Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

A rendezvény, amelyre Dwaynenel és a fiával tartunk, a Mágus Motor Fesztivál nevet viseli, azonban nem csak a megbűvölt motorkerékpárokat rajongói és tulajdonosai teszik itt tiszteletüket és vonultatják fel szépségeiket, de az elvarázsolt automobilok is ugyanolyan szívesen látottak.
Fehér színű, régi típusú Jaguarommal gurulunk be az esemény helyszínéül szolgáló, kiábrándító bűbájjal ellátott rétre, amelyen a bódék sokasága közt már ott pompáznak a válogatott járműcsodák. Nem egy hatalmas fesztivál és nincs valami sok részt vevő. Szinte családias a hangulat ezzel a nagyjából kétszáz fővel, akik összegyűltek együtt ünnepelni mágikussá alakított gépeiket.
Leparkolok és kiszállunk. Dwayne kiveszi Seant a hátsó ülésről. Zsebretett kézzel állok meg a kocsim előtt és várom be őket. Több varázsló is biccent nekünk, újonnan érkezetteknek. Egy részük mosolyogva pillant végig rajtunk. Mint azt a kedves kis családokon szokás. Nem tudom, barátomnak feltűnt-e már, hogy néha annak hisznek minket. Minden esetre én aztán nem fogom felvilágosítani erről. A végén még soha nem mennénk így többé sehová.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706120#post706120][b]Adam Kensington - 2017.10.19. 13:05[/b][/url]

A rendezvény, amelyre Dwaynenel és a fiával tartunk, a Mágus Motor Fesztivál nevet viseli, azonban nem csak a megbűvölt motorkerékpárokat rajongói és tulajdonosai teszik itt tiszteletüket és vonultatják fel szépségeiket, de az elvarázsolt automobilok is ugyanolyan szívesen látottak.
Fehér színű, régi típusú Jaguarommal gurulunk be az esemény helyszínéül szolgáló, kiábrándító bűbájjal ellátott rétre, amelyen a bódék sokasága közt már ott pompáznak a válogatott járműcsodák. Nem egy hatalmas fesztivál és nincs valami sok részt vevő. Szinte családias a hangulat ezzel a nagyjából kétszáz fővel, akik összegyűltek együtt ünnepelni mágikussá alakított gépeiket.
Leparkolok és kiszállunk. Dwayne kiveszi Seant a hátsó ülésről. Zsebretett kézzel állok meg a kocsim előtt és várom be őket. Több varázsló is biccent nekünk, újonnan érkezetteknek. Egy részük mosolyogva pillant végig rajtunk. Mint azt a kedves kis családokon szokás. Nem tudom, barátomnak feltűnt-e már, hogy néha annak hisznek minket. Minden esetre én aztán nem fogom felvilágosítani erről. A végén még soha nem mennénk így többé sehová.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706123#post706123][b]Dwayne Warren - 2017.10.19. 13:25[/b][/url]

Ő csak kicsatolja a gyerekülés biztonsági övét, azt már hagyja, hogy a fia egyedül másszon ki az autóból. Nem mozgássérült és nem is túlságosan kicsi, ő nagyjából, mióta Sean járni tud, azóta nem bajlódik ezzel a dologgal. Teljesen lényegtelen, hányszor kellett a járókelők megvető pillantásaitól övezve felszednie a gyereket a járdáról, aki a fejével tompította a járműből való kiesést.
   -  Ne menj messzire azér'.
Behajol a kocsiba, a fluoreszkáló zöldre bűvölt, héliumos lufi madzagja után nyúl, ami eddig bénán és meglehetősen balesetveszélyesen lebegett a hátsó ülés fölött, majd a gyerek kezébe adja. Indulás előtt, a biztonság kedvéért és, hogy a barátnője ne teremtse le a sárga földig, egy követő bűbájt is szórt a tárgyra, így, ha Sean el is engedné, a lufi a feje fölött marad majd. Innentől pedig, úgy véli, nincs az az Isten, hogy elveszítse a gyerekét egy több száz fős rendezvényen, egy réten, az éjszaka közepén.
Közben szerencsére háttal áll a rájuk mosolygóknak. Csak meg ne tudja, mit gondolnak róluk ilyenkor - a büszkesége biztos nem emésztené meg.
   -  Szóvalakkor... mehetsz.
Ennyivel pedig útjára is engedi az ötévest. Hadd menjen, amerre kedve van.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706145#post706145][b]Adam Kensington - 2017.10.19. 21:15[/b][/url]

Úgy gondolom, egy ilyen rendezvény egy gyerek számára is hasonlóan felemelő élmény lehet, mint a felnőttek számára. Még a kis srác után pillantok, de ennél tovább nem figyelem. Főleg, hogy nekem ahhoz nincs is szükségem rá, hogy közel legyen. Könnyen beazonosítom ezen a területen, merre jár és hogy van éppen. Ettől függetlenül tény, hogy az auror módszere igencsak látványos és hasonlóan hatásos.
Nem tudunk még ellépni a kocsitól, mert máris érkezik hozzá néhány csodáló, akiknek nem elég jól megnézegetni és összetapogatni a járgányomat, de fel is tesznek pár kérdést gyorsan, amíg látják, hogy itt a tulaj. A legtöbb szerencsére igen-nem választ igényel csupán. Szóval bólogatok meg fejrázok a párat. Ezzel pedig le is tudva.
Elindulunk Dwaynenel, megnézni magunknak a kínálatot. Lenyűgöző, miket tudnak összetákolni a legfanatikusabbak. Szinte már új gépeket alkotnak néha. Mivel pedig ez egy ilyen esemény, senki nem tétovázik hozzányúlni minden kiállított járműhöz. Itt mindent a szemnek és a kéznek is.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706176#post706176][b]Dwayne Warren - 2017.10.20. 12:30[/b][/url]

Még futólag összekócolja a sráca rendezetlen haját, a fiú pedig már indul is, a reflektorokkal kivilágított réten pedig a továbbiakban a kék léggömb jelzi a nyomát. Ha baja esne, arról úgyis tudni fog, különben pedig, ugyan már, mi veszély leselkedhet az ő vérére? Szívósabb az annál.
Zavarban helyezi a súlyát néhányszor a másik lábára, míg Adam az idegeneknek magyaráz. Az itt töltött, majdnem tíz év távlatában kijelenthető, hogy valamennyire, cseppet sem irodalmi kiejtéssel, ám töri a magyart, így felületesen érti, mit magyaráznak a vámpírnak és viszont. Ám annak rettentő hálás, hogy őt senki sem kérdezi, így csöndben álldogálhat, amíg a bámészkodók el nem kotródnak a francba.
Tehát, megbűvölt, robbanómotoros gépjárművek. Mintha a Mad Max díszletén sétálnának végig, a mágikus steampunk talán összes kelet- közép- európai képviselője megjelent ma este. Bár ő nem igazán a tapogatás híve, szívesen nézegeti ezeket a vackokat, amikre a gazdáik olyan büszkék.
A lába mellett, rozsdás kerekein eldöcög egy megbűvölt szemetesvödör, tele sörös dobozokkal. Apropó.
Megtorpan. Mintha szükséges lenne, tapogatja végig a nadrágja zsebeit. A pénz megcsörren benne, szenvedő felmorranása jelzi, hogy elhagyott valamit. Eleve ideggörcsöt kap tőle, hogy újfent nem gyújthat rá a gyerekével egy autóban (mert krupja van vagy mi a bánat, nem figyelt, amikor Zója mondta), de, hogy elhagyja a dobozát és már a szabadban se?
   -  Nincs nálad egy... - a mondata félbe marad, rájön, hogy egy marha - Ja nincs.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706238#post706238][b]Adam Kensington - 2017.10.20. 22:42[/b][/url]

Sok mindent lehet mondani erről a fesztiválról, de azt, hogy ne lenne meg a maga különleges, jól felismerhető légköre és hangulata, azt biztosan nem. Benzin, alkohol és más tömény illatok kavarognak a levegőben. Zúg, ami zúghat. Csörömpöl, ami csörömpölhet. Puffog, ami puffoghat. Berreg, ami berreghet. A varázslók és boszorkányok olajfoltos talárban, arcukon idilli mosollyal bolyonganak a járművek közt, a kocsik fényszóróinak világánál.
Kérdező barátomra pillantok. Már sejtem, mit szeretne, de hamar rájön, hogy tőlem sajnos azt nem fogja megkapni. Sétálunk még egy ideig, bejárva a terepet. Végül az egyik kocsmabódéra pillantok. Ott biztos vehet Dwayne valamit, amire rágyújthat. Meg gondolom, meg is szomjazott már. Biccentek hát az egyik asztal felé, így érdeklődve tőle némán, van-e kedve beülni kicsit.
Jól esik most ez a kis közös kiruccanás. Egy ideje nem jártunk sehol. Pedig szokásunk nekivágni olykor az éjszakának. De valahogy mostanában ez elmaradt. Vagy nála, vagy nálam találkoztunk. Esetleg Bogolyfalván a pubban. Nem tudom, van-e ennek bármi köze a családi és egyéb drámákhoz, amik az elmúlt hónapokban lezajlottak. Nyilván lehet. Kicsit kiestünk a régi kerékvágásból. Majd most visszarázódunk.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=706553#post706553][b]Mesélő - 2017.10.24. 17:37[/b][/url]

Miközben hőseink letelepednek az asztalhoz, egyszerre több minden is történik, mint ahogy az ilyen rendezvényeken az lenni szokott.
Sean, akit szabadon engedtek, kihasználja a lehetőséget, és fürge lábait szedve megszökik a felnőttek elől. Okos kiskölyök, tudja, hogy apánál a „figyeld a gyereket” nem éppen azt jelenti, amit. Így hát ő sincs olyan nyugton, mint anyánál. A lényeg, hogy a kis törpe hamar elkeveredik, és mivel női szíveket lágyító tekintete van, nem sokkal később kiköt egy csapat lánynál, akik valószínűleg a rendezvény látványelemeiként funkcionálnak, egyforma, apró ruhájukban. Valahogy egyikük sem gondol bele abba, hogy egy egyedül kóválygó ötéves feltételezhetően tartozik valakihez, így leállnak vele labdázni, játszani, és sorra ölelgetik és cukorral meg csokival tömik. Az biztos, hogy ez a gyerek se fog ma már nyugton maradni.
A két férfi pedig egy-egy tekintetet érezhet magán. Adamet az egyik felszolgálólány szemléli, reméli, hogy a férfi feladja a küzdelmet, és szemkontaktust létesít vele. Amennyiben ez megtörténik, egy kacsintás lesz a jutalma. Kicsit még kivár, illedelmesen engedi, hogy az urak kitalálhassák, mit kívánnak, csak akkor indul el feléjük, kihívóan ringó csípővel. Az asztalnál megállva, a mosolya szélesebbre ugrik, mint a gyereké a cukorkaboltban.
- Mit hozhatok az uraknak? Itt bármit megkaphatnak.
A „bármit” érzékletesen megnyomja, de Dwayne-re szinte oda sem figyel, mindent Adamnek mond.
Mindeközben a másik szempár tulajdonosa, egy tizenhat – húsz éves suhanc, időről – időre rápillantva Dwayne-re, lopja a távolságot. Úgy érzi, hogy vele most megütheti a főnyereményt. Látta már a fickót korábban, párszor. Ő maga persze sokszor meglépett előle, főleg mivel, hogy pitibb lopásokat követett el inkább az alatt, ami alatt az aurorok a nagyhalakat lekapcsolták. De pont, mert a bátyja is auror, tudja, hogy a férfi vastag, és úgy véli hogy olyan hanyag, mint a testvére. Ha megkaparinthatná a pénztárcáját, akkor biztos egy évig is eltengődne valamerre, vagy csak lelépne innen. Pár méter még. elsétál mellettük, majd, mintha épp ott lenne dolga, lopva elkezd hátulról közelebb araszolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=707125#post707125][b]Dwayne Warren - 2017.10.31. 09:08[/b][/url]

Mindösszesen hat perc szükséges ahhoz, hogy a zajos, szagos és néha túlontúl csillogó tömegben a mellkasa szorítani kezdjen. Ha teheti, általában mindennemű forgatag perifériáján marad, legyen az iskolai bál - amin kötelező a megjelenése és eleve irtózik a küldetéstől -, vagy motoros fesztivál. Így cseppet sem ellenkezik akkor, amikor Adam a fejével az asztalok felé bök.
A maszatos asztalhoz leülve, lehajtott fejjel veszi elő a telefonját, röviden nyomkod rajta valamit, míg egyetlen, halványkék folt nem kezd el pulzálni a képernyőn, fekete mezőben.  Végül üveggel lefelé dobja le maga elé a fára. Ő különben egyáltalán nem ért a mugli eszközök mágikus tulajdonságokkal faló felruházásához - ám milyen szerencse, hogy Adam- en keresztül talált valakit, aki hajlandó volt, nyilvánvalóan pénzért néhány hasznos funkcióval ellátni a jobb napokat látott telefont. No de lényeg a lényeg: a kölyök még egyben van és nem is messze.
Zója büszke lehet rá, milyen felelős apává fejlődött.
Egy lány tolakodik az asztalhoz, mikor ő épp szólásra nyitná a száját. A hosszú, szőke hajszálak közvetlenül az arca előtt libbennek meg, ahogy a pincérlány már-már háttal állva neki, Adam- hez intéz szózatot. A röhögés és a horkantás keverékével forgatja meg a szemét, majd fonja össze a karjait. Csak adja az Ég, hogy ez a csitri rámozduljon a vámpírra.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=707299#post707299][b]Adam Kensington - 2017.11.03. 22:06[/b][/url]

Míg barátomnak a technika és az atyai fortély segít a gyermeke -valamennyire felelősségteljes- felügyeletében, addig nekem fejlett érzékeim. Nem mondom, hogy folyton szemmel tartom, de néha kiélezem rá magam kicsit. Ebben a pillanatban éppen derűsnek és kiegyensúlyozottnak tetszik ott a távolban, ahol van. Azt persze nem tudom, hogy éppen egy hölgyhad rajongja körül a tisztás másik felén. A lényeg, hogy rendben van. Ha gond lenne, észlelném. Ezért van az, hogy általában mikor Sean mondjuk éppen készül legurulni a lépcsőn, én érek oda hamarabb és kapom el a nagyobb baj előtt, míg Dwayne nem messze a kanapén üldögél. Aztán mikor meglátja, hogy már megint a kölyök segítségére siettem, csak morog valamit, hogy "így nem fogja ám megtanulni, hogy vigyázzon magára".
Azonban nem csak a halandó fiatalságot illeti kitüntető figyelem a szép lányok részéről. Ebben a magamfajta halhatatlan, pár száz éves lény sem szenved hiányt. Érzem magamon a felszolgáló tekintetét. Elpillantok felé, ő pedig rám kacsint és hamarosan már indul is irányunkba. Testbeszéde félreérthetetlen, ahogy a szavai is. Én azonban barátomra tekintek, várva, mit kér. Hiszen itt csak ő fog rendelni. Amit én kérnék, azt nem szokás kihozni.
- És? Mi a helyzet a Rellonnal? - kérdezem Dwaynetől, miután a lányka tovasuhant tőlünk az auror italáért. Említette, hogy házvezető-helyettes lett, de azóta nem nagyon volt alkalma még mesélni. Miközben a választ várom, sajnos nem veszem észre a közeledő tolvajt. Sok itt a különös alak és a szapora pulzus. A barátom pénzére pályázó fiú viselkedése egyáltalán nem kirívó.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=707883#post707883][b]Dwayne Warren - 2017.11.11. 21:21[/b][/url]

Kaján vigyora másodpercek alatt olvad le az arcáról: hiába a hely szelleme, a várt műsor elmarad. Adam keresztülnéz a lányon, aki ettől megszeppenve inkább sietve felveszi a rendelését (egy tequila és sör kísérőnek), majd tovalibben. Dwayne szórakozottan néz utána, összefont karokkal könyökölve az asztalra, a szemét akkor veszi le a tovaringó, passzos farmerről, amikor az eltűnik a pult mögött, illetve a vámpír is megszólítja.
   -  Jópofák. Végre megcsináltuk azokat a bűbájokat, amik marhára kellettek már. Kip*csáztuk a fiúkat a lányok szobáiból meg ilyenek és azóta csak csendben lázadoznak. Különben kevesebb baj van velük, mint hittem, eddig nem halt meg és nem is próbált meg lefizetni senki.
Amennyire húzta a száját kezdetben a kinevezés miatt, őt is meglepte, mennyire nem hány be a munka gondolatától manapság. Nyilván ehhez hozzásegít Magnus derék helytállása, illetve az, hogy nem átall csicskáztatni a prefektusokat, ha nincs kedve dolgozni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=708349#post708349][b]Adam Kensington - 2017.11.16. 21:14[/b][/url]

Túlzás, hogy átnézek a pincérnőn. De tény, nem kapja meg tőlem azt a figyelmet, amit várt. Az még kétesélyes, emiatt le is mond-e rólam egyből, vagy azért majd még teszi nekem a szépet. Egyelőre csak szépen kihozza barátom italait.
Érdekes, hogy az időseket tartják konzervatívnak, régimódinak és begyöpösödöttnek, miközben nálam szűk hétszáz évvel fiatalabb emberek gondolják még mindig úgy, hogy van bármi értelme szeparált hálókörleteket fenntartani. Ez eleve csak még nagyobb legendát és bűbájt kerít a másik, tiltott nem köré, így az még izgalmasabbá válik. Arról nem is beszélve, hogy pontosan tudjuk, nem mindenkinek pont azok a háztársai tetszenek, akiket elkülönítettek tőlük. Nyilván nem mondom, hogy a mosdók is legyenek közösek. De ha már itt tartunk: a legegészségesebb, ha egyéni fürdő és tisztálkodóhelyiségek vannak. De mindegy. Csak eljutnak majd erre a szintre a különféle intézményekben. Én valószínűleg ott leszek, hogy lássam.
Szinte már elismerően bólogatok az elért sikerek hallatán. Hiszen ez azért valami. Valahogy, ahol Dwayne van, mintha megsokszorozódna a gyanús események száma, ám úgy tűnik, házvezető-helyettesként egyelőre nem ütközik ilyenekbe. Aztán lehet, ez csak a vihar előtti csend.
- Régen jártam már a kastélyban - állapítom meg, elmélázva. Amióta nem én vagyok az iskolaújság főszerkesztője, a cikkeimet egyszerűen levélben küldöm el. Csak nagy ritkán fordulok meg a tanodában. Bár lehet, ennek a defenzor még örül is. Azt hiszem, soha nem fog megbízni bennem a tanulókat illetően. Tudom, persze, ez nem annyira bizalom kérdése, mint inkább, hogy bekapcsol benne a védelmező ösztön a magam fajta ragadozókkal szemben.