37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] 20 21 ... 29 ... 34 35 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Sebastian Sieger
INAKTÍV


Vendégelőadó | Te terhes vagy?
offline
RPG hsz: 200
Összes hsz: 284
Írta: 2018. június 8. 03:12 | Link


Pécs| #bae


- Nem örült neki, hogy együtt laktatok Lewyvel? - kérdeztem vissza kissé értetlenül, mert ők azt mondták, hogy mindig olyanok voltak, mint a testvérek, akkor miért is lenne baj, hogy együtt élnek? Már ha azt nem vesszük, hogy nem Levendulával élt abban a káoszban, amit ő éppen normális családi életnek nevezett. Mondjuk mi sem dicsekedhetünk, de nekünk ott van Helmut, az meg már fél siker, nem? Vagy nem? Mások azt hiszem nem értenének velem egyet, pedig ő igenis rendes. Tud lenni. Ha éppen kedve van. Néha.
- Ez mondjuk nem hangzik rosszul. Őszintén, csak szeretném már vége lezárni, nem is értem, Lewy mit arcoskodik itt a két szakjával! - horkantam fel nevetve. Igazából, ha tehettem volna, már erre az egyre se jövök el, nem hogy még közben beiratkozzak még egyre. Nem-nem, nekem sürgős liveolni valóim vannak, nem érek rá ilyenekre.
- Szeretnéd, mi? - kérdeztem kissé elhúzva a számat, mielőtt közelebb lépve megcsókoltam volna, de csak futólag, semmi halálosan komoly, vagy követelőző. Ivás közben mind a ketten azt a nagyon fura építményt néztük, legalább annyi hitelt adtam a valóságának, mint a szappanos sztorinak, de az még eleve undorító is volt. Fúj, nem.
- Nagyon hazafelé indulsz már, csak nem megihletett a hangulat? - csóváltam meg a fejem rosszallóan, miközben elindultam a ház felé, felé nézegetve, elég gyakran. Még mindig nehezen teltem be a látvánnyal, de azt hiszem ez normális. És most nem a fesztiválra gondolok. - Ugye nem felgyújtani akarod a lakást? Annyira nem jó az a biztosítási pénz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hannah Schwarz
INAKTÍV


Blondie° | Német Barbie°
offline
RPG hsz: 184
Összes hsz: 352
Írta: 2018. július 12. 21:23 | Link


- Télűző Tűzfesztivál, feb. 3. -
#ootd


- Ez kissé bonyolult, de ez a helyzet. - A fejem ingatva jeleztem, hogy nem, bizony nagyon nem örült neki a nő. Ami azt illeti, leginkább mikor kiderült, onnantól kezdve dolgozott rajta, hogy a fiát visszahúzza magához, vagy bárhova, ahol nem én vagyok. Nem mintha én jelentettem volna rá a veszélyt, sőt. Ha őszinte akarok lenni felháborított és kétségbe is ejtett, mi volt az, amit otthonként emlegetett neki. Lewy... szóval Krysztofnak a mai napig jövök pár nagyobb... pofonnal. Vagy hasonlóval. - Sokat voltunk együtt abban az időben, ő eljött velem, ha nem akartam valahova egyedül menni és a sok idiótát kerülgetni, és fordítva. Én meg segítettem neki abban, amiben éppen tudtam, de ezt nem élte a nő. Leginkább azért, mert mikor már elég jól megvoltunk nagykorúsítva is lettünk és nem tehetett semmit.
Nem tudom Sebby mennyire van beavatva vagy sem, az én dolgaimról többnyire tud, ha azt a karácsonyt nem nézzük, meg hogy tulajdonképpen én tanítottam Lewyt bokszolni. De ezek nem voltak különösebben beszédtémák. Nem titkoltam, de egyik háttere se olyan volt, amit bárki szívesen reklámozna, bennem meg volt annyi, hogy ha a saját életemben elvárom a hallgatást, máséról is meg tudom tenni.
- Én szeretem ezt, a tanulás sem teher, de ez az egyetemre járás... most őszintén, kinek fér bele? Lewy se véletlen fogja kitépni a haját augusztusban.
Azért csúsztatott, mert kislány, meg majd nagyobb lesz és minden egyszerűbb. Most majd csöpöghet cuki ketteske nyála a papírjaira még egyeske felönti őt festékkel. Ennek ellenére nagyon is osztottam a véleményét, igazság szerint csak le akartam tudni, arról mondjuk fogalmam sem volt hogyan tovább. Elvagyok az előkészítővel, talán azt megtartanám. De a fene se tudja, mit fog hozni a nyár.
- Lennének még ötleteim. Tudod, hogy élek-halok az egyenruhákért - és nem, most nem másra gondoltam, mint a tűzoltókra, de ettől még nem ez a number one. Sejtelmes mosollyal haraptam az ajkamra kicsit félre is biccentve a fejem, már majdnem olyan bájosan, mint a nők amivel az ártatlanságot mímelik, csak én éppen a fejem tetejétől a lábujjamig ennek ellenkezője tudok lenni. - Lelombozó vagy, tudod? Pedig, itt is elég izgi helyek vannak - emelkedtem meg kicsit hogy körbenézzek, aztán inkább ittam, csukott szájjal nem fáj a fej, ugye?
- Dehogy! Az a lakás többet ér, mint az egész biztosítócég, akinél kötve van - csattantam fel, mert kissé megvoltak azok, amikhez minden országban ragaszkodtam egy ingatlannál. Márkák, anyagok, tervezők.
Hamar rá kellett jönnünk, hogy ezt a helyet se nekünk találták ki, így a körülnézés végén még egy kör sörre beneveztünk - az legalább ért itt valamit - majd fogtuk magunkat és jobb szórakozás után néztünk.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. október 13. 20:38 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2018. október 14. 19:39 | Link

South West
készen
Eastéknél

Kicsit izgatott, kicsit lelkes, kicsit nincs kedve a dologhoz. Amikor Eastnél voltak hármasban, akkor nyomott a kezébe egy meghívót a színházi gálára. Kettejük, South és Annie nevével van ellátva, a sógornője pedig közölte, hogy nagyon meg fog sértődni, ha nem mennek el. Arra a néhány órára tudnak vigyázni a két kicsire, míg ők jól érzik magukat egy szép eseményen finom, nem összecsapott és nem rendelt vacsora mellett.
Itt vannak a nő otthonában, Sammy még egy ideig körülöttük rendetlenkedik. Arra sincs gondja a lánynak, hogy kisminkelje magát, emiatt pedig eléggé kellemetlenül érzi magát. Egy nő a haját piszkálja, egy másik pedig indokolatlanul hosszú ideje különféle ecsetekkel kenegeti az arcát.
Régen érezte magát így. A puha köntöst lassan átcseréli arra a ruhára, amit Easttel választottak, majd cipő is kerül a lábára. Ekkorra Sammy már rég mélyen alszik.
A hatalmas tükör előtt ácsorog, forog és csodálja magát. Iskolásként látta utoljára ezt az énjét, South pedig még talán soha. Most viszont itt az alkalom rá, így hát nagy levegőt vesz és a szobából egyenesen a hallba megy.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2018. október 14. 20:05 | Link

A N N E L I E, egyelőre csak az ismerős házban
már egészen készen

Nem egészen értett egyet azzal, amit East csinált. Vagyis hogy ennyire hamar visszatért Csinszkaként a rivaldafénybe. Ha Yarista helyében lett volna, valószínűleg komoly vitájuk lett volna róla. De ő csak a bátyja, aki sosem volt igazán az élete része.
Begombolta a legalsó gombot is az ingen, majd felhúzta a zakóját. Abban azonban igaza volt a húgának, hogy régen töltöttek el kettesben egy kis időt. Sam pedig már elég nagyfiú ahhoz, hogy felügyelet mellett, de egy színházi előadás erejéig magára hagyják.
A kanapén ülve várta feleségét, mikor ő belépett a nappaliba. Felkapta a fejét. Más volt. Más, mint amit ismert.
Nem mondott semmit, csak halványan elmosolyodott. Felállt, és odasétált hozzá. Megfogta mindkét kezét, jobbját végighúzta a karján, fel egészen a füléig. Közelebb hajolt hozzá, és a fülébe súgott.
- Gyönyörű vagy.
Egy finom csókot kapott az arcára, mielőtt visszahúzódott volna, majd felemelte karját, hogy Annie belékarolhasson.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2018. október 14. 20:31 | Link

South West
készen
Eastéknél

Kényelmetlenül érzi magát abban a közegben, amit Easték otthonuknak mondanak. Túlzások, rend, tisztaság és luxus. Olyasmik, amik náluk nincsenek jelen és egyáltalán nem is hiányolják az életükből. Néha, nagyon ritka alkalmakkal élvezi a fényűzést. A cirkuszban. Meg talán kicsit most is, hisz végre nem a kialvatlan, egész nap egy kisgyerekkel rohangáló anyukát lát a tükörben.
Lassan, mindent megnézve sétál le és keresi tekintetével a férjét. Mosolyogva méri végig. Az esküvőjükön látta először és azóta utoljára így kiöltözve, de jólfésültség Mátéra volt jellemző.
Beleborzong érintésébe és egy pillanatra lehunyja a szemét. Kezével a férfi haja felé nyúl, majd egy picit összeborzolja. Éppen csak annyira, ami még nem rontja el az összképet.
- Ma kihez van szerencsém? - kérdezi halkan, mosolyogva, hisz egy teljesen más ember áll előtte, mint akihez hozzászokott. Közben elfogadja a karját és mint egy teljesen összeszokott pár, úgy tűnhetnek a külső szemlélőknek.
East és Yar is feltűnnek a színen, a szokásos irigyelni való tökéletességükkel. Ők vezetik az itt összegyűlt néhány fős csapatot és átsétálnak a pár percnyire levő színházba. Az emberek egy nagy tömeg, mindenki ugyanúgy néz ki. Minden csillog és Annie már kezdi bánni, hogy nem maradtak inkább otthon hármasban.
- Mikor jártál utoljára ilyenen? - kérdezi a többiektől távol megállva South-tól.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2018. október 15. 23:23 | Link

A N N E L I E, színházba menet
már egészen készen

Elmosolyodott a kérdésre, és hümmögött egy pillanatra. Lassan, ráérősen sétáltak egymás mellett. Most nem kellett sehova sietniük, senki nem hívta egyiküket sem sírva a másik szobából.
- Büszke sarj. Egy aranyvérű család jól nevelt fia... aki tudja, melyik kanalat mikor kell majd használni, ha odaérünk a gálára. - A mondat második felét inkább csak halkan közölte, mintha titok lenne. Tény, hogy sosem volt példa a családban, de az édesanyjuk beléjük nevelte az etikettet. Hisz egy ilyen nevű családnak adnia kellett a külsőségekre.
- Azt mondják róla, kellemes társaság - fejezte be a gondolatmenetet hosszan kifújva a levegőt.
Kihúzta magát, a társaságból csak a húgát ismerte, de nem zavartatta különösebben magát. Ha szükség volt rá, könnyen társalgott idegenekkel, nagyobb erőfeszítés nélkül.
- Még gyerekként. A családdal. - Nem beszélt sokat a múltjáról. Nem volt rá szükségük. Még Annie-nek sem beszélt róla szívesen. - De ne aggódj, nem kell sokáig maradnunk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2018. október 22. 21:22 | Link

South West
készen
Eastéknél

Mosolyogva hallgatja a választ, ami a valóság egy furcsa, normálisan hangzó, mégis abnormális változata. Végigsimít férje borostás arcán. Furcsa, még ismeretlen így látnia és így mutatkoznia előtte.
- Mit szólnál ehhez; jóképű, jól nevelt, büszke családfő, aki mellesleg az ő nagytesója? - bök fejével a nem messze tökéletes sminkben, hajjal és ruhában társalgó nő irányába. Ez máris nagyobb mosolyt varázsol Annie arcára. Még aggódik Sammy miatt, most először hagyják magára így, de South mellett nem kétséges, hogy jól fogja érezni magát.
- Nem kell? Ezért ültem három nő kezei alatt órákat? - sóhajt fel kissé rájátszva, közben pedig inkább megkönnyebbül, mintsem bosszankodik emiatt. - Mi a terved, csak úgy meglépünk és elfutunk a folyópartra? - kíváncsian fordul felé miközben megfogja a kezét. Egészen hiányérzete van. Ketten vannak, ha a többi idegent leszámítjuk. Egy gyerek sem nyöszög, sír, vagy gagyog a fülükbe. Talán mindketten hiányolják a család előtti időket. Talán egyikük sem akarná azt már. Talán ugyanígy csinálnák, még ha időnyerőt kapnának is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2018. október 25. 23:38 | Link

A N N E L I E, színházba menet
már egészen készen

Elmosolyodott a kijelentésre. A tökéletes világban ez lenne. De ennek a világuknak még nem mondhatták el, kicsoda Máté Csinszka valójában. Talán soha nem is lesz rá alkalmuk, hogy a világ megtudhassa. Bár olykor nem bánta. Talán East sem bánta. Így nincs, amin a sajtó csámcsoghatna.
- Azért, hogy ilyen csodásan fess ma este. Tudod, hogy Csinszka szereti a túlzásokat. - Nyilvános helyen csak így nevezhette húgát. Bár nem volt körülöttük senki, jobb volt az elővigyázatosság. A hazugságok pedig a családjuk életévé vált. Talán már nem is lennének képesek ezek nélkül élni.
- Elárulok egy titkot. Az egyik legsikeresebb és legegyszerűbb csalást, amit ember valaha kitalált. - Egy kis szünetet tartott, hogy kellő drámaisággal vezesse fel a csattanót. Talán ez is a vérében volt. - Csak addig kell maradni, amíg a vacsora tart. - Nem egyszer segítette ki ez a stratégia. Mikor hívatlanul megjelent egy nagy létszámú partin, megvacsorázott, aztán továbbállt.
- Félretettem egy üveg whiskey-t a felszolgálókkal, ha lelépnénk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2018. október 27. 21:55 | Link

South West
készen
Eastéknél

Külön világ az összes West testvér, mindhárman más útra terelődtek és talán South lóg ki a legjobban a családból. Annie nem akar kitérni erre és a családi titkokra, ezért inkább az estére fókuszál.
- Csak azért hagyom neki, mert nélküle Sammy már nem biztos, hogy életben lenne - mosolyogva ingatja meg a fejét. Sógornője az elejétől fogva ott volt, részt vett az életükben és segítette a kissé béna párocskát az új helyzetben. Ennyivel tartoznak neki, hisz mindketten tudják, ez a nő számára fontos.
Szemöldökét alig észrevehetően vonja fel és közelebb húzódik, mintha valami nagy titkot árulna el a férje. Ahogy pedig kimondja és ezáltal Annie titokgazdává válik, meglepetten kezd pislogni.
- Most tudtam meg a legnagyobb bölcsességet. Nem számítottam rá, hogy pont tőled lesz ez meg... - pimaszkodik vele, ahogy mindig. Akkor lenne furcsa, ha a kapcsolatuk egyik alappillére nem az egymás piszkálása lenne.
- Hogy mit? - a whiskey említésére ténylegesen meglepődik, arca tükrözi érzelmeit. Régen volt, de imádta azt az időszakot, amikor ők ketten még tudatlanságban boldogították egymást egy szál cigi és egy üveg whiskey társaságában a kis házikóban az erdő rejtekében. Amikor South még Máté volt, Anne pedig diák. Most pedig itt ácsorognak egy színvonalas partin, ahol idegen emberek azt gondolják róluk, milyen elegáns és tökéletes pár. - És a fiad? Nem fogja kiszagolni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2018. november 11. 23:10 | Link

A N N E L I E, színházba menet
már egészen készen

East sokat segített nekik, mégis elég teret hagyott, hogy kibontakozzanak az új feladatokban. South részéről elég volt csak egy gondolat. Húgát kereste a tömegben. Csak egy pillantást akart vetni rá. Tudta, biztos volt, hogy hallja most is a gondolatait. Tisztában van vele, hogy nem fognak sokáig maradni, ahogyan azzal is tisztában van, South mennyire hálás neki.
- Tudom, hogy régen volt már. Lehet már az ízét sem ismered fel. Gondoltam emlékeztetlek. - Régen volt már.Még mindenek előtt. Még Adam előtt, még Amerika és Astrid előtt. Még akkor, mikor minden kilátástalannak és veszélyesnek tűnt. Veszélyesnek együtt iszogatni. Veszélyesnek beszélni egymással.
- Sam a dadával van, jó kezekben. Nekünk pedig van egy közös esténk.
Senki nem mondaná meg, min mentek keresztül. Mennyi titok és ki nem mondott tény. Amik talán a halálos estéjükig kimondatlanok maradnak. Történetek és emlékek.
- Persze, ha inkább maradnál, csak egy szavadba kerül...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Annelie West
INAKTÍV


bestiák anyja
offline
RPG hsz: 486
Összes hsz: 10623
Írta: 2018. november 17. 19:15 | Link

South West
készen
a színházban

Elhúzza a száját egy pillanatra. Az idillből könnyedén kalandozik el és jutnak eszébe azok az idők, amikor ketten voltak a világ ellen és sem múlttal, sem jövővel nem foglalkoztak. Voltak ők és a whiskey, melynek még mindig érzi ízét a szájában. Rég volt. A fiuk már mindjárt egy éves.
- Imádlak - mosolyodik el, bár aggályai valószínűleg egészen addig nem fognak elmúlni, míg újra a kezében nem tarthatja fiát és ő maga nem teheti le aludni. Amennyire ellene volt és félt a helyzettől, most annyira imádja az anyaságot és persze a férjét.
Bólint. Tudomásul veszi, de nem könnyen. Egy mély sóhaj mellett őszintén mosolyog és megrázza a fejét. Bár tényleg élvezi, hogy szép ruhába bújhatott és csinosnak érzi magát, ezt szívesen elcserélné egy South-tal kettesben töltött estére.
- Eszemben sincs sokáig bájologni - súgja közelebb hajolva. Néhány perc elteltével pedig Csinszka hív mindenkit egybe, aztán kezdetét veszi a vacsora és a beszélgetések, ahol végre nem csak kakis pelusokról beszélgethetnek, Annie örömére a résztvevők között sok cirkuszkedvelő is akad, így egyáltalán nem bánja már, hogy sógornője meghívta őket.

Egy kisebb társasággal beszélget néhány perce, külön a férfitól. A fél teremnyi távolság köztük nem jelent sokat, Anne a lelépésre várva szemez vele és nagyon reméli, hogy most az egyszer East nem figyeli gondolataikat.
Alig néhány perc telik el és magára hagyja a társaságot, hogy gondolatai tettekké alakuljanak szép lassan. Megáll South mellett, majd karját megérintve az őt körülvevő nőkre mosolyog.
- Elnézést, elrabolhatnám az urat? - ha igen, ha nem, Annie már fogja is South kezét és sietős léptekkel vezeti ki a teremből, hogy a folyosón akadó első oszlop mellé behúzva megcsókolja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

South West
INAKTÍV


Annelie tulajdona | Délnyugat
offline
RPG hsz: 212
Összes hsz: 590
Írta: 2018. november 17. 20:43 | Link

A N N E L I E, színházba menet
már egészen készen

Elmosolyodott a válaszra. Végigsimított a haján, és egy gyors csókot nyomott felesége homlokára.
- Csak pár óra. Csinszkáért - suttogta még a fülébe, mielőtt elindultak volna ketten a parti sűrűjébe.
Régen sokat járt hasonló társaságban. Felszínes csevegés, miközben egymást próbálják megismerni a gesztusaikból. Volt, aki elkerülte. Aki nem akart az újságírók lencséin keresztül egy fotón szerepelni a West család halálfalójával. Volt azonban, aki pont az ellenkezője volt. Aki szenzációsnak tartotta a történetet. Vagy legalábbis ahogyan az újságok leadták.
Pillantásokkal kommunikáltak Annie-vel. Csak egy-egy rövid tekintetváltás volt, és mindketten tudták, mi zajlik a másik fejében.
- Elnézésüket kérem.
Ujjaikat egymáséba fűzve indultak ki a teremből. South egy pillanatra még húgát kereste, aki Yarista oldalán elbűvölő mosollyal társalgott a vendégekkel.
Annelie csókja édes volt, mégis egy kissé keserű a pezsgőtől. Mosollyal az arcán vált el, éppen csak annyira, hogy levegőt vegyenek.
- Gyere - húzta magával a tovább a sötét, szűk folyosón. Már egészen kiismerte magát ezen a helyen. Ajtók mellett haladtak el, félhomályban megvilágított plakátok között. Aztán az egyik ajtó előtt megálltak és egy újabb csók után South lenyomta a kilincset, és belökte az ajtót.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mrs. West | Bogolyfalva kedvenc halálfalója
Várffy Sára
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 39
Összes hsz: 128
Írta: 2018. november 21. 14:57 | Link

HV bácsi
Budanekeresd | nov. 18.

Végre most már tényleg számolhatom vissza a napokat. Nem gondoltam volna, hogy ilyen vége lesz a dolgoknak, és azt sem, hogy ami eddig az életet jelentette nekem, azt most már abba kell hagynom.
De már csak egy hét. És már tudok menni. A mankó persze még mindig kell, de legalább tudok menni.
Történt ugyanis, hogy kvalifikált lettem az egyik rangos díjugrató bajnokságra. A szüleim persze óva intettek, de hát mit tudtak volna velem kezdeni? Boldog voltam, apuval sikerült elérnünk, hogy halaszthassak, hisz ilyen alkalom csak egyszer kopogtat be.
Arra viszont nem voltam felkészülve, ami engem az ilyen rendes nagy igazi bajnokságon várt. Kedvem szegte már a fogadások sora is, de a hab a tortán csak az volt, hogy a jeles nap előtt már kezdtek bolondulni a lovak. Sheila is mutatott furcsa jeleket, de naivan arra fogtam, hogy a helyváltozás nem tetszik neki, meg a légkör. Bizonyítani akartam, elvakított a tudat, hogy felkerülhet a nevem a nagy lovasok közé, így az apróságok már nem fértek bele.
A nagy napon, viszont cserben hagyott a lovam, és minden más is. Nem, utólag tudom, hogy Sheila nem magától tette, valamit tettek vele. Akkorát viszont pályafutásom alatt nem estem. Főleg nem le a tulajdon lovamról, aki aztán meg is taposta a lábam, hogy az biztosan szilánkosra törjön. Eszméletemet vesztettem, és azóta se tudom, hányadik vagyok, vagy mi történt, a csalódottságom hatalmas, és nem... én se akarok egy ilyen világba kerülni, még akkor sem, ha lehetne.
De nem lehet.
Az Ispotályban hála égnek már-már csodát téve - számomra legalább is - hozták helyre a lábam, de közölték, ha még egyszer lesz egy ilyen balesetem, nem fognak tudni segíteni, egy jól patkózott lópata, nagyobb kárt is okozhatott volna, szóval még szerencsés is vagyok.
Nem, nem süllyedek depresszióba, csak nagyon kiábrándult vagyok, és igazat adok anyunak. Fiatal vagyok még, találhatok más hobbit is, de belőlem csak egy van.
- Csókolom - a sziluettet viszont nagyon is felismerem, és bár távol áll tőlem, vidáman csengő hangom, hangosan köszön rá a pár méterre előttem lévőre. Hogyisne ismerném fel a házvezetőm.
- Bemegyek a kávézóba, ott megvárlak, oké? Menj csak - hadarom apukámnak, de aztán mégis én iramodok meg, hogy a körülmények ellenére is beérjem Norbi bácsit. De mankóval nehéz.
- De jó látni magát - és ezt tényleg őszintén mondom. Senki Bagolykövessel nem találkoztam a hetek alatt, és hát nem is volt időm kapcsolatokat kiépíteni, de majd most.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Sárközi Norbert Dorián
INAKTÍV


#fatherofthecentury | #sukhar_deddi
offline
RPG hsz: 185
Összes hsz: 800
Írta: 2018. november 25. 10:36 | Link

Sára

Kellemes nap, már szinte eseménytelen, amit nem is mindig bánok. A családom lassan kezd megint összeállni, legalábbis úgy érzem, hogy a sok bele fektetett energia meghozza a gyümölcsét. Tudom, hogy otthon senkinek sem könnyű, főleg Elizának nem, de szeretnék segíteni neki. Jelenleg Lexa szobájában lakik, még nem érkezett meg minden bútor, amit a számára rendeltünk. A vendégszoba nem volt rossz alapokkal felszerelt, de egyszerű és személytelen volt, és mind a ketten azt szerettük volna, ha olyan környezetet teremthetünk neki, amit a sajátjának érez. Szerencsére Kincső mindenben segít neki, és mi is mindenben igyekszünk jobbá tenni a helyzetét. Nem mintha ezt lehetne, de próbálkozunk.
Most is, mikor kilépek a pékségből a papírszatyrokkal - környezetvédelem van otthon szigorúan -, azokkal a fajtákkal, amik bent tartják a meleget, de nem vizesítik el a péksüteményeket, akkor is a lányoknak vásárolok. Ma elnyúlós nap van, Anna dolgozik, így én csináltam a reggelit, viszont más kötött programot nem tervezünk, így leginkább szerintem punnyadunk és filmeket nézünk, vagy társasozunk. Szerintem ők már nagyon unják, de én szeretek társasozni, szóval általában beadják a derekukat. A szatyrokat a bal kezembe pakolom, mert a jobba a két pórázt veszem magamhoz. Ha már eljöttem, akkor a két bokafogó szörnyecskét is elhoztam magammal, hogy egy kicsit sétáljanak a kerten túl is.
Éppen a kávézóba indulok, hogy a felejthetetlen csokis-habosból vigyek nekik egy-egy óriás pohárral a pékáru mellé, amikor is megszólít egy hang, akit elsőre nem tudok beazonosítani, de aztán, ahogy megfordulok, azonnal megismerem a régen látott főnixemet.
- Sárika!
A mosolyom szélesre tárul, ahogy felém közeledik, és amikor megáll előttem, még lehajolva egy gyors ölelésre is futja. Balu furcsán méregeti az új szereplőt, de annyira nem izgatja, hogy közel is menjen hozzá, inkább csak távszaglászást végez, majd úgy gondolja, nem veszélyes. Remek házőrző, én mondom.
- Én is örülök, hogy látlak! Hallottam, hogy visszatérsz közénk, ennek még jobban örülök. Hogy vagy?






VB karácsonyi ajándékkereső
2018. december 23.
Utoljára módosította:Maja Bojarska, 2018. december 23. 22:15 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Máté
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 7
Írta: 2018. november 27. 20:03 | Link


Csermelymenedék, otthon | Téli szünet

Hálás, hogy a szünetet otthon töltheti - a kastélyban töltött idő izgalmas, ám a legkevésbé sem stresszmentes számára, sőt. Nem rázódott még bele, mondhatni egyáltalán nem érzi magát otthonosan a falak közt, de neki egyébként is ötször olyan nehéz beleszokni egy teljesen új környezetbe, mint bárki másnak.
Az, hogy hamarosan vissza kell térniük a Bagolykőre, nos... Lidércnyomás. Így tudná a leginkább jellemezni, ő ugyanis nagyon nem akar visszamenni, még akkor is, ha tudja, hogy hosszútávon mindenképpen jó lesz... jót fog tenni...
Egész nap a zongoránál ült, nem is nagyon állt fel onnan. Csak pár halvány perc rémlik neki, amíg ebédelhetett - nyilván azt nem a hangszer előtt -, meg talán valami zuhanyzás is becsúszott a képbe, de azok az időpontok, amikre a mai nap során vissza tud emlékezni, mind a játék jegyében teltek. Tudja, hogy sokan hallgatják, többen is, mint amennyi a ház lélekszáma, holott édesanyja csak a nap közepén jött haza, s mikor meghallotta fiát játszani, egy puszit nyomott a fejére elhaladtában. Máté egyáltalán nem gondol bele, hogy ki hogyan viszonyul a zongorázáshoz, hiszen eddig nem igazán szóltak rá miatta.
A zene mindig is megnyugtatta. Még akaratlanul el is mosolyodik a fejében éledező gondolatoktól a saját darabja hatására...
Azonban ez a felhőtlen mosoly nem tart ki sokáig. Gondolatai egyre zavarosabbá válnak, s olyannyira felerősödnek a fejében, hogy koncentrálni sem tud - a billentyűkön eddig gépiesen száguldó ujjai elvétenek egy hangot, amitől még inkább feszültebbé válik, hiszen a saját darabjáról van szó. Kapkodni kezd, eddigi precizitása sehol sincs.
Nyugalom, semmi baj. Minden rendben. Eddig is túléltük valahogy, nem? Egész jól is teljesítünk... - Ujjai elcsúsznak egy hanggal. - Tudod, hogy úgyis segíteni fogunk... - Két hang. - Az első pár napban nem is kell ott lenned, miután odaérsz, ha nem akarsz... - Négy hang. - Dehogynem kell, hiszen akkor... - Idegesen nyomja le az összes billentyűt, ami a keze alá kerül.
- Basszus már! - Sóhajtja halkan, és lehunyja a szemét.
Utoljára módosította:Apáthy Máté, 2018. november 27. 20:06 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2018. november 27. 20:22 | Link

Édes öcsém  Pirul

- Órák óta játszik.
Lép be a szobámba Mirella, én felpillantok rá a pakolásból, és megvonom a vállam. Engem nem zavar annyira, de tudom, hogy ő most éli életének azt a szakaszát, amikor az is zavarja, ha valaki hangosabban vesz levegőt.
- Elmenjünk futni?
Az utóbbi időben a futás eléggé összehozott minket, azonban most csak elhúzza a száját, megrázza a fejét, megfordul és hamarosan hallom, ahogy a szobája ajtaja csukódik. Kicsit megemelem a szemöldököm, és megrázva a fejem, fordítom vissza a ládámhoz.
- Veled is jó volt beszélgetni.
Nem is érdekel, már várom, hogy visszamenjek, utolsó tanév. Lassan véget ér a móka, és már vannak is kilátásaim. Egy újabb könyvem jelent meg a nyáron, szinte hihetetlen, hogy ez a negyedik. És veszik, van pár negatív kritika, de ha nem lenne, akkor el se hinném a pozitívakat. Szóval ez a része megy az életemnek, de azért az állandó munkákat is keresem már. Nem tudom, hogy Kamilla miben gondolkozik, remélem, még a vizsgák előtt meg tudjuk beszélni a jövőnket. Én együtt képzelem el, de sosem beszéltük meg komolyan, mindig csak az került elő, hogy miért gondolod, hogy ne lenne ez vagy az.
Végignézek a listámon, már jól előrehaladtam a csomagolásban, de pár dolgot még össze kell szednem. A lépcsőn lefelé haladva pötyögök pár mondatot Kamillának, anya is kérdezett tőle, azt is megírom. A bűbájtan könyvemet egyszer lent felejtettem, és emlékeztem rá, hogy anya a könyvespolcra tette, de akkor, a szünet elején nem érdekelt.
Furcsa, hogy félreüt, többször is, hiszen ez a saját műve, és nem hibázott benne szerintem még sosem. Mellé lépve a hátára teszem a kezem és nyugtatóan simogatni kezdem, miközben ujjaim a billentyűkre tévednek, és szépen lassan elkezdem játszani Leonard Cohen Hallelujah-ját.
Utoljára módosította:Apáthy Marcell, 2018. november 27. 20:23 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Máté
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 7
Írta: 2018. november 27. 20:27 | Link


Csermelymenedék, otthon | Téli szünet

Mikor megérzi a simítást a hátán, felpillant, de úgyis tudja, hogy Marci az - nem lepi meg, ha hirtelen érnek hozzá zongorázás közben, mikor itthon van.
- Szia - köszön neki, és elveszi kezét a billentyűktől. - Bocsi a hangzavarért… - szabadkozik rögtön, majd elbambul pár pillanatra. A zene rántja vissza e merengésből, s egy apró mosoly jelenik meg arcán, azonban a szétszórtság még mindig ott ül tekintetében - nem szokatlan metódus ez, hiszen mindig így néz ki, mielőtt pár pillanat múlva hirtelen kihúzná magát és abbahagyná a dadogást, vagy épp zavartan körülnézne kissé görnyedt de laza testtartásban... Nos, legalább azt tudja, hogy e hirtelen változások miatt nem kell szabadkoznia itthon. Az iskolában sokkal kellemetlenebb és ijesztőbb az ilyesmi...
Dúdolgatni kezdi, amit bátyja játszik, hogy ezzel is elterelje figyelmét, azonban a hangok lassan el-elmaradoznak; aztán elhallgat, szaporán pislog párat, és megrázza a fejét. Koncentrálni szeretne - a zenére, meg alapvetően csak megnyugodni. Annak nagyon örülne, ha meg tudna. Csakhogy ez néha nem olyan egyszerű, mint ahogy ő elképzeli.
Megvárja, hogy testvére befejezze a játékot, néha talán le is üt egy-egy hangot, afféle furcsa duettet formálva, hiszen nem veszi át a vezetést, se az egyik kezet, csak úgy… részt vesz a szituációban. Aztán pedig, mikor végeznek, vagy látja Marcin, hogy leáll a játékkal, felpislog rá ismét.
- Én már bepakoltam, segíthetek neked, vagy valami ilyesmi? - kérdi, és megint megereszt egy aprócska mosolyt, aztán elréved a tekintete. Sejtette, hogy ilyen lesz ez a nap, ilyen elrévedős, de igyekszik nem zavartatni magát, és addig maradni, ameddig csak tud; ugyanis most szívesen beszélgetne Marcival, ha lehetősége adódik rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. december 11. 23:27 | Link

Tuningherceg

Közelegnek az ünnepek, így a baráti partik is egyre sűrűbbek. Kolos egyik barátja hívta meg őket erre a forraltborozós, mágikus biliárdozós bulira a már jól megszokott helyre. Pécsen mindig van élet az egyetemisták körében, ők ketten pedig élen járnak a szociális élet űzésében.
- Az lehet, hogy a te hajad hosszabb Kolosénál, de fogadok, hogy... - ideje sincs befejezni a mondatot, szemben ülő párjával elkapják egymás tekintetét. Myra ajkai mosolyra húzódnak miközben le sem veszi szemeit Kolosról és szívószálán keresztül beleiszik az italába. Ez már a sokadik ilyen pillantás az este folyamán.
- Mikor mentek szét végre? Krisztinek totál bejössz, én meg vinném a csajod - az imént Kolosra licitáló srác hozzá szól poénkodva, még egy kacsintást is megereszt, hátha azzal jobban bejön a társaságnak és persze az említett párnak a hülye bekérdezés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
KARANTÉN


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2018. december 12. 00:03 | Link

Tuninghercegnő

Mosolygott, miközben lábával a zene ütemét dobolta. A mosolya akkor szélesedett ki vigyorrá, mikor Myra kontrázott Peti válaszára.
- Hé ember, én mindenkinek bejövök, mondj valami újat. - Felállt és megkerülve a kis asztalt, Myra felé nyújtotta a kezét, majd magához húzta, és megcsókolta. Hosszan, egészen hosszan.
Sóhajtva dőlt egy kicsit hátra, és továbbra is a széles vigyorával Myrát figyelve válaszolt a srácnak. - Azt hiszem, Kriszti mintha az előbb téged bámult volna. A pultnál láttam a barátnőivel. - Pillantott végül Péterre, majd fejével az említett bár felé bökött, majd maga után húzva Myrát, k maguk a táncparkett felé vették az irányt.
- Hihetetlenek ezek a gólyák! Azt hiszik, nekik mindent szabad! Érted, az oké, hogy én vagyok a főgólyája, de basszus. Tudod, azért vannak itt rangok meg minden. Hierarchia, vagy mi a fene - kezdett bele a szokásos szövegelésbe, miközben a tömegben próbáltak valami utat törni maguknak.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. december 13. 20:26 | Link

Tuningherceg

Még Myra is vigyorog Kolos egyszerű válaszán. A férjhez készülő húga a mai napig próbálja lecsapni a kezéről Ardait, nem beszélve az ispotályban gyakornokoskodó lányokról. Bármikor, amikor Myra meglátogatja, vagy együtt mennek valahova, minimum három pillantást kap el. Nem szokása féltékenykedni, de egy idő után amikor már a jelenlétében is nyíltan próbálják elcsábítani, na azt már nehezen viseli. Olyankor nem Kolosnak szokott hisztizni, hanem pont úgy fejezi ki véleményét, ahogy a párja épp ezekben a pillanatokban teszi.
Belemosolyog a csókba, ujjai egy kicsit a fiú pólója alá csúsznak. Remélhetőleg így már mindenki tudja, hol a helye és hogy állnak a dolgok kettejük között. Mert sok év alatt először végre teljesen kiegyensúlyozott a kapcsolatuk.
- Kapd el, tigris - fordul nevetve a másik srác felé miközben Kolos már húzza táncolni.
Kuncogva hallgatja párja kiakadását és a fejét ingatja. Kolost sokkal jobban foglalkoztatják a szociális csoportok, mint a lányt, neki bőven elég az alap ismertség a kviddics miatt.
- Rangok és hierarchia, igen - bólogat mindent értve. Aztán megállítja, szembefordul vele, átöleli a nyakát. Apró csókot nyom ajkaira, majd a nyakára.
- És mi a te rangod a világban, hm? - teszi fel az élet egyik nagy kérdését. Kíváncsi, hova sorolja magát a szerelme.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ardai Kolos
KARANTÉN


#colos #mester #aranyvérű gypsy #king of dragons
offline
RPG hsz: 395
Összes hsz: 2643
Írta: 2018. december 13. 23:29 | Link

Tuninghercegnő

Péter vágott egy fintort, ahogyan a hosszú csók éppen előtte zajlott, talán még egy megjegyzést is tett a többieknek kikerülve a párost, de Kolos éppen nem hallotta mit. Mással volt elfoglalva.
Myrával most minden rendben volt. Ha tudatos lett volna, és visszagondolt volna arra, mikor volt ilyen időszak az életükben utoljára, valószínűleg azt válaszolta volna, hogy talán soha. Mindig voltak apró vagy nagyobb viták. Most azonban minden tökéletes volt. Ők, az egyetem, Myrának a kviddics...
A táncparketten egy ütemre lüktető tömeg az ereidben zúgó vért is, mintha az pulzálta volna. Csak jöttek és jöttek a szavak a szájából, míg meg nem állt és szembe nem fordult párjával.
- A rangom? - Gondolatai kissé összekuszálódtak, ahogyan Myra ajkai érintették a bőrét. - A rangom a világban. Hát egyértelmű, nem?
Kezével Myra álla alá nyúlt, hogy felemelje és a szemébe nézzen. Pimasz vigyor jelent meg az arcán.
- Én vagyok a ranglétra csúcsán. A király! - felnevetett, de Myra állát nem engedte. Egy gyors csókot nyomott ajkaira, mielőtt folytatta volna a gondolatmenetet. - Te pedig a világ királynéja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

               E  S   D

Scar (alias Jetta) öribarija | exrellonos | 2016 karácsonyi bál rejtélye | Narnia uralkodója #azigazságos[/size
Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Írta: 2018. december 13. 23:47 | Link

Tuningherceg

Általában megszűnik a világ körülöttük amikor közelebb kerülnek egymáshoz tíz centinél. Legalábbis Myra számára biztosan. Hiába vannak ezek a lányok, meg a kötekedő barátok, semmi nem változtat az érzésein. Sosem fog kételkedni Kolosban, inkább büszke a párjára. Meg hát magára is, mert azzal is tisztában van, hogy nem csak neki van szerencséje, hanem fordítva is épp így működik.
Valójában nem is számít más, komolyabb válaszra Ardai Kolos szájából. Nem erre kíváncsi, mást akar hallani és más mélységbe nyúlni. Szemét forgatva néz a fiú szemébe.
- Édes vagy, hogy így látod. Csak hát... Tudod, én vagyok a királynő és te vagy a királyom - széles mosollyal pöccenti meg az orra hegyét mielőtt még összetúrná a haját. Tudja jól, hogy erre harap, pont ezért csinálja. Majd azt is, hogy elengedve őt hátrálni kezd. Még beljebb, elveszve a tömegben tartja vele a szemkontaktust amíg Kolos követi. Mintha nem is együtt lennének, hátat fordít párjának és az ismerősökkel kezd táncolni. Épp csak egy kicsit akarja magára irányítani a fiú figyelmét, épp csak annyira, hogy ne hagyja nyugodni. Ne érezze, hogy minden irányítás az ő kezében van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Marcell
INAKTÍV


Sárgászöld vidrabocs | Újságírók gyöngye
offline
RPG hsz: 77
Összes hsz: 290
Írta: 2019. január 19. 09:59 | Link

Édes öcsém

Elmosolyodom, amikor először üt le egy billentyűt, készen állok arra, hogy becsatlakozzon, ám végül nem teszi. Figyelem őt, látom a tipikus jeleket. Én ne látnám, ennyi év távlatából?
- Szeretem, amikor játszol.
Felelem őszintén, kiegyenesedve a játék végén. Biztatóan megszorítom a vállát, tudom, hogy szükséges az ilyen megerősítés, akkor is, ha az ember nem küzd a fennmaradásért az elméjében.
- Már csak, pár apróság és...
Elhallgatok egy pillanatra, mert megértem, hogy mit szeretne mondani. Szeretne velem beszélni. Mirella úgyis puffog a szobájában, itt lent viszont itt vannak a szüleink, nem vágyik a társaságukra, csak az enyémre.
- Ami azt illeti, öcsipók, segíthetnél.
Mintha hirtelen eszembe jutott volna valami olyan, amit kivitelezhetetlen lenne egyedül megcsinálni. Valami tényleg eszembe jutott, de az nem olyan, ami a pakoláshoz párosul, viszont egy nagy beszélgetéshez igazán jól illik, mert ez is egy nagy lépés, az én életemben. Arrébb állok, hogy fel tudjon kelni, majd elindulva az emeletre, magamhoz veszem a ruhákat és azt a pár fiolát, amit még nem csomagoltam el. Muszáj volt beszereznem egy új készletet. A lépcsőn nem nagyon beszélgetünk, de amikor már a szoba biztonságában vagyunk, kérdőn rápillantok.
- Na mi a helyzet, izgulsz?
Nincs azzal semmi baj, ha igen, nála meg aztán különösen nem. A ruhákat egyből a ládámba teszem, a fiolákat azonban egy plusz csomagolásba is beleteszem, és úgy teszem egy fakkba. Persze közben figyelek rá, hogy meséljen.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Apáthy Máté
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 5
Összes hsz: 7
Írta: 2019. január 21. 12:21 | Link



A dicséretre elmosolyodik, halvány mimika ez, csak amolyan Mátésan szerény, mint legtöbb megmozdulása. Mindig örül, mikor ezt hallja; ilyenkor egy kis boldogság szabadul fel benne, s akkor is kiül az arcára, ha ő éppen teljesen dekoncentrált, hiszen nem sok ember hallhatta eddig játszani, ami azt jelenti, hogy elég kevesen részesítik ilyesfajta bókokban.
Persze az ő cuccai már készen állnak - a kaotikusságot elkerülvén tulajdonképpen már a szünet elején elkezdett pakolni, fokozatosan, listapontról listapontra haladva, hogy mindent el tudjon tenni, ami majd szükséges lehet neki a kastélyba való visszatéréshez. De e kifogást, hogy segítsen Marcinak, persze egyáltalán nem is lehet máshogy értelmezni, mint a beszélgetésre való vágyat - beszélgetni, akár csak úgy, valamiről, mindegy, miről, mert hiányzik neki a társaság.
A megnevezésen elmosolyodik, aztán már fel is áll a hangszertől (igyekezvén nem megbotlani), majd követi bátyját az emeletre, ahol mindegyikük főhadiszállása található, de már a lépcsőkön is elterelődik figyelme, úgy gondolja, talán írnia kéne egy új darabot, hiszen már jó ideje érik, hogy megtegye... E bambulásából az szakítja ki, mikor már beérnek Marci szobájába, s a fiú ott kérdez tőle valamit. Szusszan, e gesztusa valahogy keveredik egy másféle attitűddel, mint előtte, de nehéz különválasztani a kettőt - hogy ideges-e, frusztrált, vagy csak fáradt, nem lehet pontosan eldönteni.
- Igen, persze... izgulok - szusszan, s ezt alátámasztandó önkéntelenül tépkedni kezdi a bőrt bal mutatóujján, ahogy leül Marci ágyára. Egy fájdalmasabb mozdulat után jobb kezét hirtelen rántja el. - Izgulunk... nagyon. - Felpillant. - Eddig sem nagyon ment a beilleszkedés... alig merek hozzászólni valakihez... - Lesüti a szemét, még a fejét is megcsóválja. - Nem is tudom... - Egy halk szusszanás kíséretében végül a felsőjét kezdi piszkálni, ha már a saját bőrét tépkedni nem tűnt olyan jó ötletnek az egyikük számára.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Catherine Hope Payne
INAKTÍV


Cicus =^.^=
offline
RPG hsz: 434
Összes hsz: 1245
Taláros
Írta: 2019. január 29. 18:30
| Link

Életképek X.


Minden szereplő, aki az átkötő történetekben szerepel, ismeri a leírt eseményeket, hozzájárult, illetve megalkotásában szervesen részt vett, ám maga az esemény önálló játékot nem igényelt, később visszautalásként megjelenhet.


#nocomment?
Hozzászólásai ebben a témában

Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
offline
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. február 17. 16:09 | Link

Ophelia Donovan
Budanekeresd
Az irodánk
Kinézetem

A pihapuha szőnyegen fekszem, lehunyt szemmel, békésen. Lábaim a bokámnál összefonva, természetesen a fejem búbja van az ajtó felé, és nem a lábfejeim, mert mégiscsak férfiak is dolgoznak a szerkesztőségben, és hát házi nyúlra nem lövünk. Ami amúgy az első szabályunk volt, és nagyon pocsék egy szabálynak tartjuk, amióta Dabrasi "fehér pólós félisten" Márk is a csapatot erősíti. Új közös hobbink Larával, hogy a nyálunkat csorgatjuk rá. Az nincs kitételnek, hogy nézni nem nézhetjük. Csúnyák lennénk kiszúrt szemekkel.
Lehet, hogy nem kellett volna tegnap este bevállalnom, hogy meglepetés koktélokat igyunk, mert bár csak hármat ittam, még mindig érzem azt az enyhe tompulást az agyamban, viszont nem, nem ezért fekszem a földön, én így gondolkozom. Próbálom összeszedni a teendőket, meg azt, hogy kivel mikor lesz megbeszélésem. Van ilyen noteszem, aminek még az eleje is változtatható, ilyen simogatós-flitteres, és benne is van minden, de én olyan ember vagyok, aki ezt szereti átgondolni.
Balra döntve a fejem, nézem hajam vörös-arany csillanásait, ahogy a nap lágyan megsüti. Olyan természetellenes jelenség voltam mindig is, nem csoda, hogy anyám frászt kapott tőlem. Aztán később még rá is segítettem. Igazán nagy boszorkány vagyok. És akkor arról még ne is beszéljünk, hogy mennyire utálja a múltam. Szerintem amúgy a jelenem is, mert hát úrilány nem húz olyan szoknyát, amiben illetlennek gondolják, nekem meg csak nagyon kevés szoknyám ér a térdem közelébe. Szóval minden megteszek, hogy frászba törjön ki tőlem.
Visszafordítom a fejem, és újra becsukom, kezeimet, melyek eddig mellettem voltak, most felhúzom a hasamra, és ott összefonom az ujjaimat. Békés a mai napunk. Márk megint fehér pólóban van.
Utoljára módosította:Andretzky Korinna, 2019. február 17. 16:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ophelia Donovan
INAKTÍV


Elmezáró | Kardos menyecske
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 191
Írta: 2019. február 17. 17:02 | Link

Andretzky Korinna


- Jó napot! - nyitok be a helységbe, majd a ragyogó napsütésben - szokásomhoz híven - körbenézek és azonnal felmérem a terepet. Egy férfi fehér pólóban, egy nő meg a padlón van épp. A helységben elvétve egy-két jó fedezék és menekülési útvonal. Érdekes körülmények, az hét szentség. De persze itt nem feltétlenül számít az ember komoly vagy veszélyes helyzetre. Szóval megbocsájthatók mindez. - Ne haragudjanak a zavarásért, nem tudom jó helyen járok-e? Ez a Tintafolt és Pergamen könyvkiadó? - kérdezem kíváncsian és megállok tisztes távolságban mindkét benn tartózkodó személytől. Galambszürke szövetkabátom kapucnija most nincs a fejemen, mert odakinn remek az idő és nem éreztem szükségét, hogy idefelé feltegyem. Zsebemből egy cetlit húzok elő, amire lejegyeztem pár információt, amiknek utána szeretnék járni. Egy írót keresek, illetve egy kötetet. Nagyon szeretek olvasni és érdekelnek a különleges szépirodalmi alkotások. Mondhatni vadászok az ilyesmire. Szép gyűjteményem van néhány szerző műveiből, amit szeretek bővíteni, ha módomban áll. Így bárhol is vagyok igyekszem megtalálni az összes könyves boltot, antikváriumot és könyvkiadásban illetékes helyet. Most épp, hála a rajongói klub tagságomnak megtudtam, hogy egyik kedvencem új kötete hamarosan megjelenik. Ezért vagyok itt. Na meg mert így, lassan három hét után már fogalmam sincs mit is csinálhatnék a rám szakadt szabadidővel. Az összes magammal hozott kötetet kiolvastam. Kétszer. Kell a vérfrissítés, vagy a következő nyomozásban az az érzésem, hogy mint hulla fogok részt venni. Mert belepusztultam az unalomba. Nem azt mondom nem esik jól esténként egy pohár bor és egy jó könyv kíséretében bebújni Árnyék mellé az ágyba. De ha már fejből tudom ki a tettes...vagy ki-kivel esik örök szerelembe. Na az már frusztráló tud lenni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
offline
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. február 17. 17:24 | Link

Ophelia Donovan


Kinyitom egy pillanatra a szemem, felnézek Márkra, de egyetlen vonásából látom, hogy nem Lara jött meg. Lara ugyanis négy napja nincs meg. Más ilyenkor már aggódna, de valljuk be, vele is és velem is megesett már párszor, hogy éppen csak nem akartunk meglenni, aztán beszambáztunk ide, mintha mi sem történt volna.
~ Hétfőn láttalak utoljára. ~
~ Ma pedig kedd van. ~
A témát pedig, hogy a két nap között egy egész hét eltelt, ejtettük. Csak úgy simán. Szóval azt hiszem, ez egy ilyen dolog. Majd Lara is visszajön, ha neki vissza kell. Tudtam, hogy el fog menni, mert rákérdezett arra, hogy alakul-e valami mostanság, én pedig feleltem, hogy nem vagyok terhes. Szóval a tudatalattim nem lepődött meg.
Viszont valaki van itt, akinek a hangja sem ismerős, így nyilván meglepi, hogy itt egy férfi, meg egy nő, utóbbi a szőnyegen fekszik, és nem biztos, hogy ez normális. Nálunk igen, de azért egy átlag ember biztos elgondolkozna azon, hogy mit művel a férfi, kezében papírvágó késsel, egy nő fölött, aki a szőnyegen fekszik. Vagy nem. Hm. Úgy tűnik, mostanában túl sok időm van olvasni. Ezért nem vagyok terhes. Meg mert nincs kitől. Szóval a belépőt nem nagyon érdekli, hogy szívdöglesztő Márk ki is nyírhatna békésen. Kuncogok, miközben felülök, és mint a macska, kinyújtom a hátam, mielőtt talpra szökkennék.
- Ez bizony.
Lelkesen, kócosan lépek közelebb, és nyújtom a belépő felé vidáman a mancsocskámat, hogy lássa, még élek, és örülök, hogy itt van.
- Andretzky Korinna, örvendek. Kávét? Teát? Csüccsenjen le. Vagy csüccsenj? Tegeződhetünk?
Imádom, ha történik valami, és nem csak a listákat nézem át a fejemben, hogy mit is kellene csinálnom. Közben intek Márknak, hogy figyeljen, mit kér a belépő. Nekem tudja, hogy egy pohár ananászlevet kell ilyenkor fuvaroznia. Nem szivatnám, de elvesztett egy fogadást, és egy hónapig az alattvalóm.
- Miben tudunk segíteni?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Ophelia Donovan
INAKTÍV


Elmezáró | Kardos menyecske
offline
RPG hsz: 106
Összes hsz: 191
Írta: 2019. február 17. 17:52 | Link

Andretzky Korinna


Fura jelenet közepébe érkeztem ugyan az előbb, de egyáltalán nem estem pánikba. Hiszen egy gyilkossághoz azért több kell, mint egy jó pasi papírvágóval a kezében egy fekvő nő fölött. Főleg fényes nappal és főleg egy könyvekkel foglalkozó helyen. Ezt akkor is tudnám, ha történetesen nem volnék auror, mert néztem a Castle-t anno. Ha muglik vannak a kollégáid között óhatatlanul rád ragasztanak rossz szokásokat. Mondjuk olyasmiket, mint a sorozatok nézése, meg az autóval utazás seprű helyett. Na de a feltételezett áldozat már talpra is szökken és kezét nyújtja felém, miután megerősítette, hogy nem tévesztettem el a házszámot. - Szia - viszonzom a kézfogást - Ophelia Donovan, részemről a szerencse - mutatkozom be én is és leülök arra a helyre amerre mutat a hölgy - Tegeződhetünk, persze - mosolygok és leteszem elé a cetlit - Egy kávét kérnék, ha lehet sok tejjel és cukor nélkül - nézek bocsánatkérőn végig a jó kiállású férfin- Köszönöm- ezután figyelmem a nő felé fordítom és megvárom, hogy megnézze a papírt, amit odaadtam neki - Ebben tudnál segíteni? - kérdezem kíváncsi várakozással tekintetemben. Tudom nem a legismertebb író és a mű is új tőle, de hátha ő tudja hol szerezhetném meg magamnak. Az első kiadásokat szeretem, mert még akadnak bennük hibák. ezektől lesznek később értékesek és maradnak mindig egyedibbek a későbbi újranyomott verzióknál. Főleg, ha megérik azt, hogy ismételten a polcokra kerüljenek. Ez az író szerintem érdemes rá, hogy ezt a művét később megint kiadják, de nekem az első a vágyam. Persze én elfogult vagyok. Nem is kicsit. Olyan történeteket olvastam már tőle, amik miatt látatlanban szerelmes vagyok ebbe. Talán kicsit az íróba is, de leginkább a karaktereibe. Annyira esendők és emberiek, hogy néha ezt éreztem, hogy mindjárt lelépnek a lapokról. Szerintem ez az igazi írói tehetség.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Andretzky Korinna
INAKTÍV


Cinkelány
offline
RPG hsz: 166
Összes hsz: 289
Írta: 2019. február 17. 18:26 | Link

Ophelia Donovan


- Ophelia?
Kérdezek vissza csodálkozva, mert nem gondoltam volna, hogy így hívják. Az én hibám, de azt hiszem, egyrészt az sem tesz jót, hogy az arcokhoz mindig neveket párosítok, meg az sem, hogy a sajátom jut róla eszembe. Az a bolond is  el van tűnve, és éppen megeteti magát a sárkányokkal, miközben az igaz szerelme pizzákba sírja a bánatát. Két ekkora fogyatékost se hordott még hátán a föld, de hát én se vagyok jobb, mert az én nagy igazimmal - már amelyik nem a föld alatt van -, csak levélben érintkezek, pedig ha tehetném, az ingét a körmömmel szaggatnám le róla. Vannak bajok mindannyiunknál.
- Ne haragudj, csak meglepett. Az egyik lélekdarabom is Ophelia. Pont a totális ellentéted, szőke és kék szemű.
Legyintek a saját hülyeségemre. Ez nem az Emlékek őre, hogy itt egy nevet csak egyszer adunk, és ha a gyermek el is veszik, soha többet nem adjuk és nem mondjuk ki a nevét. Sok Ophelia szaladgálhat a világon. Ha tippelnem kellett volna, azt hiszem Marie-t mondtam volna rá, vagy Isabelle-t, olyan a sötét hajával, mint egy Isabelle. Hátrapillantok, ahogy Márk szó nélkül elsétál, hogy elkészítse az italainkat, és pedig megigazítva a hajam, lecsüccsenek a vendégünk mellé, átvéve a papírt tőle.
- Ismerem. Nem könnyű vele.
A tipikus példája annak, amikor elgondolkozol, hogy megtérül-e a bele fektetett energia. Nem szeretek puncsolni, de olykor szükségszerű. Például nála. Nála nagyon az volt az igaz, hogy szükséges rossz volt. Viszont hozott egy újabb kört nekünk, mert ha ő minket választott, akkor megéri.
- Mi adtuk ki a könyveit Magyarországon, a jövőhónap végén kezdjük el újranyomni három könyvét is, köztük ezt is. Mi lenne a kérdés?
Mert nem tudom, hogy miben tudnék segíteni, viszont az én fehér inges istenem visszatért, így legalább egy nagy korty ananászlével gazdagabb lehetek. Már szép a nap.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 9 ... 17 18 [19] 20 21 ... 29 ... 34 35 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok