Az erdő felé sétálva lassacskán egy apró, fából készült ház tűnik fel a láthatáron. Ahogy egyre közelebb jutunk a kis viskóhoz, kivehetővé válik a ház oldalánál megbúvó melléképület - ennek belsejében kisebb-nagyobb ketrecek, boxok találhatóak, amelyekben az ápolást igénylő kisebb állatok és bestiák kapnak szállást, illetve itt raktározzák a gondozásukhoz szükséges eszközöket is. A lak mögött elterülő, Mihály által rendbetett kicsi veteményes alaposan kinőtte magát, látszik, hogy gondját viselik. Néhány növény tud vigyázni magára, ezek a veszélyesnek ítélt látogatók közeledtére elszaladnak vagy elbújnak a földben, de akadnak itt teljesen hagyományos zöldségek, gyümölcsök és fűszerek is, továbbá bájitalhozzávalókat és egyéb gyógynövényeket is lelhet az elkerített területen a szemfüles kutakodó. A nyári szezonban hatalmas dinnyék nőnek itt, amiket szívesen megoszt látogatóival. A házikót új gazdája nem igazán alakította át. Odakint még mindig nyúzott a lábtörlő, legfeljebb terepre való bakancs és gumicsizma állnak mellette; belül is leginkább a bútorok változtak csupán. A ház három helyiségből áll – egy fürdőszobából, egy konyhából és egy nappaliból. Ez utóbbiba érkezik az az illető, aki átlépte a küszöböt. Előszoba tulajdonképpen nincs, csak egy plafonról lelógó színes függönnyel elválasztott apró térrész szolgál arra, hogy felakasszuk a kabátot a falból meredő fogasra, vagy levegyük a cipőt. Nagyjábóli látkép, a függöny nélkülA nappali az épület legnagyobb helyisége, bár alapból nem mondható tágasnak. Az ajtótól jobbra egy hatalmas ablak található, amin rengeteg fény áramlik be. Talán a legnagyobb változás, hogy sokkal szellősebb, több a szabad tér - a padlót az ajtótól jobbra megemelték, otthonos zuggá alakítva, a bútorok nagyobbik része eltűnt. A szoba közepén heverő szőnyeget megőrizte, ám az ágyból mindössze a kényelmes matracot hagyta meg, amin tarka takaró és jópár párna hever mindig. A szekrényt egy ügyes bűbájjal voltaképp beleépítette a falba. Az elődje által gondosan fehérre meszelt falat Radúz rajzlapnak kiáltotta ki - amikor csak ideje vagy kedve engedi, festeget rá és díszítgeti. A szekrény melletti polcról jóformán eltűntek a könyvek (csak az okvetlen szükségesnek ítélt darabok maradhattak), így már felfért a gramofon és kevés személyes tárgya. A polc szélére apró égősort utánzó mágikus fényforrást aggatott. A nappalit a konyha követi, amelyet most fagyöngysor helyett egy másik tarka, batikolt függöny választ el a másik helyiségtől. Berendezése tökéletesen átlagos, leszámítva azt a teakészletet, ami pusztán színeivel vonzza a takintetet. A pult álló fűszertartók száma gyarapodott, míg a rongyos, mugli szakácskönyvek eltűntek. A falak itt is fehérek, a kerámiatálak helyét pedig szárítani felakasztott növénycsokrok vették át. Az ablakban fűszernövények sorakoznak egy virágosládában. A fürdőszoba meghökkentő egyszerűséget mutat. Bambusz kilépő, törülköző, illetve a tisztálkodáshoz használatos szerek. Az apró ablakra nagy, tarka üvegragasztó került és a ház egyetlen régi növénye is itt kapott helyet, hogy nuygodtan szövögesse magát tovább a végtelen (és a plafon) felé.
|
|
|
Ábel - vagy Oberon?
Ugyan nem csúnya, sőt, kifejezetten szép, napsütéses és meleg napnak nézünk elébe, Mary még így is nagyon rosszkedvű. A baglya nem épp a legjobb híreket tartalmazó levelet hozta családjától, sőt. Persze, volt jó is, de ott volt az a rossz, ami miatt az egész család feszült - ha együtt vannak, ha nem -, és ami miatt a szüleinek több mint húsz éve származnak problémái. Igazából nővérének is, de ő erre később jött rá. És ugyan Marynek közel sem annyi, más tekintetben van neki is baja belőle, bőven. Példának okáért, hogy az egész rajta (is) csattan. És valahányszor ez a bizonyos probléma előjön, illetve rátevődik egy lapáttal, az egész család ideges lesz. És ez az idegesség, mérgelődés heteken át tarthat. Ez az oka, hogy a Navinés egész éjjel nem aludt, ez az oka, hogy majd felrobban, és hogy semmivel sem tudja elterelni gondolatát. A hajnalban összegyűlt megkezdett, de végül összefirkált, összegyűlt rajzok szanaszét hevernek a padlón. Meg a cafatok, mert széttépettből is van éppen elég. Mikor a lány végre rávette magát, hogy összeszedje a szemetet, evidens, hogy saját lábában elbotolva szórta szanaszét ismét az egészet. Miután végzett a szemét immár sikeres összeszedésével, magában dohogva ment - vagy inkább rohant? - ki a háza területéről, majd a kastélyból. Lábait szedve rohant előre, de hogy pontosan hová, azt maga sem tudta. Csak ment, céltalanul előre. Nem kevés idő kellett, hogy felfogja, olyan területén van a kastélynak, ahol még nem járt. Végül úgy döntött, ha már úgy is itt van, megnézi magának a helyet. Talán még figyelemelterelésnek is jó lesz, legalább néhány perc erejéig. Most már valamivel lassabban szedve lábait ment előre, míg el nem ért egy kisebb házhoz. Nem tudta, ki lakhat itt, de a közelben lévő ketrecekből ítélve, kizárásos alapon csak a vadőr. Vagy valamilyen állatorvos. Habár azzal nem volt tisztában, hogyan is működik ez a varázslóknál pontosan. Minden esetre még közelebb ment a házhoz. No nem akart bekopogni, vagy bemenni, csak a környékét akarta megnézni. A ház fala mellett haladva indult annak háta mögé, kíváncsi volt, mi lehet ott.
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc offline RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Írta: 2013. május 9. 21:32
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=114438#post114438][b]Mary Glotter - 2013.05.09. 21:32[/b][/url] Ábel - vagy Oberon? Ugyan nem csúnya, sőt, kifejezetten szép, napsütéses és meleg napnak nézünk elébe, Mary még így is nagyon rosszkedvű. A baglya nem épp a legjobb híreket tartalmazó levelet hozta családjától, sőt. Persze, volt jó is, de ott volt az a rossz, ami miatt az egész család feszült - ha együtt vannak, ha nem -, és ami miatt a szüleinek több mint húsz éve származnak problémái. Igazából nővérének is, de ő erre később jött rá. És ugyan Marynek közel sem annyi, más tekintetben van neki is baja belőle, bőven. Példának okáért, hogy az egész rajta (is) csattan. És valahányszor ez a bizonyos probléma előjön, illetve rátevődik egy lapáttal, az egész család ideges lesz. És ez az idegesség, mérgelődés heteken át tarthat. Ez az oka, hogy a Navinés egész éjjel nem aludt, ez az oka, hogy majd felrobban, és hogy semmivel sem tudja elterelni gondolatát. A hajnalban összegyűlt megkezdett, de végül összefirkált, összegyűlt rajzok szanaszét hevernek a padlón. Meg a cafatok, mert széttépettből is van éppen elég. Mikor a lány végre rávette magát, hogy összeszedje a szemetet, evidens, hogy saját lábában elbotolva szórta szanaszét ismét az egészet. Miután végzett a szemét immár sikeres összeszedésével, magában dohogva ment - vagy inkább rohant? - ki a háza területéről, majd a kastélyból. Lábait szedve rohant előre, de hogy pontosan hová, azt maga sem tudta. Csak ment, céltalanul előre. Nem kevés idő kellett, hogy felfogja, olyan területén van a kastélynak, ahol még nem járt. Végül úgy döntött, ha már úgy is itt van, megnézi magának a helyet. Talán még figyelemelterelésnek is jó lesz, legalább néhány perc erejéig. Most már valamivel lassabban szedve lábait ment előre, míg el nem ért egy kisebb házhoz. Nem tudta, ki lakhat itt, de a közelben lévő ketrecekből ítélve, kizárásos alapon csak a vadőr. Vagy valamilyen állatorvos. Habár azzal nem volt tisztában, hogyan is működik ez a varázslóknál pontosan. Minden esetre még közelebb ment a házhoz. No nem akart bekopogni, vagy bemenni, csak a környékét akarta megnézni. A ház fala mellett haladva indult annak háta mögé, kíváncsi volt, mi lehet ott.
|
|
|
|
Kormos Ábel Oberon INAKTÍV
offline RPG hsz: 6 Összes hsz: 11
|
Írta: 2013. május 10. 19:31
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=114706#post114706][b]Kormos Ábel Oberon - 2013.05.10. 19:31[/b][/url] MaryA név rád van bízva Kicsit idegesen bóklásztam a szabadban. Nem is olyan rég másztam ki idáig, miután a bent való tartózkodásból elegem lett. Épp a folyosón mászkáltam, amikor egy nekem cseppet sem szimpatikus egyed tett valami megjegyzést a zenekaros pólómra, aminek kapcsán egy cseppet sem kedves párbeszéd bontakozott ki, amiben szóbajöttek mindkettőnk felmenői, és az esetlegesen kérdéses nemi identitásuk is. Az ember nem szeret ugye ilyenekről vitatkozni, érthető hát, hogy kicsit morcos lettem. Gondoltam, próbálgatom a csellót a szabadban, amit egy haverom bízott rám két hétre. Persze egy vérbeli zenésznek egy idegen hangszer mindig izgatja a fantáziáját, és sejtettem, hogy nem haragudna, ha kipróbálnám. Gondoltam, jobb, ha elterelem a figyelmem, mintha tovább duzzogok magamban. Nem tudtam, hová kéne mennem, nem is igazán ismertem a terepet annyira, hogy legyen kedvenc helyem, vagy ilyesmi, úgyhogy valami random helyen állapodtam meg, ami eléggé úgy festett, mint egy vadőrlak. A hátuljához baktattam. Nem csak a hangszert és a tokját vittem magammal, hanem egy széket is, amit szertartásosan leraktam a gyepre, aztán rátettem a tokot, és óvatosan kiemeltem a csellót. Nem szándékoztam a vállamra vetni, de mialatt kivettem a tokból, a vonó leesett a talajra, és valahogy fel kellett vennem, szóval a hangszer nyakát óvatosan a vállamnak támasztottam úgy, hogy a teste a levegőben lóghasson. Lehajoltam a vonóért, mialatt a hangszerre nagyon figyeltem, hogy le ne ejtsem, majd gyorsan felegyenesedtem. A cselló valamin nagyot koppant, én pedig egy pillanatra úgy éreztem, hogy megáll a szívem. Letettem a vonót a székre, és megvizsgáltam a hangszert; nem esett komoly baja, szerencsére. Csak miután kétszer átvizsgáltam, azután néztem meg, mibe szaladt bele. Egy lány volt az, aki Merlin tudja, hogyan keveredett oda, de nagyon úgy látszott, hogy kupán vágtam. Mielőtt végiggondolhattam volna, elkezdtem beszélni. - Mégis mi indíttatott arra, hogy csak úgy idelopózz? Tudod, egy ilyen hangszernek lelke van! Jó, már akkor is éreztem, hogy nem ez a legszebb mondat, ami elhagyta a számat, de tényleg úgy gondoltam, hogy jobban figyelhetett volna.
|
|
|
|
Mary Glotter INAKTÍV
Gyermeklelkű Terrorgombóc offline RPG hsz: 168 Összes hsz: 7361
|
Írta: 2013. május 13. 16:27
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=116471#post116471][b]Mary Glotter - 2013.05.13. 16:27[/b][/url] Oberoooon Ha az idegességnek lenne olyan foka, amit ha valaki elér, felrobban, Mary már rég nem élne. Legszívesebben összetörne, szétzúzna mindent, ami a keze ügyébe kerül, jól elnáspángolna valakit - egy konkrét valakit -, és ordítana, ahogy a torkán kifér. Még a veszekedéshez is igen sok kedve volna, akár a legértelmetlenebb dologról. Bármit megtenne, csak hogy szabaduljon végre a tehetetlen dühtől. Mázli, hogy még nem bőgte el magát, jól is nézne ki... Nem mintha szégyellné, vagy ilyesmi, de akkor ha lehet még jobban belelovalja magát az egészbe, az pedig se neki, se a környezetének nem tenne jót - akár egy kilométeren belül van a legközelebbi élőlény, akár nem. Mert hiába Navinés ő, ha mérges, ott kő kövön nem marad. Márpedig a Bagolykő kő, és ha szét találja szedni... Nos, baj lesz. Egy szó mint száz, mindenképp el akarja terelni valamivel a figyelmét, egy rövid időre legalább. Ennek érdekében, és reményében indul el a vadőrlak felé, illetve annak háta mögé. Akkor még nem is sejtve, hogy fájni fog. Érzi ugyanis, hogy valami erősen koccan a fejének, s ugyan egy halk "au", vagy bárminemű fájdalomjelzés sem hallatszik a lány szájából, se semmiéből - a koppanást leszámítva -, úgy hasogat a feje, hogy szinte káprázik a szeme. Bár csak szinte. Pedig erős lány ő, jól viseli a fájdalmat. - Én tudom, de akkor mégis miért vágtál fejbe vele, hm? És ne takarózz azzal, hogy lopakodtam, mert egyáltalán nem jártam halkan! - kérdi s közli, már szinte kiabálva. Nem elég, hogy síkideg, még fejbe is kell vágni? Aztán még a másiknak áll feljebb!? Hát manapság már senkibe sem szorult semmi jóérzés? Marynek extra erős önfegyelemre van szüksége, hogy ne vágja sípcsonton a fiút egyből - bár ki tudja, még megteheti. Most azonban inkább magában számol el tízig, hátha megnyugszik egy kicsit, miközben jobb kezével még mindig a lüktető fejét szorítja.
|
|
|
|
Kormos Ábel Oberon INAKTÍV
offline RPG hsz: 6 Összes hsz: 11
|
Írta: 2013. május 14. 19:08
|
| Link
|
[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=15&post=116963#post116963][b]Kormos Ábel Oberon - 2013.05.14. 19:08[/b][/url] Mary A zenészben életbe lépnek bizonyos anyai ösztönök, ha a hangszerét bántják. Ismertem persze kivételes embereket, az egyik kétbalkezes barátnőm hajlamos volt minden tíz méteres körzetben található tárgyba véletlen belevernie a gitárját. Az is igaz, hogy ez a cselló speciel nem az enyém volt, de ez ha lehet, még inkább felidegesített. A bennem lakozó úriember érezte, hogy bocsánatot kéne kérnem, és elsimítani a dolgot, elvégre a csellónak semmi baja nem esett, de a lány válaszreakciója, a hanghordozása és egyáltalán az arcberendezése meggyőzött arról, hogy nem kell mellőznöm a viszályt. - Szerinted a hobbim embereket arconcsapni bizonyos hangszerekkel? Menj a francba! - mondtam szinte még diszkréten. - Nem akartam neked esni, de tőled sem ártana egy kis szolidaritás. Igenis azon az állásponton vagyok, hogy néma kussban settenkedtél ide, nem mondom, hogy direkt, de akkor ne lepődj már meg, ha eltalálnak... Szavakkal nem tudtam leírni, mennyire zavart a lány. Lehet, hogy rajta vezettem le azt a feszültséget is, amit nem ő okozott, de igazából már nem is érdekelt az egész. Lenyugodni másztam ki az isten hátára, nem vitatkozni a semmiért, hát magára vessen, aki utánam mászik. De komolyan, nem is értettem, mit keres itt a lány. Lehet, hogy bérgyilkos, és tényleg engem keresett, vagy virágot akar gyomlálni a szabadban. Az fel sem merült bennem, hogy esetleg hozzám hasonlóan kikapcsolódni akart. Azon kaptam magam, hogy elfehéredett ujjakkal markolászom a cselló nyakát, és kényszerítenem kellett magam, hogy lazítsak a szorításon, mielőtt szétroppantom a fát. - Egyáltalán mi a halált keresel itt?! - vágtam hozzá, és éreztem, hogy mostmár nehezen fogok tudni lehiggadni. Egy hang halkan suttogta a fejemben, hogy ezt a beszélgetést nem kéne folytatni, de mindegy volt már.
|
|
|
|