37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek
A fővároson kívül - Mikola Keve Áron hozzászólásai (39 darab)

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. szeptember 10. 14:18 | Link



Kevének nincsenek nagy vágyai vagy messzemenő tervei, próbál hétfőről keddre, vagy inkább három óráról négyre életben maradni. Fő szükségleteket, mint az evés, ivás és csajozás természetesen nem hagyja ki sosem. De a mai nap más, ahogy mostanában minden hetében akadnak ilyenek. Bár annak örülhet, hogy elszabadul végre a tanteremből és valami külső helyre száműzik tanulási céllal. Igazság szerint az Isten háta mögé jönni se volt több kedve, de legalább úgy érezhette végre visszakerült a normál világba. Látott srácokat telefonnal a kezükben, csajokat szelfizve és még pár deszkás is elé keveredett, mikor bent mászkált a nagyvárosban. Hiányzik neki a korábbi élete, és bármennyire próbál viccet csinálni ebből az egészből, sikertelenségbe fut. Bár vannak most is jó arcok körülötte, tagadhatatlan. Mostanra azonban egy busszal a kívánt helyre verekedte magát, bár lövése sincsen, pontosan hová is.  Ő aztán mindenre felkészültnek érzi magát, mióta komolyan belevágott ebbe az állattá válós dologba. Majdnem kiestek a szemei, mikor Domi először mutatta meg, milyen eredménye lehet, ha rendesen odafigyel és megtanul mindent. Bár ő maga közel sem vágyik egy macska testébe. Nincs kedve szőrcsomókat felköhögni. Nagyon nincs. Mindenesetre egy szimpatikus fa mellett megállt, és várta, hogy az égi áldás megmutassa az utat.
Elpöccintette a közeli kukába a csikket - ejnye, milyen szörnyű szokások vannak itt! -, majd az utolsó nikotinos füstfelhő is elhagyta ajkait. Nem feltétlenül büszke egyik szokására se, bár azért szereti azt hinni, hogy mások elhiszik, hogy az. A tetoválások mondjuk más kérdések, azért az anyja már kétszer lecsukhatta volna – és a munkája révén tök könnyen is ment volna neki -, de mit tehet? Itt már nagykorú, és mindjárt az országban is. Meg ezek nem holmi lemosható rajzok ugyebár…
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 00:07 | Link



Tél van, de se hó, se szél, ami igazán meglepő. Keve nem éppen arról híres, hogy nagyon megülne magában, vagy az ünnepeket élvezné otthon, igazából csak kihasználja a szabadság adta időt. Gondtalanul szív a cigarettába, majd engedi ki a füstöt a hűvös levegőbe. Lassan sötétedik, és ideje lenne indulnia. Komótosan húzza össze a bőrdzsekit, majd a közeli kukánál elnyomva a csikket, megszabadul a bűzforrástól. Lazán kémleli az eget, még gyalogol végig az utcán a célállomáshoz. Csak egy egyszerű este, mert ő ilyen random, semmi több. Magának ezt mondja, közben meg ennél jóval több zajlik le benne. Olyanra készül, amire korábban nem igazán, nagyon komolyan veszi most, amit elképzelt, és nem akar tágítani mellőle, ezért is kérdezősködött, kutakodott és bukkant fel Karácsony után Szalamantonban, egyenesen Nelie lakóhelyénél. Kopogás után pedig egyből ezerwattos vigyorral figyeli a remélhetőleg megjelenő lányt.
- Megjött a Mikulás, bár kicsit késve. - Mondja komoly arcot magára erőltetve, majd a saját nyakához emeli a kezét és zavartan masszíroz bele még össze próbálja szedni a szavakat. Igazából nagyon határozottan elő tudja adni, de nem akar se árulkodó lenni a dolog kapcsán, se pedig túl erőszakos, hiszen célt kellene érni. - Van egy meglepetésem, amit ki kell bontanod, de nem kérdezhetsz és velem kell jönnöd. Most.
Mondja, majd mosolyogva lefejti a sálat, és kezében fogva néz a rellonos bombázóra, mi lesz a következő lépése.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 21:11 | Link



Teljesen feldobta a látott döbbenet, szeretet hasonlóan erős hatást kelteni, simogatta a hiúságát, aminek egyébként nem volt rá szüksége. Mindenesetre figyelte az eseményeket, kedvére volt, így még a pimaszkodást is elfojtotta, kivárt, bár azért körülnézett, nem igazán volt kedve a lányról felesleges pasikat levakargatni, de ha kell. Hát van mit tenni? Egyébként ahogy a pubban is, itt sem zavartatta volna magát, nem nagyon tűri, ha beleköpnek a levesébe. Meg azt sem, ha más szemet vet arra, amire ő. Khm.
- De te éppen csodásan festesz hozzá. - Zárta rövidre, majd hátrébb lépet és a kezét nyújtotta felé. Megcsóválta a fejét a feltételezésen és látványos grimasszal díjazta. - Nem tudtam, hogy a gyilkosoknak szokása kopogni és időzni az áldozattal. Nyugi, senki nem lesz árva, csak kölcsönkérlek. Majd próbállak nem megtartani, jó? Bár semmit nem ígérhetek.
Megesik Kevével, hogy sokat beszél, de az is, hogy inkább hallgat, de lévén ő toppant csak úgy be, valakinek el kell kezdeni ezt az egészet. Nagyon szívesen vezet, ez a jellemvonása sosem tartozott az átlagba házában, mégsem zavarta. Igazán csinos vezetőség volt, akik minden egyébért kárpótolták. Ha idő közben végre megfogta a kezét Nelie, h nem akkor megtette őt, maga után vonva indult meg.
- Jó lesz, ne aggódj. Zsupszkulcsos utazással, hogy állsz?
Csendesen lépdelt ezután, próbálva a rellonsohoz igazítani a tempóját, bár nem volt ehhez hozzászokva. Ma kifejezetten rendes. Nem mentek távolra, az utcában az egyik kék-fehér ház hátsó udvara volt a célállomás, ahol egy kicsi, szoborszerű és eléggé lelakott kőépítményt közelítettek meg. Ez a zsupszkulcsuk az estébe, azonban mielőtt indulnának még a lányra pillantott, végigmérte őt, majd vigyorogva húzta az ő kezeit is a műszoborra.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2016. december 29. 22:14 | Link



Lazán ingatta a fejét a nagy felfedezésen, aztán végigsimított saját, borostás arcán még figyelte a szépséget. Nem érezte magát különösebben kínosan, vagy hívatlannak - igen, ő pontosan elképzelte, hogy mindenhol, mindenki szívesen látja - így csak úgy várt ott, mintha mi sem lenne természetesebb. És így is indult el. Biztosan fogta a törékeny, az övéhez képest egészen kicsi kezet, aztán csak figyelte a jóval tömörebb válaszokat. Megmosolyogtatta őt az, hogy mindig ilyen, hát nem tudja szépíteni, merev távolságtartással viselt bárki felé Anne, akit nem ismert úgy, mint a tenyerét. Pedig egy kicsit kellene csak elengednie magát. De Keve csak a lehetőséget adhatta meg, na, abban viszont nem volt kicsinyes, sőt.
- Majd legközelebb… - Azzal ő is megszorította Nelievel egyszerre, egyik kezét a lányén tartotta, hogy érkezésnél megtarthassa magukat lehetőleg két lábon. Ami sikerült is, ha kicsit imbolyogva is. Ezt sikerült ennyi idő alatt, na, a többi kellemesebb és jobb meglepetés. Rá is vigyorgott pár perccel később. - Egyben vagy?
Némi aggodalom is vegyült az érdeklődésbe, de nem volt tolakodó, tudott ő ha akart és nem csak gyerekes vagy túlmacsó üzemmódban működött. Most azonban a kezére csavart sálat bontogatta, miközben rápillantott a sárkánylányra. Majd egészen közel sétált hozzá, megvillantva mosolyát pedig megkerülte és mögé lépett.
- Van itt még valami, nem vagyunk messze, de a meglepetés mégis csak meglepetés szóval… bekötjük a szemedet, és nem ér lesni. - Míg beszélt, egyik kezével jobb oldalánál a sállal nyúlt előre, másikkal a bal oldalán, majd óvatosan húzta a szemei elé és lazán, de biztosan megkötötte. Majd ismét a kezéért nyúlt és lassan kezdte előre húzni, szembe fordulva vele. Néha óva intette egy-egy lépéstől, de szerencsére három lépésből sima, aszfaltozott részre értek és egyszerű 5 perces út volt ez. És a vidámpark ajtajának csörgéséig meg sem álltak. Ott elengedte a kezét, majd a kisajtónál belépve felkapcsolta a kivilágítást, és kikiabált.
- Na, most már ér lesni…
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 1. 22:38 | Link



Mindvégig lelkes maradt, mindazok ellenére, amiket látott, tudott és tapasztalt eddig a lánytól. Tisztában volt vele mennyire nem egyszerű eset a rellonos, de ebben cseppet sem látott ellenvetést az elképzeléseihez. Illetve nem akart. Helyes, kitartó férfi hírében állva még szép, nem mellesleg ugyan elég könnyen kitalálta és kivitelezte ezt, van munkája benne rendesen. Nem hagyhatja veszni.
- Fölösleges kérdéseid vannak, azt hittem itt én beszélek sokat...
Nem különösebben éllel vagy erőszakosan válaszol, még így is kedves marad, viszont gyönyörű kerülőt tesz minden felett, amire reagálnia kellene. Talán néha az is pozitív, ha ő nem beszél annyit, majd egyszer kipróbálja, de most kénytelen lesz. Ahogy vezetgeti a lányt vigyorogva figyeli őt, ha jól sejti nem bízná csak rá magát így biztos fülel.
A kulcscsal nem bíbelődik sokat, kinyitja a kiskaput, és a pénztárnak beépített főkapcsolókhoz lép, hogy fénybe boruljon minden. Azért a muglik se gyengék fényűzésben, az áram meg egy kis kreativitás bármiből varázsol maguknak szórakozást. Mire visszafordul és a bejárathóz néz, Nelie már szemkötő nélkül nézelődik. Visszaveszi a sálat és a zsebébe tömködi, aztán mutatva maga előtt befelé invitálja a barnát.
- Tudod, kifejezetten jó vagyok az illegális dolgokban, de - kis szünetet tart, még meglobogtatja a kulcsot. - Van egy ilyenem is, csak most, csak nekünk. Na, mehetünk?
Ő maga már bent is volt, és megvárta még a lány felocsúdik, remélte, hogy nem kell becipelnie. Távolról is látszott a több tíz méter magas műfenyő, ami ki volt a park közepén dekorálva, de az csak a végállomás lesz.
- Vegyük úgy, hogy most csak a tiéd egy vidámpark, hol kezdenél?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 10. 23:39 | Link



Nők. Keve még mindig nem tanulta meg, hogy ha kék, az a baj, ha piros, akkor az. Ideje lenne lilát mondani, vagy semmit, igen, ez tűnik hatásosnak. Ahogy figyeli a barna reakcióit magában jót derül az egészen, és hiába nem látszik rajta kívül, azért izgul egy kicsit. Szokta ő fűzni a csajokat, de azért ekkora erőfeszítést nem sok ért meg neki eddig, és most sem érti igazán, hogy alakult ez... de már csak arra kíváncsi, mi jön ez után. Vigyorogva rázta meg a fejét, mikor kijelentette a lány, hogy nem is kíváncsi, pedig még rá se tért, hogy egyébként az anyja biztosan szívesen dugná hűvösre őt, mindegy is.
- Hé, hé... az egész éjszakára a miénk, nem kell rohanni!
Próbálta visszafogni, nagyon sikertelenül, így inkább beleegyezően követte az óriáskerékig. Még szerencse, hogy dolgozott itt, és tudja mit és hogyan működtessen, legalább ezen nem kell sokat agyalni. Felsegítette az egyik lépcsősoron a lányt, ha az igényelte, aztán a kerék felé indulva, ő az irányítót nyitotta, hogy megkeresse az időzítőt és a kapcsolót is. Utána beül a lány mellé, és a rellonos arcából kisöpri a kósza tincseket, majd karját kinyújtva maguk elé húzza a biztonsági korlátot. Csapó egy.
- Komolyan, csak egyet? Minek nézel engem? - Megforgatta szemeit Keve, ahogy látványosan az égnek emelte tekintetét. Az összes sárkányt begyűjtené neki a környéken, ha arról lenne szó. Valahogy most jön rá, hogy az a vigyorgós, boldog tekintet, amit a vidámpark előcsalt hiányzott Nelie arcáról, nagyon-nagyon.
- Már elkezdheted a kívánságlistád sorolását az este további részére, de majd hagyj ki valahol úgy öt percet. - Sejtelmesen rákacsintott, miközben emelkedtek körbe, és nézhették a kivilágított város fényeit. Nem kötötte Nelie orrára hol vannak, és egyelőre nem is tervezte.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 11. 23:42 | Link



Akadtak időnként pillanatnyi kétségei jó ötlet-e ez, azonban ez az alap elképzelésnél tovább nem hagyott mély nyomot Kevében. Csak csinálja azt, ami az eszébe jut. Ennek ellenére azért felkúszott a szemöldöke a feltörő kérdések kapcsán, viszont magához képest higgadtan és csendesen rendezte. Így volt tökéletes, tudja ő.
- Nem nekik kell ott helyet hagyni.
Vigyorogva pillant végig a lányon, majd nevetve megrázza a fejét. Viccel ő, persze, annak álcázza inkább. De célozgatás ide vagy oda, komolyan nem érti, hogy egy ilyen gyönyörű teremtés hogy maradhat magára a plüsseivel - meg az élőbb állataival -, főleg az ünnepekben. Nem érezte fontosnak ezt firtatni, és úgy volt vele, ha már sikerült elérni, hogy boldog legyen, nem most kéne elrontani. Mikor az óriáskerék éppen átfordult a legmagasabb pontjáról ő is a várost figyelte. Jól ismerte minden szegletét, annak ellenére is, hog az utóbbi időben igen keveset jött ide.
- De kis kíváncsi valaki. Úgy 100 méter magasan a föld felett, egy mágusok lakta városrész legszélén... talán. - Úgy tett pár pillnatig, mint akinek hasonlóan fogalma sincs, mint a lánynak, majd nevetve tért át inkább a másik részére. - Azt hittem már tisztáztuk, hogy nem akarlak megölni... öt perc amúgy is kevés lenne. De arra elég ha jól tippelek, hogy kibontsd az ajándékod a fa alatt... ott.
Pont ekkor mutathatott is előre, ahol a park közepén magasodó nagy fenyő csúcsa is éppen felvillant. Égősorok, nagy gömbök, volt rajta minden, Keve már inkább giccsesnek, mint szépnek vélte, de nyilván nem lehet minden a kívánságai szerint. Az óriáskerék kellemes tempója lassan egyre lassabb lett, hiszen a körnek vége fog szakadni, így Neliere pillantva várta előre mi lesz a következő feladat. Ő aztán teljesen önfeláldozó ma, és még meg sem bánta.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 16. 21:19 | Link



Már lassan kezdett hozzászokni, hogy válasz helyett újabb kérdések érkeznek, és inkább mulattatta, mintsem bosszantotta ez. Azért számolt ezzel, hiszen mégis csak lényegében teljesen indokolatlanul megjelent és idehozta. Bár nem Keve lenne, ha ez nem így történt volna. Spontán, még ebben is, és ami azt illeti, ennek a megszervezése se régen pattant ki a fejéből, de ez most nem is olyan fontos.
- Mindent a maga idejében. - Ezzel zárta rövidre egyelőre a témát, nem tervezett örök titkokat, de úgy volt vele a leglényegesebb dolog pont nem a helyszín, ideje élvezni ezt az egészet. Egyébként is a srác nagyon imád itt lenni, vannak dolgok, amikre négy vagy öt alkalommal is felülne egymás után és úgy érezné, még mindig nem volt elég. Pont ebből kifolyólag, és ahogy Neliet megismerte, voltak is fenntartásai mi sül ki. De a lány szemeit és tekintetét nézve mindez elpárolgott. A következő pillanatban pedig olyan pimasz vigyor terült el az arcán, hogy azt levakarni se lehetett volna. Válasz helyett csak megköszörülte a torkát, és ő is kiszállt. Hallotta kattanni az időzítőt, tudta hogy nyugodtan mehetnek tovább. Megfogta a lány apró kezét, szabadját pedig a zsebébe csúsztatva indult meg vigyorogva a kivilágított ösvényen szlalomozva a körhinta és a libikókák között.
- Ahogy a kisasszony szeretné. – Nem volt sok idő, még kettesben a vidámpark zajaira a fához értek, ami innen lentről ijesztően magasodott föléjük, de még így sem volt rossz látvány. Elengedte a rellonos kezét, majd látványosan a járda távolabbik felén lévő korlátnak dőlt. Összefonta maga előtt karjait és várta, hogy a nagy fekete dobozt, amin a zöld masni van magához vegye és kinyissa. Klisés tartalom, de mégsem, ha mindent tudna már most róla. A nagyobb dobozban a rengeteg krepp papír alatt egy hosszúkás ékszerdoboz lapul, amiben a sárkányos medállal egy nyaklánc pihen, egy szép, éjfekete hematit kővel.
- Boldog karácsonyt, szépségem.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 04:43 | Link



Nem tegnap volt, hogy utoljára a saját ágyában ébredt, pláne nem ilyen elzsibbadt végtagokkal. Apró mozdulatokkal mozgatta meg balját, amin feküdt a szekrények felé fordulva. Mikor kinyitotta a szemeit nagyjából azzal egy időben eszmélt az oldalába fúródó karral. Egy drámai sóhaj és nyögés után fordult Renée felé felvont szemöldökkel, kissé hunyorogva. Végigmérte a sötét hajú lányt, aztán védekezően megemelte karját és felült.
- Jól van kisamazon, enélkül is felkelek... Tudod már a Janex-féle kiegészítés, vagy mi olyan fontos?
Fogalma sincs miért volt ez az iménti, de a nőknél sosem jelent jót. Ez a példány pedig a furábbnál is furább, ebben egészen biztos, bár van ennek jó oldala is... Ám ezt inkább nyelje el az éjszaka homálya. Lassan tisztul ki előtte a kép, aztán tanácstalanul figyeli a hölgyikét, hogy mégis kinyög-e valamit, vagy benyomták rajta a némítás gombot. Végül próbált ő csendben maradni, ám erre elemileg képtelen, arról nem beszélve, hogy az az elégedett vigyor, ami az arcán ült sem hagyta nyugodni. Nem tudta, hiszen az esetek többségében ezeket a beszélgetéseket kerülte, hogy mit kéne mondani, vagy mit sem. A nőkkel sosem jó a hallgatás, de a beszélgetés még gyilkosabb.
- Tegnap még jóval többet járt a szád... elvitték a nyelved az unikornisok?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 19. 19:12 | Link



Határozottan kezdett kérdőn és komolyan tekintgetni Renée-re, miközben igyekezett legalább annyira frissnek tűnni, amennyire kellene. Nem volt különösebben semmi baja, csak lusta állat, akinek a még öt perces pár óráig tartó plusz alvás még kellett volna a teljes élethez. Nagyon elszokott már azoktól az időbeosztásoktól, hog reggel, suliidő, délután, esti buli és alvás. Ez teljesen elborult és a sorrend is változékony, ráadásul egyik-másik rész erősödött, vagy éppen gyengült.
- Helyes, még hasznodra válik. De mi van már csajszi... ugye most nem szeretnél beszélgetni erről?
Felvonta a szemöldökét majd felült és a közeli széken heverő pólóért nyúlt, hogy felhúzza. Neki azzal nem volt gondja, hogy a szája járjon, de valahogy ugraná a nagy mesedélutánt ha lehet. Jobb esetben már itt se lett volna reggel, de hé, ez a saját ágya! Ami körül ott hever minden átváltoztatástanos tétel, könyv, jegyzet, amit csak ketten össze bírtak lopni a kastély diákjaitól. Egyikük sem a tanulás mestere, na. Egyelőre nem kelt fel és indult neki a konyhának, kíváncsian várta hogy több is kijön-e a kékszemű csajszi száján, vagy elengedve a dolgot pipálhatnak... ki jobbra, ki balra el aztán.
- Korán... azt hittem, még álmodban sem tudod befogni. Bár határozottan nem megy minden helyzetben, ezt már tudom.
Rákacsintott, aztán azt a kínos csendet várta, már komolyan az csak segített volna ezen az egész. Hogy ő mennyire utálja ezt a gondolkodós és várakozós malmozást. Amikor egy nő hallgat, de beszélni is akar, olyankor elgondolkozik melyik kontinens a legbiztosabb atomtámadás esetén...
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 21. 22:40 | Link



- Az animágia tételeinkről, miről... hogy mit keresel még itt, pölö.
Egy hatalmas, teátrális sóhaj után egy párna után nyúlt, amit a fejére húzott, most kezdett rádöbbenni arra, mekkora türelme is volt ezidáig. Hozzá kell tennie kifejezetten jól viselte az eridonos lányt, jókat röhögött mellette és a naiv butasága hihetetlen mulattató tud lenni, de. Mert ugye az mindig van, egy-egy alkalommal annyira ki tudna ugrani az ablakon, mint soha máskor. Sokatmondóan pillantott rá, egy amolyan "komolyan?" nézéssel, majd inkább széttárt karokkal csak kimászott az ágyból és elkezdte a női ruhadarabokat a tulajdonos felé hajigálni az ágyra, már mait megtalált. És még őt nevezik rendetlennek.
- Ezt éppen nem, de valami páncélba rejtett nasikról, meg valami felszakított portréról sikerült... De ez legyen a legnagyobb bajod, te legalább nem nyaltad végig nekifutásból a falat, mint mondjuk Niko.
Közölte felnevetve, bár igyekezett visszafogni a röhögést, ami a jelenet kapcsán azért csak feltörne az ember fiából. Különben meg hé, tisztára díjat érdemelne már. Renée él és virul, tanult vele, teljesen rendes és szállást is adott neki. Az ingéről nem beszélve... felvonta szemöldökét, de legyintve hagyta, egy ide vagy oda.
- Van a közelben egy jó hely, ott szoktam kajálni, nagyon király a sültkrumplijuk és a sörük, jó lesz?
Nézett maga mögé, miközben előszedett egy nadrágot a szekrényéből meg egy pulóvert. Ez a káosz ami a lakásban uralkodik egyébként is jobb, ha magára marad.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 25. 15:30 | Link



Keve látványosan temette arcát tenyereibe, majd kínjában nevetve csóválta meg a fejét. Más esetben csak meglapogatná szerencsétlen hátát, és hagyná, hogy távozzon, sőt, inkább erősen ajánlaná. Most azonban nyelt egy nagyot és csak amolyan "ez most komoly?" fejjel fordult felé. Néha nem akarta elhinni, hogy ez őszintén és természetesen jön a csajból, pedig már megszokhatta volna.
- Azt hiszem az eszednek már elég régen lőttek, így inkább csak engedd el a dolgot.
Javasolta minden jóindulatát összekaparva, még elhagyta az ágyat és inkább öltözködött. Mintha neki lenne sietős, holott otthon van. Egyszerre volt szokatlan és kényelmetlen a helyzet, mégsem esett tőle hasra. Legalább. Azért a fejében felmerültek a lányról hallottak és sűrűn ráncolt homlokkal figyelte, ahogy beszél meg megindul a szobában. Szédítő volt sokszor ez a fölösleges pörgés, bár volt alkalom, mikor éppen nem zavarta Renée aktívsága...
- Nem szándékoztalak meglopni, elhiheted. Amúgy is ha sokat szórakozol még ilyen random mókusfarokkal való seggriszálással, én nem a nasid miatt aggódnék.
Ránézett elég sokatmondóan és mereven, majd végigmérte és csak egy féloldalas mosolyt eresztett meg. Hát, már most biztos, hogy az iménti mondatát ő maga törte meg szegény csajnál, de elfér ez. Azon viszont annál jobban fennakadt, hogy még lengének sem mondható szettben ugrált oda, hogy hajrá. Más esetben valószínűleg nagyon értékelné ezt a betoppanást a személyes aurájába, de most reggelizni kell.
- Öltözz fel, akkor még iszunk is valamit, na, gyerünk.
Azzal arrébb tessékelte az ágy felé, ahol a lány ruhája volt, de ha Keve szekrényében talál valamit, hát egészségére. Csak ne maradjon így, mert el kell menni enni.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:27 | Link


csakígy | nálam

Olyan ötödik alkalommal szerettem volna átlépni a falon, és megmutatni közelebbről egy negyvenötös lábat a szomszédom szájának, mert órák óta villogtatja mennyire tehetségtelen valami fúvós hangszer használatában. Zsongott a fejem és leginkább csendet akartam, a sajátom. Éppen ezért is toltam maxra a hifi hangerejét, aztán hagytam, hogy a flow tegye a dolgát. Ami szar, az szar, én csak feljavítom az egész lépcsőház közérzetét, kell már neki.
A szokottnál is nagyobb káosz van a nappaliban és egy fikarcnyi kedvem sem volt rendet vágni, amúgy se vártam senkit, de ha úgy tennék is így maradna. Az asztal a sarokba lett tolva, én meg a földön ültem a füzeteim és a könyvhalmok között. Egy-egy elcsúszott lapon régi tetoválástervek, amik azóta varrt minták lettek, de vannak képregénykockák is. Csak a lényekkel foglalkozó könyvek zavarnak bele a képbe, még nekem is el kellett ezen fintorodnom. Arrébb is löktem, mikor úgy éreztem, a kezem éppen nem kap elég teret a farkas befejezéséhez, ami, ha minden jól megy, hamarosan erősítheti a szuperhőcsapatot a lábamon. De még nem most lesz kész úgy tűnt, mert éppen számváltáskor hallottam meg a csengőt, szóval feltápászkodtam hozzá.
- Iiigen…? - emeltem meg a szemöldököm, aztán a kicsit sem ismeretlen hangra megköszörültem a torkom, de azt hiszem a látszat meglepődés nem kellett senkinek. Bőszen hallgattam, hogy én is így szoktam megjelenni. Semmi különös.
- Pizza, te, én, most. De éppen a temetésem szervezem lelkesen… - toltam neki a látszatlelkesedést érezhetően, mennyire zavar. Egyáltalán nem. Ki is nyitottam, aztán az ajtót félig kitárva támasztottam azt, még vártam a nőt. Nem kifelé fűtök, nem kellemes.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:30 | Link


csakígy | nálam

Az agyam próbálta a tényt, hogy nem egyedül élek a tömbben ignorálni, ami egy darabig jól is megy neki, aztán jön az ügyeletes idióta, és rákezd a rémhamis játékra. Legszívesebben megmutatnám neki a falat. Rettenetesen közelről, hol is hallatszik minden át. Elengedtem, bár inkább a zenére meg a rajzomra koncentráltam. Az alkaromon csak azért nem volt feltűnő az elkenődött grafit és szén maradék, mert a tetoválások kellően sűrűn voltak és sötétek. Nem mintha amúgy bárkit foglalkoztatna. Gondolom én.
- És abból melyik, a női? - kérdeztem szélesedő vigyorral az arcomon, mielőtt még haladtunk volna bármerre is. Nagyon lényeges, azt a fajta nemet kifejezetten értékeltem. Volt időszak, hogy jobban is, mint megérdemelték. Nem értem, miért sajnálják őket annyira, a legtöbb maga alatt vágja a fát és még csak rossz érzése sincs emiatt. Na, így vesse rám bárki az első követ. Időm viszont nincs és kedvem se ezen filózgatni, beengedtem inkább a futárrá avanzsált nőt, mielőtt ráfagy a kaputelefonra és olvaszthatom le onnan hajszárítóval. Mert ugye ki tudja mikor gyalogol be egy random mugli. Nem hiányzik valami minisztériumi szarság.
- Peeersze. Szerintem is - közöltem tömény szarkazmussal, majd megvártam még felér, a dobozt oldalasan toltam a kezében, aztán a dereka után nyúlva rántottam be jóformán a lakásba, bevágva mögötte az ajtót. Nem szeretem a nézőközönséget, és a hetesben a néninek akkora szemei vannak, ha vendég jön hozzám, hogy szerintem a falon is átlát. Creepy.
- Hogy vagyunk ma, Gracie? - villantottam rá egy féloldalas mosolyt mielőtt hajlandó lettem volna elengedni őt és a dobozzal a pultig hátrálni.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:32 | Link


csakígy | nálam

Sosem kedveltem a nem szót, talán ezért is pörgött az agyamban mindig valami olyan válasz, amitől vagy kikészülnek az emberek vagy éppen ledöbbennek. Amit okoztam csendet éppen nem tudtam hova tegyem, így leginkább várakozó voltam. A válasz nem volt valami túl meggyőző, szóval csak beengedtem a nőt és az ajtót is kinyitottam, mert én ilyen rendes vagyok. Mondjuk, ha csak nem képes átjárni rajta, másként nehéz is lenne eljutni hozzám, márpedig mind tudjuk, hogy a lakás leglényegesebb eleme én vagyok. Az ajtón túl.
- Másra tartogatom általában - vigyorogtam rá végül, hogy aztán behúzva a lakásba bevágjam az ajtót. Annak már mindegy volt. Elégedetten hümmögtem a köszöntésre, amit a puszi formájában kaptam, aztán kissé lassan, de hátrébb léptem, hogy a doboztól szabaduljunk. Hátráltató elem, pedig kincset rejt. Szeretek enni.
- Szintén, bár pár órája még vérfürdőt tudtam volna rendezni - girmaszoltam, majd finoman a nappali felé kezdtem tolni Gracet. - De ez itt orvosolva van… dobd le magad nyugodtan bárhova.
Felkaptam az egyik ruhahalmot, ami pulóverek meg ingek halmaza volt, de nem is igazán emlékszem miért itt, aztán egy székre dobálva azt helyet is teremtettem a kanapén. A saját káoszom tökre hidegen hagyott, így nem is foglalkoztam azzal, hogy bármit eltüntessek.
- Valami probléma van? - érdeklődtem felvont szemöldökkel, mert láttam, hogy megnézett. Érzékeltem, hogy vagy a Majától kapott pólóm, vagy az egész lesz a meghökkenés oka, de nekem egyik sem volt az, így csak kivártam. - Ne is várd, hogy elmehetsz. Nem fogsz. Szóval ülj le, mutatok valamit…
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 17. 16:43 | Link


csakígy | nálam

A filmek felhozatalán felröhögtem, hogy aztán megrázzam a fejem is, bár nem tiltakozóan. Alapvetően valós a gondolat, voltak, amiknél a lelkesedésem bőven várt minden mást, de a legközelebbi ilyen eshetőség nem ma este kívánt érkezni, így bennem közel sem mozgott ennek a gondolata. Végigsimítottam az oldalán, épp csak érintve a tenyeremmel, aztán el is engedtem, hogy a nappali felé irányítsam a pizzának meg helyet találjak.
- Hümm. Nem állok pénz szűkében, nem hiszek a nem szemtől-szembeni adásvételben kellően és sokkal vonzóbb a gondolat, hogy élve tartsalak meg - mondtam neki ezer wattos vigyorral, de azt hiszem az agyamig a saját mondatom értelmezései csak akkor jutottak el, mikor arrébb kezdtem dobálni pár dolgot. Talán ezért is hallgattam el és néztem magamra a ruhám helyzetét reszkírozva.
- Csak érdeklődtem - vontam meg a vállam egy pillanatra, hogy aztán nagyobb csattanással mindent egy sarokba ejtsek az ölemből, amit innen meg onnan arrébb kívántam pakolni. Bár ez túlzás, inkább csak kupacokba helyezem az életem részleteit, ez meg minden területen túl nyilvánvaló lassacskán. Viszont ahogy a magam káoszát, úgy a nőt se terveztem éppen kiengedni a kezeim közöl, egyébként is lett volna mit mutatnom neki, ő értékelni szokta. A többi tervemről nem beszélve, de azt egyelőre félretettem.
- Rettenetesen… tessék - toltam az ölébe az egyik megviselt füzetet az ujjam két oldal közt tartva, hogy ott nyissa ki. A többi sem titok, csak éppen egyáltalán nem fontos. Ez a jövő, már tervekben. A farkas, ami Hulkék mellé készül, de a másik oldal, ami a mellkasomon lévők tovább gondolása a lényegesebb. Érdekelt a véleménye, keveseké szokott.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 18. 03:43 | Link


csakígy | nálam

Én és a szervkereskedők szerintem nem futunk egy történetszálon, és az is elég új volt, hogy felmerül rólam. Ugyan, csinálok elég sok szart, de ez éppen nincs a repertoáromban. Meg az üzletre is kényes vagyok. Egyrészt ezt meghagyom a másik lengyelszármazéknak, meg a német csodanőnek, másrészt ha mégis beleteszem a kezeim, nekem azt látnom és tapasztalnom kel. Szerintem nincs más, aki annyi rémhírt halott volna már róla, hogy egy duplalemezes különkiadásban másolt CD volt. Csak nem.
- Milyen lelombozó vagy, pedig - tártam szét a kezem körbenézve. Igen, azzal lett volna dolog, bár nem mintha különösebben zavart volna. Néha, ha jött valaki olyan, mint Lewy, összeb*szkodtam a dolgokat, mert irritál, mikor taperol és próbál maga körül rendet tenni. Ő ehhez szokott én meg nem.
A válaszára felszökött a szemöldököm, de csak felé pillantottam, aztán inkább a lapjaim és füzeteim között kutattam. Nem kívántam kommentelni, alapból mi olyan bonyolult abban, ha már itt van maradjon. Mintha nem is tudom hova szólítaná az ideje. Nyilván sehova, most nálam van, minden huszadrangú kell legyen.
- Is, de ez csak a saját vázlatom, a csajszi úgyis átdolgozza kicsit előtte - jegyeztem meg megvakarva a tarkóm, mert belegondolva rajta kívül más nem is igen javíthatott soha beléjük. Benne meg az évek alatt annyit kellett bízzak, hogy feltételek nélkül megy. Tudom, hogy nem ad ki szart a kezei közül.
- Akadnak, de ez lesz az első, egyelőre, közben meg alakul. Na, igen? Mennyire kész? - kérdeztem, aztán csak bólintva egyet löktem arrébb pár üveget és dobtam le magam.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 26. 03:09 | Link


now | nálam

Rettenetesen hétfő hajnali nyolc óra van. Igen, pontosan ilyen a leírt helyzetem.  Most aludnom kéne, ha már a főnököm a hitéből úgyis rég kitért, hála a legújabb munkamorálomnak. Esküszöm nem direkt csinálom. Csak megtörtént. A fejem fel akar robbanni, és arra sem emlékszem mikor tartottam jó ötletnek görény alakjában Grace ölébe mászni, mondjuk nem volt rossz, csak... why? Akarom tudni? Nem hiszem. Kellene? Igen. Az utolsó amire élénken emlékszem, hogy a táskájában kerültem haza, aminek popcorn és dohány illata volt. Lehet akadt némi filmszakadás, de túl jó volt a hangulat, és nem hinném, hogy ők értették volna, ha azt mondom nem kéne innom, mert a nőt is haza akarom vinni. Ismernek már, azt hiszem túl sok fölösleges és érdekes kérdést generált volna. Miért? Mióta? Fontos ez? Igazából ezt én se tudtam értelmezni. El is engedtem.
Már percek óta csobogott rám a víz, hallottam a bejárati ajtó csapódását, szerintem kávéért meg boltba mehetett a barnaság, de az agyam még nem működött. Csak hátradőltem a folyó víz alatt és relaxálni próbáltam, nem túl sikeresen. Nem akart összeállni ez, ahogy az elmúlt közel két évem következményei se. Kezdtem néha azt hinni totál becsavarodtam, máskor meg... csak túl jó volt ahhoz, hogy ki akarjak keveredni. Éreztem, hogy lesz még gond, de egyelőre Lewy csesztetésén kívül nem volt semmi, azt se értettem. Nincs itt semmi, csak szeretek emberekkel lógni. Vagyis eggyel.
Ja, és még mindig görény vagyok. Szó szerint is, de most úgy tényleg. Rohadtul kimaradt a visszaalakulás.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 26. 11:56 | Link


now | nálam

Nagyon lassan teltek azok a percek, a fejem meg csak egyre jobban hasogatott, szóval lassan kezdtem teljesen feladni. Az ajtó csapódására összerezzentem, de kis idő után tudatosult bennem, hogy egyedül maradtam. Egy darabig a fejem a víz alá dugtam, aztán csak forogtam párszor a már álló vízben, mielőtt a hátamra fordulva lebegtem volna a víz felszínén. A görényfarkam mozgatva irányítottam néha magam erre vagy arra, aztán a teljes nyugalmamból, ami már majdnem segített leküzdeni a fájdalmaim újabb ajtónyitódás zökkentett ki. Rendesen kezdem azt hinni, hogy rossz lakásban vagyok, pedig nem. Csak megismerem a fürdőm! Remélem.
Annyira elbambultam, hogy a következő, amire eszméltem az volt, ahogy törülközőstől kirántanak a vízből, csak utólag, kapálózva ismertem fel a németet, már éppen készültem az ujjára harapni, mikor landoltam. Lassabban ment, mint általában de visszaalakultam és a törülközőt magam köré csavarva néztem rá, hogy mégis mi a f…. baja van velem éppen.
- Te kérdezed?!  - néztem rá teljesen értetlenül az egyik kezem a fejemhez szorítva mert a hangoktól csak jobban fájt. A hajam nedves volt, csak összeturkáltam álljon valahogy, aztán meredtem rá tovább. Ezt a mondatot amúgy se akartam senkitől hallani.
- Luca terhes? - kérdeztem teljesen komolyan ráncolva a homlokom, mert legalább annyira ki van akadva és pont ennyire indokolatlan az ittléte is.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 26. 23:35 | Link


now | nálam

Nem minden buli sikerül ennyire… jól. Mondhatjuk, hogy a körülményekhez képest az volt, pláne nem így, hogy gyakorlatilag kiheverni is állatként kezdtem, mert valamikor átalakultam, de vissza már nem sikerült. Láttatok már részeg görényt? Nem? Sajnálhatjátok, amúgy szerintem eléggé adom szőrös négylábúként is, csak ez nincs mindig megfelelően értékelve.
- Forduljak el esetleg? - kérdeztem kétségkívül felháborodva. Rohadtul nem értettem mi ez a hisztéria, ami momentán a fürdőmben zajlik. Sóhajtottam egy látványosan nagyot, ahogy a tükörbe néztem, majd vissza a németre. Éreztem, legalábbis legbelül valami vészjelző már pislákolt, hogy ezt a beszélgetést, vagy eleve az itt létét nem fogom megköszönni.
Tettem egy lépést hátra, mert bár a kérdésemre majdnem tutin voltam a válasszal, pontosan tudtam, előfordulhat, hogy nem jókor kérdezek hülyeségeket. Mondjuk amilyen fejet vágott nekem, még akár jogosan is feltételezhetnék vihart a paradicsomban.
- Ha nem leszel újra apa, nem is értem a feszkót - vontam fel a szemöldököm, aztán fordultam is kifelé a fürdőből egy másik törülközővel szárazra töröltem magam. Út közben megkerestem a gatyám is és vártam a csattanót a nappaliba menet, ahol volt minden is szétszórva.
- Mi bajod van? Lassabban, ehhez még fáj a fejem. Miről kéne beszélnünk? És mi van a neten? - néztem értetlenül, de aztán csak megvakartam a tarkóm, volt egy olyan sejtésem, tudom miről van szó, csak nem akarom.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 29. 01:29 | Link


now | nálam

Nem kellett Bojarski magasságába emelkednem és a levitában csillogtatható tudást megütnöm, hogy tudjam mi, illetve sokkal inkább ki lehet Max számára a probléma. Tisztában voltam vele már egy jó ideje, hogy előbb vagy utóbb nem lesznek kellemes szavai a dologhoz, ennek ellenére meredtem rá és semmit nem értettem. A fejem amúgy is ketté akart hasadni, és akkor úgy állt itt, mint egy felbőszült anya, akinek a gyerekét rajtakapták boltilopáson, pedig vallásosak és szentek. Szóval… mi van?
- Jól van, csihadj, mi a fene akkor ez. Olyan vagy, mint aki menstruál - vontam fel a szemöldököm, hogy aztán felkapjak valami ruhát egy alsó meg egy nadrág meg is lett, de az istenért nem volt meg a Marveles pólóm, szóval elengedve dobtam magam a kanapéra, nem is nézve mik vannak elszórva.
- Nekem semmi, leszámítva, hogy menten lerobban a fejem te meg még hangos is vagy - közöltem szárazon, hogy aztán rá is nézzek, azzal a „most mi van?” fejemmel. Nem, ártatlan sosem voltam, de egyelőre nem éreztem úgy, hogy kellene bármiről szót ejtenem. A kérdésem, illetve Luca tudtam hogy egyrészt övön aluli, másrészt kellően kizökkenti, és legalább hagy pár percet, hogy annyira képes legyek, amire egy 7 éves is. Beszélni. Mondatokban.
- Ami baj, mert…? - köröztem az ujjammal a levegőben, nem tudtam mi közöm ahhoz, hogy Grace kikkel és mit csinál még. Nem mindig éltem, ha mondjuk nekem máshoz lett volna kedvem, de ez nem tartozott senkire. - Miről is beszélünk?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 30. 20:57 | Link


csakígy | nálam

Bár nem gondoltam komolyan, hogy most aztán teljesen elveszett minden lelkesedésem azzal, hogy nem ránt fel egy szobalányszerkót és áll neki porszívózni, jól esett a lelkemnek a dolog. Azt hiszem régebben elég kellemetlenül tudtam a „majd legközelebb” és a „következő alkalommal” felvetéseket lereagálni, de kezdett Grace piszok erős szinten a mindennapjaim része lenni. Azt hiszem nem tudom, vagy nem is számoltam utána, pontosan mióta van ez így, de elég kitartó állapotnak tűnik. Fura, az tuti, majdnem annyira, mint a nők nekem, mondjuk leginkább ez a példány, de ezt gondolom hangosan se kéne kifejteni. Régen kaptam már pofont, ma nem terveztem ezt az élményem feleleveníteni.
- Érti a dolgát a csaj, nem véletlenül bízom benne. Mondjuk hallottam róla, hogy van pár hely Pesten, amiket érdemes lenne körbenézni, de egyelőre nem volt kis tervem - máson meg nem éri meg a kísérlet, bátor vagyok és elég hanyag is, de ezek a tetoválásaim. Szégyen rám, de nem adok a legjobbnál alább. Egy ideig még néztem a nő kezébe nyomott rajzot, aztán csak a földre telepedtem, a lábaim kinyújtva eldobva a padlón és csak meredtem a széthányt papírjaimra és jegyzeteimre.
- Ennél azért még a B kategória is többet tud, vannak jelmezeik is - jegyeztem meg az orrom alatt röhögve a dolgon, de végül csak a fejem ingattam ezen. Sosem gondolnám, hogy engem azzal próbálna bárki felszedni. Csak észreveszem, ha valaki azt próbálja tenni. Ezzel van, aki vitázna mondjuk.
- Na, már egészen izgat a dolog, hogy is áll - néztem rá vonogatva a szemöldököm, aztán csak félig hanyatt dőlve támaszkodtam meg a kezeim úgy néztem rá fel a kanapéra. - Hány alkalom volt eddig amúgy?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 17:16 | Link


now | nálam

- Az orrom túl tökéletes ahhoz, hogy átrendezd. Kapuzárási pánik? Mert próbálom kiheverni a másnapot? - kérdeztem értetlenül széttárva a kezeim, mert semmit nem értettem abból, velem mi a gondja. Ezen a remekbe szabott délelőttön az se volt tervben fixen, hogy életben maradjak, erre most itt volt Max és arra kényszerített, hogy gondolkodjak, meg keressem az ő logikáját. Ez újabban totál józanon se ment mindig, valahogy nem voltunk egy nézeten leginkább Grace terén. Éreztem már a hangsúlyokból, hogy megint ilyen idegbaj van, de próbáltam átlépni a tényen, hogy erről újra beszélni kelljen. Sikertelenül.
- Én? Én nagyon is figyelek, figyeltem, mikor három hete és két órája felkaptad a vizet azon, hogy miért nem érák rá, vagy mit kerestem a lakásomon kívül. Még az anyámnak se tartozom elszámolással, kérlek - válaszoltam neki teljes nyugalommal, majd facepalmolva figyeltem, hogy mégis mit vár pontosan, nem voltam abban az állapotban, hogy vitatkozzam vele vagy kiabáljak, már ez is fájt. Meg egyébként is, miért kéne erről beszámolnom? Dolgozom. Is.
- Tisztázzuk, most mi is a baj? Hogy a többiek is kedvelik? - néztem rá felvont szemöldökkel, majd a kanapén eltespedve látványosan egy kezembe akadt öngyújtót próbálgattam. - Ugye tudod, hogy Luca több éve ismeri? És Maja is, Lewyről és Hannahról nem beszélve…öhm - köhögtem egy kört, ezt nem is értem minek mondtam ki hangosan, de már mindegy volt egy ideje. Úgy tett folyamatosan, mintha az egész bandának kavarnék be, holott gyakorlatilag az első alkalommal is meg lett velem hívva, nem volt semmi random ebben. Lassan már attól fájt a fejem, hogy ezen kellett gondolkodnom és nem a másnaptól.
- Ez miért olyan fontos?
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2018. május 2. 12:56 Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 17:16 | Link


csakígy | nálam

- Ez nem hangzik rosszul - bólogattam is aprókat a mondandóm mellé. Nem voltam az a szigorúan ragaszkodó alkat, aki foggal-körömmel magyarázza, hogy csak az ő általa ismert a jó, minden más szar, egyszerűen tudtam kiben és miért bízom. Az mondjuk tény, hogy az újba vágnom nehéz nem volt, viszont eléggé meggondolandó. Azt hiszem az életem többi területén se ártott volna úgy figyelnem, mint a tetoválások terén, mégsem tettem, ott csak éltem a mának. Bár egy ideje hazugság lenne azt mondani, hogy nincsenek terveim.
- Rendes tőled, másként biztos éhen is halok - forgattam meg a szemeim kicsit el is vigyorodva. Nem hittem, hogy erre szükség van, de ha nincs ez az ok, lehet ide sem jön éppen ma, azt meg szerintem még nehezményeztem is volna, ez mondjuk más kérdés. - Legközelebb egyeztetünk időpontot, ha kipróbálnád a dolgot.
Lassan levakarhatatlan és pofátlan lett a vigyorom, amivel néztem rá felfelé a földről. Túl sok dolog vett körbe, de kellett a magam káosza, emlékeztettek dolgokra, amiket jó lenne időben kiteríteni. Legtöbb esetben nyílt lapokkal játszom. Kivéve a pókert és a Maja által „kapcsolatnak” keresztelt valamimet.
- Nagyon - közöltem megvakarva az állam, hogy aztán kicsit előre hajolva nézzek rá, nem zavartatva magam végig rajta volt a tekintetem, még levetkőzött és megmutatta, hogyan is áll a csoda a hátán. - Voah, szééép - jegyeztem meg még hangot is adva a dolognak, nem is tartott sokáig, hogy mellette találjam magam a kanapén, a tenyerem meg már a hátára simult a tetkó vonala mellett. Ez azon kevés dolgok egyike, amivel meg lehet venni kilóra pillanatok alatt.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 4. 00:39 | Link


csakígy | nálam

Nyilván nem volt teljesen komoly a kijelentésem, de el kell ismerjem, hogy a kaja túl előkelő helyen volt az életemben ahhoz, hogy nélkülözzem. Sok olyan elé helyeztem, ami mások szerint abnormális, bár egy időben ezt az életvitelemről is el lehetett mondani. Nem mintha most javulna, egyszerűen valahogy felborult az egész, és így oldd meg magaddal a sarokba löktem a tényeket. Jobb volt ez mindenkinek.
- Mondjuk kedden, vagy szerdán? - emelgettem meg a szemöldökeim rá nézve, rezzenéstelenül véve a lapot. Nem tartottam tőle, hogy bármi kicsúszna a poénon túl a kezeim közül, de be kell vallani, ha a vicc fele igaz is, az sem zavart volna.
A tetoválások mindig jobban lekötöttek, mint sokszor kellett volna, de vagy nem mertek, vagy nem akartak erre már beszólni nekem. Foghatnám arra az érdeklődésre ezt is, de egyébként is érdekelt a nő az ízlésével, az elképzelésével és a kitartásával együtt. A hát a lapocka környékén amúgy sem kicsit érzékeny, kell hozzá lelkierő, hogy valaki oda varrasson, pláne nem sokadjára. A kezem akkor sem vettem el, mikor láthatóan megborzongott tőle, csak elvigyorodva köszörültem meg a torkom.
- Szeretnél valami sajátot, vagy olyanra gondolsz, ami már van, csak újra lesz gondolva? - kérdeztem tőle a támlának dőlve és a szabad kezemmel kitámasztva a feje. Végigsimítottam még az oldalán és csak utána húztam el a kezem a feje felé nézve.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 2. 12:56 | Link


now | nálam

Még mindig elég értetlenül álltam a jelenet körül, ha őszinte akarok lenni ennyire idegesnek, sőt, sokkal inkább ingerültnek talán még nem is láttam a németet. Felszökött a szemöldököm, ahogy a halántékom dörzsölve a kanapéra telepedtem. Nem forgott úgy az agyam, ahogy azt hiszem ő is elvárta volna, de tököm se készült arra, hogy ő betrappol, mint valami feldühödött vad, mert az interneten nem tetszett neki valami.
- Feltolták a masszírozós fotel árát a netes shopban, vagy mi? – néztem rá teljesen komolyan gondolva, bár ahogy egyre jobban belement az életem szarul vezetem témába kapizsgáltam már, mi i a probléma. Illetve azt, számára ki. Csak vettem egy mély levegőt, majd nagyot fújtatva vetettem hátra a fejem a támlának kínomban nevetve.
- Senkit nem raktam félre, dolgom volt, dolgoztam, a pénzemért, tudod, amiből élek én is, mint mindenki – közöltem flegmán, majd egy nagy sóhajjal a térdeimen támaszkodva felnéztem rá. – Nem az, hanem Ő.
A hangom nem kioktató, sokkal inkább parancsoló volt már. Sokadjára hangzott így el, nem is különösebben foglalkozom vele, rá szoktam hagyni ezt Maxra. De mostanra már én is pontosan odáig tudok lenni, mint ő. De inkább attól, hogy itt mindenki olyan k*rva okosnak érzi magát, miközben ez az én életem és döntéseim.
- Naaa… hé. Álljuk meg egy szóra. Mi a f*asz? – néztem rá értetlenül és döbbenten egyszerre. Életemben nem hallottam még az ember szájából ezt a szót, pláne nem panaszosan másokra, vagy éppen ilyen területvédőként. Azt hiszem le is fagytam kicsit.
- Miről beszélsz? Miért kell az ördögöt a falra festeni? De leginkább… mi baj lenne abból, ha ő is ohana lenne? – nyomtam meg a szót nézve rá.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 2. 12:58 | Link


csakígy | nálam

Nem mintha kellett volna vagy akarnám firtatni, hogyan kerültünk megint hozzám és a kanapémra, de nem is érdekelt különösebben. Lenne, aki azt mondaná baj van a fejemmel és megint szar dolgokhoz kezdek az ő nézetei szerint hozzászokni, de leginkább tettem rá magasról. Nem tartoztam soha senkinek elszámolással, nem is most akart megváltozni, legalábbis nem teljesen. A hétfő megjegyzésén csak vigyorogva ráztam meg a fejem.
- Nem értem miért ártott az a hétfő mindenkinek. – Másként működtem, mint a többség. Szerettem azért rajongani, ami mást a sírba tett, ezért lehet az is, hogy a hétfőkkel jól megvoltam, sőt, jobban bírtam, mint egy csütörtököt. Az a hétvégi időhúzás tipikus napja. Nagyobb közutálatot is élvezhetne.
A figyelmem inkább lekötötte a nő, vagyis elsősorban a háta és a tetoválás, amin lassan vezettem végig az ujjaim, mielőtt átpillantottam volna rá. Nem számítottam erre tőle mondjuk úgy egy évvel ezelőtt. Szerettem, hogy ennyire normális, és nem az a kockaellenes, értetlen p*csa, akikkel már túl sokszor fújt össze a szél. Utáltam, mikor hiszti volt és mellőznöm kellett volna bármit, amit szeretek. Ekkor se tettem meg, csak a csajok gyorsabban repültek, mint eredetileg tervben volt. Mosom kezeim, maguknak csinálták.
- Hmm… ez jó – bólintottam párat magamnak jegelve egyelőre a gondolataim, azzal mindenki jobban járt. Vagyis részben, a tetkók terén sikerült. Megvártam, még a felsője félig-meddig visszakerült rá, aztán még éppen mielőtt leigazgathatta volna a tenyerem a derekánál a bőrére simult.
- Eddig nem, de most hogy mondod – figyeltem őt látszatelgondolkodással, hogy aztán közel hajolva az arcommal félrelökve a haját a nyakába csókoljak. – Igazából órát kellett volna írnom, azt hiszem, de semmi kedvem már, ráér.
Nem tudom említettem-e neki, igazából sejtem, hogy nem, de nem is annyira volt szerintem fontos, hogy külön kitérjek a minek, mihez vagy pont én dolgokra.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 31. 17:23 | Link


csakígy | nálam

Sosem értettem igazán, hogy mi a probléma a hétfőkkel. Persze, lehet szar, de melyik nap nem? Én például a fél karom adtam volna, ha a sulis időm alatt sose ismerem meg a másnapot a vasárnap reggel személyében. Na az a nap tényleg undorító. Azóta persze több nap reggelét se éltem, de ez más kérdés. Azt gondolnám jobb is elengedni ezt az egészet. A legtöbb nap szívás.
- A szabad kéz - emeltem meg a fejem rá sandítva, aztán még egy utolsó pillantást vetettem a félkész műre, mielőtt a kezem lejjebb csúszott volna és átkaroltam a derekát. Közelebb húzódva a vállára ejtettem az állam, de még mielőtt bármit tehetett volna könnyedén leheltem csókot a nyakára, majd az egyik kezem felhúzva az álla alá nyúltam és kicsit még jobban felém fordítottam. Az ajkaira tapasztottam a sajátjaim, mielőtt még elejtettem volna az órás megjegyzést. Nem mintha tényleg érdekelt volna jelenleg ez engem.
- Azt. Tanórát - egészítettem ki a szót, nem mintha szükség lett volna rá. A borostám a selymes arcbőrét karcolta egy pillanatig, aztán a kedélyborzolás közben próbált a nőn fordítani, mégis csak kényelmesebb lesz úgy. - Tanár leszek - közöltem egyszerűen, aztán újabb csókba feledkezve, mintha csak egy kis dolog csúszott volna ki. Sejtettem, ha nem foglalná őt is így le más, most döbbenettel találkoznék, de vagy váratott magára, vagy gyorsabban ér ide, mint szeretném. Egyik sem volt éppen ínyemre, pont elég volt a másik lengyelszármazéknak elmagyaráznom, még ő röhögőgörcsöt kapva szenvedett a kanapéjukon.
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 31. 17:36 | Link


now | nálam

Túl rég ismertük egymást, hogy ő képben legyen, nálam az ironizálásával nem megy semmire, meg ahhoz is, hogy ismerjem, mikor akar eldurranni, mint egy kaktuszokközt lebegő lufi. Igazság szerint a toppantása még engem is meglepett, szóval hunyorogva a fájdalomtól, de megdöbbenve néztem a lábára, majd legyezni kezdtem a kezemmel, mintha a port akarnám elhessegetni. Tisztában voltam vele, hogy nincs, de ennyire tellett éppen.
- Lehetne, hogy otthon portalanítod a szőnyeget? - néztem rá, pont úgy, ahogy ő szokott, mikor felhívja a figyelmem, mi lenne, ha elfelejteném mondjuk úgy örökre Gracet meg a posztolgatást vele kapcsolatban. Már éreztem, hogy ha nem lennék ennyire kottán, rendesen felhúzott volna, de éppen igyekeztem életben maradni, így a kijavításomra való felháborodására ráemeltem a szemeim és felvontam a szemöldököm. Really? Nagyon nem mindegy.
Aztán nálam is jött némi zárlat, nem tudom a németet hallottam-e valaha a családot emlegetni, nem még azt a bizonyos ohanát. Ezt igazából Maja megjelenése hozta be mindenki életébe, az enyémbe is, csak én elengedtem a meseimádatának. Az egyik legjobb barátom, aki jóformán a húgom, nyilván nem ohanáztuk volna be a világot ketten, szuperhősköpenyekben. Ő elvégezte ezt egyedül, pont a jó embereken, és ezt végre olyan is beismerte, akiről csak tudtuk, hogy éli, de sose hallottuk.
- Mikor lettél önkéntes bíráló, hogy ebbe ki tartozhat bele? Pláne, hogy tisztában vagyok vele, a többiek mit gondolnak - igen, tudom, hogy nem fair pont, de ez a helyzet. Mindenki elvolt azzal, hogy az angol nő az életemben van, akadt, aki korábban is, minthogy nekem feltűnt volna, hogy nálam ragadt, úgy mindene. - Hm…
A látványos gondolkodás után inkább nem is reagáltam a tippjeire, mit is kéne tennem, csak ingattam a fejem, aztán a halántékom masszírozva.
- Sebby aggódik Majáért, ezért felhívja és megkérdezi mi van, Hannah aggódik Lewyért, ezért megy el néha a promócuccaira és beszélget vele, ha kell, ha nem. De! Az nem aggódás, hogy fogsz, kivágsz a kádból, hogy helyettem dönts… Ugye ez világos, hogy nem fog megtörténni?
Szál megtekintése
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. július 1. 16:34 | Link


csakígy | nálam

Azt hiszem most kellett volna elszomorodva, kiskutyafejjel bólogatnom, de valahogy belőlem ezt az opciót kispórolhatták, mert a helyét valami pofátlanabb, vigyorgós elégedettség vette át. Kicsit sem tudtam a helyzetet sajnálni, sőt, nagyon sokszor meg voltak annak az előnyei, ha a fölösleges körökön átléptünk így. Én úgysem hagyom magam, ha azon múlik két napig győzködök, de nagyon minimális azon alkalmak száma a múltamban, mikor így is, úgy is nem az volt a döntő, amit én elképzeltem. Na, talán ezt illene szégyellni. De nem fogom. Meg mást sem, főleg, ahogy a puha ajkakat az enyémen éreztem. Határozottabban simult a tenyerem a derekára, talán kicsit meg is szorítva, de bizonyosan nem kellemetlenül. Hagytam helyezkedni, nem zavart, sőt, kifejezetten tetszett, ahogy pillanatról-pillanatra egyre közelebb tudtam magamhoz. A válaszát szinte meg sem hallottam.
Nem tartottam akkora dolognak ezt, aminek nagyobb körítést kéne csinálni, de aztán a kérdése megborzongatott, egyrészt mert nem éltem sosem a magyarázkodást, most mégis valahogy magam tettem okot, hogy szükséges legyen. Elhajoltam tőle és sóhajtottam egyet, ahogy a kékekbe pillantottam.
- Tanár. Legendás lények gondozását fogok tanítani - jelentettem ki neki, mintha ez teljesen biztos lenne, holott egyelőre maximum a halál az, én azonban kellően magabiztosan tudtam mindent kijelenteni. A barna fürtjeiben óvatosan siklott végig pár ujjam, mielőtt még a támlának dőltem volna és a feneke alá nyúlva teljesen az ölembe húztam. - Nem, olyan legális fajta, tudod, normál iskolai keretek között. Miért?
Szál megtekintése
A fővároson kívül - Mikola Keve Áron hozzászólásai (39 darab)

Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek