37. tanév, szorgalmi időszak
Légy üdvözölve, kedves Látogató!
HírekFórumRegisztrációAz Iskoláról
Fórum Navigátor

Ki Online?
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony
Lélek szoba - William H. McWhite hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Le | Téma száljai | Témaleírás
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 16. 14:04 | Link

Grace

Arra a napra totál elegem volt. Alig pár hete érkeztem a suliba, és már sikerült belefutnom egy hamisítatlan, nagybetűs Piócába. Dekoratív a kiscsaj, oké, de az állandósult szempillarebegtetése az agyamra megy. Bahh! Kvázi előle menekültem a lélekszobába.
Végre nyugalom volt. Hátradöntöttem fejem kanapé-szerűségen, lehunytam szemem, és élesen szívtam magamba a levegőt. Azon járt az eszem, hogy miért nincs nekem még láthatlanná tévő köpenyem? Amint szusszantam egyet, azonnal baglyozni fogok anyámnak, hogy szerezzen be egyet. Mozdítottam egyet lábamon, és megkondult a földre helyezett gitárom. Már majdnem el is felejtettem, hogy magammal hoztam legjobb barátomat. Felkaptam az ölembe, és random pengetni kezdtem. Hamar elkapott a hév, és adtam az érzésnek. /zene/ Csak akkor vettem észre, hogy valaki áll az ajtóban, amikor befejeztem az önkifejezést.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 16. 14:06 Szál megtekintése
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 16. 21:29 | Link

Grace

Ellentmondást nem tűrően nézett rám a csaj. Szinte arcon vágott a határozottsága, pedig csak ült egyhelyben, mégis a pillantásából azonnal leszűrtem, hogy bármikor zsebre tesz. Az emúlt napokban volt szerencsém összefutni hozzá hasonló domináns nőszemélyekkel, úgyhogy jobbnak láttam nem pattogni semmilyen formában. Mondjuk nem is igen lett volna rá okom. Megdícsért. Az "egész" szót hajlamos vagyok ignorálni, ha a játékomat méltatják.
- Köszi - nyávogtam, magamat is meglepve a lányos hangszínnel.
Gyorsan összerántottam szemöldökömet, hogy mégiscsak megtermett férfinak nézzek ki. Rendkívül ellentmondásosan festhettem.
- Látom, te sem egyedül érkeztél... - böktem arccal a gitárja felé - miket szoktál játszani?
A feszengés sosem volt jellemző rám, kivéve abban az esetben, ha idősebb és határozottan karakán hölggyel kerültem egy zárt térbe. És mivel ez pont egy ilyen eset volt, így belekapaszkodtam az egyetlen témába, ami azonnal közösnek ígérkezett. Hosszú lábaimat a szomszédos puffra vetettem, keresztbe egymáson, és lazán dőltem hátra a kanapén, míg a gitáros lányt figyeltem. Öntudatlanul is békára biggyesztettem számat, úgy szugeráltam az éles tekintetű hölgyeményt.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 16. 21:30 Szál megtekintése
William H. McWhite
Nyugodjék békében!



offline
RPG hsz: ?
Összes hsz: ?
Írta: 2015. február 24. 12:45 | Link

Grace

Azon kezdtem gondolkozni, hogy mit mondjak, miket játszok. Igen-igen. Nem azon, hogy miket játszok, hanem azon, hogy MIT MONDJAK. Valamiért újszerű megfelelési kényszer ütötte fel a fejét bennem. Korábban soha nem fordult elő, hogy egy kicsit is adjak mások véleményére, pláne zenei tekintetben, most mégis azon járattam az agyam, hogy mi lehet a megfelelő válasz a lány kérdésére.
- Leginkább klasszikus William-et játszok. Azaz mindent, ami belőlem jön.
Még végig sem mondtam a mondatot, de már elégedetlen grimasz ült ki a fejemre. Mi van? Nem gondolhattam komolyan ezt a mondatot. Na, most már mindegy, hiszen kimondtam. Gyorsan lecsaptam a béna próbálkozásomat, egy sokkal kézenfekvőbb folytatással:
- Mert így hívnak. William. - húztam ki magam.
Hatalmas szerencsémre a hölgyemény ezzel egyidőben ocsúdott fel, ami a bemutatkozás időszerűségét illeti. Feszülten koncentráltam a nevére, mert hódítói pályafutásom egyik biztos tapasztalata, hogy a nőszemélyek igen rosszul viselik, ha rossz néven szólítom őket. Hiába ráncoltam homlokomat az erősebb figyelmet hangsúlyozva, így sem biztos, hogy sikerült pontosan elcsípnem becses nevét. Valami G betűs az tuti. Nem volt más választásom, mint bevetni a jó öreg, ámbár kissé átlátszó trükköt, arra az esetre, ha az ember nem érti partnere szavait.
- Ühüm. - bólogattam beszippantott szájjal.
Eközben felküldtem egy imát az égbe, hogy valamilyen furcsa helyzetből kifolyólag még egyszer kimondja a saját nevét. A gondolattal egyidőben láttam be, hogy erre elég csekély az esély. Volt már rá példa korábban is, hogy napi szinten beszélgettem valakivel, akinek nem tudtam a nevét, ügyesen lavírozva a megszólítások útvesztőjében.
Zavaromban dobolni kezdtem a gitáromon, észre sem véve, hogy Miss G. hangolni próbált. Csak hosszú másodpercek múlva tűnt fel, hogy megszűnt a korábban halkan zengő pengetés. Felnéztem, és egy éles szempárral találtam szembe magam. Mindenre tökéletes reakcióm - a vigyorgás - azonnal elterpeszkedett az arcomon.
- Bocsesz! - böktem oda hanyagul - Figyi Gr.. köhmm.. figyi, ismered azt a számot, hogy Stay with me?
Válaszát meg sem várva zendítettem rá a nótára.
Utoljára módosította:William H. McWhite, 2015. február 24. 12:46 Szál megtekintése
Lélek szoba - William H. McWhite hozzászólásai (3 darab)

Oldalak: [1] Fel | Téma száljai
Bagolykő Mágustanoda FórumA kastély - Északi szárnyÉszaki Torony