Minden, ami nem Budapest és környéke. Olyan nagyvárosok, mint Pécs, Miskolc, Debrecen, Székesfehérvár, Szombathely, Nyíregyháza, Eger és sok másik, valamint falvak és határon belüli helyek és a Balaton, valamint azt körülvevő helységek.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846560#post846560][b]Adele Nadia Krise - 2022.05.18. 23:56[/b][/url]

- Persze. Még bőven ráérünk. - Lazán megvonja a vállát. Igazából tényleg ráérnek, a baba még két hónapos sincs, és rengeteg egyéb dologgal lekötheti magát addig. Bőven tud majd szervezkedni nagy hassal is, ebben valamiért biztos.
Már-már belekanalazna a levesbe, amikor meghallja. 'El lehessen szakítani az anyjától.' A következő pillanatban gluggyanva esik vissza a kanál a minőségi ételbe, némileg az asztalterítőre is fröccsen. Émelyeg a gyomra.
- Mit mondtál? - Remeg a hangja a félelem és az idegesség keveserékétől. - Te el akarod őt szakítani tőlem? - Nem bírja uralni a szemszínét: azonnal átfordulnak az íriszei vörösbe, de a testtartása és a hangja még mindig meglepően nyugodtak.
- What are you saying, Will? What the hell am I in your mind? An incubator to get our child and then throw me away, erase me from their life? What is wrong with you? - Hadarva vált át a férje anyanyelvére, hogy lássa, jól érti-e a szándékait? Hátha csak a magyar volt túl kacifántos a férfinek ezúttal.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846562#post846562][b]William Martin Krise - 2022.05.19. 00:13[/b][/url]

A kanál csattanására a porcelánon emeli fel a fejét. Eddig morózusan zárkózott arckifejezése őszinte megütközésbe vált. Válaszra nyitja a száját, hogy rövidre zárja a vitájukat: elszakítani addig, amíg nála van és ő is időt tölt ele. Felpillantva azonban vérvörös íriszekbe bámul bele, ez pedig emlékezteti a keserű valóságukra.
   -  Don't you tell me you see me for anything else but a donor to have a child with and get rid of your family. If you want to be a hypocrite, very well be.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846563#post846563][b]Adele Nadia Krise - 2022.05.19. 00:25[/b][/url]

Érzi beszűkülni a világot maga körül, ezzel egyidőben pedig megemelkedni a vérnyomását a válasz hallatán. Nem változott semmi. Will sakkban tartja, és már a babát is el akarja tőle venni, amilyen gyorsan csak engedi a biológia és a pszichológia.
- Don't YOU see me as a tool, better? You have no idea, what I want, what I wish for, and don't want to believe anything. You're just a scared little boy, afraid to lose anything, aren't you? - Nem is regisztrálta, mikor emelkedett fel az asztaltól, hogy úgy nézzen Willre. Páran már elkezdtek feléjük pillantgatni.
Remeg az állkapcsa, most már a dühtől. Annyirq beszűkült a gondolkodása, hogy a verbális döfés valóságtartalmáról például fogalma sincs.
- Now let me tell you something. I don't want a divorce anymore. I WILL be your wife, and you WILL be my husband, until one of us dies first, William Krise. You don't get to separate me from my child. If you want them, you'll have to suck it up and live with me in an unhappy marriage forever. Remember this: I won't ever sign the divorce papers. Never! We'll be a big, perhaps unhappy family. But hey, we'll be together at least, won't we. - Keserű félmosoly virágzik fel a szája sarkában. Fortyog benne a düh.
- Don't you ever hope you'll escape me, or take our child with you. I will remain till you damn sure die one day. Just keeping my promise made to you on the day of our wedding. -

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846565#post846565][b]William Martin Krise - 2022.05.19. 00:48[/b][/url]

Adél felemelkedik vele szemben, ő ezzel egyidőben hátradől a székén, hogy keményen farkasszemet nézzen vele. Érzi a tarkóján a pillantásokat, ő azonban a két összeszűkülő pupillára koncentrál és a lány szavaira. A szárnypróbálgató sértés lepereg róla, azonban az, amivel Adél tovább fűzi a mondatait, már nem.
Összefonja a karjait maga előtt, a fém karkötő belenyomódik az alkarja bőrébe.
   -  Who's going to die first, I wonder.
Kevésbé burkolt fenyegetés, csak hogy a lány is emlékezzen rá, hol a helye és mégis kivel beszél. Nem hiszi, hogy bántaná a lányt... súlyosabban, különösen most. Azonban mindketten tudhatják, hogy megvan az eszköze hozzá, hogy megtegye.
   -  See? You are all nice and mellow until you get what you want, then turn back into the egotistic, repulsive little roach you are. Nobody wants to take your child, you simpleton. Now sit your ass down.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846566#post846566][b]Adele Nadia Krise - 2022.05.19. 01:01[/b][/url]

Elhúzza a száját, szemében a hónapok óta nem látott lenézéssel. Teljesen átmegy sarokba szorított vadállatba pusztán a lehetőségtől, hogy elveszítheti a gyerekét.
- Don't make it a competition. It would be a shame if you won it too fast, wouldn't it? - Will alkoholizmusával erre konkrét esély is van, napról napra lassan növekvő ráadásul.
- I'm all nice and mellow until some asshole wants to put me in a shiny cage for their own, similarily egotistic purposes. The pot calling the kettle black, have some shame at least. - Az a dac, az a tenyérvizsergető, irritáló lázadás, az állandó ellentmondás. Mindet megvillantja főleg, hogy végre Will sem regulázza magát olyan kényelmetlenül.
- Just lost my apetite, so no, thank you. And moving back to you? Forget it for now. Get it in your head, honey: the moment you try to take this baby from me, ever, I will make sure to make you regret, even if you make me melt into a puddle with a single damn potion. I don't care. You're not my owner, our owner, time to finally get the message. - Szedelőzkődni kezd, összeszedni a táskáját, fizetni, noha nem evett végül semmit. Igazság szerint a düh miatt teljesen elvesztette a fókuszt, mi több, olyasmibe lovallta bele magát, amit félig rémképként képzelt maga elé, dd amint meghallotta az elszakítás szót, elborult az agya.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846567#post846567][b]William Martin Krise - 2022.05.19. 01:13[/b][/url]

A pohara után nyúl ismét, a keze azonban láthatóan megremeg. Az állkapcsát szorítva emeli meg a bort, tüntetőleg már nem néz a lányra, így nem látja a gusztustalan gőgöt, ami visszaül az arcára és ami miatt bármikor kedve lenne a plázs betonján zsírkrétázni a hófehér kis arcával.
   - And it's also time for you to get the message, Cielito - a borospohárral a kezében nyomatékosan a szedelőzködő lány hasa felé bök - I could take it whenever I bloody please and no one would be the wiser. So consider it my anniversary gift that I let you keep it. Take care now. And fuck off.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846568#post846568][b]Adele Nadia Krise - 2022.05.19. 01:24[/b][/url]

- I'm not the one who desperately blackmailed the other into remaining married, correct? - Végre mindent összeszedett, úgy néz ismét Willre, végre üres, kifejezéstelen arccal.
- I will cherish this baby, and keep you updated. We're cool until you don't try something stupid. Take care, ... especially because of your nasty drinking habit. - Lehet, mégis el kellene tűnnie, amilyen gyorsan csak lehet.
Gondolataiba merülve fizet végül, és távozik a sűrűn rátapadó tekintetek kereszttüzétől, és a susmusoktól kísértve.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846632#post846632][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 12:59[/b][/url]

Alig telt el hat óra azóta, hogy tíz esztendő után végre ismét magyar földön lehet, mégsem azt a mindent elsöprő boldogságot lehet leolvasni arcáról. Sőt.. Düh, méreg, csalódottság és értetlenség keveredik egy cseppnyi alkohollal, melyet az egyik standnál szerzett, miközben a vízpart felé vette az irányt.
Neveltetése kiváló, ért a borokhoz, tudja, hogy milyen rövidet mely alkalmakkor illik kínálni, s azzal is tisztában van, hogy mely ételhez mi passzol. Ám most ezen tudását hátrahagyva, nagy ívben tett a kifinomultság minden szabályára, s egy mojitot tett magáévá, melynek több mint a fele már gyakorlatilag a huszadik lépésnél nem volt meg.
Nem érti mi történik. Nem tudja feldolgozni, hogy anyja miért ment bele ebbe a nevetséges helyzetbe. Azzal pedig főleg nem tud mit kezdeni, hogy húga, hogy lehet ennyire naiv és vak, hiszen ugyanahhoz az emberhez készül hozzá menni, akinek annak idején őt szánták. Hát mi ez, ha nem valami szörnyű blamázs? Miért nem választhatott magának ez a tündéri teremtés valakit, aki egyfelől korabeli, másfelől pedig szereti!? Mert ő aztán el nem hiszi, hogy igaz szerelem van a levegőben, akármit is mondanak számára.
Kinéz magának egy padot, tökéletes rálátás a vízre, nincsenek a közelben emberek, úgy érzi, hogy ott picit talán lenyugodhat. Igazít kalapján, napszemüvegét felcsapja, majd határozott léptekkel indul meg a kiválasztott ülőalkalmatosság felé. Útközben felfigyel a hangosan viháncoló, fiatal lányokból álló csoportra, s tekintetével megkeresi, ugyan mi avagy ki lehet eme mustrának a célpontja, de számára egyetlen érdemleges dolog sincs a közelben, így hát csak helyet foglal és igyekszik megemészteni az új információkat.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846634#post846634][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 13:15[/b][/url]

A futás, azt mondják, hogy minden érzékszervedre hat. Megérzel olyan illatokat, amiket mások nem, megtapasztalsz olyan részeket a testedben, amikről nem is tudtad, hogy jelen vannak, átszellemülsz, meglátod, az élet másik oldalát. Amikor futsz, máshol jársz. Hogy ez mennyire rohadtul igaz. Olyan háromszáz métert, ha futottam eddig, jó nem életemben, mert gyerekként azért a futás az teljesen más, de mondjuk úgy, hogy az első tíz évben. Vidéki srác vagyok, nekem nincsenek olyan pesti vágyaim, hogy rohanjak a combino után, amikor már sorban áll a következő. A mai napig nem tudom, hogy mi a különbség a négyes és a hatos között, mert esküszöm, a táj mindig ugyanolyan. A vidék az valahogy nyugalmas, nem tudom, talán az anyatejnek más az összetétele, de mi nem vagyunk ilyen idegbetegek. Szóval, háromszáz méter, most már hatszáz, ha hozzáadjuk azt a háromszázat, amit ezen a partszakaszon megtettem, és csak azért nem állok meg hirtelen, mert látom a csajokat. De még mennyire, hogy látom őket. És hát tetszik nekik, hogy futok, én meg nyilván nem akarok gáz lenni. Majd úgy csinálok, mintha régóta futottam volna.
Honnan az a viszonylag átlagnál egy fokkal kidolgozattabb emberi test, melyet éppen átmozgathatok? Imádok mugli mód élni. Zsákokat cipelek, meg kerteket ások fel, jó olykor pihentetni a mágiát, majd újra rátalálni. Hát innen. A kerti munkákból. Nem, nem én vagyok a kertész, bár nem rossz szakma az sem, ha hihetünk a mugli filmeknek. Tudjátok, az ilyen bomba MILFek mind alkalmaznak kertészt. Szóval valóban hat mindenre. Érzékelem a csajokat, érzem, ahogy a testem minden pontja már most ég és fáj és gyűlöl, és ami azt illeti… valami büdös. Nem tudom, hogy mi. De valami. Ahogy megálltam, egyből éreztem, és ez eléggé undorító. Olyan ismerős, de hirtelen nem is tudom beazonosítani. Így helyette a kulacsomból iszom, és egy kicsit le is spriccelem magam. Mondom, amerikai filmek, zseniálisak.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846635#post846635][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 13:20[/b][/url]

Bár hihetnénk, hogy ő nem az a fajta, aki az ilyen jelenetekre felfigyel, főleg jelen állapotában, ám csalódást kell okoznia. Minden felsőbbrendű, tanult mimika és modor mögött, még mindig ott lapul némi, gyermeki kíváncsiság és báj, így nyilván odafordítja fejét a jelenségre.
Szemüvegét lassan tolja le orrára, hogy afelett nézze végig a férfit, kinek úgy tűnik, mozgása túlságosan megjátszott és esetlen. Hangját akkor nem tudja visszafogni, mikor a hímegyed képes a fél literes flakon maradék tíz cseppjét magára csepegtetni. Nem. Akkor sem füttyent vagy esetleg vágyakozása sóhaját fejezi ki, hanem inkább csalódottan ciccent párat és hangosan szürcsöl kettőt az italból. Lábait kecsesen keresztbe teszi egymáson, hátát megtámasztja a pad háttámláján, majd a közelebb érkező, magát szép fiúnak tituláló, kanegérre néz.
- Héj szépfiú! - int neki bájosan mosolyogva, kalapját megigazítva. - Igen, te ott - ujjait szeleburdi, buta kislányként, majdnem szemérmesen mozgatja, s vár, hogy már teljes figyelmét megkapja a férfinak. - Ez a futás, ez a test, huhh, wáóó - legyezgeti magát, mintha tényleg annyira lenyűgözte volna az egész. Olyan jól játssza a dolgot, hogy szinte maga is elhiszi, hogy tényleg tetszett neki az iménti.
- Szóóóval.. Nem is tudom, hogy mondjam, mert izé, na.. - játszik még tovább, hogy legyezgesse emberünk hiúságát, aztán feltolja a szemüveget. Feláll, jól végig méri még egyszer, megrázza a fejét, kiürült poharát a szemetesbe dobja, s újra megszólal. - Kutyaszarba léptél, te gyökér.. Szívesen - neveti el magát, majd elindul a partszakasz másik irányába.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846649#post846649][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:17[/b][/url]

Annyira hiteles, hogy esküszöm, egy pillanatra felmerül bennem a gondolat, hogy be kéne vetni a féloldalas mosolyt, meg a kisfiús sármot. Mármint baszki, ez a nő bomba, komolyan nem csak tíz per tízes, hanem ilyen jó és tíz per százas vagy száz per tízes, vagy, hogy a bánatba kell az ilyet rangsorolni. Szóval nagyon rendben van. És szerintem csak szórakozni akar velem, mert, akinek ilyen utánfutója van, ahhoz általában jár egy benga nagy karosszértialakatos. Nem, kérlek, nézzétek el, a húgaim még otthon laknak, és a nyelvjárásuk, nos, mindenképpen hagy kívánnivalót maga után. Én meg persze átveszem ezeket, de csak fejben, hála a magasságosnak, mások előtt tudom tartani magam. Szóval egy ilyen nő meg egy olyan srác, mint én? Esélytelen. Bár elsírhatnám neki, hogy az első menyasszonyom megszökött, a második meg a húga, aki nagyon kedves és tényleg aranyos, de van egy olyan érzésem, hogy a szökevény elvitte fejben amit el lehetett.
- Mi a…?
Éreztem én, mondtam, hogy ismerem ezt a szagot, és egy pillanatnyi rosszullét és öklendezés után már kapcsolok annyira, hogy legalább letöröljem a talpamról a szart, ám ez neki meg pont elég ahhoz, hogy továbbinduljon, és öregem, hát a segge is milyen. Rendben, ez a lány nem létezik. Hallucinálok, biztos, hogy magas az uv, meg a páratartalom, vagy az lehet, hogy éppen alacsony, de az száz, hogy ez a nő nincs itt, mégis, ahogy fixírozom, és bár ezt nem illendő bevallani, mégis megteszem.
- Te meg rágóba ültél, az se jobb.
Bár lehet, hogy nincs is ott semmi, csak a szemem hallucinálja azt is, mert akarom, hogy maradjon még, de esküszöm, hogy van valami extra, oda nem illő a hátsóján.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846650#post846650][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:26[/b][/url]

Mai nap egyetlen élvezeti forrása az, hogy egy picikét engedett magának és - ha csak szavakkal is - játszott. Több időt azonban nem kíván erre fecsérelni, ezért indul tova, s már - már őrlődne tovább azon, hogy mit is kéne tennie a családi béke fenntartásával, mikor a hozzáintézett mondat megállásra készteti.
Most bizonyára neki kellene állnia feszettül körözni körbe, körbe a tengelye körül, miközben a fenekén lévő állítólagos rágót keresi.. De mint tudjuk, úrinő nem tesz ilyet, csupán lassan megfordul és bal szemöldökét felvonva néz a férfira.
- Anyukád nem tanította meg, hogy ne nézegesd a nők hátsóját? - ezt pedig képes rezzenéstelen arccal kérdezni, annak ellenére, hogy tervezői ruhadarabban van, ami nem volt olcsó és ha tényleg rágó van benne, akkor bizony annak gyorsan kell kijönnie varázslattal vagy anélkül. Ennek ellenére még mindig nem kezdi el kergetni a hátsóját, mint kutyák a farkukat, szép is lenne ilyen képet kialakítani magáról.
- Fogd csak meg - s nem igazán várva arra, hogy felfogja-e a másik amit mond, táskáját dobja felé, majd szoknyáját megfogja derekánál és szépen lassan elkezdi előre forgatni, hogy azon rész, mi eddig farát takarta, most előre kerüljön.
- Van még a vizedből vagy az összeset magadra ráztad? - néz a másikra érdeklődve, s bár az a szerencsétlen cipő jobban visít egy fürdetésért, a nő úgy érzi, hogy ez a szoknya többet ér, mint a férfin lévő kevés gönc összesen.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846651#post846651][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:27[/b][/url]

- Mintha… igen, halványan rémlik, hogy mintha mondott volna valami ilyesmit.
Persze, mint minden egészséges családban felnőtt gyereknek, nekem is elmondták, hogy ne drogozzak, ne igyak, ne dohányozzak, ne legyek tiszteletlen a nőkkel, ne verjek gyereket, ne alakoskodjak, volt egy csomó ilyen “ne” kezdetű dolog, mintha az életnek is lenne házi áldása, nem csak a nagyi falának. A
szemöldököm megemelkedik az utasításra, mert hát kérem szépen, én egy nagy család feje vagyok, nem valami hordár, mégis, olyan ösztönösen fogok rá a táskára, mintha ez lenne a dolgom. Ha jó futó lennék, most akár el is futhatnék ezzel a nyilván designer darabbal, de milyen jó fej vagyok, nem teszem. Meg hát elég hülyén futok, utálom is, és valószínűleg, ha egy ilyen csini kis tatyóval kapkodnám a csülkeimet, akkor nem csak tolvajlásért vernének meg, hanem, amilyen szerencsém van, még egy halom melegellenes alakba is belebotlanék. Mert, hát mikor máskor, nem?
- Van még.
Csak ennyit tudok mondani, és nem is tudom, hogy mikor nyújtom ki a kezem és adom oda neki a kulacsot, de megtettem, egészen biztosan megtettem, hiszen már nála van, nekem meg az állam valahol a kavicsos, szakaszon, ahol állunk, mert hát nem minden nő olyan, hogy csak úgy megfordítja a szoknyáját a derekán, közterületen, nappal. Én nem ehhez vagyok szokva, és ha nem lennék eljegyezve, szerintem a következő pillanatban letérdelnék, és megkérném. Ez a nő, teljesen kikészít.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846652#post846652][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:30[/b][/url]

- Ahh- sóhajt halkan, mikor a kulacs tetejét lecsavarja és abban nem igazán találkozik értékelhető mennyiséggel. Csalódottan nyújtja vissza a férfinak, miközben agya folyamatosan azon pörög, hogy akkor most mit kéne tenni. - Ha így bámulsz tovább, akkor a szád sarkán kicsorgó nyálat kell összegyűjtenem, mert az lassan nagyobb mennyiség lesz, mint a kulacs tartalma - halkan elneveti magát, majd a táskáját visszaszerzi és abban keres valami mentő ötletet. Hiába.
Újra a férfira néz, most szemtelen mód végigméri, s hihetné bárki, hogy azért, hogy a következő pillanatban a közeli bokorba vigye.. Nem, nem ezért. Közelebb lép, tekintete elszánt, arca pedig nem rezzen. Nyúl, méghozzá a másik nadrágja felé, hogy az abból kilógó madzagot, kihúzza. Bár a színe nem igazán passzol, de vész megoldásnak ez is megfelel, amíg hazaér. Fordít ismét a szoknyán, így ami most elől volt az oldalra kerül, felgyűri combig, hogy a rágó ne látszódjon, majd a madzag segítségével felköti. Ha ezt látná Cami, infarktust kapna.
- Óvatosan fuss tovább, nehogy túl sokat mutass a rajongóidnak - kacsint egyet, majd sarkon fordul, hogy tova induljon, nehogy a végén a háttérben bámuló leányzók meglincseljék és a vízbe dobják. - Kösz, hogy kihasználhattalak, remélem, élvezted - int egyet jobbjával, s lassú csípő ringással, hagyja hátra a férfit.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846654#post846654][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:32[/b][/url]

Az agyam mélyén, és valószínűleg tényleg a mélyén nagyon sok minden játszódik le, például a vészharang, főleg, mivel holnap reggel együtt reggelizek a jövendőbelimmel és a családjával, meg az is, hogy ha víz kell, akkor kvázi az egész Balaton rendelkezésre áll, ami víz. Jó, nem a legtisztább, de víz. A pálcámat mégsem kaphatom elő, hogy segítsek, mert az meg törvénysértő, és lecsukhatnak. Nem, nem azt a pálcámat, te kis hamis, én ugyanis varázsló vagyok, duplapálcás. Rossz poén? Igen, tudom. Szóval sajnos bármennyire is hősnek akarok tűnni ebben a helyzetben, én csak egy srác vagyok, aki rohadtul rühelli a futást.
- Mi a..?
Alig tudok megszólalni, és nem is érek a mondatom végére, már érzem, ahogy enged a nadrágom, én meg riadtan kapok oda, mielőtt tényleg lecsúszna. Nem emlékszem, hogy milyen boxer van rajtam, de egészen biztos vagyok benne, hogy éppen ma húztam fel olyat, ami nagyon cikivé tenne, ha most hirtelen nadrág nélkül mennék tovább, éppen ezért csak nézem őt, ahogy eltávolodik, és még mindig azon gondolkozom, hogy ki a fene volt ez a nő. Tudnom kell, de valójában nem szabad. Nem. Megházasodom, és kész. Ebbe pedig nem fog beleférni egy harmadik fél, akit valószínűleg soha többet nem is fogok látni. Ezzel a megnyugtató gondolattal pedig tovább is indulok, hogy lezuhanyozzak, nagyon sok okom van lezuhanyozni. Micsoda nap ez is!

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846655#post846655][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:34[/b][/url]

Annak ellenére, hogy húsz perces késésben van, nem kapkodja lépteit. Bár nagyon kíváncsi Márton személyére, mégsem fűlik a foga ehhez a reggelihez, mert egyáltalán nem biztos abban, hogy megfelelően tudja moderálni magát. Hihetnénk, hogy a késése tiltakozása jele, s ha kérdezik, akkor bizonyára ezt fogja állítani, ám az igazság az, hogy túlságosan aktív, érzéki és szexi álma volt ahhoz, hogy szabadulni akarjon belőle. Csak a telefon éktelen visítása űzte messzire a parton "megismert" fickót.
Öltözéke nem hivalkodó, tökéletesen simul a tavaszi - nyári délelőtthöz, egy zöld színű, vastag pántos ruha, mely éppen annyit mutat, mint ami illendő. Haja kócos, mégis rendezett fürtökben terül szét vállain, s annak ellenére, hogy mennyire nincs kedve ehhez, arca derűs.
- Elnézést kérek a késésért - szól lágyan, mégis sajnálattal a húga és vőlegénye hátának, majd megkerüli az asztalt, s az útjába kerülő első törékeny tárgyat sikeresen veri le a földre, mikor meglátja, hogy kiül Zille mellett.
- Mi a..? - tekint értetlenül a látottakra, legfőképp Mártonra, aki nem más, mint erotikus álmának főszereplője, Mr. Kutyaszar.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846656#post846656][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:35[/b][/url]

Valaki egy bő negyed órája a “modortalanság” szót használta, amikor még mindig nem érkezett meg mindenki. Egy ember, az első opciónak nevezett nő ugyanis nem volt ott a megbeszélt időpontban. Pedig nem kis izgalommal töltött el a gondolat, hogy most megláthatom, milyen is az, aki fejvesztve menekült el előlem. Hát nem vicces? Elfutott, elbújt és most mégis itt van, hogy rokonokká váljunk. Ami még ennél is viccesebb, ha Zillére nézek, mindig próbálom elképzelni, hogy a nővére milyen lehet. Próbálom elképzelni idősebben, próbálom máshogyabban. Azonban valahogy az arcát nem találom el, nem tudom elmondani, hogy mi nem jó benne. Lassanként persze formálódik egy kép a fejemben, ami viszont nem túl szerencsés, mert, ahogy egyre inkább alakul, úgy jövök rá, hogy a parti nő formáját kezdi ölteni. Ez biztos csak egy őrület, vele álmodni, őt képzelni a nővérének. Mentsen meg az Isten, hogy ilyen legyen.
Abban biztos vagyok, hogy szép. A nem olyan dekoratív lányok nem menekülnek el, inkább örülnek a házasságnak, még ha tudják is, hogy megcsalják őket. Örülnek, hogy velük egykorú, és nem náluk jóval idősebb férfi lesz a férjük, aki mellett talán még a nyugodt élet is garantált. És eszes, hiszen elmenekült. De nem tudom, hogy milyen lehet, és ez zavar. Vártam ezt a találkozást, mégis, próbálok úgy tenni, mintha a legkevésbé sem zavarna, hogy nem jött el, és helyette Zille felé fordulok.
- A gyümölcssaláta igen ízletes, minden gyümölcs az üvegházból van.
El is mutatok az irányba, ahol egy apró, zöld emberke közeledik. Vagyis a ruhája zöld, és a mellettem ülő izgatott fészkelődése okán úgy vélem, a nővére lesz az. Na, hát mégiscsak meglesz az a találkozás. Ami… ó ne, csak őt ne. Ösztönösen állok fel, mert úgy illik, hogy egy férfi felemelkedjen, ha hölgy lép az asztalhoz, és zavartan a velem szemben lévő, üres helyre mutatok, amit egy inas ki is húz, hogy helyet tudjon foglalni.
- Ha jól sejtem, Ön az én első opcióm, aki elmenekült.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846657#post846657][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:37[/b][/url]

Egyetlen egy pillanatra elfelejti a tanultakat, ez alatt sikerül egy poharat levernie, melynek csörömpölése téríti észhez. Lép párat a kihúzott szék felé, s miközben helyet foglal végig tartja a szemkontaktust.
- Ön pedig bizonyára az uraság, aki úgy tűnik, mindenáron Mrs. Fölnagy kíván lenni - nem, még a rosszalló tekintetek és ciccegések sem akadályozzák meg abban, hogy hangot adjon nem tetszésének.
- Mint mondtam, elnézést a késésért, nem tudtam, hogy mennyit is illik annak érdekében, hogy igazán kifejezzem a fenntartásaimat az egész cirkusszal szemben, már megbocsáss húgom - csak és kizárólag Zille az, akitől hajlandó bocsánatot kérni. Apja és anyja jelenléte az asztalnál számára jelenleg nem mérvadó. Nyúl egy szelet pirítósért, s közben a szemben ülő férfira tekint. Most már kifejezetten dühíti, hogy engedte ennek a kujonnak, hogy a táskáját fogja, lehet ki is fogja dobni ezután.
- Mondja Márton, van valami hobbija? - néz fel érdeklődve a vajas tálkából, melynek tartalmát a kenyérre keni, míg a választ várja.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846658#post846658][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:39[/b][/url]

- Akarni éppen nem akarok, inkább úgy fogalmaznék, hogy nincs ellenemre.
Dehogynincs! Én kérem tiltakozom. Itt és most és örökké, és valójában már ez előtt is. Nem akarom ezt az egészet, de ha apa eszembe jut, akkor nem is akarok mást, csak azt, hogy az ő vágyát beteljesítsem. Csak ezért, nem másért, de ezért valóban akarom. Viszont a tényt, hogy ő van itt, hogy ő az, azt nagyon nem akarom. Fel akarok ébredni, nemet akarok mondani, sőt, mi több, ragaszkodni akarok ahhoz, hogy most, hogy hazaért, őt vegyem el. Mi a fene? Egyetlen pillantásával el tudja érni, hogy már ostobaságokat is gondoljak. Érzem, ahogy túl erősen ver a szívem, szinte fáj a mellkasom, szorít, és elképesztő önuralomra kényszerít, hogy egyben tartson.
- Éveket.
Felelem teljesen nyugodtan, mert valljuk be, az a kis incidens, mellyel kifejezte a fenntartását, évekkel ezelőtt történt, és úgy tűnik, hogy jó szokását, az eseményekről való késést a jövőben sem kívánja megváltoztatni.
- Majd megkérem az esküvő szervezőjét, hogy az ön időérzékére való tekintettel, olyan meghívót küldjön önnek, mely kellő ráhagyást hagy a késés iránti vágyának kiteljesülésére.
Most anyám az, aki köhint egy határozottabbat, figyelmeztet arra, hogy fejezzem be. Ahogy elpillantok a nőről, észreveszem, hogy az egész asztal minket néz, és félig megbotránkozó, félig érdeklődő arckifejezést vágnak. Fél karomat egy jó pletykáért, ugyebár.
- A futás. És kegyednek?
Felelem teljes nyugalommal, visszafordulva felé, és várva a reakcióját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846659#post846659][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:42[/b][/url]

- Tehát, ha jól értem a szavait.. Érdekből és nem szerelemből készül házasodni. Hmm.. - pedig a minap szentül állította neki a húga, hogy ez bizony mekkora szerelem. Már a férfi neve hallatán tudta, hogy ez nem lehet az, de hallani a nyilvánvalót, főleg, hogy Zille is jelen van, sokkal szívet melengetőbb.
- Na hát mily' szellemes - mosolyodik el cinikusan, majd a jelenlévők végig tekintve, mosolya csak szélesebb lesz. Közben pedig muszáj figyelmeztetnie magát, hogy itt és most bizony nem megengedett sok minden, ezért nem válaszol a meghívós megjegyzésre, inkább csak úgy tesz, mintha tényleg viccesnek venné a megjegyzést.
- Futás? Valóban? - néz kissé meglepődve a válaszra, mert lássuk be. Abból a mozgásból, amit tegnap látott, hát mindent gondolt, de ezt nem. Úgy tűnik ez a válasz nem csak őt, de még húgát is meglepi, hiszen mintha ő is érdeklődve figyelne fel eme információra.
- Hobbi? - nevet fel halkan a kérdést hallva. - Tudja én dolgozó nő vagyok, aki nem a megörökölt vagyonából él, sőt nagyon is sokat tettem azért, amim van. Így sajnálatos mód hobbi szintű luxursa nincsen kapacitásom - neki a munka a hobbija és a kikapcsolódás. Hozzátehetné, hogy rajzol, fest, szab, varr, olvas, tanul és most, hogy itthon van, nyilvánvalóan a lovaglásra is időt fog szánni, de nem azért vannak itt, hogy róla derüljenek ki újdonságok.
- Mesélne nekem arról, hogy miképpen is szeretett állítólag bele Zillébe? Tőle már hallottam, érdekelne az ön története is - tényleg érdekli, már csak azért, mert fogást szeretne találni rajta. Már tegnap délután tudta, hogy akárki ül itt szemben vele, őt nem fogja kedvelni. Az ellenszenv pedig csak nőtt, pedig, semmit sem tett ellene Márton. Csupán a tegnapi műmájerkodása.. Szegény ember.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846660#post846660][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:43[/b][/url]

- Hűségből. Az apám iránti hűségből, de ez nem titok, hiszen annak idején Ön és én is azért kötöttük volna össze az életünket, mert az édesapáink így szerették volna. Nem feltétlenül mondanám magam szerelmesnek, ez túl erős kifejezés egy igen rövid udvarláshoz, de hiszem, hogy Zille csodálatos feleség, társ és édesanya lesz, nekem az a feladatom, hogy felnőjek az ő jelleméhez.
Teljes nyugalommal beszélek, noha meg kell vallanom, hogy a legkevésbé se tartom szegény lányt a legélesebb késnek a fiókban. Azonban nem gondolom, hogy ne lenne jó feleség, jó anya, mert ahogy beszéltünk, látszott rajta, hogy a szíve a helyén, a lelke tiszta, és valóban kellemes életet lehet mellette élni. Olyat, amilyenre a legtöbb férfi vágyik. Csakhogy, az én álmaimban sokkal többször jelenik meg egy olyan nő, aki könnyedén körbepörgeti a szoknyáját a dereka körül nyílt téren, és akivel lehetek ironikus és szókimondó is, anélkül, hogy a lelkét bántanám.
- Elnézését kérem, hogy felmerült bennem, hogy az a lenyelt karó nem mindig van jelen Önben.
Még a poharamat is megemelem. Méghogy nincs hobbija, meg nem ér rá a munka mellett. Az ilyen embereknek egy jó, erős…mit nem gondolok itt, ráadásul azt a mit, amit nem gondolok, valamiért úgy gondolom, hogy velem csinálja. Ennek nagyon gyorsan véget kell vetni. Ez nem normális.
- Egy nap majd remélem, hogy lesz erre egy történetem, addig azonban nem kívánok olyannal szolgálni, ami nincs. Biztosíthatom, hogy a húga jó kezekben lesz. Igaz is, erről eszembe jutott, hogy nem is mondta még, hogy meddig kíván az országban maradni?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846661#post846661][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:45[/b][/url]

Olyan, mintha egy betanult, színpadra szánt szöveget hallgatna, ásít is közben egyet, majd szemeit forgatva iszik pár kortyot, melyek közül az utolsó majdnem torkán is akad.
- Párdon? - szemöldöke ívesen fut feljebb, mikor Márton karótnyeltnek nevezi. Ujjaival erősebben markolja a szalvétáját és valószínűleg, csak annak köszönhetően nem borítja italját a férfi arcában, mert anyja zavartan neveti el magát a hallottaktól.
- Ne aggódjon. Amint elvégeztem dolgomat már itt sem vagyok - a dolga pedig elméletileg a menyasszonyi ruha megvarrása. Tehát, ha Márton elég okos rájöhet, hogy ő nem kíván részt venni az esküvőn, már ha az lesz egyáltalán. Mert ráébredve arra, hogy kiről is van szó, mint férj Mirella úgy döntött, hogy inkább megakadályozza ezt az egészet, hiszen húga megérdemli, hogy szerelemből és ne kötelességből házasodjon.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846662#post846662][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:46[/b][/url]

- Úgy tűnik, akkor mindannyian nagyon boldogok leszünk.
Elvégre a probléma, vagyis a jelenléte csak egy kis megingás most. Bizony, hamarosan elmegy, vissza oda, ahonnan jött, és minden vissza fog állni a helyes kerékvágásba. Az apám kívánsága teljesül, nekem pedig békés életem lesz, egy olyan nő mellett, aki megfelelő. Hiszen most is, amíg mi beszélgetünk, ő csak kedvesen mosolyog, és apró falatokat csipeget. Rámosolygok, az övé kiszélesedik, és elégedetten kortyolok egyet, hiszen hirtelen egészen jó kedvem lett. Egy kis átmeneti zűrzavar, de kiheverjük. Ki kell hevernünk.
- És, milyen tervei vannak az elkövetkezendő napokra?
Kit érdekel, haver, ne már. Ha tudod, hogy mit fog csinálni, te is tudod, hogy akaratlanul is ott fogsz felbukkanni, ahol ő van. Az pedig hülyeség lenne, hatalmas hülyeség. Nem kell ez neked, csak szépen lendülj tovább. Mintha nem is lett volna, ne sóvárogj a válasza után, idióta.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846663#post846663][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:48[/b][/url]

Persze, hogy mindenki boldog lesz. Apja örülhet a fejének, mert egyik lányát bepalizta, anyja is boldog lesz, hiszen apja az. Zille azt gondolja, hogy boldog, hát erre nevelték és ő hiszi, hogy szerelmes, Márton pedig örülhet., hiszen melyik férfi ne örülne annak, ha valaki, aki tíz percnyi beszélgetés után, szemmel láthatóan tüske számára, pár nap múlva már nem lesz jelen? Ő az egész helyzetben tényleg csak húgát sajnálja és a következő napjait biztosan arra fordítja, hogy Zille szemét felnyissa.
- Amint ez a kellemetlen csevegés végre befejeződik, befogom a lovamat és körbenézek a rég látott birtokon. Utána valószínűleg megkeresem az illemhelyiséget, majd forró fürdőt veszek, talán még étkezni is fogok, majd felmérem a kedves menyasszonya méreteit, igényeit és megtervezek neki legalább öt különböző stílusú, mégis tökéletesen rápasszoló ruhát, tudja csak úgy hobbiból. Szeretné esetleg, ha minden egyes lépésemet lejegyezném előre önnek, hogy még véletlenül se fussunk egymásba? - pont ezért tért ki az illemhelyiséget és fürdést illető tevékenységekre, fricska a kérdésre. Ekkor azonban húga szemei felcsillannak és férj jelöltjéhez fordulva közli, hogy az a fantasztikus ötlete támadt, hogy tervezhetné öltönyét a nővére, hogy tökéletesen passzoljanak egymáshoz. Na ezen a nő már csak nevetni tud.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846664#post846664][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:48[/b][/url]

Most rajtam a sor, hogy kis híján megfulladjak attól, amit kapok tőle. Én csak udvariasan érdeklődtem, hogy esetleg tervez-e mást is, vagy csak a munkának szenteli magát. Állhatok-e bárhol, bármiben a rendelkezésére. Rendben, ez nem igaz, vagyis félig. Az elkerülés okán kérdeztem, de valójában a közelében akarok lenni. Ez a valódi rejtett szándékom, hogy együtt legyünk, hogy legyenek pillanatok. De nem lenne szabad, ám ha mégis arra tévednék, vagy ártatlanul felajánlanám a segítségem az eljutásban, ám helyette olyan szintű kiakadást kapok, hogy azt nem is vártam, és félre is nyelek.
- Nem, én inkább arra gondoltam, hogy tervez-e a húgával közösen valamit, vagy megtekintene-e valamit a környéken.
Éppen felhoznám, hogy jobban megismerhetnénk egymást, ám mielőtt folytathatnám a gondolatmenetet, Zille közbevág, és olyat mond, ami nagyon rossz ötlet. Nagyon rossz. Sőt, annál is rosszabb.
- Ez kedves, de úgy vélem a kisasszony roppant mód elfoglalt lesz a napokban, és nekem vannak öltönyeim, valamelyik csak megfelelő lesz.
Milyen meleg van itt! Vagy csak nekem? Szinte érzem, ahogy a ruhám is szorítani kezd. Feltétlenül muszáj nekem is új ruhában lennem? És ezt éppen neki kellene megcsinálnia? Most csak a szívem zakatol veszettül, de ha előtte állok, félő, hogy másomra se tudok nyugtot parancsolni.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846666#post846666][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:51[/b][/url]

- Tervezek - feleli sejtelmes mosollyal az arcán, hangjában némi éllel. Tervez ám, jajj, de még mennyi mindent, melyek végeztével remélhetőleg húga jobb belátásra tér.
- Hihetetlen, hogy ezt kell mondanom, de ez esetben egyet kell értenem Mr. Bontovich-csal - néz az említett személy felé, majd tekintete Zillére táncol vissza. - Biztos vagyok benne, hogy van egy szabója, aki tökéletes kinézetet tud varázsolni a számára. Ha szeretnéd szívesen beszélek vele, hogy passzolj egymáshoz a kinézetetek - teszi a lehető legjobb ajánlatot, amivel elő tud rukkolni. Merlin mentse meg attól, hogy ő készítsen el bármit is Márton számára. Maximum a vonatjegyet és a bőröndjét, amikor majd végre húga kiadja az útját.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846667#post846667][b]Bontovich Márton - 2022.05.23. 21:52[/b][/url]

Nem nagyon tetszik ez az él a hangjában, és talán jobban járnék, ha rajta tartanám a szemem. Nem hiszem, hogy Zille megszökne, sokkal inkább hiszem azt, hogy Mirella bedrogozza vagy bealtatózza, és a lánnyal együtt szökik meg. Esküszöm, hogy reggel, amikor tükörbe néztem, még nem láttam az ördögszarvaimat, és első találkozásunk alkalmával is teljesen normális voltam vele, még a rágó miatt is szóltam.
- Csodálatos, a szabóm odáig lesz Önért.
Erre iszok, mert úgy érzem, hogy mindjárt elkezdek erősebben csuklani, ugyanis az, aki az én öltönyömet segít kiválasztani, és aki a legkevésbé sem a szabóm, mert nem kívántam mást, csak kihasználni a legidősebb öcsém ismeretségét, és egy ismerőséhez bejutni, aki megoldja maga is, én meg elhiszem, hogy jó lesz. De az öcsém sejti, hogy innentől ez ráhárul majd. Igen, határozottan érzem, hogy meg fog ölni.
- Egyen a gyümölcsökből, nagyon finomak.
Én a részemről ezzel kívánom zárni a beszélgetést vele, és, hogy érzékeltessem, hogy itt a vége, a villámra tűzök egy epret, és a számba veszem. Vajon képes ez a nő arra, hogy reflektáljon, hogy az én hangom legyen az utolsó?

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846668#post846668][b]Fölnagy Mirella - 2022.05.23. 21:54[/b][/url]

Nem, nem közli, hogy kétsége se volt afelől, hogy odáig lesz érte a szabó. Elvégre Ő Fölnagy Mirella, akinek azért lett neve a felsőbb körökben. Persze, ha Márton csak névtelen, nem felkapott valakihez jár, akkor mást nem majd tisztelettel és mosollyal varázsolja maga köré az urat, ahogy azt a jól nevelt nők szokták.
- Köszönöm, de nekem ennyi éppen elegendő volt - törli meg száját, majd a szalvétát az asztalra teszi és lassan felemelkedik. Maradásra aligha tudná bárki is kötelezni, s láthatóan senkinek nincs is hozzá kedve, így csak mosolyogva köszön el Bontovich asszonytól, hűvösen anyjától és apjától, húgához odalép, hogy fejebúbjára adjon egy apró csókot végül ránéz Mártonra, de egy szót sem szól hozzá, hanem távozik.


 

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846674#post846674][b]Lafayette David Saint-Venant - 2022.05.23. 22:38[/b][/url]

Nem ő találta fel a spanyolviaszt, hogy önkénteskedni jelentkezzen, ráadásul gyerektáborba, hanem egy jól megfontolt, családi program része ez. Történetesen az unokahúga, Isabelle osztályához jelentkezett kísérőnek, és noha a kislány váltig állította, hogy ciki a nagyobbik tesóval kirándulni, azért látni vélte az arcán a sunyi örömet, hogy valaki mégis vele tart, még ha felvigyázóként is.
Nem is annyira nyári tábor ez, inkább ilyen edzőtáborszerű cucc; Isabelle valami... Milyen klubban is van? Ritmikus gimnasztika? Tudja a halál, de a lényeg, hogy nagyon jól mozog és a csapata most edzőtábort tart Abádszalókon. Igazából a helyszín extrán kapóra jött neki, mert kevesen tudják, de az apjának itt is van egy konkrét tanyája, elrejtve a muglik szeme elől. Ide neki, Michelle-nek és Mihaelnek van bejárása csupán, szóval valahol adta magát, hogy ha már ennyire ismerős a környezet, meghívja Laylát is kalandozni a magyar pusztára, az ismerős berkekbe.
Jelenleg épp délután kettő körül jár az idő és kezd tikkasztóan meleg lenni idekint. Míg a tornász csapat elment edzeni, ők azt a remek feladatot kapták, hogy menjenek el bevásárolni a vacsorához. Mi sem egyszerűbb, így van alkalmuk cseverészni és végre némi időt tölteni kettesben, távol a Bagolykő orbitálisan hangos és néha idegesítő sasszemeitől.
- Kimehetünk majd a strandra is. Hallod, akkora gyrostálakat és hekkeket adnak, hogy nem fogod bírni megenni, garantálom! - Marha lelkesen magyaráz a lánynak út közben, kb kézzel-lábbal.
- És amúgy... kössz, hogy eljöttél. Mármint, nem kell egy halom tinilány után szaladgálnom, hogy összekapkodjam őket majd éjszaka a tóból. Az elég gáz lenne. Ugye meg se fog fordulni a fejükben? Szerinted zárjuk le a kabinok ajtaját, hogy ne lógjanak meg? - Mivel már ő is nagykorú, és lekerült róla a nyomjel, voltaképp szabadon varázsolhat, és nem fog rivallót kapni érte a Minisztériumtól kiskorú tiltott bűbájgyakorlása okán.

[url=https://bagolyko.varazslat.net/index.php?p=forum&sp=tpage&topic=1345&post=846679#post846679][b]Layla Robillard - 2022.05.23. 23:08[/b][/url]

A zöldségek között válogat, amíg Lafayette önfeledten magyaráz neki olyan nyarakról és élményekről, melyek az ő életéből kimaradtak. Nem arról van szó, hogy soha nem utaztak el a szüleivel, éppen csak minden országban más és más az üdülési szokás, a kikapcsolódási lehetőség, így Layla-t természetesen leköti a fiú minden szava.
- Remélem, hogy lesz velem legalább még egy éhes száj, aki kisegít, ha bajba kerülnék - mosollyal arcán, ám visszafojtott nevetéssel felel, amikor végre befejezi a vöröshagymák válogatását. A krumpli már a kosárban tornyosul, ahogyan az olyan alapzöldségek is, mint a paradicsom, paprika vagy uborka. Azt is megkapták feladatként, hogy szerezzenek gyümölcsöt, mert tortát szeretnének majd sütni a gyerekeknek.
- Én köszönöm, hogy hívtál - arcán enyhe pír jelenik meg, zavarában egy tincset füle mögé tűr. Nem nagyon kellene itt lennie, a versenyszezon tombol, egy edzés kihagyása pedig akár a dobogós helyről való lecsúszással is járhat, mégis... Amikor a levitás feldobta, hogy nincs-e kedve vele tartani, csak az járt a fejében, hogy engedjék el, legyen bárhogy. Mert bizony igyekszik ám tagadni, leginkább maga előtt, hogy odavan a másikért, de egyre nehezebb dolga van, főleg mikor a szíve épp összevissza kalimpál. - Szerintem várjuk meg, hogy mi sül ki a mai napból. Esetleg este játsszunk velük valami olyat, amitől biztosan kifáradnak és nem lesz erejük rosszalkodni este - von vállat, s már tudja jól, hogy fogócskáztatni, bújócskáztatni fogja őket, ha rajta múlik. Amikor eljön a takarodó ideje, másra sem vágynak majd, csakhogy a navinés lekapcsolja végre a lámpát és alhassanak.
- Mondd csak, mi jók leszünk este vagy rosszak?