31. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Hírek: Május 15-én (szombat) véget ér az Évnyitó, kérünk, addig zárjátok ott játékaitokat!
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék
Vadőrlak és környéke - Lévai P. Benjámin hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
Lévai P. Benjámin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 19. 16:08 | Link

Hugi

A vizsgaidőszaknak gyorsan vége lett, ahogy ez általában lenni szokott, de arra még csak nem is számítottam, hogy jó jegyeket is fogok kapni. Persze, a SVK kifogott rajtam, mondjuk elméletből úgy általában nem is szoktam brillírozni, de most a szokásosnál is rosszabb lett a jegyem. Mondhatni, még épp átmentem.
Mondjuk annyira nem izgattak a jegyeim, sose foglalkoztam velük túl sokat; ami érdekelt, abból észrevehetően jobb is voltam, de az edzés mellett már szinte semmire se maradt időm.
Viszont kivételesen nem azért hagytam el a kastélyt, hogy eddzek, hanem mert élvezni szerettem volna egy kicsit az egyre tavasziasabb időjárást. Sétálni akartam, de persze nem egyedül. Vivit az utóbbi időben nem sokat láttam, mielőtt elutaztam, akkor is csak futólag, amióta pedig visszatértem, talán még annyit se. Egy roppant tömör, rövid üzenettel tudattam vele, mi is a helyzet:

"16:00-kor a szokásos helyen. Most nem kések!"
B.

Tényleg nem késtem. Sőt, már jóval a megbeszélt időpont előtt kint voltam a vadőrlaktól nem messze, zsebre dugott kezekkel, háttal egy vastag törzsű fának támaszkodva. Nem bírtam bent maradni, szinte egész nap kint voltam, még ebédelni is elfelejtettem, amire a gyomrom egyre gyakrabban figyelmeztetett ugyan, de mivel megígértem Vivinek, hogy időben kint leszek, nem mehettem be.
Éhen halok...
Az idő kellemesen hűvös volt, a napsugaraknak már nem volt erejük, rajtam pedig felül egy fekete pólón és bőrkabáton kívül nem volt más. A kezeim hiába voltak a farmerom zsebébe süllyesztve, már le szinte le is fagytak, pedig nem éreztem, hogy fáznék.
A világoskék égen lassan kúszó tejfehér felhőkre szegeztem a tekintetem, csak hébe-hóba néztem a kastély irányába, de Vivi alakját még távolról se láttam.
Hol van már?


zene;
Lévai P. Benjámin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 21. 16:05 | Link

Alig telt el néhány perc, mikor Vivi felbukkant a vadőrlak felé vezető úton. Jó volt végre látni. Őszintén szólva már hiányzott az az elnergia, ami csak úgy sugárzik belőle, és valahogy egyből képes engem is feltölteni már a puszta jelenléte, még akkor is, ha ritka ***r napom van. Bár erre a napra ez egyáltalán nem volt jellemző, mégis sikerült rajta javítania.
- Nem hitted, hogy tényleg itt leszek még előtted? - Kérdeztem, inkább kijelentve; egyáltalán nem állt szándékomban felróni neki azt a pár percet, tekintve, hogy nem egyszer várattam már meg. Szerencsére mindig is megértő volt; sose volt valami jó időérzékem, a memóriámról meg ne is beszéljünk...
Viszonzásképp én is kivillantottam a fogsorom.
- Bocs. - Egy pillanatra elfordítottam a tekintetem  - Bár az utóbbi időben te se erőltetted meg magad. -  Tettem aztán hozzá egy enyhe fintorral.
Ellöktem magam a fától, odaléptem Vivi mellé és enyhén meglöktem a vállammal az övét, majd elindultam előre. Muszáj volt mozognom, már kezdtem fázni, de ahogy elnéztem ő se viselte valami jól az időjárást.
- Hogy vagy?
Utoljára módosította:Lévai P. Benjámin, 2013. március 21. 16:07 Szál megtekintése
Lévai P. Benjámin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 23. 19:58 | Link


Az első válasz nem lepett meg. Így ment ez általában nálunk, de én nem sűrűn folytam bele a kettejük "csetepatéiba". Engem ugyan nem zavart, hogy napokat tölt lent a pincében, de mivel Vivi csőrét igen csak piszkálta, többnyire nem voltam rest becsatlakozni a mentőakcióba. Mivel az utóbbi időben a nagybátyám volt az, akit elsősorban el akartam kerülni, így nem tudtam mit is kéne mondanom.
Hümmögtem és bólogattam, viszont mikor az anyjára terelődött a téma, zavaros de kíváncsi tekintettel pillantottam fel a lányra.
- Képzelem. Mégis mit vár? - Megforgattam a szemeim, a hangom pedig érezhetően gúnyossá vált.
"Egyébként pedig tökéletesen jól vagyok."
Egy pillanatra megálltam és hitetlenkedve bámultam bele a szemeibe.
Nehezemre esett elhinni, hogy valóban így lenne, a mosolya se volt épp a legőszintébb, de nem firtattam. Egyelőre. Csak egy aprót sóhajtottam, majd elfordítottam a tekintetem.
- Semmi. Semmi különös. Csak kellett egy kis tér, meg hát a tanulás... - Motyogtam lesütött szemekkel, kissé megvonogatva a vállaimat. Régóta titkoltam már előtte, de nem tudtam, hogy meddig húzhatom még ezt így tovább, de persze azt se tudtam, hogyan mondhatnám el neki az igazat.
Eltűnni mindenki szeme elől. Az nem volt olyan nehéz, de szembenézni a dolgokkal, már más tészta. Azzal a tudattal pedig, hogy a dolgok szemernyit sem javultak a próbálkozásaim ellenére se, végképp nem tudott volna mit kezdeni.
Meg egyébként is volt elég baja, nem akartam rátenni még egy lapáttal.
- A vizsgák is sikerültek, úgy ahogy. - Tettem hozzá néhány lépés megtétele közben, s egy enyhe mosolyt is villantottam felé. Nem volt őszinte, de hosszú évek alatt megtanultam, hogyan kell elfeni a valódi érzéseket.
- Nem fagysz te meg? - Láttam rajta, hogy ő sincs épp túlöltözve és határozottan fázik, de mivel nekem se volt felesleges pulcsim, nem volt jobb ötletem, mint tovább mozogni.
Szál megtekintése
Lévai P. Benjámin
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2013. március 25. 11:01 | Link

- Na persze... - Morogtam magam elé savanyúan. Persze, hogy bosszantott a dolog, a helyében én valószínűleg dühösen elhordtam volna mindennek, amiért volt egyáltalán képe levelet írni, de Vivi nem ilyen volt.
- Remélem is, de ha gondolod, kereshetünk valami melegebb helyet. - Nem szándékoztam ugyan túlságosan elhúzni a sétafikálásunk, de ha már egyszer végre találkoztunk, ki akartam használni az időt, mert ki tudja, mikor jut eszembe megint lelécelni...
- Ne aggódj. - Halványan elmosolyodtam, de látva az aggodalmat a tekintetében, képtelen voltam elárulni az igazat. Meg egyébként se tudna segíteni, így aztán meg végképp felesleges lenne tudnia bármiről is. Eddig is megoldottam valahogy, továbbra is menni fog és ehhez egyre makacsabbul ragaszkodtam.
- Semmi se történt, csak a szokásos. - Hazudtam szemrebbenés nélkül. Neki. Annak az embernek, akiben mindig is megbíztam, aki mindig ott volt mellettem, ha szükségem volt rá. Sose hagyott cserben.
Úgy éreztem, én vagyok a legrosszabb ember a világon.
Azzal próbáltam nyugtatgatni magam, hogy mégis csak volt igazság a dologban. Csak néhány nap telt el az utolsó telihold óta, ez pedig még észrevehető volt rajtam. Vivi azon kevesek egyike, aki pontosan tudja, hogy a sápadt arcom és beesett, fáradt szemeim nem a kialvatlanságot vagy a D-vitamin hiányt jelzik.
A fejem majd széthasadt, fáradt és gyenge voltam, de próbáltam nem kimutatni. Nehéz volt, s kezdtem kételkedni benne, hogy hozzá fogok még valaha szokni.
 A főzet, mintha minden egyes átalakulásom alkalmával veszített volna hatóerejéből. Talán csak beképzeltem, ez is meglehet, túlságosan paranoiás voltam, egyre bizonytalanabb. Lassacskán kezdtem elveszíteni minden reményemet.
Megrándítottam a vállaim, lassan elfordítottam a tekintetem, hogy körbenézzek, nincs-e rajtunk kívül más is a közelben, de szerencsére magunk voltunk. Mivel a kastély mindig okoz meglepetéseket, s néhol még a fának is füle van, többet nem mertem mondani Vivinek. Tudtam, hogy anélkül is megérti, hogy most nem vagyok épp a legjobb passzban.
- És mit fogsz csinálni? Az oké, hogy nem akarsz válaszolni, de... - Tereltem aztán vissza a témát Vivi anyjára, mivel azt nem szerettem volna, hogy leragadjunk az én problémáim kivesézgetésénél. - Bár ha jobban belegondolok, minek is válaszolnál egyáltalán. - Összevontam a szemöldököm és megráztam kissé a fejem. Nehezen tudtam magam igazán a lány helyébe képzelni, de azért próbáltam megérteni. Ezen a téren mondjuk ő mindig is jobb volt, én inkább az a "csendes társ" fajta vagyok. Mondjuk ki őszintén: a tanácsaim többnyire ***rt se érnek.
Szál megtekintése
Vadőrlak és környéke - Lévai P. Benjámin hozzászólásai (4 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastélyt körülvevő vidék