36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 ... 20 ... 135 136 » Le | Téma száljai | Témaleírás
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. január 25. 05:41 | Link


Január 27, Schatznál, kinézegetek

Maja mintha kissé elkámpicsorodott volna, ami miatt rögtön meg is bántam mindent, ami kicsúszott a számon. Nem tudtam, hogy mi miatt meresztette rám a szomorú kiskutya pillantását, azért, mert azt mondtam, hogy rossz ember vagyok, vagy valami egészen máson akadt volna fel? Ezt már nem tudjuk meg.
A kijelentésén szélesen elmosolyodtam, majd egy aprót biccentettem, hogy ezt bizony remélem is, hogy be fogja majd tartani.
- Nekem fair ajánlatnak tűnik. Aztán nehogy nekem zsenivé képezd magad. Az, hogy szép vagy, zseniális és még kedves is, tényleg sok lenne, kiakadnék. Így is épp elég okos vagy - nevettem el magamat halkan, hogy aztán egy apró csókot nyomjak az orra hegyére. Közben lecsekkoltam, hogy nincs-e a szobában más is jelen, jómagam nem találtam senkit, de Maja felvilágosított, hogy igenis van, csak nem néztem elég alaposan. Persze, ahogy szóban illusztrálta, mindig a megfelelő irányba pillantottam, hogy még éppen láthassam az adott kényecskét.
- Egy tücsök? Nem kaptál idegbajt tőle? Nekem csak sáskám volt, de az agyamra ment, bevártam egy gumicsizmába és kiraktam az udvarra, amiért meg akart ölni. Mellesleg nem, nem félek a pókoktól - nevettem el magamat, visszagondolva, hogyan rám vetődött a barna jószág, mikor levettem róla a bazinagy csizmát. Azért jól esett tudni a nyilvánvalót: Maja nem csak nekem produkálja magát, tényleg legalább annyira retardált tud lenni, mint amennyire én az vagyok.
Maja közben közölte, hogy nem mindenki csak azt látja, milyen szépen tudok mosolyogni és nézni, mire elgondolkoztam egy pillanatig, hiszen ha az emlékezetem nem csal, akkor még nem is néztem rá olyan igazán szépen. Sőt, még csak azt sem kértem, legyen a barátnőm, csak úgy megtörtént? Hu, de tudok valamit...
- Én is oda vagyok érted, nehogy nekem azt hidd, hogy nem... - mosolyodtam el halványan, hogy aztán tényleg gyönyörű szemekkel meredjek rá, azzal, ami tipikusan azt mondja neked, hogy 'te vagy nekem az egyetlen'. Most pedig ez teljes mértékben igaz is volt a Czettner lánykára.
A pillantásom a homokórára szegeződött, majd a lányra, aki mutogatni kezdett.
- Szóval... egy szó... két részlet? Hm... doboz... nie! Láda... nie... Bauen... ajj mi az már... Építeni? Épít? Építő? - nevettem el magam, mert egyrészt rémesen ment az ilyesmi, de most még a szavak sem akartak a számra tévedni. Legalábbis az adott nyelven egyáltalán nem.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Mikola Keve Áron
INAKTÍV


#kewy #daddycool
offline
RPG hsz: 223
Összes hsz: 704
Írta: 2017. január 25. 15:30 | Link



Keve látványosan temette arcát tenyereibe, majd kínjában nevetve csóválta meg a fejét. Más esetben csak meglapogatná szerencsétlen hátát, és hagyná, hogy távozzon, sőt, inkább erősen ajánlaná. Most azonban nyelt egy nagyot és csak amolyan "ez most komoly?" fejjel fordult felé. Néha nem akarta elhinni, hogy ez őszintén és természetesen jön a csajból, pedig már megszokhatta volna.
- Azt hiszem az eszednek már elég régen lőttek, így inkább csak engedd el a dolgot.
Javasolta minden jóindulatát összekaparva, még elhagyta az ágyat és inkább öltözködött. Mintha neki lenne sietős, holott otthon van. Egyszerre volt szokatlan és kényelmetlen a helyzet, mégsem esett tőle hasra. Legalább. Azért a fejében felmerültek a lányról hallottak és sűrűn ráncolt homlokkal figyelte, ahogy beszél meg megindul a szobában. Szédítő volt sokszor ez a fölösleges pörgés, bár volt alkalom, mikor éppen nem zavarta Renée aktívsága...
- Nem szándékoztalak meglopni, elhiheted. Amúgy is ha sokat szórakozol még ilyen random mókusfarokkal való seggriszálással, én nem a nasid miatt aggódnék.
Ránézett elég sokatmondóan és mereven, majd végigmérte és csak egy féloldalas mosolyt eresztett meg. Hát, már most biztos, hogy az iménti mondatát ő maga törte meg szegény csajnál, de elfér ez. Azon viszont annál jobban fennakadt, hogy még lengének sem mondható szettben ugrált oda, hogy hajrá. Más esetben valószínűleg nagyon értékelné ezt a betoppanást a személyes aurájába, de most reggelizni kell.
- Öltözz fel, akkor még iszunk is valamit, na, gyerünk.
Azzal arrébb tessékelte az ágy felé, ahol a lány ruhája volt, de ha Keve szekrényében talál valamit, hát egészségére. Csak ne maradjon így, mert el kell menni enni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. január 25. 20:22 | Link

Életem értelme💕
lazácskán
január 27. este, otthon


- Ugye? Tudod, mondtam már én mindig megtartom a szavam, a portás bácsitokat se vertem át! Bár már neki is lógok sütivel. Majd legközelebb...
Nagy elánnal vágott egyből rá a téma lényegi részére, amolyan plusz biztosítéknak szánta és igazából magában már elkezdte a győzködést meg a motiváló beszédeket, hogy tényleg neki is kezdjen holnap. Nem a tanulás volt az, amire a legkönnyebben rá lehetett őt venni, de mindig akadhatnak kivételek. Időben meg kell próbálni a lelkierejét összeszedni, nem megy ez csak úgy. Maja sosem az volt, aki leül és le tudja kötni a figyelmét a tanulással, olvasással vagy éppen információszerzéssel. Voltak persze eltérések, de annak érdeklődéshez kellett eleve kötődnie. Lehet, ha rúnatanon a rúnákat valami ábrákkal, vagy képekkel tanulná, nem csak így, már előrébb lenne. De nem, még erre is lustika volt eddig, sebaj. Navinés. - Tényleg?
Szabályosan csodálkozó „ó”-t formált a szájacskája, miközben értetlenül pislogott. Okos? Persze minden bók mindig jólesett a lelkecskéjének, de ezt azért pont ő nem sűrűn hallja, még azoktól sem, akik szeretik. Nem erről híres, na. Bár azért az anyukája néha mondja neki, de mi mást tenne egy szülő? Elfogultság, könyörgöm, elfogultság. Gyorsan túllendülve ezen ecsetelte inkább a háziállatokhoz való viszonyát, aztán vigyorogva hallgatta, hogy nincs egyedül ezzel azért. Megnyugtatta, hogy nem nézi teljesen kattantnak bár arra eddig is lett volna alkalma, Maja nem mindig túl normális, de azt is képes ám aranyosan.
- Hát kicsit fura volt, főleg, hogy ha villanyt kapcsoltam csend lett, ha meg le, megint ciripelt vagy mit csinált. De aztán meg tökre hiányzott, mikor elment… vagy eltűnt. Egyszer haza akartam hozni egy siklót, akkor még Tihanyban laktunk, de anya olyat sikított az ajtóban meglátva a kezemre tekeredve, hogy éreztem, nem kéne…
Ezt már elég szomorúan adta elő, em volt az a kosztól, meg hüllőktől irtózó lány, bár nem is tudta magát sokszor behatárolni. Sok dolgot hazahordott, amit más kisgyerekek is, a legtöbbre az unokabátyai beszélték rá, de hát aki ilyen befolyásolható volt, vessen magára.
Kicsit értetlenkedve emelte a tekintetét vissza a lengyelre a kijelentésére, vagy olyasmire. Aztán elterült egy mosol az arcán és kicsit belepirulva kuncogott fel. Esze ágában sincs ezt megkérdőjelezni, nem kell ebben hinnie. Ő bízik a barátjában, és abban is, amit kimond. Kicsit harapdálta az alsó ajkait, úgy próbálta összeszedni újra a koncentrációját, hogy ügyesen mutogathasson. Fel is emelkedett a sarkairól úgy próbált pontosabban mutogatni, néha rázta a fejét, de aztán csak meglett az a szó, amire nagy vidáman bólogatott, aztán látta, hogy bizony pörögnek a homokszemek, így belehúzott kicsit. Forgott az agya, de nem nagyon talált kapaszkodót hirtelen a kockához. Mutatta, hogy a második fele jön megint a kezén közben. Négyszögeket rajzolt maga előtt a szőnyegre, hátha… ahj, aztán kicsit tanácstalanul billentette oldalra a fejét, végignézett Lewyn, aztán vigyorogva közelebb csúszott, hogy éppen csak a játék doboza volt köztük, aztán áthajolva fölötte megbökögette a fiú hasfalát és intett a fejével, hogy ott is vannak, na értse már meg mit akar! Lehet az idő le is fut közben és indul a második adag, arra már nem is figyelt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. február 14. 03:48 | Link


Január 27, Schatznál, kinézegetek

Mikor visszakérdezett, hogy tényleg komolyan gondolom-e, csak rápillantottam, hogy utána meggyőzött arccal kezdjek el bólogatni. Én úgy tartottam, hogy tényleg okos, egész egyszerűen nem zseni, de nem is kell, hogy az legyen szerencsétlen. Ha mindenki zseni lenne, ez a Föld kibírhatatlan lenne a számomra.
A barátnőm nem igazán volt százas, ezt le kell szögezzük. Voltak kis tikkjei, amit bizonyított is a háziállatos sztorijaival, de ez nem olyasmi volt, ami miatt kevésbé lennék oda érte. Sajnos. Pedig néha már komolyan egészen para számomra a helyzet. Nem igazán rajongtam a hüllőkért, ebben meg tudtam érteni az anyját, de azért na...
- Minek akartad hazahozni a siklót? - kérdeztem kissé értetlenül, enyhén oldalra biccentett fejjel figyelve a leányzót. Ez a részlet nem volt a számomra teljesen világos. Végül is, velem sokkal jobban járt, elbűvölő voltam, okos és bizonyos mértékig még idomítható is. A kígyókról nem elmondható ugyanez.
Ha valaki azt mondta volna nekem fél évvel ezelőtt, hogy januárban egy lánnyal fogok activityzni, akivel már huzamosabb ideje monogám kapcsolatban élek, anélkül, hogy hozzáértem volna, azt hiszem, elzavartam volna az anyjába, hogy nekem ne beszéljen itt hülyeségeket össze-vissza.
Sokkal egyszerűbb dolgom lett volna, ha esetleg magyarul is eszembe jutnak szavak, de többnyire nem nagyon akartak. Maja viszont elég jól elboldogult a mutogatás részével, lelkesen bólogatva, mikor sikerült az első részt kilegóznom.
A második rész hasonlóan bonyolultnak ígérkezett és én minden hülyeséget betippeltem a szőnyegen keresztül a csapóajtón át a négyzetig mindent, míg módszert nem váltott. Egy türelmetlen mozdulattal löktem odébb a dobozt, ami el is csusszant, majd húztam magamhoz a lányt, hogy pár centire legyen az arcunk egymástól.
- Kocka. Építőkocka - közöltem végül dorombolós hangon, hogy az órát oldalra pöccintve csókoljam meg. Sokkal szórakoztatóbb ötleteim voltak most éppen. Kész egész-estés program vagyok!

//köszönöm, schatz *-* //
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. február 14. 03:48 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2017. február 23. 20:32 | Link

Hajna


Pécs.
Egy kis mellékutca, majd egy nagyobb tér.

Az előző esti drabális blama következtében, Aurorparancsnokunk mára inkább terepre helyezte magát, csak hogy a lehető legtöbb kilométert tehesse a Minisztérium és szerény személye közé. Félreértés ne essék, nem megfutamodik a szembesítéstől, egyszerűen csak kell neki is egy kis idő megemészteni ezt a bődületes bukást. Hiába van hihetetlenül vastag és elképesztően ellenállhatatlan bőr az arcán, olykor az ő egója is sérülhet. Most pedig éppen ez történt. Ki kell átkoznia a lelket is valakiből, hogy a világ egyensúlya ismét helyreálljon, ennek pedig a legjobb módja, ha felhajt néhány pitiáner törvényszegőt. Ki tudja, talán ma szerencséje is lesz.
 Egy kisebb mellékutcába hoppanált, ahol, mint általában a szokásos kellemetlen szagok terjengenek, noha a köztisztaságiak már kiürítették a kukákat. Első körben azonban kávéra van szüksége, addig nem kezdődik meg a műszak, amíg azt le nem tudja. Sajnos azonban Pécset szinte egyáltalán nem ismeri, a térképen nagyon magabiztosan rá tudna már bökni, de a várost magát ennél jobban nem ismeri. Ettől függetlenül úgy indul meg a főutca felé, mintha legalábbis lenne konkrét célja.  A mugli területeken sosem érzi magát túlságosan természetesen, nem is kedveli ezt az őrült kavalkádot, az autókat, a buszokat, de még mindig kellemesebb itt, mint Budapesten.
 Az időjárás tökéletesen tükrözi a férfi kedvét, a felhők szürkék, az eső nem régen állt el, hideg van, és talán újabb záporok várhatók. A feltételek nem épp a legalkalmasabbak, de ez most teljesen releváns. A téren csak kevesen lézengenek, ami ideális a számára, kevesebb embert kell szemmel tartania. Tartása kissé merev, mindenkire szúrós szemmel néz, mintha legalábbis arra számítana, a következő pillanatban az általa keresettek jönnek vele szemben. Egyébiránt egy félhosszú, fekete szövetkabátot visel, bakanccsal és fekete nadrággal és szokásosan mogorva arckifejezéssel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. február 23. 21:18 | Link

Mr. R é v a y

Iskola idő,
egy kis kiruccanás,
talán a legrosszabbkor


Nem a legjobb napot választotta arra, hogy elmeneküljön a gondjai és a rosszkedve elől. Sőt bátran állítható, hogy nem is a legmegfelelőbb helyre érkezett meg, hiszen Pécsről vajmi keveset tudott eddig, s valószínűleg ezután sem lesz tudása a legmegfelelőbb ahhoz, hogy idegenvezetőnek álljon.
Vonattal érkezett, mert hát jelenleg számára ez a legegyszerűbb és legkézenfekvőbb módszer az utazásra. Jól megtanulta Ádi bácsi óráin még a történelmi vonatkozásokat is arra, hogy miért nem repülhetnek összevissza a muglik között, nem mellékesen amúgy sincsen mostanában megbékélve a seprűkkel. Legutóbb is sikerült egy olyan landolást végrehajtania, amelyet egy kviddics játékos is megirigyelhetne, főleg ha szereti a sérüléseket..
Pécsen való tartózkodásának egyszerű oka van, az egyetemet szeretné jobban megnézni magának, bár az még eléggé kérdéses, hogy tényleg szeretne-e odajárni vagy ez csak egy jó kifogás arra, hogy ne a kastély falai között tespedjen. A kérdés eléggé nyitott, még nem gondolta át komolyabban, hogy mihez is kezdjen az életével, ha véletlenül sikerül átcsusszannia a vizsgákon. Sajnos nála ez a dolog is eléggé képlékeny, leginkább attól függ, hogy éppen milyen hangulatában kerül oda a vizsga elé, mert a tanulás részt most már kezdi eléggé megszokni, vagyis inkább elviselni.
Hangulata leginkább azzal jellemezhető, hogy eléggé unott, arca is komor. Első ránézésre sokkal inkább egy beteg és mogorva valakinek fest, mint egy vidám diáklánynak, aki örül a maga kis szabadságának. Erős kontraszt benne, hogy míg arca komorságról árulkodik, mozgása könnyed, néha még táncolás formához is hasonlítható. Ez annak köszönhető, hogy fülében különböző stílusú zenéket üvöltet, így még véletlenül sincsen esélye arra, hogy meghallja, ha bárki éppen átkozná, vagy szidná viselkedése miatt.  Sajnos hajlamos néha neki koccanni az embereknek, pedig semmi oka nincsen rá.
Ruhája nem túl feltűnő, egy sötétkék szövetkabát van rajta, ami leér a térdéig, egy fekete hosszabb szárú csizmával, ennek a kombinációnak köszönhetően fekete nadrágjából szinte semmi sem látszik. Az esőtől a haja egy kissé ázott és az amúgy is hullámos fürtjei még nagyobb loknikkal omlanak a vállára.
Kiélvezvén, hogy az eső végre elállt, most éppen a Főtéren próbál áthaladni egy lattéval a kezében, miközben Pink-Funhouse című száma üvölt a fülébe. Ennek köszönhetően ismét ugrálóssá válik közlekedése, de most már figyel arra, hogy még az elfogadható morálokon belül maradjon magatartása, mert itt már több az ember körülötte, mint az eddigi kisebb utcákon. Már csak egyetlen egy embernek sikerül neki mennie, akinek már kiállása is sokkal ijesztőbb, mint eddigi áldozataié. Fejét kissé oldalra billentve néz a férfira, megpróbálja legszebb mosolyát előhalászni, ami jelenesetben inkább egy kínos fejet tükröz neki, mint csábos megjelenést. Az egyik füléből kihúzza a fülhallgatót, hogy mégse ordibálva hallassa a hangját, mert akkor már nem csak akülönös idegen figyelmét sikerülne magára vonnia.
– Hopp. Bocsánat. Vak vagyok – és ő ezzel el is intézné a dolgot, fordul egyet tengelye körül és indul is tovább arra, amerre elvileg az egyetemnek kell elhelyezkednie. Legalábbis a kézzel lerajzol térkép erre enged következtetni, lehet többre menne azzal, ha segítséget kérne valakitől.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna, 2017. február 23. 21:30 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2017. február 24. 10:55 | Link

Hajna

Vak tyúk is talál..



Ma is éppen olyan rossz kedvében van, amelyet csak egy jó cigarettával lehetne valamelyest kompenzálni, ám a tény, hogy felhagyott már eme káros szenvedélyével, csak még inkább fokozza borongósságát. De legalább nem az irodában van, nem mászik percenként az arcába valaki valami sületlenséggel, vagy nem mered épp rá valaki úgy, mintha tudná. Mert az nem lehet, senki nem tudhat róla. Talán jobb lett volna törölni a barna memóriáját mielőtt otthagyta az ágyban kábán, de nem vitte rá... a valami. Nem lett volna fair...
 Most épp a tér kellős közepén trappol keresztül, miközben zsebeiben turkál mindenféle valós cél nélkül. Ujjai a dobozt keresik, amely már hónapok óta nincs nála, s ha nála is lenne valószínűleg összegyűrné és el is dobná. Nem lehet, a sérülése óta nem. Bár nyoma sem külsőleg, sem belsőleg nincs, a gyógyító nem túl kecsegtető szavai mély nyomokat hagytak benne. Ha nem vigyáz... márpedig Nándor mindig is nagyon vigyáz.. magára, az egészségére, a szépségére, tökéletességére.
 Megakad tekintete valaki furcsán távolabb a jobbján, épp ezért nem veszi észre a másik irányból közeledő fiatal nőt, aki mintha igazából a semmiből tűnt volna fel, hoppanált volna pont az útjába az érkezését jelző hangos pukkanás nélkül.
 - Mi a... - szakad ki belőle a hirtelen kontaktus következtében még egy kevésbé hallható káromkodás is. Metsző kékjeit a nőre kapja, miközben amaz szabadkozik. Ez kvázi a hihetetlen kategória a férfi számára, hogy vannak olyan egyedek, akik képesek beleütközni az egyetlen másik emberbe ezen a bazinagy téren.
 - Vegyél szemüveget, ostoba tyúk! - Vakkantja oda a nőnek, fejét pedig a korábbi irányba fordítja vissza, ám az előbb kiszúrt alak már tovább is állt. Keze reflexszerűen kap a mellkasához, hogy lesöprögesse az ütközés vélt vagy valós nyomait.  Kávéfolt szerencsére azonban nincs, ám feltűnik neki a nő kezében tartott térkép.
 - Egy pillanat! - szólítja meg elég erélyesen az éppen lelécelni készülő Hajnát, akit csak ekkor kezd el jobban szemügyre venni. Bár Nándor nem különösebben rajong a muglikért, azért az már számára is meglepő látvány, ha egy tinédzser nem épp az okostelefonját bámulva tájékozódik. Szemei összeszűkülnek, ha még a másik meghallotta a megszólítást, akkor odalép hozzá, ha nem, akkor egyelőre hagyja eltávolodni egy kicsit. Annak a kávénak igazán ínycsiklandó illata volt.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. február 24. 18:51 | Link

Mr. R é v a y

Vak tyúk is talál
Szép és csinos pofit
Egy rothadó belsővel


Egy nyugodt napot tervezett, még abban is reménykedett, hogy a nap előbújik a felhők mögül és gyűjthet be egy kis D vitamint, hogy ne ilyen hulla sápadt legyen a kinézete. Azonban a sors ismét közbe vág. Elég egy pillanatra nem odafigyelnie, hogy sikerüljön újra bajba kevernie magát. Bár számára egy kis koccanás nem az élet legnagyobb problémája, de hallva a férfi hangját, nagyon úgy tűnik, mintha vele a világ legnagyobb problémája történt volna.
Az ostoba jelzőre felkapja a fejét és hirtelen meg is áll. Legszívesebben ugyanezzel a lendülettel üvöltené le az idegent, hogy mégis mit képzel magáról, de lévén nem olyan ostoba, mint amilyennek titulálták, inkább csak elengedi a füle mellett a dolgot. Mostanság sokkal jobban átgondolja azt, hogy mi hagyja el a száját, mert már nem feltétlen szeretne felesleges viták közepette valakit megalázni. Meg jobban megnézve ezt az embert, hatalmas kihívás lenne ellene száj karatézni, s valószínűnek tartja, hogy akár még testileg is megbánná ezt. Eléggé félelmetes alaknak tűnik Mr. Révay és a mogorva arca, amelyre most a legkevésbé sem vágyik. Az idegen hangját ismét meghallva, szemeit az égre emelve veszi tudomásul, hogy ez bizony hozzá beszél és nem máshoz.
– Mi a fenét akar? – másik füléből is kiszedi a fülhallgatót, majd féloldalasan fordul a férfi felé. Pedig már azt hitte, hogy végre vége a megpróbáltatásainak, ki is nézett magának valakit, akit leszólít, hogy segítsen neki megtalálni az épületet, amit keres. De ez a férfi…
– Gyorsabban, ha lehet, mert nem érek rá vénember lövése nincsen, mit akarhat tőle ez a férfi. Nem korabeli, így nem nézhette ki magának. Soha nem volt még Pécsen, szóval ismerősök sem lehetnek, s legrosszabb rémálmaiban sem jelent még meg ez az arc. Egy mélyről jövő sóhaj kíséretében emeli a szájához a kávét, majd nagyot kortyol belőle, közben pedig másik kezével a zsebébe gyűri a térképét, hogy az ne keltsen még nagyobb feltűnést.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna, 2017. február 24. 19:14 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2017. február 24. 23:51 | Link

Hajna
aka Bajt



Ahogyan rohannak a másodpercek, mint minden bizonnyal az előbb megpillantott alak a tér másik oldalán, úgy alkalmazkodnak érzékei a szituációhoz. Igaz, csak egy-két lépést tett a lány, de a kékek már többször végigfutottak rajta tetőtől-talpig. A csizmán, a kabát és a lábbeli karimája között szinte világító bőrfelületen, a karcsú derékon, mely még így is kivehető, majd pedig, amikor ismét felé fordul az arcán, mely indokolatlanul piros pozsgás, a loknikon, melyek ziláltsága feltornázza a férfi szemöldökét egy kérdő ívbe. Vizsgálódását a lány sürgetése sem szakítja félbe, az a csalhatatlan megérzése azt súgja neki, valami nincsen rendben. Egyéb esetben talán elmorfondírozna azon is, nem-e túlságosan paranoid, hiszen egy ártalmatlannak tűnő járókelőről is rögtön rosszat feltételez. Nem most, nem ma.
 Természetesen Hajna hirtelen mozdulata sem kerüli el a figyelmét, hiszen épp azt a darab papírost nézte ki magának, amelyet olyan sebtében a zsebébe gyömöszölt.
 - Az ott egy térkép? - csap rögvest a sűrűjébe, ha már ennyire türelmetlen a kicsike. Esze ágában sincs tartóztatni, noha azt sem lehet állítani, egy átlagos napon nem nézné ki magának. Amilyen elfajzott egy állatot rejt ez a néhány réteg ruha és a szokatlanul jó csomagolás, a lány igen is potenciális áldozat is lehet. És ki tudja, ha nagyon idegesíti, még akár a bestiát is felpiszkálhatja. Kék szemeit egy pillanatra elvonja az arcáról, csakhogy a szóban forgó tárgy eltűnésének helye felé bólintson, majd azonnal vissza a barna szempárba, melyek újbóli látványára megrándul az arca. Ugh
 - Megnézhetném? - nem sokkal barátságosabb, mint három perccel korábban, és természetesen zokon sem veszi, ha a csitri lekoptatja a fenébe, de mindenképpen megkönnyítené a férfi helyzetét, ha mindenféle extra kör lefutása nélkül, készségesen átnyújtaná a papírt, ahonnan éppen az az információ mosolyogna rá, amelyre most nagyon is szüksége van. Ejnye Nándor, nem hiszel te a tündérmesékben. És valami azt sugallja neki, ez a lány amúgy sem a jótündér lenne abban a történetben... arra az esetre pedig ott lapul a meggyőzés eszköze a zsebében.
Utoljára módosította:Révay Nándor, 2017. február 25. 00:01 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. február 25. 12:43 | Link

Mr. R é v a y

Néha kell a baj,
Hogy napunk jobb legyen


Feszélyezve érzi magát a férfi közelében.  A tekintete úgy érzi magán, mintha egy áldozatra leselkedő vad, lapulna meg valahol benne. Ez pedig csak arra sarkallja a lányt, hogy bizony előcsalogassa az állatot, már csak a szórakozás végett is. Hiszen legrosszabb esetben sem kell többet találkoznia ezzel az idegennel, annyira meg nem lehet ostoba, hogy nyílt terepen kezdjen egy diáklánnyal, mert egy sikítás keretein belül hamar magukra tudná hívni a figyelmet a lány.
- Ez itt egy papír, amihez magának semmi köze - micsoda pimasz fráterrel van dolga, aki úgy tűnik nem csak, hogy huszadjára méri végig, - amellyel már az őrületbe kergeti-  de emellett még bele is üti az amúgy formás orrát abba, ami nem az ő dolga. Milyen szépen nézne ki az az orr betörve.. csak egy jól irányzott mozdulat kellene hozzá melyet bár régen volt alkalma használni, azért még ott csörgedezik az ereiben.
- Mondja, maga minden idegen dolgába belemászik? Csak mert eddig azt hittem, hogy ez a tizenéves fruskák dolga - amióta átlépte a bűvös húszas számot, azóta még inkább nagy szájjal beszél az alsóbb évesekről, illetve a fiatalabbakról. Pedig aztán ő sincsen nagyon messze ettől az állítástól, kíváncsi fruskának is nehezen titulálható, hiszen mások élete annyira hidegen hagyja, hogy azt már tanítani kellene.
- Hacsak nem tud adni jó tippet arra, hogy merre találhatók egy jó pékséget, ahol nem a megszokott unalmas áruk vannak, akkor örülnék, ha nem tartana fel tovább, mert eléggé sietek  - a helyzet egyre idegesebbé teszi. Talán a mellette álló ha nem is szólalna meg, még akkor is ilyen hatással lenne rá. Most, hogy már két szónál többet váltanak, van lehetősége neki is jobban felmérni a terepet. S be kell látnia, hogy valószínűleg ez a férfi a húszas éveiben egész jó partinak számíthatott, hiszen a megjelenése az kétségkívül lehengerlő. Még szerencse, hogy immunis ezekre a dolgokra, mert ellenkező esetben valószínűleg nagy bajban lenne.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna, 2017. február 25. 17:05 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2017. február 25. 21:56 | Link

Hajna

Tündérmesék
és rémtörténetek


 Kezdi borzolni amúgy sem túl jó kedélyét ez a felvágott nyelvű kis vércse. Csivitel, csivitel és ez kezdi bántani a fülét. Két egyszerű kérdést tett fel neki, ám a lány képtelen egy elfogadható választ kinyögni. Miért, miért, miért?? Hisztizik csak magában, ám arcáról semmi efféle érzelem nem olvasható le. Nándor soha sem értette az effajta lényeket. Miért kell fölösleges gabonaköröket futni egy egyszerű téma körül? Miért kell utcahosszakat lefutni fölöslegesen egy ilyen apróság miatt? Míg Hajna mondja a magáét, az auror a teret fürkészi kékjeivel, hátha elkap egy momentumot, de semmi. Már talán dehoppanált is.
 - Először is... - kezdi színtelen hangon, még mindig a teret pásztázva - ...az nem egy papír a zsebedben, hanem pergamen. Másodszor pedig... - folytatja monoton hangon, miközben tesz egy lépést az erőteljesen még iskoláskorú csitri felé, tekintete ekkor ereszkedik vissza a szélfútta arcra, s nem kis önuralmat gyakorolva aztán a barna szempárra. - ...ha tudnám, mi hol van ezen az átokverte helyen, nem lenne szükségem, hogy egy pillantást vessek arra a francos térképre, igaz? - kissé féloldalra billenti a fejét, majd újabb centiméterekkel lopja közelebb magát, mikor újra megszólal, hangja halkabb, mint volt.
 Hogy miket vágott fejéhez valahol félúton Hajna fel sem vette, ha elég ideig próbálja Nándor idegeit, rövid úton megtapasztalhatja saját bőrén, mennyire messze is áll attól, hogy tizenéves fruskának titulálja.
 - És harmadszor... ha valóban olyan sietős a dolgod - nem, egy pillanatra  sem áll szándékában viszonozni a magázódást - akkor mit ácsorogsz itt és csevegsz velem, ahelyett, hogy sarkon fordulnál és tartanál, amerre kell? - teljesen jogos kérdés, hiszen nem tartja itt erőszakkal.. még. Mintha a páros körül esne a hőmérséklet, hirtelen kellemetlen hideg támad.  - Tehát? - vonja fel végül szemöldökét, és Hajna arra döbbenhet rá, hogy mind a 190 centijével fölé tornyosul.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. február 25. 23:03 | Link

Mr. R é v a y

Tündérmesék nincsenek


Unott fejjel néz abba az irányba, amit a férfi kémlel és meg kell állapítania, hogy agyilag biztos gondjai lehetnek, ha az üres tér ennyire leköti figyelmét, s ennyire megbabonázva képes nézni a nagy semmit.
- Lényegtelen mi ez, mert nem hiszem, hogy magának a hasznára lenne - meglepődik, nem számított rá, hogy ilyen könnyen kiszúrja bárki is, hogy nem a mugliknál megszokott papír minőséget tartja a kezében. Noha lett volna lehetősége arra firkantani, de ez volt akkor éppen a legközelebb. Következő alkalommal majd jobban átgondolja, hogy mivel mászkál fényes nappal, a nyílt utcán.
- De tessék, nézze meg, aztán ha már nem találja meg rajta, amit keres, akkor menjen egy információs táblához és keresse meg ott merre kell mennie - átnyújtja a papírt, azonban nem igazán gondolja azt, hogy bármi használhatót találna rajta az ember. Hiszen csak a vasút és az egyetem közötti útvonalat jelöli, amelyet a kastélyfalain belül firkantott le, méghozzá úgy, hogy valaki mondta neki. gy valószínűleg vannak benne hibák is, amelyek pont elegek ahhoz, hogy rossz helyre jusson.  Ahogy csökken közöttük a távolság, úgy érzi magát egyre bizonytalanabbnak, de erről a pillanat tört részéig sem adna semmiféle jelet a fölé tornyosuló alaknak. Barnáit lassan vezeti fel arcán egészen a szemeibe, amelyek semmi jót sem sejtetnek, de bizony igyekszik állni őket. Persze ezt nem tudja a végtelenségig húzni, mikor meghallja azt a kérdést, amely tulajdonképpen az első mondat óta foglalkoztatja, muszáj elvigyorodnia.
- Tudja mit? Lehet, hogy azt képzeli magáról, hogy valami nagy hatalmú valaki, de jelenleg tényleg csak húzza az időmet - lép egyet hátrébb.  A férfi túlságosan belemászott az aurájába, ami számára eléggé kellemetlen. Ha hosszabb ideig kell valakit elviselnie, ennyire közel, akkor hamar robban és tényleg egy ostoba liba képében fog tetszelegni. Ezt pedig most elkerülné. Lép még egy kisebbet hátrafelé, majd beleiszik ismét a kávéjába, mindeközben kitartóan bámulja az öreget. - Mondták már magának, hogy eléggé tenyérbe mászó képe van? - merész húzás, s teljesen ellene van eddigi viselkedésének, de hát ha már belekezdett, hát tovább megy. Maximum a végén nagyon meg fogja bánni a dolgot.
Utoljára módosította:Csizmazia Hajna, 2017. február 26. 17:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Révay Nándor
INAKTÍV


Mr. Aurorparancsnok
offline
RPG hsz: 63
Összes hsz: 119
Írta: 2017. február 26. 19:01 | Link

Hajna

Akkorhát..


 Noha apróbb diadalként éli meg, hogy Hajna végre beadja a derekát, arcán továbbra is az a zord kifejezés ül. Igazság szerint épp kezdte elveszteni a türelmét és már felmerült benne, a Legilimenciához fordul, hogy szétnézzen kicsit a csökött kis agyban, hátha talál valami hasznos információt, aztán jól faképnél hagyná a picsogó csitrit. Mivel azonban a lány tesz egy gesztust felé, egyelőre Nándor úgy dönt, nem hatol be a tudatába és semmi másába sem, leszámítva a személyes terét. Kénytelen ilyen eszközökhöz nyúlni, a szépen kérés-t úgy öt perce bukta el a másik. Átveszi a pergament, de tekintetét csak nehezen vonja el a kissé ingerült arcról. Valóban nincs, túl sok minden a pergamenen, de egy olyan sokat próbált rókának, mint az Aurorparancsnok, épp elég, és épp, amire szüksége van.
 Forgatja a térképet, majd a ismét elnéz a távolba, ám most nem a teret fürkészi, hanem egy kicsit feljebb.
 - Nem, ez tökéletes... - ennél váratlanabb dolgot kevésbé mondhatna, hiszen sem az állomás neve, sem pedig az egyetem neve nem mondhatna semmit egy muglinak. A pergamen maga elég árulkodó volt a lány kilétét illetően, hiszen ez a varázstalanoknál elég ritka és drága dolog, nem is túl jellemző a használata. Bűnüldözési szervként pedig a mágia alig észrevehető jeleit is képesnek kell lennie kiszúrni.
 Most viszont alig-alig figyel arra, amint a vércse csivitel már megint, ettől függetlenül hallja, és a sértésre hirtelen kapja fel a fejét és metsző, hideg kékjeivel szinte átszúrja a barnákat.
 - Abban biztos lehetsz, fogalmad sincs a hatalmamról, sem pedig arról, mikre vagyok képes - hangja mély, vészjósló torokhang, halkan beszél, ettől talán még inkább végigfut bárki gerincén a hideg. A kékek szinte megragadják a barnákat, és nem eresztik őket, mint egy tigris halálos állkapcsa az áldozatot. - És továbbra sem vesztegetem az időd, segítek, arrafelé tartottál - int a megfelelő irányba a pergament tartó kezével, de átható tekintete továbbra sem ereszti Hajnáét. Nem is pislog, fejében elhangzik a varázsige, s már át is hatolt a sötét függönyön, fejjel a gondolatai közé. Nem kellett volna, de a lánynak sem feszíteni a húrokat.
 Egy perc múlva ismét megszólal...
 - Egyébként azt ugye tudod, hogy az iskolakerülést a törvény is bünteti? Továbbá hatósági közeg megsértéséért akár be is vihetlek?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Csizmazia Hajna
INAKTÍV


#BestHousemate
offline
RPG hsz: 335
Összes hsz: 2713
Írta: 2017. március 7. 22:23 | Link

Mr. R é v a y

Hogy örülj,
Hogy állat lehess,
Hogy ne puhulj,
Hogy élvezd.


Nem mostanában volt szerencséje ennyire irritáló alakkal összefutni, mint jelenlegi társasága. A férfit egyszerre tudná képen vágni, s közben a katonáktól eltanult összes módon a földbe tiporni, ha erre adódna lehetősége. Az arca, a testtartása és a beszéde, egyszerűen mindene, annyi fezsültséget és rosszakaratot vált ki belőle, hogy lassan el fog jutni arra a szinte, hogy egy ártatlan járókelőn fogja kivitelezni mindazt, amit Mr. Révaynak szánna. Mert hát ugye annyi józan ítélőképességgel még rendelkezik, hogy ezt egy kifejlett férfiemberrel szemben nem fogja megkísérelni, főleg egy ilyennel nem, akiről szinte azt olvassa le, hogy bármelyik pillanatban küldhet rá egy átkot, vagy bevághatja valamelyik sikátorba, hogy akár még bántsa is. Mindezen érzések ellenére a legmeglepőbb az, hogy még itt áll, nem megy el, hanem már csak azért is úgy dönt, hogy inkább pakolja a fadarabokat a tűzre, még akkor is, ha csak a legrosszabb kilátásokat látja a végkimenetelben. Ez van, tűzről pattant és nem fogja egy ilyen tahó elkergetni, ő neki ugyanis éppenséggel dolga van.
A szemeit egy pillanatra az égre emeli, nem tudja elképzelni, hogy miféle csúfos viccet űz vele a sors, hogy pont ma kellett ebbe az emberbe botlani. Sőt még azért is átkozza magát, hogy mi a fenének állt meg, amikor simán tovább mehetett volna, azt színlelve, hogy egyáltalán nem érzékelt semmit az ütközésből. Bár, ha jobban belegondol, ahhoz már tényleg eléggé butuskának kell lennie valakinek, de azért egy próbát megért volna a bejátszása.
Az átható kék tekintetektől meg kellene rémülnie, de ő ehelyett csak elneveti magát, s azon töpreng, hogy ezeknél a szemeknél már mennyi ocsmányabbal találkozott össze. Volt közöttük szép számmal olyan is, amely próbált kedvesen csillogni, de sokkal rémisztőbbnek hatott, mint az uraság és a gyilkos pillantása. S ezen a ponton jut el arra a leányzó, hogy valószínűleg tényleg tiszta bolond és őrült, hogy egy ilyen emberrel itt hadakozik, ahelyett, hogy fülét farkát behúzva, menne minél messzebb.
Türelmesen végighallgatja, hogy neki aztán fogalma sem lehet arról, hogy miféle hatalom rejtőzik jelenlegi beszédpartnerében, ehhez próbál teljesen komoly arcot vágni, s hogy vigyorát leplezze, fejével követi az utat jelző kezet.
– Igazán jó útjelző tábla lenne – barnáit visszatáncoltatja a kékekbe. Nem tántorít, amúgy is hülyeség lenne innen már visszakoznia, szóval még inkább belemászik a gödörbe. Az arca rezzenéstelen, a vigyora már eltűnt, határozottság és elszántság mutatkozik meg rajta. Sajnos nem tudja, hogy mindeközben saját halálos ítéletét írja alá, de hát valamiben el kell veszni, ahogy a mondás is tartja.
– Tudomásom szerint nem sértettem meg, még. De nagyon közel áll hozzá, hogy teljesen hidegen hagyjanak azok a szabályok, melyek rám vonatkoznak. Nagyon jól csinálja, tudom, hogy minden vágya az volt, hogy egy szerencsétlent elkapjon. De nem tud meghatni, vigyen be, vegye el a pálcámat, adjon büntetést, nem érdekel. Szeretnék eljutni az egyetemhez, amiben éppenséggel ön akadályozott meg. Szóval az iskolakerülésem egyik fő oka, jelenleg maga – kimérten és határozottan beszél. Nem ijeszti meg az, hogy a férfi a hivatalos szöveget tolja neki és mennyire mereven. Bánja is ő a dolgot, legyenek túl rajta, aztán had menjen, még ma szeretne visszaérni a kastélyba és jelenleg ez az okos tojás éppen arra játszik, hogy ezt ne tudja megvalósítani. Ilyenkor vajon lehet arra hivatkozni, hogy egy idióta miatt, aki fejesnek titulálja magát, nem jutott vissza? Valahogy úgy sejti nem igazán érdekelne senkit sem ez a történet, pedig még igaz is lenne. Szomorú.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2017. március 11. 11:35 | Link

Lucának ♥;;
Tata. Pálmaház


A nő bőszen jegyzetel, úgy tűnik nem ők az első pár akik hirtelen mindent akarnak. Luca legalábbis úgy néz ki nem bír a gondolataival, hirtelen túl sok minden jut az eszébe, de a gondolatai sokkal előrébb vannak, mint a szavai. Mivel Vince Luca szakértő ő természetesen minden szavát érti, és mikor szükséges, akkor fordít, pontosít, hogy tényleg értse egymást a két nőnemű. Egyébként ő igyekszik kimaradni ebből az egészből, neki teljesen mindegy, hogy milyen lesz ez az egész, az eksüvő egyébként is nagyobb szám a nők életében. Ő csak felvesz egy öltönyt, azt mondja, hogy igen, és aztán iszik. Egy papír nem fog változtatni a kapcsolatukon, minden olyan lesz, mint eddig, maximum Luca megkapja a Csornay nevet, már ha egyáltalán akarja.
- Köszönjük, ez így..frankó lesz.
Válaszol, majd mikor a nő kér egy pillanat türelmet, Vince szétnéz, majd elindul az egyik még ott maradt asztal felé.
- Gondolkodtál azon, kiket szeretnél meghívni? Mert nem ártana azt is elintézni. Szeretnél koszorúslányokat, vagy valami?
Igen, jól sejthető, hogy ez egy felvezető gondolat.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner R. Luca
INAKTÍV


Törpe° | Frau Liebhart | Valcsi trénerlánya°
offline
RPG hsz: 727
Összes hsz: 6632
Írta: 2017. március 11. 13:29 | Link

Vince ♥;;
-Ülni. Örülni. Megőrülni.-


Lucus legalább abban biztos, hogyha azt kell elmesélnie mi szép és mit lát szívesen lelkes tud lenni. Nagyon nem tipikus arajelölt és ez messziről felismerhető, ami azért az őket fogadó nőn is hamar meglátszik, ahogy egy-egy szónál felkapja a fejét. Ekkor Vince átveszi a szót, Luca meg tovább magyaráz. Cukrokról, nyalókákról, édességről. Kvázi hamar lefest egy édeségbirodalmat, ami az éjszakába fut neonokkal és foszforeszkáló dolgokkal. Fogalma sincs, az agya ezt honnan ásta elő, mindenesetre ott van még pár furcsaság, amellett a néhány agysejt mellett, ami neki jutott és megmaradt az évek alatt bőven elfér. IQ helyett neki leginkább EQ jutott. Megesik.
- És azt hiszem ennyi. Nem tudom, hogy ebből mi a jó. Különben sok esküvő lesz akkor? Vagy lesz idejük erre?
Ez a kérdés olyan természetesen bukik elő a lánykából, mintha csak megkérdezné mennyi az idő. Biztos benne, hogy azért foglalkozik velük mert terveznek erre, van idejük is. Nem is tudja ezzel mit akar kezdeni. Lucánál sose tudni, hogy még dolgozik-e benne a félelem az esküvőktől, vagy szimplán buta pillanatait éli.
- Tessék? Jaaaaa. Persze. Mindenkit, aki számít. Úgy értem, aki tényleg számít. - Kihangsúlyozta, mielőtt mg érkezne valami, de elcsúszott vele, tudta s érezte. - Ahham. Mondjuk Lottit meg Legrát tuti, ő lehetne a legkisebb. De ott van még Leonie, Renée, Adri és Verocs.
Sorolja, miközben az ujjain számolgat is. Fogalma sincs mennyi a kevés, a sok és az elég ebben. Csak a legjobb barinőit sorolta fel. Még eszébe jutott a két lány, akikkel egy csapatban van, de annyira nem nagy az összhang, hogy eddig a szintig emelje őket. Közben ennél nagyobb dolog ugrott be neki hirtelen. A tanú kérdése. Dilemmába esett.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Bayern Münchener Drachen cikeszkergetője | Mancs-hely
Csornay Vince Levente
INAKTÍV



offline
RPG hsz: 141
Összes hsz: 1041
Írta: 2017. április 9. 21:36 | Link

Lucának ♥;;
Tata. Pálmaház


- Nyugodj meg, mindenre lesz idő. Azért fizetünk, hogy megcsinálják. Neked csak ide kell jönni.
Figyelmesen hallgatja Lucát, közben a lába jár az asztal alatt, de ez most mellékes. Ahogy körbepillant, nem látja azt amit Luca, nem tudja elképzelni a dolgot, így izgul mi lesz ennek a végkimenetele. A vendégség meg már megint egy más dolog, igen kényes téma, jobb nyilvános helyen megbeszélni.
- Zorát is akarod?
Nem akar beleállni a családi dolgokba, ennyire mélyen biztos nem. Nem rá tartozik, de valahogy fel kellene vezetnj a lényeget. A család Czettneréknél tág fogalom, rokonság a szélrózsa minden irányába, szó szerint. Zora pedig szó nélkül durván hagyta faképnél a társaságot.
- És ott van Maja. Őt is meghívod, igaz?
Ha nem Luca, akkor ő biztos megfogja, bár aztán ki tudja jól dönt-e. Lehet, hogy nem itt kellene újraegyesíteni a nagy családot. Ez a nap róluk fog szlni, legalábbis reménykedik benne. Ha már próbálkoznak, legalább ez jöjjön össze.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában
Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 13. 01:40 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Még egy megálló, még egy sarok, még egy szűk utca. Majában_nincs_beépített_GPS. Ez egy olyan hiánycikként funkcionáló, jelenleg nagyon zavaró tényező, ami lehet az élete kétharmadát megkönnyítené, vagy korábban tette volna. De semmi gond. Igazság szerint már sokkal vidámabb megint, volt két elég viharos, aztán csendes napja otthon. De a nagyon fura kérdések, kijelentések, kérések, majd könyörgések után most újra süt a nap. Kint is, bent is. Bár enyhén érzi a napi reszkírozást arról, hogy miért nem jó neki otthon, a fenekén még úgy.... pár évig? Ha Vesznán múlna, még legalább 25 éves koráig. Nagy sóhajtva veszi az epres-áfonyás shake szívószálát a szájába, hogy belekortyoljon, miközben a táskáit kivételesen a kezében fogva lóbálja.
Pontosan úgy érezte magát mint Szenilla a Némóban, mikor a kék halacska mondogatja magában, hogy el ne felejtse: P Sherman, 42 Wallaby Way, Sydney. Ez a cím Majában is olyannyira megragadt, hogy álmából felkeltve is. Durva, hogy a sajátja előtt. Viszont most rendes nagylány volt, és jó sokszor mondogatta, hova igyekszik, megnézte még a google mapsen is a telefonján. Rohadt hasznos dolgok vannak rajta, szeret mugli származású lenni. Mugli is.
Most itt ácsorog, megtalálva a házat kicsit hezitálva a kapuban, de aztán csak eljut az ajtóig, hogy bekopogjon. Körbenézve túl sok mindent nem sikerül memorizálnia, remek, kénytelen lesz arról megjegyezni, hogy jutott ide, hogy volt két villanyoszlop, amiből egy bántotta, a másikon meg volt valami kék felfestés. Háromszor - pontosan bizony, mint az Ózban a lányka a rubincipő összekoccolással - fordult jobbra, meg volt egy bolt. Meg egy néni két fura macskával, bár az reméli nem alaptartozék ott egy utcával lejjebb. Viszont elég meredek a hely, az is érdekes, hogy a néni nem gurult még le azzal a gonosz, lendületes megindulásával.
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2017. április 13. 19:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 13. 02:11 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt


Mostanság elég sok tennivalóm akadt. Elég, ha azzal kezdjük, hogy neki kellett állnom tanárként az óravázlatoknak, de erre még ráhalmoztam egy pár dolgot pluszba. Olyanokat, mint extra edzések a Német kupa miatt, kiköltözés a kollégiumból egy házba, amit hajlamos voltam a szülinapom után nem sokkal felvásárolni és óóóó! Már majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy büszke apuka lettem!
Az új ház még meglehetősen idegen volt, ha azt nem vesszük, hogy a fénykép-post-it-szívecske kombó egyből kikerült a szobám falára. Egy kellemes, fehér fal volt, mélykék plafonnal, amin az apró fénypontok az égbolt hangulatát adták vissza. A festő éppen tegnap fejezte be és azóta vissza is ment Berlinbe, a pénzem egy mások számára ijesztő mennyiségével. A cuccaim egy nagy része még dobozokban pihent szanaszét a lakásban, de a legfontosabbak már a helyükön voltak: az ágynemű, a dvdk és pár felsőm is hasonló sorsra jutott. Volt első dolga az volt, hogy összerágott egy széklábat, majd a kanapéra fészkelve elaludt az ölemben.
A kopogásra kaptuk fel mind a ketten a fejünket és gyorsan ki is kapcsoltam a tévét, letéve az ebédem maradékát is a kis asztalra. A csöpp már éppen azon gondolkozott, hogy belenyomja az orrát és heves nyammogásba kezdjen, de helyette felnyaláboltam és a hajamba túrva kicsit rendberaktam azt.
Ezek után az ajtóhoz érve mély levegőt vettem és kinyitottam széles mosollyal az arcomon.
- Hello, anyuci - közöltem elbűvölő mosollyal, éppen annyira nyitva az ajtót, hogy az ölemben csücsülő szőrgombóc ne látszódjon, de ő persze egyből kidugta a fejét és heves tanulmányozásba kezdett. - Gyere be...
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 13. 02:53 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Az a tény nem tette Maját túl boldoggá, hogy egyre fogytak a napok a szünetből, és közeledett a tanévkezdés. Mindig eléggé kétkedve és kedvetlenül vette ezt tudomásul és afölött se tudott elmenni, amit az állatkertben megtudott. Hát nem repdesett a rózsaszín felhők között örömében, de persze igyekezett rossz szót sem szólni. A legtöbb dologban próbált ő nagyon megértő és támogató lenni, de csak sikerült megkapargatni a komfortzónáitól legtávolabb eső területeket is. Nem mindig könnyen emészthetően. Suli, eh. Inkább az ajtóban toporogva várt gondolkodás helyett, ahogy nyílt, vigyorogva tolta fel a napszemüveget a buksijára szabad kezével, de nagyjából azzal a lendülettel le is fagyott.
- He? - Ennyire tellett hanghatásilag, amihez egy „mi van?” grimasz is párosult, nagy bambi szemek és értetlen pislogás társaságában. Nem tudta eldönteni, hogy megijedt, meglepődött vagy ledöbbent inkább. Mármint ez nagyon furán hangzott, mármint úgy mindenhogy. Ezzel a szóval ő nem úgy állt, mint az apuval. Érthető okokból. Aztán a befelé invitálás közben kiszúrta a fehér szőrcsomót. A fejét oldalra billentve vinnyogott fel és kapta fel a kezeit a szája elé.
- Úúúúúr Iiiisten. Deeeee cuuuukiiiii vagy, egyelek meg. - Nagyjából itt veszett el Maja egy időre az értelmi zónából, elindult befelé, de a táskáit csak letette aztán egyből a kutyust figyelte. Nem feledkezett meg a Drágáról - csak de, illetve a köszönésről inkább -, közelebb hajolt, hogy megcsókolja, de még így is a kicsit szemlélte. A kezét a nózijához tartotta, hogy megszimatolhassa, de már egyből tapizta volna szegénykét. – Hazahoztad? Végleg? És a tiéd? És marad? Mi a neve?
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2017. április 13. 19:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 13. 04:25 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt | baba


Nem volt nehéz kitalálni, ki is áll az ajtó túloldalán. Nem sok embernek adtak ki a címet és ezen belül egyedül egyet zaklattam, hogy hahó, amúgy mi lenne, ha meglátogatna ma? Nem feltétlenül csak a lakás miatt, de a bundást mégsem emlegethettem fel. Nem bírt volna ki tíz percet sem otthon a fenekén.
A megszólításra bután nézett, mire elnevettem magamat. Egyelőre nem volt tervben, hogy esetlegesen tényleg anyává tegyem, nem értettem mit stresszel itt.
- Nos, igen, első gyerek nehézségei. Gondoltam, ha már egyszer apja van... - horkantam fel, mire Volt egy pillanatra bután nézett rám, de aztán ismét heves kapálózásba kezdett a mancsaival, hogy közelebb kerülhessen Majához. A csók inkább lett futó puszi, mert igényeltem volna a figyelmét ellenkező esetben, így viszont hagytam, hogy kutyázzon. A kicsi azonnal a leányzó kezének nyalogatásába kezdett, én pedig elégedetten állapítottam meg, hogy szimpátia van, kölcsönösen, akkor pedig minden rendben van.
- Mint látod, haza. Igen, végleg. Nem, nem az enyém, a miénk. Mondom, hogy marad! Volt, bármily meglepő is - adtam választ a kérdésekre, már-már majdnem kisebb monotonitással, hogy aztán változtassak a kiskuszi fogásán és kissé felé nyújtsam. - Szeretnéd megfogni?
Azt hiszem, hogy erre már előre tudtam, mit fog mondani, de éppen ezért is ajánlottam fel. Éppen annyi joga volt taperászni a kis szőrmókot, mint nekem. Nem magamnak vettem.
Utoljára módosította:Lewy Bojarski, 2017. április 13. 12:25 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 13. 14:48 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Lehet hozzá kellene szoknia, hogy minden egyes alkalommal éri valami új, valami meglepetés, bárhova is toppanjon be Lewy miatt. Ezt persze tudta ő a legnagyobb pozitivitással értékelni, még akkor is, ha sokkal jobban szeretett mindig, mindent ugyan olyannak megtartani és abban lubickolni. Ha érezte, hogy át kell lépni a kiskapun egy másik kertbe, már nem volt ennyire se biztos magában. Ettől is volt az a kicsit ijedt buksi, de a felismeréstől teljesen elszállt.
- Apa? És Anya? - Kissé hitetlen tekintettel mutatott a lengyelre, majd magára aztán zavartan nevetett. Ezt aranyosnak találta, de leginkább még fel kellett volna dolgozza. Aztán viszont ahogy közelebbi ismeretségbe került a kis szőrcsomóval már mindjárt nem volt semmivel gond. Ez is olyan első látásra szerelem. Hát milyen cuki fülei vannak, meg a nózija ahogy a kézfejének nyomta azt olyan édeske volt. Még az se zavarta, ahogy kapálózva karmolászott, észre se vette. - Haza? Lett egy közös gyerekünk?
A kérdés nem azért volt, mert nem értette, inkább csak nagyon érdekelte, hogy akkor itt marad is, ez olyan otthonszerű-e már. Érezte, hogy nem lesz sok idő, mire amit kitalált meg is valósítja. Közben inkább vigyorogva Voltra nézett meg nyünnyögött neki. Mintha egy kicsit idióta módon állt volna át erre, de sebaj. A név hallatán vigyorogva pillogott a lengyelre, aztán fél karral átölelve húzódott oda hozzá, kicsit hosszabban, mint az előbb a puszi sikerült.
- Igeeeen. Hát milyen kérdés ez! - Azzal a kutyus mellső lábai alá nyúlt, hogy magához húzva, egyik kezével alulról támasztva, a másikkal magához szorítva vegye ölbe. A művelet közben sikeresen állon nyalta őt a kicsike, amire vigyorogva nyomta a pofiját az övének. Nem túl praktikusan a kibontott haja megint útban van, egy mancs bele is akadt, de rutinosan szabadította ki. Igazság szerint nem nagyon szokta a hajhúzás zavarni, ha a Szívecske ráfekszik se nyervog miatta, majd kiszabadul, mi abban a nagy kaland? - Sziamia te drágaság…
Pillanatok alatt huszadrangúvá vált szerencsétlen lakás sorsa, pedig ő tényleg úgy indult neki, hogy jól megnézi. Vagy hasonló.
Utoljára módosította:Czettner L. Maja, 2017. április 13. 19:29 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 13. 16:16 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt | baba


A kérdésére csak megvontam kicsit a vállamat halvány mosollyal, talán egy egészen kicsit az arcomba tolult a vér, ami szokatlan volt, de ezen kívül igyekeztem lazán kezelni a helyzetet. Évek óta szerettem volna egy kutyát, mert a legutóbbit még otthon tartottam, lehettem vagy tizenhárom éves. Most pedig egy ilyen pici szőrmóknak kellett minden lépésére figyelni.
- Az előbbi egészen biztos, az utóbbi rajtad áll - közöltem végül, megköszörülve a torkomat. Az ezzel egyedül a baj, hogy az ember igen nehezen tud laza maradni, mikor egy ilyen pici, de meglepően energikus fehér szőrkupac elkezd a lábaival kalimpálva sztrájkolni, hogy ő meg akarja nézni közelebbről a lánykát. A kérdésére pár másodpercet hezitáltam, de aztán aprókat bólintottam. - Valahogy úgy... Nekem legalábbis tutira van egy.
Alapvetően roppant bájosan tudott nyünnyögni a kutyusnak és az ölelést sem bántam, csak nem volt szabad kezem, hogy viszonozzam, mert az aktív mozgással már nem volt elég csak a jobb kezem. Szóval az arcom döntöttem csak kicsit féloldalasan a hajának.
- Nem tudom, elővigyázatos? - nevettem fel kissé, miközben a haját óvatosan elpakoltam az útból, nehogy a gabalyodásos művelet megint megismétlődjön. Igazából jobban járt volna, ha összeköti, de már mindegy volt. Az egyik kezem finoman a derekán pihentettem, a válla felett vetve egy pillantást a kölyökre, de úgy tűnt, minden rendben van. - Örülsz?  
A kérdést egy puszival toldottam meg a vállára, de azt hiszem, már kaptam választ.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 13. 19:29 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Nem szeretett volna úgy érdeklődni, hogy azzal negatívnak tűnjön és remélte is, hogy nem volt ezzel baj, bár csak akkor zuttyant le a kő a szívecskéjéről, mikor már válaszolt neki a kviddicssztár. Vigyorogva hümmögött csak kicsit, aztán kisvártatva az egyik mancsocskát a kezébe fogva nézett fel a kék szemekbe szépen pislogva is. Kifejezetten aranyos tudott lenni, mikor éppen elkapta az öt perc, bár itt nem is akárhogy sikerült ennek megtörténnie.
- Akkor… szóval nekünk van. – Próbálkozott ezúttal nem kérdezni, inkább kijelenteni, pedig nem nagyon szokott ő ilyet, érződött is. Pedig örült neki, sőt, kutyaaaa, aranyos, biztos benne, hogy már mindketten most imádják a kis fehérkét. Kell ennél több? Jó mondjuk biztos otthon, a szerető szülők jobb esetben csak egy része az egésznek. Különben is nagyon szomorú lenne belegondolni, hogy szegény Voltnak is esetleg csak egy szülő jutna. Vagy egy, meg egy hétvégi. Egyik sem túl szimpatikus. Mikor magához vette, rögtön ki is élte ezt a szeretetnyilvánítási kényszerét és megszorongatta kicsit még hintázva és billegve is vele.
- Mire kellett vigyázni? Figyelek, nem szorítom erősen, és nézd, ő is tökre kis aranyos… - Azzal a lendülettel pedig hagyta is, hogy finoman a kacsójára harapjon az eb. Alapvetően a kölyök kutyusoktól sosem látta még, hogy nagyot harapnának, meg hogy erősen, ez most sem fordult elő. Vigyorogva figyelte, ahogy hamar rá is unt a kicsike, aztán a fejével bökdösi csak Maját kicsit.
- Nagyon, jahj, de mért nem szóltál? Akkor már jövök előbb is!
Kivéve, hogy akkor Veszna kitér a hitéből, de ez egy részletkérdés jelenleg. Picit oldalra fordult, hátha lát valamennyit Lewyből. Vele se sikerült az utóbbi pár napban olyan sokat lenni, és ezt nem szerette, nagyon nem. De azért még némi figyelme megmaradt a kutyustól függetlenül is, amit teljesen neki tudott szegezni.
- Hogy állsz a pakolással? Megmutatod a házat?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 13. 22:57 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt | baba


Igen édesen pillogott rám, én pedig nem bántam, örültem, hogy pár nap óta először ismét találkozom vele. Nem viseltem már jól egy ideje a hiányát, legyen szó egy-két napról is, arról nem is beszélve, ha esetleg éppen edzőtábor készül a képbe jönni. Ez ilyen, a hivatalosság nagy átka, hogy nem nyöghetem be: "Bojarski most nem ér rá, kutyát kell sétáltatnia". Nem igazán nézik el.
A nekünk szócskára lágyan elmosolyodtam és egy puszit nyomtam a homlokára és úgy éreztem, most már rendben lesznek a dolgok. Ő is imádta a kis csöppséget, ugyanúgy, ahogyan én és azt hiszem, bátran mondhatom, hogy meg fogunk birkózni a feladattal.
- Nem attól féltem, hogy kárt teszel benne, te zizi. Csak nem voltam benne biztos, hogy meg akarod ölelgetni, rád erőltetni meg nem fogom. Hát nézd meg milyen aranyos... - a hangom a szokásosnál enyhén mélyebb, már-már az az abnormális gügyögés volt, amivel a pasik a babákat szokták szórakoztatni, szóval kitört belőlem a nevetés pár pillanatra. Ha pár évvel ezelőtt láttam volna a mostani retardált énemet, lehet, hogy soha nem jövök Magyarországra. Vagy téptem volna a lapokat a naptárból, mikor jön el a nap, attól függ, éppen milyen napomon talált volna meg a látomás. - Poooont ezért. Anyád így is meg akar ölni, asszem. De jól elvoltunk, néztünk mesét, meg aludtunk a kanapén.
Meg ebédeltünk volna, ha nem alszom el, de az kicsit nem jött össze. Azt hiszem, kicsit sűrűre tábláztam mostanság a napjaim? A kérdésre amolyan "komolyan?" fejjel meredtem le rá pár pillanatig, aztán a hajamba túrtam és a nappali felé indultam.
- Leginkább sehogy, csak az van kint, ami eddig kellett. De persze, gyere, megmutatom a helyet. Tudod hozni? - Annyira nem volt nehéz a vakarcs, de azért nem akartam, hogy esetleg mégis megerőltetőnek érezze a dolgot. - Amúgy is van négy jó lába.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 14. 01:13 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Biztosan számíthatott volna valami pluszra, ha már idetotyog ma, de nem így volt. Kellemesen meglepődött így utólag belátva, sőt, kifejezetten nagy öröm tódult a buksijába idő közben, a kapott puszira pedig csak szélesebb mosollyal jártatta a tekintetét Volt és Lewy között. Mindkettőjükért odavolt meg vissza, ez tagadhatatlan volt, de most a megosztott figyelemdolgot se ártott gyakorolnia, amivel amúgy is voltak gondjai.
- Te, figyusz, ugye emlékszel még, hogy volt egy saját házilegyem, akinek köszöngettem; meg tücsköt simogattam, még velem lakott pár napig? Szerinted ezek után majd kiszaladok? Bár, ha te is macskát hozol… még az is lehet.
Elég bizarr módon jutott eszébe Vivi, és hányszor próbálta már rábeszélni őt a barátnőjével arra, mennyire jó dolog egy cica, és hogy tartsanak, mert fun. Nevetett, de tényleg nagyon értékelte, hogy semmi macska. Nem tudott volna azzal itt is mit kezdeni, meg hé, nézzünk rá erre a csöppre. Hát mennyivel cukibb már. Olyan kis édes, ahogy kalimpál a mancsaival, odanyomja a buksiját, vagy éppen nyaldos össze meg vissza.
- Nem. Mármint nem volt fura telefonhívás, nem vasalta ki a fekete ruháját és még a vezetékneveden se hívott. Szóval határozottan nem, bár sok fura dolog jutott mostanában eszébe. A legnagyobb baj inkább az, ahogy velem viselkedik. Eldugta az összes bőröndöt, mikor meg pakolni kezdtem, beállt a szekrény elé, és rakta vissza a cuccaim… de minek?
Maja már egészen átesett az első értetlenkedős sokkon így viszonylag könnyen mondja a dolgokat, kicsit talán gügyög is benne, lévén a kutyussal akart kommunikálni, csak ez az infó még közlésre várt. Oké, nem sok ideje volt bármerre elnézni, így mikor felemelte a fejét és befelé nézett észlelte még a káoszban lévő rendet.
- Jó, menjünk. Tudom, nem is nehéz. - Összeráncolt homlokkal pillantott rá, mintha a navinésnek nem kellene heti két edzésen valakit emelgetni koreográfia vonzataként is. Határozottan pehelysúlyú egy kutyus ehhez. - Ha meg megunt, majd megkapargat és leteszem. Addig a lábikói jól vannak rajtam.
Lassan elindult Lewy után, ha mutatta az utat, most már rá figyelve inkább, meg úgy az egészre. Egy nagyobb sóhajjal nyugtázta azért a lakás tényét. Rájött már, hogy jobb, ha csendben bólogat, mert ő az okosabb kettejük közül, biztosan jól döntött.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 14. 02:30 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt | baba



Jó, így visszagondolva tényleg eszembe juthatott volna a tücsök, meg a légy, nem is beszélve szerencsétlen siklóról, akit nem vihetett be a lakásba. De ugye nem lehetek akkora zseni, hogy egyből minden beszáguldjon a buksimba. Gondosan szelektált gondolataim vannak, különben a pályán is káosz lennék.
Elborzadva meredtem pár pillanatig Majára, mintha azt mondta volna, hogy a quadpot jobb, mint a kviddics, majd összefontam a karom a mellkasomon.
- Nem, macskát nem! Ameddig én itt lakom, biztosan nem - közöltem már-már durcásan, de aztán ránéztem Voltra és inkább elmosolyodtam szélesen. Annyira édes volt, hát most... hogy lehetett volna nem szeretni? Még azt is elnéztem neki, hogy az én nőmet nyalogatja, senki nem mondhatja, hogy nem szeretem...
- Öööö, nem tudom? Talán nem akarja, hogy elköltözz. Nem mondtad neki, hogy csak a lakást jössz megnézni? - néztem kissé értetlenül, mert hát pontosan előttem volt a jelenet, ahogyan Veszna agresszív pakolásba kezd visszafelé, Maja meg egy idő után már csak rebegteti a szempilláit, hogy most mi rosszat csinált? Olyankor csak megölelgetném és közölném, hogy naaa, életem, semmi baj, nyugi van.
Közben befelé kalauzoltam, hogy nehogy azt mondja nekem, hogy nem mutattam meg a lakást. Felajánlottam azt is, hogy hozom a kölköt, de egyelőre azt mondta, hogy szívesen hozza, amit nem is bántam. Jól álltak egymásnak, határozottan. Már majdnem annyira, mint nekem a vörös mez a fehér nadrággal. Talán még egy fifty-fiftyben is kiegyezhetünk.
A nappaliban volt egy bazinagy fehér kanapé, ahol kényelmesen el lehetett terülni és jó rálátás volt a tévére, ami mellett fel voltak polcolva azok a bizonyos dvd-k. Itt volt a sarokban Volt ágya is, amit eddig nem igazán használt.
- Ha gondolod, majd összefirkálhatod a falat, igazából elég sivár, de legalább jó kiindulási alap. Arra egyenesen van a konyha, iiilletve az egyik szoba, meg egy ajtóval odébb fürdő. - Nem igazán siettem sehova, csak szépen lassan mindent. - Hogy vagy, édes?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 14. 02:58 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Az örömtől nem tudott volna oda és vissza lenni, ha ez a négylábú a kisebb, dorombolós, csomóköhögős fajta. Valahogy annyira nem volt velük kompetens. Hiába szereti a nagymacskákat mondjuk elnézegetni az állatkertben, nem ugyan az.Helyeslően bólogatott a mondandóra, legalábbis a macska tiltása opció ezt váltotta ki, a másik felett kicsit értetlenül állt.
- Ne is, furák. De ha már nem itt laksz, minket miért érdekelne, itt mi van?
Az a nála alapból ritkán, az elmúlt időben viszont elég sokszor előkerült többesszám már nem is volt olyan fura. Sokkal rosszabbra számított az elején, milyen lesz ilyenekhez hozzászokni. Bár mondjuk a kezdeti anyu-apuzás még most sikerült leülepedjen. Mindent a maga idejében persze.
Veszna is ezzel a tanáccsal élne, csak szerinte Majának rossz az időbeosztása, már ami a haladását illeti. Még legalább tíz évig nem szerette volna, ha ilyen „család” és „gyűrű”, valamint „igen” és „nála lenni” vagy „lakni” kifejezések elhangzanak a konyhájukban. Most azonban a kézen lévő ékszerre pillogva, lefehéredve szorította el Maja kezét, még mindent - lehet meg is bánta ezt - ki nem húzott belőle.
- Áhh, ez akkor még szóba se jött, utána említettem, hogy átjönnék, azt inkább hagyjuk is… - Maja elég lemondóan sóhajtott, de előtte még megforgatta a szemeit, mikor elképzelte újra azt az arcot. Pedig tényleg nem mondott semmi rosszat! Bár arra lehet kitért, hogy mikor lehet szeretne többet Lewyvel lenni, és ez már túl sok dologgal egyenlő az anyjánál. - De az igazi halálközeli élmént akkor élte meg mikor a gyűrűt megnézte. Utána folyamatosan buta kérdésekkel jött, hogy miért, muszáj-e, történt-e valami… ami azért rosszul esett, nem is értem.
Azzal végre levegőt is vett, nem csak beszélt, megint kinyílt a csap, de idő előtt visszazárta és a kutyussal gügyögve foglalta el magát. Szépen lassan haladt, néha megtorpanva nézte mi és merre az elmondottakból. És nagyjából addig bírta Volt, ekkor kapálózni kezdett lefelé tekintgetve, maja pedig leguggolva tette talpra még megsimizve a fejét utoljára.
- Firkálni? Ooooké, bár azt nem szoktam, csak festeni – jegyezte meg kinyújtva a nyelvét is mellé, kicsit rázva a fejét. Az komoly művészet. Lehet még a végén inkább hajtogat oda egy nagy Voltot és azt ragasztja ki. Ugye a jövőbe senki nem lát ki és hol lesz, na meg mit csinál hónapok múlva. - Konyha, szoba, fürdő, vettem. Ez talán nem olyan eltéveszthető. Jóóóól, ettem, aludtam, itt vagy velem, teljesen jó minden. Bár mindjárt év eleje és ehh. Tényleg, hogy állsz… azzal?
Nem, nyilván nincs túl kellemes meggyőződése a tanári szakmáról, meg eleve az oktatáshoz köthető, de tényleg érdekli, meg szurkolt, csak, nehéznek tűnik elfogadni.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°
Lewy Bojarski
INAKTÍV


Lengyel csk | Satan | Apuci | Mr Schwarz| kewy
offline
RPG hsz: 1199
Összes hsz: 2273
Írta: 2017. április 14. 14:42 | Link


Ilyennek látsz *-* | Itthon | Még a tanévkezdés előtt | baba


A kérdésére csak eltanácstalanodott fejjel rántottam kettőt a vállamon. Igazából néha még az sem szokott érdekelni, hogy azzal a hellyel mi van, ahol éppen lakom. A varsói lakásom például belakhatták volna a kojotok, az sem tűnt volna fel, mert nem igen járok arrafelé. Ha meg mégis, akkor is maradhatnak, csak lehetőleg ne lepjék el az ágyamat, mert nem akarok rájuk feküdni.
- Fogalmam sincs, ebben igazad van - bólogattam hevesen párat, de aztán inkább pókerarcot vágtam, mielőtt megint eltúlzom az érzelmek kimutatását a következő meccs után. Nem túl szerencsés húzás.
Valahogy várható volt Veszna részéről, hogy a gyűrű inkább gyanakvást kelt benne, mint boldogságot és ezt meg is értettem. Alapvetően, ha a lányodat eljegyzi egy nála kilenc évvel idősebb pasi, az emberek agyalni kezdenek, hogy hmmmm, vajon terhes? Pedig nem.
- Igen, ez így szokott lenni. Szerintem az én anyám is ki fog akadni, váltig állította, hogy mivel egy seggfej vagyok, egyedül fogok meghalni, meg hogy Jézus és a Karma le fognak sújtani rám. Szerintem megint túl sok volt az ezotv. - jelentettem ki magabiztosan. Anyámnak mindig voltak fura dolgai, mint az is, hogy a konyhában csak akkor csinált valamit, ha éppen ment a háttérben valami. Hogy Jamie Oliver vagy Fűrész, az éppen attól függött, hogy a családi vacsira jelentettem-e be barátnőt. Olyankor általában az utóbbi volt a műsor.
Maja nem sokkal később lehelyezte az ebet, én pedig halvány mosollyal figyeltem, ahogy elrohant a konyha felé, aztán már csak az ütemes lefetyelés hangja hallatszott. Szerintem sok volt megint a nyáladzás.
- Jaj, tudod, hogy értettem - forgattam meg kissé a szememet, hogy aztán a hajamba túrjak lazán, valahogy olyan hiányérzetem volt tőle, hogy nem csináltam. - A tananyaggal? Rosszul. Rengeteget tudnék mondani.
Ezt kínos nevetgéléssel is alátámasztottam, hogy aztán nem sokkal később a dereka köré fonjam a karjaim és gyengéden megcsókoljam.
- Máskor ne tűnj el ennyire, jó?  
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Czettner L. Maja
INAKTÍV


méhecske° | mom, the bee°| babygirl°
offline
RPG hsz: 1311
Összes hsz: 4930
Írta: 2017. április 14. 18:41 | Link


éppen csak így | Pécs, Otthon (?) | még a szünet végén


Csak megrántotta a vállát a dologra, nem különösebben esett kétségbe vagy nyugtalankodott rajta, ha előre is gondolkodott, azt teljes pozitivitással próbálta tenni. Persze amennyire bizonyos helyzetekben lehetett. Eddig két vagy három alkalom volt, mikor kilátástalannak és negatívnak látott maga előtt bármilyen képet, azokra pedig egyáltalán nem emlékszik vissza szívesen. Sötét napok. Az anyukájával ennél azért világosabb időket élt, bár nem túl kellemeset.
- Igen? Elhiszem, de akkor is, anyuval sosem voltam sokáig rosszban, vagy nem csinált úgy legalább, mintha örökre haragudna. Miért mondana ilyet az anyukád? De nem is vagy az, dehogy fogsz. – Határozottan rázta a fejét a kijelentésekre, még ha realitást kellett is volna mögé tegyen, akkor se kerülne. Maja nem akarta, nem is látta ezeket Lewyben. Vagy amit éppen igen, azzal együtt szerette. Senki sem csak fekete vagy fehér. - A turbános bácsik, akiknél a képernyőre kell tenni a kezedet, és feltöltenek? Vagy az az asztrotv?
És igen, valahol itt lehetett volna gyanús, ha nem Majáról lenne szó a sztori. Érthetetlen okból tapizta ő már a TV képernyőjét, de hogy abból nem lett szerencsésebb, meg az éppen eséstől bezúzott popsiját se távgyógyította meg, az tuti. Mindenesetre Az ajkait harapdálva emésztgette a tényeket, a saját anyja is fura, de a lengyelé sem tűnik éppen olyan mintába illőnek. Mindeközben szemével a fehér eltűnő szőrcsomót követte, ahogy pedig elveszett a vőlegényéhez fordult vigyorgósan. Bólintott, de akkor se firka, na.
- Igen, arra gondoltam. Az baj? Mármint… ilyenkor nem az szokott lenni, hogy nehéz kitalálni mit taníts? - Nem ért hozzá, a grimaszt meg igyekszik kerülni, de ettől még érdekli mi a helyzet, hát hogy ne lenne kíváncsi? Viszonozva a csókot nyújtózkodott fel, hogy a kezeit a kviddicses vállán pihentetve figyelje az arcát.
- Nem, nem akarok, nagyon rossz volt igazából. Mármint Veled voltam jó sok napot, aztán hirtelen elfogyott… ez nem. - A mondandója végére kicsit leszegte a buksiját, pedig nem volt rossz kedve, csak rájött már elég sokszor, hogy nehéz mikor hiányzik neki.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Brownie°|Hápi°|Commander Sunshine°|Bee Happy°

Oldalak: « 1 2 ... 8 9 [10] 11 12 ... 20 ... 135 136 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek