BK Fórum - Vadőrlak és környéke

37. tanév, szorgalmi időszak

Légy üdvözölve, kedves Látogató!

Fórum Navigátor

Ki Online?

Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék

Vadőrlak és környéke - Kafka Radúz Arvid hozzászólásai (52 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le

| Téma száljai | Témaleírás

Az erdő felé sétálva lassacskán egy apró, fából készült ház tűnik fel a láthatáron. Ahogy egyre közelebb jutunk a kis viskóhoz, kivehetővé válik a ház oldalánál megbúvó melléképület - ennek belsejében kisebb-nagyobb ketrecek, boxok találhatóak, amelyekben az ápolást igénylő kisebb állatok és bestiák kapnak szállást, illetve itt raktározzák a gondozásukhoz szükséges eszközöket is. A lak mögött elterülő, Mihály által rendbetett kicsi veteményes alaposan kinőtte magát, látszik, hogy gondját viselik. Néhány növény tud vigyázni magára, ezek a veszélyesnek ítélt látogatók közeledtére elszaladnak vagy elbújnak a földben, de akadnak itt teljesen hagyományos zöldségek, gyümölcsök és fűszerek is, továbbá bájitalhozzávalókat és egyéb gyógynövényeket is lelhet az elkerített területen a szemfüles kutakodó. A nyári szezonban hatalmas dinnyék nőnek itt, amiket szívesen megoszt látogatóival.

A házikót új gazdája nem igazán alakította át. Odakint még mindig nyúzott a lábtörlő, legfeljebb terepre való bakancs és gumicsizma állnak mellette; belül is leginkább a bútorok változtak csupán. A ház három helyiségből áll – egy fürdőszobából, egy konyhából és egy nappaliból. Ez utóbbiba érkezik az az illető, aki átlépte a küszöböt. Előszoba tulajdonképpen nincs, csak egy plafonról lelógó színes függönnyel elválasztott apró térrész szolgál arra, hogy felakasszuk a kabátot a falból meredő fogasra, vagy levegyük a cipőt.
Nagyjábóli látkép, a függöny nélkül
A nappali az épület legnagyobb helyisége, bár alapból nem mondható tágasnak. Az ajtótól jobbra egy hatalmas ablak található, amin rengeteg fény áramlik be. Talán a legnagyobb változás, hogy sokkal szellősebb, több a szabad tér - a padlót az ajtótól jobbra megemelték, otthonos zuggá alakítva, a bútorok nagyobbik része eltűnt. A szoba közepén heverő szőnyeget megőrizte, ám az ágyból mindössze a kényelmes matracot hagyta meg, amin tarka takaró és jópár párna hever mindig. A szekrényt egy ügyes bűbájjal voltaképp beleépítette a falba. Az elődje által gondosan fehérre meszelt falat Radúz rajzlapnak kiáltotta ki - amikor csak ideje vagy kedve engedi, festeget rá és díszítgeti. A szekrény melletti polcról jóformán eltűntek a könyvek (csak az okvetlen szükségesnek ítélt darabok maradhattak), így már felfért a gramofon és kevés személyes tárgya. A polc szélére apró égősort utánzó mágikus fényforrást aggatott.
A nappalit a konyha követi, amelyet most fagyöngysor helyett egy másik tarka, batikolt függöny választ el a másik helyiségtől. Berendezése tökéletesen átlagos, leszámítva azt a teakészletet, ami pusztán színeivel vonzza a takintetet. A pult álló fűszertartók száma gyarapodott, míg a rongyos, mugli szakácskönyvek eltűntek. A falak itt is fehérek, a kerámiatálak helyét pedig szárítani felakasztott növénycsokrok vették át. Az ablakban fűszernövények sorakoznak egy virágosládában.
A fürdőszoba meghökkentő egyszerűséget mutat. Bambusz kilépő, törülköző, illetve a tisztálkodáshoz használatos szerek. Az apró ablakra nagy, tarka üvegragasztó került és a ház egyetlen régi növénye is itt kapott helyet, hogy nuygodtan szövögesse magát tovább a végtelen (és a plafon) felé.

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 13. 22:40

| Link

Jared

Odabent tett-vett, nem azért mert az eső zavarta volna, hanem mert a kis ház kitakarítása után akadt még dolga azért, mielőtt teljesen átalakítja az általa megálmodott módon. Végképp nem találta szűkösnek - az utóbbi években lakott már gardróbban is, úgyhogy a vityilló kész palotának tűnt a szemében, ezért elhatározta, hogy amennyire csak lehet, elbújtatja a bútorokat, csak hogy kiélvezhesse ezt a sok teret. Ez természetesen szembesítette azzal, hogy maréknyi magával hozott holmija, ami jobbára csak a legszükségesebb dolgokból állt, jóformán elveszik a tágas szekrényben, dekoráció terén pedig súlyos deficitekkel küzd a ház. Itt most nem szobrocskákról, porcelánról és egyéb porfogókról beszélünk, hanem valódi, hangulatteremtő, szemet gyönyörködtető díszítésről, ami életre keltené a most még nagyon puritán belső teret. Épp ezért, elugrott anyagmaradékokat venni egy régi ismerős helyére, hogy egy egész hátizsáknyi textilhulladékkal térjen vissza. Egy ilyen álmatag napra tökéletes elfoglaltságnak ígérkezett, hogy ezekből kreáljon valamit, így az egészet kiszórta a padlóra, hogy a kör közepére telepedve válogatni kezdjen. Első lépésben csak a színeket nézte, aztán nekilátott, hogy nagyjából egyforma darabokra vagdalja a kiválasztott csíkokat, apránként egymás mellé illesztgetve őket. Hosszadalmas, de vidám munka ez, közben szüntelen dúdolgat - egy kis Beatles, egy kis Don't Worry, pár taktus ismeretlen, rock-beütésű valami... Mikor végez az összeállítással, előkeresi a tűt és a cérnáit, de mielőtt hozzáfogna magához a varráshoz, kisétál a konyhába főzni egy kanna teát és amíg arra vár, hogy felforrjon a víz, eszébe jut, hogy talán nem ártana ránézni a csókáira, hátha be akarnak jönni szárítkozni kicsit. A bejárathoz slattyogva gyanútlanul tárja ki ajtaját, csak hogy meglepett kiáltással valaki bedőljön szerény hajlékába.*
- Isten hozott.-*Pislog le rá, kezét nyújtva a földön elterült idegenhez, felsegítés előtt udvariasan meg is rázva jobbját.*- Radúz. Nagyon ragaszkodsz a lábtörlőmhöz és hagyjalak magatokra titeket, vagy esetleg be akarsz jönni?-*Érdeklődik, csak pro form, ha már látogatója akadt.

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. március 13. 22:41	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 13. 23:24

| Link

Jared

Az ifjonc némileg zavart rosszallással néz felfelé rá, míg ő türelmesen várja, hogy megszólaljon, egyáltalán nem érzékelve a helyzet némileg abszurd mivoltát. Könnyen lehet, hogy ő az a fajta ember, aki a rajtakapott betörőt is meghívná egy sörre, ha már úgyis erre járt.*
- Örvendek a találkozásnak, Jared!-*Azt persze elfelejtette közölni újsütetű ismerősével, hogy valószínűleg még vagy két tucat alkalommal fognak bemutatkozni egymásnak, mert bár az arcokra kiválóan emlékezett, a neveket úgy elfelejtette, mint a huzat.*
- Már hogy zavarhatnál? Te vagy a legelső látogatóm!-*Rázta meg fejét, széles vigyorral, kíváncsian nézegetve a rajzokat, amíg a szőke összekapkodja a holmiját.*
- Gyere! Kérsz teát? Van fekete, zöld, maté, gyümölcsös, gyömbéres meg gyógynövényes is.-*Miközben sorolja a kínálatot, kijjebb sétál keskeny gangján, hogy az eresz alól kandikálva körüllessen, de csókáknak semmi nyoma. Nem bízik benne, hogy maguktól be akarnának jönni az ismeretlen épületbe, még nem szokták meg a környéket, úgyhogy jobb, ha egy kicsit rajtuk tartja a szemét.*
- Akkor épp ideje ezen változtatni. Bár még kicsit kopár itt.-*Vendégét előreengedve becsukja maguk mögött az ajtót, elcsattogva a konyhába, hogy elkészítse a kívánt italt, kis tálcára rakva a kannát, cukrot és csészéket, hgoy visszatérve lepakolja az egészet az egyetlen, most asztalként funkcionáló dobozra. Ezt majd később pótolni fogja, de székek valószínűleg sosem fognak állni a házban, legfeljebb a konyhában.*
- Így van. De esengve könyörgöm, ne magázz. Esküszöm, érzem, hogy őszülni kezdek.-*Az ágyáról egy jókora ülőpárnát "hozzávág" Jaredhez, hogy üljön csak, ahova jólesik, míg ő kusza gombócba fogja a haját és pálcáját elővéve kezdi bűvölni az apró tűket - egy kicsit csalni fog, mert csak kézzel napokba telne összeöltögetni a darabokat.
- Van még kedved rajzolni?-*Érdeklődik, miközben figyeli, ahogy a cérna befűzi magát és aztán takaros kis csomót is köt a saját végére. Innentől ő irányítja a feladatot, mindig két-két anyagcsíkot illesztve össze, hogy aztán könnyed érintéssel végighúzza pálcája hegyét egy képzeletbeli egyenes mentén, a tűk pedig szaporán ki is varrják ezeket a vonalakat.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 14. 15:44

| Link

Jared

- Akkor málnás-szedres-ribizlis-áfonyás tea lesz! Nem vagy ezekre allergiás, ugye?-*Kandikált ki a konyhából, kezében a jókora befőttesüveggel, amiben nehezen meghatározható összetételű, lekvárszerű massza pihent. Ebből tett a vízhez kellő mennyiségű kanálnyit a kanna aljába, hogy az egészet leöntse - Jared valószínűleg csak akkor fog nagyot nézni amikor tölt magának és a csészéjében mindenfelé valódi gyümölcsök fognak úszni, na meg egy kis fahéj, csillagánizs meg vanília. Radúz készletében egyébként nem volt két egyforma színű darab, bár a koik mellett ez a furcsaság jóformán eltörpült.*
- Nyugodtan jöhetsz amúgy máskor is, nem irigylem én tőled a küszöböm, de ha bekopogsz, akkor adok kényelmesebb ülőkét és nem kell ajtóstól dőlnöd a házba többet.-*A saját italát biztonságos távolságba letéve dolgozott a csíkokkal, amikből már előzőleg nagyjából összerakta azt a hét szivárványtarka sávot, amit majd a végén egymáshoz ölt és leszeg körös-körbe. Nagyrészt erre összpontosít, de beszélgetni bőven marad ideje, amíg a tűk szaporán járják ugrabugra táncukat pálcája nyomán.*
- Távol?-*Radúz meglepett-értetlenül visszhangozta a kérdést.*- Itt minden csak kőhajításnyira van. Már a pusztákhoz mérten.-*Igazította ki magát, mert a vadőrlakból felsétálni a kastélyba vagy le a faluba igazán meg sem közelítette azt, amikor egy óriási síkság kellős közepén sátorozik az ember, ahol a szomszédja legjobb esetben negyed napi járóföldre lakik.*
- Amúgy sem vagyok egyedül, csak a srácok elmentek valamerre, úgyhogy majd legközelebb fogtok szerintem összeismerkedni.-*A csókáira utal, nem tudatosítva, hogy Jared nem tudhat még róluk, elvégre Radúz a madarai nélkül olyan furcsa lenne, mint egy kék belű görögdinnye. Nem mintha lenne kifogása ezek ellen, amíg tisztességes dinnyéhez illő ízük van, de na, furcsa lenne.*
- Remek! Nem akarsz a falamra festeni valamit?-*Mutatott körbe, a szoba tiszta, sápatagfehér falaira, amik egyértelműen nem maradhattak így.*- A dobozban a tálca alatt van mindenféle festék meg ecset.-*Teszi még hozzá, miközben odébb helyezkedik egy kicsivel, hogy folytassa kedélyes varrogatását.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 14. 17:43

| Link

Jared

- Akkor jó. Másmilyenem most nincs.-*Kicsit sajnálkozva mondta ezt, mert voltak ennél sokkal extrásabb keverékei is, de nem hozta őket rögtön magával. Pedig csak annyit tett el, hogy kitartson nyárig, a többit eladta, elajándékozta vagy elcserélte, ahogy szokta. Kész szerencse, hogy volt annyi esze, hogy a rummentes verziót rakja be, nem kellene már rögtön az elején bajba kerülnie.*
- Hogy ízlik?-*Kíváncsiskodott, miután Jared már percek óta szórakozott a teával és a csészével, érdekesebbnél érdekesebb arcokat vágva. Tudta, hogy a sült tea errefelé jobbára ismeretlen, bár nem értette, hogy létezhet bárki, aki nem szereti, mert annyi változatban lehetett készíteni, amennyit csak valaki meg bírt álmodni.*
- Két évig egy sámán tanonca voltam, a nagy kerek semmi kellős közepén. Meg utána is sokat jártam mindenféle elhagyatott helyeken, rezervátumokban, sűrűségekben. Itt a szomszéd szobában van zuhany. Meleg vízzel.-*Érezhetően luxusnak tartotta ezt, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy megszokásból valúszínűleg így is hideget fog használni. Idővel az ember a civilizáció legtöbb vívmányáról egyre könnyebben mond le, bár azért nem vetette meg a földi élvezeteket, csak épp elkényelmesedni nem látta jónak. Lehet, hogy voltaképp a matrac helyett is csak néhány pokrócot kellett volna hagynia, de azzal nyugtatta magát, hogy nem kötelező folyton azon aludni.
Jared arcának láttán és a félreértés hallatán felkacagott, egyaránt derülve és borzadva azon, hogy neki ilyesfajta kötelezettségei legyenek.*
- Neheheeem. A madaraimról beszéltem, bár nekem jóformán családtagok.-*Oszlatta el a másik rémképeit, kisebb szünetet tartva, hogy a saját teáját megihassa, friss adagot töltve. Vendége pedig kapott az ajánlatán, amivel valahol mindketten jól járnak - Jared kedvére mázolhat, Radúznak pedig lesz mit nézegetnie.*
- Sok szín. Még több minta.-*Egyszóval halovány lila elképzelése sincs, csak sok legyen meg tarka, egyébként minden a fiúra van bízva. Közben nem túl hangosan dúdolni kezdett, egy Hush Sound számot, mert épp az jutott eszébe és valahogy illett a hangulathoz, egy kis ritmus és derűt adva hozzá.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 14. 22:34

| Link

Jared
He's a maniac

- Errefelé annyira nem ismerik, pedig nagyon egyszerű. Nincs benne más, csak gyümölcsök, fűszer meg cukor. Körülbelül bármiből készíthető.-*Magyarázta, mert tényleg nem művészet ez és sokkal jobban szerette, mint a bolti vacakokat, amiknek többnyire műanyagízük volt.*
- Sült tea. -*Odahaza, Csehországban ez egy teljesen hagyományos dolog, egyszerűen elkészíthető és borzasztóságosan finom, úgyhogy vétek lett volna örökségéből kihagyni. Főleg, hogy eddig még mindenkinek ízlett, akit csak rávett a megkóstolására, csak meg kellett találni a megfelelő kombinációt.*
- A dédim bosszúja, szerintem. Kegyetlen rossz kölyök voltam és amikor tanár kellett nekem, akkor ő választotta ki. Részemről kezdetben szentül hittem, hogy ez a világvége, az apokalipszis és az armageddon egyben.-*Nevetett az egészen, mert visszatekintve rémes volt az egész helyzet, ő, akinek ki se lehetett venni a kezéből a tetriszt, hirtelen belecsöppent egy olyan világba, ahol nemhogy áram, de még meleg víz se volt. Valószínűleg azért került pont a pusztára, hogy eszébe se jusson megpróbálni megszökni.*- Mondjuk ő volt a legjobban meglepve, amikor aztán tényleg megfogott az egész és teljesen elmentem ebbe az irányba. Haláláig mondogatta, "mindig tudtam, hogy hibbant, de hogy ennyire..."-*Derűsen emlékezett, mert a dédi majdnem száz volt, amikor békésen elment és végeérhetetlen, szeretetteljes zsörtölődése elhallgatott. Egyes tockosait viszont a mai napig érzi, nemkülönben azt a fakanalas fenekelést, amit azután kapott, hogy kiszedték a gödörből - tegyük hozzá, hogy az öreg néni boszorka volt, úgyhogy hajlott kora ellenére egy pöccentésnyi bűbájjal elintézte, hogy legifjabb dédunokája még nyugdíjas korában is emlegesse majd.*
- Helyes kis csókák, nagy kópék. Mindegyik egy kicsit más személyiség, de majd meglátod. Három testvér és két ara, aztán lehet, hogy ha idén fészkelnek, akkor majd lesz még pár.-*Amíg Jared a festékek közt válogatott, Radúz hirtelen felpattanva átügetett a szobán, hogy lekapja a polcról a gramofont és némi piszkálás és böködés után beindítsa, találomra választva egy fejében felbukkanó dallamfoszlányt, amiről elsőre nem is tudta biztosan, melyik szám is lehet. Kicsivel később azonban, ahogy némi recsegés után a szerkezet ontani kezdte a hangokat, már vele együtt dúdolta a dallamot és az ütemet topogva folytatta a függönyvarrást.*
- A következőt te választod! Felváltva igazságos.-*Vetette még oda Jarednek a szólórész alatt, amit most nem léggitározhatott el, csak hogy némileg megnyugtassa, ha megrémítené elég különös ízlésével.

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. március 14. 22:35	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 15. 00:20

| Link

Jared
Egy kis jazz

Radúzhoz nem kellett pszichológia diploma - illetve lehet, hogy egyesek más véleménnyel lettek volna erről, elvégre akár esettanulmánynak is elment jobb pillanataiban, de persze, többnyire ártalmatlan bolondnak bélyegezték, úgyhogy még egyik beszélgetőtársa sem ajánlott fel neki puha, kényelmes, hátulgombolós ölelőskabátkát.
Kisebb nyelvi problémába ütköztek, ami Radúzt kicsit meglepte - nem vett észre sem akcentust, sem hibákat eddig, ha Jared nem mondja, valószínűleg inkább ornitológiai ismeretek hiányára következtet.*
- Hmmm... Corvus monedula? Jackdaw? Dohle? Ilyen kis méretű varjúféle, kék szeme van és szürkés tarkója-*Igazából azt se tudta, milyen nyelvvel próbálkozzon, úgyhogy találomra választott párat, mielőtt megpróbálta volna leírni a madarakat, de ha valaki nem ismeri annyira a hollók rokonságát, akkor nem biztos, hogy felfigyelt ezek a nem túl nagy és nem túl hangos tollasokra.*
- Egyébként semmi gond, szerintem én is csak azért tudom ennyi nyelven, mert folyton magyaráznom kell róluk. Nem vettem volna észre, hogy nem magyar az anyanyelved, szépen beszélsz.-*Nyugtatja meg Jaredet, mert ő kifejezetten előnyként élte meg, hogy Közép-Európa egyik leglehetetlenebb nyelvét beszéli, ami mellett a cseh lehetőséget adott a környező szláv nyelvek tanulására, ehhez még hozzácsapta az angolt és utazásai soránt megtanult ezt-azt.
Ami pedig a zenét illeti, talán hiba volt szabadkezet adni neki...
- Ohohhó, akkor pótoljuk a hiányosságokat!-*Csillant fel a szeme a lehetőségre - Jared tudtán kívül most írta alá azt az ítéletet, ami olyan számok hallgatására kötelezte, amik még születése előtt íródtak. Ez persze nem azt jelenti, hogy ne lettek volna jók, csak épp a fiatalok többsége nem épp erre ugrik.
Sebaj. Művelődésbe elméletben még senki sem halt bele.*
- Szólj, ha valami megtetszik!-*Tette hozzá, míg eltáncolt a gramofonig számot váltani és vissza az anyagokhoz. Most kicsit rendszertelenül dolgozott, hogy közben mozoghasson, de ettől még meglepően jól haladt, időnként megcsodálva, hogyan alakul a másik keze alatt a minta a falon.

...meg egy kis Beatles

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. március 15. 12:18	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 15. 15:44

| Link

Jared
Don't stop me now

- Great!-*Vigyorodik el ő is, ha már sikerült áthidalni ezt a kis nyelvi bökkenőt - hasonlókra valószínűleg még számíthat a jövőben, amennyire hallotta, a kastély mindenhonnan fogad diákokat.*
- Jó alapokat adott.-*Ha hajlamos is volt bolondozás közben a túlzásokra, most nem ferdített, tényleg jól beszélt a másik. Az állatok és növények neveinek ismeretét egyébként sem várta el senkitől, semmilyen nyelven, mert nem kell mindent tudni latinul ahhoz, hogy valaki csodálhassa őket és élvezetét lelje bennük. Persze, ha mondjuk nézelődésen túl virágot is akar szedni az ember vagy netán megkóstolni ezt-azt, akkor az ember kénytelen megszerezni a kellő ismereteket, amennyiben nem szeretne korán távozni az élők sorából.*
- Ahogy vesszük. Vegyes a család meg sokat utazgattam, úgyhogy szükségem is volt rá, meg ragadt is rám ez-az. Magyarul és csehül beszélek a legjobban, meg angolul.-*Ezeket használja 100%-os magabiztossággal, minden másból sokkal több gondolkodásba telik megszólalni, bár a kiejtéssel, hallásának hála, sosem voltak gondjai.
Ha az elején kérdéses lett volna, a Beatles-szám közepe táján már nyilvánvalóvá vált, hogy Radúz rettenetesen élvezi, ahogy a maga minimalista módján jóformán guggolva táncol, míg szorgalmasan öltögeti össze a textilcsíkokat. Nagyon nem ugrálhat, mert akkor girbegurba lenne a varrás, de azért lehetőségeihez mérten denszel, mintaállat.
Meg persze véletlenül se áll be a szája - ha épp nem beszél, dúdol, de a társalgás nem akadhat meg.*
- Nem igazán értek hozzá. De ha szeretnéd, szerzek hozzá kottát, lehozhatod a hegedűdet és próbálkozhatsz. Majd nyitva hagyom az ajtót.-*Ez őrültségnek tűnhetett, de valaki számára, aki mostanra jóformán életének negyedét jurtában, sátrakban és ezekhez hasonló, végképp nem zárható helyeken töltötte, teljesen normális. Amúgy sem nagyon tudnának mit elvinni, nincsenek értékei, illetve nem olyanok, amikre egy mezei betörő áhítozna. Se pénz, se ketyere, se ékszer nem hever nála.*
- Sőt, akár együtt is zenélhetünk majd.-*Veti fel, mert bár a hang és a hegedű kombinációja elég különös, nagyon jó kis dolgokat ki lehet belőle hozni, ha tudnak egymáshoz alkalmazkodni.*
- Miket szoktál játszani?-*Kíváncsiskodik, mert ha van téma, amit bármikor és mindig, az a zene. Közben fél kézzel a padlón dobol, míg a pálcájával újabb varrnivaló szakaszt jelöl ki, kis szünet, amíg egymáshoz igazítja a következő néhány csíkot és újra koppkoppkopp, mint egy muzikális fakopáncs.*
- Vááááárj...-*Felpattanva némi nekifutással odacsusszant mellé, hogy közelebbről is megnézhesse a fát, mert volt rajta mit. Persze közben sem bír veszteg maradni, apró tánclépésekkel ropja tovább.*
- Imádom a kacskaringókat.-*Legszívesebben meg is tapogatta volna őket, csak a festék és a fal rücskeinek kedvéért, de visszafogta magát, nehogy elkenje a képet.*
- Tökéletes lesz.-*Jelenti ki magabiztosan - egyébként sem kotyogna bele, mit fest a másik, mert ez az ő rajza és amíg neki tetszik, addig ő maradéktalanul elégedett lesz az eredménnyel. Aztán visszalejt a munkájához, amivel szertelensége ellenére is jól halad - már a harmada kész, egyre inkább látszik, hogyan fest majd a kész függöny.

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. március 15. 16:36	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 16. 15:03

| Link

Jared

- Ahogy anyámék mondják, már nem adnak el.-*Vigyorgott Jaredre, mert gyerekkorában rengetegszer fenyegették ilyesmivel, sajnos, különösebb hatás nélkül. Valamiért mindig is olyan keményfejű, csakazértis kölyök volt, akire sem rendes, sem fordított pszichológia nem hatott, úgyhogy kész pedagógiai csődöt jelentett. Na persze, Matuláig, aki sajnos remekül ráérzett, hogyan is kapja el a frakkját és változtassa kezesbáránnyá...*
- Rendben, amint meglesz, megkereslek.-*Hogy ez ígéret avagy fenyegetés, azt már Jarednek kell eldöntenie, aki egyelőre leginkább Radúz visszafogottabb énjével találkozott - szerencséjére perpillanat eléggé lefoglalja a saját fejlövése ahhoz, hogy ne halmozzon őrültséget őrültség hátára. Úgyhogy jelenleg csak guggolva táncol körbe egy halom tarka rongyot, ami lassan egyre függönyebb formát ölt, miközben megszakításokkal, de megállás nélkül dúdol.
Persze csak addig, amíg fel nem hangzik a következő kérdés.*
- Várj, inkább megmutatom.-*A szekrényéhez lejt, hogy a felba szinte észrevétlen belesimuló rekeszből előhúzza a leginkább teknőspáncélra emlékeztető tokot, benne a különös fém UFOval, ami kisvártatva előkerült. Valószínűleg ez a legértékesebb tulajdona, ami nagyjából annyit érhet, mint minden más általa birtokolt holmi együttvéve kétszer, de alapból féltett kincse.*
- Ő Zoria, a hangem.-*Mutatja be a kivételes becsben tartott darabot, ami néven túl mágiával is rendelkezik, ráadásul gyönyörű - már Radúz szemében, mert egyébként messze nem annyira dekoratív, mint egyes rokonai. Ha Jared illő mértékben megcsodálta és nincs további kérdése, akkor elteszi, de alapból "harminchárom dolgot csinálok egyszerre" mentalitása arra sarkallná, hogy ezzel játsszon kicsit.*
- Rögtönzöl! Az jó, az kell a leginkább!-*Lelkesedik, mert egyre ígéretesebbnek tűnik ez az együtt zenélés és az ilyesmi mindig felpörgeti.
Aminek természetesen következményei és mellékhatásai is vannak...
- Maszaaat!-*Jared rajtaütésszerű medveölelésben találja magát, amíg Radúz túláradó boldogságában fittyet hányva a személyes tér mindenféle értelmezésére, megszorongatja. Az egész nem tart sokáig, de valószínűleg így is sok időbe fog telni, amíg az Eridonos kiheveri a sokkot - nem mintha a vadőr ebből bármit is érzékelne, gyanútlan vidámsággal engedi szabadon áldozatát.*
- A fürdőben, arra van.-*Int az említett helyiség ajtaja felé, majd Jared arcát tanulmányozva nevetve teszi hozzá.*- De tényleg csupa maszat vagy...-*Mutatja a saját arcán azokat a helyeket, ahol a szőke kikente magát lelkes pingálása közben.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. március 16. 19:01

| Link

Jared
zárás

- Az-az. Nem, ütőshangszer, de a készítői szerint nem dob, nincs membránja, se ütője. Sokkal finomabban kell megszólaltatni, vagy elhangolódik, esetleg megsérül.-*Egészen finoman kocogtatta csak meg ujjával a térdén tartott hanget, zengő hangot csalva elő belőle, ami egyszerre emlékeztetett kicsit gongra, kicsit harangra és egy picit az indiai dobokra is. Valóban ritkaságnak számított, elvégre nem olyan rég állt elő vele néhány svájci zenész és némi időbe telt, mire a melodisok is felfigyeltek rá és átvették a fejlesztését.*
- Amit szeretek, annak nevet adok, mert különleges számomra. Egyébként is mágikus hangszer - akármennyi hang is van a világon, Zoria csak egy.-*Akár a pálcáknak, bizonyos mértékig ennek is lelke volt és nagyon is reagált arra, ki és hogyan ért hozzá. A fém megolvastásától a megmunkáláson, hangoláson át minden lépésnél mágiával itatták át és látszólagos ridegsége ellenére gyönyörű, meleg hangon szólt.*
- Próbáld csak ki! Egészen más hozzáérni.-*Unszolta Jaredet, mert bár nem lesz annyira érzékeny rá, mint egy melodimágus, a különbség tisztán észlelhető.*
- Nem kell profinak lenni, csak lazának.-*Vélekedett, míg elrakta Zoriát és becsukta a szekrényt, ami ismét kaméleonként olvadt vissza helyére. A támadást követően Jared eltűnt a fürdőben, Radúz pedig egy újabb számot elindítva visszatért a csíkjaihoz, állhatatosan folytatva a megkezdett munkát. Vendége nélkül jobban belemerült, arra sem figyelt fel, hogy közben a fiú visszajött és pakolászott, csak a hangjára ocsúdott föl.*
- Máris?-*Nézett ki az ablakon, mert még világosnak tűnt az ég - igaz is, közben elállt az eső és kiderült. A függönyre sandított - még több mint a fele várt rá, de végül is, tarthat egy szünetet és körülnézhet egy kicsit odafent, legfeljebb vacsora helyett pótolja megfogyatkozott készleteit a konyháról és kotyvaszt magának, ha semmi ehetőt nem talál.*
- Menjünk!-*Egyezett végül bele, Finitét intve a tűk felé, amik lustán beleszúrták magukat egy anyagcsík szélébe. Gyorsan magára kapta a kabátját és a bakancsát, aztán Jared kíséretében elindult a kastély felé.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 2. 23:43

| Link

Rys

Ezt a találkát nemrég egyeztették le, mert mostanában megszaporodott teendői miatt kicsit kiszámíthatatlan volt, mikor is tartózkodik otthon, de végül csak sikerült találni egy alkalmas délutánt. Ez persze nem azt jelentette, hogy nem sikerült majdnem megfeledkeznie a dologról, utolsó pillanatban kapva észbe, de még pont időben jutott eszébe, hogy zenélést ígért, nem fogócskát az erdőben. A függönyt félrehajtva az ajtóhoz sietett, szélesre tárva vendége előtt.*
- Gyere-gyere!-*Terelgette befelé Jaredet (ami kicsit úgy festett, mint amikor a rajzfilmekben kinyúl egy kéz és berántja az illetőt), a szendvicsek láttán felragyogva.*- Kaját bármikor hozhatsz, nagyjából bármekkora mennyiségben.-*Biztosította lelkesen, kikapva a kenyérkupacot a másik kezéből, hogy a konyha felé elcsattogva kerítsen hozzájuk két tányért és szervírozza őket, meg sem várva, hogy a srác egyáltalán befejezhesse a kérdését. Amíg ő odakint csörgött, Jared körülnézhetett - kunyhóban viszonylagos rend uralkodott; ahhoz képest, mennyi holmija volt, óriási kupleráj, az elfoglalt területhez mérten azonban csekély mértékű entrópia csupán. Mint minden férfi, aki nem tudja vagy akarja elfogadni, hogy képtelen a multitaskingra, ő is hajlamos volt szabadidejében megpróbálni több dolgot csinálni egyszerre, ami félbehagyott tevékenységek egész sorának romjaiba fulladt rendszerint, bár előbb-utóbb befejezett mindent. Még jó, hogy a rendrakás általában csak pöccintésnyi erőfeszítésbe került, most azonban kissé tanácstalanul nézett körbe, megvakarva feltűzött hajgubancát.*
- Nem láttad a pálcámat?-*Érdeklődött, kissé szórakozottan pislogva körbe – kínos, amikor az ember invitózna, de pont az hiányzik, amivel végrehajthatná a varázslatot. Jared közben kottákról magyarázott, meg régi mugli zenéről és kastélyról, amire a szendvicsek terelése miatt kissé késve reagált csak.*
- Felküldhetek érte a srácok közül valakit, ha gondolod.-*Ajánlotta fel, mert a csókák a látogató hírére a nyitott ablakba gyűltek, ott tolongtak izgatottan, mivel nem kaptak engedélyt a “belépésre”, egyébként már a bútorok tetejét szállták volna meg.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 2. 23:48

| Link

Rys

Nem is annyira emésztés, mint életmód kérdése az egész - Radúz meglehetősen átlagos volt jóformán minden tekintetben, viszont az a napi X óra, amit az erdő járásával és a ház körüli teendőkkel töltött, bőven elég, hogy formában tartsa, amire nagy szüksége van. Mugliként nőtt fel, így soha meg se fordult a fejében, hogy teljesen mágiájára támaszkodjon csak, bár tagadhatatlanul kapóra jött és rengeteg helyzetet egyszerűbbé, gyorsabbá, biztonságosabbá tett.*
- Füzetek a polcon, valamelyikben lesz ceruza is.-*Intett a kérdéses irányba, mert asztala továbbra is csak a konyhában volt, ahol legfeljebb főzött, de jó időben még azt is inkább kint, nyitott tűzön intézte el. Jared megjegyzésére a hevenyészett kontyhoz kapott, megkönnyebbült derűvel húzva ki belőle pálcáját.*
- A nagy kérdés, hol van most vajon az ecset, amivel eredetileg fel akartam tűzni...-*Vigyorgott vissza, szemlátomást szemernyit sem aggódva saját testi épségéért, majd egy elegáns mozdulattal elintézte, hogy a tárgyai, ha lomhán is, a helyükre vándoroljanak, egészen más küllemet kölcsönözve a parányi laknak.*
- Tökéletesek. Ha mégis szeretnél bele valami húsfélét, van némi szárított sonkám. De van paradicsom, paprika, salát, sóska...-*sorolta, mert jókor érkezett és mindent érkezett kiültetni, elődje remek terepet hagyott neki. A szendvicseket az ágy melletti, szekrényként funkcionáló dobozon helyezte el, majd mielőtt még lázadás törhetett volna ki, valamelyik zsebéből csókacsemegét szórt az ablakpárkányra.
- Ó, a dallammal nem volt baj, csak kicsit görcsölsz. Ez nem szimfonikus mű, csak egy kis jamming.-*Időközben valahonnan kerített egy hajgumit és ismét rögzítette hajkoronájának legalább egy részét, bár nem áltatta magát, hacsak nem bűbájjal fixálta, Houdini módjára észrevétlen kiszabadította magát az egész, nem került sok időbe. Aztán előhalászta teknőctokot, de egyelőre csak kikészítette az ágyra, míg leült és falatozni kezdett, megpaskolva maga mellett a tiritarka takarót, hogy Jared is nyugodtan telepedjen csak le.*
- Whoa, mutimuti!-*Kapott a felé lengetett mancs után, hogy maga elé húzva alaposan szemügyre vehesse.*- Hiúz! Egész jól eltalálta Sári. De a név abszolút illik hozzá.-*Helyeselt képmutatás nélkül - lány közös ismerősük volt, bár amikor az Eridonos elmesélte a történetet, akkor Radúz sajnos különösebb együttérzés helyett csak nevetni bírt, mert egyszerűen zseniálisnak találta, ahogy Jaredet szinte szó szerint idomításra fogták, plusz a szőke Rellonost elképzelni sem kis móka volt.
- És, fogtok még találkozni?-*Heccelte egy kicsit a srácot, miközben úgy döntött, hogy ehhez a finom szendvicshez igazán jöhet egy kis sör, úgyhogy elügetett a spájz felé, hogy megbontson egy üveggel és saját kriglijébe töltse.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 2. 23:54

| Link

Rys

Miután Jared megírta az üzenetet, ő felkötötte Shedir lábára - valamennyi madara közül ő élvezte a legjobban az ilyen utakat, úgyhogy miután kellő mennyiségű csemegét kapkodott össze, vidáman reppent fel, egyenest a kastélyt célozva. A többiek, ahogy elfogyott az élelem, kicsit nyugodtabban üldögéltek, de azért még mindig reménykedve nézegették a szendvicseket, úgyhogy Radúz időről időre odadobott nekik néhány kukoricaszemet.*
- Parancsára!-*Pattant fel, újabb kört ügetve le, visszatérve kicsit többet is hozott az eredetileg felajánlottnál - akadt nála egy tálban fejes saláta, néhány mézédes piros és sárga paradicsom, paprikakarikák, de zsenge csalánlevél is, meg némi spenót. Ezt mind Jared elé tette, válogasson csak kedvére, ő leginkább azt ette, ami a keze alá került, jóízűen ropogtatva sorra a zöldeket.*
- Gondolom, inkább azt tanítják. Biztos könnyebb elviselni, mint tűrni, hogy nem-túl-király skillekkel addig impovizálj, amíg megtalálod a saját stílusod.-*Vélekedett, bár neki teljes szabadságot biztosított ilyen téren, hogy egy napkeltétől napnyugtáig nyúló, kibeszabott síkság kellős közepén képezték ki, ahol ha kicsit is elvonult, senkit sem zavart.
Mint általában, most sem érzékelte, hogy a másik kicsit kellemetlenül érzi magát, túl közvetlen volt, hogy ezt a minimális berzenkedést észrevegye - ha nem teszik szóvá, sokszor teljesen elsikkadt neki minden ilyen. Alapjáraton egyébként is teljesen ártalmatlan, csupán kissé szertelen lény, úgyhogy a legtöbben elnézték neki, vagy előbb-utóbb hozzászoktak.
- Ő egy szőke ciklon. De igazán bűbájos fergeteg.-*Többéves barátság fűzte a lányhoz, így teljesen tudatában volt annak, milyen személyiség is, bár ő élvezte, ha sodortathatta magát, vagy épp kart karbaöltve tombolhattak együtt; a másik oldalon pedig látta, milyen, amikor komoly, szomorú, csendes-méla és egy picit talán elveszett. Jarednek ehhez még egy kicsit érnie kellett és lazulni - sokszor késztetést érzett, hogy megböködje, nem nyelt-e karót, aminek azonban a szőke csiklandóssága miatt nem lett jó vége, így nem kockáztatta meg ismét a manővert.
- Ugyanmár...-*Nevetett a pulykakasként dudrogó srácra.*- Te se vagy különb a deákné vásznánál!-*Intette le, mert akármennyire is ágált a leány ellen, mindenkinek megvoltak a maga kis "szépséghibái", bár Radúz vajmi keveset érzett meg ezekből. Túlságosan csapongó és szabad lénye legfeljebb nevetett, képtelen lett volna mérgelődni és méltatlankodni ilyeneken.*
- Sör! Igazi, cseh sör, bár sajna, nem csapolt. Kérsz?-*Tartotta Jared elé a poharat, miközben derűsen elsiklott afelett, hogy vendége még egy jó évnyire van a nagykorúságtól - odahaza már egészen fiatalon belekóstolt ilyesmibe, bár sosem kapott többet egy egészen kis pohárnál és nem is lett belőle alkoholista, úgyhogy nem talált ebben semmi furcsát. Azt mondjuk már meggondolta volna, pálinkával is megkínálná-e, de az egyébként is sokkal inkább riasztó, semmint csábító ennyire tapasztalatlan ivóknak.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 2. 23:59

| Link

Rys

- Nem az enyém az érdem, én csak behoztam.-*Mosolyodik el, mert ezeket még csak főzni sem kellett, mindössze megmosta és egy kicsit összekaszabolta a nagyját, a könnyebb fogyaszthatóság érdekében.
- Ismerem az érzést.-*Nevetett fel, meglobogtatva az egyik csalánlevelet a kezében.*- Azóta szeretek főzni, mióta senki sem áll mögöttem és dirigál, hogy nem jól csinálom ezt vagy azt.-*Persze, legkisebbként már kevésbé fűztek hozzá hiú reményeket, mint a bátyjaihoz, de ettől még nem kevésszer kellett kuktaként segédkezve hallgatnia a zsörtölést, amit kissé unortodox módszerei kiváltottak.*
- Nem mondanám. Ahhoz képest, hogy fém, nagyon érzékeny és finoman szabad csak megütni, nagy pontosságot igényel. Mondjuk amennyit toltam a számítógépes játékokat, elég könnyen megtanultam, melyik hang hol van és hogyan is üssem meg, de maga a stílus és a mágia nem jöttek ilyen könnyen.-*Zorja egyfajta szerelem első látásra volt számára, így sosem esett nehezére órákat tölteni kísérletezéssel. Előtte már barátkozott különféle más hangszerekkel, de egyik sem jött be, nem volt az igazi sem a hangjuk, sem az összhangjuk (többek közt ezért sem sámándobja van, az azzal való próbálkozások katasztrofálisan végződtek).
Közben Jared lenyelte az arcán egyébként egyértelműen olvasható gondolatokat és Radúz bölcsen mosolyogva nem piszkálta tovább, mert egy sündisznó mókás, de nehéz vele társalogni, ha csak töffög. Amúgy is akadt jobb témájuk, amint a srác lecsillapodott kissé.*
- A vajsör alkoholmentes és sokkal édesebb, úgyhogy nem sokban hasonlítanak.-*Világosította fel, majd mikor az Eridonos a figyelmeztetés dacára is kért, odanyújtotta neki a korsót, kíváncsian várva a reakciót. Jaredhez méltó, komoly megfontolást látott és tömör kis véleményt kapott.*
- Ó, rengeteg fajtája van, édesebbek és sokkal keserűbbek is, gyümölcsösek, ízesítettek, ami csak szem-szájnak ingere. Van Brünnben egy söröző, ahol többszáz féle sört lehet végigkóstolni, egészen pici főzdékből is.-*Lelkesen mesél, mert mint minden igazi cseh, rajongója ennek a nedűnek és életének jelentős részét annak szentelte, hogy ahogy feléjük mondják, kocsmákat söpört filozofikus és folyton változó baráti társaságával, éjbe nyúló beszélgetéseket folytatva.*
- Persze. Van még raktáron.-*Biccentett.*- Sőt, ha gondolod, felhigíthatom olyanra, ahogy nagy melegben iszom, az kicsit limonádésabb.-*Ajánlotta fel, mert egész évben váltogatta a teák, jeges teák, grogok és sörök végtelen kombinációit és variációit. Semmibe se kerülne kikeverni egy citromosabb, limonádésabb verziót.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 3. 00:06

| Link

Rys

- Megszokod a gyors, finom, precíz mozdulatokat, már a jobb játékoknál, ahol nem csak össze-vissza nyomogatsz mindent, ami kezed ügyébe kerül. Ráadásul a legtöbbnek van egyfajta ritmusa, amibe szintén beletanul az ember.-*Magyarázta, mert ugyan egyre kevésbé élt ilyesmivel, a kezdetekben sokat segített neki ez az amúgy többnyire abszolúte haszontalan tudás. Egyébként is világszinten űzte a legfeleslegesebb apróságok megjegyzésének művészetét, ami remekül párosult a fontos dolgok játszi könnyedséggel való felejtésével. De ki akar emlékezni arra, hogy hívják egyes ismerőseit, amíg tudja, hogy a pillecukros csokoládé a kedvenc édességük, duh.
A konyhában aztán megmutatta, ő hogy keveri némi cukor-citrom-víz kombóval ki a kedvenc nyári hűsítőjét – ritkán, ha ráfanyalodott, akkor Sprite is megtette, de most volt minden kéznél. Kész szerencse, hogy Jareddel nagyjából egyformán szerették az édeset, úgyhogy nyugodt szívvel lőhette be kedvenc arányait, két pohárba osztva végül a kapott italt.*
- Egészségedre!-*Nyújtotta oda az ifjoncnak a maga adagját, koccintás helyett csak kicsit megemelve a saját itókáját, jóízűen le is gurítva a nagyobbik részét. A szendvicsének maradékát már jóformán úgy nyelte le, mint kacsa a nokedlit, mert időközben megjelent az ablakban a kottákért küldött csóka, élénk és izgatott diskurzust indítva el madarai körében, úgyhogy jobbnak látta gyorsan elkobozni tőlük a lapokat, mielőtt tüzetesebben nekiállnak a vizsgálatuknak. Sajnos, a kíváncsiság nagy úr és minél okosabb valami, annál erősebb benne ez a sok bajt okozó tulajdonság.*
- Ezekre gondoltál?-*Lobogtatta meg Jared előtt a küldeményt, kíváncsian – jómaga nem értett igazán az ilyenhez, inkább hallás után tanult, mert azt szokta meg és világéletében túl lusta volt papírokat hurcolászni magával, inkább megjegyezte és a fejében vitte csak. Ha igenlő választ kapott, a srác kezébe is nyomta, visszahuppanva mellé a földre.
- Pici?-*Fejét értetlenségében oldalra döntötte, túlméretezett kölyökkutya benyomását keltve, míg körülnézett a házikóban.*- Hát, én sátorhoz szoktam, ahhoz mérten ez egy kisebb palota. Ha nem esik, egyébként is kint szoktam aludni, sokkal kellemesebb meg hangulatosabb.-*Számára a ház leginkább tárolóhelyként lehetett fontos, de csekély mennyiségű valóban elengedhetetlen felszereléssel bírt, amit bármikor össze tudott csomagolni és hátára kapni, mert nomád életmódot folytatott. Egyébként is, az ő “otthona” nem ért véget a küszöbnél, hanem folytatódott, ameddig az erdők, rétek, tisztások nyúltak, fel egészen a hegyek gerincéig és talán még tovább is.*
- Vegyek elő csörgőt vagy kattogót?-*Érdeklődött, ahogy a vacsora romjait félretolva helyet csinált, hogy nekikezdhessenek a zenélésnek.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 3. 00:09

| Link

Rys

- Látom-látom, csak nem sokra megyek vele. El tudod dúdolni? Vagy hegedülni? Úgy nagyjából?-*A lelkesedés ugyan átragadt rá – félre is tette a sörét - azonban ez sajnos nem pótolhatta hiányzó készségét, úgyhogy hiába is nyomta Jared az orra alá a kottát, nem lett tőle okosabb. Bohém lelke amúgy is előszeretettel tért el az ilyen kötött formáktól, amikor épp az érzései úgy diktálták, mert szabadságszomja jóformán csillapíthatatlan volt, a zenében pedig igazán legfeljebb Zorja hangfekvése szabott határokat, de még az sem okvetlen.
- Mit sajnálsz?-*Radúz pislogott kettőt-hármat, elvégre ha kicsi is egy ház, miért lenne az sértés? Sok jó ember kis helyen is elfér, meg aztán, minden háznak akad végül gazdája, akivel egymásra találnak és onnantól ásó, kapa s nagyharang választhatja csak el őket. A magyarázat egy picit segített, de érzékelte, hogy Jared alighanem több időt töltött bezárva, ez lehet az eltérő látásmód forrása.*
- Ó, én csak arra használom, hogy biztonságban tartsak mindent, ami nem szeret odakint lenni. Nekem itt sok a fölös hely-*ismerte be, mert a saját fürdő, konyha és spájz, na meg a karámok és a veteményes kész luxusnak tűnt a szemében.*- Tudod, három bátyám van és már nagyon rég szinte folyton úton vagyok, vagy odakint. Nem is érzem jól magam, ha sokáig kell falak közt lennem.-*A kunyhó kedves a szívének, mert olyan jó kis kuckó, díszítgetheti is és barátokat is hívhat ide, ami sátorban azért nem ennyire kényelmes, ott festegetni se nagyon lehet a falakra, pedig oda volt és vissza a lassan színesedő, telepingált részekért. Már azon is tűnődött, vajon a tető alatti részeket is ki lehetne-e valahogy dekorálni, vagy valamilyen varázslattal megbuherálni.
- Igenis!-*Pattant fel, félbehagyva a gondolatmenetet, hogy előkapja meglehetősen furcsa kis hangszerét, ami két közönséges fa golyóból állt, amit zsinór kötött össze – kicsit egy bizonyos, divatjamúlt mugli játékra hasonlított, ritmust lehetett adni vele és elég volt hozzá az egyik keze, így a másikkal a hanget szólaltathatta meg. Elhelyezkedett, aztán már csak Jared kezdésére várt.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 3. 00:15

| Link

Rys

- Örökké sehol se maradhat az ember, nem fa, hogy egész életében egy helyben álljon-*vélekedett, bár ő a maga ördögszekérszerű vándorlási kényszerével a másik szélsőséget képviselte, még ha most igyekezett kicsit gyökeret is verni, mert mint Sári sokszor emlékeztette, néha illik leszállni a földre, mert nem mindenki bír vele repkedni, mint a pitypangmagvak. Azért, hogy gyomokhoz hasonlítják többnyire, sosem orrolt meg, bár sejtette, hogy nem teljesen hízelgő rá nézve a dolog, valahogy nem tartotta elég fontosnak.
- Hmm...végül is. Sokkal idősebbek nálam, úgyhogy mire én serdültem, ők már mind felnőttek voltak. Egy katona, egy mérnök, egy meg valamiféle kutató, szóval én vagyok a fekete bárány meg a tékozló fiú meg a többi. Amúgy jó fejek, csak sose tudtam versenyezni velük, max hülyeségben.-*Teljes természetességgel beszél erről, mostanra mindenki megszokta – vagy beletörődött – hogy belőle már nem lesz a többieket túlszárnyaló család büszkesége, de jobb is volt így, mert könnyebben elfogadták önmagának.*- Nagyon hasonlítotok amúgy a bátyáddal, bár szerintem nagyjából akkora fogom megjegyezni a nevét, mire leteszi a záróvizsgáit.-*Nemrégiben volt futólag szerencséje az idősebbik Nightingalehez, akiről Jared már mesélt, de természetesen folyamatosan elfelejtette, hogy is hívják. Valamiféle gyógynövényt keresett az erdőben, ahhoz kért segítséget és futólag elbeszélgettek kicsit, de sokkal könnyebben el tudta volna felejteni, mint az öccsét.
Persze, ott volt az is, hogy vele többet találkozott, jobban ismerte és együtt is zenéltek egy-két alkalommal. Kedvelte a srácot, olyan kis őszinte volt, még ha időnként úgy prüszkölt is, mint egy hátát púpozó macska – ami természetesen Radúzt, néhány griffel a háta mögött, a legkevésbé sem rettentette el. Kicsit nehezen engedte el magát a skac, hát istenem, megesik. A lényeg ez volt, ez a zene és lelkesedés, ami a felszín alatt lapult.
- Naná!-*Kapta ölbe Zorját, mert míg agya egyik fele gondolatokkal szöszölt, fantáziája már elkapta a dallamot és játszani kezdett vele, de az első taktusoknál még tartotta magát a hallottakhoz, hogy biztos legyen a ritmusban és teljesen átvegye a hangulatot. Csak utána kötötte rá a kattogót és minden pár taktussal könnyebben, szabadabban mozgott, variálva és kísérletezve az alapmotívummal. Egy idő után mintha Jared is el merte volna engedni a kottát és egyre élőbbnek, lüktetőbbnek érezte a zenét, lelkesen ingatva fejét, fura kis kontyával együtt galambra emlékeztetve. Minél tovább nyúlt a szám, annál inkább belefeledkezett, hol rendes dobot utánozva, hol egy kis dúdolást téve hozzá és egészében véve rettenetesen élvezte, akármeddig tudta volna folytatni. Jaredet figyelve néha egy-egy mosollyal biztatta, de nem szólalt meg.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 3. 00:47

| Link

Rys
Girls just wanna have fun <3

- Többszörös kisöcs. Na meg főállású család szégyene és etcetera.-*Vigyorgott vissza, mert mindenkinek megvan a maga egyedien őrült családja, bár rengeteg kategóriában akadnak indulók - az ő famíliájában ő volt az a tényező, akinek létezését többnyire letagadták volna magasabb körökben, valahogy mégis belefért a bátyjai által kreált sikertörténetek keretébe, nem az árnyékukban lapulva, hanem előtte parádézva és virággal hintve fel azt.
- Ja! Gareth! Világos!-*Sajnálatos tény, hogy ha tíz perccel később rá találnak kérdezni, megint nem fogja tudni, hogyan is hívják, de jelenleg eme pöpp problémáról eltereli a figyelmet a közös zene.
- Siiimán! Toljad!-*Szükség esetén még mindig ki tudja kapcsolni valamelyest a hallását (végső esetben meg autohangolhatja kicsit Jaredet, de az kicsit talán sok lett volna így egyszerre), úgyhogy a fiú nyomhatja, ahogy a torkán kifér. Ő nem fogja korlátozni, lazuljon csak maximálisan, úgy a jó! Tök jól belejöttek így is, hát mekkora királyság lenne, ha még ennél is lazábban zenélnének. A csókák az ablakban így is ritmusra billegetik magukat és szörnyen élvezik az egészet, bekapcsolódva itt-ott sajátos hangjukon és lelkesen figyelve Jared mozdulatait, meg is feledkezve a bejárásitilalomról - mikor a srác hirtelen abbahagyta a játékot és leült, egymás után reppentek be, hogy köré gyűljenek és vizsgálgassák.*
- Szusszanj csak! Ittál ma eleget?-*Radúz aggodalmaskodik, mit sem sejtve a szédülés valódi okáról, tele csupa jóindulattal és segíteni akarással, ahogy Jared felé nyújtja a poharat. Mindenesetre, kérdésére felragyog és szélesen bólogatva pattan fel, mint egy rúdugró nikkelbolha.A gramofonhoz lejtve életre kelti azt, mert eszébe jut valami, amihez okvetlen szükségesnek érzi, hogy az eredeti is megszólaljon az általa hozzáköltött kísérethez, ráadásul az Eridonos zenei ízlése úgyis csiszolgatásra szorul még mugli, meg általában véve könnyűzene terén, úgyhogy épp ideje, hogy összeismerkedjen ezzel a remekművel. Amint beállította a kütyüt, mint aki jól végezte dolgát, visszatottyan a helyére, ölbe véve hangszerét és (továbbra is röhejes) fejingatással követi a kezdő taktusokat, érdekes egyveleggé gyúrva a hang és a többi hangszer hatását. Meglepetésszerűen fakad aztán dalra, egy Jared által valószínűleg hírből sem ismert számot kezdve énekelni, ami körülbelül mindkettejük születése előtt volt sláger - ami viszont valószínűleg felül fogja írni ezt a tényt, hogy a dalt Cindy Lauper jegyzi és Radúz tökéletes női szopránban tolja vele a hangokat, tévesztés és megingás nélkül, az utolsó szótagig betéve tudva, sőt, ha ugrabugrálhatna, tanúsítaná, hogy a videoklippet is többször látta a kelleténél. Így viszont ülve marad és Zorjával kórusban kíséri a tölcsérből áradó dallamot, cseppet sem zavartatva magát, amíg véget nem ér a zene.

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. augusztus 15. 11:12	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 23. 11:21

| Link

Katica

Radúz dinnyemániája egyáltalán nem újkeletű - világéletében rajongott érte, talán mert ha a magyar rokonokhoz látogattak, akkor minden nyáron ez volt a legfinomabb dolog, amiből gyomorrontásig habzsolta magát (a szilvás gombóc, gesztenyepüré, somlói galuska szentháromságával kiegészítve). Épp ezért határozta el, amikor ide költözött és felfedezte a jó karban lévő veteményest, hogy kiegészíti még egy darabkával, ahol dinnyést hoz létre (mint más gyümölcsöst), amit úgy fog gondozni, mint a szeme fényét. Ez az év igazából még kapóra is jött - alig maradt diák, aki esetleg vandálkodásra adta volna a fejét, az erdei népeket tudta, hogy tartsa távol és ideje is maradt bőven, hogy tutujgassa kedvenc kis zöldségeit, na meg a melegben gyönyörűen is fejlődtek. Talán kicsit túlságosan is.
Épp azzal foglalatoskodik, hogy megpróbálja kipecázni egyet az ormótlan jószágokból, amik most épp az előzőleg kisikált fürdőkádban terpeszkednek - jégkockákat bűvölt a vízbe, hogy ebben a hőségben üdítő legyen, azonban azzal nem számolt, hogy ennyire nehéz lesz kinavigálni. Miközben ő dinnyelogisztikázott, vért izzadva piszkálva kifelé a kiszemelt egyedet, kopogást hallott és Radúz koncentrációját ismerve könnyen megjósolható következménye lett ennek az aprócska, zavaró tényezőnek - mint a gazdája elé rohanó kutya, úgy csapott fel a jókedve, mert hát látogatólátogatólátogató, ami viszont azt jelentette, hogy a nagy nehezen kiemelt dinnye óriási loccsanással érkezett vissza a vízzel telt fürdőkádba és Archimédesz törvényének megfelelően kisebb tsunamit idézett elő. A hideg zuhany eléri, hogy némi pislogás után átértékelje a dolgokat és újratervezze ezt az egészet, egy pálcaintéssel feltörölve a csempéről a vizet, mielőtt - átmenetileg - feladná hadállását.
Kicsivel később nyílt az ajtó és megjelent benne a vadőr, aki úgy festett, mintha a bejárathoz menet átvágott volna egy kisebb tavon - lent csuromvíz, fent csontszáraz, de egyébként pont olyan barátságos, mint egy medencéből előcaplató új-funlandi.*
- Szia! Dinnyézni jöttél! Ugyeugyeugye?-*Már az ismeretlen mellett guggolt, mancsát kezét nyújtva (bár őnála sosem lehet tudni), hogy a hölgyre való tekintettel csak féladag lendülettel rázza meg - ugyan honnan is tudhatná, hogy az illem valójában azt diktálja, várja meg, míg a lány ajánlja ezt fel?*
- Radúz vagyok. Gyere csak be, elkélne kicsit a segítséged.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 23. 23:25

| Link

Rys

Radúz előző életében alighanem valamilyen terápiás állatka lehetett - ennek sok jelzőjét igazából mindezidáig sem sikerült levedlenie, úgyhogy szokszor már-már kísértetiesen hasonlított egy nagy, göndör szőrű utcamix korcsra, amelyik túláradó boldogsággal üdvözöl minden embert, aki hajlandó kicsit is megsimogatni, aztán ha kiugrálta magát, betúrja magát melléjük és nem tágít, amíg meg nem kapja a neki járó simifejadagot.*
- Csak nyugodtan! Egy csomó embernek nincs hangja, mégis jó a zenéje!-*Vágta rá, mert néhány egyébként híres énekesnek tagadhatatlanul nem sok hanggal bírt, de az egyénisége, mondanivalója, dallamai és karizmája mégis lehetővé tette, hogy karriert fussanak be és maradandót alkothassanak. Egyébként is, ez az ideális lehetőség elkezdeni! A csókák már így is tök izgatottak, roppantul élvezik ezt a kis műsort.
A másik magyarázatát hallva egy kicsit pislog, aztán megvilágosodik.
- Ó!-*Mármint tényleg. Ő erre nem gondolt. Mindig elfelejti, hogy vannak, akik ilyen kicsitől is spiccesek, főleg, hogy Jarednek olyan kis nehezen meghatározható korú az arca - koravén! Ezt a szót kereste. Nem is igazán az arc, az olyan kis bájos, főleg mosolygósan, bár kissé karikásak a szemei, hanem a tekintete. Mindig az az érzése, hogy egy komoly, apró felnőttel beszélget, de ez még nem állítja meg, ha épp elkapja a szottyongathatnék, mint most.*- Hozok szörpöt!-*Jelenti be, amikor elengedi, kitrappolva a konyhába meg vissza, egy adag sörtelen limonádéval.
Radúznak a zene olyan volt, mint kiskutyának a csont - ha eldobták, gondolkodás nélkül elrohant utána és tulajdonképpen legédesebb álmából felverve is azonnal beleegyezett volna egy kis hirtelen felindulásból elkövetett jammelésbe.
- Hát, kis melodimágia meg sok gyakorlás. Valszeg nem láttál még ilyet, de van egy csomó ember, akik hihetetlen jó hangutánzók, hozzájuk képest én már csalok. Viszont enélkül nem tudnék rendesen bestianyelveket beszélni.-*Lelkesen magyaráz, mert ez az egyik kedvenc képessége, a kezdetektől fogva nagyon élvezte, hogy ugrathatja vele az embereket és persze ez tette lehetővé, hogy társalogjon az emberi szót nem ismerő lényekkel. Persze, kellett ehhez még egy adag gátlástalanság is, hogy tényleg bármit teljes természetességgel tűzzön a repertoárjára, amit meg is tett - ugyanolyan szívesen énekelt Tina Turnert, mint Beatlest, pedig azért van hangyányi eltérés a kettő közt.*
- Hmm, mit szeretnél hallani?-*Kérdez vissza, mert lehetőségeinek tárháza szinte végtelen, nem is tudna hirtelen dönteni.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 24. 23:56

| Link

Katica

Dinnyetettestárs! Végre! Erre várt egész nap, amióta kitette - jókora, ákombákom betűivel - a hirdetést, úgyhogy most teljesen felvillanyozódik. Remélhetőleg indukált hiperaktivitása nem fogja perceken belül elüldözni látogatóját.*
- Ó, egy Katica!-*Radúz szemei szabályosan felragyognak - oda meg vissza van ezekért a pici, pöttyös bogárkákért és valamennyi névrokonukat is nagyon kedveli. Szépek meg hasznosak és aranyosak, mindig ott szorgoskodnak a veteményesben. Nem mintha a többi bogarat meg hat-nyolc-százlábút nem szeretné, dehogy - a szitakötők meg hangyalesők, fátyolkák meg minden ilyen izgő-mozgó csúszó-mászó szívesen látott vendég, csupán azokat tessékeli ki a kertjéből, amikből túl sok van. Egy-két fej káposztát szívesen feláldoz, hogy legyen pár pillangója, de mégsem nevelheti ő az összeset, akkor mit fog enni ő meg a gondozásában lévő állatok?
Kata kérdése cseppet sem bántja, sőt, errefelé már egész megszokta, hogy ezt a reakciót váltja ki az emberekből - a családja azon tagjai, akiknek meg magyar a keresztnevük, odahaza Csehországban magyarázzák folyton a bizonyítványukat.*
- Cseh. Mármint szláv. Azt jelenti, vidám.-*Az ilyenre mondják, hogy a neve a végzete, vagy valami ilyesmi. Mindenesetre, találóbbat nem is választhattak neki a szülei, akik valószínűleg puszta jóakaratból adtak neki ilyen pozitív nevet - és mint tudjuk, a pokolba vezető út is azzal van kikövezve. Mármint jóakarattal, bár az sem kizárt, hogy Radúz-féle emberekkel végeztették el a kulimunkát.*
- Amúgy nyugodtan tegezz! Nem eszem embert, meg nem is ásom el őket, csak egy kicsit sok a szőröm.-*Hogy a kettő között mi az összefüggés, örök rejtély, de Radúz roppant meggyőzően adja elő, hogy nem Tarzan és a Hegylakó szerelemgyereke, pusztán kicsit ápolatlan, de barátságos vadember. Ő legfeljebb a yeti szelíd, távoli rokona lehetne.*
- Hát ez az. A dinnyeevéshez kell a segítséged. Beszorult a kádba és egyedül marha nehéz kipiszkálni, úgyhogy remélem, jól megy neked a tárgymozgatás.-*Közben már tessékeli is a hölgyet a fürdőszobája felé, amiben a szivárvány színeiben játszó függöny mögött ott terpeszkednek az emlegetett zöldek, meg néhány kisebb sárga is - voltaképp a Levitát leszámítva valamilyen formában az összes ház képviselteti magát. Szörnyű diszkrimináció, jövőre szereznie kell valahonnan kék dinnyét. Mindenesetre, leguggol a kád mellé, hogy állát tenyerébe támasztva tanulmányozza kicsit a csata állását - az előzőt elvesztette, de a háború még nem dőlt el!*
- Mit szólnál, ha én emelném, te pedig forgatnád?-*Javasolja aztán, úgy ítélve meg, az előzőekben főleg az okozta a sün a ketrecben effektust, hogy egyszerre kellett minden irányba figyelnie. Kata segítségével azonban nem szenvedhet ismét vereséget, soha nem mosná le azt a szégyent, ha még így is kudarcot vallana!
Amennyiben a másik beleegyezik, pálcáját készenlétbe helyezve próbálja összehangolni a dolgokat.*
- Egy-két-há, emelem!-*Jelenti be, mintha épp műtőasztalra kellene átrakniuk egy súlyos beteget, miközben a dinnye enyhén mocorogni kezd - az Eridonos leányzón múlik, hogy úgy igazítsa a nem szerény méretű zöldséget, hogy az ki bírjon evickélni társai közül-alól és Radúz kijuttathassa a szárazföldre.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 25. 01:07

| Link

Rys

Jared tulajdonképpen minden alkalommal egy kicsit jobban reagált a hirtelen támadó ölelgethetnékjeire, úgyhogy határozottan fejlődött. Nemkülönben Radúz, aki minden fontos kis információt eltárolt vendégéről, úgy mint a kedvenc édessége, kedvtelései, háziállata, testvére meg még sok-sok apróságot, mint a szeme színét vidáman vagy félmosolyarzenáljának kivételes darabjait. Ő ilyen szertelenül szerette az embereket, néha névtelenül, mindig önmagukért.
- Többnyire madarakat, azokkal kezdtem, könnyen tanulhatóak és utánozhatóak. Állandóan jár a szájuk, néha egyenest fülsiketítő. Aztán az emlősökét, azokkal is jól állok, de a testbeszédes részek miatt lassabb és nehezebb. A hüllőkkel és kétéltűekkel meggyűlik némileg a bajom, kígyóul tudok, de egy gyík már zavarba ejt. Most épp arra gyúrok, hogy ezt a lemaradást behozzam, naponta kijárok a gyakorolni, csak szerintem valamit rosszul csinálok, mert folyton elbújnak, ha társalogni próbálok.-Kesergett egy kicsit, pedig annyira szerette a pici, tarka gyíkocskákat, akik a veteményest körülvevő kerítés kövei közt tanyáztak, gyakran süttetve magukat ágyásai közt, ahol mindig találtak kellemes árnyat és bogarakat is. Lenyűgözték az icipici pikkelyek, helyes, cérnavékony ujjacskák meg az okos, figyelmes kis fejek, de fájdalom, egyelőre egy kukk nem sok, annyit sem tudott velük beszélni.*
- Képzeld, van amúgy madár, ami egy csomó lehetetlen hangot tud utánozni! Autóriasztót, más madarakat, fényképezőgépet meg motorfűrészt...-*Sorolja átszellemült arccal - ennek a kedvéért külön elment dzsungelt járni, hogy láthassa és hallhassa, annyira tetszett neki. Közben eszébe jutott, hogy amúgy nem ez volt a téma, hanem utánzásra kérték, úgyhogy kis torokköszörülést követően teljesítette is Jared kérését, bár kicsit sajnálta, hogy nem tud kellőképpen villogni is, a teljes hatás kedvéért. Utána kortyolt az italából, mert mostanra már jólesett a torkának, de a röpke szünettől eltekintve lelkesen és azonnal folytatta az Eridonos szórakoztatását.*
- Minden vízbe mártott test a súlyából annyit veszt amennyi az általa kiszorított víz súlya.-*Ez valószínűleg a legtudományosabbnak ható dolog, ami közel s távol jövőben elhangzik Radúz szájából, de valami kellően Jaredeset akart a hanghoz csatolni és épp ez jutott elsőre eszébe, úgyhogy csak reméli, hogy nem fog a hallatán kedves vendége belefulladni a bodzaszörpébe, mert az felette sajnálatos lenne. Nem mintha nem lett volna ettől lényegesen magasabb szintű tudás birtokában, csak pont úgy, ahogy az emberek neveit felejtette, úgy hullott ki fejéből a legtöbb terminus technicus is, bár a jelentésükkel és jelentőségükkel tökéletesen tisztában volt - de mégis, hogyan hangzott volna, hogy "az izének a micsodája olyan bigyuszt hogyishívjákol a tudodmi hatására"?
- Hmmm...Ők egymás közt nagyon halkan beszélgetnek, szóval nem könnyű, de sok mindent megértenek angolul, ha nem is nagyon szólalnak meg. Megtanítottam nekik pár hasznos szót, ami kapóra jöhet, ha bajba kerülnek.-*A hollófélék közül sok képes bizonyos mértékig megtanulni beszélni, úgyhogy ezt kihasználva nem is annyira saját mulattatására, mint inkább kedvencei biztonsága érdekében választott kifejezéseket. Szerepelt köztük az "étel", "ital", "kérem", "segítség", "hello", "igen" és "nem", bár nem voltak egyformán ügyesek, úgyhogy volt, amelyik ennél többet szedett magára. Az angolra főként azért esett a választása, mert sokan beszélték, ráadásul ezeket az egyszerű szavakat olyanok is ismerték, akik egyébként nem értették a nyelvet. Ha Jared ragaszkodik hozzá, akkor megmutatja neki a kért mondatot és kíváncsian várja, hogy boldogul vele.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 25. 01:42

| Link

Katica

- A Katica szép név.-*Helyesel, mert csak egyetérteni tud ezzel a választással .*- Csehül jelenthet napocskát is!-* Magyarázza lelkesen, bár a helyieknek valószínűleg nem igazán lenne kedvére a furcsa kiejtésű slunéčko, de ízlések és pofonok. Lehet, hogy Kata sem vágyott szlávból gyorstalpalóra, de Radúz szokás szerint nem veszi észre magát, amíg rá nem szólnak. Akkor persze megjegyzi, ki az, aki nem vágyik véletlenszerű vicces tényekre meg hirtelen eszébe ötlő bölcsességekre, bár az ilyen emberek mellett hajlamos feszengeni.*
- Idősebbel?-*Egy pillanatra csodálkozva néz Katára, majd körbe, mintha azt keresné, kire is gondol, mielőtt leesne neki a tantusz.*- Ja! Hogy én? Ugyan! Anyáék szerint sose nőttem ki a tizennégyet, úgyhogy csak a szakáll teszi. Bár a mentális szakáll valószínűleg nem öregít...vagy mégis?- *Nem, a közelebbi ismerősei valószínűleg egytől-egyig tisztában vannak vele, hogy Arvid kissé gyermeklelkű, vagy legalábbis nem szereti túl komolyan meg felnőttesen venni az olyan dolgokat, amiket nem muszáj. Mert van, amivel nem lehet szórakozni, de minden másból meg annyival jobb játékot csinálni...
Vendége közben engedelmesen követi a harcmezőre és szövetségeseként foglalja el helyét oldalán. Szerencsére nem sietnek, úgyhogy Kata segítsége egyáltalán nem késik el, közös erővel kiszabadítják álmaik édességét jeges börtönéből, bár amint kint van a kádból, a vadőr már egyedül is boldogul ormótlan teremtményével.*
- Á, az megy, csak a kiszedéssel volt gond. Nem akartam lekicsinyíteni, mert mindig attól tartok, hogy akkor veszít az ízéből.-*Ez valószínűleg nem így működik, de Radúz sosem szokott hozzá teljesen az ilyen tértrükközős varázslatokhoz, nem értette, hogyan zsugorodhatnak a tárgyak meg hogyan működnek a belül palota méretű szekrények és inkább nem is feszegette ezeket a titkokat. Közben a dinnyét a konyhába lebegtette, az asztalra helyezve, ami panaszosan megnyekken a súly alatt.*
- Vegyél kanalat, amíg én felvágom!-*Javasolta a vadőr, a szárító felé intve, majd egy nem szerény méretű kést ragadott fel a pultról - kisebbel valószínűleg esélye sem lett volna felszelni a dinnyét - hogy roppant teátrális mozdulattal le is döfje a zöldséget. Ahogy nekilátott, hogy félbe vágja, a héj jóízűen recsegett és kicsit meg is hasadt, annak jeleként, hogy finom érett a belseje. Amikor végre láthatóvá vált a bele, érett, mosolygóspiros hús kellette magát, sok pici fekete magocskával, olyan édes illattal, hogy menten összefutott a nyál a szájában.*
- Jó étvágyat!-*Konferálta fel minden további nélkül Radúz a dinnyét, az egyik kanalat elvéve a lánytól, nekifogott az evésnek, egyszerűen falatnyi darabokat kanyarítva magának. Jólesően beleborzongott a hidegségbe, de ebben a nyári kánikulában jobban esett, mint bármilyen fagylalt meg jégkrém, úgyhogy buzgón lapátolta befelé.*
- Hogy ízlik?-*Pislogott aztán Katára, két kanál közt.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 29. 22:06

| Link

¤ Slunéčko ¤

Ha a lány Napocska, akkor Radúz egy sokwattos égő, legalábbis akkora vigyort villant, mintha fogassal a szájában aludt volna. Akármilyen hegylakós is a külleme, ártalmatlan (bár néha kicsit veszélyesen jó kedélyű) fickó, aki szakállal vagy anélkül szertelen gyermek az idő nagyobbik részében.
Azért kanalat keresni egy konyhában fényévekre áll egy házkutatástól, meg legrosszabb esetben mibe is futhatott volna Kata? Pár barátságos, bár roppant álmos denevérbe, esetleg az állandóan nyitott ablak miatt egy rozsdafarkú-fészekbe, illetve a kredenc alatt lakott egy tücsök, akit hiába lakoltatott ki rendszeresen, mindig visszajött. Végül feladta és inkább kitett neki esténként egy-egy karika répát vagy almát.
Ahogy letelepedtek a székekre a tarka, kockás abroszhoz, Radúz türelmetlenül dörzsölte össze a tenyerét, majd kanalat ragadott és belevetette magát. Szükség esetére a kést is készenlétben tartja a tálca mellett (ha még szeletet kellene vágnia vagy lefaragni az üres héjat), amire a két óriási fél dinnyét helyezte, de valószínűleg ha csak az egyik fél felét eszik is meg, akkor is komoly rosszullétbe fog torkollni az este. Egyelőre nem aggódik, majd ha jóllakott, akkor javasol valami alternatív programot, mint zenélés, falpingálás, állatles vagy kint űzhető játék - tulajdonképpen bármit át tudott változtatni labdává, tollassá vagy frizbivé, bár a visszaalakítással már akadtak gondjai, de ha zoknit áldoz be, decemberig ráér pótolni.*
- Remek szezon az idei.-*Bólogat szinte komikus lendülettel, de ízlelőbimbói sikongatnak a gyönyörűségtől, ahogy jókora gombócokat kanyarít magának a dinnyéből és úgy tömi befelé, mintha nyakukon lenne az armageddon. Úgy festenek Katicával, mintha épp versenyt ennének, vadul kanalazva - rejtély, hogyan képes mindkettő tele szájjal is társalogni. Valószínűleg Eridonos szuperképesség lehet. A hősöknek nem kell levegőt venniük.*
- Év elején kezdtem. Csak nem mentem a szigetre, mert nekem az erdőben a helyem.-*Magyarázza, mert valószínűleg nem sokan néznék ki belőle, de a munkáját felelősségteljesen végzi és komolyan veszi, elvégre érző, hús-vér lényeket bíztak a gondjaira. A kastély védelmi mágiájának meghibásodása egyébként is azt jelentette, hogy átmenetileg neki kellett vigyáznia, hogy a környék bestiái ne menjenek a szokottnál messzebbre és neki kellett kiábrándítóbűbájjal is ellátni a nagyobb egyedeket. Persze, mindenkit figyelmeztetett és elterjesztette a hírt, hogy vigyázzanak magukra és szóljanak, ha idegen jár a rengetegben, de nem minden állat állt csak úgy kötélnek.*
- És te? Honnan-merről fújt ide a szél? Mióta vagy itt? Mi a kedvenc édességed? És a kedvenc állatod?-*Radúz lelkesedését a kanállal való hadonászással hangsúlyozza, miközben kicsit úgy fest, mint egy hörcsög, ahogy a dinnyegombócot átmenetileg az egyik pofazacskójában tárolja.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 29. 22:56

| Link

Rys

- Amikor az évekig a pusztában rostokolsz meg úgy élsz, mint én, sokszor csak az állatokkal tudsz beszélgetni.-*Radúz pedig belepusztulna, ha nem járathatná a száját, egyszerűen szétfeszítené a sok mondanivaló - így dagadna-dagadna, kövér, szőrös lufiként emelkedve az égre, aztán egyszercsak pukkanna egyet és vége lenne. Valakivel társalognia kell, szükség esetén még egy gilisztával is hajlandó, azonban ez igen egyoldalú csevej lenne (a legtöbb apró gerinctelen máshogy érzékelte az időt és teret, emiatt nem tudta magát megértetni velük). Mindenesetre, most itt voltak Jared, Sári, Csege meg alkalmi látogatói, úgyhogy nem szűkölködött, ráadásul az ifjú Eridonos remekül szórakozott szirénaimitációján (amihez csókái egyébként lármásan csatlakoztak is).*
- Te tök választékos vagy, meg furt olvasol.-*Magyarázta hadonászva, mert egyáltalán nem bántónak szánta a dolgot, de aztán Jared is elnevette magát, úgyhogy megnyugodhatott.*- Okos vagy és a kísérleteid is nagyon húúúúk. Sose fogom őket érteni, de zseniálisak.-*Radúz erős közepes varázslónak számított - leginkább háztáji mágiában és a hivatásához szükséges varázslatokban ismerte ki magát, minden magasabb szintű mágia, mint a patrónus idézés meg az igézés, teljes ámulattal töltötte el. Sosem bírt volna eleget olvasni vagy gyakorolni, hogy ilyenekre képes legyen, ez már rég világos számára, de valahogy nem is vágyott rá, hiszen tudott mindent, amire szüksége volt. Részéről sokkal jobban örült egy jó dunsztvarázsnak, mint bármi ilyen komplikáltnak és ha szemére is vetették egyszerűségét, csak a vállát vonogatta.
Az Eridonos kitartott az ötlete mellett, úgyhogy megmutatta neki az egyszerű kis mondatot, de ami elsőre zagyva hangzavar volt, az második próbára teljesen eltorzult, ő pedig érezte, hogy nem lesz képes uralkodni az arcizmain és ahogy a csókák hangos derűre fakadtak, belőle is kirobbant a kacagás.*
- Hogy kukoricával van bélelve a fejed?-*Radúz a nevetéstől nem lehetett benne biztos, hogy jól értette az egészet, de a madarak reakciója nagyjából ugyanaz volt, mint az övé, főleg, hogy hallották előzőleg, minek is kellett volna a mondatnak lennie. Jared következő javaslatára viszont egyenest felragyogott az arca.*
- Fú, az nagyon király lenne! Eszméletlen jó, de tényleg!-*Annyira tetszett neki az ötlet, hogy tolmácsolta a csókáknak is, akik azonnal és lelkesen egyetértettek. Rokonszenvüket kifejezendő, megszállták Jared vállait, bár lökdösődve fértek csak el - valaki mindig kiszorult, ahányszor az ötödik is megpróbált felülni. Végül Ksora - a fehér - megunta a tolongást és megpróbált a szőke fejére ülni, itt viszont Radúz közbelépett (tapasztalatból tudta, mennyire kellemes, amikor egy madár mind a nyolc karmával próbál megkapaszkodni a skalpodban).*
- Nem tud titeket lerajzolni, ha rajta ültök!-*Pörölt védenceivel, bár bárki más fülének csak halk, furcsa ki cseffegésnek hangzott az egész. Mindenesetre, a madarak lekászálódtak az Eridonosról és kissé tanácstalanul tébláboltak.*
- Szerintem mondd meg, hova irányítsam őket. Remélem, tudod, mire vállalkoztál, ez mind olyan, mint a higany...-*Figyelmeztette a szőkét, miközben felemelkedett, hogy terelgethesse tollas barátait.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. augusztus 30. 00:48

| Link

Rys

- Szerintem ez olyan, mint a sokszoros életfogytiglan. Lehet, hogy őt jobban nem érteném egyáltalán, de nehéz jobban csodálni, amit jobban nem értesz.-*A gondolatmeneteitől a Levitások alighanem a hajukat tépnék kétségbeesésükben, valahol Kafkalandben amúgy volt értelme meg logikája ennek az egésznek. Nem túl érthető meg nem túl józan, de volt. Köznyelvre lefordítva - nullával nem lehet szorozni. Vagyis de, csak nulla lesz belőle.*
- A nyulaknak jó.-*Közölte bátran Radúz, gondoljon bármire is.
Ó, ez a nevetés bármit megért. De komolyan, ha egy dolgot megtaníthatott volna mindenkinek, az a nevetés lett volna, az ilyen szívből jövő, őszinte, felszabadító kacagás, hátha akkor kevesebb nyűg és nyavalya és gond lenne a világban. Sértődés, gőg, harácsolás meg áskálódás helyett nevetnének az emberek és nem akarnának, csak vízipisztolyokat... Tudta, hogy teljesen irreális ábránd, de jólesett eljátszani a gondolattal. Meg amúgy is, Jared cuki. Ezt a cukiságot meg kell osztani másokkal is.*
- Okké. Te tudod.-*Hagyta rá, mert ehhez ő nem értett, ő csak ilyen kicsi, de cuki állatkákat tudott skiccelni, sokkal jobban ment neki a faragás. Meg is fogadta magában, hogy ha eszébe jut valami igazán jó, akkor megcsinálja fából Jarednek a képeiért cserébe, mert oda volt meg vissza az általa dekorált faldarabokért. Míg ezen töprengett, a srác elővette a kellékeket, ő meg hozott egy kényelmes ülőpárnát.*
- Fordítok.-*Jelentette be, aztán szépen kiosztotta az instrukciókat az izgága állatoknak, nem bízva a véletlenre a sorrendet, hanem szépen megszabva, hogy elkerülje a felesleges huzavonát. Abba már nem szólt bele, nézni akarják-e ők is, ahogy a szőke rajzol, de azért ismerte annyira barátait, hogy inkább elejét vegye az ilyen civódásnak. Az első modell helyet foglalt a kályhán, míg a többiek jórészt az Eridonos köré sereglettek, lelkesen cseverészve egymás közt, amíg a vadőr el nem indította a gramofont.
Guggolt Jared mellett és úgy figyelte minden mozdulatát, mintha a világ legérdekfeszítőbb filmjét vetítette volna éppen kis szobája falára. Időnként felpattant és elrohant, hogy zenét tegyen be, de egyébként úgy ült ott, mint egy kutyakölyök, csillogó szemekkel bámulva, ahogy a vonalakból madarak lettek - még a söréről is megfeledkezett, ami nála nagy szó.
A fiú iszonyat aprólékosan dolgozott, nem is csodálta, hogy elgémberedett, mire végzett, de annyira élvezte ezt az egészet, hogy örömében felkapta, hogy megszottyongathassa.*
- Imádom. Legszívesebben össze-vissza taperolnám.-*Már ha ez nem azzal járna, hogy Jared harmatfriss művét absztrakt festménnyé alakítja, amely roppantul hasonlítana egy két hónapja mosatlan bögrében tenyésző penészerdő képére, felülnézetből. Amint megszárad a festék, végig fogja tapogatni, hogy minden kis rücskével megbarátkozzon.*
- Ő itt Shedir, ő Caph, amaz Navi, a tarka Segin, a fehér pedig Ksora.-*Mutogatta aztán végig, bár hogy a három normál színezetű csókát hogyan különböztette meg, valószínűleg rejtély maradt - néha hajlamos volt megfeledkezni arról, hogy nem mindenki látja ugyanazt, mint ő, ha végignéz ezek a kis kompánián.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. szeptember 24. 19:44

| Link

¤ Slunéčko ¤

- Esetleg eljöhetne körülnézni? Vagy beszélhetne a tanáraiddal?-*Nem igazán tudta, hogy megy ez a látogatókkal, de számára ez lenne a logikus - ha a szülő aggódik, akkor hagy láthassa a saját szemével az intézményt, válthasson szót azokkal, akik a gyermekére vigyázni fognak. Tudja, hogy a mugli szülők hirtelen varázsvilágba való csöppenése sosem könnyű, főleg, ha előtte sosem találkoztak mágiával, akkor kifejezetten rossz vicc hatását is keltheti a meghívó a bagollyal.*
- Mindig is szerettem volna kistesót. Vagy legalább egy lánytestvért.-*Jegyzi meg ábrándozva, egy pillanatig levegőben pihentetve kanalát - természetesen, mivel ő is jórészt már nyugdíjra szánt szórakozás, ahogy előszeretettel nevezi magát, esélye sem lehetett ilyesmire, ráadásul jóideig sokkal inkább az foglalkoztatta, hogyan érvényesüljön nagyobb, erősebb, okosabb, rátermettebb, meg úgy általában véve, sikeresebb bátyjai mellett. Gyerekként leginkább hülyeségeivel tűnt ki, később mágiájával (egyedüli mágus volt a közeli családban), mostanra pedig többé-kevésbé mindenki beletörődött, hogy kissé különc.*
- Ó, ők olyan kis furcsa népek. Kevéssel értek szót, mert olyan picikék.-*Feltételezi, hogy a lány csúszómászók címén az ízeltlábúakra gondol, ahova pókszabásúak, rovarok és jónéhány rokonuk tartozik. Radúz mondjuk inkább csak érdekesnek, semmint félelmetesnek tartja őket, de ő ugye ismeri a legtöbbet és tudja, hogy nincs mitől tartania - alig akad errefelé olyasmi, ami tényleg veszélyes lehetne, ahhoz többnyire melegebb klíma szükségeltetik.
- Csehországból, Valmezből származom. Vagyis Valašské Meziříčí a teljes neve, de ezt errefelé leginkább káromkodásnak vélik.-*Pislog szelíden, mert hiába beszéli a két nyelvet zsenge gyerekkorától, azért érzi ő a különbségeket és semmivel sem lehet jobban kétségbeejteni egy tisztes finnugor nyelvet, mint a szláv mássalhangzó-halmozással és a pompás ř hangzóval.*- A szüleim és a három bátyám, meg az ő családjuk. Egyébként meg van nem-ember családom, ők éppen odakint bogarásznak. De van róluk képem!-*Magyarázza, miközben kezével egyetlen lakószobája felé integet, aminek falát nem egy rajz és festmény borítja, köztük öt csókájának remekbe sikerült miniportréi is. Egyébként rendszeres jelenség, hogy Radúznak a legáltalánosabb kérdésekre vannak a legfurább válaszai, ami részben a picit eltérő kultúráknak, nagyrészt viszont meglehetősen rendhagyó életének köszönhető.*
- Öhm... Egy terebélyes puszta kellős közepén?-*Vetette fel, kissé bizonytalanul, mert arrafelé sem utcatáblák, sem GPS nem igazán voltak, szóval a konkrét hely meghatározása kicsit problémás.*- Mármint, Valmezben érettségiztem, de olyan nagyon hivatalos képesítésem nincs. Rezervátumoknak, nemzeti parkoknak dolgoztam, bestiakutatóknak segédkeztem, gyógyítást és pálcás mágiát tanultam különféle emberektől, melodimágiát sámántól, fafaragást saját szakállamra...-*Sorolja, szabad kezének ujjain számolgatva, vajon kihagyott-e valamit. Valószínűleg igen, mert meglehetősen nomád életmódot folytatott ezidáig és kedvelte is. Gyakorlatias, szerény embernek tartotta magát, aki kevéssel is beéri, bár megvoltak a kunyhó előnyei is, hiszen zavartalanul gyűjthette gyógyfüveit, főzhetett, mellette pedig ott voltak a karámok és a veteményese.*
- Ha van kedved, majd körülvezethetlek.-*Ajánlja fel, ha Katát érdekelné birodalmának ezen szeglete - az erdőbe most nem készült, de még akár oda is elkísérheti, ha van megfelelő öltözete.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. október 6. 23:23

| Link

Eridonos évnyitó
mindenki-bárki-akárki
Poncsó

Ha eddig nem is látták a kastélyban túl sűrűn - lévén, nem igazán étkezik odafent és dolga is ritkán akadt, hacsak nem elkószált diákokat volt kénytelen leadni - mostanában egész sűrűn lehet látni a folyosókon. Száguldozni. Vagy legalábbis igen friss és tempós lépésekkel közlekedni, már ha nem a Teótól tanult titkos rövidítések valamelyikét használja, ugyanis gondjaira bízták az Eridont. Nem tudni, ki lepődött meg jobban - az igazgató, hogy eszébe jutott ilyesmi, vagy Radúz, amikor felkérték, vagy úgy mindenki, amikor végül elfogadta és beiktatták. Mármint. Ő most Házvezető. Van kitűzője. Meg karhatalma. Meg karizma és karizmája.
Egyszóval amikor sikerül összeválogatnia prefektusait - Jaredet, mert megbízható és szépen rajzol, Leoniet, mert annyira bűbájos, hogy a portrék kiszakadnak a kedvéért a vásznukból és az Eridon valamennyi állatjának gondját viseli (függetlenül attól, rászorulnak-e), Keith-t, mert abszolút meggyőződése, hogy kiváló prefektus (hogy ezt mire is alapozza, kissé vitatható), és végül a nemek egyenlőségének fenntartásáért az aprócska Bakonyi-leányt, aki ijesztő határozottsággal és pontossággal látja el azóta is feladatait - úgy határoz, hogy meg kell ünnepelniük ezt az új kezdetet. Mivel az erdőben épp szarvasbőgés van, ami kicsit megnöveli munkaóráinak számát, a szervezést a két legidősebb prefektusra bízza, szemernyi kétség nélkül és nem is kell csalatkoznia. Lehet, hogy más szeme belefájdul a dekorációba, Radúz imádja és ehhez méltóan is öltözik.
Amikor feltűnik, szivárványt megszégyenítő poncsójában, széles mozdulatokkal integetve bukkan fel az erdőből, elsőként érkező helyettesét és diákjait mérve be.*
- Sziasztok!-*Igen. Éppen csípőből letegezte Lorelait, bár szegény ezt a sokkot már átélhette párszor, Radúz ugyanis még mindig nem jegyezte meg a nevét, pedig lelkiismeretesen gyakorolt. Norbi nevét csak azért tudja, mert egy ideig igencsak neheztelt rá és Sárára a kecskekínzásért - Robi most is gondosan elzárva szunyókál, a sérült állatok karámjai mellett, hogy nehogy megint molesztálják szegényt.*
- Egyetek-igyatok-mulassatok! Hoztam meglepetést is, de meg akarom várni, amíg befutnak a gyerkőcök.-*Biztatja az egybegyűlteket, jóindulatúan meglapogatva a srác hátát, miközben arrafelé pillantgat, ahonnan az imént jött.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. október 7. 14:56

| Link

Eridonos Évnyitó
mindenki <3

Teó felbukkanása olyan meglepetés, amire nem számított, ám aminek roppantul örül - annyira maszat ez a gyerek! Mindig van vaj a fején, ennek ellenére elragadóan bájos rosszcsont, képtelen lenne rá haragudni, sőt, bemutatkozójára ellenállhatatlan vágyat érez, hogy megölelgesse és tesz is rá egy kísérletet. Az érzés határozottan furcsa, kicsit olyan, mintha a hűtőből kiáramló párát próbálná megszottyongatni, azonban ha a szellemke érzi, akkor már elérte a célját. Lorelai persze most tanúja lehet, ahogy pont előtte egy szivárványTarzan egy enyhén szólva áttetsző és testetlen Denisz, a komiszt halmoz el szeretetrohamával.*
- Fanni! Szia!-*Fél perc és figyelme már az újonnan érkezőé, akit lelkesen üdvözöl, észre sem véve etikett elleni vétségét. Főleg, mert épp egyik kedvenc ruhadarabját dicsérik, amire kénytelen körbefordulni, csak hogy teljes szépségében megmutassa a manósipkára emlékeztető kapucniban végződő hátsó részt is.*
- Csegusztól kaptam!-*Újságolja, ami egy s mást megmagyaráz, közben pedig a lánnyal üget a finomságokkal megrakott asztalig, hogy ő is szerezzen magának a sütőtökpuncsból egy adagot.*
- Várj, tanítottak nekem egy tök jó trükköt!-*Tartja fel egy pillanatra a leányzót, néhány szem pillecukrot szórva az ital tetejére, majd kíváncsian lesi a reakcióját.
Amikor visszaérnek a többiekhez, Radúz nyakát tekergetve néz körbe, kissé tanácstalanul nézelődve.*
- Nem láttátok Obszidiánt? Lencse lehozta, hogy ne unatkozzon egyedül a toronyban szegény pára.-*Eleve rejtély, hogyan tud egy ekkora állat ilyen csendesen eltűnni, hát még ha számításba veszi az ember, hogy ő is kapott az ünnepi díszítésből egy keveset - nyakörvére kisebb égősort erősített valaki, amivel meglehetősen mókásan festett, de a kutya nem zavartatta magát. Meg úgy általában, Obszidián gyakran inkább tűnt bútordarabnak rendíthetetlen nyugalmával, mint ebnek.

	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. október 15. 21:46

| Link

Mindenki <3

Mintha csak neve hallatán robogna elé, nagy sebbel-lobbal érkezik mellé az imént emlegetett leonberger, útközben pedig elsodorja az egyik kisebb termetű Eridonost. Radúz csípőre tett kézzel néz rá, lehajolva.*
- Nem szégyelled magad? Tessék a hölgynek segíteni talpra állni!-*Pöröl Obszidiánnal, aki bűnbánó farkcsóválás közepette úgy villog, mint egy lelkifurkás sétáló karácsonyfa, majd szófogadóan elüget vissza Fannihoz, hogy orrával böködve próbálja a feltápászkodásban segíteni. Közben egy másik kutyát is lát a lábak közt szlalomozni és puncsát a legközelebb álló kezébe nyomva ugrik utána, mert bár minden tisztelete és szeretete az ebeké, jó lenne, ha nem molesztálnák azokat az erdei állatokat, amik átmenetileg vendégszeretetét élvezik. Ahogy elkapja a pórázt, a corgi meglepetten nyekken, sőt, még meg is ugatja, ám az eb akkor némul el a meglepetéstől, amikor Radúz visszavakkant. Kissé megilletődve hallgatja a vadőrt, aztán ahogy Arvid leguggol mellé, lepacsiznak, alkujukat megpecsételve - innentől Hime nyugodtan flangálhat a környéken, amíg a dekorált részen marad és nem megy a karámok közelébe, így lecsatolja róla a pórázt. Azzal a kezében integet az újonnan érkezőknek (majd később visszaszolgáltatja Fanninak), le-fel mozgó fejjel követve szemmel Lilith ugrálását.*
- Ajándékba kaptam, úgyhogy nem tudom, de köszönöm! Imádom.-*Ó, ő meg a poncsó szinte összenőttek, csak akkor veszi le, ha élénk színeivel akadályozná munkájában - az erdőbe mégis inkább valami terepszínű kell, meg koszolódna is.
Gwenék érkezése kissé megkavarja az állóvizet, ugyanis újabb állattal gazdagodik társaságuk és Radúz egy ötéves teljes elragadtatásával terem Lanetta mellett.*
- Ó, szia, csöppség, gyereidehagynyomorgassalak!-*Az erdei vadakkal nem teheti ezt meg, pedig kedvenc elfoglaltságai közé tartozik a különféle tollas-szőrös-pikkelyes lények simogatása. Ha Caro engedi, hogy kicsit megnyunyurgassa, teljesen felvillanyozódva lát neki, hogy végigölelgesse vendégeit.*
- Gyertek, van meglepetésem! Mármint, több is van, de az első!-*Invitál egyszerre mindenkit kicsiny hajléka irányába, előresietve, hogy egy halkan csörgő dobozzal térjen vissza, ami tele van apró, madár formájú sípokkal - maga faragta valamennyit, bár kicsit aggódik, eleget készített-e.*
- Ha valaha eltévedtek az erdőben vagy a környéken, csak fújjátok meg! Mint a mesében, rögtön a segítségetekre sietek majd!-*Ígéri titokzatosan, pedig hát megbízható hírszerző-szolgálata értesíti majd, ő pedig csillogó vértet ölt, fehér paripára pattan és rohan, hogy megvívjon akár a hétfejű sárkánnyal is a kedvükért.*

Sípok

Utoljára módosította:Kafka Radúz Arvid, 2015. október 15. 21:46	Szál megtekintése

Kafka Radúz Arvid
INAKTÍV

Ragúz
offline
RPG hsz: 82
Összes hsz: 961

Írta: 2015. október 25. 17:19

| Link

Mindenki
Swing-swing

- A lelkére kötöttem, hogy ne mászkáljon el, mert beteg állatkák is vannak a közelben, egyébként meg nyugodtan szaglásszon és játsszon csak.-*Magyaráz Fanninak, ami elég érdekesen hangozhat, de melodimágusként igazán könnyen szót ért a kutyákkal, akik a csókákkal együtt első alanyai voltak, amikor tanulgatni kezdte az állatnyelveket. Hime okos kuty, csak épp picit makacs, de annyira meglepődött azon, hogy értik és szólnak hozzá, hogy Radúz biztosra vette, hogy nem lesz vele baj.
- Perszehogypersze! Várjvárjváááárj...-*A dobozban turkálva keresgél, míg talál egy sípot, aminél festéssel is próbálkozott, így a madárka mellén pici, piros folt pompázik, míg hasa fehér - egy parányi vörösbegyet tart Lorelai felé. A többi turkáló is találhat hasonlóan dekorált darabokat (cinkét, zöldikét, csicsörkét és csuszkát), azonban aki akarja, maga is kifestheti később.
Keithék tánca annyira lendületes, hogy Radúz hirtelenjében azt sem tudja, kit kapjon el, hogy becsatlakozhasson - Obszidián van hozzá legközelebb, de talán mégsem szőrös barátját kellene táncba vinnie, amikor ennyi itt a szép hölgy, csak nem hagyhatja őket petrezselymet árulni! Annamari álldogál kissé félszegen, miután a teáját kikapja a kezéből és az asztalra helyezi, őt kapja fel, hogy nevetve megpörgesse szigorú kis prefektáját - igazán ráfér, hogy egy kicsit lazítson, bár ki tudja, lehet, hogy nem az egyik terelővel kellene kezdenie. Mindenesetre, szabályos tánc helyett inkább vidáman összekapaszkodós ugrabugra lesz a dologból, swing helyett inkább polkára hasonlít, de ki bánja? A körülállók vigyázzanak a lábukra és magukra vessenek, ha még nem kezdtek táncba!

	Szál megtekintése

Vadőrlak és környéke - Kafka Radúz Arvid hozzászólásai (52 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel

| Téma száljai

Bagolykő Mágustanoda Fórum→A kastélyt körülvevő vidék