36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: [1] 2 » Le | Téma száljai | Szál kezdő | Témaleírás
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 17:19 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Már teljesen beesteledett, újabban nem igazán volt kontrollban azt illetően, hogy mikor ér oda és hova. Ez mondjuk most nem is volt eltervezve, vagy bejelentve, csak spontánt jött, mint az agyvérzés. Az egyik kezét zsebre vágta, a másikban tartotta a papírdobozt, ahogy átvágott a szinte teljesen néptelen téren, megkerülve azt a bizonyos cipőhalmot, amit a lakók már nem próbáltak meg eltüntetni onnan. A látkép részévé vált, ha valaki elvette volna onnan, úgyis generálódott volna másik. Legalábbis, a legenda így szólt. Grace csak kissé megborzongott az időtől, majd az ajtó előtt megtorpanva a kapucsengőre feküdt.
Ilyenkor mindig megfordult a fejében, hogy talán nem kellett volna eljönnie. Talán jobban járt volna, ha inkább otthon marad és főz egy teát. Vodkával. De ha már egyszer itt volt, nincs mit tenni. Nem hiányzott, hogy levegye a kezét a csengőről és menekülés közben legyen rajtakapva. Helyette várt, míg felvette az a bizonyos ő.
- Hé, kinyithatnád, k.rvára átfagytam! - jegyezte meg kissé nevetgélve, de nem tagadhatta volna, hogy nem ehhez az időjáráshoz öltözött. - ...Persze, csak ha nem zavarok.
Ilyenkor azért mindig eszébe jutott, hogy Kevével szoktak lenni nők is. Olyan furák, akiket nagyon tudott utálni, de ez azért részletkérdés.
- Hoztam pizzát. - dobta be végül az utolsó ütőkártyát is, kissé elmosolyodva.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2018. március 16. 18:28
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:27 | Link


csakígy | nálam

Olyan ötödik alkalommal szerettem volna átlépni a falon, és megmutatni közelebbről egy negyvenötös lábat a szomszédom szájának, mert órák óta villogtatja mennyire tehetségtelen valami fúvós hangszer használatában. Zsongott a fejem és leginkább csendet akartam, a sajátom. Éppen ezért is toltam maxra a hifi hangerejét, aztán hagytam, hogy a flow tegye a dolgát. Ami szar, az szar, én csak feljavítom az egész lépcsőház közérzetét, kell már neki.
A szokottnál is nagyobb káosz van a nappaliban és egy fikarcnyi kedvem sem volt rendet vágni, amúgy se vártam senkit, de ha úgy tennék is így maradna. Az asztal a sarokba lett tolva, én meg a földön ültem a füzeteim és a könyvhalmok között. Egy-egy elcsúszott lapon régi tetoválástervek, amik azóta varrt minták lettek, de vannak képregénykockák is. Csak a lényekkel foglalkozó könyvek zavarnak bele a képbe, még nekem is el kellett ezen fintorodnom. Arrébb is löktem, mikor úgy éreztem, a kezem éppen nem kap elég teret a farkas befejezéséhez, ami, ha minden jól megy, hamarosan erősítheti a szuperhőcsapatot a lábamon. De még nem most lesz kész úgy tűnt, mert éppen számváltáskor hallottam meg a csengőt, szóval feltápászkodtam hozzá.
- Iiigen…? - emeltem meg a szemöldököm, aztán a kicsit sem ismeretlen hangra megköszörültem a torkom, de azt hiszem a látszat meglepődés nem kellett senkinek. Bőszen hallgattam, hogy én is így szoktam megjelenni. Semmi különös.
- Pizza, te, én, most. De éppen a temetésem szervezem lelkesen… - toltam neki a látszatlelkesedést érezhetően, mennyire zavar. Egyáltalán nem. Ki is nyitottam, aztán az ajtót félig kitárva támasztottam azt, még vártam a nőt. Nem kifelé fűtök, nem kellemes.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:28 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Nem szeretett nem megtervezett és előre bejelentett belépővel megjelenni. Olyankor tudta, hogy számítanak rá, meg figyelnek is, az pedig központi szerepet játszott az életében. Azzal egyidejűleg, hogy valaki elkezdte tőle ezt a figyelmet megvonni, illant is tova a lelkesedése, majd nem sokkal később maga a nő is, csak a legkivételesebb esetekben pillantva vissza.
Az átfagyott kacsó elég kitartóan támaszkodott rá a kapucsengőre, amire nem igen akart válasz érkezni. Gyűlölt várni, meg leginkább a gondolatot, hogy esetleg elfoglalt az ember, valaki mással. Nem mintha joga lett volna hozzá, de nagyon is érezte.
- Nem! - vágta rá szinte azonnal, csak semmi igen, azzal a legtöbbször csak a baj van. Nem várt nagy örömködést, vagy meglepődést, máskor legalább írni szokott, hogy jön, most meg arra se vette a fáradtságot, csak megjelent, miután semmi kedve nem volt egyedül pizzázni. Vagy bármi mást csinálni.
- Akkor csak lerakom a dobozt és megyek. - Nem gondolta komolyan, de képes lett volna rá, volt már hasonlóra példa. Valamit nagyon akart, aztán nem sokkal később nagyon nem és hazafelé tartott. Gyorsan változtak az igényei.
Aztán berregett az ajtó, lefeszegette hát a csengőre fagyott kezét, majd beslisszolt, viszonylag gyorsan szedve a lépcsőfokokat, csak azért, hogy megtorpanjon a küszöbön és a piros pulcsis felé nyújtotta a dobozt pókerarccal.
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:30 | Link


csakígy | nálam

Az agyam próbálta a tényt, hogy nem egyedül élek a tömbben ignorálni, ami egy darabig jól is megy neki, aztán jön az ügyeletes idióta, és rákezd a rémhamis játékra. Legszívesebben megmutatnám neki a falat. Rettenetesen közelről, hol is hallatszik minden át. Elengedtem, bár inkább a zenére meg a rajzomra koncentráltam. Az alkaromon csak azért nem volt feltűnő az elkenődött grafit és szén maradék, mert a tetoválások kellően sűrűn voltak és sötétek. Nem mintha amúgy bárkit foglalkoztatna. Gondolom én.
- És abból melyik, a női? - kérdeztem szélesedő vigyorral az arcomon, mielőtt még haladtunk volna bármerre is. Nagyon lényeges, azt a fajta nemet kifejezetten értékeltem. Volt időszak, hogy jobban is, mint megérdemelték. Nem értem, miért sajnálják őket annyira, a legtöbb maga alatt vágja a fát és még csak rossz érzése sincs emiatt. Na, így vesse rám bárki az első követ. Időm viszont nincs és kedvem se ezen filózgatni, beengedtem inkább a futárrá avanzsált nőt, mielőtt ráfagy a kaputelefonra és olvaszthatom le onnan hajszárítóval. Mert ugye ki tudja mikor gyalogol be egy random mugli. Nem hiányzik valami minisztériumi szarság.
- Peeersze. Szerintem is - közöltem tömény szarkazmussal, majd megvártam még felér, a dobozt oldalasan toltam a kezében, aztán a dereka után nyúlva rántottam be jóformán a lakásba, bevágva mögötte az ajtót. Nem szeretem a nézőközönséget, és a hetesben a néninek akkora szemei vannak, ha vendég jön hozzám, hogy szerintem a falon is átlát. Creepy.
- Hogy vagyunk ma, Gracie? - villantottam rá egy féloldalas mosolyt mielőtt hajlandó lettem volna elengedni őt és a dobozzal a pultig hátrálni.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:31 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Ahogy a srác elsütötte a szóviccet, Grace szinte akaratlanul is leszegte a fejét, egy hatalmas sóhajjal és nagyon erős késztetést érzett rá, hogy azonnal lekapja a kezét a csengőről. Általában lelkileg fel volt készülve az ilyenekre, de ez most váratlanul érte és fontolóra is vette, hogy a nyakába szedje a lábait.
- Valamilyen biztosan - bólintott aprót, elgondolkodva, de azért halványan elmosolyodott. Aztán csak megvárta, míg végre kinyitja neki az ajtót Keve, mielőtt még tényleg odafagy. Nem mintha ennek reális esélye lett volna, de a nő mégis úgy érezte és ezt szerette szóvá is tenni.
- Ezzel kapcsolatban sem tűnsz túlzottan lelkesnek - állapította meg, már csak pár fokkal lejjebb a célzott küszöbtől. Szeretett piszkálódni, de lényegében nem emiatt volt itt és a hangsúlyból úgy érezte, hogy a másik erre most nem is igazán lenne vevő. Aztán nem sokkal később az a bizonyos kar fonódott a dereka köré, behúzva a lakásba, majd az ajtót is becsapva, mire a nő halkan felnevetett. Kis csókot nyomott a borostás pofira, de aztán, hagyta, hogy Keve hátrébb lépjen, kissé esetlenül zsebre vágva a kezeit.
- Nem tudom, hogy vagyunk ma. Én megvagyok, azt hiszem. - Egy majdnem vállvonással ezt le is tudta, kissé oldalra billentve a fejét, így a fekete tincsek is a válláról a mellkasára omlottak részben. - Hi...deg van odakint.
Kegyetlenül kínosnak érezte a helyzetet pár pillanatig, de aztán igyekezett úgy tenni, mintha mi sem történt volna, a környezetet mérve fel, majd a "házigazdája" igazán érett és kifinomult stílusú outfitjét kezdte figyelni.
- Most akkor megkapom a borravalóm és mehetek, vagy ne várjam?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 16. 18:32 | Link


csakígy | nálam

Sosem kedveltem a nem szót, talán ezért is pörgött az agyamban mindig valami olyan válasz, amitől vagy kikészülnek az emberek vagy éppen ledöbbennek. Amit okoztam csendet éppen nem tudtam hova tegyem, így leginkább várakozó voltam. A válasz nem volt valami túl meggyőző, szóval csak beengedtem a nőt és az ajtót is kinyitottam, mert én ilyen rendes vagyok. Mondjuk, ha csak nem képes átjárni rajta, másként nehéz is lenne eljutni hozzám, márpedig mind tudjuk, hogy a lakás leglényegesebb eleme én vagyok. Az ajtón túl.
- Másra tartogatom általában - vigyorogtam rá végül, hogy aztán behúzva a lakásba bevágjam az ajtót. Annak már mindegy volt. Elégedetten hümmögtem a köszöntésre, amit a puszi formájában kaptam, aztán kissé lassan, de hátrébb léptem, hogy a doboztól szabaduljunk. Hátráltató elem, pedig kincset rejt. Szeretek enni.
- Szintén, bár pár órája még vérfürdőt tudtam volna rendezni - girmaszoltam, majd finoman a nappali felé kezdtem tolni Gracet. - De ez itt orvosolva van… dobd le magad nyugodtan bárhova.
Felkaptam az egyik ruhahalmot, ami pulóverek meg ingek halmaza volt, de nem is igazán emlékszem miért itt, aztán egy székre dobálva azt helyet is teremtettem a kanapén. A saját káoszom tökre hidegen hagyott, így nem is foglalkoztam azzal, hogy bármit eltüntessek.
- Valami probléma van? - érdeklődtem felvont szemöldökkel, mert láttam, hogy megnézett. Érzékeltem, hogy vagy a Majától kapott pólóm, vagy az egész lesz a meghökkenés oka, de nekem egyik sem volt az, így csak kivártam. - Ne is várd, hogy elmehetsz. Nem fogsz. Szóval ülj le, mutatok valamit…
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 16. 18:35 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Tudta, hogy nem kell komolyan venni minden egyes szót, ami a srác szájából elhangzik. Mégsem szerette, amikor csak a viccelődés ment, mert néha nagyon kényes témáknál kötöttek ki és akkor úgy érezte, bár meg se szólalt volna korábban egyáltalán.
- Igazán? A filmpremiekre. Tudom én - közölte a nő szórakozottan, megvonva kicsit a vállát. Nem gondolta komolyan, de biztos volt benne, hogy részben igaza van. Az elégedett hümmögésre ugyan megborzongott egy pillanatra, de aztán nem merült el a gondolatban mélyebben, mindenki jobban járt, míg nem teszi.
- Nem hangzik túl kecsegtetően, ugye nem akarsz most legyilkolni, hogy eladd a szerveim a neten? - hangzott el a kérdés meglehetősen bizonytalan arccal, de aztán csak kiszélesedett az az apró mosoly. Nem szokta zavarni a káosz, ami Kevénél várta, ha annyira nem volt hely, csak odébb dobott pár pólót és már meg is volt oldva. Ha valaki túl válogatós, lemarad a legjobb dolgokról. A jégkék szempár érdeklődve követte, ahogyan a házigazda lassan belemerült a pakolászásba, majd még ácsorgott pár pillanatig ott. Nem, mintha nem lett volna helye.
- Kéne, hogy legyen? - vonta fel a szemöldökét kérdőn, nem értette, mi lenne a gond. Nem volt baja az öltözködésével, néha ugyan kicsit mókásnak találta, de hozzá tartozott. A ne is résznél már valahogy érezte, mi következik, hát megadóan feltartotta a kezeit és ledobta magát a kanapéra, majd kibújt a kardigánból is, ami a kinti hideg ellen semmit nem használt, a benti melegben meg még annyit sem. Nem is értette már, minek vette fel egyáltalán. - Fine. Látod. Leültem, most boldog vagy?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 17. 16:43 | Link


csakígy | nálam

A filmek felhozatalán felröhögtem, hogy aztán megrázzam a fejem is, bár nem tiltakozóan. Alapvetően valós a gondolat, voltak, amiknél a lelkesedésem bőven várt minden mást, de a legközelebbi ilyen eshetőség nem ma este kívánt érkezni, így bennem közel sem mozgott ennek a gondolata. Végigsimítottam az oldalán, épp csak érintve a tenyeremmel, aztán el is engedtem, hogy a nappali felé irányítsam a pizzának meg helyet találjak.
- Hümm. Nem állok pénz szűkében, nem hiszek a nem szemtől-szembeni adásvételben kellően és sokkal vonzóbb a gondolat, hogy élve tartsalak meg - mondtam neki ezer wattos vigyorral, de azt hiszem az agyamig a saját mondatom értelmezései csak akkor jutottak el, mikor arrébb kezdtem dobálni pár dolgot. Talán ezért is hallgattam el és néztem magamra a ruhám helyzetét reszkírozva.
- Csak érdeklődtem - vontam meg a vállam egy pillanatra, hogy aztán nagyobb csattanással mindent egy sarokba ejtsek az ölemből, amit innen meg onnan arrébb kívántam pakolni. Bár ez túlzás, inkább csak kupacokba helyezem az életem részleteit, ez meg minden területen túl nyilvánvaló lassacskán. Viszont ahogy a magam káoszát, úgy a nőt se terveztem éppen kiengedni a kezeim közöl, egyébként is lett volna mit mutatnom neki, ő értékelni szokta. A többi tervemről nem beszélve, de azt egyelőre félretettem.
- Rettenetesen… tessék - toltam az ölébe az egyik megviselt füzetet az ujjam két oldal közt tartva, hogy ott nyissa ki. A többi sem titok, csak éppen egyáltalán nem fontos. Ez a jövő, már tervekben. A farkas, ami Hulkék mellé készül, de a másik oldal, ami a mellkasomon lévők tovább gondolása a lényegesebb. Érdekelt a véleménye, keveseké szokott.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 17. 17:54 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Kicsit még fel is nevetett a srác a filmek hallatán, amit nem igen tudott Grace hova tenni. Kicsit bután is nézett rá pár pillanatig, de aztán megvonta a vállát, hogy oda se neki, végül is neki ebből nincs baja. Kissé még el is mosolyodott, mikor Keve tenyere az oldalán csusszant végig.
Az ajkába harapott, csendes hümmögéssel figyelve a fiúra, majd aprót bólogatott. Ő is rajongott volna érte, ha Keve megtartja, de ez mióta volt opció?
- Előre szólok, hogy nem szeretek takarítani! - közölte szórakozottan, hogy kicsit oldja a hirtelen generálódott majdhogynem feszültséget. Még végig is simított az állán kicsit, mielőtt visszaejtette volna a kezét maga mellé.
Nem értette, hogy miért kell pakolászni, mikor maga is megoldotta volna, de nem szólt egy rossz szót sem miatta, csak követte a pillantásával Kevét.
- Érzem ám az iróniát, attól, hogy nem ez az anyanyelvem, még beszélem rendesen! - nézett a jégkékjeivel rosszallóan a lengyelszármazékra, mielőtt még átvette volna a füzetet, az adott oldalnál kinyitva. Szerette a rajzait nézni, még inkább viszontlátni azt valahol utólag. A pillantását az oldalra szegezte, majd kissé az ajkába harapott, mielőtt visszapillantott volna Kevére.
- Én lehet, hogy egy kicsit élénkebb vöröset használnék itt, ezen a részen. De nekem nagyon tetszik, szép... Vannak még más terveid? - kérdezte felvonva kissé a szemöldökét, mielőtt még kicsit közelebb húzta volna Kevét a kezénél fogva. - Nekem a hétvégén befejezik a színezést,
ha minden igaz. Nem ülsz le?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 18. 03:43 | Link


csakígy | nálam

Én és a szervkereskedők szerintem nem futunk egy történetszálon, és az is elég új volt, hogy felmerül rólam. Ugyan, csinálok elég sok szart, de ez éppen nincs a repertoáromban. Meg az üzletre is kényes vagyok. Egyrészt ezt meghagyom a másik lengyelszármazéknak, meg a német csodanőnek, másrészt ha mégis beleteszem a kezeim, nekem azt látnom és tapasztalnom kel. Szerintem nincs más, aki annyi rémhírt halott volna már róla, hogy egy duplalemezes különkiadásban másolt CD volt. Csak nem.
- Milyen lelombozó vagy, pedig - tártam szét a kezem körbenézve. Igen, azzal lett volna dolog, bár nem mintha különösebben zavart volna. Néha, ha jött valaki olyan, mint Lewy, összeb*szkodtam a dolgokat, mert irritál, mikor taperol és próbál maga körül rendet tenni. Ő ehhez szokott én meg nem.
A válaszára felszökött a szemöldököm, de csak felé pillantottam, aztán inkább a lapjaim és füzeteim között kutattam. Nem kívántam kommentelni, alapból mi olyan bonyolult abban, ha már itt van maradjon. Mintha nem is tudom hova szólítaná az ideje. Nyilván sehova, most nálam van, minden huszadrangú kell legyen.
- Is, de ez csak a saját vázlatom, a csajszi úgyis átdolgozza kicsit előtte - jegyeztem meg megvakarva a tarkóm, mert belegondolva rajta kívül más nem is igen javíthatott soha beléjük. Benne meg az évek alatt annyit kellett bízzak, hogy feltételek nélkül megy. Tudom, hogy nem ad ki szart a kezei közül.
- Akadnak, de ez lesz az első, egyelőre, közben meg alakul. Na, igen? Mennyire kész? - kérdeztem, aztán csak bólintva egyet löktem arrébb pár üveget és dobtam le magam.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 18. 15:30 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Oh, nem akarta ő Kevét vagy a lakását bántani, épp eleget járt már erre ahhoz, hogy megszokja, hogy a fiú nem a rend és tisztaság bálványa. Legalább nem olyan végletes, hogy bedeszkázza az ablakokat, miután a nénik is kikezdik és egy creepy stalkere is van... oh wait...
- Talán majd legközelebb, tigris - biggyesztette le az ajkát a nő, de aztán csak vont egyet a vállán kuncogva. Nem szerette lelombozni Kevét, örült, ha jó kedve volt, még ha nem is gyakran látta ezt be magának vagy másoknak. Neki pedig egyenesen soha, hová vezetett volna az?
Keve nem értette a nőt, az meg nem értette Kevét. Csodás körforgás volt, mert nagyon bután is nézett a lány rá, mikor olyan morcin összevonta a szemöldökeit. Nem készült sehová menni, ha a másik nem akarja, csak megszokta már, hogy múló a varázsa, tart pár percig, majd ráunnak és ott hagyják, mint a megunt plüsst az utcán.
- Mondjuk az biztos, az előző is sokkal élénkebb lett, mint amit mutattál - bólintott aprókat, elgondolkozva rajta, hogy mikor is volt az. Hát annyiban biztos volt, hogy nem tegnap. A közben meg alakulon kissé elmosolyodott rásandítva, mert volt egy olyan érzése, hogy ez azt takarja, van még vagy nyolc ötlete, de egyelőre csak ez biztos belőle.
- Hm, már majdnem teljesen. Mondanám, hogy nézd meg, de az úgy hangzana, mint valami nagyon ócska elcsábítós szöveg egy B kategóriás felnőttfilmből - nevetett fel, de ez nem az a bájos, nőies nevetés volt, hanem mikor retardáltan felhorkant az ember.  - De ha akarod, viccen kívül megmutatom.
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. március 30. 20:57 | Link


csakígy | nálam

Bár nem gondoltam komolyan, hogy most aztán teljesen elveszett minden lelkesedésem azzal, hogy nem ránt fel egy szobalányszerkót és áll neki porszívózni, jól esett a lelkemnek a dolog. Azt hiszem régebben elég kellemetlenül tudtam a „majd legközelebb” és a „következő alkalommal” felvetéseket lereagálni, de kezdett Grace piszok erős szinten a mindennapjaim része lenni. Azt hiszem nem tudom, vagy nem is számoltam utána, pontosan mióta van ez így, de elég kitartó állapotnak tűnik. Fura, az tuti, majdnem annyira, mint a nők nekem, mondjuk leginkább ez a példány, de ezt gondolom hangosan se kéne kifejteni. Régen kaptam már pofont, ma nem terveztem ezt az élményem feleleveníteni.
- Érti a dolgát a csaj, nem véletlenül bízom benne. Mondjuk hallottam róla, hogy van pár hely Pesten, amiket érdemes lenne körbenézni, de egyelőre nem volt kis tervem - máson meg nem éri meg a kísérlet, bátor vagyok és elég hanyag is, de ezek a tetoválásaim. Szégyen rám, de nem adok a legjobbnál alább. Egy ideig még néztem a nő kezébe nyomott rajzot, aztán csak a földre telepedtem, a lábaim kinyújtva eldobva a padlón és csak meredtem a széthányt papírjaimra és jegyzeteimre.
- Ennél azért még a B kategória is többet tud, vannak jelmezeik is - jegyeztem meg az orrom alatt röhögve a dolgon, de végül csak a fejem ingattam ezen. Sosem gondolnám, hogy engem azzal próbálna bárki felszedni. Csak észreveszem, ha valaki azt próbálja tenni. Ezzel van, aki vitázna mondjuk.
- Na, már egészen izgat a dolog, hogy is áll - néztem rá vonogatva a szemöldököm, aztán csak félig hanyatt dőlve támaszkodtam meg a kezeim úgy néztem rá fel a kanapéra. - Hány alkalom volt eddig amúgy?
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. március 31. 16:38 | Link


Somethingjustlikethis | a kevénél

Grace mióta ismerte Kevét, a fiú ahhoz a nőhöz járt, így nem vonta kétségbe azt, hogy érti-e a dolgát. Ha nem értené, egész biztosan keresett volna mást, aki kreatívabb, jobb és minőségibb munkát végez. De Kevének egy jajszava sem volt, így nem is értette, hogy miért akarna hirtelen mást keresni.
- Nekem Pesten csinálják, igazából nem olyan vészes. Már sem árban, sem egyébben. - Még a fejét is megingatta az angol, de persze, ezzel nem ajánlgatni akart, csak leszögezni, hogy tényleg akad, aki jól dolgozik azon a tájegységen is. Eközben Keve ledobta magát a földre és a papírjait bámulta elgondolkozva, amik szanaszét hevertek a padlón.
Nem igazán számított rá a nő, hogy még ki fogják elemezni a B kategóriás filmeket, oldalra is biccentette kissé a fejét, rosszalló pillantással, ami nem volt túl fenyegető, mikor a haját próbálta az arcából odébb tolni.
- Is vannak, de úgy gondoltam, hogy hozok neked kaját és megyek a dolgomra, nem forgatásra indultam - csücsörített kissé elgondolkozva, a mutatóujjával megkocogtatva az ajkait, hogy talán majd legközelebb előrelátóbb lesz. Bár ebből semmit nem gondolt komolyan, inkább csak biztonságba helyezte a fiú rajzát, mielőtt baja lesz és a fejét veszik.
- Izgat? - kérdezte a nő, azon a bársonyos, búgó hangon, amit nem sűrűn szokott használni, de aztán csak elnevette magát kicsit és kibújt a dzsekiből, majd a pólójából is. Nem volt egy szégyellős alkat. Felhúzta a lábait, majd elfordult, úgy, hogy Keve a hátát lássa. Ha minden igaz, nem volt semmi útban. A kép is már majdnem teljes volt, a színek ugyan néhol hiányoztak, vagy halványabbak voltak, de már hasonlított az összképre, amit Green megálmodott.
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 2. 17:16 | Link


csakígy | nálam

- Ez nem hangzik rosszul - bólogattam is aprókat a mondandóm mellé. Nem voltam az a szigorúan ragaszkodó alkat, aki foggal-körömmel magyarázza, hogy csak az ő általa ismert a jó, minden más szar, egyszerűen tudtam kiben és miért bízom. Az mondjuk tény, hogy az újba vágnom nehéz nem volt, viszont eléggé meggondolandó. Azt hiszem az életem többi területén se ártott volna úgy figyelnem, mint a tetoválások terén, mégsem tettem, ott csak éltem a mának. Bár egy ideje hazugság lenne azt mondani, hogy nincsenek terveim.
- Rendes tőled, másként biztos éhen is halok - forgattam meg a szemeim kicsit el is vigyorodva. Nem hittem, hogy erre szükség van, de ha nincs ez az ok, lehet ide sem jön éppen ma, azt meg szerintem még nehezményeztem is volna, ez mondjuk más kérdés. - Legközelebb egyeztetünk időpontot, ha kipróbálnád a dolgot.
Lassan levakarhatatlan és pofátlan lett a vigyorom, amivel néztem rá felfelé a földről. Túl sok dolog vett körbe, de kellett a magam káosza, emlékeztettek dolgokra, amiket jó lenne időben kiteríteni. Legtöbb esetben nyílt lapokkal játszom. Kivéve a pókert és a Maja által „kapcsolatnak” keresztelt valamimet.
- Nagyon - közöltem megvakarva az állam, hogy aztán kicsit előre hajolva nézzek rá, nem zavartatva magam végig rajta volt a tekintetem, még levetkőzött és megmutatta, hogyan is áll a csoda a hátán. - Voah, szééép - jegyeztem meg még hangot is adva a dolognak, nem is tartott sokáig, hogy mellette találjam magam a kanapén, a tenyerem meg már a hátára simult a tetkó vonala mellett. Ez azon kevés dolgok egyike, amivel meg lehet venni kilóra pillanatok alatt.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 2. 19:38 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél


Nem gondolta volna, hogy nélküle nem marad életben a srác, de azért kicsit jól esett neki néha az ilyesmi. Mint hogy random beállít kajával. Főzhetett is volna, de az már olyan romantikus, ragaszkodós gesztus lett volna, túlzásnak érezte volna a dolgot. Előbb vágta volna bele az otthon főzött ebédet egy papír kínais dobozba, hogy le ne bukjon vele.
- Biztos is voltam benne, ezért vagyok itt - vigyorodott el egy egészen kicsit, de aztán visszakomolyodott, nem akart ő ebben teljesen elmerülni. Még a végén olyasminél kötnek ki, amiről szó sem volt. - A jövő héten ráérek.
Szinte természetes volt, ahogy ezt kimondta és nem éppen egy poénos eszmecsere folyt volna arról, hogy mikor és mit forgassanak. Úgy 99%-ig biztos volt benne, hogy ezt a másik sem veszi komolyan.
A nagyonra kissé meg is borzongott a nő, felhúzta a vállait egy kicsit, az ajkába harapva, de aztán inkább csak vetkőzni kezdett, mielőtt még zavarba jön és meggondolja magát az egészről. Aztán Keve felülmúlta Lewy ferrariját és mire a nő pislanthatott volna, már mellette ült a kanapén, hatalmas, barna szemeit a nő hátán tartva.
- Nekem is tetszett - rándult össze egy pillanatra az angol az érintés nyomán. Szerette volna arra fogni, hogy hideg volt Keve keze, talán részben sikerült is. Nem túlságosan komolyan véve a dolgot. - Egyszer majd rajzolhatnál nekem is valamit...
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. április 4. 00:39 | Link


csakígy | nálam

Nyilván nem volt teljesen komoly a kijelentésem, de el kell ismerjem, hogy a kaja túl előkelő helyen volt az életemben ahhoz, hogy nélkülözzem. Sok olyan elé helyeztem, ami mások szerint abnormális, bár egy időben ezt az életvitelemről is el lehetett mondani. Nem mintha most javulna, egyszerűen valahogy felborult az egész, és így oldd meg magaddal a sarokba löktem a tényeket. Jobb volt ez mindenkinek.
- Mondjuk kedden, vagy szerdán? - emelgettem meg a szemöldökeim rá nézve, rezzenéstelenül véve a lapot. Nem tartottam tőle, hogy bármi kicsúszna a poénon túl a kezeim közül, de be kell vallani, ha a vicc fele igaz is, az sem zavart volna.
A tetoválások mindig jobban lekötöttek, mint sokszor kellett volna, de vagy nem mertek, vagy nem akartak erre már beszólni nekem. Foghatnám arra az érdeklődésre ezt is, de egyébként is érdekelt a nő az ízlésével, az elképzelésével és a kitartásával együtt. A hát a lapocka környékén amúgy sem kicsit érzékeny, kell hozzá lelkierő, hogy valaki oda varrasson, pláne nem sokadjára. A kezem akkor sem vettem el, mikor láthatóan megborzongott tőle, csak elvigyorodva köszörültem meg a torkom.
- Szeretnél valami sajátot, vagy olyanra gondolsz, ami már van, csak újra lesz gondolva? - kérdeztem tőle a támlának dőlve és a szabad kezemmel kitámasztva a feje. Végigsimítottam még az oldalán és csak utána húztam el a kezem a feje felé nézve.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. április 5. 16:28 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Mindketten szerették a fontosabb dolgokat a szőnyeg alá söpörni, így bizony elég hamar oda került az is, hogy a nő ténylegesen miért jött és meddig tervezett maradni. Nem mintha erről hazudott volna, nem olt szokása, legfeljebb elhallgatja az igazság egy egészen kicsi darabját.
- A kedd az egy álcázott hétfő, nem kockáztatnám a testi épségem, legyen inkább a szerda - grimaszolt kicsit, elgondolkozva pár pillanatra. Nem mintha azt hitte volna, hogy Keve bántaná, legalábbis, szánt szándékkal biztosan nem, de nem árt az óvatosság.
A tetoválás egy fontos momentum volt a nő életében. Mindig akart, de valahogy sosem jutott el odáig, hogy ténylegesen csináltasson egyet. Eleinte azért, mert az ex-vőlegénye nem engedte, rendesen hisztériás görcsöt kapott az elképzeléstől is, aztán csak nem volt ingere semmire, ami fáj... Aztán elszerette Kevétől a gondolatot és most itt volt, két alkalom után, elég szépen alakuló, szuperhősös csodával a hátán. Meg a fiú kezével. Lassan megingatta a fejét, a haja néhány rakoncátlan tincse meg is szökött, ahogy a válla felett pillantott hátra, kis mosollyal.
- Nem, nincs különleges kívánságom, rád bízom magam - közölte szelíden, még az ajkába is harapott egy pillanatra, hogy elfojtson egy mosolyt. Aztán csak a felsője után keresgélt kicsit forgolódva, hogy vissza bújjon bele. - És a szenvedésen kívül mi jót terveztél ma estére?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 2. 12:58 | Link


csakígy | nálam

Nem mintha kellett volna vagy akarnám firtatni, hogyan kerültünk megint hozzám és a kanapémra, de nem is érdekelt különösebben. Lenne, aki azt mondaná baj van a fejemmel és megint szar dolgokhoz kezdek az ő nézetei szerint hozzászokni, de leginkább tettem rá magasról. Nem tartoztam soha senkinek elszámolással, nem is most akart megváltozni, legalábbis nem teljesen. A hétfő megjegyzésén csak vigyorogva ráztam meg a fejem.
- Nem értem miért ártott az a hétfő mindenkinek. – Másként működtem, mint a többség. Szerettem azért rajongani, ami mást a sírba tett, ezért lehet az is, hogy a hétfőkkel jól megvoltam, sőt, jobban bírtam, mint egy csütörtököt. Az a hétvégi időhúzás tipikus napja. Nagyobb közutálatot is élvezhetne.
A figyelmem inkább lekötötte a nő, vagyis elsősorban a háta és a tetoválás, amin lassan vezettem végig az ujjaim, mielőtt átpillantottam volna rá. Nem számítottam erre tőle mondjuk úgy egy évvel ezelőtt. Szerettem, hogy ennyire normális, és nem az a kockaellenes, értetlen p*csa, akikkel már túl sokszor fújt össze a szél. Utáltam, mikor hiszti volt és mellőznöm kellett volna bármit, amit szeretek. Ekkor se tettem meg, csak a csajok gyorsabban repültek, mint eredetileg tervben volt. Mosom kezeim, maguknak csinálták.
- Hmm… ez jó – bólintottam párat magamnak jegelve egyelőre a gondolataim, azzal mindenki jobban járt. Vagyis részben, a tetkók terén sikerült. Megvártam, még a felsője félig-meddig visszakerült rá, aztán még éppen mielőtt leigazgathatta volna a tenyerem a derekánál a bőrére simult.
- Eddig nem, de most hogy mondod – figyeltem őt látszatelgondolkodással, hogy aztán közel hajolva az arcommal félrelökve a haját a nyakába csókoljak. – Igazából órát kellett volna írnom, azt hiszem, de semmi kedvem már, ráér.
Nem tudom említettem-e neki, igazából sejtem, hogy nem, de nem is annyira volt szerintem fontos, hogy külön kitérjek a minek, mihez vagy pont én dolgokra.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. május 6. 14:57 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Nem tudom, de tény, hogy pocsék tud lenni - grimaszolt nagyokat a nő, jelezve a nemtetszését. Bár ő mostanság minden napra keményen tudta nyomni a diszlájkot, mikor Kevének éppen dolgozni kellett menni és ő még szerette volna, ha marad. Erről persze nem szokott szólni, mert milyen alapon is lenne ehhez szava?
Ugyan megborzongott, de nem a hideg volt az oka, így nem is kötelezte arra Kevét, hogy most pedig fejezze be a nézelődést és engedje már visszahúzni a pólóját.
- Mármint micsoda? - kérdezett vissza a nő, enyhén felvont szemöldökkel, éppen kiigazítva a barna tincseket a pólója alól, mert nagyon utálta, mikor bent maradt és piszkálta, meg akadályozta a mozgásban. Éppen nyúlt volna a felsőért, hogy egy rántással a helyére igazítsa, ehelyett Keve keze kötött ki a derekán, a póló alatt, el is lehetetlenítve kicsit a helyzetet.
- Hm, mit is? - kérdezett vissza a nő kicsit, ahogy megérezte az exnavinés leheletét a bőrén, kicsit le is hunyva a szemeit, apró mosollyal az ajkain. - Órát?
A hangja nem volt különösebben döbbent vagy kíváncsi, valószínűleg teljesen a tudatáig sem jutott el az egész, éppen elfoglalta, hogy a barna tincsekbe túrjon, kicsit közelebb csúszva hozzá.
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. május 31. 17:23 | Link


csakígy | nálam

Sosem értettem igazán, hogy mi a probléma a hétfőkkel. Persze, lehet szar, de melyik nap nem? Én például a fél karom adtam volna, ha a sulis időm alatt sose ismerem meg a másnapot a vasárnap reggel személyében. Na az a nap tényleg undorító. Azóta persze több nap reggelét se éltem, de ez más kérdés. Azt gondolnám jobb is elengedni ezt az egészet. A legtöbb nap szívás.
- A szabad kéz - emeltem meg a fejem rá sandítva, aztán még egy utolsó pillantást vetettem a félkész műre, mielőtt a kezem lejjebb csúszott volna és átkaroltam a derekát. Közelebb húzódva a vállára ejtettem az állam, de még mielőtt bármit tehetett volna könnyedén leheltem csókot a nyakára, majd az egyik kezem felhúzva az álla alá nyúltam és kicsit még jobban felém fordítottam. Az ajkaira tapasztottam a sajátjaim, mielőtt még elejtettem volna az órás megjegyzést. Nem mintha tényleg érdekelt volna jelenleg ez engem.
- Azt. Tanórát - egészítettem ki a szót, nem mintha szükség lett volna rá. A borostám a selymes arcbőrét karcolta egy pillanatig, aztán a kedélyborzolás közben próbált a nőn fordítani, mégis csak kényelmesebb lesz úgy. - Tanár leszek - közöltem egyszerűen, aztán újabb csókba feledkezve, mintha csak egy kis dolog csúszott volna ki. Sejtettem, ha nem foglalná őt is így le más, most döbbenettel találkoznék, de vagy váratott magára, vagy gyorsabban ér ide, mint szeretném. Egyik sem volt éppen ínyemre, pont elég volt a másik lengyelszármazéknak elmagyaráznom, még ő röhögőgörcsöt kapva szenvedett a kanapéjukon.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. június 22. 23:08 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Tudod, hogy neked szinte mindenben azt adok. Szomorú, nem? - kérdezte, mélyet sóhajtva, mert nem mindig érezte helyesnek, hogy ennyire vakon bízik a fiúban. Mármint, elég sokszor ejtette már pofára az élet, amit ő nehezen hevert ki és még benne volt a félsz, hogy előbb-utóbb megint beleszalad egy istenes pofonba. Keve keze a derekán viszont valahogy mindig eltüntette a kételyt belőle, azt illetően, helyesen cselekszik-e. Az ajkai szenvedélyesen tapadtak a féllengyelére, hosszú ujjait a másik barna tincseibe mélyesztve.
- Aha... - érkezett a semmitmondó válasz, miközben a nő szembe fordult vele, kicsit, ha lehet még közelebb is csúszva, félig-meddig már Keve ölében ülve. Egyértelműen nem fogta fel, hogy miről is van éppen szó, a bőrét finoman végigkarcoló borosta valahogy több idegszálát vette igénybe, mint azt szerette volna. Az ajkai ismét a párjáéra simultak, ahogy a keze végigsimított a mellkasán, a kérdés csak közben csúszott ki... valahogy.
- Hogy... mi leszel? - kérdezte két csók között, utóbbit már Keve állára nyomva, majd egy apró foltban finoman szívott egyet a nyakán. - Olyan privát-vizsgás fajta?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. július 1. 16:34 | Link


csakígy | nálam

Azt hiszem most kellett volna elszomorodva, kiskutyafejjel bólogatnom, de valahogy belőlem ezt az opciót kispórolhatták, mert a helyét valami pofátlanabb, vigyorgós elégedettség vette át. Kicsit sem tudtam a helyzetet sajnálni, sőt, nagyon sokszor meg voltak annak az előnyei, ha a fölösleges körökön átléptünk így. Én úgysem hagyom magam, ha azon múlik két napig győzködök, de nagyon minimális azon alkalmak száma a múltamban, mikor így is, úgy is nem az volt a döntő, amit én elképzeltem. Na, talán ezt illene szégyellni. De nem fogom. Meg mást sem, főleg, ahogy a puha ajkakat az enyémen éreztem. Határozottabban simult a tenyerem a derekára, talán kicsit meg is szorítva, de bizonyosan nem kellemetlenül. Hagytam helyezkedni, nem zavart, sőt, kifejezetten tetszett, ahogy pillanatról-pillanatra egyre közelebb tudtam magamhoz. A válaszát szinte meg sem hallottam.
Nem tartottam akkora dolognak ezt, aminek nagyobb körítést kéne csinálni, de aztán a kérdése megborzongatott, egyrészt mert nem éltem sosem a magyarázkodást, most mégis valahogy magam tettem okot, hogy szükséges legyen. Elhajoltam tőle és sóhajtottam egyet, ahogy a kékekbe pillantottam.
- Tanár. Legendás lények gondozását fogok tanítani - jelentettem ki neki, mintha ez teljesen biztos lenne, holott egyelőre maximum a halál az, én azonban kellően magabiztosan tudtam mindent kijelenteni. A barna fürtjeiben óvatosan siklott végig pár ujjam, mielőtt még a támlának dőltem volna és a feneke alá nyúlva teljesen az ölembe húztam. - Nem, olyan legális fajta, tudod, normál iskolai keretek között. Miért?
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 14. 13:50 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Keve nem volt egy szégyellős fajta és Green sem, ebben nagyon jól is passzoltak egymáshoz. Ha valamit akartak, meg tudták beszélni és nem kellett a végkimeneteleken stresszelni. Most azonban a nő ajka teljesen mással volt elfoglalva, aminek nem sok köze volt a beszédhez. A férfi tenyere kissé szorosabban markolt a derekára, de nem úgy tűnt, mint akit ez zavar, főleg az apró sóhaj után, ami kiszökött, bele a csókba. Már egészen közel voltak egymáshoz és Grace úgy érezte, ez így is van rendben, erre most szüksége van.
Nem akartak elmerülni ebben a tanár dologban, főleg nem most, de aztán csak jutott levegő még kérdésre is a nőből, így Keve csak felsóhajtva elhajolt. Nem is érezte már a válaszát annyira fontosnak az angol, ha cserébe visszatérhetnek tíz másodperccel ezelőttre.
- Szerintem illik hozzád - dorombolta a nő, még mindig Keve nyakába, mielőtt egy újabb kis csókot hintett volna a bőrére. A lengyelszármazék ujjai lassan a barna tincsekbe túrtak, Erin pedig egy pillanatra szélesen elvigyorodott, mielőtt még finoman megharapta volna az iménti csók helyétől pár milire. - Érdekel, hogy mik a terveid a jövőre, talán baj?
Ha baj lett volna sem tud ezen változtatni. Helyette kicsit elhajolt a sráctól és az ujjait végigfuttatta annak kulcscsontján, most már az ölében ülve, kissé el is kényelmesedve.
- Én is tanár leszek.
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. július 24. 17:46 | Link


csakígy | nálam

Nem igazán volt tökéletes pillanat talán felhozni azt, mik is a terveim a  jövőre, de egyiket se gondolom ehhez annak. Érdektelen, lényegtelen és teljesen kizárható tényező, legalábbis számomra. Ahogy a puha ajkakba feledkeztem, aztán a selymes bőrét szántotta a borostám egészen mást éltem éppen, mint holmi válaszokat. De rá kellett jönnöm, hogy én sem véletlenül említettem meg. Ezen át akartam esni, én sem tudom pontosan miért, de ha másnál nem is, itt úgy voltam vele, hogy tiszta lapokkal játszunk, ahhoz egy ilyen is hozzátartozik. Azt hiszem, nem igazán volt hasonló.... akármihez szerencsém ilyen kitartóan.
- Már az állatok? Várj, most jön a, te is egy vagy közülük? - billentettem el a fejét kicsit, ahogy elé emelkedve aprót haraptam az ajkába. - Nem mintha ellenkeznék - nevettem el magam, hogy aztán éppen csak pár levegővételnyi szünettel a támlának dőljek a kezem végighúzva az oldalán. Már majdnem kiszaladt egy vagy nem csak én? kérdés is, de végül magamban tartottam és csak a tekintetét keresve néztem vele szembe.
- Pedig nem túl érdekes, szerintem - vontam meg a vállam egyszerűen, ahogy teljesen hátradőlve kényelmesedtem el, hagyva, hogy helyezkedjen, ahogy neki tetszik, még meg is mosolyogtam a dolgot a lábaira pillantva, mielőtt kissé meglepetten felnéztem volna rá ismét.
- Igen? Ezesetben erről és erről, na meg erről - adtam csókot előbb a nyakába, majd a kulcscsontján haladtam lefelé, ahogy a tenyereim elindultak az oldalán fel egy sokat sejtető vigyor kíséretében. - Mit is mond a házirend? Skippelnünk kell majd?
Utoljára módosította:Mikola Keve Áron, 2018. július 24. 17:46
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. július 27. 09:50 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

Képtelenek voltak a dolgokat normális, várt mederben tartani. Mert ugye az ilyesmit illett volna megbeszélni, mondjuk jóval korábban, vagy legalábbis civilizált emberek módjára egy kávé vagy tea mellett. Ehelyett jóformán épp csak a nő szájába nem lihegte a választ Keve, Grace pedig köszöni, tökéletesen megvolt ezzel így is.
- A lényekre gondoltam, és nem pont ezért, de magas labda, lecsaptad magad elől - nevette el magát tehetetlenül megemelve a kezeit, hogy bizony ez nem rajta múlott, Keve jött, látott és meggyőzte saját magát is. - De igen, van benne valami, egy valódi görény vagy.
Kicsit türelmetlenül tolta lejjebb a férfi kezét, a csípője környékére, viszonozva a pillantását, mert rajta nem fog ki ennyivel, nem egy szégyellős lány, ha arról van szó, ő elnézegeti egy darabig.
- A jövőd? Majd meglátjuk - közölte sokatmondó pillantással, miközben a keze Keve pólójának aljához csúszott és egy kicsit feljebb húzta, hogy végigsimítson a hasizmain. Látta, hogy a lengyelszármazék elbámészkodott kicsit azon, ahogy ő helyezkedik, de nem bánta különösebben. Kicsit rajta volt a sor a vigyorgásban, ahogy az ujjait a barna tncsekbe futtatta, csak hogy finoman megrágcsálhassa Kevu fülcimpáját. Halkan felkuncogott, mielőtt válaszolt volna.
- Lehet, hogy kéne... De ettől lesz izgalmas, nem? - érdeklődött a nő, mert nem bánta a dolgot, ha az alatta terpeszkedő sem. - Mióta is érdekelnek a szabályok?
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. július 28. 14:48 | Link


csakígy | nálam

Lényekre, persze, a velem való kommunikáció során ha felmerül az állat szó, inkább egy melléknév, jelző, ha pontosak akarunk lenni, mintsem főnév. Ezt meg sosem tagadtam ami azt illeti, sőt, erősen hajtottam a címre néha józan észből is, és ennek nem sok köze volt az animágiához. Az csak egy kis plusz.
- Csak tisztán látom a dolgokat - söpörtem ki egy tincset az arcából, hogy a tenyerem a puha bőrére simuljon két csók között, amit a bőrére hintettem. Nem nagyon ment az, hog most a beszélgetésre vagy annak tárgyára koncentráljak, amúgy se éltem a témát. Tanár leszek. Kész és pont, nincs ezen mit ragozni. Oké, értem, hogy senki nem nézi ki, de láttuk már kiket alkalmaznak mondjuk a Bagolykőn? Hozzájuk képest kiemelkedő és okleveles jótevő vagyok. Én nem veszek el nálam 20 évvel fiatalabb nőket. Eleve senkit, nem hiszem hogy ezen aggódni kéne. Meg már kinőttem és letudtam az életemben a becsúszó gyerekek dolgot is. De még mennyire fiam.
- Meg - mondtam oda szinte lényegtelen hangsúllyal, ahogy egészen a látványba felejtkeztem. Kiszélesedett a vigyorom is, túlságosan is éltem a pillanatot, még azt is, amikor csak a kezei mozdultak. Túl jól, túl sokáig tudtam volna ezt elviselni minden kizökkenés nélkül. Max erre mondaná, hogy ideje a vészcsengőnek azt hiszem, de nem értem a gondjait.
- Izgalmas, igen, határozottan az - nevettem bele kissé rekedtesen a nyakába, ahogy közel húzva ki is szívtam két három helyen, mielőtt egy nem túl finom harapással elhajoltam volna. - Az milyen pokémon? egyébként... szeretem tudni, mit kell megszegni - és tényleg így volt.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. augusztus 8. 16:07 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Végül is a kettő majdnem ugyanaz - grimaszolt a nő kicsit, mielőtt még szélesebben elvigyorodott volna. Szerette, ahogy Keve hozzáért, csak olyan könnyed és fesztelen volt a mozdulat, amivel odébb söpörte a nő haját az útból. Más kérdés, hogy volt épp elég ideje rájönni, hogy és mi is az, amitől nem akad ki teljesen a zöld.
A beszélgetés amolyan háttérszálként futott a történetben, mint mikor a filmben hozzávágnak egy plusz történetet, ami csak mellékes hangsúlyt kap, így nem az érdekelte első sorban az angolt. Helyette inkább Kevére koncentrált, minden egyes idegszálával.
- Vedd le ezt a göncöt... - jelentette ki, már-már parancsoló hangsúllyal, kicsit rá is segítve, hogy mire gondol, feljebb húzva ismét a piros pólót. Ő szerette, meg tudta, hogy Majás cucc, de abban a pillanatban útban volt és kérlelni nem szeretett. Persze, dominancia-harcot sem szeretett volna indítani, egész egyszerűen a férfi tudtára adta, hogy az most nincs ott jó helyen.
Talán Keve nem figyelt néha arra eléggé, mit és milyen intenzitással csinál, de erre még sosem érkezett panasz. Legalábbis, abban a pillanatban nem, ahogy most sem, egy apró szisszenéstől eltekintve, ahogy a vörös foltok ott maradtak a nő porcelán-fehér bőrén, afféle emlékeztetőként, hová is tartozik.
- Mit nem? - érkezett a visszakérdés, apró nevetéssel, mielőtt még Keve pillantásába felejtkezett volna pár pillanatig, apró mosollyal. Határozottan boldog volt így. - Majd segítek, nehogy aztán legyen olyan, amit betartasz...
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. augusztus 10. 00:02 | Link


csakígy | nálam

- Nem egészen, nem ez az egyik skillem - mert a látásom görényként minden, csak nem jó. Legutóbb olyat zakóztam egy lépcsőről, mint a huzat. Még nem jöttem rá a mélység-magassággal ők mit kezdenek, hogy ne kék-zöld legyen az ember a végére. Jó, annyira nem fáj, de mégis, ezt nem tudom kiszagolni vagy meghallani, hiába állok azokkal elég jól.
Párszor végigsimítottam a nő oldalán és csak hallgatagan, de széles vigyorral figyeltem, ahogy a kezei járnak vagy éppen türelmetlenül a felsőmre szorít. Elhúzva a szám elgondolkodóan fogtam az államon a mutatóujjam és a hüvelykujjam közé majd az alsó ajkába kapva ragadtam hozzá teljes elánnal, mielőtt egy nagyobb levegőnyire elhajolva a kékjeibe néztem volna.
- Olyan türelmetlen vagy, szépségem - húztam végig a kezem a combján - valamit valamiért.
Ahogy a tekintetem végigjárta őt azt hiszem többet is mondott, mint kellett, de nem az vagyok, aki meggátolja a legnagyobb vágyában. Így a felső szerepe és fontossága ide vagy oda kibújva dobtam a kanapé végébe a hajamba túrva, hogy valamennyire visszarendezzem a helyére. Bár mertem volna fogadni, hogy a végső halálig nincs már két perce sem. - Szóval, mit kapok érte?
A kérdést egész mélyen búgtam a füléhez, hogy a borostámmal végigkarcolva a a puha bőrét arcán rá figyeljek megint. Mondjuk nem igazán kötöttek le már se a tanórák, se a szabályok.
-Hát, engem mondjuk a diákok nem vonzanak, de úgy hallottam ezt majd más pipálja - jegyeztem meg nagy vidáman, hogy aztán elégedett vigyorral dőljek a támlának és egész kicsit lejjebb is csússzak még jobban magamra húzva a nőt a seggére markolva.
- Reméltem. Tudod, ha az első mesteréved után futsz neki, még taníthattál is volna - haraptam rá a kissé kint felejtett nyelvemre hogy aztán a dús tincsekbe fussanak az ujjaim. Imádom a haját.
Hozzászólásai ebben a témában
Grace Erin Green
INAKTÍV


Ms. Green | Gracie
offline
RPG hsz: 367
Összes hsz: 2187
Írta: 2018. szeptember 4. 00:56 | Link


Somethingjustlikethis | a Kevénél

- Szomorú - bár ez a nő hangján egyáltalán nem érződik, ő jól szórakozott azon, ahogy Keve néha szerencsétlenkedett görényként. Bár nem vallaná be, a failvideókat is azóta kezdte el nézni görényekről, hogy volt szerencséje a chillebb megmozdulásokkal.
Nem volt különösebben türelmes, főleg nem akkor, mikor a lengyelről és annak ruháiról volt szó, így most sem a legjobb oldalát mutatta, ahogy ingerülten szorított a felsőre. Ő csak egyszer szól. Még halkan a másik ajkai közé is morrant, mikor megérezte a harapást a sajátjain.
- Nem értem miről beszélsz - jegyezte meg szinte sóhajnyi idő alatt, miközben a keze végigsimított Keve mellkasán. Hagyta, hogy a férfi a  borostájával végigkarcolja, ami halvány, rózsaszínes nyomot hagyott maga után. Hajlamos volt rá, hogy a felsőt is a padlóra száműzze egy fekete kupacba. Nem igazán volt így útban semmi, olyan luxuscikkekkel, mint melltartó, elég ritkán élt.
- Szeretnél még érte valamit? - hangzott el a kérdés, kissé az ajkába is harapott, mielőtt halkan felnevetett volna. Ajánlotta is Kevének, melegen, hogy ne igen szedjen fel random tinilányokat, de ez természetesen nem hangzott el hangosan soha. Ő nem szeretett figyelmeztetni, csak utólag tenni róla, hogy a másik tudjon róla, mekkora baklövést is követett el. A lengyel nem sokkal később kissé lejjebb is csúszott, egy határozott mozdulattal még inkább magára húzva Gracet, aki erre halk nyikkanással felelt.
- Tetszett volna, hm? - nevette el magát kicsit, mielőtt még a tenyere Keve tarkójára csúszott volna, hogy egy szenvedélyesebb csók erejéig közelebb kerüljön hozzá. - Azért szerintem így sem volt olyan szar.
Aztán kicsit elvigyorodott, még a másik tincseibe túrva, hogy helyreigazítsa - teljesen szétzilálja - azokat, majd oldalra biccentette kicsit a fejét, mielőtt elgondolkozva a hálószoba felé pillantott volna.
- Mi lenne, ha ott folytatnánk? - intett az állával arrafelé.
Utoljára módosította:Grace Erin Green, 2018. szeptember 5. 13:30
Hozzászólásai ebben a témában
Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2018. szeptember 4. 23:27 | Link


csakígy | nálam

Láttam lelki szemeim előtt a mélyenszántó aggodalmat és bánatot, amit éppen érzett. Miért volt ez könnyű? Mert nem volt mit keresni. Gyakorlatilag ahogy egy pillanatra mély levegőt vettem és lehunytam a szemem, pont annyit láttam, mint amit érzékeltem. Sötét semmit. Nem mintha ezért különösebben felkapnám a vizet, vagy bármiért, tényleg meredek vagyok mondjuk görényként. Más kérdés, hogy ezt próbálom nem reklámozni, de a csapat már elég jól képben van.
- Fogalmam sincs - emeltem meg a szemöldökeim egy pillanatra, mielőtt mindkét kezem lassan a csípőjére szorult, majd apránként lopta felfelé a távolságot a csók közben, amiből se én, se ő nem akartunk kiszakadni. Inkább csak tehernek éreztem ebben a percben mindent, ami jövőbeni terv vagy latolgatás. Kinek van erre ideje? Meg leginkább kedve. Gracie mellett amúgy is akadtak gondjaim az addigi túlórahajlamom megszűnésétől a több szabadnapigényig mindennel. Kénytelen voltam kicsit átütemezni a találkáim a melóban, de minden megoldható ugyebár. Egész széles vigyorral talált a szemeire a tekintetem, majd kalandoztam lejjebb, ez a látvány nem olyan volt, amit megszoksz és elunsz, ó, de mennyire nem. Pont olyan gyönyörű volt, amilyennek korábban csak elsőre láttam maximum bármelyik nőt. Nem múlt el valahogy az a varázsa és ez húzott vissza hosszú ideig, még ide kerültünk. Talán kicsit akaratosan is rántottam közelebb a kulcscsontjánál harapva meg, talán erősebben is, mint terveztem. Hoppá?
- Mindent - közöltem rekedtesen felnevetve, mert a kérdés megvolt, de éppen igencsak elfoglalt minden más, főleg, ahogy a fehér bőrén végigsiklott a tenyerem. Előbb csak az oldalain, majd a nyakához érve az ujjam hegyeivel fogtam és vontam közelebb egy egészen futócsókra, mielőtt a kulcscsontján át indult volna tovább az érintésem, teljesen belefeledkezve. - Segítettem volna bepakolni a szertárban - dörmögtem leginkább a választ, ahogy hasonló türelmetlenséggel kaptam újra és újra az ajkai után.
- Amit csak szeretnél - mosolyodtam el, majd a térdhajlatával közelebb húztam őt, hogy az egyik kezem a dereka köré fonva szorítsam meg, a másikkal meg még előrébb csúsztam ellökjem magunkat a kanapéról álló helyzetbe. Az túlzás hogy ez könnyű, meg megvannak a korlátaim, de ez éppen kicsit sem zavart. Batman mindig Batman marad. Még az állába mélyesztettem finoman a fogaim mielőtt elindultam volna vele a hálóba.
Hozzászólásai ebben a témában

Oldalak: [1] 2 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek