Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856575#post856575][b]Bornemissza Bence - 2022.11.14. 14:10[/b][/url]

Szeretett átjönni Békáékhoz, ilyenkor nem érezte azt a késztetést, mint a csoportos gyűléseken. Akkor ott volt Péntek, akinek mindig meg akart felelni, Lenke, aki valamiért mindig olyan lenézően viselkedett vele, és hát... Léna se volt olyankor a legkedvesebb vele. Mégis szeretett a csapattal lógni. Olyan igazán nagyfiús volt.
Ahogy beléptek a kertbe, illedelmesen köszönt a nagyszülőknek, aztán már ott is hagyta az összes üreget, hogy a kert fele szaladjon. Pontosan tudta, hol fogja megtalálni Lénát. A kis csobogónál a békákkal. Az volt a lány kedvenc helye, és akkor is sokat lógtak ott, amikor ő itt van.
- Béka! Nézd, hoztam alapanyagot! - emelt fel egy kis zacskót, ami úgy meg volt tömve, hogy félő volt, azonnal szétpattan. Legutóbb arról beszélgettek, hogx a békáknak miért nincs olyan házuk, mint nekik. Mármint persze, ők jobban szeretnek a környezetben lenni, így mohából, ágakból és kavicsokból kellett kitalálniuk hogyan építsenek fel egy békabirodalmat. Több se kellett Bencének, amint megtudta a nagyszüleitől, hogy Karamakovékhoz mennek, már szaladt is a kertbe gyűjtögetni - a kertész legnagyobb bánatára.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=856964#post856964][b]Bontovich Márton - 2022.12.01. 21:18[/b][/url]

Egész kellemesen telt a családi vacsora, nem mondom, hogy nem volt feszültségektől mentes, de többségében jól éreztük magunkat. Anya kapott még a múltkor egy különleges bort, ami az este végére igazán megnevettetett minket. Így most, hogy egy kicsit józanodjon a fejem, kint ülök az ablakban, egy vastag takaróban, a lábaimat a párkányon túl lógatom le, és nézem a csillagokat. Ma este különlegesen szép és tiszta, éppen ezért hűvös éjjel is van, de olyan jól esik egy kis levegő. A gondolataim persze messze járnak, olyanokon, akik most nincsenek itt, egészen elvesztve az időérzékemet és kikapcsolok, mintha nem is kellene figyelnem arra, hogy mi van a környezetemben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=857771#post857771][b]Reiner Kende - 2022.12.27. 22:37[/b][/url]

Előre érezte, hogy hatalmas szívás lesz ez a mai nap, így hamar az edzőterembe kezdte a napot. Egyedül azt furcsálta, hogy Kitti nem ül az egyik fekvenyomó padon és szövegeli végig az egészet. A konyhából kilépve találta szemben magát Brigitta tág orrlyukaival és villámokat szóró szemeivel.
Ez hosszú lesz.
- Itt vagy Reiner Kende? Nem szólsz, hogy hazaértél miközben nagyon jól tudod, hogy a mai nap rendkívülien fontos! Ha nem látom meg, hogy Dorottya reggel beveti az ágyadat minden csúszna - beszélt és legalább hatan érték be, akik éppen minden irányba felmérték a házat.
- Még itt élek, nem? - pillantott vissza Brigittára, aki csóvált a fején meg sem hallva a kérdést és végig pillantva a fián.
- Merlinre, hogy nézel ki? - hatalmas sóhajjal fúrta tekintetét Kendéébe, amolyan néma "elég legyen"-nek felelt meg. - Két dolgot tegyél meg: szedd rendbe magad, és ne tedd tönkre nekem az estélyt az ágálásoddal - közben a háttérből a karácsonyi dekor miatt közelítették meg a Reiner család legelviselhetetlenebb tagját. Kende pillantása ekkor vette észre a két szárnyú ajtót, ami mindig félig van nyitva kivéve ha náluk van valami kibírhatatlanul smúzulós esemény.
- Idén nem Nekeresdre megyünk? - fordult teljesen anyja felé.
- Már miért... ó, igen, hogy is ne! Édesapád végül nem fogadta el Zsadány meghívását. Nevetséges lett volna. Hetek óta szervezem a ma estét - az egyik embernek mutogatva fordult is el Kendétől. - Két dolgod van! - szólt még hátra kimérten és tűnt el a szalonban.
______________________________________
Késő délutánra a ház egész alsó szintje puccba van vágva, lágyan szól az élő zene... olyan mintha a karácsony lehányta volna a kúriát. Tehát semmi új, minden évben pontosan ilyen. Ettől függetlenül, Brigitta kitett magáért. Nem nehéz, ha az embert semmi más nem érdekli, és hogy Kitti ne azt hallgassa végig karácsonykor ahogy leszedik egymás arcát, Kende kiöltözött. Csak a fél házon kergették végig egy nyakkendővel, ami most a zakója belső zsebébe gyűrve hesszel, ingje felső gombjait lezseren nyitva hagyta és befújta magát. Húga karol belé, ahogy susmorogva megközelítik a nagyit. Mellette állva fogadják a vendégeket, akik lassan de biztosan kezdik ellepni a házat és belépésnél apró ajándékokat kapnak. A Reiner örökös szürkéskék tekintete akaratlanul is az érkezők válla felé zizzen: arra van a menekülő útvonal. Az fontos, öregem!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858136#post858136][b]Déry-Nagy Ágoston - 2023.01.04. 20:53[/b][/url]

Több meghívásunk is volt Bogolyfalván, azonban ki akartam szakadni onnan kicsit, így a családi összeröffenéses, köszöntéses, zabáljuk magunkat halálra ördögi kör közepén felcsaptam a lapost, és last minute ajánlatok között vadásztam valami szimpatikusat. Két főnek, három éjszaka, félpanzió, neeem, ha már lúd, legyen kövér, teljes ellátással. Nyilván ennek is megvan az ára, de hát utókarácsonyi ajándék is van a világon. Így lyukadtunk ki Gyulán. Hát ez valóban eléggé messze van mindentől, de a hotel kényelmes, a fürdő és a wellness meg pazar, és még csak fel sem merült senkiben, hogy testvérek vagyunk, ami mókás.
- Mondom én, még irigyelnek is, hogy ilyen jó a házasságunk, micsoda összhang.
Vigyorodom el, ahogy a lassan apadó szilveszteri buliban a sokadik pohár pezsgő csúszik le, persze véletlenül.
- Habár, van pár igencsak becsatlakozni vágyó férfi és nő is. Lehet, hogy elnéztem a foglalást, és ez ilyen párcserés szilveszter?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=858474#post858474][b]Ohridszki-Füst Marfa - 2023.01.16. 13:39[/b][/url]

Évekkel ezelőtt írt cikket a terápiás farmról és dogozott is ott egy hetet önkéntesként. Segített ahol csak tudott, miközben képességét titokban használva fejlesztette. Ha azt vesszük ő maga is terápiában részesült ez által. Bár erről csupán ő maga tudott. Itt ismerkedett meg a vezetők fiával, akivel azóta is tartják a kapcsolatot. Közös szeretetük az állatok iránt, valamint a tény, hogy mindketten nagy testvérek, segítette barátkozásukat. Marfa számára a gyerekek és állatok tisztán elkülönülő  emóciói könnyebben azonosíthatók, így egyszerűbben megtalálja velük a közös hullámhosszt. Ez a farmon sem volt másképp. Hasznos tapasztalatokkal lett gazdagabb, amikért mind a mai napig hálás. Írásával igyekezett mindezt viszonozni, aminek köszönhetően talán sokakhoz eljutott a hely híre. Ha azóta egy gyermekkel többnek is segítettek általa, ő már elégedett. Ezen a reggelen, meditációját és levendula teáját letudva pedig elindult, hogy találkozzon Mézgával. Bagolyban egyeztek meg hová menjen Marfa, aki a tőle megszokott, kissé túlméretes holmijaiban, haját felkötve lépkedett, elveszve a maga békés belső világában. Kiürítte elméjét, elcsendesítette szívét és gondolatait. Szomorú kék szemei felhősen meredtek a tájra, alig pislogott. Elmerült a lelkében létrehozott, érzelmektől mentes ürességben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=859169#post859169][b]Rónaky Erik - 2023.02.04. 20:51[/b][/url]

Egy komplett idióta vagyok, amit eddig nem tudtam, de Róza minden alkalommal segít, hogy emlékezzek rá. Nem vagyok normális, hogy nem indultam azonnal utána, hogy sokkal inkább hagytam volna még szenvedtetni magam. Nem akartam elolvasni, hogy vége, holott egyáltalán nem is lett volna vége, de ha most nem vagyok mellette, akkor azt sosem bocsátja meg nekem, így hát olyan gyorsan, amennyire gyorsan csak lehetett, indultam Pécsre, vagyis Cserkútra, hogy pontosak legyünk, hogy Rózához és az anyukájához érjek. Kifelé menet elloptam a pizzéria ablakából két cserepes virágot, amiket láttam, hogy Anna pár napja nagy gonddal átültetett, legalább erre sem kell most figyelniük, és mégis szépen mutatnak majd. Sőt, biztos vagyok benne, hogy még egy csinos csekkel is gazdagabb leszek. Láttam én a trafit, nem is egyszer, de nem érdekelt, végül is, rendőrök nem jöttek utánam, Hegyre fel, kicsit erőteljesebb fékezés, és már rohanok is fel a lépcsőn, hogy minél előbb mellette lehessek. Főleg, ha beenged.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=859986#post859986][b]Kállay L. Dóra - 2023.02.25. 22:08[/b][/url]

Még Bagolykőn volt egy nagyon jó barátnőm, Virág, akivel már harmadikos korom óta elválaszthatatlanok voltunk. Sokat jártunk bulizni is, aztán volt köztünk egy kis mosolyszünet, akkor lettem jóban Leilával. Közben persze rendeződött a viszonyunk Virággal, és minden a helyére került. Aztán úgy hozta az élet, hogy ott hagytam a sulit, s Törökországba költöztem, hogy ott tanuljak tovább. Néha leveleztünk, tudattuk egymással, hogy mi van, így sikerült összehozni ezt a találkozót is.
Alig egy hete jeleztem neki bagolyban, hogy Pécsre érkezek néhány napra, s hogy úgy tűnik, ezután majd huzamosabb időre visszaköltözök Magyarországra.
Virág nagyon örült a hírnek, olyannyira, hogy kaptam tőle egy meghívást is. Ő éppen Pécsett járt a Közlekedési bűbájok és eszközök mesterképzésre, s mivel hétvégére szakestet szerveztek, elhívott, hogy bulizzunk együtt egy jót. S mivel Burak-nak úgyis dolga akadt, úgy döntöttem, hogy egy kicsit kikapcsolódok és benézek erre a szakestre.
Mit ne mondjak, egy kicsit fura volt, hogy ezt a szakestet nyílt terepen, fák közt rendezik meg, de a helyszínre érve már láttam, hogy ez egészen hangulatos este lesz. A fákat feldíszítették lampionokkal, egy-két sátrat is felhúztak, s úgy láttam, hogy már a tábortűz lángjai is a magasba csaptak.
Zene is szólt, nem volt túl hangos, csak olyannyira, hogy mindenki jól érezze magát, s közben lehessen beszélgetni is. Már fél órája is ott lehettem, megismertem Virág barátnőit is, s épp egy pohár bort kortyolgatva, jókedvűen nevetgéltünk és csicseregtünk, amikor a tábortűz mellett észrevettem egy ismerős arcot. Pillantásom megakadt a srác tekintetén, s miközben Virág beszélt, a srácot figyeltem. Az arcomra nem ültek ki érzelmek, nem lehetett leolvasni róla, hogy mire is gondolok.
- Mit gondolsz? - kérdezte Virág, persze sikerült elveszítenem egy picit a fonalat, de egy mosollyal korrigáltam a helyzetet, s mivel épp egy srác tartott felénk egy tálcát poharakkal, kizárásos alapon rábólintottam.
- Miért is ne? - elvettem az egyik poharat, koccintottam barátnőmmel, s az új ismerősökkel, majd le is húztam az italt.
- Ha megbocsájtotok , mindjárt jövök, csak láttam egy ismerőst - elnézést kérő mosollyal fordultam a tábortűz irányába, el is indultam, de immár hűlt helyét találtam az ismerős arcnak. Furcsa, esküdni mernék rá, hogy Artit láttam, de lehet, hogy csak valaki hasonlított rá? Megtorpanva a tűz mellett, még egyszer végig futtattam pillantásomat az arcokon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860077#post860077][b]Ifj. Holló Albert - 2023.02.26. 20:48[/b][/url]

Nem sokkal nyolc után, teljesen sima mágikus vonatutat meg egy átszállást a mugli vasútra követően le is szálltunk a nemeskei vasútállomáson, ahol ott várt ránk Andris, a kocsinak támaszkodva, nyugodtan dohányozva, és csak akkor elmosolyodva, amikor már egészen közel érünk hozzá. - Azt hittem, hogy már leszoktál. Rue, ő a leendő sógorom, Andris, akiről már hallottál, Andris, ő az egyik barátom, Rue. - Tekintve, hogy Andris majdnem két méter, viccesen néz ki, ahogy lehajol, hogy két puszival köszöntse Rue-t, ahogy az teljesen természetes nálunk, de már szóltam előre, hogy Andris jellemzően keveset beszél, viszont nagyon jó tanító lesz, ha végez az egyetemen. A Ford Mondeoval gyorsan átérünk a házhoz, aminek az ajtaja abban a pillanatban kivágódik, ahogy befordulunk a feljáróra, és az anyukám és a húgom már meg is jelennek. - Mondtad nekik, hogy csak barátok vagytok?  - elhúzom a számat a kérdésre, mert ő is benne van abba a beszélgetésbe, amibe ezek a nőszemélyek is. Elneveti magát az arcomat látva, aztán kiszállva elindul feléjük, mintha őt várnák ekkora elánnal, még meg is hajol előttük. - Kedves emberek, ígérem. - bár most azért egy kicsit bizalmatlan vagyok a történettel kapcsolatban, de azért kiszállok, és kinyitva az ajtót, kisegítem Rue-t is, hogy aztán együtt induljunk az ajtó felé. Én tényleg nem estem túlzásba, sötét nadrágot, fehér inget, és hozzá egy kék pulóvert húztam, minden helyzetre megfelelő. - Hölgyeim, a mai vacsora áldozata, Autumn Rue Danvers, és a nők, akik alapból tök normálisan tudnak viselkedni, Holló-Majsai Emma és Holló Eszter. - éppen csak a bemutatásig jutok, az anyám máris magához öleli, és gyorsan beterel minket. - Hirtelen lett ilyen hideg meg hó, nehogy megfázzatok. Az apád már elindult, de ismered, pedig egy órával korábbant hazudtam neki, de már rájött erre a trükkre, gyertek be gyerekek. Jól utaztatok?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860283#post860283][b]Kállay L. Dóra - 2023.03.05. 19:31[/b][/url]

Mondhatnám, hogy a házasságommal hűséget fogadtam Buraknak, de akkor hazudnék. Pedig nagyon is meg akartam felelni a követelményeknek, tulajdonképp tökéletes férj volt, sármos, gondoskodó, olyan, akiről mindenki álmodik. Csak épp az elmúlt időszakban túl sok üzleti ügye akadt, és kezdtem úgy érezni, hogy már nem is annyira foglalkozik velem, mint a találkozásunk elején. Nagyon is elhanyagoltnak éreztem magam, ezért is mentem el szórakozni, amivel neki nem volt gondja, hisz a barátnőimmel mentem. Gyakorlatilag viszont az est egy részén már leszakadtam a barátnőimtől, s egy középkorú, helyes pasas társaságában hagytam el a helyet. Úgy voltam vele, hogy amíg Burak vacsorákra jár és üzletemberekkel múlatja az időt, addig miért is ne szórakozhatnék egy kicsit? Amiről nem tud, az úgy sem fog fájni neki. Szóval így történt meg az, hogy egy kis taxizást követően Érden kötöttem ki Zsolt hálójában.
A remek éjszakát követően mély álomba merült, én viszont nem tudtam elaludni mellette, egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam az idegen helyen, ezért előhalásztam a rúnázott zenelejátszóm, ami végett szerintem a bátyáim már rég kiátkozhattak, de nekem eszem ágában sem volt elszakadni a zenétől, annyira szerettem. S ha a muglik másra nem is jók, arra azért igen, hogy megalkották ezt az eszközt.
A fülest a fülembe illesztve elindítottam a dalokat, de még így sem sikerült elaludnom. Egy kicsit meg is éheztem, ezért kimásztam az ágyból, s mezítláb indultam felfedezőútra a házban úgy, hogy vittem magammal a lejátszót is, s közben hallgattam a kedvenceimet. A ritmusra még a fejem is ráztam, ahogy lesétáltam a földszintre, majd a félhomályban valahogy betájoltam a konyhát, s eljutottam a szekrénysorig.
Bevallom, az éhség mellett kíváncsi voltam arra is, hogy vajon mit rejt Zsolt hűtője, ezért kinyitottam azt, s kutakodni kezdtem. Meglepően sok ételt tárolt, mintha legalább négy-öt személy lakná ezt a házat. Fura, pedig nem láttam jegygyűrűt a kezén, meg amúgy is, nem hinném, hogy hazahozott volna, ha neje lenne, azzal akkor már rég összefutottam volna.
Elrugaszkodva a gondolataimtól, nyúltam az egyik tányér felé, amin felszeletelve volt minden finomság, felvágottak és sajtok. A zene közben tovább szólt a fülemben, ingattam jobbra-balra a csípőmet, majd felegyenesedve egy darab sajtot illesztettem az ajkaim közé, de ahogy megfordultam a frász jött rám.
-  Basszuuuuuus – mellkasomhoz kaptam, kiesett a füles a fülemből, s még az arcomra is kiült a riadalom.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860338#post860338][b]Kállay L. Dóra - 2023.03.06. 19:03[/b][/url]

Sajnos egy jó ideig - főként a tanulmányaim végett - nem volt időm arra, hogy az időm egy részét a hobbimnak szenteljem, s már legalább egy fél év is eltelt úgy, hogy utoljára ellátogattam volna a lőtérre. Bevallom, nagyon hiányzott már, hogy újra belevessem magam a céltáblák világába, ezért is utaztam el egy Bogolyfalvához közeli pályára, ahol nem voltak túl sokan, így a délelőtti órákban.
Akinek kellett, köszöntem, kicsit úgy éreztem, mintha néhányan fürkésznék a lépteimet. Ez amiatt lehetett, mert erre a pályára tudtommal nem túl sok nő járt, pláne nem túl sok szőke nő, s ki tudja, lehet hogy valami ostoba sztereotípia végett attól féltek, hogy majd rosszul töltöm meg a stukkert, vagy véletlenül a hátsójukat tekintem céltáblának. Édesek.
A helyhez, s az időhöz hűen sportosan öltöztem, a fülvédő már ott fityegett a nyakamban, s épp kinyitottam a fegyvertáskám a füvön, amikor neszezésre kaptam fel a fejem. Oldalra pillantva egy édes kutya tűnt fel, picit meg is lepődtem azon, hogy itt bóklászik, de odasétáltam hozzá, s leguggolva, megvakargattam a fejét.
- Hát Te? Melyik csúnya, gonosz gazdi hozott ide, hogy rád hozza a frászt? - beszélgetni kezdtem az ebbel, miközben tovább vakargattam a füle tövét.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860481#post860481][b]Elias Napoleon Diaboli - 2023.03.09. 19:51[/b][/url]

Kívülről nézve az épületet, egyáltalán nem bizalomgerjesztő. Leginkább azért, mert teljesen elhagyatottnak tűnik. Az ablakok betörve, a vakolat lepattogzik a tégláról, a fehér festék inkább már szürke a rákerülő ki tudja miktől. A szag, amit bentről fúj ki a szél néha, fullasztó és gusztustalan, nem csoda, hogy maximum a helyi drogosok járnak ide. Az lehet, hogy nem távoznak, de az soha nem állította meg őket, hogy egy jó elszállás miatt meghaljanak. Amolyan utolsó kenet.
Unottan helyezem testsúlyomat másik lábamra. Nem véletlen vagyok én itt előbb: mielőtt az eridonos azt hinné, rossz címre jött, biztosítanom kell arról, hogy minden fasza, csak tolja be a kis seggét a társasházba, hogy elkezdhessük a kísérletet. Amiről ő nem fog tudni, de ezzel majd foglalkozom én, ha már aktuális lesz.
- Kezdek izgulni.
Nekem mondod? Hideg verejték van a hátamon, izzad a tenyerem, és a fájdalom is elviselhetőbbnek tűnik a lábamban az izgalomtól. Tudni akarom mi ez az egész, és hogy tudnám úgy használni, hogy nemhogy nekem, de Mesternek még jobb legyen. Elérem, hogy ismét büszke legyen rám.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860806#post860806][b]Hollósi Zalán - 2023.03.16. 00:52[/b][/url]

- Hát, talán... talán nem lett a legjobb, de... szerintem ehető - hajolt a füstölgő serpenyő fölé, majd amikor már csípte a szemét, hátradőlt és egy pálcalendítéssel elállította a tüzet, utána pedig kinyitotta vele az ablakot. Amióta felfogta, hog már legálisan varázsolhat otthon, rengetegszer nyúlt a platánpálca segítségéért. Persze ettől nem lett ügyesebb a konyhában és ez a reggeli rántotta állagán is látszott. Bocsánatkérően fordult Kornél és Fanni felé.
 - Oké, kinek van inkább kedve kukoricapehelyhez? - kérdezte óvatosan, bár a húga válaszát már sejtette.
 - Én, én! - visította Fanni, a lelkesedéstől szinte leborult a székéről.
 A Hollósi szülők még tegnap elutaztak az anyai nagyszülőkhöz, így esett, hogy Zalán főzésre kényszerült. Amikor ő volt Athanachkovicséknál, minden étkezést olyan színvonalon bonyolított le a házimanójuk, mintha magát a mágiaügyi minisztert látták volna vendégül. Ennel ellenére nem szégyellte magát, Kornél pontosan tudta, hogy ők valamivel egyszerűbben élnek.
 - Nektek tényleg pónijaitok vannak otthon? - fordult aztán Fanni teljes testével Kornél felé. - És tényleg egy kastélyban élsz? Ha gazdag vagy, miért nem tudsz járn...
 - Elég volt - fogott rá Zalán a húga fejére, hogy visszaforgassa az asztal irányába, ahova már lecsapta a kukoricapelyhet.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=860952#post860952][b]Yezebel - 2023.03.18. 18:36[/b][/url]

Saját lakásának nappalijában ülnek, amit kifejezetten Maeve-ként használ - és amit William ismerhet már akkorról, mikor a titokzatos támadása után itt épülgetett fel a sérüléseiből. Azóta nem sokat változott a lakás, ugyanolyan rendesett, szép, a maga esztétikus módján rongyrázós, hiszen minden bútor, minden kiegészítő vagy drága anyagokból készültek - vagy a márkájukból és brandjükből adódóan designer darabok. Estefelé van, kint viszont már teljesen sötét, de az ablakot így is brokátfüggönyök fedik. A benti világítás kellemes, meleg fényekkel töltik meg a szobát, barátságosabbá téve a kimért esztétikát.
Maeve a kanapén ül, keresztbe tett lábakkal, díszes fekete ruhájának felvágott dombrésze alól fehér bőr villan. A szokásos 'túlöltözött' elegancia: mintha mindig valami fontos helyre készülne éppen. Pedig pont fordítva van - ahol ő van, az a fontos hely már a kezdetektől fogva. Saját maga nagyszerűségéhez öltözik hozzá.
- Nem volt egyszerű megtalálni. Néhány hónappal ezelőtt könnyebb lett volna, de valakinek a lefoglalt emlékei között találtak olyan információt, amelynek köszönhetően újranyitottak egy régi ügyet.
Nincs feszültség a hangjában, legalábbis a felszínen. Már kihisztizte magát. Ettől függetlenül a levegő nehéz a kimondatlan .. kérdőrevonástól és nehezteléstől. Még ha ez nem feltétlenül az előtte ülő játéksz.. Williamnek szól. Nem örült ennek az egész felhajtásnak, kicsit sem. Legszívesebben saját lakkozott körmeivel (vagy iftit körmeivel) tépte volna szét Mester kis 'tanítványát'. Nem örül, hogy ebben a szituációban az ő játékát ítélték feláldozhatóbbnak mások, miközben ő viszont sokkal jobban ragaszkodik hozzá nyilván, mint egy buta kis föggőhöz.
Szóval a maga kontójára ugyan, de tesz róla, hogy William jobban fel legyen 'fegyverkezve', hogy máskor egy ilyen szituációból ő jöjjön ki győztesen.
- Nehéz volt kicserélni a skót aurorhatóságoknál egy hamisítványra, de...
Egy hosszúkás dobozt tol ki az előttük lévő asztalra. Csinos, becsomagolt ajándékdobozocska.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861188#post861188][b]Yezebel - 2023.03.23. 13:40[/b][/url]

Bevágódik az ajtó, hangosan csapódik a hátlapja a kabát és cipőtartó asztal sarkán, ahogy semmi sem állítja meg a lendületet. A fém zsanérok is alig hallgató fájdalmas nyikorgással tartják magukat, mikor egy test nehezedik a kilincsre. Halántékát a hűvös falapnak nyomja - jó, ez jólesik. Pedig tudja, hogy nem kellene itt megállnia, de az automata pilóta eddig vitte, az adrenalin kezd kifulladni most, hogy regisztrálta az ismerős is biztonságos lakást.
Ellöki magát az ajtótól, kiegyenesedik, de mintha minden végtagja és testrésze külön időben akarna engedelmeskedni neki, mint valami hanyagul mozgatott marionettbábú. Becsapja maga mögött az ajtót, és a vörös hajú nő bőre alól fekete füstszerű anyag kezd előszivárogni, ahogy a fehér bőr lassan lilásba vált, a vörös haj sötétebb színt vesz fel, elváltoznak a vonások, a halánték mentén csavart szarv serken, a karcsú nyakon ádámcsutka türemkedik ki.
Amik pedig szembetűnőbbé válnak: a mély vágott sebek, a még itt-ott szivárgó, máshol már megalvadt vér. Szaggatott léptekkel vonszolja be magát a nappaliba és utolsó erejével még leveti magát a négy méretű kanapéra. Most nem tud foglalkozni azzal sem, hogy mi lesz véres, mi nem. A kisujját is alig tudja megemelni. Nyakának lila bőrén keresztben elszíneződött 'horzsolásnyomok'? Közelebbről és jobban megnézve ujjak lenyomata. Reszelősen veszi a levegőt és a plafont kezdi bámulni fókuszálatlanul. Valamelyik fiókban van gyógyító bájital. Össze kellene szednie magát valahogy, de túl puha a háta alatt a kanapé és túl jól esik sajgó tagjainak ez a vízszintes pihenés.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861342#post861342][b]Armand Cedric Felagund - 2023.03.26. 16:43[/b][/url]

Eredetileg társasággal, pontosabban néhány baráttal jött, de valamit kevertek a jegyeikkel és a beléptető kapunál derült ki, hogy véletlenül duplán adták el az övét. Már készült volna felháborodni és visszakérni a pénzét, mikor a staff mentette a menthetőt és rögtön szóltak, hogy mindig vannak visszamondott jegyek: most is. Még jó, mert ha már idáig eljött, igazán kár lett volna, ha lemarad a hazai pályán rendezett Budapest Bajnoka versus Montrose Magpies mérkőzésről.
Az mondjuk szomorú, hogy ennek hála máshol lesz az ülőhelye, mint a többieké, így majd csak szünetben és a meccs levégén tudjak majd egymással lelkesedni vagy épp puffogni. Magyar ismerősökkel jött, nyilvánvalóan a budapesti csapatnak szurkolnak, szóval biztos nagy lesz a balhé, ha a bajnokok nem tesznek eleget a nevüknek. Az embertömeggel együtt sétál fel az emelvényen, egészen addig a sorig, ahova újonnan kapott helyjegye szól. Aztán igazi gen Z generációként helyfoglalás után azonnal telefon landol máris a kezében, közös group chat megnyitva, helyzetjelentés leadva egy gyorsan lőtt képpel a pályára, hogy a többiek lássák, honnan fogja nézni a meccset.
Belegondolva, ez még jobb helynek is tűnik, mint ahová amúgy szólt volna a jegye.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=861843#post861843][b]Kis Laura Grace - 2023.04.01. 14:44[/b][/url]

Én csak felültem a motorra, mint mindig, és rábíztam magam Miksára, mint mindig. Magyarországon minden helyet, amit megismertem, általa ismertem meg, és tudtam, hogy a következő is tökéletes lesz. Azt nem, hogy ijesztő lesz, mert egy bemutatás az, de mindenképpen sejtettem, hogy tökéletes lesz. Így kötöttünk ki itt, így fekszem most a szobájában, az ágyában, a pólójában, kócosan, boldogan és, talán az a legjobb szó az érzésre, hogy áhitatosan. Tudom, hogy ez furán hangzik, de olyan különlegesen nagy lépés ez, és annyira sok pozitív érzést élek meg belül, hogy azt elmondani nem tudom. Nem is akarom, erről nem tudnék beszélgetni. Miksa anyukája nagyon kedvesen fogadott, sokat beszélgettünk, nem éreztem faggatásnak, pedig nagyon sok kérdést feltett, és most valószínűleg Albert anyukájának ecseteli, hogy itt vagyok, így csak a miénk a ház.
- Megszomjaztam, hozok inni, kérsz te is valamit?
Pillantok hátra mosolyogva, felkászálódva az ágyból, lazán összefogom a hajam, hogy azért mégse nézzek ki úgy, mint egy boszorka és egy madárijesztő szerelemgyereke.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862628#post862628][b]Kis Laura Grace - 2023.04.10. 20:49[/b][/url]

Egy faház az erdő közepén, távol mindentől és mindenkitől, csak mi ketten. Valójában hónapok óta gyűjtögettem a pénzt rá, bevállaltam pár műszakot mindenhol, illetve a karácsonyi vásárban is, hogy ezt ki tudjam fizetni. Nem volt könnyű, de nagyon büszke vagyok rá, hogy sikerült, és külön öröm, hogy egészen jó az idő. A névnapja messze van, a születésnapján eddig biztos voltam benne, hogy Alberttel lesz, és március 12 nem naptári, de elfogadott Miksa névnap, szóval leginkább ez nyert, amikor a dátumot lefoglaltam. meztelen felsőtesttel fekszem a hasamon, élvezem, ahogy az ablakon át beszűrődő napfény melegíti a bőröm. Csend, nyugalom, kettesben. Még vagy három másodpercig, mert akkor időszerűnek találom feltenni a kérdést:
- Miért szeretnél elköltözni a szerelmedtől?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=862948#post862948][b]Vattai Júlia - 2023.04.15. 19:18[/b][/url]

William
Rózsafa
______________________________________________________

Az ágy bár ugyanaz, legalább a lepedők és huzatok változtak az első alkalom óta, illetve minden nem feltétlen jelenleg fontos tárgy bedobozolva felkerült a padlásra. Ennyi effortot öltem bele abba, hogy magamévá tegyem a házat, se renoválás, se dekorálás, se selejtezés. Kinek van mégis ideje ilyesmire?
A párnák közé nyomom fejem, hogy puhán elmerüljek bennük és kihasználjam a pillanatni csendet, mert sejtem, hogy előbb vagy utóbb de Will úgyis meg fog szólalni. Bár nem csodálom amilyen dolgok történnek mostanában a háza táján, hogy kell valakinek pampognia róla. Végül viszont mégis csak én ülök fel ég felé emelve kezeimet, hogy nyújtsak magamon egy kicsit.
- Megyek csinálok egy kávét, kérsz? - pillantok rá, mielőtt kikászálódnék az ágyból elindulnék a konyha felé.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=863306#post863306][b]Hegedüsh Marcell - 2023.04.20. 12:45[/b][/url]

Ma reggel végre madárcsicsergésre ébredtem. Nem arra a keservesre, amiben csak sírnak a jó idő után, hanem arra, amikor virgoncmód csivitelnek, és mintha pletykálnának valamiről. Be sem áll a csőrük, én pedig mosolyogva nyújtózkodom egyet kényelmes franciaágyamban. A takaró szinte teljesen lekerült rólam, csupán deréktól lefelé takar valamennyire, párnáim teljesen összegyömöszölve. Látszik, hogy ez bizony egy jó alvás volt. Ébredező feketéimet az éjjeliszekrényre emelem, ahol a magam káoszos rendjében pihen a lámpa alatt karórám, kulcsaim és az ásvány, amit Dél-Amerikából hoztam. Ismét felvillan. Vöröses fénye egy pillanatra bejárja a szobát, amire én felülök hátam mögött támaszkodva az ágyon. Szájam tátva marad, szemeimet vénségemre összeszűkítem és koncentrálok a megjelent különös látványra, majd a fény egyre halványodik, s én mintha el is felejtettem volna, hogy mi történt pattanok ki az ágyból, hogy kockás alsónadrágomban elinduljak a fürdőszobába zuhanyozni.

Bukósisakomat és a bőrruházatot tépi a szél, nekem pedig csak egy dallam jár a fejemben. Az egyre zöldülő fák árnyékában száguldok a szerpentines utakon, miközben énekelgetem a számomra oly’ kedves nótát. Most valóban szerencsefiának érzem magam. Ugyan egyedül, emberekkel a legkevesebbet érintkezve, de jól vagyok. Kell a magány néha, hogy átgondold életed döntéseit. S azt is, ami még rád vár. Sehol egy jármű. Most is egyedül vagyok magammal. Én és önmagam. Klasszikus rockzene és motorozás. Mi lehetne ennél hegésebb? Tiszta vagyok. Noha egy szendvicset jó lenne elfogyasztani, ezért a legközelebbi megállóhelyre be is fordulok, és mélyet kordul motorom gyomra is, ahogyan leállom azt. A támasz a nedves fűben éppen csak annyira süllyed be, hogy megtartsa, majd a járgány sárkánybőr oldaltáskájához nyúlok, hogy előhalásszam löncshúsos szendvicsemet. Szalvétába csomagolva, ahogyan azt kell. Az egyik közeli padhoz sétálok, leteszem az ételt, majd lehúzom bőrkesztyűmet, kicsatolom sisakomat. Magam mellé hajítom, és nekilátok az ebédnek. Micsoda gyönyörű nap…

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=864546#post864546][b]Molnár Zselyke - 2023.06.05. 01:02[/b][/url]

Zselyke örült, hogy akadt egy szabad hete, ugyanis a család, amelyiknél bébiszitterkedett Pécsett, a tanulmányai mellett, hogy félretegyen a jövőjére, elmentek nyaralni a kis ötévessel. Éljen az óvodai nyári szabadság, így neki is volt alkalma agyalni. Kitalálta, hogy elhívta magához Timit egy hétvégére, de bánatára a szüleik nem engedték, hogy ő fizesse a húga szállását arra az időszakra.
Most három napnyi összegbe meg az étkezés árába annyira nem roppant volna bele, de azért nem mondott nemet, amikor az anyja felhívta, hogy szó sem lehet róla, azért ők a szülők, hogy támogassák a csemetéiket, és különben is, még Zsezsi sem repült ki igazán a fészekből.
− Na, mit szólnál, ha leugranánk a helyi fesztiválra? Kaptunk annyi zsebpénzt, hogy kettőnk jegyére futja, és még marad is – vetette fel az ötletet. A két lány tűz és víz, a fiatal Tímea sokkal rebellisebb természetűnek bizonyult, és akadtak is ebből konfliktusok, sőt, amikor Timi megpróbált volna lelécelni, az anyjuk még inkább szigorított, hogy szó sem lehet arról, hogy Timi visszamenjen az otthonba.
 − Lenyugodtatok már amúgy? – kérdezte Zselyke. Semmi irónia, semmi gúny, színtiszta nővéri aggodalom csengett a hangjában. – Nézd, tudom, hogy nehéz beilleszkedni egy tök új helyre, de hidd el, anyu csak jót akar azzal, hogy hobbikat és kurzusokat mutat. Szerintem érdemes lenne kipróbálnod párat, akár zenélni is tanulhatnál. Én hegedűn is játszom, te is tudod.
Hogyne tudná, hisz rengeteget gyakorolt otthon, amikor épp nem a lovával gyakorolt vagy Timit próbálta rávenni közös testvéri csajos programokra. A legkisebb szabadidejét is igyekezett kihasználni arra, hogy a családjával szorosabbra fűzze a köteléket. Származásából eredően is fontos értéket képviselt számára a családi egység, mint olyan, és ebbe a befogadott testvér mégúgy beletartozott.
 − Ha esetleg neked van ötleted, hogy mit tanulnál szívesen, miért nem osztod meg anyáékkal? – noszogatta, annak ellenére, hogy tudta, számos balhé kerekedhet belőle, de inkább békebírót igyekezett játszani a szülei és a tesója között. Ahogy ismerte őket, nem nagyon fognak letenni arról, hogy Timit meggyőzzék az önfejlesztés fontosságáról és a hobbikban rejlő lehetőségekről. Na meg arról, hogy figyeljen oda a tanulmányaira a Bagolykőben.
A fesztiválozás ötlete is arra hivatott részint, hogy elvigye a húgát szórakozni, kikapcsolódni, és mosolyra bírja. Jó, igen, nem kicsit célzatos az indíttatás mögötte, de talán találnak olyan előadókat, akik Timinek is szimpatikusak zeneileg. A fiatal felnőtté cseperedett Zselyke felállt az íróasztala székétől, hogy előrébb hajolva ablakot nyisson, és valahogy egy kicsit szellőztesse a szobáját. Jó meleg volt kint, és élvezte ezt a nyári időjárást. Ha mégis megunta a biofűtést, akkor hőhűtő bűbájjal kompenzálta a különbséget. Vagy a jóféle mugli módszer: borsmentás limonádé is megtette.
− Limonádét? – egy egész kancsóval lapult a hűtőben, és az a jó, hogy a nyár ezen időszakában szinte pangott a koli, csak kevesen maradtak a nyári szünetre is, mert spórolni akartak a szobaáron.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865327#post865327][b]Kasza Fanni Stefánia - 2023.07.12. 15:59[/b][/url]

Talán mindent sikerült összepakolnom. Talán. Elég nagy utazásra adtam a fejemet és elég ciki lenne, ha pont a helyszínen derülne ki, hogy hiányzik ez vagy az. Mindenesetre fogalmam sincs mi az a plusz dolog, ami még jól fog jönni Afrikában, bár a tökéletes ember társaságában mehetek, aki már ebben szerencsére tapasztalt volt. Nem félek így.
Az anyósülésen böngésztem egy megbűvölt térképet, amit még diákként vettem. Tudoooom, van neki menci iránytűje meg mindene, de szerettem volna hozni magammal valamit én is, ne legyek annyira haszontalan.
- Kolos, mindenünk megvan? Lassan beérünk Gyulára, ott szerintem tudunk még venni ezt-azt - emeltem meg a térképet -természetesen- fejjel lefelé, úgy vizsgálgattam még pár pillanat erejéig.
- Ja, mindjárt Gyula! - villantottam széles mosolyt a fiúra, hátha kicsit megnevettethetem kelekótya viselkedésemmel. Éreztem rajta egyfajta frusztráltságot, már akkor is, amikor újra összehozott minket a sors. Nem, nem a sörénye, bár az is durva volt! Ha még többet lóghatok vele, nem fogom hagyni így elkanászodni neki.
Vállam fölött hátra pillantva láttam, ahogy Sparkle előkelő léptekkel cammogott felénk s ölembe ugorva kényelmesen elfeküdt. Így van, a szolgája voltam, viszont Sushit Denisnél kellett hagyjam. Túl kicsi még egy ekkora útra, Dönciről meg tudom, vigyáz rá.
- Jaj, én úúúúúúgy izgulooook! Sosem jártam még külföldön! Mi van, ha furán fognak rám nézni? Ha ufónak hisznek, mint néhány hete a suliban? Azt meséltem?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865401#post865401][b]Ifj. Holló Albert - 2023.07.16. 19:09[/b][/url]

Biztos vagyok benne, hogy ha Miksa észreveszi, hogy kocsival jöttem el otthonról, egyedül, ki fog akadni, így nagyon remélem, hogy még ebédet is kap az asszonyánál, amiből kis minden utáni délutáni szundi lesz, és mire én visszatérek, addigra ő még nem lesz sehol. Az a baj, hogy ez most kezd egy kockázatosabb játék lenni, ennyi apró tünettel, de a saját magamnak felmondott hangüzenet, amit végtelenítve játszik le a telefonom, segít abban, hogy ha baj is van, tudjam, hogy hova megyek és miért megyek. Beszélek arról, hogy Sáráért megyek, hogy ki ő, hogy ki Miksa, és hogy minden rendben lesz. Egy könyvben olvastam ezt a módszert, és nagyon remélem, hogy működik. Nem kellene ennyit aggódnom ezek alatt az utak alatt, gondolom ez is hozzátesz, de sikeresen befordulok a ház elé, leállítom a kocsit, kinyomom a hangot, és mintha csak természetes lenne, hogy itt vagyok, úgy sétálok az ajtóhoz, amin bekopogok. - Saci, egyedül vagyok, eljöttem hozzád.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865457#post865457][b]Bánki Botond - 2023.07.16. 21:14[/b][/url]

Nem a legkönnyebb egy órán vagyok túl, az is biztos. A háztól nem messze hoppanáltunk, és Albert kért Zorkától pár percet, amíg beszél velem arról, hogy mi a helyzet most. Én azt hittem, hogy csak a némaságról lesz szó, és arról, hogy hogyan kell jól bánni ilyenkor Sacival, és tényleg, mondott nagyon sok mindent, én pedig ittam minden szavát, aztán jött minden más is, és mikor egyedül lépek be a házba, vegyes érzések vannak bennem. Mintha minden egyszerre omlana össze. Lassan és megfontoltan sétálok a szoba elé, próbálom utánozni Albert járását, ami most már értem, hogy miért változott meg az utóbbi időben, és egy rövid kopogás után kinyitom az ajtót, hogy az ajtófélfának támaszkodva megpillantsam a kupacot, ami Saci.
- Albert elmondta, hogy beteg. Nagyon sajnálom Saci, tudom, hogy mennyire szereted őt.
Halkan és együttérzően beszélek, nem szeretném felkavarni, bár jelenleg én sem tudom, hogy ez hogyan lehetséges, hiszen bennem is kavarog minden, de egyelőre nem merek közelebb lépni hozzá, nem szeretném áthágni a határokat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865608#post865608][b]Adele Nadia Krise - 2023.07.21. 18:27[/b][/url]

William
- mainly as Magda Flaviu -

A veszekedést követő reggel csendesen telt: Willt a nappaliban találhatta meg a hajnal, mert nem volt a hálószobában, mikor Adél átment, hogy összepakolja a holmiját. A kanapén alvó férfi nem is biztos, hogy felkelt a felcsapó, zöld lángokra, amik a lány távozását jelentették. Hazament Hévízre.

Magda alapvetően egy türelmes nő, szüksége van erre a kvalitásra, ha sokáig szeretne a karrierjének hódolni főleg most, hogy mindkét gyermeke elköltözött így vagy úgy a hévízi otthonukból. Arra persze nem számított, hogy az eddig olyan állhatatosan válásellenes lánya reggel beállít egy bőrönddel a kezében, és alig pár szóban összefoglalja, hogy gondolkodik a váláson, valamint nem akar hazamenni egy ideig és szeretne itthon lenni. És Magda megértő, jó anya, keblére ölelte az egy szem lányát, megsimogatta a fejét, csókot nyomott a hajába. Kellemes változás volt, hogy Adél nem sír, nem őrjöng, hanem csendes, mint egy porcelánbaba. Nagyon-nagyon szereti, amikor csendes és kezelhető. Óvatosan puhatolózott, hogy mi történt, mi a baj, minek okán a hirtelen változás az álláspontjában? De Adél csak annyit mondott, hogy szóra sem érdemes, ne törődjön vele. Magában hálás volt, hogy ennyit fejlődött a lánya az utóbbi években- már nem kell minden kitörésére ugrania és elsimítani a közéleti botrányokat. Úgy tűnik, lassan Adél is felnő, akárcsak Dominik. Azt viszont teljesen jogosan felhozta, hogy beszélniük kellene a laboreredményekről. Úgy tűnt viszont, hogy Adél egyelőre semmiben sem biztos, ez pedig emlékeztette rá, hogy a döntésképtelenséget valószínűleg valami genetikai mutáció okozhatta a lányuknál, mert sem ő, sem Ilya nem ilyen határozatlanok.

Azon már meg sem lepődik, hogy míg Adél elment a klinikára kihasználva az apja befolyását, megjelent William is az ajtajukon kopogtatni. Először el akarta küldeni melegebb éghajlatra, de túl sok a kíváncsiskodó ember Magyarországon, így az volt a legésszerűbb lépés, hogy beinvitálja a nappaliba, hellyel és teával kínálja.
- Minek köszönhetem a látogatásod, kedvesem? - Udvarias, mosolyog, és cseppet sem próbálja titkolni, hogy Williamnek semmi keresnivalója nincs a házukban már jó ideje.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865820#post865820][b]Rothstein Elektra - 2023.07.30. 14:53[/b][/url]

Hónapok teltek el animágus képzésének befejezte óta. Hősnőnk pedig már egészen belejött a macskalétbe. Azonban életének többi szegmensét sem hanyagolhatja el, így szeretett hivatását az újságírást sem szeretné. Lányával és a nagyszülőkkel jött el Pécsre, hogy kellemest a hasznossal összekötve nyaraljanak és Elektra egy riportot is el tudjon készíteni. Fekete, vállon megkötött vászonruhában, lábán pántos bőrszandálban, kezében egy jegeskávéval, oldalán megkopott táskajával korzózik a megbeszélt hely felé. Csodás látvány, a Székesegyház vonja el figyelmét. A homlokzat szobrait az apostolokat nézve halad célja felé. A nap már lefelé halad, a hőmérséklet ennek ellenére csúcsra jár még mindig. A riporternő nem bánja a meleget, mégha bőrén gyöngyréteget is hagy a veríték. Haja kusza kontyban, karján a heggel, amit néhány hónapja szerzett a sikátorban. Csípőjén is ott van annak a bizinyos napnak a mementója, de egy pillanatig sem bánja. Sebhelyei emlékeztetik arra kicsoda.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=865858#post865858][b]Bontovich Márton - 2023.07.30. 20:52[/b][/url]

Az a fajta bagós vagyok, aki egyik pillanatról a másikra le tudja tenni a cigit, de ha nagyon stresszes a helyzete, akkor azonnal visszanyúl hozzá. Most éppen futás címén ülök a Balaton hajnali, nyirkos padján, bámulom a vizet, és szívom egymás után a szálakat. Fáradt vagyok, a sötét karikák a szemem alatt nem tükrözik még elég jól, hogy mennyire nem tudok aludni napok óra. Arra se tudom rávenni magam, hogy borotválkozzak, a zuhanyzás is csak valami olyan tevékenység, amit arra használok, hogy jó gondolataim szülessenek. Martin tegnap hazajött, ma ő kezd a kórházban, anya végre alszik, délután mi megyünk be, addig nekem is pihennem kéne, de ez képtelenség.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=866028#post866028][b]Mészáros Z. Csongor - 2023.08.08. 16:10[/b][/url]

Iszonyú fáradt vagyok. És szomorú. Tegnap elvesztettük Tarkát, a kedvenc génhibás bocimat. Ő volt az egyik első lakónk, egy végtelenül kedves és odaadóteremtés. Egész éjszaka virrasztottam mellette, míg el nem ment, így én egy percet sem aludtam. Nem is tudtam volna, ha akartam volna sem, hiszen a tudat, hogy ő szenved, miközben én szépeket álmodom... Ennek így kellett lennie. Ez is az élet része, tudom jól, mégis minden alkalommal fáj, amikor valamelyiküket elveszítem. Mivel szinte csak különleges állataink vannak, ez köreikben kicsit gyakoribb, mint egészséges fajtársaiknál.
De az élet nem áll meg. Reggelire amerikai palacsintát sütöttem Apuval az ikreknek és Apának, hogy legalább az ő reggelük kicsit jobban induljon. Lefürödtem, tiszta ruhát húztam, és a szokásos itthon simogatókörutam után megindultam a bejárat felé, hiszen mára várt vendégünk körebkalauzolása és szórakoztatása az én dolgom. Apáék terápiát tartanak, örülnek, hogy ilyenkor, mikor otthon vagyok, akad egy kis plusz segítségük az ilyen látogatóknál. Betti ugyanis nem azért érkezik ma hozzánk, hogy a segítségünk kérje, hanem hogy tanulmányaihoz kapcsolódóan megismerje a kis farmunkat és Apuék módszereit.
Elégedetlenül nyújtóztatom meg fáradt tagjaimat a kapunak támaszkova, majd nagyot ásítok. Kell még egy kávé. Most már mindegy, megvárom míg ideér a lány, aztán legfeljebb megkínálom majd őt is, hátha kér. Ha nem, nekem akkor is szükségem van rá, különben a legtöbb amit meg tud ma tőlem, az az lesz, hogy mennyire nagyra tudom nyitni a számat ásítás közben.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=866293#post866293][b]Bánki Botond - 2023.08.25. 21:58[/b][/url]

- Szerelmem.
Simítom végig az arcát ébresztőleg. Éjszaka sokáig nem aludt, az anyukájának rossz volt a közérzete, magas volt a vérnyomása, mintha valami rossz közeledne, így virrasztottunk mi is. Számomra természetes volt, hogy lejövünk Nemeskére, és segítünk neki, meg vigyázunk rá ezekben a nehéz napokban.
- Kész az ebéd. Anyud alszik még, de neked álmodban is korog a hasad, gyere, együnk kint a teraszon. Kivigyelek?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=867803#post867803][b]Reiner Kende - 2023.10.01. 14:31[/b][/url]

A Reiner birtok lubickol a napsütésben, de nincs brutál meleg így elviselhető a párosnak is. Főleg a homokszőkének, akinek a haja nedves a medence vizétől. Kende az egyik belépő mellett ücsörögve hallgatja Maet meg a zenét, aminek ritmusára aprókat bólint. Így részben olyan, mintha a Szösztalicska szavaira is bólogatna, de ez biztosan nem zavarja egyiküket sem.
- Hallod, mit szólsz, hogy holnap nem kell mennünk az évnyitóra? - szélesen elmosolyodik, de ajka széle megrezzen. Felhúzott térdén megtámasztott bal kezével apró mozdulatokat tesz, így a víz különböző formákat ölt a zene ütemével, de mosolygós pillantásával Mae-hez fordul.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=867853#post867853][b]Adele Nadia Krise - 2023.10.01. 22:11[/b][/url]

Médi
- Pécs, évkezdés környékén -
Black all the way

- Találtam még egy gyöngyszemet. Első csók. Aha, ha egy egész regényt kellett írjon róla, biztos mai napig várja, hogy megtörténjen. - Lehet, hogy a terhesség velejárója a szarkazmus exponenciális felcsavarása is, ki tudja.
Ha már úgyis úgy alakult, hogy ő és Médi is a pécsi egyetemen folytatják tovább az útjukat, időszerű volt visszatalálni egymáshoz. Az egyik leköltözött ide, a másik menekülne a hisztériás férje útjából. Will idegesítően érzékeny és ideges néha, mióta nem iszik. Mit néha? Sokszor. Most is úgy hagyta ott, hogy "Majd jövök, ha lenyugodtál." és bevágta az ajtót.
- Van valami konkrét, amit keresel? Nyolcadági unokatestvérnek jelentéktelen ajándék, agytágító irodalom tízéves gyerekeknek a szirupos fajtából? Elmesélhetnénk a saját kis iskolai sztorijainkat is. - Bőven izgalmas történetek születtek a tanoda falai között eddig is, regény-sorozatot indíthatnának a drámákból és a rengeteg születéstörténetből.