó is lett volna végre úgy kapni jegyet év végén, hogy nem kell csinálnia érte semmit. Persze ezért általában egész évben gürizni kellett volna, ami valljuk be rohadt sok idő, és jobban is el tudja tölteni.
- Úristen, tényleg nem gondoltam, hogy megcsinálod - csodálkozott el Mae, de ajkain mosoly szaladgált. Főleg akkor ijedt meg egy pillanatra, amikor természetesen nem tudta befogni a lepénylesőjét, de hát na. Loki már ismerte annyira, hogy tudja képtelen befogni.
Csak hamar visszaértek onnan a hálóba, és Marina készségesen nyúlt el az ágyon. Kezében forgatta a habos üveget, és komolyan zavarba jött egy pillanatra a kérdés hallatán. Mármint hogy úgy ténylegesen érezte, ahogy a pír elönti az arcát, pedig ilyen nem gyakran történt még meg vele. Loki közelében pedig talán még egyszer sem. Ez az este kezdett egyre furcsább lenni.
- Te miért tetted meg? - kérdezett inkább vissza, de csak hogy húzza az idejét. Biztos volt benne, hogy Loki majd jön az "én kérdeztem előbb" visszavágással, és hát... jogos is volt. Szóval sóhajtott egyet, és inkább próbálta összekaparni a maradék agysejtjeit, amiket még nem pöckölt millió darabra a tündérpor.
- Amikor ott voltunk, akkor éreztem olyan dolgokat, amiket még nem. Amiket utána Borókával éreztem csak. De nem hittem, hogy megteszed most, pláne, hogy múltkor még azt mondtad forró vagyok - magyarázta a lány, és feltámaszkodott, hogy legalább annyira ne legyen kiszolgáltatott testtartásban.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 14. 15:12 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Csak egyetértően bólogatok, hogy kérdezze, mellé végül is nem nyúl, plusz, amíg Rin beszél és a szavaira figyelek, nem pillogok görcsösen a lépcsőre, hogy vajon mikor fogunk akkorát borulni hátra, mint annak a rendje. Még Malvinék is meghallanák valószínűleg, jönnének haza, és kezdődne a nemulass. Elképzelni sem akarom mennyi idő szobafogságot kapnék, ha ez az egész kiderülne, szóval megemberelve magamat koncentrálok Rinre és a szavaira, a görcsöm pedig lassan oldódik, így sérülésmentesen felérünk. Kell pár pillanat, mire felfogom, de végül vigyorogva adok hangot is neki, Rin pedig egyetért velem. Há’ összeszorul a szívem, hogy nem hitt bennem! Dehogyis, én sem hinnék magamban a helyében.
Nem teketóriázok sokat, a szobába visszaérve azonnal az ágyra fektetem, mert ennyire nem vagyok jó kondiban, és az egyensúlyomban sem bízok most különösen, köszönjük tündérpor, de az biztos, hogy az érzékeim kiélesedtek, és mintha tényleg a padló fölött lebegve közlekednék. A kérdés feltétele után ülök az ágy szélére, lábamat felhúzva pislogok Rinre. Ch hang hagyja el ajkaimat, felső ajkamat húzom fel. - Nem fair, én kérdeztem előbb - de a kérdés teljesen jogos egyébként. Fogalmam sincs miért tettem meg. Jött valami hirtelenség, és mire felfoghattam volna, már Rin ajkait csókoltam. Szavaira szalad ráncba a szemöldököm, majd nevetek fel halkan. - Először is, meleg. Nem forró. Másodszor… - gondolkodom el ismét egy pillanatra. - Hogyha meleg lennél, nem akartad volna ezt a csókot olyan érzésekkel, amit csak az Ombozival éreztél - ütögetem meg mutatóujjammal ajkaimat, ahogy elfordulok Rintől és gondolkodóba esem. Fogalmam sincs, nem is tudom mit erőlködöm. - Ja, nem tudom. És azért adtam, mert én is éreztem ott valamit… nem is tudom. Hirtelen jött, pár pillanatig tartott, de ott volt és bennem maradt a kíváncsiság, érted - vonom meg vállaimat.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 16. 15:42 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



A barnának egyáltalán nem kellett csalódnia, Loki olyan gyorsan ütötte vissza neki a labdát, mint a ping-pongban. Nem, nem a teniszben, mert lehet, hogy ott is elég gyors az ide-oda adogatás, de a kisebb labda valahogy ezerszer gyorsabban szokott pattogni az asztalon. Szóval ez a beszélgetés pont olyan volt. Éppen ezért Maenek szinte esélye se volt, hogy valami normális magyarázatot összekaparjon magától. Mert nem tudott. Fogalma sem volt róla miért mondta ki most, és arról pláne nem, hogy miért akarta akkor. Hát könyörgöm, az már majdnem egy évvel ezelőtt volt. Mennyi minden történt azóta...
- Jó, de ha nem vagyok meleg, akkor miért tetszik nekem Boróka? – kérdezte meg egy szemforgatás közepette. Igaz, ami igaz, rohadt sokáig tartott neki ezt is elfogadnia, sőt, még mindig nem sikerült teljesen. Persze, választ adott sok múltbéli eseményre ez, de továbbra is ott volt az a rejtélyes halloweeni bál, csak hogy megmaradjanak a titkai. – Ha nem meleg vagyok, akkor mégis mi? – borult ki egy pillanat alatt újra a dán, és újra visszahanyatlott az ágyra. Az érzelmei mindig olyan katyvaszosak voltak. Ha nem lett volna neki Loki, már biztos beleőrült volna a sok kérdésbe, ami a fejében össze-vissza kuszálódott.
- Te is érezted? – kerekedtek ki a szemei. – De mi nem... – mutatott előbb magára, majd a szőkére, majd ezt mégegyszer és utána a két ujját kezdte el kergetni egy körben. – Biztos a... a pezsgőben volt valami. Emlékszel, ittunk azt is – csapta össze tenyereit, mintha valami egetrengető felfedezést tett volna. De az is lehet, hogy csak a por hatása volt. – Szóval ennyi. Te továbbra is más lányokat szeretsz, én meg... szintén – szögezte le. Csak akkor miért éreztem most is valamit?

Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 27. 22:15 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Szeretnék okosakat mondani Rinnek. Megválaszolni a feltett kérdéseit, amit nem ért, de az az igazság, hogy én sem feltétlen értem őket. Megbeszéltük, hogy meleg, mert megakarta, majd meg is csókolta Borókát, de a bál hónapokkal ezelőtt volt, most mégis bevallotta nekem valamiért, hogy akarta azt a csókot. Részletkérdés, hogy a por hatása-e, hogy elmondta, de elmondta, én pedig úgy ragadom meg az alkalmat, hogy meg is beszéljük, mint annak a rendje. Próbálom legalább annyira összekapni a gondolataimat, hogy a jelen pillanatban érkező kérdésekre tudjak válaszolni, de a padló felett három méterrel ez sokkal nehezebb ám, ráadásul megvan az inger, hogy vigyorogjak állandóan. Akaratlan nyúlok ajkaimhoz, hogy megnézzem, tényleg vigyorgok-e, vagy csak beképzelem, de szerencsémre az utóbbi áll fenn. Lehunyt szemekkel szusszanok egyet, majd pillantok Rinre.
- Nem tudom, Rin - csóválom meg fejemet. - Lehet biszex vagy - vonom meg vállamat nemtörődöm stílusban, majd tör fel belőlem a röhögés. Nem arra, hogy esetleg biszex, az tökre nem poén alap, hanem arra, hogy mennyire nemtörődöm volt a vállvonás. Előre dőlve nevetek, majd pár huhogás után kapom össze magam és figyelek ismét komoly ábrázattal Rinre, ahogy mutogat ránk. Kékjeim kicsit megcsúszva követik ujjainak mozgását.
- Éreztem - fordulok előre felé ismét, majd mosolyodom el a folytatásra. - Aha. Valószínűleg a pezsgőben volt valami - nyúlok tarkómhoz, hogy kicsit elhúzott szájjal dörzsöljem meg lassan a bőrt. Oldalvást sandítok barátnőmre. - Legyen így - miért érzem úgy, hogy mégsem beszéltük meg azt, amit kellett volna? Még így is túl sok kérdőjel van bennem, de ahogy elnézem, Rinben is, és így nem jutunk előrébb. Sóhajtva csúszok le az ágyról és ülök a padlóra, hogy fejemet a matracnak vessem.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 27. 23:22 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Biszexualitás. Furcsa, ismerősen csengő szó, ami jelenleg semmit nem takart a lánynak. Mármint hogy így nagyjából tisztában volt vele, hogy akkor lány is meg fiú is, de hogy az pontosan mi? De ahogy meglátta Loki vigyorát, úgy kezdett el ő is nevetni. A nagy semmit. Vagyis Lokin, de ő inkább csak az ingert okozta, aztán meg maradt csak úgy az a felhőtlen jókedv, ami nagy tudatlanságában rátelepedett. Hát de Marina, szedd össze magad, komoly téma van.
Megköszörülte a torkát, és kimondta azokat a csalfa főneveket meg igéket, amiket nem is akart. Vagy mégis. De nem. A feje teljesen kusza volt, jobban mind szokott és az egy szint. Mert habár benne voltak azok az érzelmek, túl sok "ha" vette körül. És természetesen ő tette újra először friendzoneba barátját, mégse tetszett neki, hogy a másik beleegyezett. Na ezen menjen el bárki.
Felült, és átfordult négykézlábas pozícióba, hogy a feje habár fejjel lefele, de Lokié felett legyen. Arcán angyali, vagy inkább ördögi mosoly húzódott, talán épp a tündérpor miatt volt olyan víg és belevaló.
- Nem vagyok biszexuális - szögezte le egyszeriben. Nem szerette ezt a szót. Olyan nem jól hangzott, ahogy kiejtette. Se nem magyaros, se nem dán. Túl brit. - De azt el kell ismernem, hogy baromi jól csókolsz - tört ki a lányból a nevetés. - Esküszöm az összes leszbikus porcikám megérezte - mondta tovább. Általában letörni szokta barátja szarvát a túl nagy egója miatt, de ezt úgy érezte meg kell vele osztania.
Utoljára módosította:Marina Darik, 2021. március 28. 15:22
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 28. 14:50 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Sok pletyka keringett, sőt kering is rólunk. Mármint Rinről meg rólam. Titokban együtt vagyunk, csak szexelni járunk össze, mert fiú és lány között nincs barátság, de elmondanám mindenkinek, hogy a mai esetet leszámítva, mióta ismerjük egymást, még egy csók sem csattant el köztünk. Ja, tudom, tiszta durva, senki nem is akarja elhinni, és őszintén szólva meg is értem őket. Mert a maiak után, én sem hinném már el. Bevallotta, bevallottam, mégis friendzone-ba lettünk pakolva, mindössze azért, mert gyerekes módon hypeolja Borókát. Végül is… valamilyen szinten ezt jelenti tininek lenni, nem? De ha ezt jelenti, akkor velem miért nem történik meg ez? Ez az első látásra szerelem dolog tiszta viccinek tűnik, én meg ülök a földön, oldalvást sandítok barátnőmre, és próbálom megérteni, mégis mi jár a fejében.
- Pedig, ha a fiúkat és lányokat is tudsz kedvelni, akkor biszexuális vagy - vonom meg vállamat ismét, ahogy fejemet csak még jobban az ágymatracra feszítem. Nincs ezen mit átgondolni vagy fejtegetni rajta, ezek tények. Ha Boróka is érdekli, miközben én is, akkor biszexuális. Mondjuk nem csoda. Olyan pasi mellett, mint én, ki ne lenne az? Na ugye! Mondandójára, majd nevetésére emelkedik meg szemöldököm.
- Nos… meglepetés! - tárom szét karjaimat vigyorogva. - Sokan mondták már, elég kelendő vagyok, bármennyire hihetetlennek hangzik. Ezeknek a szőke fürtöknek… - mutatok rájuk vidáman, majd túrok is beléjük, hogy összeborzolhassam őket. - Senki nem tud ellenállni - nevetgélek tovább halkan, majd lemondóan sóhajtok. Könyökömet támasztom felhúzott térdemre, miközben magam elé bámulok. Ja, rohadtul nem beszéltünk meg semmit, főleg nem az okokat, de hát… fordítom itt fejemet bugyután vigyorgó barátnőmre: szerintem nem is most fog megtörténni.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 28. 15:21 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Az agya egyik hátsó része már kezdte elfogadni vagy legalábbis felfogni azt, amit Loki magyarázott neki, de az összes többi rész hevesen tagadta. Ugyanis ha igaz amit szőke barátja mondott neki, akkor az nem csak azt jelenti, hogy már megint a másiknak kellett felvilágosítania a nemi irányultságáról, de hogy ezek szerint bejön neki a legjobb barátja. Ami egy nagy nem. Tiltott zóna. Tiltottabb mint az összes többi amit csak érintett eddig Marina. Mégsem volt képes újra ellent mondani. Amiatt a kis hang miatt.
Fel akarta vidítani a másikat. Elterelni a gondolatokat erről az egészről, és élvezni a tündérpor adta gondtalanságot. Azt a jókedvet, amit még lefele a lépcsőn is élveztek, de látta barátján, hogy hiába is vigyorgott mint a tejbe tök, szemében valami megfejthetetlen csillogott. És el is fordult tőle. Tökéletesen ismerte ezeket a jeleket. Nem most tapasztalta életében először, és biztos volt benne, hogy nem is utoljára látja majd őket.
Sóhajtva csuklott hátra az ágyon, és felhúzta a lábait, amitől olyan lett mint egy kis gombóc.
- Félek bármit is érezni - mondta ki a szavakat nagyon halkan. Nem is nézett Lokira, épp elég volt a saját nyughatatlan gondolatait hallani. Olyan gyorsan esett le a mosolyfaktorról, mintha minimum lökték volna. Csak hogy most egyszeriben az érzelmi skála másik végén találja magát. - Félek, mert akkor elveszíthetlek - folytatta lassan, és egészen mellkasához húzott combjait nézte. Barna haja úgy terült el körülötte, mintha csak valami védelmi hálót akarna vonni köré. El akart tűnni. Lehetőleg minél gyorsabban. Mégis rossz ötlet volt az a szer, ha most mindent megváltoztat majd köztük.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 29. 16:27 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Próbálok semleges hangot megütni a témával kapcsolatban, mondjuk nem is nagyon lenne okom idegeskedni. Ha Rin biszex, akkor is ugyanúgy szeretem, mint eddig tettem, ahogy akkor is, mikor rájöttünk arra, hogy meleg. Csak aztán most lehet kiderül, hogy nem meleg, hanem mindkét nemhez vonzódik. Biztos vagyok abban, hogyha így is van, akkor is sikerül dűlőre jutnia vele, mert itt vagyok mellette és segítek neki. Ő az egyik legjobb barátom, soha nem lennék képes bántani vagy elhagyni azért, amilyen. Éppen azért szeretem ennyire, mert olyan, amilyen. Ez a legfőbb oka annak, hogy általánosságban fogalmazom meg mondandómat neki, hiszen biztos volt már olyan, hogy smárpartit vívott mással és ugyanilyen érzelmeket váltott ki belőle.
Már éppen hangot is adnék a levezetésemnek, amikor hallom, hogy mozdul. Fejemet fordítom felé, halvány mosollyal ajkaimon nézem, így pislogok felfelé rá, azonban a mosoly nem tart valami sokáig, mert megszólal. Lábamat nyújtom ki, kezem esik ölembe, ahogy hallgatom, szemöldököm rebben meg kérdőn, ajkaim nyílnak el hitetlenségemben. Hogy elveszít? De hiszen az elképzelhetetlen. Sóhajtva támaszkodom az ágyra és fekszem le Rinnel szemben. Kezeim közé fogom kezeit, mert ha már deepbe mentünk elég rendesen, akkor csináljuk rendesen.
- Rin… - mosolyodom el kedvesen, neve lágyan hagyja el ajkaimat, és még így sem várom el, hogy rám nézzen. - Kedvelsz engem? - túlságosan halkan szólalok meg, mert a kezdeti határozottság úgy foszlik szerte, mintha nem is létezett volna soha. - Mármint… úgy, érted. Mint lány a fiút, vagy fordítva - ráncolom szemöldököm, ahogy megmagyarázom, mintha fogyatékos lennék. Nem tudom, hogy magam miatt pontosítottam-e a kérdést, vagy Rin miatt, de valószínűleg nem is volt fontos, mert így is értette a kérdést. Óvatosan szorítok rá kezére, hogy valahogy jelezzem: végül is még itt vagyok. Fura is lenne, ha elmennék, mivel itt lakok. Anyáék örülnének neki.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. március 29. 22:09 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Vajon milyen érzés lehet félelem nélkül szeretni?
Marina Darik olyannyira nem tanulta meg gyerekként milyen is szeretve lenni, hogy el se tudta képzelni, hogy ezt valaki határok nélkül képes irányába mutatni. Loki soha nem mutatta, hogy elfordulna tőle, hogy magára hagyná, mégis folyamatosan benne volt az érzés. Hiszen az emberek elhagyják egymást. A barátságok idővel megszakadnak. Az emberek szíve több ezerbe hasad. És most mégis, ahogy azon a nagy ágyon kuporgott, ki akarta mondani a vészterhes szavakat. Csak Lokinak.
Engedte, hogy az ismerős kezek hozzásimuljanak ujjaihoz, de felépített belső gátjait sokkal nehezebb volt ennél lebontani. Kék íriszeit félve bár, de Lokira emelte, mint egy félős kiscica. Félt a kérdéstől, amely nem sokkal később el is hagyta a srác ajkait. Mert nem tudta a választ.
- Nem tudom képes vagyok-e egyáltalán úgy kedvelni valakit, mint ahogy egy lány kedvel egy fiút - válaszolta suttogva, és érezte, ahogy szemei csillogni kezdenek a feltörekvő könnycseppek tükrében. - Azt se tudom, hogy tudok-e úgy szeretni, ahogy egy lánynak kéne egy lányt - árulta el legnagyobb kétségeit végül. Mélyen gyűrőzött benne ez a kérdés, hiszen arra tanították, hogy ne is érezzen semmit. Mindig határozottnak és elérhetetlennek kell lenni. Egyetlen egyszer próbált nyitni valaki felé, és ő is kinevette érte. Hát mégis hogy tudná akkor most kimondani mit is érez.
- Az egyetlen amit tudok, hogy amit éreztem a bálon, az most is bennem volt - vallotta be egy apró félszeg mosolyt követően, és egy könnycsepp le is szaladt az arcán. Tényleg ilyen nehéz lenne arról beszélni, ami a szív dolga? Sokkal egyszerűbb anélkül létezni.
- Neked nem olyan volt? - kérdezte meg a barna félve.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. március 30. 08:40 | Link

R I N
rosszalkodásokba’ otthon | Csermelymenedék

Ugyanolyan bizonytalan vagyok, mint Rin. Csak amíg én nem mutatom, nehogy még jobban bepánikoljon, addig elkapva tekintetét, abból egyértelműen lejön, hogy fogalma sincs mit érez. Nem tudom mit reagálok majd, ha a válasz igenleges lesz. Megkönnyebbülök majd? Bepánikolok? Utóbbira nem látok sok esélyt, hiszen volt már arra példa, hogy megálltak előttem és közölték, hogy tetszem nekik, csapassunk egy randit. Vállat vonva mentem bele, mert végül is mit veszthetek? Egyikből sem lett semmi komolyabb, ráadásul a legutóbbi igen csúnya szakítással ért véget, még pofont is kaptam, és kellett pár perc mire leesett miért, de addigra már mindegy volt. A legrosszabb, hogy akkor sem az kötött le, hogy visszaszerezzem az eridonost, hanem hogy testvéremnek végül igent mondott-e a lány. Menthetetlen vagyok.
- Azért, mert a szüleid… - el-elpillantva Rin arcáról harapom el a mondatot. Egyértelműen azért, nincs értelme folytatni. Megszeppenve szorítok rá ujjaira, ahogy tekintete kezd el sokkal jobban csillogni, mint az egészséges lenne. Elnyílt ajkaimat csukom össze, az alsóba harapok, majd engedem el kezét. Nyaka alá csúsztatom egyiket, majd simítom lapockájára, míg másikkal nyúlok hátához. - Képes vagy szeretni, ebben biztos vagyok. Túl makacs vagy ahhoz, hogy a szüleid kiirthassák belőled ezt. Képes vagy rá, Rin, csak több idő kell, amíg rájössz, hogy az-e avagy sem - közelebb araszolok hozzá, majd ölelem magamhoz, miután az első könnycsepp lehullik.
Lehunyom szememet a folytatásra, kérdésére nem is válaszolok rögtön. Nem tudom milyen volt. Kellemesen furcsa, most is ezzel tudnám jellemezni, de attól félek, hogy csak még jobban összezavarnám barátnőmet. Halkat szusszanok, majd távolodok el tőle minimálisan, hogy mellkasomhoz húzott fejének búbjára tudjak legalább nézni, ha nem néz fel rám. - Itt leszek, amíg rájössz, és utána is - mosolyodom el szélesen. - Nem tudom milyen volt. Furcsa elsődlegesen, más, mint az eddigiek, de… - ráncolom szemöldököm elgondolkodva. - Nemtom. Jó volt - vonom meg végül vállamat.
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. április 2. 00:08 | Link


#kitudjamileszebből
#Lokiéknál
#aszökés
#Loki



Nem kellett befejezni. Kettejük között lebegett a mondat vége, mint valami testetlen lélek, és Marina érezte, hogy akaratlanul is összébb húzta magát. Nem szokott és nem is szeretett az otthoni dolgokról mesélni. Nem csak azért, mert annyival másabb volt, mint a Mórocz szülőkkel, hanem mert hozzájuk tartozott a lány egyetlen titka, amit nem osztott meg Lokival. A nagy családi titok amit még a nagymamájától tudott, és ami nélkül nem került volna Magyarországra.
A szőke olyan természetes nyugtató hatással van Maere, hogy még a szemébe is képes azonnal belenézni. Látja benne, hogy a fiú nem csak a levegőbe beszél, de minden szót hittel ejt ki. Érintése kellemes, nem olyan mint egy fél órával azelőtt. Amikor ahhoz ért, hogy milyen makacs is, a barna elnevette magát.
Térdei védőgátját azonnal leengedte, amint érezte, hogy Loki mozdult felé, hogy teljesen a fiú karjaiba vethesse magát. Össze volt zavarodva, és az egyetlen ember akire vágyott jelenleg pont ott volt mellette, ahogy mindig. Ahogy ígérte is neki. Buksiját a fiú mellkasába fújta, ismerős illatát mélyen beszívta.
- Szeretlek, Loki. Ha nem így, akkor úgy, de szeretlek - dünnyögte a mellkasnak. Talán életében először mondta ki a srácnak a szavakat, mert habár nagyon sokszor éreztették már egymással, talán csak ha viccből hangzott el eddig köztük.
Kíváncsi volt rá, hogy a szőke mit gondol a szituációról, de aznap este is háttérbe szorította a saját érzelmeit barátja. Faggathatta volna tovább, de felesleges lett volna. Esetleg egy másik alkalommal, amikor majd az ő szemeiben nem fognak fényt törni a könnycseppek.
Egy percig is hallgattak talán, csak élvezte a másik közelségét, erőt gyűjtött belőle, ahogy mindig. - Tudod mi a mi szerencsénk? - kérdezte halkan, aztán komoly arccal Loki felé fordította buksiját. - Hogy felhoztuk a tejszínhabot - húzta el féloldalas mosolyra a száját. Nem volt olyan gond, amire ne nyújtott volna megoldást a mérhetetlen mennyiségű cukor.
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT

Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok