36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Vadőrlak és környéke - Huszthy Attila hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 15:16 | Link

Maegor


Sok lehetőség megfordul a fejében, de nehezen dönt. Végül is csak nem ülhetnek be kedélyesen a Teázóba vagy nem kaphatnak be egy fincsi sütit, még csak datolyát sem kereshetnek közösen a Piacon, mert nagy feltűnés lenne belőle. Attila mondjuk élvezné, de vendége sértésnek vehetné, hogy kiteszi ilyesminek. Voltaképp fogalma sincs róla, hogy mihez vonzódna meghívottja, mert még soha nem találkozott kentaurral. Ismerni sem ismert egyet sem, de mióta él, nem látott még kávézni ilyen lényt, úgyhogy ez is kiesett, mint helyszín. Eszébe jutott még a Vajner lovasudvar, ám ezt sürgősen elvetette. Azzal tisztában volt, hogy nagyon érzékenyek, így végül az ingájáért nyúl, hogy attól kérjen segítséget. Nem ez a kedvenc jóseszköze, de a célnak most ez felel meg a legjobban. Így még mielőtt baglyot reptetett volna a találkozó helyszínével, leült  a szobájában, hogy kiingázza a megfelelőt. Rajzol egy kört, benne a lehetséges irányokkal, az ingát fölé tartja és amelyikre majd az mutat, oda hívja megbeszélésre Maegort. Szeret titkolózni, így egy percig sem kell azon csodálkozni, hogy a témát nem említi majd, csak hogy fontos és hasznos is egyben. Láncra fűzött kristálya a Vadőrlak felé leng ki. Ezután egy kényesen udvarias levélben kedvesen invitálja sötétedés a előtti órára a Kentaurt. Felmerül ugyan benne, hogy talán a nevezettnek nincs órája, aztán megnyugszik. Hiszen, aki a csillagok titkának nagy tudója, annak nem jelenthet problémát. A levelet végül mégis átfogalmazza ekként:
Tisztelt Maegor úr! Ma, Napnyugtakor várom tisztelettel a Vadőrlak szomszédságában. Ha esetleg nem lenne megfelelő a helyszín, kérem értesítsen!
A megszólításon még töri a fejét kissé, aztán úgy ítéli meg, nem tud jobbat. Elmorfondírozik azon is, hogy tud-e Maegor olvasni, de lesz, ami lesz alapon elküldi a levelet a bagollyal. Nyolc óra körül el is indul, mivel nem kap semmi hírt, hogy célba ért-e az üzenet vagy sem, de lehet, hogy igen. Lassú sétában teszi meg az utat odáig, megáll a háztól kicsit távolabb, meregetve a szemét, hogy ha kell, észrevegyen egy suhanó árnyat, vagy egy várakozó valakit, valahol.
Szál megtekintése

A jövő ugyanaz, mint a múlt, csak messzebb van és ellenkező irányban.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 20:36 | Link

Maegor


Nagyon izgatott lett, mikor hírét vette, az iskola környékére érkezett ritka lénynek. Ha jól emlékszik, talán ebédkor vagy a vacsora alkalmával az igazgató suttogott erről a helyettesével. Tulajdonképpen még abban sem volt biztos, hogy valóban igaz, jól hallotta, de nem hagyhatta ki a lehetőséget. A két diri csak nem terjeszt butaságokat. Persze izgalmában arra nem gondolt, hogy azt is megkérdezze az ingától. Most már mindegy, a találkozás nem csak ennyi kétséges dolgot foglalt magában. Ha nem jön senki, akkor csak két lehetőség van, vagy nem igaz a pletyka, vagy a lény nem tud olvasni. Ha viszont itt lesz, akkor egyéb bonyodalom is akadhat. Hogy fognak beszélgetni? Milyen hangnemet kell megütnie? Nem lesz-e félreérthető, amit mondd? Hogyan szólítsa? Nem ijed-e meg tőle. Akkor tudatosul benne, hogy a levelet nem is írta alá. Az is lehet, hogy nincs jelentősége, hiszen úgysem ismeri őt névről. Amíg várakozás közben mindent végig gondol, egyre bizonytalanabb magában. Erősen pásztázza a horizontot a lebukó Nap gyenge fényében, de egyelőre senki. Látni nem lát, de hall. Apró neszek, ágak recsegése jut el a füléhez, messziről és tompán. Az erdő azon részét a ház takarja, ezért kicsit odébb húzódik, hogy kilásson mögüle. Megdobban a szíve, mikor meglátja a kentaur erdőből kilépő, félénk alakját. Attila lóimádó, de igazán nem ért a nyelvükön, viszont roppantul tiszteli a bölcsesség lényeit. Értelmesebbnek tartja őket az embereknél. Ők is tudnak gondolkodni, csak kicsit másként, de ettől még értelmesek. A különbség a két faj, az ember és a ló között csak annyi, hogy mások. Levegőt venni is elfelejt, miközben határozottan, de lassan elindul Maegor felé. Azon drukkol, hogy csak el ne szaladjon, mielőtt meggyőzné arról, hogy szándékai tiszták és egyenesek. Tisztes távolban megáll, hogy a másik ne érezze fenyegetve magát, nem néz a szemébe, mert az a támadás jele, legalábbis az állatok többségénél az. Ügyel arra, hogy testtartásával se fejezzen ki agressziót, majd megszólal. Nem ereszti ki a hangját, jó lehet a hallása és a hirtelen, erős zajok megriaszthatják.
- Maegor vagy? Én írtam a levelet, köszönöm, hogy eljöttél. Barátként állok itt. - Szakadozva jönnek belőle a szavak, elvégre gondosan figyel minden szótagra, hanglejtésre, szóra. Nincs tapasztalata a kommunikáció ezen formájával. Lehet, hogy túlontúl óvatos, de az elővigyázatosság sosem árt.
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. május 14. 20:44 Szál megtekintése

A jövő ugyanaz, mint a múlt, csak messzebb van és ellenkező irányban.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 14. 21:34 | Link

Maegor


Azt hitte, könnyebb lesz ez az egész és kezdetben nagyszerű ötletnek tűnt, igaz nem gondolkodott sokáig, mint általában semmin. Viszont a jóslásról volt szó, és annyit még ő is tudott a kentaurokról, hogy abban kiemelkedően jók. Azt viszont nem tudhatta, hogy ez az egyed hozza-e az átlagot vagy náluk is vannak gyengébb képességűek úgy, mint az embereknél. Most, hogy tulajdonképpen egy kezdő tanárként végül egyedül visz nyolc évfolyamot...ez is elég kihívás lenne...ám ő rátesz még egy lapáttal...tanoncokat fogad, akikre jobban kell figyelni, többet kell foglalkozni, lehetőségeket kell adni, feladatokat, erőpróbákat, gyakorlási lehetőséget. Még elképzelni sem tudja, hogy ez mennyi pluszt igényel, nem csak tőle, de a tanítványoktól is. Minden csak utólag fog kiderülni. Mennyire működik az elképzelése, meg mennyire nem. Van benne kicsi feszültség ezért. Az is egy új, szokatlan helyzet, meg ez is. Ebben a pillanatban meglehetősen idiótának érzi magát, ahogy beszél ezzel az idegennel, akiről nem derült ki, hogy lehet-e vele beszélgetni. Mindegy. Ha már kifőzte, meg is kell ennie és jó jel, hogy a kentaur nem fut el, sőt emberi nyelven válaszol. Mondatai némileg kuszák, de érthetőek, így Attila is megnyugszik, hogy legalábbis ebből a szempontból legalább nem rúgott öngólt. A neheze azonban csak most jön.
- Ne haragudj, ha esetleg más dolgod lett volna, én meg idehívtalak, de szerettem volna beszélni veled egy fontos dologról. - Nem biztos benne, hogy a szavai megfelelőek, de már kimondta, visszaszívni nem lehet. A furcsa helyzet, amiket ő általában élvezni, sőt előidézni szokott, most feszélyezi. Nem akar rosszat mondani, pont ezért sokkal nagyobb az esély rá, hogy valamit el fog szúrni. Vesz pár mély lélegzetet, megkísérli lenyugtatni nyugtalan elméjét, elvégre nem a Világ vége jött el. Nincs semmi gond, csak lazán, mint szokta. Mintha egy kollégával beszélgetne - győzködi magát, míg végre használ a nyugtatás.
- Én sem bántalak, te sem fogsz, tudom. Nincs nálam semmilyen fegyver, amivel árthatnék. Attila a nevem. - A vezeték nevét feleslegesnek tartotta volna elmondani, de ezen is vacillált pár pillanatig, aztán úgy döntött, nincs jelentősége annak.
- Jóslástant tanítok az iskolában, ott hallottam, hogy ideköltöztél. Segítséget kérni jöttem. -
Szál megtekintése

A jövő ugyanaz, mint a múlt, csak messzebb van és ellenkező irányban.
Huszthy Attila
INAKTÍV


Jóslástan tanár, Év tanára 2016. tavasz-nyár
offline
RPG hsz: 94
Összes hsz: 265
Írta: 2016. május 16. 15:00 | Link

Maegor


Ahogy beszél a tanár, figyeli Maegor reakcióit. Nehéz a helyzete, mert hozzászokott az embereknél a szituáció adta visszajelzésekhez, meg persze a megérzései vezérelték, de most nem érez semmit az erdő párás, nedves illatán, a hűvösödő levegőn, a haját borzoló enyhe szellőn kívül. Üres, mint egy kiszáradt babhüvely, de ennek az ürességnek most nincs termékenyítő ereje. Mintha a kentaurt védfal venné körül, sem az érzései, sem a tiszta gondolatai nem adnak támpontot. Az embereket nagyon sok felesleges, másoktól átvett gondolat és viselkedési minta szennyezi, de ennél a lénynél ezek nincsenek jelen és megzavarja Attilát. Zavarja, hogy csak az van, amit lát, nincs mögötte semmi egyéb, kacifántos rafináció. Sokszor azért is viselkedik furcsán, hogy a másikat kizökkentse ebből a mesterkélt állapotból, mert olyankor elveszíti a követett minta fonalát, elkezd önmaga lenni, de itt ez szükségtelen. Ha sok minden ködös is, erre az egyre bizton ráérez. Valamint azok az apróbb jelek, amik mégis árulkodnak, nem hátsó szándékkal telt játszmák. Szépen, lassan esik le a tantusz a tanárnál, ahogy megismeri Maegor világát, és rájön arra, egyszerűbben kell megfogalmaznia mondandóját, ha azt akarja, beszélgetőtársa megértse.
- Tanító vagyok, de azt nem tudom, amit te, és a néped tud. - A Nap már jócskán lebukott a horizont mögé, így a fák sötétebbek lettek, a Kentaur alakja is félelmetesebb és misztikusabb is egyben. Az egész helyzet, ahogy ott állnak ketten, két külön világ egyedei, Attila számára különleges élmény, az meg pláne, ahogy a másik a tanító szóra reagál. Amint feléje mozdul, a férfi ösztönösen húzódna hátrébb, de tudatosan megállítja a mozdulatot. Nem moccan, mert tudja, hogy ez nem megfélemlítés, hanem egy nagyfokú bizalom jele. Ha hátrálna, azt fejezné ki, hogy fél, vagyis bizalmatlan, de erről szó nincs. Így folytatja, nyugodt hangon.
- Vannak...olyanok, akik...képesek meglátni a jövőt...de még nem elég jók. Én arra tanítom őket, hogy biztosak...hogy magabiztosak legyenek....hogy higgyenek a tudásukban. - Keresi a szavakat arra, ami nem önthető szavakba, de valahogy mégis meg kell kisérelnie, hacsak nem próbálkozik azzal, hogy meghagyja a lehetőséget a kentaurnak, hogy a lelkéből olvasson. Már annyira közel állnak egymáshoz, hogy hallja a lélegzetét is, a rezgései is átjönnek, ennek oda-vissza kell működnie. Járnak sebesen a gondolatai, míg le nem csendesíti őket és rezgéseit harmóniába hozza.
- Te is tanító vagy. Tanítsd arra őket, amit csak Te tudsz, a csillagok erejére! - Felnéz a ragyogó égitestek halmazára a sötétülő égbolton, remélve, hogyha a szavai nem is, a minden más egyéb metakommunikáció, hűen fogja tükrözni, mit szeretne. Tiszták és igazak a szándékai és ezt a Kentaur bizonyára érzékeli. Mit is kér ettől a lénytől? Hogy hozza le a tanoncainak a csillagokat! bagatell semmiség, bár ha valaki képes rá, akkor Maegor és a népe igen. Kérdés, hogy nyitott-e rá. Utóbbi már talán kétséges.
Utoljára módosította:Huszthy Attila, 2016. május 16. 23:19 Szál megtekintése

A jövő ugyanaz, mint a múlt, csak messzebb van és ellenkező irányban.
Vadőrlak és környéke - Huszthy Attila hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék