36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 18 ... 33 34 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 12. 21:05 | Link


Első napom azzal telt el, hogy reggel kihoztam a csoportot ami rám lett bízva, beálltam a DÖK-ös sátorba, kiosztottam az önkénteseknek a felsőket. Aztán vettem el belépőket, Tristan kezébe belenyomtam két csomag szórólapot, hogy osztogassa ki - többet nem mertem rá bízni -, aztán eligazítottam, meg elmagyaráztam egy fellépőnek, hova kell mennie. Szóval egész produktív napom volt, lejártam a lábam, kivettem a részem a munkámból, és épp leszakadni készülnek a lábaim. Szóval a kezemben egy pohár koktéllal huppanok le a fűbe, egy viszonylag nyugisabb helyen, ahol nem másznak rám az emberek. Hátra dőlök, könyökeimmel megtámasztom magam, s lábaim kinyújtom, míg a számban levő szívószálat hol rágom, hol meg tényleg ivásra használom. Ahogy elnézem magam, nehéz lenne mondani egy olyan centimétert a testemen, ami nem színes poros. A hajam, a felsőm (talán még a felsőm alatt megbúvó rövidnadrágom is), a karjaim és a lábaim, a cipőm, ami reggel még egész tiszta volt.
Szóval most élvezem a pillanatyni nyugalmat, amit az épp zajló koncert nyújt. A meleg már kicsit lankadt, és ebben az állapotban még a szúnyogokat is elég jól elviselem. Kiszívom az utolsó korty koktélt is a pohárból, majd a műanyagot magam mellé téve nyúlok el a fűben, s napszemüvegemen keresztül szemlélem a világot. Mert megtehetem. Amíg még békén hagynak, nem téved el senki, vagy egy félrészeg egyén nem dönt úgy, hogy neki nagyon sürgősen kell valami, amit csak én tudom hol van.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Barabás Dália Vanda
INAKTÍV


Vandália
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 69
Írta: 2016. június 12. 21:16 | Link




A többiek szétszéledtek, voltak akik a futáshoz készülődtek, voltak akik azonnal belevetették magukat a buliba. Azt se tudtam, hogy merre menjek először, úgyhogy egy kis ideig még csak ott üldögéltem a sátram előtt, és nézelődtem. Figyeltem, próbáltam elemezni az előttem elsétáló emberek arcát, és mindenkit olyan izgatottnak és boldognak láttam. Befordultam a sátramba, csak a lábaim lógtak ki, kutatgattam a táskámba, ahonnan elővettem a tornacipőmet, majd áthúztam, mivel a szandálomat most olyan kényelmetlennek éreztem. Lehet, hogy a ruhámhoz nem passzol a piros tornacipő, de nekem így kényelmes, kit érdekel kinek mi a divatos? Mikor végeztem, és újra felpillantottam, már egy fiú ült mellettem, engem bámult és hozzám szólt. Egy pillanatra meglepődtem, és ezt valószínűleg Ő is észrevette. Összekuporodtam, próbáltam normálisnak tűnni, majd elmosolyodtam. Őszintén szólva tetszett, ahogy megszólított, és éreztem, hogy itt az én esélyem az elszabadulásra.
- Üdv, neked is! - Mondtam egy széles vigyorral. A fiú arcán láttam azt a tipikus "most akkor bevetem magamat" mosolyt, és ahhoz képest, hogy én mindig is annak a lánynak tartottam magamat, aki kiszűri a jó, és a rossz embereket, ez a srác igencsak megfogott. Bár, az is előfordulhat, hogy csak a kalandot láttam benne, gondolom minden velem egykorú erről álmodozik, hogy egyszer kitör, és megállíthatatlan lesz. Ehhez nekem egy partner kell, aki talán bele is vihet a bajba. Talán egyszer hagynám magamat.
Kezemet a földre tettem, ott támaszkodtam, majd egy pillanatig felnéztem az égre, és behunytam a szememet, a nap pont oda sütött ahol én ültem. Kellemes érzés volt.
- Amúgy nem kell ennyire hivatalosan, nyugodtan szólíthatsz Dáliának is. Mások is ezt teszik - Árultam el a mellettem ülő, látszólag a bulitól teljesen felpörgött fiúnak. Én is kíváncsi vagyok a koncertekre, szóval lehet hamarosan elnézek majd arrafelé is, de előtte mindenképpen enni fogok.
- Te nem hasonlítasz a szivárványra. Minek szólíthatlak akkor? - Kíváncsiskodtam, gyermeki huncutsággal a hangomban.

Utoljára módosította:Barabás Dália Vanda, 2016. június 17. 08:39 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. június 12. 23:45 | Link

Gwen

Legalább egy tucat embert sikerült oldalba könyökölnie, mire kiverekedte magát a tömegből, hogy visszabaktasson a sátrukhoz, ahol Gwennel találkoznia kellett volna ez idő tájt. A szőke első sor alapon működött, így kisebb nehézségekbe ütközött a koncert kellős közepén kiszabadulnia a helyéről, de a barátnőjéért mindent.
Nem az iskolával érkezett, az annyira snassz lett volna, helyette szépen kikerülte a futást és már kifejezetten korán csupa rózsaszín-zöld-kék-sárga felsőben és farmersortban feszíthetett -ezek alapjáraton fehér és fekete színben pompáztak. Nem bánta különösebben, ahogyan azt sem, hogy a szőke fürtjei szivárványosat játszottak és vélhetőleg egy életet szánhatott rá, hogy kimossa belőle a kavalkádot. Jól szórakozott, már csak Gwen hiányzott mellőle és még az sem tudta a kedvét szegni, hogy legalább hárman kézrátétellel is lecsekkolták a paramétereit, miközben átvágott a fesztivál területén, hogy előkerítse a másik szöszit.
Gwen védjegye a késés lett, mióta összefutottak Angliában -legalábbis Szofi szemében. Nagyon kedvelte a szőkét és ez elég volt hozzá, hogy ne említse ezt meg neki minden egyes alkalommal, amikor összefutottak, sőt, nagylelkűen úgy tett, mintha az ő belső órája sietne.
Oldalra fordulva csusszant át egy nagyobb csapaton, nehogy egészen véletlenül veszítsen a sebességéből és szinte szökdécselve közelítette meg a már gwenesített sátrukat.
- Azt hiszem, ez a szabad hétvége nyert. -döntötte el abban a pillanatban, ahogy kanáriként pompázva lefékezett a lány mellett. - Kicsit aggódtam, hogy el sem jössz. -szúrta oda mintegy mellékesen, hatalmas mosollyal az ajkain.
Régen találkoztak már a lánnyal és lett volna mit bepótolniuk, kezdve Szofi kis viszonyaitól, Dai megérkezésén át, egészen Gwen lovagjáig, akiről a szőke lány még nem sokat tudott. Ennek ellenére, egyelőre hagyta, hogy a másik vegyen két mély lélegzetet, mielőtt letámadja.
Utoljára módosította:Szofia Elena Chenkova, 2016. június 13. 00:03 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2016. június 13. 08:41 | Link


külső


Elismerően bólogat a válaszra, hiszen ez nagy felelősséggel is járhat. Nagy bizalmat épít itt mindenki Anne-re, hiszen ő vigyáz azokra a diákokra is tulajdonképpen, akikre máskor az a sok tanár a kastélyban. Bár úgy tűnt Majának, hogy a hangulat és a hely nem rosszaságra, inkább összefogásra sarkallt szerencsére mindenkit.
- Igen, itt leszek. Anyukám azzal engedett el, hogy vigyázzak magamra meg a társaimra is, majd igyekszem.  - Mondta felvillanyozottan, aztán már éppen koncentrált volna a rajtra, mikor jött az a furcsa kérdés. A kislány döbbenten meredt először előre, majd a lányra, aztán újra előre. Kicsit megállt benne az ütő, inkább a ténytől, a feltételezéstől mint sem attól, amit mondott. Megismerte már kicsit jobban a házvezető-helyettes nénijüket, de nem tudott róla többet annál, minthogy ő is Czettner vezetéknévvel született. Meg megígérte neki, ha valamit tud, majd szól. De az, hogy testvérek lennének? Bárcsak... Maja mindig szeretett volna, de sosem történt meg ez a csoda. Idáig legalábbis.
- Tessék? Nem, mármint nem tudom ők hol vannak, de nem tudok róla, hogy lenne testvérem.
Mosolyodott el szomorkásan, igazából ez egy kicsit mindenkinek magas téma, nem is folyt ennél jobban bele egyelőre. De az biztos, hogy a főninéni elültette a bogarat a fülébe és megint érdeklődő és kíváncsi lett. Meg kell keresse Zoét, jutott-e valamire. Lehet, hogy egyszer még újra láthatja az apukáját is? Mindenesetre Inkább rákészült, elrajtolt és futott. Ahogy a levegő az arcába kapott olyan jól érezte magát. A pulzusa felfelé kúszott, szaporább lett a szívverése és a levegővételek száma is, de nem volt gond. Kipillogott néha a rellonosra, de élvezettel vette az akadályokat, a port, a színeket. Még dalolászni is volt kedve, bár a szusz azért csak kifelé futott lassan belőle. Ekkor érezte, ahogy nyúl felé a kéz, vigyorogva szorított vissza és hagyta, hogy emelje a kezét a lány. Még el is kiáltotta magát. Olyan vidáman, felszabadultan, céltérően.
- Megcsináltuuuk.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. június 13. 15:21 | Link

Szofi
Ruha

Aranyos dolog ez a jótékonysági futás, de ő most kihagyja. A kviddicsedzéseken annyira megfuttatják, hogy nem volt ereje, de a sátorozást nem hagyná ki. Az már más kérdés, hogy ez Szofival történik, és a lány egy csomó cuccot hozott erre a két napra is. Alig férnek el a négyszemélyes sátorba. Attól még szereti a szőkét, meg minden, de soha nem értette ezt a ruhás, sminkes, cipős dolgot. Talán azért, mert neki nem voltak ezekkel gondjai, nem érdekelték az ilyesmik, de kíváncsi lenne miért. Mármint, miért ez a nagy felhajtás körülöttük. Linát sem érti. De most nem ezzel foglalkozik, inkább próbál pontosan érkezni, ami nem sikerül. Már nem említi meg a rellonos, hogy nem pontos, valószínűleg elnézi az eridonosnak, mert olyan cuki Gwen. És persze Szofi is.
Az embereken áttörve próbál közeledni a rellonos felé, rengeteg jöttek el. Több embernek megy neki, mint eddig életében, leszámítva a koncerteket, mert ott mindig az első sorba jut és mindenkit félrelök, aki ezt akadályozza. Végül megpillantja a szőke fürtöket, és int a lány felé egyet.
- Ha azt mondom eljövök, akkor el is jövök. És nem hagynék ki egy sátorozós bulit. Bár hívhattunk volna még embereket - akkor már tényleg nem fértek volna el abban az alvóhelységben, bár nem is aludtak volna. Olyan lett volna, mint egy osztálykirándulás, hajnalig fönt maradnak, majd egyszer csak elindulnak, amikor kedvük tartja.
- És mit szeretnél csinálni? Gondolom nincs kedved egész idő alatt a sátorban tartózkodni, inkább menjünk nézzünk körbe, meg együnk valamit - int a standok felé, vágyakozó pillantásokkal. A hasa nagy úr, ezt már a másik is megszokhatta, hiszen ismeri Gwent. Meg az idő is meleg, valami hűsítőre szükségük lehet.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Hornyák Gábor
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 68
Összes hsz: 114
Írta: 2016. június 14. 20:15 | Link

COLOR RUN FESZTIVÁL

Legjobb tudomásom szerint, egy fesztivál vette kezdetét, amelyre érdemes lenne kilátogatnom. Legalább nem lennék egész nap a kastélyban és kimozdulhatok végre a négy fal közül. No, meg már amúgy is elég rég voltam utoljára bármilyen nagyobb rendezvényen, ahol nem kell felügyelnem senkire, csak szimplán jól érezni magam. Végül is felsorolva minden pro és kontra érvemet, úgy döntök, hogy ellátogatok a rendezvényre. Nem öltözöm fel túl elegánsan, nehogy bepiszkoljam a ruhát, de azért nem megyek ki egy mackó nadrágba és felsőben, elvégre az nem az én stílusom.
Egy piros-kék kockásinget és egy fekete farmert meg kék tornacipőt veszek fel, és így indulok meg a nagy rendezvényre.
Csak a fesztiválon jövök rá arra a szörnyű igazságra, hogy bizony nem én vagyok az egyetlen, akit érdekel ez a kis összejövetel. Rengeteg ember van kint a fesztiválon, bár sokan az iskolában tanulnak, illetve vannak lakosok is, de van olyan, akivel még életemben nem találkoztam! No, de mindegy, elférünk egymás mellett! Eddig az egyetlen pozitívum számomra a rendezvényben, hogy van sörsátor, úgyhogy azt most gyorsan fel is keresem, a többi pozitívumot csak egy jó hideg sör után tudom felsorolni! Már van egy-két éve annak, amikor utoljára rendes sört ittam, szégyellem bevallani, de férfiember létemre már nem is emlékszem, hogy milyen az íze! Ezen hibámat, máris orvosolom.
Amikor odaérek a sörsátorhoz, akkor első dolgom, hogy egy jó pohár sört kérjek, bár inkább ebédelnem kéne, mert elmúlt fél tizenkettő, és a sörhöz jól esik egy finom étel is. Nem kell sokat várnom és meg is kapom italomat, amelyet természetesen ki is fizetek, majd megkóstolom, hogy milyen sört adtak nekem. Fantasztikus, egyszerűen kiváló! Kár, hogy az iskolában a nap végén nem ihatok sima sört, mert csak vajsör van, az pedig a nyomába sem érhet az igazinak! Két korty után visszateszem helyére italomat és ekkor jelez az órám, amelyet mindig magammal hordok, hogy 11:33 van! Én pedig úgy teszek, mintha ledermednék, majd megjelenik a következő felirat az ingemen: K. N. I. E. GY. A. Ez a jelenség két percig tart, mert 11:35-kor ismét magamhoz térek, kezembe veszem a sörömet és elindulok felfedező körútra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Rozsos Annamária
INAKTÍV


Mindenki Glenn Cullenje
offline
RPG hsz: 485
Összes hsz: 767
Írta: 2016. június 15. 23:42 | Link

Tüszőfűi Lilith

 - Kérem a csuklóját.. és készen is vagyunk, jó szórakozást. - mondja tippe szerint úgy századszorra a mai nap, és még csak délelőtt van, miközben útjára bocsát egy újabb jelentkezőt a futásra. Csuklókat nézegetett ma, meg persze a hosszú sort, ami a kis standjuk előtt kígyózik, mást nem igazán. Fásultan sóhajt egyet, és kéri a következő kis kacsót. Nagyon gyorsan megtanulta azt a reménytelen, üres életérzést, ami általában a monoton, unalmas, lélektelen munkát végző emberekre jellemző.

Pedig önként jelentkezett, nem rugdosták ide, és nagyjából erre is számított. Mindent összeadva, igazából nem is panaszkodik; az önkéntes nem szórakozni jön ide, hanem segíteni. Ha ez olyan végtelenül egyhangú dolgot jelent, mint a karszalagozás, akkor azt.

A fesztivál érdekelte, de nagyon nem volt kedve egyedül csámborogni sok ember között, de amúgy nem akart kimaradni az eseményből. Mikor tehát látta, hogy van lehetőség segíteni, és még ingyen kaja is jár mellé, rögtön jelentkezett is - így itt is van, meg nem is; el is kell viselnie a tömeget, meg nem is; és saját, névre szóló pólót is kap, mondtam már?

Cserébe viszont majd megőrül az unalomtól, amin a változatos, belépésre váró emberek se enyhítenek, inkább csak súlyosbítják. Látott eddig egy csomó vihogó, többnyire nyeszlett lánykát, néhány testesebb, de annál lelkesebb apukát, aki bizonyítani akarja, hogy még képes lenyűgözni valakit, meg egy elég részeg srácot is, akit szépen visszafordítottak, és nem is tiltakozott nagyon. Zajlik az élet. De itt legalább nincs akkora zaj, mint a fesztivál szívében, hogy pozitívummal zárjon.

 - Kérem a csuklódat, szia.. egy pillanat, és kész is leszünk. - néz a következő jelentkezőre egy pillanatra, és rutinosan hozzálát a karszalag felrakásához. Ma reggelig nem törődött ilyesmivel, de így tíz órára tiszta profi lett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Tristan Devereux
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 27
Összes hsz: 127
Írta: 2016. június 16. 02:52 | Link

Kamilla

Egykedvűen veszi át a nevével ellátott pólót, át is öltözik rögtön; az biztos, hogy az első tőle eligazítást kérő akárkit követően meg is szabadul a ruhadarabtól – és miközben ilyesmiket tervel ki, Kamilla a kezébe nyom egy adag szórólapot. Szenvtelen pislantás, szemöldöke kérdőn emelkedik, ajka cinikus félmosolyra húzódik. Komolyan?
Megvonja vállát, majd mivel a lány is visszatér feladataihoz, Tristan is beleveti magát a forgatagba, még ki is oszt pár szórólapot. Egészen pontosan egy párat, majd hátrales, és mivel senki nem figyel és már amúgy is kellőképp elveszik a tömegben, az épp előtte elhaladó srác kezébe nyomja a színes lapokat, előad valami rizsát arról, hogyha kiosztja maradéktalanul, annál a sátornál – tetszőlegesen rámutat a legközelebbire – ajándékot kap. Ha nem, majd az önkéntesek biztos segítenek.
Gyors váll lapogatás, majd ezzel a lendülettel le is veszi a nevét és nem kívánt munkakörét jelölő pólót, begyűri térdnadrágja oldalába, mert hát az ingyen cuccokért valamivel bizonyítani is kell, hogy ő márpedig kőkeményen tolja a bizniszt. Nyilván.
Most egy félig üres – vagy félig teli? – üveggel a kezében andalog, mindenét beborítja a színes por, a pucér felsőtestétől a derekán lógó önkéntes pólón át a cipője orráig. A háttérben szóló koncert aktuális számának dallamát dúdolgatja, néha félhangosan énekel, majd csuklik egyet. Hamar kiszúrja a pihenő Kamillát, hátulról közelíti meg, és azon túl, hogy elállja előle a nem is olyan sokára nyugovóra térő nap utolsó sugarait, beletúr hajába, hogy az összes benne megrekedt színes izét a lányra szórja.
 - Bocsi, meg tudnád mondani, hol találom azt az izét, tudod..? – mutatóujj megemelve, túljátszott koncentrálás, közben pedig le is vágódik a lány mellé. Jól hozza a szerepet, körülbelül ennyire szokott konkrét lenni a nép a tudni kívánt dologgal kapcsolatban, aztán még nekik áll feljebb. – Szóval, hogy ment?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Szervezői Mesélő
DÖK tag


DÖK mesélő
offline
RPG hsz: 284
Összes hsz: 779
Írta: 2016. június 16. 17:24 | Link

Pörög a fesztivál, egyre többen és többen lesznek a vendégek. Kicsik és nagyok egyaránt, családok és frissen alakuló kapcsolatok, minden van itt kérem, amit csak el tudunk képzelni.

A színpadokon több koncert és buli is folyik egyszerre, hogy mindenki megtalálja amit keres.

Bro Safari - The Drop
Justin Timberlake - Can't Stop the Feeling
The Chainsmokers - Inside Out
The Chainsmokers - Don't Let Me Down
Zara Larsson, MNEK - Never Forget You
Coldplay - Hymn For The Weekend
Sia - Cheap Thrills


Közben azoknak, akik éppen nem a koncerteket akarják végigtombolni, ott van például a vízenjárás lehetősége. Ennek több verziója is választható, mint például az átlátszó labdás, a köveken sétálás, vagy az elemi mágusok segítségével történő.
De míg a Nap hét ágra süt, akár strandolhattok is itt, napozhattok, de játszhattok a felnőtteknek való játszótéren is. Pingpong, vízi csúszda, darts, és a többi... Este pedig ott lesznek a tábortüzek több helyen is.




Utoljára módosította:Szervezői Mesélő, 2016. június 16. 17:24 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Ramholcz Kirill
INAKTÍV


Óvóbácsi és tanítóbácsi
offline
RPG hsz: 84
Összes hsz: 993
Írta: 2016. június 16. 17:42 | Link



Imádja a kicsiket és ez azon is látszik, hogy nem, hogy bevállalta, de ő találta ki, hogy szívesen elvinné a pöttömöket a fesztiválra, amit Szalamantonban rendeznek és elég családbarát ahhoz, hogy ne kelljen attól félnie, hogy ettől rossznak fogják találni.
Örömmel gyűjtötte be az előkészítősöket és azt a néhány elsőst akik velük szerettek volna menni. Megölelgette őket egyesével, ahogy azt szokta az iskolán és ovin kívül, aztán sorba állította őket és bevárták a múltkori alvajáró hölgyeményt, Ardai kisasszonyt mielőtt elindultak volna.
Biztonságos úton, kandallón keresztül jutottak el a faluba és a gyors létszámellenőrzés után útra is keltek, gyalog csak néhány percnyire volt a helyszín és egy kis protekcióval még előbb sorra is kerültek, a törpék pedig egymás után bemasírozhattak a helyszínre.
- Mindenki ide körém! Figyeljetek csak. Nagyon nagy ez a hely és nem szeretném, ha egy kobolddal kevesebbet vinnék haza. Ne tűnjön el senki, mindig keressetek engem, vagy Tányát, oké? Zsebpénzből költhettek amennyit szeretnétek. Ha jól láttam, van arcfestés is, vattacukor... - nem is mondja tovább, csak elnéz jobbra és inkább legyint, úgyis ott fognak elsőként kikötni.
Nincs sok gyerek velük, csak néhányan, mert a legtöbb gyerkőcöt a szüleik vitték magukkal a szabad hétvégén, leszámítva a muglikat és akik nem értek rá, illetve azok a gyerekek maradtak velük, akiknek nincs családjuk.
- Ki kér vattacukrot? - kérdezi széles vigyorral, futva a nőre pillantva, majd ő maga is felrakja a kezét.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kafka Leonard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 10
Összes hsz: 69
Írta: 2016. június 16. 20:46 | Link


Tök szépen mosolygok, nézek, épp arra készülök, hogy leguggolok majd leülök ide mellé, elvégre ne szomorkodjon már itt egymagában. És akkor.. He? Először azt se tudom hova pislogjak, meg, hogyan nyeljem vissza a feltörő köhögésem, mert mit ne mondjak, ezzel most meglepett. Elméletileg a lányoknak szépen kell beszélni, és olyan szavakat használni, mint "Tessék?", vagy "Mit szeretnél", esetleg "Bocsáss meg, nem hallottalak, el tudnád ismételni?". Legalábbis a szüleim nekem így tanították, főleg az anyám meg a nagyanyám, erre ez itt megszeg mindent, és "he?"
Szóval a kezdeti meglepettség után, miután kihevertem a megrázkódtatásaim, és újra tudom hol a nyelvem meg az agyam, ténylegesen le is csüccsenek mellé.
- Téged már láttalak valahol. - ismétlem el teljes nyugalommal, mintha épp mi sem történt volna, majd kinyújtva lábaim felé fordítom fejem. Amúgy tényleg ismerős, talán mintha az Eridonban láttam volna - abban a házban vagyok, nem? És most valószínűleg kéne jönnie egy bóknak, hogy szép a haja, vagy a nem is tudom mije, de igazából az a helyzet, hogy fingom nincs arról, hogy kell ezt csinálni, szóval inkább hanyagoljuk.
- Jó a buli? - kérdem, mintha csak most értem volna ide, csak, hogy ne üljünk itt mint két kuka. Pedig amúgy tetszik, meg nekem is van két szemem, látok velük meg minden, élvezem, és a többi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Farkas Kamilla
INAKTÍV


aeromágus
offline
RPG hsz: 662
Összes hsz: 7403
Írta: 2016. június 17. 19:04 | Link


Úgy érzem, kis sziesztám nem szakíthatja meg semmi, egészen addig, amíg valaki árnyékot nem tart, és úgy nem dönt, hogy mivel nem vagyok így is elég színes, megajándékoz még egy kis porral a képembe. Kis híján fel is megy bennem a pumpa, mert azért türelmes vagyok meg minden - nem -, de azért ne szórakozzanak már velem mindenféle alakok itten, főleg, hogy még segítettem is egy csomót, meg minden. Aztán meghallom az ismerős hangot, és kiül arcomra egy széles mosoly, miközben feltolom napszemüvegem, s hátrahajtva fejem pillogok fel háztársamra - akit olyan profi módon szerveztem be ebbe az egészbe, függetlenül attól, mennyire lelkesedett a dolog iránt vagy mennyire nem.
- Persze, őőő, egy pillanat. - belemegyek a játékába, vagy nem is tudom minek nevezzem ezt, függetlenül attól, hogy nekem már nem megy olyan jól, mint neki.
- Elég királyul. Találkoztam kis kölykökkel, meg eligazítottam egy rakás embert, tök izgalmas volt. - nagy meggyőződéssel magyarázom, hogy mennyire jó volt ezen a napon nyomni az önkéntes melót, s miközben lehuppan mellém, felé fordítom fejem.
- Neked? - azért kíváncsi vagyok, mi a véleménye a munkájáról, na nem mintha elvárnám tőle, azt, hogy vért izzadva dolgozzon. Egyrészt mert nem úgy néz ki, mint aki semmi hátsószándék nélkül csinálja az ilyeneket, meg amúgy is, nem vagyok én hülye, azért mégiscsak ingyenes fogyasztásról beszélünk.
- Mit iszol? - egyből kiszúrom az üveget, na nem mintha olyan lennék, csak kíváncsi vagyok, és amúgy is, ennyit megérdemlek amiért ingyen kapja. Meg is emelem kezem, hogy ha úgy látja jónak és nem sajnálja, az ujjaim közé nyomhassa, hogy megtanulmányozhassam, mivel tömi a gyomrát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Nikolai Weißling
INAKTÍV


Csárdavezető
offline
RPG hsz: 304
Összes hsz: 2171
Írta: 2016. június 18. 22:02 | Link

Barabás Dália Vanda

Van neki a szőke, Szofi... Na, ő az a lány, akivel nem tudná meghatározni a kapcsolatukat, de azt legalább már érzi, hogy jó köztük az összhang és van is valami kimondatlan kettejük között. Az első pillanattól mintha egymásra lennének hangolva, azóta pedig már az is eszébe jutott, hogy ha lesz egy hosszabb szabad hétvégéje, akkor elviszi nyaralni a lányt.
Ennek ellenére örömmel méri végig az összes shortban flangáló nőneműt, különös figyelmet fordítva a szivárványnak titulált, sátorból kilógó hölgyeményre.
- Üüühhmmm nekem a szivárvány jobban tetszik. Bocs - mondja ki lazán ami a nyelve hegyén van.
Megvonja vállát és elvigyorodik, hunyorogva nézi meg tüzetesebben őszivárványságát.
- Nem? Talán én vagyok a színvak? - éles meglepettséggel a hangjában kérdez egyből vissza, s le is néz a ruhájára, karjaira - melyek neki elég színesnek tűnnek a festéktől.
- Nikolai vagyok, de hívhatsz Nikonak, vagy színvaknak, ahogy tetszik.
Napszemüvegét letolja az orrára mielőtt leülne mellé. Épp csak néhány centi van a két sátor között, így még azt is simán el tudja követni, hogy benyúljon a saját helyének kis ajtaján és egyből mellette kikutassa táskáját, amibe tiszta trikókat gyömöszölt. Nos igen, ő és a pakolás az két külön fogalom, de Emma nem volt éppen kéznél, hogy segítsen neki és nem is szólt a húgának arról, hogy elmegy bulizni egy egész hétvégére.
- Te figyelj, gyere strandolni.
Hirtelen ötlettől vezérelve tornássza magát fel a térdeire és várakozva pillant a szomszédnőre. Útközben látta, hogy a sátorhelytől körülbelül két percre van a part, ahol van óriáscsúszda is.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

- De a szövetséges sose árt.
- Abban nem sok köszönet van. Én azt vallom, hogy amit akarok azt egyedül szerzem meg.
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. június 18. 23:12 | Link



Végre! Szabadság, buli, jó csajok, zene és semmi tanulási késztetés. Ez a szabad hétvége jobb, mint eddig bármelyik, pedig aztán ő nem szokta ezeket hasztalanul tölteni. Volt egy kis szájhúzás a témán, hogy iskolai csoportos kivonulás meg hasonlók, de kellemesen csalódott abban, hogy nincs kötelező őrizetük. Varázsvilágbeli és rendes nagykorúsága bőven elég volt ahhoz, hogy csatangolhasson szabadon, koncerteken pörögje túl magát és különböző DJ-k figyelésével oktassa a népnek, hogy is kell atom jót bulizni. Ütemre pumpálta a levegőt, ugrált, és még a speckó mozdulatait se sajnálta a néptől, mire egészen ráesteledett. Elfáradva, kimelegedve verekedte ki magát éppen egy koncert közepén a tömegből, hogy tegyen egy sétát, miközben magához vette a haverokkal szerzett kis üdítősüvegét, ami egy sokkal kellemesebb italt rejtett, mint a címke mutatta. Ráhúzott, majd egy erősebb fintor után visszatekerte a kupakot és a víz felé vette az irányt a sötétben.
Nem is volt olyan távol, mint gondolta, hiszen lassacskán közeledve pillantott meg a sivár, de azért szépen mutató fényben egy mozgó, ücsörgő (?) alakot. Bár nem tudott sokat abból a távból megállapítani, de a fél füllel elhallott mondaton fel kellett nevessen. Sejtette, hogy ez valami állatnak szól - volt gyerekszobája, de valahogy neki a buli mellett még nem volt ideje felmérni hogy itt vannak kacsák mondjuk -.
- Nem is tudtam, hogy csillámhercegnőket lehet a parton találni, nem pedig békákat.
Állapította meg fennhangon a lány mögé érve, nem akarta megijeszteni így nem is éppen halkan közeledett, legalább ideje legyen szegény párának feldolgozni szívdöglesztő jelenlétét. Egy vigyort is villantott a lány felé, miközben lezseren félig zsebbe csúsztatott kézzel nézett le rá.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Márky Sebestyén
INAKTÍV


Bors.
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 753
Írta: 2016. június 19. 11:16 | Link

      Nem lenne nehéz eladni őt a maroknyi Előkészítős csapatba. Sőt. Sebestyén lelkesen fogadta a hírt, hogy fesztivál lesz, ahova kicsit is mehetnek, mert nem korhatáros, és egy csomó program várja őket majd. A kviddicsmeccs óta nemigen mozgott odakint, a Gyengélkedőn rendbe hozták a lábát, bár azóta is ébred néha arra, hogy fáj, vagy épp bizsereg. Ez a kis pihenő sok volt számára, és amúgy is, még mindig nem vette rá magát, hogy megírja a szüleinek, hogy ő bizony csapattag. Nem, ezt valószínűleg szünetben fogja csak, négyszemközt. Egyrészt azért, mert nem akar Rivallót. Másrészt látni akarja a szülei arcait, miközben előadja, hogy mit tett – a sérülést szépen kihagyva -, és, hogy mi is lesz az azonnali fogadtatást. Nem lehet mindent leírni, és senki sem akarná. Harmadrészt, igyekszik az egész mese mellé olyan aranyosan nézni, hogy nem érdekli majd őket az, hogy mi is történt. Na de mindegy is, nem ez a lényeg. Lelkesedett, de nem akadt számára társ, akivel nevezhetett volna. Lehet jobb is a lábának, hogy nem fut, de mindenképp ott akart lenni. Így adódott, hogy bekerült a törpék csoportjába. A tanító bácsi nem küldte el, hagyta, hogy ő is mehessen, így nagyon hálás neki, ezt már akkor is kifejtette – a végtelennek tűnő ugrálással -, amikor ott állt előtte.
És most itt van. Miután kilépnek a kandallóból, sorbaállást követően indulnak el. Sosem járt ezen a helyen, így ő most egy apró turista lelkesedésével nézi a legcsúnyább fát, és a legkisebb plakátot is. Lelkesen magyaráz egy mellette baktató előkészítősnek, az idősebb évfolyamból, amikor odaérnek. Megállva hallgat el, és figyeli a férfit, amint belekezd. Valóban igaza van, hatalmas a hely, félő, hogy be se tudja járni majd. Elvégre, ő nem a nagyok közé tartozik, akik önfeledten koncerteznek, esznek, isznak, puszilkodnak. Ó nem, ezekből még kimarad, ráér, lesz még ideje. Így ő is lelkes, amikor a vattacukor kerül a terítékre, így feltartja a mancsát.
- Van valami térkép, mi merre lelhető? – kérdi mellékesen, mert az neki kell, ugyanis, ahogy ismeri magát, leköti a kirakat sokasága, és ő lesz az első, akit lasszóval kell összevadászni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Antoinette Myra Blackburn
Független boszorkány


Magyar Mennydörgő | anya
offline
RPG hsz: 479
Összes hsz: 5688
Mikola Keve Áron
Írta: 2016. június 19. 15:37
| Link

#esti fürdőzés #kacsa ne menj #te barom #kinézet - színesen

Még ebből a távból is rendesen lehet hallani a zenét, de hogy melyik együttes, azt nem tudnám megállapítani. Néhány sort éneklek is a kacsáknak abból, ami szól és ismerem, közben pedig arra figyelek, hogy a kezem a lehető legkevesebb ideig legyen a levegőben ahelyett, hogy rendesen támaszkodnék.
- Bang bang, my baby shot me down... - dalolom halkan, két csípés között a sárga hápiknak és a fejemet is rázom a pörgősebb részeknél. Előttem van a kép, hogy a tesóék most erre rázzák magukat nélkülem. Nekem is ott lenne a helyem. Na de majd mindjárt, miután a kacsák jól laktak... Ők sem maradhatnak éhen, de nem ám.
- Ne! Ne menj el! - kisebb szívinfarktust kapok abban a szent pillanatban amikor az egyik tollas fogja magát és hátat fordít, aztán úszik tovább. Ez ellen akarok tenni úgy, hogy törpejárásban közelítem meg még jobban a vizet. Arcomon látszik a kétségbeesés, mintha csak az életem múlna azon az állaton... Mit figyelek én arra, kik közlekednek a hátam mögött. Nem veszem észre azt az ember se, aki meg is áll mögöttem.
- Mi?! - több se kell, csak a srác hiányzott, aki mögöttem áll meg és hangjával úgy tereli el a figyelmem, ahogy az csak lehetséges. Fordítom a fejem felé, kissé felfelé és hátra, azt pedig elfelejtem, hogy a szédelgés mellett nem árt legalább kapaszkodni.
Ha ez még az eszemben lett volna, valószínűleg elkerülhető lett volna ez a kis esti ruhás fürdőzés, amit sikerül véghezvinnem. Egy laza, de kevéssé nőies mozdulattal zuhanok bele a tóba és az tetőtől talpig elnyel, így nem csak a kacsák távoznak, de az én boldogságom is. Szerencsére nem egy túlságosan mély tóról van szó.
Levegő után kapkodva, a meglepettségtől tátogva tolom fel a fejem a víz felszínére és simítom hátra a hajam. Mindenem tetőtől talpig csurom víz lett, a sapka meg ott úszik mellettem. Még épp időben kapom el, mielőtt elveszteném sem elől.
- Ez k***a hideg!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. június 19. 23:03 | Link

Gwen

- Daira gondolsz. -dönti el a szőke anélkül, hogy komolyabban megfontolná volna a helyzetüket. A hangulata hirtelen változik meg, és ha Gwenc sak egy kicsit is rá van hangolódva, akkor pontosa tudnia kell, hogy most éppen gondolatban ízekre szedi a japán fiút. - Őt egyébként szándékomban állt hívni, amíg nem üzent róla apámnak, hogy nem vagyok éppen fényesen.
Ennyivel tulajdonképpen be is vezeti a másik lányt a helyzet reménytelen mivoltába és lezártnak tekinti a témát. Ő maga is jobban örült volna neki, ha többen érkeznek, de úgy gondolta, annyian lesznek még itt kint, akikkel érdemes összefutni, hogy elengedte a dolgot. Egyébként is, koncertezni jöttek, nem pletykapartira.
Szemét végigfuttatja a többi sátron, ahol már hasonló hangulat uralkodott el, mint a színpadok környékén. Szofi nem vesz róla tudomást, hogy a ruhájának annyi és valószínűleg Gwenének is, mivel belekarol a lányba és húzni kezdi a nagyobb tömeg felé.
- Praktikusan öltöztél. Én már végigtomboltam nélküled egy pár koncertet, mert kicsit korán sikerült megérkeznem. Akadtak egy páran, akik rettentő szívesen vigyáznak rám. -magyarázkodik az büfék felé haladva, halkan kacarászva, de fogalma sincsen róla, a hangzavartól mennyit is hallhat a barátnője. -Én is farkaséhes vagyok. Mit szeretnél enni?
A kínálat elég nagy és mivel Szofi nem az étkezés bajnoka, ennél az egyszerű oknál fogva pedig Gwenre hagyja a választást. Általában véve a lány mindenevő, ha éppen nincsen maga alatt, nem akar visszaesni, vagy jól szórakozik, erre mi sem jobb bizonyíték, mint hogy Kyle gumimacit tart elrejtve a pálcaboltban. Nyilvánvalóan tanult a legutóbbi esetből.
- Jut eszembe... hallottam ezt-azt, amiről nekem még nemigen meséltél. -pillant át Gwenre és közben halvány mosolyt küld a mellettük elhaladó, éneklő fiúcsoport felé, akik nyilvánvalóan mindkettejüket leellenőrizték. - Pasi. Mindent hallani akarok!
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. június 19. 23:24 | Link

Szofi

Alig ér oda, máris nekiszegeznek egy választ. Nem is kérdést, rögtön egy választ, amiből kitalálja a lány a gondolatát, vagyis akarná, mert ő nem Dai-ra gondol.
- He? - kezdetben csak ennyit kérdez, ehhez is értetlen fejet vág, tényleg nem tudja, mi van. Ő nem is gondolt a japánra, miért tenné azon kívül, hogy egy kicsit hiányolja.
- Még mindig ezen vitatkoztok? Komolyan mondom, mint az öreg házasok - szúrja oda a szőke. Vajon mi van a két rellonos között? Biztos olyan se veled, se nélküled kapcsolat, amiről egyikőjük sem akar beszélni, pedig Gwen tud titkot tartani, senkinek nem mondaná el, becs szó.
- Szóval vigyáztak rád. És helyesek voltak? - kérdez vissza, hátha a lány többet mesél a dolgokról. Érkezésekor vett egy térképet és egy programajánlót, ahol kiszúrta a kedvenc együtteseit, de addig még van idő, méghozzá rengeteg, amit átbeszélgethetnek, miközben körülnéznek a környéken.
- Mit szólnál a japánhoz vagy a koreaihoz? - vigyorog a másikra, majd egyet oldalra lép az esetleges ütések elkerülése végett. A rellonos ebből a kérdésből sok dolgot leszűrhet, köztük azt is, hogy Gwennek sok köze van Ázsia azon részéhez. Szóban nem mondták ki, de ilyesmire is képesek a legjobb barátnők, mondhatni telepatikus, csak a nézésekből megtárgyalják a dolgokat. Aztán jönnek azok a kérdések, amíg eddig a legjobban zavarták az eridonost. Mielőtt válaszolna egy pillantást vet a zenészekre.
- Zalánnak hívják, koreai felmenőkkel rendelkezik, levitás, prefektus és most harmadikos - sorolja a legfontosabb infókat. Vajon melyiktől fog leginkább kiakadni Szofi? Attól, hogy prefektus, vagy, hogy fiatalabb, mint Gwen. De csak egy év az nem számít semmit, főleg egy bizonyos személy után, akivel nagyobb volt a korkülönbség.
- Szeretnél még valamit tudni, vagy elég volt ennyi? - ő az utóbbit választaná, bár a legjobb barátnői folyton a pasikkal nyaggatják.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. június 19. 23:44 | Link

Gwen

- Vele töltöttem a fél életemet... néha sajnálom, hogy nem vagyunk öreg házasok. Akkor legalább el tudnék válni. -morogja és az utolsó mondatot csak úgy félvállról veti oda a másik lánynak.
Szofia gondolatai eléggé csapongóak az utóbbi időben. Egyrészt, a legjobb barátja úgy bánik vele, mint egy hímes tojással és még a széltől is óvná, ha képes lenne rá, ez pedig kifejezetten frusztrálja a lányt. Aztán ott van Kyle, aki kedélyesen közli vele, hogy talán elmehetnének együtt egy esküvőre, miközben csokis kávét szürcsöl és Szofi majdnem megfullad, a sort pedig egyértelműen Nikonak kell zárnia, akiről még nem beszélt Gwennek és akivel hihetetlenül jól érzi magát, de nem tudja behatárolni, mi is van tulajdonképpen közöttük.
- Hát... egyáltalán nem zavart, hogy olyan lelkesek voltak, szóval igen, kifejezetten helyesek. -neveti el magát.
Szofi nem az a típus, aki bármiféle kalandba fejest ugrik komolyabb megfontoltság nélkül -neeem, Nikohoz is csak inni ment le. Most sem tervez ezen a jó szokásán változtatni, ennek ellenére ismerte az erősségeit és bár az orvosok szerint az önbizalma valahol a padlózat alatt tartózkodott, a külvilág felé nem ezt mutatta. Előfordult, hogy flörtölt és az is, hogy elcsavarta egy-két elveszett srác fejét, de ennél tovább sohasem ment.
- A japánt támogatom.
A megfelelő irányba int a fejével és lassan indul meg a lány mellett, miközben a kérdéseivel bombázza. Még rengeteg idejük van, amíg egy jobb koncert kezdődik, így most Szofi sem azzal a rövidtávfutókat megszégyenítő tempóval halad előre, amivel Gwent vette célba a sátraknál.
Őszintén szólva a japán ételek nem nagyon mozgatják meg azokat a fesztiválozókat, akik nem kötődnek hozzá valamilyen úton-módon, így mindössze egy ember áll előttük a sorban, amíg az eridonos kimerítő választ ad Szofi kérdésére. Legalábbis menekülni szeretne.
- Prefektus? Gwen... mondd, biztosan jól érzed magad? -a döbbenet és a szarkazmus valamiféle keveréke telepedik a lány arcára, miközben a barátnőjét méregeti. - Hogy jöttetek ti össze?
Ami a szívén az a száján, ez a legjellemzőbb a rellonosra és most sem tud hallgatni. Elvégre a barátnőjéről van szó, talán az egyetlen igazi barátnőjéről, akit ebben az iskolában szerzett és természetesen minden apróságról tudni kíván.
Közben előlük eltűnnek, így a két lánynak kell rendelnie és ez megmentheti Gwent a kimerítő válaszadástól.
- Mit szeretnél enni? -pillant rá Szofi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. június 20. 00:06 | Link

Szofi

- Szerintem nem engedné, hogy elváljatok. És én sem engedném - forgatja meg a szemeit a lány, miközben a másikra mosolyog. Azt nem szabad, hiszen Dai nagyon aranyos, és Szofi meg maga a főnyeremény, legalábbis a jobb napjaikon azok, és tök aranyosak együtt meg minden. Szólni kéne Cupidonak, hátha lenne ötlete a két fiatallal kapcsolatban, csak ne Gwen húzza a rövidebbet.
- Értem, akkor legalább jól szórakoztál - ha nem lenne barátja szívesen megismerné valamelyik fiút, főleg, ha az szőke hajú. Gwennek két gyengéje van, az előbb említett hajszín és az ázsiai fiúk. Ezzel a kettővel kilóra meg lehet venni a lányt és Zalánnak sikerült. Bár, ha nem lennének koreai felmenői, akkor is nyert ügye lett volna, mert olyan aranyos.
- Akkor menjünk, láttam valahol egy jó kajáldát, és pont az ott az - mutat amerre a rellonos is. Tényleg egy rugóra jár az agyuk, vagy csak nincs kedvük többet sétálni, esetleg elfáradtak és a kaja jó ürügy a pihenésre. Miközben várakoznak kérdések tömkelege érkezik a szőke felé, ő legalábbis annyinak érzi, mint mindig. Mindig ilyen barátnőket fog ki, akiket jobban érdekel a szerelmi élete, mint saját magát. Így kell szeretni őket.
- De olyan aranyos, meg koreai és olyan szép szeme van - ha Szofi nem akarja hallani Gwen áradozását, akkor Szofi nem kérdez többet a firól. Az eridonosnak felcsillannak a szemei miközben mesél, de ezt is megszokhatta már a másik. De Szofi még tovább kérdez, méghozzá az összejövetelükről. Elgondolkozik kicsit, de nem szeretne hazudni a másiknak ezért szépen elkezdi mesélni a történetet.
- Még a szünetben unatkoztam és írtam neki baglyot, hogy lenne-e kedve aquaparkba menni, neki pedig volt és eljött és megcsókoltam és összejöttünk. Röviden ennyi - hadarja el. Ha a rellonos nem értette magára vessen, nem ismétli önmagát, akkor távolról haragítaná magára Vörit, amiért neki soha nem mondott el másodjára semmit, a rellonosnak meg igen.
- Ráment eszek, meg egy nagy adag sushit kérek, mondjuk mindenből egy kicsit - így biztos lehet kérni, talán még el is készítik neki, esetleg egy kis plusz pénzért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Ardai Tánya
INAKTÍV


Örök főnix
offline
RPG hsz: 321
Összes hsz: 1300
Írta: 2016. június 20. 15:19 | Link


~ Óvónénit játszva ~

Egyre jobban mehetnékem volt már. Pár hónapja már az iskolában voltunk, és ilyen sok időt egy helyen csak télen szoktunk tölteni. Éppen ezért le akartam magam foglalni, hogy ne érezzem a késztetést. Így kerültem az előkészítőbe, sőt ezért haladtam most egyenesen egy kis csapat felé, akik a color run-ra indultak, és nem csak a már ott lévő srácra, de rám is voltak bízva. Néha igazán elgondolkodtam rajta, hogy miért vállalok be ilyeneket.
Mikor megláttam a kisembereket, amint Kirill körül állva figyelnek, rögtön minden a helyére került. Ott KELLETT lennem. Üdvözöltem őket, és már mentünk is a kandalló felé, hogy elkezdődjön a móka. A fiú ment mindig legelöl, én pedig leghátul. Megbeszélés nélkül tudtuk, hogy ez így lesz jó. És igazság szerint egy kicsit kínosan éreztem magam az alvajárkálós estém után.
Végre odaértünk, és láttam, ahogy a sok kicsi elkerekedett szemekkel néz körbe. Igazság szerint én is ezt tettem volna valószínűleg, ha nem én lettem volna az, akinek példát kell mutatnia. Azért a szemem sarkából körbekémleltem a helyet amennyire csak tudtam, persze feltűnés nélkül. Aztán Kirill szólalt meg, és én is úgy odafigyeltem rá, mintha csak kisdiák lennék. Hiszen ebben a kismonológban voltak azok a dolgok is, amik rám vonatkoztak. És természetesen a vattacukor említésekor elsőként tettem fel a kezem. És amikor láttam, hogy a fiú is ezt teszi, elmosolyodtam. Ezek szerint nem én vagyok az egyetlen gyereklelkű. Aztán figyelmem a kisfiúra terelődött aki egy kérdést tett fel. Ha jól emlékeztem, ő volt az, aki elsős létére is inkább velünk tartott.
- Térkép? - kérdeztem összeráncolt szemöldökkel, és segélykérően Kirillre néztem. Túlságosan új voltam még ahhoz, hogy ilyen részleteket tudjak. Ráadásul én csak segítő vagyok.
A kérdés megválaszolása után az aprónépet a vattacukros standhoz kísértem, ahol mindenki rögtön elkezdett válogatni, és kérni az árustól, én pedig nevetve figyeltem a jelenetet.
Utoljára módosította:Ardai Tánya, 2016. június 20. 15:19 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

K  E  R
|2016 tavasz legszimpatikusabb újonca|2017 Legszebb neve (Szombat Annával)|2017 Legszebb főnixlány|2021 Év tanára|2021 Év HVH-ja|20
Szofia Elena Chenkova
INAKTÍV


Ombozi Hunterné | BestBrideEver
offline
RPG hsz: 182
Összes hsz: 800
Írta: 2016. június 21. 23:04 | Link

Gwen

- Mennyire hasonlítotok, szinte megijeszt. -jegyzi meg egy halvány mosollyal.
Elengedi a legjobb barátját érintő témát, ennyi már bőven több, mint elég volt belőle, tekintetbe véve, hogy Szofi éppen tövig rágja a körmeit miatta és sehogyan sem tud megszabadulni a gyomrában csücsülő csomótól, ami minden alkalommal ugrándozni kezd, ha éppen Dai dolgai agyal. A fiú már egészen kiskora óta mellette állt, átsegítette a legnehezebb időszakain és olyankor nyújtott kezet neki, amikor senki más nem volt hajlandó. Mégis, senki sem tudott olyan mesterien az idegeire menni, mint ő.
Meg sem lepi, hogy Gwennel ugyanazt az étkezdét nézték ki. Nem találkoztak az utóbbi időben túl sokat, de ez kettejüknek bőven elég volt hozzá, hogy a kapcsolatuk szintet lépjen és ne csak úgy menjenek el egymás mellett, mint akik ugyanabban a cipőben járnak. Bár tény, hogy ez kellett ahhoz, hogy találkozhassanak. Amíg sorba állnak Gwen vázolja, mi a helyzet az új lovagjával és Szofi természetesen bombázza a kérdéseivel.
- Te olvadozol! -vigyorog barátnőjére. - Szóval bikiniben riszáltad magad előtte az aquaparkban. Már értem, miért mondott rögtön igent
Miközben beszél a lány elgondolkozva tanulmányozza, mit is rendeljen magának, de azért a mondat végén átpillant a barátnőjére és egy halvány mosolyt villant felé.
Amíg Gwen leadja a rendelését és ő magában tépelődik, hogy vajon kellene-e és megérné-e elmesélni a másiknak mindazt, amiben ő most éppen toporog, de végül elveti az ötletet. Ha Gwen esetleg hallott valamit és rákérdez, akkor szívesen válaszol, de arra nem viszi rá a lélek, hogy önszántából vallomást tegyen. Tett ő már eleget a minisztériumban...
- Én is sushit kérek. -zárja rövidre a rendelést. Hirtelen már teljesen elment az étvágya. - Milyen koncertekre szeretnél menni... vagy mást szeretnél csinálni?
Az eridonos érezheti a szöszi hirtelen hangulatváltozását, de Szofi igyekszik a legjobb formáját hozni, amíg várnak, hogy a tálcáikra pakolják az ételeket. Össze kellene szednie magát és nem folyton a vélt, vagy valós problémáin agyalnia, főleg nem a múlton. Elvégre bulizni érkezett.
A tálcákat eléjük helyezik és Szofi rendezi mindkettejük számláját, majd fejével egy üres asztal felé bök.
- Ott jó lesz? Egyébként remélem bemutatod nekem a lovagodat... kíváncsivá tettél. -les át Gwenre, miközben a tálcával egyensúlyozva a szabad hely felé halad.
Utoljára módosította:Szofia Elena Chenkova, 2016. június 21. 23:08 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Kőszegi Heléna Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 44
Írta: 2016. június 22. 18:46 | Link


Ahogy szembekerül a szépfiúval, minden erejét össze kell szednie, hogy ne üvöltsön rá szerencsétlenre még egyszer, mert hát azért kérem szépen, nem értett ő az előbbiből egy mukkot sem, tessék hangosabban beszélni. Még a szempilláit is megrebegteti,  mikor az eddig még be nem azonosított háztársa megszólal, akit nem mellesleg fel sem ismer. Mondjuk nem is hibáztatom érte, mostanában amúgy sem tartózkodott az Eridonban... se a kastélyban.
- Aha, most itt vagyok, láthatsz - szépen ívelt jobb szemöldökét felvonja, italát megforgatja ujjai között, ahogy a fiúra néz. Meg kell hagyni, tetszik neki a látvány, ez tagadhatatlan tény. Tekintetével végigméri az előtte állót, lassan, áttanulmányozva minden, vagy legalábbis majdnem minden pontját. Még csak leplezni sem akarja a dolgot, hadd növelje ezzel a Kafka gyerek egóját.
- Azért jöttél, hogy jobbá tedd? - ismét megemeli egyik szemöldökét, amely a nagy nézelődésben került vissza normális állapotába, most azonban megint feljebb kúszik a lány homlokán. Amíg a Kafka gyerek végigpillant a fesztiválon, addig ő a hajába túrva iszik bele egyelőre még hideg italába, és valószínűleg nem jó ötlet pont itt üldögélni, ez azonban a két eridonost egyértelműen nem érdekli. Csak nem tiporják el azért őket, ha meg mégis, legalább együtt kerülnek kórházba, mint két... mint két idióta, akik arra sem voltak képesek, hogy legalább valami padra üljenek. Nem, mert ők veszélyesen élnek és majd amúgy is feltámadnak hamvaikból, mint egy csodás főnix.
- Te amúgy ki is vagy? Ha már annyira emlegetted, hogy találkoztunk vagy mi - egy gyors mozdulattal rántja ki a pólójára csúsztatott napszemüveget és illeszti az orrára, aminek következtében bő fazonú felsője lecsúszik egyik vállán. Mintha észre sem venné, kezdi el magát legyezni szabad kezével, közben azért várja ám a választ, mert nem szeretne rossz benyomást kelteni. Csak kevésbé udvarias ilyen melegben, mint általában.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Kafka Leonard
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 10
Összes hsz: 69
Írta: 2016. június 24. 07:58 | Link


Amúgy nem szokásom félni, de tényleg, de egy pillanatra komolyan berezelek ettől a csajtól. Mintha csak a következő pillanatban előránthatna egy hentesbárdot, és lenyeshetné vele a fejem, amiért ide jöttem és meg mertem zavarni az édes sziesztáját.
- Hát... Van két szemem, szóval ja, látlak.
Biccentek, ahogy elnézek a körülöttünk elterülő lábak irányába. Aztán visszapillantok a lányra, és bár nem mondanám, hogy találkozik a tekintetünk, de azért felfogom, hogy itt néz nagyban, olyannyira nagyban, hogy mindjárt még én pirulok bele. Tulajdonképp nem zavarom meg, hát ha ez hiányzik a boldogságához, pupillázzon csak, én addig tökre elvagyok itt.
- Ahha.
A kérdésére bólintok, szám egy féloldalas mosolyra húzódik.
- Megláttalak itt egyedül, és gondoltam boldogítalak, elvégre mit veszíthetek. Max elver a pasid.
Még kacsintok is, most mondjátok meg, milyen tök bátor meg ultramenő meg swagyolo vagyok. Nem igazán izgatom magam a körülöttünk mozgó lábaktól, akinek még tiszta a vére, az minden bizonnyal látja, hogy itt vagyunk, akinek meg már nem egészen, az.. Rosszabbat is kibírtam már, jó? Én Kafka vagyok meg piros (szép és laza, haha), mit nekem, ha rám esik egy pár kilós emberke? Mondjuk a lány nevében nem nyilatkozhatok, de ha féltené az életét, nyilván nem pihentetné itt ilyen nyugodtan a puha popóját.
- Kafka Leonard, az új prefektus. Eridon. - felé nyújtom jobbom, ahogy újra megejtek egy mosolyt, csak olyan biztatásképp, hogy nem fogom itt szétbüntetni nem is tudom mi fogyasztása miatt. Bár elég poénos lenne full komoly arccal bevágni egy 'nevet, házat, évfolyamot' mondatot (Radúz meg Viktor úgy magyarázták, így kell), de most inkább kihagyom.
- Én nem tudom a neved, de tényleg ismerős vagy, ne haluzok.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Somoskői Alíz Evelin
INAKTÍV


Evelin
offline
RPG hsz: 45
Összes hsz: 94
Írta: 2016. június 25. 20:33 | Link

Color Run


Semmi kedvem nem volt ehhez az egész programhoz, de muszáj volt elmennem rá, mert a tesóm intézkedett az ügyben, hogy ne maradjak le erről az eget rengető eseményről. Persze ő azt szerette volna, ha minél több ilyen jellegű eseményen részt veszek, hiszen szerinte ez kovácsolta össze az embereket, de azt nem vette figyelembe, hogy esetemben nagyon is tévúton járt. Úgy gondolta, hogyha majd ellátogatok az ehhez hasonló programokra, akkor számos barátra, ismeretségre tehetek majd szert, de azzal nem számolt, hogy nekem más terveim voltak a jövővel kapcsolatban. Az volt a különbség köztünk, hogy engem teljesen más dolgok érdekeltek, mint ami őt, ezt pedig egyszerűen nem tudta elfogadni és megérteni. Szóval ezzel a benevezéssel azt hitte, hogy jót tesz majd nekem, de természetesen ezt én nem így gondoltam. Egy Kirill és egy Tánya nevű kísérőnk volt, ők gondoskodtak az osztály biztonságáról. A munkájukat nagyon jól végezték, teljesen beleélték magukat a szerepükbe és egyenesen a vattacukros standhoz kísértek egy kis bemutatkozás után.
- Egy epres vattacukrot szeretnék! - mondtam Tánya néninek, miközben rá emeltem tekintetemet és a ruháját is megcibáltam némi erősítésként, hogy biztosan azt kapjam majd, amit rendeltem. Legszívesebben most a szobámban lettem volna, mert ott nyugodtan élhettem volna a hobbimnak, azaz bújhattam volna az izgalmas könyveket, ehelyett Lillának hála itt kellett lennem ezen az unalmasnak tűnő eseményen. Legszívesebben visszafordultam volna a szobámba, de ezt sajnos nem tehettem meg két kísérő jelenlétében, úgyhogy meg kellett barátkoznom a ténnyel, miszerint minden jel arra utalt, hogy még jó pár órát itt kell majd töltenem kísérőim társaságában.
Utoljára módosította:Somoskői Alíz Evelin, 2016. június 25. 20:33 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Barabás Dália Vanda
INAKTÍV


Vandália
offline
RPG hsz: 40
Összes hsz: 69
Írta: 2016. június 29. 15:49 | Link




- Ahogy akarod, nem vagyok az a vitatkozós fajta- mondtam, majd vállat vontam, és beletörődtem kedves kis becenevembe. Igazából még passzolt is volna gyerekkori énemhez, az aranyos kis angyalkához, aki sosem húzott fel egy sötét ruhát sem, igyekezett mindig a szivárvány színeiben pompázni. Így próbáltak nevelni legalábbis.
Hihetetlen milyen szép idő lett hirtelen, azt hiszem nagyon meg is bántam volna, hogyha most kihagyom ezt az egész bulit. Alig fújt egy kisebb lágy szellő, de az éppen elég volt arra, hogy egy kicsit felfrissítse az embert. Mindenki rohangált ide-oda, figyeltem a talpig poros embereket, nevetni, vattacukrot enni és minden egyéb jót csinálni.
- A ruhád lehet, hogy színes, de Te magad nem tűnsz annak, és ez azt hiszem most kicsit filozofikusra sikerült- vallottam be, majd picit belepirultam mondandómba. Itt mutatkozott meg rajtam még gyermekiségem. Kicsit elbíztam magamat, azt gondoltam játszhatom a menőt és a magabiztosat egy olyan előtt aki ténylegesen is az, de az, hogy látni rajtam zavaromat teljesen lebuktatott. Mindegy, egy próbát megért, de azért igyekeztem folytatni a beszélgetést olyan stílusban, mint ahogyan az eddig is ment.
- A színvak nagyon csábítóan hangzik, de azért lehet néha a Niko-t is igénybe veszem majd- mondtam, egy apró de meggyőző mosollyal az arcomon. Otthon mindenki azt mondta, az én igazi fegyverem a mosolyom, az tesz azzá aki vagyok, és nem mellesleg még aranyos is. Ez szinte majdnem minden egyes mosolyomnál eszembe jut, szóval jó idegesítő néha a vigyorgás. Kezdtek kicsit elgémberedni a lábaim, de pont jókor álltam fel, mivel a fiú is indulni akart. Nem mertem bevallani neki, hogy nem vagyok valami nagy úszóbajnok, de ez a nap legyen a "csináljunk olyat, amit máskor nem" nap. Felkaptam a táskámat, amibe fürdőruhát is eltettem a biztonság kedvéért, majd csípőre tett kézzel néztem le a Nikolaira.
- Oké, miért is ne?- mondtam, majd megfordultam és abban a pillanatban az egyik háztársam, mivel felismertem az arcát, mindkét kezével megdobált a színes porból. Megráztam magamat, majd felsóhajtottam.
- Oké, győztél, most már tényleg 100%-ban szivárvány lettem.- mondtam, hangomban hallatszott a megadás, majd halkan felnevettem, mert ahhoz képest hogy elsőre dühös voltam, hogy "összekoszolódom" most már inkább mókásnak tűnt, mintsem bosszantónak. Kezemben erősebben markoltam a táskám fogókáját, majd ismét a fiúra pillantottam, várva, hogy kis utunk elkezdődjön.
Utoljára módosította:Barabás Dália Vanda, 2016. július 26. 13:17 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Gwen L. Blake
INAKTÍV


=^.^= Sóginéni
offline
RPG hsz: 589
Összes hsz: 12926
Írta: 2016. június 30. 11:55 | Link

Szofi


- Ha ez ijeszt meg, akkor mit szóljak, mikor ti meg teljesen ugyanolyanok vagytok. És vannak bizonyítékaim, ne tagadd - nevet a szőke , majd megtaláljak a tökéletesen kajáldát, ami itt lehet. A japán kajánál nincs jobb, ezt többen is bizonyíthatják a közelében.
Aztán terítékre kerül az a téma, amiről régebben nem szeretett beszélni. Zavarta, ha erről kérdezték, szerinte csak ki kellett volna nyitniuk a szemüket, mert egyértelműek voltak a dolgok, de könnyebb megkérdezni, mint mást csinálni. Szép lassan kezdett megnyílni a témát illetően és már nem kell harapófogóval kiszedni belőle a szavakat. Most is magától mesélte el, amit Szofi tudni akart.
- Én nem riszáltam magam előtte és nem is kérdeztem meg, hogy akkor most mi van, csak úgy jött - válaszolja őszintén. Nem kellett semmit mondani, a pillantás elég volt, de ezt így nem mondja a rellonosnak, még csöpögősnek tartaná Gwent, pedig nem az. És az előbb ő volt kiakadva, amiért Zalán prefektus, pedig nincs velük baj. Ha azt nézzük Krisz is az volt.
Közben rájuk kerül a sor, ők pedig leadják a rendelésüket. Annyira sietett megtalálni a másik szőkét, hogy alig volt ideje bekapni valamit, szóval most késői ebédet és reggelit is tart egyben. A vacsora majd olyan éjfél körül jöhet, vagy talán egy kicsit előbb, de, ha most teleeszi magát, később már nem tud enni, csak édességet. Azt viszont bármennyit.
- Ugye van itt Children of Distance koncert? Őket akarom - csillannak fel szemei, a kedvenc magyar együttesére. Őket bármikor, bárhol szívesen meghallgatja, élőben meg pláne. Van még pár ilyen együttes, de ők biztos nem jönnének ide, pedig a lány mindent megadna értük.
Megköszöni a fizetett ételt, bár, ha tudja, hogy a lány fizet, nem kér ennyi mindent.
- A forgós játékokat, amikre felülünk én állom - ennyit simán megtehet. Visszatérnek a szerelmi témára, amit Gwen remélt, hogy már elfelejtettek. Nem akarja sokáig ragozni a dolgot, egyszerűen nem szeret az ilyenekről beszélni, senkinek.
- Ne nevezd lovagomként, az előzőt is annak szólították és lelépett. De, ha akarod, bemutatom - bólint majd a levese felé fordul. A ramen az egyik olyan étel, amit nem tud szépen enni, de ez soha nem zavarja. A hosszú tészta a legjobb benne, amit pálcikával kell fogyasztani.
- De te is mesélhetnél a szerelmi életedről. Több sráccal is láttalak, és nem rossz a szemem, szóval hallgatlak - visszaadta a labdát, ami tök természetes náluk. Ez a legjobb barátnők dolga.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Másik Felem | Mesélőtárs | profi kviddicsjátékos
Balósy Paulina
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 23
Összes hsz: 26
Color Run
Írta: 2016. július 5. 16:49
| Link

Alig érkezezik meg a helyszínre,máris magával ragadja az a bizonyos fesztiváli hangulat. Na nem mintha olyan bulizós fajta lenne,de hát az ilyesmit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Sajnos nem sok ideje marad a nézelődésre ha még a mai nap folyamán meg akarja találni a futókat. Rohamtempóban átvág a sátorok között s hamarosan eléri a színpadokat. Persze ez korántsem olyan egyszerű figyelembe véve a tömeget hiszen az ilyesfajta rendezvények sok embert megmozgatnak,ráadásul vannak akik nem kifejezetten szelíd módszerekkel próbálnak előbbre jutni. Így eshetett,hogy negyed órán belül harmadszor is a kiindulópontnál találja magát és futhat neki újra. Végül mégis sikerül át jutnia,onnantól viszont fogalma sincs merre menjen tovább szóval marad a jól bevált kérdezősködés.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

"Boldogok a szelídek mert ők örökségül bírják a földet"                    (Mt:5,5)
Kőszegi Heléna Viktória
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 22
Összes hsz: 44
Írta: 2016. július 6. 19:28 | Link

Leonardi

Egy pillanatig tényleg elhiszi, hogy a fiú csak azért jött ide, mert nem talált magának jobb partnert a mai napra. Aztán megszólal, Heléna szája pedig rögtön mosolyra húzódik még azelőtt, hogy akár befejezhetné a mondatát. Most mondjátok meg, hát így sem csajozott még senki.
- Akkor kezdhetsz futni, mert ott megy. Vesz nekem valamit és már jön is – találomra bök rá az egyik kigyúrt fiatal fazonra a közelükben, mert tudja, hogy egyrészt a hapsi úgysem hallja és többet az égvilágon nem is látják, másrészt pedig a háztársa nem fog belekötni. Nyugodt szívvel mutatja be az álbarátját háztársának, a nevét azonban egyelőre nem árulja el. Ha Leonard ennyire kíváncsi lesz, majd utána küldi, hogy keresse meg, addig meg szépen lelép és valószínűleg addig nem is találkoznak, míg a klubhelyiségben egyikük bele nem rohan a másikba. Nem szó szerint természetesen.
- Kőszegi Heléna Viktória, nem prefektus, Eridon – mosolyogva fogadja a felé nyújtott jobbost, ezúttal az is bebizonyosodik, hogy ők ketten bizony háztársak. Ha eddig még egyikük sem tudta volna, hát most majd akkor rádöbbenhetnek azon döbbenetes tényre, hogy még nagyon sokat fognak találkozni, akár akarnak, akár nem. Vegyük csak például a házként szolgáló Eridont, aminek bizony van klubhelyisége, ahol pedig az emberek szeretik az idejüket tölteni, mondjuk a leányzónak kimaradt az elmúlt öt év, de hát hé! Valószínűleg Leonardnak sem voltak álmatlan éjszakái amiatt, mert nem láthatták egymást.
- Csajokat jöttél ki bámulni, vagy már nem bírtad a többieket hallgatni a folyosókon? – tetszik tudni, nem mindenki olyan aranyos és tündi-bündi, mint ez a leányzó itt a prefektus úr mellett. Vannak úgyszólván bunkó emberek is, akiktől a falra lehet mászni, meg akik pont ilyen helyekre üldöznek el olyan embereket, mint Leonard.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Hunyadváry Borbála
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2016. október 10. 00:35 | Link

Őrült világ – debütálás
Tybalt bácsi aka. Révay A. Valentin


Nem hitte el. Még mindig nehezen fogta fel, hogy Júlia lett belőle. Az újságírók persze, szokás szerint megrohamozták, de elintézte őket annyival, hogy adott nekik egy ingyen fürdőt, „egészségükre váljék” mondat kíséretében, elegánsan meghajolva.

Jó, egy leheletnyi önprodukálás azért volt ebben, de annyira felbosszantották, hogy muszáj volt valamilyen úton-módon lerázni őket.
Megvan a helye és ideje a hivatalos sajtótájékoztatónak, nem igaz, hogy nem lehet kivárni, addig meg hagyják, hadd tegye a dolgát.

Hogyan legyek bölcs és józan én, egy hordó lőpor tetején… hát így. Escalusnak is javasolni kellett volna, hogy öntse nyakon a kakaskodókat vízzel, oszt jól van. Ez az Aguamenti bűbáj hasznos tömegoszlató-fegyver.

Hamar elszaladt ezek után átöltözni, ezúttal megnyugtatták, hogy a hangtechnikát nem áztatta el, nem lesz szükség kényszermegoldásokra és acapellára, ami amúgy sem szerencsés ekkora területen belül, mint amekkora a szalamantoni színház.

Az átvedlés viszonylag gyorsan ment, a sminkelés volt kicsit lassabb, de igyekezett, hogy ne maradhasson le az előadás egyetlen percéről sem. Szerette a darabot, annak ellenére, hogy Romeo karakterét helyenként szintén Aguamentivel kínálta volna, hogy fulladjon is bele.

De már kívánt neki taroló átkot, Hasfelmetsző Jack-átkot, sőt, egy kis Adavát is, de azt csak akkor, ha már nagyon felhergelte magát a könyv olvasásán. Szóval az ifjú Romeo-színésznek nem volt könnyű dolga, mire Bori Júliává érett a próbák során, de azért megcsinálták a fiatalok.

- Nekem akkor is Paris meg Tybalt a szimpatikusabb – duzzogott még az előadás kezdete előtt tíz perccel is, Romeo meg csak vigyorogva vállon bökte finoman, nehogy Júlia leharapja a fejét.
- Értem én, hogy engem imádsz, Bori, de hát… most őt kell levenned a lábáról – viccelődött Paris színésze a lánnyal. Fiatal végzősök voltak a művészeti suliban, úgyhogy korban kicsit közelebb is álltak egymáshoz, mint az első éneklős párjával.
- Nem fair – durcáskodott tovább.
- Na, kezdődik a nyitány, nekem hamarosan előre kell mennem, tudod, menyecském. Aztán csak ügyesen, szorítok neked – ugratta Romeo, mire Bori fejcsóválva ment inkább komolyabb társaságot keresni. Izgult. Nem is kicsit, mert ez a tömeg azért csak nagyobb, mint az az éneklős esten volt, és ez az első igazi szerepe.
- Maga hogy csinálja, hogy nem megy az egekbe a pulzusa? – pillantott segélykérőn Révayra.
Most már szabályosan hiányolta a leönteni való újságírókat. Remek feszültséglevezető elfoglaltság...
Utoljára módosította:Hunyadváry Borbála, 2016. november 6. 16:11 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: « 1 2 ... 6 7 [8] 9 10 ... 18 ... 33 34 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínekMágusfalvak és városok