36. tanév, tanulmányi szünet
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek

Oldalak: « 1 2 ... 54 ... 62 63 [64] 65 66 ... 74 ... 135 136 » Le | Téma száljai | Témaleírás
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 20:06 | Link


Machay Birtok, Hévíz - december 18    



Ahogy feláll az asztaltól, egyetlen kényelmetlen pillantást vetve az őt fürkésző nagyanyjára, még maga sem tudja mit akar. Kiszakadni a kísérők közül, kilépni innen, csak egy pillanatra négyszemközt maradni a lánnyal, ami mellett órák óta ül már, de valójában pár másodpercnél tovább sosem nézett rá. Azt sem tudná megmondani, mit visel, vagy felidézni a szeme színét. Jelenleg az agyában csak meztelenül létezik, tépett, összekócolódott hajjal, meggyalázva és magára hagyva, egészen...
Levegőt.
Csak egy kósza szemvillanás, a meleg bizsergés pedig alábbhagy, a szobába vetülő, decemberi napfény is kevésbé fényes már, a tenyerébe simuló kéz pedig hűvösebb, mint pillanatokkal ezelőtt. Hallja, hogy Adél szót intéz az idősek felé, ekkor érezheti az enyhe, de türelmetlen rántást, azt, hogy az ujjak jobban a kezére szorítanak és azt, hogy ez kevésbé finomkodó, mint azelőtt.
Az előtér kong a lépteik alatt, ő nem néz Adélra, az ajtót egy lökéssel nyitja ki maguk előtt, majd hagyja, hogy a kéz kiszakadjon az övéből. Adél megáll, ő is szembefordul fele.
   -  Ez meg mégis mi volt, mi? - fojtott hangon, de érezhető ingerültséggel lép közelebb hozzá, nem törődve azzal, hogy a lány imént teret adott neki - Te még egyszer nem. Ezt nem. Velem nem, megértetted? - elpillant az ajtó felé, majd vissza - Tudom mi vagy, de ezt nem fogod használni rajtam, remélem kurva világos voltam most.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 20:49 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, december 18. -


Undorító vigyor ül az arcára, az a fajta, ütnivaló típusú, ami a legtöbb, épeszű emberből azonnal kihozza a 'Tűnj a közelemből' reakciót. Ha már ilyen szemérmetlenül fenyegetik, igazán semmi oka türtőztetni magát. Egyébként a veszélyérzete sem túl fejlett, ha provokálva érzi magát, mint most.
- Különben? - Csak egy pillanatra ér a kezével Will csuklójához, ha ki tudja használni a meglepetés erejét. A bizsergető meleg ismét ott buzog az érintésében, a buja vonzalom lágyan simogatja Will minden érzékét, amit csak el tud érni. Aztán az érintés és a vele járó láz is eltűnik, amint az ujjai elválnak Will bőrétől. - Vésd az eszedbe: azt teszek, amit akarok, akkor, amikor akarom. Ha képtelen vagy gyors és hatékony lenni, valahogy buzdítanom kell azt a hezitáló fejed, hogy cselekedj. Ne húzd vissza egyikünk ügyét sem. Azt hittem már megbeszéltük, hogy ez csak papírforma, és kooperálni fogunk. Ehelyett itt totojázol és próbálsz mindent elodázni. Vagy talán meggondoltad magad és igazi házasságot akarsz? -  A csúfos-élces nevetés végre felfedi az igazi arca egy darabkáját: gunyoros, hatalmaskodásra vágyó, gyerekes, féktelen, talán szívtelen is. És mindeközben tüneményes szépség, akinek még a decemberi napfény is hódolva nyalogatja végig a haja minden szálát.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 21:35 | Link

Machay Birtok, Hévíz - december 18    

Különben. Ne feszítsd a húrt.
Nem táplál különösen heves érzelmeket felé, épp ahogy nem szereti, ugyanúgy nem is gyűlölheti ennyi idő felszínes ismeretsége után. Valójában teljesen semleges, csak a villanásnyi dühöt érzi, nem hevesebbet annál, mintha egy járókelő leöntötte volna kávéval. Adél ezzel szemben nyomban kiengedi a maga kis fejletlen macskakarmait felé.
Az érintés váratlanul éri, nincs ideje elrántani a kezét előle. Mintha kígyó marta volna, a lány mágiája úgy áramlik belé a bőrén át, a stabilitása érezhetően meginog. A köd leereszkedik, a tekintete pedig, ami eddig állta Adél farkasszemét, az akjaira fordul. Csak érj hozzám, szinte kérleli őt, az arckifejezésének szigorú éle is meglágyul. Majd mintha mi sem történt volna - a meleg elmúlik. A csípős, decemberi délután a zakó alatt a bőrébe mar. A napfény a szemébe tűz, azon át hunyorog a lányra, bele az öntelt mód vigyorgó arcba.
A felkarját ragadja meg, azzal fordítja irányba és rántja magával, hogy a bejárat közeléből továbbindul a kertben.
   -  Mi lenne akkor, ha egy minimálisan, de egy hangyafasznyit kevésbé lennél átlátszó te és a kedves nagyanyád - sziszegi úgy, hogy hátrapillant a válla fölött, biztosan egyedül vannak-e. Az ujjai addig nem eresztenek a szorításból, amíg úgy érzi, hogy kellő távolságba került bármitől, aminek füle van a téli, sápadt rózsabokrok között - Madlen nem ostoba és, hogy felvilágosítsalak, én sem vagyok az. Szóval, ha nem akarod, hogy visszamenjek, odaálljak az apád elé és közöljem vele, hogy nem kérek belőled, akkor nem fogsz felidegesíteni. De itt is hagyhatlak a szarban, amit magadnak kevertél.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 16. 21:58 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 21:59 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, december 18. -


Egy másodpercre valóban közelebb hajol Will arcához, csalogat, incselkedik. A csöppnyi megingás kényezteti a hiúságát, míg az ujjai mérges kis kígyókként cirógatják a védtelen csuklót. Aztán visszavált az elviselhetetlen, csitri stílusába. Mintha csak könyörögne érte, hogy egy jó nagy pofont kapjon. Ha verést nem is érdemel, a karját érő szorításra akarva-akaratlanul felszisszen, de túl dacos ahhoz, hogy kommentálni kezdjen. A felszegett álla, a cinikus félmosolya és a büszke tekintete ódákat zeng helyette, miközben Will beljebb rángatja a belső kertben.
- Nem tudom, miről beszélsz. - A hűvössége eleinte annak szól, hogy blöfföt szimatol a levegőben. Ugyan mégis honnan veszi, hogy... Aztán lassacskán lefagy az arcáról az önteltség, helyét átveszi valami állatias, a vélákra emlékeztető torzság. Nem is konkrét torzulás, inkább az arca olyan vérszomjas, kicsinyes gyűlöletbe torzul, mint egy sarokba szorított állaté, aki átkozza a percet is, hogy összeakadt a gyilkosával. A szemei mintha átfordulának vörösbe a kellemes zöld helyett- nem tud tűzgömböket lőni, de a negyedvére benne is kiütközik, ha ideges, haragszik, és fenyegetve érzi magát.
Will szavai láthatóan rohadt mélyre behatolnak a bőre alá, megtelepszenek az agyában, szinte elszívják a tüdejéből az oxigént. Itt valóban ő van nagyobb bajban, hiszen Willnek már tökéletesen mindegy, börtönviselt, ennél lejjebb nehezen süllyedhet, hacsak nem szándékosan tesz érte. De ő? Ha az apja megtudja... Egészen biztosan ő maga kaparja ki a gyermekét a méhéből.
Hosszú másodpercekig egy szót sem szól; szinte megbabonázottan mered Willre- az arca vadsága mit sem csillapodik. Végül egy mély levegővétellel, és egy hatalmas nyeléssel kényszeríti magát, hogy lenyugodjon, és megpróbálja kiráncigálni a karjait a vasmarkok béklyójából.
- Tedd te is a te részed, és legyünk ezen túl minél hamarabb. Nem fogok a nyakadon lógni, előtted mutatkozni, csak a válási papírok aláírásakor. Ami pedig a származásomat illeti... - Itt kiegyenesedik, már ha Will hajlandó volt elengedni, és fennkölten hátradobja az előrelógó haját, mint egy igazi, orrát fennhordó kisasszony. - ... nyugodj meg, nem fogom még egyszer rád pazarolni. - Végre a szemei is visszaváltanak a megszokott zöldjükbe, de mégis... mégis... most, hogy hagyta előbukkanni a rondaságát, nehéz nem elvonatkoztatni a másságától már. Egy negyedvéla, aki idő előtt lenyelte a legyet, és most pengeélen táncol a társadalom oltárán.
- Visszamehetünk végre mosolyogni, vagy szeretnél még leckéztetni egy ideig teljesen felesleges dolgok miatt? - A cinizmusa azért mit sem kopott.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 22:32 | Link

Machay Birtok, Hévíz - december 18    


Nem egészen blöfföl, de nem is mond igazat.
A gyanú még a találkozón, Adél simulékony és beletörődő viselkedésével ébredt föl benne. Pár váltott szón kívül nem ismerte a lányt, de őszintén meglepte az a céltudatos és hűvös számítás, amivel tizenhét éves kora ellenére a jelenlétét kezelte. Nem számított drámára, könnyekre vagy jelenetre, de arra sem, hogy Adél félrevonva őt nyomban szövetségre lép vele. Először lenyűgözte, mennyire felnőtt és okos a lány, nem érez, helyette taktikázik, ahogy elvárható.
A hazafelé úton Petre azonban néhány félvállról vett megjegyzéssel vetette el a kétkedés magját benne. Mindig olyan heves és meggondolatlan kislány volt. Az anyja nem rég, váratlanul szakította el Franciaországból. Nem tudta és még mindig nem tudja pontosan, mi húzódhat meg a háttérben, azonban William nem ostoba: a rideg, odavetett pillantások, a kapkodás, az, hogy Madlennel és vele úgy bánnak, mintha aranyat szarnának reggelente. Valami... nincs egészen rendben.
Nem tudja, micsoda. A családot elnézve gyanítja, hogy egy nem megfelelő kapcsolatból rántották ki a lányt. Netalán azon rántotta fel magát az anyja, hogy már nem szűz - amit sosem értett és ennek a firtatását meglehetősen undorító szokásnak is érezte.
A lány arcát figyeli, és bár továbbra sem tudja, mibe tenyerelt bele, egyértelmű, hogy annak a közepébe nyúlt. Anélkül, hogy az arckifejezése elbizonytalanodna, állja a pillantását, az eltorzult arc látványát; ehhez hozzászokott.
   -  Ezt megbeszéltük. Akkor, nincs más hátra.
Kelletlenül a zakója belső zsebébe nyúl. A dobozt a tenyerére fekteti, a lány felé nyújtja.
   -  Most pedig higgyék, hogy minden rendben van. De ne játszd túl, mindenki tudja, hogy nem vagy szerelmes.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 16. 23:08 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, december 18. -


Remekül bedől akkor a blöffnek. Noha nem mondja ki, hogy "Igen, igazad van, William, térdre borulok, mert terhes vagyok, de nem a te gyermekeddel.', azért tapintható a feszültség, ő is tudja, hogy sokat engedett most látni magából. Talán többet, mint kellene.
A szája pengevékonyra préselődik össze. Sakkban tartva érzi magát, a gyerekét, a jövőjét, az anyagi helyzetét, mindenét. Az egója, a büszkesége mind mind az ellen szól, hogy fejet hajtson Will fenyegetésének. A rációja az, ami megmenti végül, és emlékezteti, nem szabad elhamarkodott, ostoba döntéseket hoznia.
Végül is lenyugszanak a kedélyek, ő is megregulázza a zabolátlan haragot és dacot a szívében, de a doboz nem kicsit készteti újabb megrökönyödésre. Megint csak túl kézzel fogható az egész. Csak egy-két másodperce van rá, hogy úrrá legyen a döbbenetén, Will milyen felkészülten érkezett, aztán hagyja, hogy az újabb, fensőbbséges mosoly szétterüljön az arcán, és ő maga visszaszokjon a dáma szerepkörébe. Kecsesen kinyújtja a kezét Will felé.
- Ha megtennéd... - Csitri.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 16. 23:25 | Link

Machay Birtok, Hévíz - december 18    


Ha csöppet is romantikusabb lélek lenne, most így, a tenyerén a dobozzal eltűnődhetne rajta, hogy ezt mennyivel másképp képzelte el. Fiatalabban ő is telve volt a dicső jövő képeivel, azzal, hogy majd egyszer talál valakit, aki kiegészíti majd, utána pedig holtomiglan, holtodiglan. Azonban nincs sem megvilágosodás, sem orgonaillat, sem pedig harangszó. Csak a rózsák imbolyognak feléjük a sápatag napfényben, ő pedig ahelyett az izgatott várakozás helyett pedig, amit elképzelt, csak arra gondol, fázik.
Nem volt választása nem felkészülten érkezni, erre kifejezett és szilárd utasítást kapott, az aktus menetrendjével együtt. Ebéd után elhívod magaddal, odaadod neki, utána a szivarszobában találkozol Adél apjával, négyszemközt. Ebben nem, hogy neki, másnak sincs igazán választása, a protokoll és a szokások kötik a kezét. Ha szerelemből venné el, az eljegyzés lépéseit akkor sem hagyhatná ki, mignonostól, pezsgőstől, szivarszobástól. Talán egyszer ő lesz az, aki egy hasonló fiatalt whiskyvel kínál majd odafönn és valaki más oldalán Adél, aki megregulázza a rakoncátlankodó lányát.
   -  Végülis.
Ezen semmi sem fog múlni. Kinyitja a dobozt, a gyűrűt az egyik tenyerébe pottyantja belőle, mielőtt visszacsúsztatná a zsebébe. Az ékszer még langyos a saját testmelegétől; anélkül húzza a lány ujjára, hogy felpillantana a szemébe.
   -  Akkor csináljuk végig. Na gyere.
Kötelességtudóan fogja meg a kezét ismét, már gyengédebben, mint ahogy idefelé rángatta. A rózsák bánatosan néznek utánuk, a becsukódó ajtón túl pedig hamarosan útjukat a pezsgősüveg pukkanása és lelkes nevetgélés jelzi.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Mórocz A. Móric
INAKTÍV


Tökfej
offline
RPG hsz: 308
Összes hsz: 584
Írta: 2021. december 17. 15:50 | Link

R I N
i missed you | feel the nature | mood | kukkantás

Kicsit úgy indultam neki ennek az egésznek, hogy vagy túléljük, vagy nem. Na már most: a második nem opció, mert még túl sok mindent kell megtennem ahhoz, hogy itt hagyjam a csodálatos személyiségemmel ezt a világot, plusz… hatalmas arc vagyok és gyönyörű. Nélkülem a világ még csúnyább lenne. Fact.
- Kajás vagyok, hagyjál - röhögök fel hangosan, miközben felállok az út széléről, és a hatalmas nézelődésben felfogva mit mondott Rin, követem. Azért bármennyire is talpraesett a lány, biztos lehet mindenki abban, hogy nem hagyom egyedül. Ha a furgon közelében maradok, legalább hallom, hogyha sikít. Szóval támasztom a piszkos furgont, amíg fürkészem a lányt, aki már másodszorra kapja el rólam a tekintetét. Remek, haladunk. Ismételten beteljesületlen szerelem veszi kezdetét, mikor meghallom Rin hangját a hátam mögül. Visszafogom a röhögést arra, hogy a gyros finom volt, majd pillantok vállam felett rá.
- Vágom, hogy két kapura játszol, de igazán hagyhatnál nekem is prédát - mozdul hozzá közelebb levő kezem, hogy vállára tegyem, majd húzzam magamhoz nevetve. - Elégedj meg velem az elkövetkezendő pár napban még, utána összeszedek neked egy csajt. Vagy magamnak. Vagy mindkettőnknek és… - csillannak fel kékjeim. - Hármas! - kiáltok fel elégedetten röhögve, még szorosabban magamhoz húzva Rint. Röhögve csókolok hajába, majd kapom vállamra a táskát, a csávóhoz szökkenve veszem el a kaját, fizetek és battyogok vissza.
- Na, nyomjuk. Menet közben is tudok enni, maximum belefulladok - legszebb halál lenne. Kajába belehalni? Gyönyörű. Ennél többet nem kívánhatna az ember.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

" " "
L O K I K U S, HOGY ESZMÉLETLENÜL őrült, kiszámíthatatlan, rosszindulatú gyökér
Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 19:02 | Link



Mielőtt elaludt volna, képes volt kinyúlni érte a fiú és anyának szólítani. Tényleg, elhaló hangon, a kiszolgáltatottság teljes pompájában azt mondta neki, hogy "mom". Hát...
Aaawwww!
Gondolta ő, hogy jó az ötlete, de ez a röpke pillanat máris egy teljes minőségi szintet emelt. Olyan régen lehetett valakinek az anyukája - biológiailag sosem, de elesett pártfogója is régen volt. Dominik már felnőtt férfi, ráadásul ő sosem hívta még tévedésből sem 'anyunak'. Szívmelengetően aranyos, még az ő ifritszíve is nőtt ma három méretet ettől. Kár, hogy így is mínuszban van, illetve Yezebel szeretete emberi mértékkel nem épp olyan békés és gyengéd.

Az ő saját kifejezetten egyéni dolgaihoz bérelt lakása gyakorlatilag itt van a sarkon, nem véletlenül kérte arra Rubent, hogy itt dobja ki a srácot, miután végzett vele. Miután meggyőződött róla, hogy William eszméletlen, már meg sem próbálta visszatartani a széles vigyorát. "Anyu".. és milyen kedvesen nyúlt ki felé. Egyszerűen imádnivaló - meg is simogatja az eszméletlen férfi haját, mintha egy alvó kiskutyát cirógatna.

***


Amikor William legközelebb magához tér, puha paplan veszi körbe. Kényelmes ágyon fekszik és bár a tagjai sajognak és a fájdalom messze nem múlt el, de már nem olyan élesen nyillalnak a sérülések. Kellemes szantál és valami édeskés illat lengi körbe a szobát, nem tolakodó, nem erős aroma, de eléggé érezhető ahhoz, hogy ne kerülje el a figyelmet.
A jobb oldalán vízcsorgás, csöpögés hangjai - ha kinyitja a szemeit és oldalra pillant, azt a nőt látja, akit azelőtt, hogy elvesztette volna az eszméletét, amint egy kis asztalra kipakolt lavór felett egy nedves kendőből csavarja ki a nedvesség nagy részét. Látszólag nem veszi észre, hogy Will magához tért.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 19. 19:32 | Link


Eszméletlennek lenni nem egyenlő a kellemes alvással, emiatt abban sem lehet biztos, hogy álmodik. Azonban tapasztal és érez dolgokat, szagokat és hangokat, emlékek benyomásait és képeket, amiket maga sem tudná, hogy elképzeli, vagy korábban megtörténtek vele; és nyomban el is felejti őket. Az akácfák illata az egyedüli, amit felismer, a lágy suhogást, egy vörösesbarna bundás állat körvonalait egy napsütötte réten.
Aztán sötét lesz, abból a meleg, cirógató fajtából, mint egy meleg, nehéz takaró, amibe belefúrja az arcát. A testének ismét súlya lesz, a szempillája megremeg, a csobogó hang irányába fordítja a fejét, még álmosan és szórakozottan hunyorog bele a félhomályba. A szatén hűvösen érinti az arcát.
Felszisszen, felül, mintha megrántották volna - bal válla azonban, amire ösztönösen nehézkedett, megbicsaklik alatta, így jobb híján visszarogy a párnára. Riadtan nyög fel, kapja a fejét az ajtó felé, a hirtelen mozdulatba azonban beleszédül, a hányinger pedig gyomorszájon rúgja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 19:53 | Link



A nő a Williamet körülvevő szatén súrlódására pillant fel, illetve arra a fájdalmas nyögésre, ami elhagyja a sérült száját.
- Óvatosan, még nem forrt össze minden csontod. - Nem megy bele hosszú magyarázatba egyelőre; a másik frissen ébredt, az első fél percben még a fele a semmibe szállna el annak, amit mond. Will eltorzuló arca árulkodó - Maeve lenyúl a földre majd felemel egy kisebb, fekete lavórt és lerakja az ágyra Will mellé. Ő maga a nedves törlőkendővel letelepszik az ágy szélére szintén.
- Erősen beütötted a fejed és lázad is van. - Szavaival párhuzamosan a férfi homlokához nyomja finoman a hűvös, nedves kendőt.
- Szólj kérlek, ha hánynod kell és segítek, ez a kezed csúnyán zúzódott.. - Nehéz is lenne rá támaszkodni, de úgy tűnik, a nő készséggel segít neki felülni, ha arról van szó.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 19. 20:22 | Link


A figyelmeztető szóra már lassabban, de visszafordítja a fejét a nő felé, mélyeket lélegzik, hogy kordában tartsa a gyomra kavargását. Regényes lenne, ha "hol vagyok, ki vagyok" kérdésekkel nyitna, azonban az emlékeit nem vesztette el, és bár a történtek szála homályos, tudja, mi történt vele. A hangban is felismeri a nőt, aki a sikátorban mellé térdelt, emlékszik a rá támadó férfi mozdulataira, még arra is, hogy elvette tőle azt a zacskó átkozott gesztenyét, amit hazafelé szeretett volna megenni.
Amikor a nő leül mellé, ő nem húzódik odébb, az arcát sem fordítja el a kendő hűvös érintésére. Nehézkesen nyel egyet, a tekintete röviden időzik az arcon, csuklik egyet, amibe a bordái ismét belesajdulnak.
Csak bólint egyet válaszul - ha pedig segítenek felülni neki, ami ellen egyáltalán nem ellenkezik, fájdalmasan köhögve az ölébe vett fekete lavórba hány. A tálban az a vér gyűlik össze, amit előzőleg lenyelt, a lesernyés fém szaga idegenen vegyül a szantálba. Szipog párat.
   -  Bocs - még utoljára a lavórba köp, a használhatóbb kezével undorodva tolja el magától. Érzi, hogy a teste ütemesen meg-megborzong, bizonyára a láztól. Kusza haja alól pillant föl a nőre ismét - És kösz.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 20:48 | Link



Nem érkezik undorodó sóhaj, akárki is ez a nő, a jelek szerint egyelőre végtelen türelemmel segít neki. Félig ülő helyzetbe segíti, az egyik hatalmas párnát a háta mögé húzza, hogy megtámassza hátulról, illetve feljebb tolja magát az ágyon, hogy jobban meg tudja tartani.
- Nincs miért bocsánatot kérni, nem te tehetsz róla. - Szépen rúzsozott szája mosolyra húzódik, a lavórt leteszi a földre és a lábával arrébb tolja, hogy véletlenül se lépjen bele vagy lökje fel később. Kézfejét William homlokához simítja.
- Még mindig forró a homlokod, nyugodtan feküdj vissza. - Segít visszadőlni és a hűvös borogatás is visszakerül a férfi homlokára. Feltételezi, hogy egy kiadós hányás után egy kicsit tisztább az elméje újonnan összeszedett védencének.
- Azt hiszem, érdekel hol vagy. Bátorkodtalak felhozni a lakásomra, ami nincs messze onnan, ahol rád találtam. Nem mertelek az ispotályba vinni azonnal amiatt..
William karkötőjére mutat, arra a jellegzetes minisztériumi varázstárgyra, ami a fegyencek, illetve azoknak a mágiahasználóknak a csuklóján szokott lenni, akiket valamilyen okból figyelnek a hatóságok.
- Nem voltam biztos, hogy nem lesz belőle bajod. - Ki tudja, lehet olyan összetűzésbe keveredett, amiről nem örült volna, ha tudna.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 19. 21:29 | Link


Az ellenállásnak árnyékát sem tanúsítja, zsibbadtan belesimul a gondoskodásba. Általában elhúzódik az érintéstől, mint azok az állatok, amiket veréssel idomítottak korábban, ha azonban elesett, elfeledkezik erről a szokásáról. Vagy bármiféle elővigyázatosságról, ha már ennél tartunk. Ahogy visszadől a párnára, most először pillant körbe. A megérzés helyes, az erőfeszítés és az undor sokat tisztít a tudatán.
Hűvös, kifinomult, mégis annyira hívogató - egy meddő otthon miliője veszi körül. Szöges ellentéte annak az agglegényes rendezetlenségnek, ami az ő életében uralkodik. Nem kell kérdeznie, a nő, valószínűleg látva az arcára is kiülő kérdést, előzékenyen elmondja neki, hogy az ő lakásában van. A mondat végére az ő tekintete is lesiklik a csuklójára. Azt kényelmetlenül húzza magához közelebb és fogja át a másik kezével. Nem vagyok bűnöző, ha arra célzol.
Az alak, a bicska, az ütés, a fal, a kuka.
Elengedi a csuklóját, feljebb húzza magát ültében, a válla ismét megroppan, de nem törődik a fájdalommal. A takarót lerántva magáról nyúl a farmerja zsebeihez és ügyetlenül tapogatja át őket a jobbjával.
   - Ezt nem hiszem el... - a borzongás a kezében reszketéssé erősödik, ahogy a hűvös a bőréhez ér. Amikor ismét köhög egyet, kénytelen a tenyerét a mellkasához szorítani, aztán hunyorít felé a nő arcára - Használhatom a kandallódat?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 21:44 | Link



Gondoskodott róla, hogy bár rendkívül keveset tartózkodik itt, azért ne olyannak tűnjön a lakás, mintha egy berendezett kiállítási darab lenne az ikeában. Rend uralkodik, de alapvetően az a fajta lakályos rend, amelyben a különböző elemek nem tökéletes szabályossággal állnak egymás mellett.
Kicsit meglepi Will hirtelen elszántsága és rémülete, de alapvetően nem rémiszti meg - pontosan tudja, hogy a férfi jelenlegi állapotában innen legfeljebb szakértő segítséggel tudna távozni. Annyi törött és zúzódott sebbel, ami még megmaradt, bőven kell neki legalább egy este, amíg a bájitalok, kenőcsök hatni kezdenek.
- Természetesen használhatod majd, de ha most sokat mozogsz, a bájitalok nem fognak tudni hatni és rosszul fognak összeforrni a csontjaid. - Arra tapintatosság miatt nem tér ki, hogy ha William azt gondolja, hogy meg fogják tartani a lábai pillanatnyilag, akkor csak próbálja meg bátran.
- Valami baj van? - Félrebiccentett fejjel lép a kisasztalhoz és kitölt egy pohár vizet mindkettejüknek egy-egy üvegpohárba. Az egyiket aztán William felé nyújtja.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 19. 22:30 | Link


Nem szokott gondoskodáshoz. Nem azért, mert nem szerették, az életében igenis bőven akadtak és akadnak a mai napig, akikre támaszkodhatott. A gyengeségére törődést kapott válaszul, azonban ennek a törődésnek rövid lejárati ideje is volt és elvárták, hogy a lehető leghamarabb összeszedje magát. A tanult viselkedés pedig nyomban felébred benne: élek, köszönöm, most pedig, ha megbocsátasz megyek és egyedül folytatom a szenvedést.
Felhúzná a bal lábát, hogy megpróbáljon kikelni az ágyból. A mozdulat azonban olyan fájdalommal mar a sípcsontjába, hogy az nyomban beléfojtja nem csak a levegőt, hanem a gondolatait is. Csak egy nyöszörgés, épp ennyi préselődik ki belőle, a fogait és szemét összeszorítva, az öklét az ágyneműbe fúrja, tehetetlenül várja, hogy csillapodjon. Az arcán ismét könny fut végig, ingerülten törli le azt az alkarjával. A bájitalok nem fognak hatni.
   -  Te mit adtál be nekem? - a hangja bizalmatlan és némileg egyenesen ellenséges lenne, ha nem vékonyodna el a hullámzó, de gyorsan csillapodó szenvedéstől. Bájitalok. Valamit lekényszerítettek a torkán?
Nincs oka gyanakodni, de bízni sem.
   -  Nincs baj, csak... ez a seggfej ellopta a tárcám.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 22:49 | Link



Amíg William nem látja, egy kissé összehúzza a szemeit, amolyan érdeklődő 'na most mi lesz' módon, ám ez a kifejezés hamar eltűnik az arcáról, mikor bebizonyosodik, hogy a férfi lába valóban szörnyű állapotban van. Szimpatikus neki, hogy azonnal harap a bájital témájára, csalódott is lett volna, hogyha hagyja elmenni a füle mellett. Elvégre azért kell nekik William, mert elvileg ért a bájitalokhoz, de nagyon lelombozó lett volna látni, hogy a minimális bájitalokkal kapcsolatos óvatosság sincs meg benne pont egy olyan személyként, aki tisztában van, milyen lehetőségek is rejlenek bennük.
Lepillant a kezében tartott pohárra, melyet nem fogadnak el, de nem veszi magára láthatóan, csak visszarakja a helyére. Olyan, mint amikor az állatkertben etetne valami aranyos dolgot, de az nem jön oda a rácsokhoz, hanem elbújik.
- Csontforrasztót. Mint említettem, több törött csontod volt.. és van még mindig. - Ijedten a szájához emeli a kezét, szemeit tágra nyitja, mint akibe most nyilall csak a felismerés.
- Te jó ég, ugye nem vagy allergiás és érzékeny semelyik komponensére sem? Annyira rosszul néztél ki, tenni szerettem volna valamit, ebbe bele sem gondoltam. Sajnálom.
Szomorkás megbánással és bocsánatkéréssel néz Williamre. Aggodalmas mozdulattal tűr hátra egy vörös tincset a füle mögé. Yezebel pedig rég érezte magát ennyire elemében: az 'áldozata' itt van, a barlangja legmélyén, törött lábbal, varázshasználó pálca nélkül, az egész annyira tökéletes. Szórakoztatja a gondolat, hogy tulajdonképpen bármit tehetne a férfival, ő mégis gondoskodni fog róla a szokásos gyakorlat helyett. Ha ezt tudja, előbb eltörte volna valakinek a lábát, hogy aztán segíthessen neki - mondjuk, mikor Dominik gyerek volt.
- Oh, igen, nem akartalak zargatni ezzel, amíg jobban nem leszel kicsit. Sajnos, mikor megtaláltalak, senki sem volt már ott. - Olyan lemondóan közli, mintha nem tudná, hogy a tárca tartalmából ő a napokban bizony illatos fürdőbombát, füstölőt és vizipipadohányt fog vásárolni.
- Emlékszel, hogy nézett ki? Egyáltalán mi történt? - És akkor már vissza is telepszik ismét az ágy szélére.

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 19. 23:30 | Link


Csak látható türelmetlenséggel rázza a fejét, nem, nem allergiás semmire. A nő hangja, gesztusa és a riadt pillantás, amibe belenéz, ezt a türelmetlenséget azonban felületes bűntudattal hígítja föl. Az egyik szemét hunyja be, lassan mély levegőt vesz, hagyja, hogy az izmai ellazuljanak.
   - De milyen csontforrasztót? Melyiket? - kérdez vissza most már higgadtabban, visszanyelve az agresszív élt és a gondolatokat, hogy a vállánál fogva rázza egy a nőt úgy, hogy a fogai is összekoccanjanak. Egyértelműen nem fogja elengedni a témát, tudnia kell, még ha logikusan végiggondolva a nőnek semmi oka nem lenne szándékosan megmérgezni őt. Nem is tart ettől, hiszen az otthonába hozta őt, a homlokát borogatja és úgy általában... azt a különös melegséget árassza magából, ami olyan területeken nyit emlékeket, amiket nem szeretett volna látni többé.
De talán mégis.
Hátrabiccenti a fejét így, félig fekve, a jobb keze a bordái oldalát tapogatja végig, elfintorodik, ahogy egy-egy fájdalmas ponthoz ér. A plafont nézi, érzi, hogy a nő visszaül mellé. Egy egész rövid pillanatra úgy érzi, szeretne közelebb húzódni hozzá. Hogy a fejét az ölébe hajtsa, összehúzza magát, mint egy gyermek, betakarják, tovább borogassák a homlokát és mellette maradjanak, amíg elalszik. Talán az agyrázkódás teszi vele ezt, talán az az azonosíthatatlan illat, ami körüllengi a szobát, ám ő egyre tompábban érzi csak. Talán, valami egészen más.
   -  Nem emlékszem semmire - válaszol kisvártatva még mindig a fekete plafont figyelve - Mármint belőle. Különben - elpillant a nő felé, kinyújtja felé még mindig vértől maszatos jobb kezét - Will. És köszönöm. Nem sokáig leszek a nyakadon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 19. 23:54 | Link



- Oh, hát lássuk csak, nem tudom fejből.. - elgondolkodó hümmentéssel hajol oldalra, hogy átnyúljon az ágy melletti éjjeliasztalhoz és kihúzva egy fiókot elővegyen egy üres fiolát. Leolvassa a fiolán lévő címke feliratát. Nem mintha le kellene, de jobb kicsit húzni az időt.
Valójában teljesen felesleges húzni az időt, csak jó látni, ahogy Williamben épül a feszültség.
- Oh, igen, tényleg, ez az Ackerman-féle kivonat. - Nem a legsilányabb, de nem is a legminőségibb, legjobb, vagyonokba kerülő készítmény: erős, megbízható középosztályt képvisel. Megigazgatja William körül a takarót. A haját simogatni, amikor ennyire magánál van, egyelőre már túl tolakodó lenne és lehet összetörné a szépen építgetett képet, de ezek az apró, anyáskodó gesztusok tökéletes ecsetvonásai a későbbi képnek.
- Kár, lehetne személyleírást adni róla a hatóságoknak. És ah.. igen, teljesen elfeledkeztem róla, milyen illetlen vagyok. Maeve. Egy kicsit örültem, mikor bemutatkoztál és kiderült, hogy nem vagy magyar, azt még egy kissé töröm. - Amikor Fruzsinaként beszélgetett vele, akkor érezte ő, hogy a férfi kevésbé magabiztosan beszéli ezt a nyelvet, így próbaképpen bedobta most ezt a kis aprócska részletet. Minél többmindenben tud vele már most azonosulni William, minél többmindent gondol hasonlóságnak, annál könnyebb lesz később a dolga. Annál erősebb kötődést tud kialakítani. Leplezett kíváncsisággal figyeli, hogy ez a kis improvizált apróság, kivált-e valamiféle reakciót.
- Ugyan már.. - emlékeztetnie kell magát, hogy véletlenül se Williamezze le, a férfi mindkét alkalommal csak ezt a rövid becenevét mondta el. Egy új, tiszta nedves kendővel letörli gyengéden a férfi arcáról a fájdalomtól és láztól serkent izzadtságot.
- Én éreztem volna rosszul magam, ha csak úgy továbbsétálok. Nem segítettem volna, ha úgy érezném, hogy a 'nyakamon maradsz'. A legfontosabb most, hogy minden megfelelően forrjon össze. - Biztatóan a másikra mosolyog.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 20. 20:08 | Link


Amikor a nő a fiók felé hajol, ő is érdeklődve arra billenti a fejét a párnán, most először pedig őt is végigméri annyira, amennyire lüktető fejétől el-elhomályosodó látása engedi. Karcsú nőalak, ami mellette ül a takarón, az üvegre hosszú ujjak fonódnak. Valami... valami nincs egészen rendben. Megnedvesíti kiszáradt ajkait, az egyik szemét hunyorítva küld az ismét felhullámzó hányingerével, csak egy pillanatra odafigyel arra a suttogó, belső hangra.
   -  Ki tart otthon csontforrasztót?
Anélkül kérdez vissza, hogy végiggondolná, a hangja leginkább fáradt mormogás. Nem fog gyanút azonban, hiszen miből is tenné, a bizalmatlansága nem több, mint amit bárki érezne, ha egy idegen otthonában ébred. A tekintete még időzik a nő arcán egy ideig, majd továbbsiklik a gondoskodó mozdulatra, amivel az megigazítja a takaróját. Óvatossága pedig, ha nem is válik köddé, de felülírja egy megfoghatatlan szimpátia. Nem az, amit egy új, kedves ismerőssel szemben érez az ember, hanem olyan, amit az altatóorvosa láttán tapasztal. Vagy a fogva tartója láttán. Vagy az anyja láttán: félelemmel teli, önkéntelen bizalom.
Maeve.
   -  Hjah, ez az ostoba nyelv... ne is mondd... - szórakozottan felhorkan, lepillant, miközben az oldalán felhúzza a pólóját annyira, hogy fél szemmel, úgy ahogy megvizsgálja a csípője lilára színeződött, fájó bőrét. Az orra grimaszba ráncolódik, nyögve ernyeszti el ismét az izmait - Mert te honnan?
Gyerekként egyszerre szólalt meg magyarul és angolul, azonban, ahogy elhagyták az országot, az otthoni beszélgetések pedig az utóbbin folytak, a magyar nyelv erős akcentussal és hiányosan maradt meg benne. Bármit megért, bármit kifejez, de nem érzi anyanyelvének.
Már egyáltalán nem rezzen össze az újbóli érintésre, csak nyel nagyokat, a szemét behunyva. Amikor beteg volt, az apja gondoskodott róla, lázasan furcsa a női jelenlét.
   - Örülök, hogy arra jártál, Maeve.
Utoljára módosította:William Martin Krise, 2021. december 20. 20:52 Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 20. 21:52 | Link



Békésen és csendben tesz-vesz William körül. Vízcsobogás, paplan és ruhasurrogás, a lakás kellemes melege, a szantál tisztaságillata vegyül valami halvány, visszafogott, nőies odőrrel. A megjegyzésre nem válaszol rögtön, úgy mozdul William látómezejében, hogy a férfi rálásson arcára, ám úgy tűnjön, Maeve nincs tudatában annak, hogy éppen figyelik. Yezebel ekkor dönt úgy, hogy ajkait szomorú-melankolikus mosolyra húzza. Annak a történetbeli nőalaknak a mosolya ez, akinek a vállára láthatatlan súlyok nehezednek; aki egy kissé fáradt, talán még akár beletörődő is.
- Akinek néha szüksége van rá. Hagyok egy pohár vizet az ágy mellett, ha megszomjaznál. - Hamar témát vált, érezhetően nem kényelmes téma számára. Kapva kap az alkalmon is, hogy inkább a magyar nyelvről és származásról beszélgessenek.
- Amerika.. de a felmenőim visszamenőleg németek, a családnevem Vandenberg. A németre szokták mondani, hogy durva és bárdolatlan hangzású, de lehet már csak elfogultság miatt is, nekem jobban tetszik, mint a magyar.
Sokkal sikeresebbnek tűnik ez a találkozás, mint milyennek tervezte. Voltak várakozásai, de William fogékonyabbnak bizonyult a kis játszmáira. Valakinek a szemében ez talán gyengeség, Yezebel nem ebben méri valakinek az értékét. De még, ha így is lenne, ezt a fogékonyságot számára szimpatikus tulajdonságként könyvelné el.
- Én is örülök. Annak is, hogy a rengeteg vér alatt kevesebb sérülés volt, mint amennyire először gondoltam. Ijesztő volt első pillantásra.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 20. 23:16 | Link


Az arcát fürkészi és hallgatja a nő szomorkás, egyszerre semmit és sokatmondó válaszát. Akinek néha szüksége van rá. Benntartja a levegőt pár hosszabb pillanatra, elmerül a bordái sajgásában, ami a vállába és a gerincébe sugárzik minden mozdulattal. Nem válaszol, csak a tekintete mozdul a pohárra, majd vissza az arcra.
Fuss.
Nehezen fogalmazná meg, mi az, ami borzongást vezet végig a bőrén, látszólag ugyanis semmi oka sincs rá. Ismét csak az éjjeliszekrényen álló bájitalos üveg felé pillant, onnan a leoltott lámpa, a függönyözött ablak, majd végül lomhán az ajtó felé, mintha csak számolna. Emlékszel arra a pillanatra, amikor hazafelé sétáltál az utcán és úgy érezted, figyelnek? Vagy amikor gyermekként érezted, hogy szörnyeteg lapul az ágyad alatt, de nem merted megnézni? Bizarr, egyszerre kellemes és kellemetlen érzés, mint egy porcelánbaba üvegszemeibe nézni. Valami egészen biztosan nincs rendben, másrészt azonban annyira kényelmes, hívogató, könnyed és otthonos ez az egész...
   -  Ilvermorny? - kérdi az ország neve hallatán. A kezét a mellkasához nyomja - Viharmadár.
Az akcentusa alapján William származását nehezen kategorizálhatná be bárki: gyermekként brit angolt tanult és beszélt, tízéves korától kezdve azonban Kanadában élt, később pedig az Egyesült Államokba járt iskolába. Ennek okán azonban neki sincs füle az akcentusra, hacsak Maeve nem beszél különösen erős tájszólással, pusztán ebből nem következtetne semmire.
   - A saját lábamon jöttem fel ide? - kérdez ismét pár pillanat hallgatás után, meg sem várva a nő válaszát. Még mindig kábának és határozottan betegnek érzi magát, továbbá abban is biztos, hogy ha gyorsan fordítaná a fejét, menten összehányná a takarót. A gondolkodása és tudata azonban bizonyára a főzeteknek köszönhetően fokozatosan tisztul.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Yezebel
Speciális karakter, Bogolyfalvi lakos



offline
RPG hsz: 187
Összes hsz: 305
Írta: 2021. december 23. 15:14 | Link




- Nem voltam diák egyik varázslóiskolában sem, sajnos a pálcás mágia, ami alapfeltétel, számomra teljesen elérhetetlen. - Olyasmi dolog lehet ez, amin már nagyon régen túltette magát, mert nem hangzik elkeseredettnek; csak tényközlésként ejti el az információt, mely szerint - jelenleg Williamhez hasonlóan, ő sem fér hozzá ahhoz a varázslatfajtához, amellyel a mágiahasználók legtöbbje a legmagabiztosabb. Willnek csak tiltják egyelőre, illetve pálcája nincs - Maeve pedig sosem értett hozzá. Ezzel még csak nem is hazudik, Yez amennyire otthon van a rituális mágiák terén, a varázserejének semmilyen árnyalata nincs összhangban a pálcás varázslatokkal.
- Durva és sértő lenne azt mondani, hogy kvibli vagyok, de nem fogok rád pálcát fogni. - Most, hogy végez a pakolászással végre, odahúz az ágyhoz egy puha kárpittal bélelt széket és fáradtan leül.
- Ennyire elhagytad magad addigra, hogy nem is emlékszel? Mondjuk nem csodálom. - Gondosan elrendezett, lófarokba kötött haját kiengedi, talán most, hogy látja, vendége egyre jobb bőrben van, ő is mer egy kicsit lazítani.
- Mivel az egyik lábad eltört, csak rám támaszkodva tudtál felkelni és eltartott egy ideig, míg átjöttünk. - Fejével az átellenben lévő szófa felé biccent, melynek támlájára hanyagul odadobva az a hajdanán fejér kabát hever, amelyben William először megpillantotta. A ruhadarab alja sártól és kosztól mocskos és sötét, illetve főleg az egyik oldalon tele van maszatos vérfoltokkal a gallér és mellkasi részen.
- Régóta először sajnáltam, hogy nem értek a pálcás varázslatokhoz, hogy lebegtethessek valakit. De támogattam már magukat elhagyott, részeg férfiakat..
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 23. 21:33 | Link



Nem pálcás mágus. A magyarázatra egyik, felszakadt szemöldöke felemelkedik cseppet. A legtöbb varázshasználó kényelmetlenül félrepillant vagy babrálni kezd egy ehhez hasonló információ hallatán, vannak, akik azonnal a sajnálatukat fejezik ki. William pedig szintén nem áll efelett: már-már élesen fürkésző szeme szapora pislogásba vált, az ujjaival a minisztériumi karkötő ezüstcsatját piszkálgatja, láthatóan meginogva egy kínzó balsejtelemben, ami kezdett eluralkodni rajta.
   -  Én nem... emlékszem...
Nem az első alkalom, hogy emlékezetkiesést szenved, bár általában a rum, ritkábban az epilepsziája tehető felelős ezért. Emiatt nem idegen az érzés számára, hogy a sikátor eseményeire könnyű köd telepszik, kezdve a verekedés részleteitől, egészen az azt követő cselekményekig. Az, hogy segítséggel, de ő jött volna idáig, végleg a homályba vész, hacsak...
A tekintete követi a biccentést a kabátra. Maszatos vérfoltok. Az övé, ki másé lenne? Igen - igen, mintha tényleg felrémlene ahogy felsegítik a sárból. Az idefelé vezető út, bizonytalan képek, az, ahogy az ágyba fekszik. Vörös haj.
Csodálatos, mire képes az emberi elme, hogy feldolgozza a kognitív disszonanciát.
   -  Ahhh... biztos csak bevertem a fejem. - belenyugvón sóhajt egyet. Oldalra fordítja a fejét, a hosszú, kibontott haj feketéllik a szobában - Egyedül laksz ebben a házban?

Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 24. 01:51 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, dec. 24. -


Fázik, éjszaka van és éktelenül türelmetlen. Eleve napok óta stresszes a gyűrű miatt, bár az anyja azt mondta, eloltja majd ő ezt a tüzet, csak előtte még üvöltött vele egy sort a felelőtlenségéért és a fékezhetetlen nyelvéért. Mi van, ha az a nő - legyen akárki is- tényleg egy Krise? Mi van, ha nem blöffölt, és Adél most rúgott fel egy remek házassági lehetőséget? Magda magán kívül volt a haragtól, és hosszú idő óta ismét migrénes fejfájás kezdte kínozni azon a délutánon. Adél, az ő kis ketyegő óra lánya, aki bármely pillanatban előzetes bejelentés nélkül képes felrobbanni, másszor pedig úgy viselkedik, mint aki a legtisztább elméjű emberek egyike. Egyelőre fogalma sem volt az anyjának, hogy fogja elvarrni ezt a megbokrosodott szálat.
Ő maga nem aggódott ennyire: egyrészt dacból, mert csakazértsem, másrészt ő számított volna már aznap egy kulturált levélre, amiben felbontják az esküvőt, ha Madlenhez visszakerült a gyűrű. Semmi ilyen nem történt, így hát maradt, hogy körömrágva várja a végzet beteljesülését, ami eddig a napig sakkban tartja.
Will kellemesen későn futott be, és titkon reméli, nagyon hamar fog távozni, az udvariassági körök után mondjuk. Az úgy feljavítaná az amúgy pocsék hangulatát. Már a ruháiban sem bízhat ugyanis, a mellei zavaróan érzékenyek és egy leheletnyivel szűkebbé vált a melltartója. Kezd nagyon elege lenni az egész gyerek-témából. Megszabadul egy problémától, most meg jön több más!
A birtok ma tele van rokonokkal és családi barátokkal - Ily egy kisebb karácsonyi partyt rendezett, főleg a genetikai kutatóintézet elnökségi testületének tagjait, és a szűk családi kört meginvitálva, de így is cirka ötven főre rúg a résztvevők száma, plusz a személyzet. A hátsó kert már sötétbe borult, az idő morózus. Ónos esőt ígértek mára, inkább töltené bent az idejét a melengető kandalló közelében, mint idekint a kabátjába burkolózva, és még így is fázva.
- Will, miért rángattál ki ide? Nem beszélhettünk volna odabent? - Kifejezetten grumpy és látványosan húzza a száját, miközben összébb próbálja húzni magán a kabátot, vagy ha lehet, eggyé válni a szövettel.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 25. 15:30 | Link

Machay Birtok, Hévíz - december 24.    


A Machay család baráti szeretettel meghívja Önt a december huszonnegyedikén, Szenteste tartandó karácsonyi vacsorájára.


Szótlan autóút az ismeretlen sofőrrel a karcosan hideg állomásról, ujjropogtatás kovácsoltvas kapuban, apró, fénylő tündérmanókkal díszített, karcsú jegenyefák. Fűszeres bor, kellemetlen, hűvös ölelés a langyos előtérben, atyai vállveregetés a Ház Urától. Adél ruhájának libbenése, az a csilingelő nevetés, erőltetett, elkalandozó félmosolyok. Omlós teasütemény az óriási karácsonyfa tövében, meg nem jegyzett nevek, átlátszó érdeklődés, összesúgások a háta mögött.
Ujjakat zsibbasztó hideg.
A magas ablakokon át kiömlő, meleg fény bevilágítja a hátsó kertet, hosszú árnyékokat festve a galagonyabokrok mögé. A murvás ösvények szélére itt-ott apró, mágikus gyertyákat tűztek, mintha apró koboldok lennének. Ő a kabátja zsebében melengeti a kezeit, a lánnyal szemben állva.
   -  Csak egyedül akartam maradni veled egy kicsit.
Adél ismételten agresszív viselkedésére a legjobb tudása szerint nem reagál. A Júliával folytatott beszélgetése nyomán rájött: eddig egyszer sem beszélt úgy a lánnyal, hogy annak a tekintetében ne gyúljon undor, a szavai pedig ne égnének megvetéstől. És lám: a kabátja alatt reszketve ismét úgy pillant rá.
   -  Meg akartam kérdezni, hogy még mindig bármennyire is komolyan gondolod-e ezt az egészet. Azt hittem, megegyeztünk valamiben.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 25. 19:08 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, dec. 24. -


Az évek alatt már olyannyira érzéketlenné vált a családja csillogása iránt, hogy az egész karácsonyi dekor fakóságba hanyatlik számára. Defokuszált tekintettel bámul az egyik, tündérmanókkal feldíszített fára, csak hogy Will hangja kicsalogassa révületéből. Tekintete kutakodó, nem érti, miért szeretne egyedül maradni vele. De az is lehet, hogy nem kell különösebb feneket kerítenie a dolognak- indokok nélkül is jöhetnek ilyen megnyilvánulások, végül is össze fognak házasodni, vagy mi a szösz. Mindezek ellenére a napokban tartó állandó aggódás és pánik ott motoszkál az agya hátsó részében. Vajon tud a gyűrűről? Ha igen, miért nem szólt? Ha nem, hol a gyűrű? Nem juthat vissza Madlenhez.
- Hát... Itt vagyok. - Érződik az enyhe bizonytalanság a hangjában. Nem tud mit kezdeni a helyzettel. Azzal pedig végképp nem, ami ezután elhangzik. A szemében némi félelem, de még inkább gyanakvás és értetlenség ébred.
- Miféle kérdés ez? Természetesen komolyan gondolom. Mindketten betartjuk a magunk egyezségét, és idővel mindenki megy a maga dolgára a saját pénzével. - Enyhén türelmetlenül tekint fel a nálánál jóval magasabb és masszívabb férfira. - Mi ez az egész, Will? -
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

Marina Darik
Független boszorkány, Végzett Diák


noisy little f*cker
offline
RPG hsz: 463
Összes hsz: 757
Írta: 2021. december 25. 19:43 | Link


#kalandozunk
#kezdődikaszünet
#oldtimesake
#Loki



Marinának be kellett vallania, hogy amióta kezd megbarátkozni ezzel a biszexuális léttel, azóta sokkal könnyebb volt önmagának lennie. Mármint Loki mellett mindig is az lehetett, de míg eddig az ilyen megjegyzéseit megtartotta magának, és hagyta, hogy a fiú önbizalma teljesen elszálljon, most már ő is beszállhatott a buliba.
- Bárki boldog lenne, ha beszállhatna harmadiknak két olyan gyönyörű ember mellé, mint mi - mosolygott magukon végigmutatja Mae. Kész főnyeremények voltak, el kellett ismernie mindenkinek. - De ha már témánál vagyunk, jelenleg inkább a férfiak vonzanak. Vagyis... pontosabban egy férfi - tűrt egy tincset a füle mögé zavarában a dán, és a saját vállára is feldobta a táskáját.
- Szünet előtt átmentem filmezni Fellner Ádámhoz. És hát... tudtad, hogy a filmezés a mugliknál egy nagyon jó módja a kezdeményezésnek? - vonta össze a szemöldökét Mae. Közben elindult a kis utca felé, amire mutattak. -Na mindegy. Még nem tudom abból mi lesz, még semmi hivatalos - legyintett a lány. Szerette az ilyeneket megosztani a haverjával. Már csak azért is, mert általában tök jól fel tudta nyitni a szemét. Túl naivan nézett mindig a szerelmi dolgok felé. Tisztára mint egy kisgyerek.
- Inkább mesélj, mi újság Kiscsibe téren? Vagy már más valaki van a radarodon? - érdeklődött egy huncut mosoly kíséretében. Még mindig tartotta, hogy a levitás lánnyal nagyon is jól kijönnének, és megérné akár egy párkapcsolatba is belebonyolódniuk, de semmiképpen nem döntött volna helyettük. Mind a kettőjük a haverja volt, és ez így volt jó.
- Nézd! Csináltassunk tetoválást - mutatott egy kis házacska felé, amin neon felirat hirdette a bent fellelhető szolgáltatást. - Ez a hely nagyon muglin néz ki - állapította meg, bár őszintén nem tudta milyen lehet egy mágus tetoválószalon.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában

ORIGINAL FAMILY
DISAPPOINTMENT
William Martin Krise
Független varázsló, Bogolyfalvi lakos


cyanide glazed cinnabun
offline
RPG hsz: 1817
Összes hsz: 1868
Írta: 2021. december 25. 21:18 | Link

Machay Birtok, Hévíz - december 24.    


A halvány fényben lehetetlen, hogy felismerje a lány arcának apró rezdüléseit, de ha tenné, bizonyára akkor sem tudná dekódolni azokat. Az első három találkozásuk alkalmával még abban a hitben volt, a lehetőségeihez képest kiismerte a lányt: intelligens és ravasz, végeredményben azonban jóindulatú és józan, amiket vakon is értékelt benne. Később azonban rá kellett jönnie, ezek az elképzelései csak a vélákról benne élő sztereotípiákból fakadtak, Adélról pedig valójában szinte semmit sem tud. A bizonytalanságát sem érzi tehát, ahogy a hangja nyílt ellenségességből félelembe fordul.
   -  Rendben.
Látja, hogy fázik, hisz ő maga is - zsigerből pedig szeretné odaadni a kabátját neki. Nem feltétlen lovagiasságból, hanem, mert így lenne a helyes, a lány ugyanis hamarosan a felesége lesz. Mégis épp, hogy a tekintete elidőzik a vacogva összehúzott alakon.
   - Akkor mondd meg, hol a gyűrű?
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


wow those are bold words
for someone in stabbing range

Machay Adél
Egyetemi hallgató, Művészetis tanonc, Végzett Diák


Gucci Vanilla - ex-Mrs. Krise
offline
RPG hsz: 1506
Összes hsz: 1527
Írta: 2021. december 25. 21:30 | Link

William Krise
- Hévíz, Machay birtok, dec. 24. -


Csend.
Az a fajta üresség telepszik meg közöttük, amit a világűr ismerhet csak. Hosszú perceknek tűnő másodpercekig nem mozdul, nem ad ki semmilyen hangot. Gondolkodik, és közben belül felbugyog benne a hányinger. Ezúttal nem a terhessége, hanem a hirtelen rátörő pánik okozza, kegyetlen erővel.
Tudja.
Most már ő is fájdalmasan tisztában van vele, hogy Will tudja. Elvitte hozzá az a szuka? Netán mástól jutott vissza hozzá? Madlen adta neki vissza? Nem, nem, az kizárt, akkor biztosan felbontotta volna már a vénasszony az eljegyzést, ugye? UGYE?
Hosszú, szaggatott, mély levegőt vesz. Még mindig nem szólal meg, csak öntudatlanul arrébb dülöngél a fény felé. Az arcán lágy bábjátékot űznek a tündérfények, szinte betegessé varázsolják az arcélét és a rózsákat a két orcáján. A vér csak úgy dübörög a szervezetében, hogy ellássa a méhében növekvő kis élősködőt.
Az agya kellemetlenül üres, miután végigpörgette a lehetőségeket a fejében. Akármi is történjen, nincs oka letagadni, ami történt. Még mindig meg tudja mutatni az emlékeit zárt ajtók mögött, ha megvádolnák hazugsággal.
- Elejtettem a karácsonyi vásárban. Aztán pedig az orrom előtt lopták el. - Még nem tereget ki minden részletet, de a szája belső felére ráharap. Érzi a seb fémes ízét; jóleső szusszanással konstatálja, hogy az ismerős, emlékek okozta düh enyhülni kezd a vér halvány ízével. Ugyanakkor az émelygése nem csillapodott semmit. Muszáj behunynia a szemét egy pillanatra, hogy erőt vegyen magán. Még jobban remeg, de már nem a hidegtől.
Szál megtekintése
Hozzászólásai ebben a témában


Oldalak: « 1 2 ... 54 ... 62 63 [64] 65 66 ... 74 ... 135 136 » Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumBagolykőtől távolMagyarországi helyszínek