[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=553542#post553542][b]Farkas Zétény - 2015.12.15. 23:43[/b][/url]
Egy kicsit tartottam attól, hogy Lyrának nem fog tetszeni. mondjuk, kinek nem tetszene egy sárkány, öcsém? A lényeg, hogy már nincs visszaút, most meg fogom neki mutatni a sárkánymását. Még nem döntöttem el, hogy melyikük a vadabb, de gondolom idővel a valódi sárkány lesz az, haha. Úgy tűnik, hogy nem viselte meg a hoppanálás, nagyon örülök neki, nem kell, hogy behányjon, vagy ilyesmi, főleg, ha mondjuk a ruhámra megy. Na, de Lyra igazi aranyvérű, méltósággal viseli, hogy rángatom, meg, hogy elviszem valahová.
- Imádom a szarkazmusod, olyan… mindegy – legyintek, amit természetesen nem lát, de igaza van, úgy nagyjából. Annyira rendes vagyok, hogy megkönyörülök rajta, és nem hagyom tovább gyötrődni, és leveszem róla a kötést.
Folyamatosan nézem a szöszkét, élvezem, ahogy meglepődik és leesik az álla. Az igazat megvallva nekem is tetszik a kiscsaj, olyan kis harcias, meg minden, ahogy a kis lábaival szaladgál, meg tüzet köpköd.
- Hát akkor bemutatlak egymásnak benneteket – és előbb Lyrára mutatok. – Lyra, ő itt Lyra. Lyra, ő is Lyra – mutogatok a menyasszonyomról a kis sárkányra, majd visszafelé is megteszem ugyanezt. Egy kicsit kivárok, hogy Ly meg tudja emészteni az információt, a kis hüllő pedig csak közelebbjön hozzánk és nézi az idegeneket.
- Örökbe fogadtam, és rólad neveztem el, remélem, tetszik. Gyakorlatilag a miénk, persze ez egy kicsit túlzás, mert nyilván nem fog minket úgy tekinteni, de azért – vonom meg a vállam, jó is ez az egész. Lyra oda van, meg vissza, látszott rajta az első pillanattól fogva.
- Meg szeretnéd simogatni? – kérdezem mindent tudó vigyorral a számon. A kis leányzó ugyan veszélyes, de nem annyira, hogy ne tudnánk kivédeni a támadásait. Kíváncsi vagyok, hogy mennyire bátor a szöszke.